Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-29 / 271. szám, csütörtök

Äz ENSZ közgyűlésének általános vitája W. GOMULKA ELVTÁRS BÉSZEDE Wladyslaw Gomulka, a lengyel küldöttség vezetője beszédének be­vezető részében megállapította: ed­dig nem volt szokásban, hogy a közgyűlés ülésén oly nagyszámú ve­zető államférfi vegyen részt, mint a jelenlegi XV. ülésszakon. Ez a nagy részvétel a többi között arra mutat, hôgy sok ország, közöttük Lengyelország is nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezetének és korunk központi problémájának, a béke megőrzése kérdésének. W. Gomulka a többi között a felsza­badított nemzeteknek és új államoknak nyújtandó segítségről beszélt. Ez a se­gítség a történelmi Igazság Igazi aktusa lesz, ha valóban megfelel e nemzetek érdekeinek. Ezzel a segítséggel és az ENSZ lobogójával azonban nem szabad visszaélni olyképpen, hogy „a segítséget" nyújtó államok beavatkozzanak a megse­gített országok belügyeibe, ahogyan ez Kongó esetében történt. Az ENSZ zász­lajának a gyarmatosítók érdekében való felhasználása szöges ellentétben áll az ENSZ céljaival és elveivel. Ezt a valósá­got egyáltalán nem leplezheti az a „szent felháborodás", amelyet egyes or­szágok képviselőinél Hammarskjöld ENSZ­főtitkár eljárásának igazságos bírálata váltott ki, amely bírálattal a lengyel kül­döttség teljes mértékben egyetért. A fő­titkár politikájának értékelésénél csakis e politika valódi eredményéből lehet ki­indulni. Lumumba miniszterelnök törvé­nyes kormányának ez a politika nem­csak nem segített, hanem egyenesen el­lene irányult. A lengyel küldöttség vezetője a továb­biakban támogatta a Szovjetunió javas­latait az ENSZ adminisztratív vezetésé­re vonatkozólag. Wladyslaw Gomulka ezután utalt arra, hogy a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke egy évvel ezelőtt az ENSZ emel­vényéről javaslatot tett, amelynek követ­kezetes érvényesítése biztosítaná minden nemzetnek a tartós békét. Ez az általá­nos és teljes leszerelésre vonatkozó ja­vaslat volt. A közgyűlés a múlt év no­vember 20-án ezt az eszmét egyhan­gúlag jóváhagyta. A nemzetek abban re­ménykedtek, hogy e határozat gyakorla­ti következményei az államok, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok terén új korszakhoz, a békés egymás mellett élés korszakához vezetnek. Ámde a Kelet és Nyugat közötti fe­szültség várt enyhülése nem követke­zett bé. A csúcstalálkozót a hidegháború erőinek provokációi és főképp a kémre­pülőgépnek a Szovjetunió területe feletti repülése megtorpedózta. Tovább folyik a lázas fegyverkezés, amely veszélyezteti a békét, a világ különböző tájain a ré­gi és az új gyarmatosítók új tűzfészke­ket létesítenek és arra törekszenek, hogy a nemzeteket továbbra is rabságban tart­sák. Wladyslaw Gomulka megelégedését fe­jezte ki afelett, hogy Eisenhower elnök is — ugyanúgy, mint a szocialista orszá­gok vezető államférfiai — elismerte be­szédében, hogy „az emberek az ej és z világon a leszerelést óhajtják. Azt akar­ják, hogy gazdagságukat és munkájukat ne háborús célokra, hanem élelmiszerek­re, ruházatra, lakásokra, egészségügyi . szolgálatokra, iskolákra fordítsák." Egyetérthetünk Eisenhower alábbi sza­vaival is, amelyeket a csúcsértekezlet megtorpedózása után mondott: „Mindannyian tudjuk, hogy a totális háború — robbanjon ki akár szándéko­san, akár véletlenül — a világot rom­halmazzá változtatná. Az atomháborúban nem lesz győztes, csupán legyőzött." Ezen állításokból arra az egyetlen lo­gikus következtetésre lehet jutni: el kell pusztítani az atomfegyvereket és min­den tömegpusztító eszközt, a lehető leg­nagyobb igyekezetet kell nyilvánítani, hogy valóra váljon a Szovjetuniónak az általános és teljes leszerelésre vonat­kozó javaslata. W. Gomulka utalt arra, hogy az erőre támaszkodó békeelmélet nem korszerű találmány: a régi római elv: „Si vis pa­cem, para bellum" ismétlése. Ámde az emberiség történelme napjainkig azt bi­zonyítja, hogy a „ha békét akarsz, ké­szülj a háborúra" elvre támaszkodó po­litika a nemzeteknek sohasem biztosí­totta a békét, hanem mindenkor hábo­rúra vezetett. A lengyel küldöttség vezetője ezután állást foglalt a Szovjetunió leszerelési javaslata mellett, majd indítványozta, hogy az ENSZ népszavazást rendezzen, amelynek során minden ország lakossága a következő kérdésekre válaszolna: 1. Akarod, hogy országod atomfegyve­rekkel rendelkezzék? 2. Akarod, hogy országod területén rakétatámaszpontokat létesítsenek ? 3. Kívánod-e valamennyi tömegpusztító fegyver elpusztítását? 4. Egyetértesz-e az általános és tel­jes leszereléssel? Ha minden kormány egyetértene ilyen népszavazás megrendezésével és ha meg is tenné, amit nemzeteik a népszavazás­ban kifejeztek, megoldódnék korszakunk fő problémája — a háború veszedelmé­nek felszámolása. A lengyel kormány és bizonyára valamennyi szocialista ország kormánya egyetértene ilyen népszavazás­sal, ha a nyugati kormányok ugyanazt tennék országaikban. W. Gomulka utalt arra, hogy az an­tikommunizmus bizonyos politikai köröket annyira elvakít, hogy nem látják: a leg­fontosabb kérdés a világ nemzeteire néz­ve a lét vagy nemlét kérdése. Ezt a kérdést a teljes leszerelés és a tartós béke feltételeinek megteremtése oldhat­ja meg. W. Gomulka beszédének nagy ré­szében a Kelet és Nyugat közötti konfliktusok egyik legnagyobb tűz­fészkével. a Nyugat-Németországban uralkodó helyzettel foglalkozott. Nyomatékosan figyelmeztetett arra, hogy ebben az évszázadban a német­orszáai imperialista erők már har­madízben kísérlik meg az európai eqveduralom elérését, ezúttal atlanti szövetségeseikkel együtt „Nyugat védelme a Keletről jövő veszedelem­mel szemben" jelszóval. Hangsúlyoz­ta. hogy Lengyelországnak, amely a második világháborúban 6 millió embert és nemzeti vagvonának 38 százalékát veszítette el, joaa és kö­telessége, hogy az ENSZ emelvényé­ről felemelje intő szavát: a nyugat­németországi militarizmus egyre jobban veszélyezteti a nemzetek bé­kéjét és biztonságát. Ha ezelőtt bár­ki kételkedhetett ezen veszedelem reális voltában, most, 1960-ban senki «em táplálhat illúziókat. A potsdami eayrzménv határozatai, amelyeknek ki kellett volna tépniök a német militarizmus gyökereit, papiroson maradtak. A fegyverkezés korláto­zásait lénésről lépésre megszüntetik. Ma a Bundeswehrnek atom- és hidro­qéntöltésű rakétái vannak. A nyugatné­met kormány, a parlament és a vezérkar határozottan „legalább olyan színvonalú atomfegyvereket követel, amilyenekkel az ellenség rendelkezik". A Hitler elleni koalíció hatalmai kö­zött a háború után megkötött nemzet­közi szerződések betiltották Németor­Az irányító bizottságban A NYUGATI KÜLDÖTTSÉGEK TÖBBSÉGE NEM FO­GADTA EL A NÉPI KÍNA ENSZ - KÉPVISELETÉNEK NAPIRENDRE TÜZESÉT ÉS A KONGÓI HELYZET MEGVITATÁSÁT New York (ČTK) — Az ENSZ-közgyűlés irányító bizottságának kedd délutáni ülé­sén folytatták a napirendi kérdések vitá­ját. Heves vita folyt arról a szovjet javas­latról, hogy tűzzék napirendre Kína ENSZ­képviseletének megvitatását. Az USA kül­dötte a józan ésszel és a világhelyzettel ellentétben most is ellenezte a népi Kína törvényes jogainak érvényesítését. Zorin szovjet küldött felszólalásában kijelentette, hogy a szovjet küldöttség fontosnak tartja Kína ENSZ-képviselete megtárgyalásának napirendre tűzését, mi­vel ez már régen megoldásra váró, idült kérdés. Nem tűrhető, hogy az egyik nagy­hatalom, az ENSZ alapító tagja meg le­gyen fosztva attól a jogától, hogy részt vehessen az ENSZ tevékenységében. Kína törvényes jogainak visszaadása és a sen­kit sem képviselő csangkaisekisták visz­szarendelése jelentősen elősegítené a nemzetközi helyzet javulását és elősegí­tené a legkomolyabb nemzetközi problé­mák, többek között a leszerelés megoldá­sát — mondotta Zorin. Az iraki küldött felszólalásában kiemel­te, hogy az ENSZ célja az egyetemesség. Ez azonban még nincs meg, mert a világ legnépesebb országának, melyet megillet a Biztonsági Tanács állandó tagjának he­lye, nincs ENSZ-képviselete. Ideje, hogy véget vessenek ennek a rendellenes hely­zetnek. Szudán, Ceylon, Jugoszlávia, Románia és Bulgária küldöttei támogatták a szov­jet javaslatot és követelték Kína ENSZ­képviseletének napirendre tűzését, s hangoztatták, hogy az USA ismét a hi­degháború szellemében jár el. Az angol küldött nevetséges érvekkel hadakozott a szovjet javaslat ellen. Kije­lentette, hogy Anglia elismeri Kína tör­vényes kormányát és rendes kapcsolatot tart vele, de szerinte nem kell most meg­vitatni a Kínai Népköztársaság ENSZ­képviseletének kérdését, nehogy a „szét­húzás szelleme" érvényesüljön a közgyű­lés tevékenységében. Zorin ismételt felszólalásában találó választ adott az angol küldöttnek. Utána az elnök megejtette a szavazást az ame­rikai javaslatról. Az USA szövetségeseinek segítségével sikerült elfogadtatni a ja­vaslatot. Líbia tartózkodott a szavazás­tól, hét ország küldöttsége a szovjet ja­vaslatra szavazott. Az Irányító bizottság ezután megkezd­te a másik pont tárgyalását: „A Kongói Köztársaság politikai függetlenségének és területi épségének veszélyeztetése", me­lyet szintén a Szovjetunió terjesztett elő. Az USA küldöttsége ezt a kérdést is el­lenséges szemmel nézte és „célszerűt­lennek" nyilvánította a kongói helyzet to­vábbi tárgyalását. A kétórás vita után megejtették a szavazást a napirendi kér­désekről. Azt az angol javaslatot, hogy halasszák el bizonytalan időre a kongói helyzet megvitatását, 11 küldöttség tá­mogatta, hét küldöttség ellene szavazott; Mivel az irányítóbizottság dönté­se csak javaslat, a két kérdés na­pirendretűzéséről még a közgyűlés plenáris ülésén fognak tárgyalni. szágban a háborús propagandát, valamint a militarista és fasiszta szervezetek te­vékenységét. Ma a Német Szövetségi Köztársaság a revansista propaganda, a fasiszta és a „fajvédő" kilengések szín­tere. A Nyugat közvéleményét a közelmúlt­ban még azzal az állítással nyugtatták meg, hogy a revansista kampány felelőt­len és jelentéktelen csoportok műve. És ime, ez év júliusában Adenauer kancellár nyíltan kijelentette, hogy a volt Kelet-Poroszország — ma a Lengyel Népköztársaság oszthatatlan része — visszakerül a németekhez, ha hűen ki­tartanak atlanti szövetségeseik mellett. Erhardt alkancellár augusztusban még arcátlanabbul a lengyel Felső-Sziléziát követelte. A tények arra mutatnak, hogy a revansizmus az NSZK hivatalos prog­ramjává lett. A Bundeswehrnek atomfegyverekkel való felszerelésére irányuló követelmény e program rea­lizálását tartja szem előtt. Ezért rossz tréfaként hat, amikor a bonni kormány hivatalos képviselői ünne­pélyesen arról biztosítják a világot, hogy ezt a programot „kizárólag bé­kés eszközökkel, erőszak alkalmazása nélkül" hajtják végre. Adenauer kancelllár könnyebben oldhatná meg azt a fogas kérdést, milyen neműek az angyalok, mintsem válaszolni tud­na arra a kérdésre, hogy akar kés nélkül lekanyarítani egy részt Len­gyelországból. W. Gomulka hangsúlyozta, hogy a lengyel határokat kellőképpen biz­tosították. Nem létezik határprob­léma, csupán a béke problémája áll fenn. „A felújított német militarizmus — hangsúlyozta W. Gomulka — a leg­nagyobb reális veszedelem, amely az európai békét fenyegeti. Ez a mili­tarizmus szövetségeseit nagyobb ve­szedelembe sodorhatja, mint maguk akarnák. Legfőbb ideje, hogy gátat vessünk a nyugat-németországi fej­leményeknek, amelyek oly veszedel­mesek a békére. Eljött az ideje an­nak, hogy lezárjuk a második világ­háború utolsó oldalát és aláírjuk a békeszerződést Németországgal. A béke érdekében az alkotó megol­dások útjára kell lépni. Elsősorban azonban el kell ismerni a tényeket. Be kell látni, hogy két német állam áll fenn. Véget kell vetni annak a feltevésnek, hogy a Német Demokrati­kus Köztársaság nem létezik. Ez az ál­lam fejlődik és erősödik, területén fel­számolta az agresszív német imperializ­mus gyökereit, lemondott területi igé­nyeiről és békés politikát folytat, amely­nek kifejezője Németország mindkét ré­sze leszerelésének programja. Ezt a prog­ramot az ENSZ főtitkárának megküldték­Azoknak a hatalmaknak, amelyek an­nak idején aláírták a potsdami egyez­ményt — hangsúlyozta Gomulka — meg kell erősíteniük a jelenlegi lengyel-német határoknak és Németország valamennyi határának végleges jellegét. Minden ér­dekelt országnak meg kell kötni a bé­keszerződést a két német állammal és ezzel a szerződéssel egyúttal meg kell oldani a nyugat-berlini helyzetet. A lengyel küldöttség vezetője állást foglalt amellett, hogy az atomfegyverkí­sérletek betiltására vonatkozó tárgyalá­sokat haladéktalanul folytassák és befe­jezzék. Amennyiben az ellentéteket a résztvevő országok közötti tárgyalások útján nem fogják tudni áthidalni, e prob­lémát megtárgyalás végett a közgyűlés elé kell terjeszteni. Az atomfegyverekkel rendelkező ha­talmaknak kötelezniök kell magukat, hogy e fegyvereket nem bocsátják más orszá­gok rendelkezésére, nem nyújtanak se­gítséget abban, hogy e fegyverek gyár­tását bevezessék és e fegyvereket nem fogják idegen területen sem gyártani. W. Gomulka beszédének befejező ré­szében rámutatott arra, hogy a leszere­lési tárgyalásokra nagy jelentőségűek azok a lépések, amelyek a fegyverzet korlátozására irányulnak abban az öve­zetben, ahol két katonai csoportosulás találkozik. Ez főképpen Közép-Európára vonatkozik. Ezért a lengyel kormány annak ide­jén javasolta, hogy Közép-Európában atomfegyvermentes övezetet létesítse­nek s a konvenciós fegyvereket korlátoz­zák. Ha a lengyel kormánv javaslatát azonnal elfogadták volna, ma a helyzet Közép-Európában teljesen más lenne. A növekvő feqyverkezés helyett itt a fe­szültség enyhítésének légköre és a biz­tonság érzése uralkodnék. Ezenkívül a le­szerelésről és az ellenőrzési rendszer ha­tékonyságából eredő értékes tapasztala­tokkal rendelkeznénk. A lengyel kezdeményezés ugyan széleskörű kedvező fogadtatásra ta­lált, azonban egyúttal az NSZK és az USA kormányának ellenállásába ütközött. A lengyel kormány — hangsúlyoz­ta W. Gomulka — ma is időszerűnek tartja a közép-európai atomfegyver­mentes övezet megteremtését. Nasszer elnök beszéde (CTK) - Kedden, szeptem­ber 27-én a délelőtti ülésen a román küldöttség vezetőjé­nek felszplalása után Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke mondott beszédet. Nasszer azt javasolta, indítvá­nyozza a közgyűlés, hogy Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Eisenhower elnök akár négyszemközt, akár „a közgyűlés ál­tal választott más személyiségek részvételével" találkozzék és dolgoz­za ki azokat az elveket, amelyek értelmében az ENSZ védnöksége alatt új leszerelési értekezlet kez­dődhet. Hosszasan foglalkozott a kongói helyzettel és rámutatott, a legna­gyobb veszélyt az a tény rejti ma­gában, hogy az imperializmus az ENSZ leple alatt igyekszik terveit meg­valósítani. Kongó — mondotta — az imperialista mesterkedések áldozata. Követelte, hogy hozzák helyre a Kongóban elkövetett hibákat és az ENSZ biztosítsa a Lumumba vezette törvényes kormány működését. Az Egyesült Arab Köztársaság el­nöke követelte, hogy haladéktalanul adják meg a Kínai Népköztársaság­nak az őt törvényesen megillető he­lyet az ENSZ-ben és sürgette, bizto­sítsák az algériai nép önrendelke­zési jogának gyakorlását. Nasszer javasolta továbbá, hogy az ENSZ­közgyűlés tegye magáévá az 1955. évi bandungi értekezleten elfogadott elveket és határozatokat. A gyarma­tosítás politikáját elítélve hangoztat­ta, hogy a szuezi válság visszavon­hatatlanul végét jelentette annak a korszáknak, amelyben az imperia­lista erők hadseregek mozgósításá­val és flotta-tüntetésekkel el tudták fojtani a nemzeti felszabadítási mozgalmakat. Az EAK elnöke őszinte reményét fejezte ki, hogy a közgyűlés 15. ülés­szaka mint „a béke ülésszaka" vo­nul be a történelembe. Az EAK elnöke után Thaiföld kép­viselője szólalt fel, ezután a köz­gyűlés befejezte délelőtti ülését. A délutáni ülésen W. Gomulka elv­társ, a lengyel küldöttség vezetője szólalt fel. Utána Paraguay, Guate­mala és Pakisztán küldötte beszélt. • • • • • • • • • • • A nyugati hatalmak olyan javaslatokat tettek, ame­lyek az általános és teljes leszerelés helyett csu­pán a fegyverkezés ellenőrzését, azaz a leszerelés nélküli ellenőrzést követelik. MA HOLNAP HOLNAPUTÁN IGY FESTENE A LESZERELÉS NÉLKÜLI ELLENŐRZÉS. (A moszkvai Pravda karikatúrája) Merengés a nyírfák tövében ... (J. Poj s felv.) E HÉT ELEJÉN NÉHÁNY NAPOS VENDÉGSZEREPLÉSRE hazánkba ér­kezett Ida Haendel kanadai hegedű­művésznő és Halina Czerný-Ste­fanská lengyel zongoraművésznő. 460 000 NÉZŐ tekintette meg Picasso londoni kiállítását, amelyet az évad leg­sikeresebb kiállításának tartanak. A Budapesti Állami Cirkusz egy hóna­pig a román fővárosban vendégszerepel. A 45 tagú együttes a múlt hét végén nagy sikerrel mutatkozott be Bukarest­ben. HÚSZ ORVOSI RENDELŐT ÉS KÉT POLIKLINIKÄT nyitnak meg még eb­ben az évben Ulan Bátorban, Mongólia fővárosában. Az egyik poliklinika egy kis kórházi városka lesz gyermek­osztállyal, személyzeti lakásokkal, stb. Az egészségügyi intézeteket a legújabb berendezésekkel látják el. N. G. ZIGANOV zeneszerző, a kazáni konzervatórium tanára, Prágába érkezett, ahol részt vesz a ,Musza Dzsalil" című operája bemutatóján. Magnetofont állítottak be az Ű.i Delhi-i állatkert egyik majomketrecébe, amelyre felvetté'k a majmok egymás közötti „be­szélgetését". A tekercset egy másik ket­recben lejátszották, ahol a hangok hal­latára igen jókedvűek lettek és vía ugrándozásba kezdtek a majmok. A so­rozatos kísérletekből az indiai tudósok arra következtetnek,- hogy a majmok ér­telmi skálája igen széles. A KÍNÁT ÜTÉPITŐK egy nagy épít­kezésnél jéghidat készítettek: egy folyón polietilén-csöveket húztak át, amelyekbe hűtő folyadékot vezettek, a csövek körül megfagyott a víz, és az így képződött jéghídon autók is közlekedhettek. Használat után a csövekbe engedett meleg vízzel fel­olvasztották a jeget, a csöveket az­után máshol újból használni lehetett. A VARSÓI Televízió népművelési műsor keretében az 1960-1961-es évben öt cik­lusra feldolgozott televíziós egyetemi elő­adás-sorozatot készít elő. A szovjet mérnökök olyan szénbányát terveznek, amelyben a munkásoknak nem kell majd a föld alatt dolgozniok. A bá­nyából kitermelt szenet por alakiában szállítják közvetlenül a hőerűműbe. A szenet távirányítású gépek fejtik, majd különleges gépek őrlik porrá. A szénport sűrített levegővel csöveken szállítják az erőmű kazánjaiba. SYDNEYBEN REJTÉLYES ESET TÖRTÉNT: Egy ház tulajdonosa ki­rándulásról visszatérve, azt látta, hogy a háza nyomtalanul eltűnt és a tolvajok még a vaskerítést is ma­gukkal vitték. A rendőrség tisztázni akarja, mikéDDen lopták el a négy­szobás családi házat. FILMRE VISZIK Ausztriában Richard Strauss Rózsalovag c. operáját. A filmet Arthur Rank rendezi, Herbert von Kara­jon híres osztrák karnagy vezényli a ze­nekart. A szovjet tudósok a legkeményebb ás­ványok bánvászásához használt „pobedit" öntvényt, sőt a gyémántot is egyszerű vízzel akarják helyettesíteni. Az össz­szövetségi építészeti tudományos és kí­sérleti intézet dolpozói már kldolqoztak epv kísérleti berendezést erre a célra. 365 DARAB KÉTMÉTERES GYER­TYÁT ÖNTÖTT egy londoni viasz­gyár. Minden gyertya pontosan egy napig ég. Amint az egyik leégett, a következő automatikusan meagyul­lad. A pyertvá'kon feltütetett beosz­tások alapján pontosan leolvasható az idő. IMA SUMAC, a híres perui énekesnő művészcsoportjával november 5-én ven­dégszereolésre Moszkvába érkezik. 600 EZER ÉVES FJEFÁNT. orr­szarvú és víziló csontvázát fedezték fel az Egyesült Arab Köztársaság­ban. X J Ť J SZÓ 4 * 196 0. szeptember 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom