Új Szó, 1960. szeptember (13. évfolyam, 243-272.szám)

1960-09-17 / 259. szám, szombat

Az USA nagykövete átadta megbízó­levelét köztársaságunk elnökének (CTK) - Antonín Novotný köztár­saságunk elnöke szeptember 16-án a prágai Várban fogadta Christian Magelssen Ravndalt, az Amerika: Egyesült Államok rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Ä Csehszlovák Újságíró­szövetség küldöttsége Moszkvába utazott (ČTK) — A Csehszlovák Újságírószö­vetség küldöttsége a Szovjetunió Üjság­Jrószövetsége meghívására szeptember 16-án Moszkvába utazott. A küldöttség tagjai 14 napos szovjetunióbeli tartózko­dásuk folyamán többek között részt vesz­nek a moszkvai Állami Egyetem Tudo­mányos Tanácsának a Rudé právo 40. év­fordulója alkalmából tartott gyűlésén s a Szovjetunió Ojságírószövetségének képvi­selőivel megtárgyalják a két szövetség együttműködésének további elmélyítését. A nagykövetet T. P. Dillon nagykö­vetségi tanácsos, G. R. Weinbren­ner ezredes légi attasé, Ch. E. Hoag­land alezredes, katonai attasé, to­vábbá J. Dean, L. B. Marr és T. J. Bürke másodtitkárok kísérték. A megbízólevél átadásánál jelen volt dr. A Gregor, a külügyminisz­ter első helyettese, L. Novák, a köz­társasági elnöki iroda vezetője, J. Cihák vezérőrnagy, a köztársasági elnök katonai irodájának parancs­noka, dr, J. Urban, a Külügyminisz­térium diplomáciai protokollfőnöke, és dr. K. Duda a Külügyminiszté­rium osztályvezetőjének helyettese. Az USA nagykövete és köztársa­ságunk elnöke a megbízólevél átadá­sa alkalmából beszédet mondottak. A köztársasági elnök a beszédek elhangzása és a megbízólevél át­adása után dr. Gregornak, a kül­ügyminiszter első helyettesének je­lenlétében hosszabb ideig elbeszél­getett az USA nagykövetével. A nemzetvédelmi miniszter parancsa a légihaderők napja alkalmából Bohumír Lomský hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaséa nemzetvédelmi minisztere a cseh­szlovák légihaderők napja alkalmá­ból parancsot adott ki, amelyben rá­mutatott, hogy a néphadseregünk szerves részét képező légihaderök tagjai a CSKP vezetésével jelentős eredményeket értek el harci és po­litikai felkészültségük megszilárdítá­sában. A szovjet repülők példáját kö­vetve felkészültek arra, hogy meg­semmisítenek minden támadót, aki népünk békés munkájára törne. Fel­hívta a légihaderő és a légvédelmi osztagok tagjainak figyelmét a kato­nai fegyelem megszilárdításának, a hadászati ismeretek bővítésének fóti­tosságára. Felszólította egyben a lé­gihaderők tagjait, hogy legyenek a szocialista haza határainak éber őrei. A sajtónap ünnepségei A kommunista sajtó - pártunk harcos társa Ünnepség Košicén (ČTK) — A kommunista sajtó 40. év­fordulója alkalmából hazánk egofg terü­letén beszélgetéseket, a kommunista saj­tó olvasóinak és levelezőinek értekezle­teit rendezik meg. Ünnepi est A Pravda chudoby első száma megje­lenésének 40. évfordulója alkalmából csü­törtökön, szeptember ló-én a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában rendezett ünnepi esten egybegyűltek a Pravda szerkesztőségének, kiadó- és nyomdavál­lalatának dolgozói ét a kommunista sajtó érdemes levelezői és lapterjesztői. Az tinnepi esten jelen volt: Vasll Bifak mi­niszter, az SZNT alelnöke, az SZNT isko­la- és kulturális ügyi megbízottja, Dénes Ferenc, az SZNT elnökségének tagja, az Oj Szó főszerkesztője, a CSKP KB s az SZLKP KB képviselői és számos újságíró. Az ünnepi beszédet Matej Lučan, az SZLKP KB osztályvezetője mondotta. Me­ileg szavakkal jókívánságait fejezte Id az SZLKP KB nevében a Pravda 40. évfordu­lója alkalmából a szerkesztőség, a kiadó­és a nyomdavállalat dolgozóinak. Azután azt a harcos utat ecsetelte, melyet a Pravda tett meg megalakítása óta a szo­cilizmus győzelemre juttatásáig. Hangsú­lyozta, hogy a Pravda mindig vállvetve küzdött a Rudé právóval s vele együtt Csehszlovákia Kommunista Pártjának har­cos társa volt a kizsákmányolók, a fa­siszta megszállók ellen folytatott küzde­lemben és a szocializmusért vívott harc­ban. Azután Ondrej Klokoč, a Pravda fő­szerkesztője mondott tartalmas beszédet, melynek elhangzása után kitüntették az érdemes levelezőket és lapterjesztőket • a Pravda szerkesztőségének, kiadó- és nyomdavállalatának dolgozóit A kitünte­tettek nevében a pártsajtó régi levelezője és lapterjesztője, Rabay Ferenc mondott köszönetet. Az ünnepi est további részébeti a szo­cialista munkabrigád megtisztelő címet adományozták a Pravda tördelői Vincent Görföl elvtárs vezette kollektívájának. Azután a bratislavai katonai művész­együttes és a bratislavai művészek léptek fel értékes, változatos műsorral. A CSKP KB küldöttsége visszatért a Vietnami Demokratikus Köztársaságból (ČTK) — A CSKP KB küldöttsége, mely Alexander Dubček elvtársnak, a CSKP KB titkárának vezetésével idő­zött a Vietnami Demokratikus Köztár­saságban, pénteken, szeptember 16-án Ha­noiból visszatért Prágába. A küldöttség, melynek további tagja Václav Skoda elvtárs, a CSKP KB póttagja, a nem­zetgyűlés alelnöke volt, részt vett a Viet­nami Dolgozók Pártjának III. kongresz­szusán és a Vietnami Demokratikus Köz­társaság megalapításának 15 évfordulója alkalmából rendezett ünnepségeken. A küldöttséget Nguyen-Thanh-Ha, a Vietnami Demokratikus Köztársaság prá­gai nagykövete jelenlétében a CSKP KB s a Külügyminisztérium vezető dolgozói fogadták a ruzyni repülőtéren. Román vendégek látogatása Szlovákiában (ČTK) — A Román Munkáspárt dolgo­zóinak küldöttsége, mely hazánkban a fa­lusi pártmunka kérdéseit tanulmányozza, e napokban a nyugat-szlovákiai kerület­ben időzik. A küldöttséget Nikolas Már­kiján, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, az RMP stalini ke­rületi bizottságának vezető titkára ve­zeti. A küldöttség tagjai a Slavinon kegye­lettel adóztak a hősi halált halt szovjet harcosok emlékének s ezután megtekint tették Bratislava nevezetességeit és nagy­szabású építkezéseit. A küldöttség ellá­togat a nyugat-szlovákiai kerület több EFSZ-ébe, állami gazdaságába és mező­gazdasági iskoláiba. KoHcén 02 SZLKP kelet-szlovákiai ke­rületi bizottsága tegnap a kommunista sajtó 40 éves fennállása alkalmából ün­nepséget rendezett. Az ünnepség kereté­ben megtartották a pártsajtó levelezőinek értekezletét, amelyen jelen volt Miloslav Sulek elvtárs, a CSKP KB sajtóosztályá­nak vezetője, valamint a Rudé právo, a Pravda és az Oj Szó levelezői. Sulek elv­társ bevezető beszédében ismertette a pártsajtó harcos múltját és az ország­építés jelenlegi időszakában a szerkesz­tők és a levezetők előtt álló Időszerű feladatokat. A vitában több értékes fel­szólalás hangzott el a szerkesztőség és a levelezők szorosabb együttműködésével kapcsolatban. (m—s) A moszkvai Újságírói Tanszék jókívánsága A moszkvai M. V. Lomonoszov Egyetem újságírói tanszéke a szlovákiai kommu­nista sajtó 40. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot és levelet küldött az újságírók bratislavai tanulmányi intézeté­nek és a bratislavai Komenský Egye­tem bölcsészeti tagozata újságírói tan­székének. A Rudé právo és a Pravda chudoby első számai megjelenésének di­cső évfordulója alkalmából meleg sza­vakkal üdvözlik az intézet és a tanszék dolgozóit és sok további sikert kíván­nak nekik a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatásáért végzett munkájukban. Megnyílt a „Rudé právo negyven éve" kiállítás Äz NDK kormányának leszerelési emlékirata az ENSZ-hez GENF (CTK) t- Á NÉMET DE­MOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG jÄL­LANDÖ GENFI KÜLDÖTTE CSÜ­TÖRTÖKÖN ÁTADTA OTTO GROTE­WOHL MINISZTERELNÖK LEVE­LÉT ÉS AZ NDK KORMÁNYA EM­LÉKIRAT1ÄT A NÉMETORSZÁGI LE­SZERELÉSRŐL AZ ENSZ EURÓPAI OSZHÁLYA ÜGYVIVŐJÉNEK AZZAL, HOGY JUTTASSA EL HAMMAR­SKJÖLD FŐTITKÁRHOZ. Grotewohl miniszterelnök levelé­ben megállapítja: az NDK kormá­nyának szilárd meggyőződése, hogy az általános és teljes leszerelés va­lamennyi nép ügye és a német nép jövője elválaszthatatlan a béke biz­tosításától. Az NDK kormánya ezért kéri, hogy küldötte a közgyűlés ülés­szakán tolmácsolhassa az NDK kor­mányának nézetét a németországi leszerelésről Ottó Grotewohl kéri, hogy juttas­sák el az ENSZ tagállamainak az NDK kormányának leszerelési emlék­iratát, Az NDK kormányának javas­lata értelmében a leszerelést három szakaszban kell végrehajtani és egy­be kell kötni különféle politikai problémák megoldásával. • Az első szakasban (1960—61) mind­két német állani Ünnepélyesen kötele­zettséget vállalna, hogy lemond az erő­szak alkalmazásáról egymással és más államokkal szemben, lemond az atomfegy­verkezésről és visszautasítja a tömeg­pusztító fegyvereket. Ezután meg kell kötni a békeszerződést a két német ál­lammal és demilitarizált szabad várossá kell nyilvánítani Nyugat-Berlint. • A második szakaszban (1962) mind­két német állam korlátozná fegyveres erőit és fegyverzetét. A békeszerződés alapján a négy nagyhatalom kivonná csa­patalt Németországból és megszüntetné németországi katonai támaszpontjait. • A harmadik szakaszban (1963—64) feloszlatnák a két német állam fegyve­res erőit, megsemmisítenék fegyverzetét és leállítanák haditermelését. E szakasz­ban mindkét német állam kilépne a ka­tonai csoportosulásokból, — a NATO-bóI és a varsói szerződésből. Az NDK kormánya emlékiratában meg­felelő ellenőrző intézkedéseket is javasol. Az USA provokációra buzdítja a bonni kormányt Washington (CTK) — Az amerikai kormánykörök von Brentano nyu­gatnémet külügyminiszter és Herter amerikai államtitkár jövő vasárnapi tanácskozásaival kapcsolatban nyíltan hangoztatják, hogy a bonni kormány­nak fokoznia kellene provokációit a Német Demokratikus Köztársasáa el­len és bizonyos akciókat kellene fo­ganatosítania azon intézkedések el­lensúlyozására, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság kormánya hajtott végre a nyugatnémet milita­t'nnepélyes keretek között nyflt meg I ristákkal és revansistákkal szemben. Prágában péntek délután a Rudé právo, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága lapja keletkezésének jubileumi évfordulója alkalmából rendezett „A Ru­dé právo negyven éve" című kiállítás. A megnyitáson részt vettek Vladimír Koucký, a CSKP KB titkára, Antonín Krček, a CSKP prágai városi bizottságá­nak vezető titkára, Václav Slávik, a CSKP KB tagja, Vojtech Dolejší, a Cseh­szlovák Újságíröszövetség elnöke, a párt érdemes tagjai, politikai és közéletünk képviselői. A Tipográfia énekkar az Internacionálét és forradalmi dalokat énekelt, majd Old­ŕlch Svestka elvtárs, a Rudé právo fő­szerkesztője üdvözölte a megjelenteket. A vendégek ezután megtekintették a ki­állítást. (-va) Ezt az amerikai álláspontot — ugyanis nemcsak a nyugat-németor­szági militarista és revansista szer­vezetek, hanem a nyugat-berlini szervezetek provokációit is támogat­ja —, teljes mértékben magáévá te­szi a reakciós amerikai sajtó. A Washington Post pénteki számá­ban a többi között írja, hogy a Ke­TOKIÔTÔL nem messze, a Fudzsijama­hegy térségében szeptember 16-án meg­kezdődtek a japén fegyveres erök had­gyakorlatai, amelyeken a szárazföldi erők, a bombavetőrepülögépek, a vadászrepülő­gépek, a személy- és teherszállító-repü­lőgépek és az ejtőernyős-osztagok is részt vettek. (ČTK) let-Németországgal folytatott keres* kedelem bojkottálásának terve nagy jelentőségű lenne. Valószínű azonban, hogy ezek az akciók eredménytele­neknek bizonyulnak, hogyha azok kí­sérő jelensége nem az arra irányuló készség lesz, hogy szükség esetén katonai erőt is igénybe vegyenek. Növekszik a militaristák étvágya München (ČTK) „A legcsekélyebb két-: ség sem merülhet fel azzal szemben, hogy a Nyugat szükség esetén fegyveres erővel is betör Berlinbe" — írja a Deutsche Soldatenzeitung, a nyugatnémet militaristák hivatalos lapja, és felszólítja a nyugati hatalmakat, hogy „ne csak örökké tiltakozzanak, hanem avatkozzanak már be a nyugat-őerlini kérdésbe. A lap követeli, hogy a nyugati hatalmak a nyu­gat-berlini kérdésben tanúsított „helyte­len tartózkodás" helyett drasztikus intéz­kedéseket alkalmazzanak. Ez újra azt bizonyítja, milyen fontos, hogy a Német Demokratikus Köztársaság hivatalai védelmi intézkedéseket fogana­tosítsanak a revansista és militarista ga­rázdálkodásokkal szemben. egy het <1> a nagyvilágban A világ népei az emberiség leg­égetőbb kérdéseinek megoldását vár­ják az ENSZ küszöbönálló 15. köz­gyűlésének időszakától. Az országok közvéleménye erőteljesen követeli, hogy az ENSZ közgyűlésén az orszá­got vezető államférfiak vegyenek részt. Mondani sem kell, hogy az ál­lamfők közgyűlésen való részvételé­nek gondolata szovjet kezdeménye­zésből született. Hruscsov elvtárs az ENSZ-tagállamok kormányfőihez for­dult, hogy vegyenek részt ezen a közgyűlésen, mert itt olyan kérdé­sekben kell állást foglalni, mint a leszerelés, s ezt a leghatékonyabban az államfők részvételével lehet mea­oldani. A világ népei az USA által meghiúsított párizsi csúcsértekezlet kudarca után ebben a szovjet kez­deményezésben látják a nemzetközi feszültség enyhítésének módját és joggal remélik, hogy a kormányfők kiküldésével és hasznos tárgyalások­kal megtalálják a problémák megol­dásának módját, vagy legalábbis eny­hítik a jelenlegi feszült légkört. A világ népeinek eme reményét elsősorban a szocialista tábor orszá­gainak kormányai igyekeztek bevál­tani. A Baltika már az amerikai par­tok felé közeledik, rajta Hruscsov elvtárs, valamint a Bolgár, Magyar és Romén Népköztársaság vezető képviselői utaznak, hogy a közgyű­lésén mindent megtehessenek a leg­égetőbb problémák megoldásáért. A többi szocialista ország kormányai is legmagasabb képviselőiket küldik a közgyűlésre. Számos semleges or­szág kormánya is hasonló lépést tett. Milyen volt azonban a nyugati impe­rialista hatalmak válasza arra a kér­désre, melyet a közvélemény a mel­lüknek szegezett: elfogadják-e a Szovjetunió javaslatát és elmennek tárgyalni, vagy nyíltan bevallják, hogy sem a nemzetközi feszültség enyhítése, sem a leszerelés ügye nem érdekük. Válaszuk erre a kérdésre világosan megmutatkozik tetteikben: hatalmas uszító hadjáratot indítottak a sajtóban Hruscsov elvtárs és a Szovjetunió ellen. A Baltikát, a nagy óceánjárókhoz képest kis személy­szállítóhajót úgy festik le az ameri­kaiak előtt, mint valami szörnyet, amely az Egyesült Államok létét fe­nyegeti. Washington azonban nemcsak jajveszékel, amikor látja, hogy nyíl­tan szint kell vallania, hanem olyan diplomáciai és katonai lépéseket is tesz, amelyek nyilvánvalóan a nem­zetközi légkör mérgezését célozzák. Ilyen Hruscsov elvtárs mozgási sza­badságának korlátozása, a különféle provokációk, amelyeket a Baltika ki­kötése idejére terveznek. Felmerül a kérdés, miért fél annyira az Egye­sült Államok kormánya Hruscsov elvtárs érkezésétől? Azért fél ettől, mert a Szovjetunió javaslatai az álta­lános és teljes leszerelésre az ENSZ közgyűlésén nyilvánvalóan a sarok­ba szorítják, attól fél, hogy az ENSZ közgyűlésén lerántják a leplet politi­kájának céljairól. Ma már nem mű­ködik úgy az USA szavazógépezete, mint valamikor. Ma már csak két le­hetősége van az USÁ-nak: vagy alá­veti magát a többség akaratának, vagy elszigetelődik és ezzel saját homlokára süti a háborús politikát folytató ország bélyegét. Az ilyen helyzetben nem találtak más kiutat, mint azt, hogy Eisenho­wert mégiscsak az ENSZ szónoki emelvényére kényszeritették. Hatal­mas kudarca ez az agresszív körök politikájának, hiszen a kormányfői szintű tárgyalások meghiúsításáért minden lehetőt megtettek már, s vé­gül mégis az elnök kiküldésére kény­szerültek. Ennek hatása természete­sen Angliában is megmutatkozott. Az angol kormány sem vonhatta ki ma­gát miniszterelnökének kiküldése alól, és kénytelen volt mérlegelni Macmillan részvételét a közgyűlésen. Nem tételezzük fel, hogy a nyugati államfők, ha részt is vesznek a köz­gyűlésen, azon fognak iparkodni, hogy előbbre vigyék a leszerelés ügyét. Minden bizonnyal mindent megtesznek, hogy Párizshoz hason­lóan, vagy más módszerekkel meg­hiúsítsák a komoly és célravezető tárgyalásakot. Az azonban bizonyos, hogy a közvélemény nyomásának eredményessége már most, a közgyű­lést megelőző napokban is megmu­tatkozott. Hazánk dolgozó népe bízik a szov­jet kormány és a többi békeszerető ország képviselői igyekezetének sike­rében. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy köztársaságunk elnöke, Antonín Novotný elvtárs is ott lesz azok között, akik a közgyűlésen né­pünk óhajának és követelésének megfelelően a béke ügyét fogják vé­delmezni. A nemzetközi imperializmus a múlt hét folyamán is mindent meg­tett, hogy a világ népei követelésé­nek ellenére tovább élezze a nemzet­közi helyzetet. Erre a célra jelenleg a legmegfelelőbbnek Kongó mutat­kozott. Kongóban felbérelték Mobutu vezérkari főnököt, hogy a hadsereg segítségével erőszakkai döntse meg Lumumba kormányát és újra gyar­mattá, az imperialista hatalmak bu­sás hasznot hozó függvényévé változ­tassa a függetlenségét nemrég el­nyert Kongói Köztársaságot. Erre a lépésre akkor vetemedtek, amikor már látták, hogy Kaszavubu árulása nem elegendő a teljes függetlensé­gért harcoló Lumumba kormányának megdöntéséhez. Pedig mind belga részről, mind az ENSZ-csapatok ré­széről mindent megtettek, hogy Lu­mumba kormányát eltávolítsák. Nézzük csak meg, mi mindent tet­tek céljuk eléréséért: először is belga csapatokat küldtek Kongóba, hogy „helyreállítsák a rendet". Ez nem volt más, mint nyílt intervenció, amely erősen emlékeztetett Hitler módszereire. Ez természetesen nem sikerült. A Biztonsági Tanács meg­hiúsította ezt a kísérletet. Akkor elő­ráncigálták Csombét, hogy legalább a leggazdagabb tartományt, Katangát mentse meg a gyarmatosítók számá­ra. Majd a Kovai tartomány elszakí­tásával manővereztek. De megmaradt Lumumba kormánya, amely mindent elkövetett, hogy újraegyesítse az or­szágot. Tehát őt kellett eltávolítani. Először is felbérelték Kaszavubut, a köztársaság elnökét, mondassa le a kormányt. Kaszavubu ezt meg is tette, de ő sem járt sikerrel, mert a parlament nem neki, hanem Lu­mumbának szavazott bizalmat, őt pe­dig megfosztotta tisztségétől. Más kiút nem volt már, felbérelték a hadsereg vezetőjét, hajtsa végre ő azt, ami eddig nem sikerült. Mobutu, a puccskísérlet vezetője szintén megbukott. Lumumba miniszterelnök kivédett minden támadást. Hogyan lehetséges az, hogy ennyi ármánykodás ellenére képes volt fenntartani magát a kormány? A nép annak az oldalán áll, aki a füg­getlenségért küzd. A nép — annak ellenére, hogy nem beszélhetünk valamilyen öntudatos akciókról, hi­szen a tegnap még gyarmati ország népének jelentős része írástudatlan, nem rendelkezik kellő tapasztalatok­kal a politika terén — ösztönösen látja, hogy nem szabad megismét­lődnie annak, amit oly sokáig saját bőrén tapasztalt — a gyarmati ura­lomnak. A kongói kérdés megoldásáért azonban nemcsak Kongóban, hanem más fronton is folyik a harc. A Biz­tonsági Tanácsban a Szovjetunió kép­viselője azt az egyedül helyes ál­láspontot védelmezi, hogy a Kongói Köztársaságnak mindenekelőtt füg­getlenségre van szüksége és jogta­lan minden beavatkozás annak bel­ügyeibe. A nyugati hatalmak ezzel szemben azt szeretnék elérni, hogy az ENSZ-csapatok segítségével olyan kormányt juttassanak hatalomra, amely kedvük szerint kiszolgáltatná nekik az országot. A Biztonsági Tanács Kongóról tár­gyaló ülése még nem ért véget. De a nyugati imperialisták álláspontját maguk az események minősítik tart­hatatlannak. A nép felkelt a szakadár Csőmbe uralma ellen, a központi kormány csapatai lépésről lépésre megvalósítják az ország egyesítését. A kongói parlament, a kongói köz­vélemény, az afrikai országok és a többi békeszerető ország Lumumba függetlenségért harcoló kormánvát tartja törvényesnek. A Biztonsági Ta­nács határozatának tükröznie kell a való tényállást és elő kell segítenie az ország függetlenségének és terü­leti egységének megőrzését. V. G» X J Ť J SZÓ 2 * 196 0. szeptember 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom