Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-06 / 217. szám, szombat

Hagyományok és új utak "VTemrégiben fejeződött be Strážnirén az Immár tizenötödször megrendezett hagyamányos népművészeti ünnepség. Ezt követően érdekes gondolatokat fölvető cikk jelent meg i' a Rudé Právóban Dušan Havliček tollából. aki a dal- és ténoünnepély kapcsán rámutatott néhány, a hazai magyar népművészeti gyakorlatban is tapasztalható hiányosságra. A cikkíró elsősorban azt kifogásolja, hogy a strážnicei dal- és táncünnepség mind ez ideig csupán a falusi hagyományos népművészet bemutatására szorítkozott és ugyanakkor mostohán kezelte példitii a munkásdalt, a városi folklórt, sót szinte figyelmen kivül hagyta azt a tényt is, hogy a szövetkezetesítés folytán lényegesen megváltozott a falu arculata, új jellegű, tartalmú és mondanrvalójú művészet bontakozik ott ki. Strážnicenek — hangsúlyozza a szerző — lépést kellene tartania ezzel a fejlődéssel, sót ezen túl ösztönöznie kellene. Ebben a viszonylatban nagy feladat hárul azokra a rétegekre, amelyek eddig is a legtöbbet tették a hagyományos népművészet átértékelése terén, vagyis elsősorban a munkásés a diákifjúságra. Dušan Havliček a továbbiak során rámutat arra is, hogy a strážnicei népművészeti ünnepség keretében az eddiginél sokkal nagyobb mértékben szóhoz kell hogy jussanak a félhivatásos és a hivatásos együttesek is, mivel ma a hivatásos és a műkedvelő népművészet szoros kapcsolata alapvető feltétele a népművészeti alkotás továbbfejlesztésének. A

cikkben végül szó esik arról, hogy célszerű volna Strážnicón nemzetközi népművészeti fesztivált, rendezni, amelynek keretében elsősorban a szocialista tábor országainak együttesei mutatkoznának be és amely bátran versenyezhetne a hasonló jellegű Nyugaton rendezett fesztiválokkal. Strážnice így jelentősebb módon hirdetné a békés egymás mellett élés gondolatát és komolyabb Icultúrpoliti-^ kai eseménnyé válna. A cikkben felvetett gondolatok véleményünk szerint nagyon is megszívlelendők a szlovákiai népművészeti tevékenység gyakorlatában is. (—) Diego Rodriguez de Silva y Velázquez 1599-ben született a lüktetően élénk, tropikusán színes Sevillában, melynek festőiskolájában tanult Majd Önműveléssel, a valóság megismerésére céltudatosan törekedve talált önmagára. — A hazájában hagyományos népéletkép megfelel szemléletének, mert az elnyomott rétegekhez való viszonyát fejezheti ki benne. A város szegényei a modelljei, életük mindennapi jeleneteit ízes csendéleti részletekkel, nehéz, meleg színekben eleveníti meg. A „Vízhordó" című képe lényegretörő jellemzésével a legkiemelkedőbb közülük. Ha bibliai eseményt ábrázol, akkor is a nép sorsának szemléltetője. A szenttörténetek szereplői vérbeli andalúziai parasztok. — Első nagy képét, az Ivókat, állítólag a dipjomáciai küldetésben hónapokig Madridban tartózkodó Rubens-szel vetélkedve festette. A flamand mester diadalmas érzékiséggel látott mitológiai képzeletvilágával szemben Velázquez tántoríthatatlanul kitart a valóság mellett és Bacchus-t fiatal parasztlegény személyesíti meg. Hasonló felfogással, kifinomult festői előadásban fogalmazza később Rómában a Vulkán műhelyét. A 17. századi spanyol festészet híres és egyetlen aktja: a Vénusz is megkapó szépségű, egészséges földi asszony. 1623-ban IV. Fülöp portréjára kap megbízást, utána a király udvari festőjévé nevezi ki. Közel négy évtizedig tölti be állását s még több fontos udvari tisztséget is. Ezalatt kevés kivétellel állandóan arcképet fest. Az elkorcsosult, beteg idegzetű Habsburg-ivadékokat, a becsvágyó, meghasonlott minisztereket a jellemet alkotó vonások össí -ségét megmutató mély lélekismerettel örökíti meg. Nem csupán egyéneket, de a kort és a társadalmat láthatjuk bennük. Számtalanszor ábrázolja előírt tartásban Fülöpöt és öccseit, szenvtelen, üres arcukat. Mégsem válik modorossá, sőt ez ösztönzi újabb kifejezési lehetőségekre. Nagyszerű ritmus lüktet a lovas- és' vadászképeken, melyek kitűnő állatfestőre vallanak. A keleti hálványok módjára A plzeňi sörfőzde dolgozói a brdi erdőkben szabad idejükben pionírtábort létesítettek. Az érdekes az, hogy a pionírok hordóalakú házikókban töltik vakációjuk egy részét. (Z. Havelka felvétele) Ludvik Askenázy: Interjú hajnalban fél hatkor ÖNNEK NINCS ébresztőórája? Nos biztosan telefonon keltik. így sem? Egyáltalán nem ébresztik? Hogyan... hát mi a foglalkozása? Ja úgy. Akkor nak az ébresztést, ahogyan a rakétafegyvereket, vagy a zsákformájú ruhát kitaláltuk. Az apróság alig hogy a világra jön, máris keltik... hogy meg mit keres reggel fél hatkor a szopnia kell. Aztán meg az iskolába villamosban? Hja, csak kivételesen látogatot ide a dolgozók közé. A kultúr.forradalmat befejezni - úgye. Igazán író? Mondja meg őszintén. Felesleges lenne ilyen kerülővel közeés végül — a munkába. Mennyi ébresztés leselkedik az emberre egy életen át! A legnagyobb gyönyör az asszony számára, ha magától ébredhet. Aztán A filmfesztiválok befejeződtek, de egyes bemutató mozik továbbra is műsoron tartják a fesztiváli filmeket. A rendes bemutatók műsorán általában átlagos alkotások szerepeltek. Ilyen volt a jugoszláv Velimir Sztojanovics CAMPO MAMULÄJA, melv izgalmas történet a partizánharcok idejéből, az indiai Szatjadzsit filmje az apai szeretet felébredéséről - A VÉR SZAVA, Szemjon Gyerevjanszkij szovjet rendező vígjátékfilmje, a SZERETVE — sem tartható a szovjet filmgyártás remekének. Az eszmei követelmények és a társadalmi mondanivaló szempontjából olcsó detektívfilm a francia Yves Róbert ARSENE LUPIN-je, ám el kell ismernünk a fantasztikummal erősen kacérkodó detektívfilm számos szellemes epizódját és szereplőinek remek megjelenését. Ezzel szemben kalandfilm volt I. Alapjában sikerült izgalmas, szoJelcov szovjet rendező alkotása, a cialista módon értelmezett kalandHÍVATLAN VENDÉGEK. Ismert szer- filmet alkotnia Jelcov rendezőnek és zők, G. Borovik és A. Novikov müve a tallinni stúdió művészeinek. Igaz, a forgatókönyv, mely Szovjet-Észt- a jellemrajzzal kissé adósak maradország történelmi múltjának lezárult tak, különösen a néhány pozitív fejezetéből meríti a történet anyagát, hősnél. Talán még érdekesebb lett Renegátok, hazájuktól elszakadt, volna a történet, ha megmutatta árulóvá lett s bűnös céllal vissza- volna, hogyan kapcsolódik bele az tért kémek leleplezésének és ártal- új világba az önként jelentkező Valmatlanná tevésének hátterében meg- ter, hogyan találja meg helyét azok mutatja az új szovjet emberek erős mellett, akiket valaha elhagyott s haeaszeretetét. A film helyesen el- akikhez mint ellenség tért vissza, vetemült, hidegvérű gyilkosoknak Ennek ellenére határozott siker a jellemzi a határon átjutott kémeket, film. akik megsebesült társukkal is vé- A játékos francia filmváltozata geznek, nehogy árulójuk legyen. Ám után újabb Dosztojevszkij regényt régi hazájukban tett első lépésüktől láttunk megfilmesítve idegen produkkezdve inog a talaj lábuk alatt, cióban. A Fehér éjszakák kerültek A hajdani ismerősök, akikre még úgy vászonra olasz-francia közös gyáremlékeznek, mint a szovjet rendszer tásban NATÁLIA címmel. Eleve meg halálos ellenségeire, időközben fel- kell mondanunk, hogy a nézőket a ismerték az igazságot és hű fiai legkiválóbb színészek szerepalakítása lettek szovjet hazájuknak. Ilyen pél- vonzza. Hogy a három főszereplőt dául Reps erdész, akinél Frédi felsül említsük: Maria Schell, Marcello próbálkozásával. Valtert apjának és Mastroiani és Jean Marais. Nem fivérének erélyes magatartása kész- mondhatjuk, hogy a film Luchino teti arra, hogy önként jelentkezzék. Visconti rendezésében nem adná Vari, a legmegátalkodottabb, akit a vissza az elolthatatlan szerelemre biztonsági szerveknek izgalmas je- gyúlt, fogva tartott fiatal teremtés lenetek után sikerül csak ártalmat- lelki töprengéseit, fantasztikusan lanná tenniük. naiv, ugyanakkor megrendítő örökös várakozását, melyben különös életfilozófiával találkozunk. Jól kifejezi azokat az érzelmeket, gondolatokat, melyeket a töprengő lelkű Dosztojevszkij ki akart fejezni, viszont a filmváltozat annyira olaszos, hogy az orosz regényalakokat ismerve szinte idegenül hat. Az viszont vitathatatlan, hogy a bájos Maria Schell most is bebizonyította 'rámái tehetségét és meghódította a .íézöközönséget. Clara Calamai a N atália egyik jelenetében. Lfelcicomázott csúnya és gőgös királyi asszonyokkal ellentétben gyöngéd érzéssel ábrázolja a kis infánsok (hercegek) s még inkább a nevetségesen méltóságteljes öltözetű infánsnők törékeny figuráját. Halvány szépségű arcuk, szomorú gyermekszemük panaszolja az udvari élet fárasztó unalmát. Tökéletesen tükrözi Európa legmerevebb, legszertartásosabb udvarát. Velázquez ebben a természetellenes, beteges, hazug környezetben is őszinte, független ítéletű és emberséges tudott maradni. Nemcsak látta, de forró részvéttel láttatta meg az emberi méltóságukban megalázott udvari bolondok tragikus fintorát s a törpék szánalmasan torz mozdulatait, melyekből gúny, vád és bírálat szól. Életének nagy eseménye két itáliai tartózkodása. Tizián és Tintoretto mélyebb tanulmányozása nyomán kezdődik második festői korszaka, melyben világos tónusok, gazdag árnyalatok, levegő és fény uralkodnak. Két római tájképe - a műfaj első képviselői hazájában - feloldott, szabadlevegős előadásúak s évszázadokkal megelőzi velük korát. Képein eddig sem volt a táj csupán dekoratív háttér, hanem a spanyol föld élő valósága, mely szerkezetileg és hangulatilag kapcsolódik a főalakhoz. Humanista tartalmú, nem szokványos felépítésű híres történeti festménye, a Lándzsák is példa erre. - Harmadik stílusát is a fokozott igazságkeresés formálja. Ecsetkezelése egyre szélesedik. Alakjai a plasztikus mintázástól megszabadulnak, szervesen élnek a kép terében s áttetsző színfoltokba oldódnak. Közvetlen frissességgel tárja elénk az életet. Két végső alkotásában összes modelljeit felvonultatja. Az Udvarhölgyek meleg remegő atmoszférájában műtermébe összpontosítja a királyi családot és kíséretét. A festő maga is jelen van itt s hűvös, mérlegelő nézéssel figyel. — Az egészséget lehelő Szövő nőkben visszatér a néphez. Legmozgalmasabb képe ez, melyben társadalmi ellentéteket éreztet. A homályos műhelyben a serényen dolgozó mezítlábas nők s a sebesen pergő rokka a munka folytonosságát jelzi. Erősen világítja meg a kendőzött, előkelő hölgyeket, kik tétlen szemlélői a kész fali szőnyegeknek. Mindezt kevés színnel és mesteri festésmóddal érzékelteti. 1660-ban a marsaili tisztségével járó fáradalmakba belebetegszik. Augusztus 6-án hal meg Spanyolország nagy nemzeti festője, aki 'nemcsak érzékeivel, és értelmével, hanem szívével fogta fel a valóságot. Müve maradandó, mert a lényeget csalhatatlan éleslátással és festői zsenialitással ragadta meg. Nem krónikása és szépítője az eseményeknek, hanem shakespearei méretű, igaz lélekábrázoló. Ezt hirdeti a sevillai emlékmű felirata is, mely így hangzik: Az igazság festője. Bárkány Jenőné Hacsaturjánt Bécsbe várják Az 1959-i bécsi Világifjúsági Találkozó zenei versenyének zsűrijében helyet foglalt Hacsaturján is. Ekkor figyelt fe! az osztrák koncert-közönség a világhírű szovjet zeneszerzőre, aki most újra az érdeklődés középpontjába került. Gajané címú balettjét most vette fel műsorába a bécsi rádió (Halj) csaturján hegedűversenyének egyébéi ként Davíd Ojsztrah tolmácsolásában jy, Ausztriában is osztatlan sikere van) W — legutóbb pedig hírül adták, hogy a KV Bécsi Filharmónikusuk Karajan, MitW ropöulus, Bőhm és Knappertsbusch (•) mellett Hacsaturjánt is felkérték a (•) jövő hangversenyszezonban vezénylésié) re. Kíváncsian várják, milyen müve{>

1 ket választ Hacsaturján erre az alkalomra — amelynek során először áll A majd szovjet karmester a Bécsi Fil^ harmóníkusok karmesteri pulpitusán. Érik a gyümölcs (P. Haško felvétele) lednie hozzám. Szívesen elbeszélgetek még egyet nyújtózhatik és még kis< bárkivel. Aztán amúgy is kiszállok sé ámíthatja magát, hogy tovább alés vége az ismerettségnek. Isten ön- szik. nel és kész. Nem állítom, hogy minden felébreUgyan ne vicceljen. Komolyan in- dés csúnya. Csak azt kívánom minterjúvolni akar? denkinek, hogy egy órával később Hogy mikor fekszem? Későn. Mi- kelljen ébrednie, kor kelek? Korán. Fél ötkor, mivel Ez igen... ez lenne csak félkelés, hatkor kezdődik a munka. Hogy illatozna a tea, meg a manOh, ha kialhatnám magam! De néz- dulaízű vaj. S lenne idő megteríteni zen csak körül és figyelje a nőket, az asztalt. Aztán csendesen, nyugaEgyik sincs még ébren. S ha a nő lomban élvezném a reggelit. Mily jó nincs kialudva, mintha nem is létez- lenne ez a szervezetnek, meg az idene. Reggel a női test szinte sikong: geknek... Hát még az arcbőrnek, hagyjatok aludni emberek csak még Nézze csak, nézze ezeket a lányegy kicsit! Csak tíz percet.. leg- kákát. Dermedten gubbasztanak ét alább ötöt! zöldek, mint a mosdatlan baglyok. Ez De ki hallgatja meg a női test e a hétköznapok költészete, halk sikolyát? HOGY ÉN MIT javaslok? Hogyan Reggel igazán tudnék strnt. A duh- gondolja? Később kezdeni egy órával* tol, hogy fel kell kelnem. A kóny- Hogy a Szovjetunióban két órával nyeimben mosom meg szememet. Az- később. kezdenek a gyárakban, mint tan arra ügyelek, hogy ne keljek minálunk és Amerikában ugyancsak? bal lábbal. Dehogyis hiszek ebben, Ez sem lenn

e ő Négj/kor érné

k csak úgy szokásból teszem. A természet jól gondolta az emberrel. Mi magunk találtuk fel magunk• •••••••••• haza és négyre már megfőztem a vacsorát. Hogyan megoldani a kérdést ? Ezt tőlem akarja tudni, az asszonytól? Hogy én mit akarok? Hisz én semmit sem akarok. Maga akart. Ügy látszik mégis csak ismerkedni akart. De megmondhatom magának, hogy ezt már valaki megtette maga előtt és sokkalta ügyesebben. Az ismerkedésből három gyerek származott és csupa kislány. Oh én drága szerencsétlen lánykáim! Sohasem fogjátok magatokat kialudni. Ez ebben az életben az aszszonyok sorsa, amit semmiféle interjúval nem lehet megoldani. Micsoda idő ez megint! Csak reggel tudhatja meg az ember igazán, mi az... ezüst-szél. Ismeri? Vannak olyan asszonyok — biztosan ismeri őket ölebük is szokott lenni, akik tizenegyig is bírnak fetrengeni az ágyban s közben olvassák Manont, vagy Kohout Ravelt, vagy Ján Neruda leveleit Karolina Svétlához. KEDVES ELVTÁRSAM őszintén kijelentem, hogy az ilyeneket semmire sem becsülöm. Egy fél napot így ellustálkodni! Jesszusom, de én hogy aludnék'. Fordította: GRÁL VILMOS ^ Háromezer ember 5 hatezer kar H kémények füst gép és zsivaj H sanyarú élet 6 sovány a bér <•> zabálni sincs mit kevés a kenyér H valaminek már Ő történni kell § £í szikrát! a kazán •,J az áru nyomban ^ világra pottyan " fut a vagonban fütty valaminek már történni kell <3 a munka ura a gyáros i övé a pompa ; övé a város ! hizlalja renta háziban díszek díszre lesnek csak ne lennének a konkurrensek Ján Ponican: LEÉPÍTÉS Zavaros hajnal vége a táncnak a palotában nem hahotáznak a villám lecsapott telefon berren bántóan csörgőn a részvények nálam a gyárban a munkát leállítani rögtön nagy úr a gyáros ajkára görbül a gyászos icb ez a krach ez a krach * kagylót letette aztán homlokán gond ült tán egyezkedés növeszt a hasznán Aláírt csomagolt gyorsvonat zakatolt a gyárban a munkát folytatni káros Nizzába üdülni indul • a gyáros éjjelre éj jött napra nap csak a szem lobbant úgy mint fáklyahad csak munkás száj zúgta nem lehet feszítve öklöt kezeket s tüdőt rekesztő vad sikolyt munkát kenyeret munkát kenyeret Tódult a menet • vele az éles kiáltás — Isten nincs ii hát a vétkes \ gépek kémények emberek mi? Kapitalisták t( vagytok ti De ha urak akartok lenni magatok < legalább falni a lakni hagyjatok Hiába sző az úr az úr neki szolgál a bár , aeroplán benzinje érte gyúl j s neki szolgál a katona is piff paff puff sebesült halott főidre hull a sor visszahőköl mered a kő a léc s ha nincs más a puszta ököl (1931)

j Fordította: Monoszlóy M. Dezső i! ÚJ c7f) 7 * 1960. augusztus 6.