Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-26 / 237. szám, péntek

rr _ ľ VEGYI IPARUNK JELENTŐSEGE (D A Magas-Tátra csúcsai a{att festői környezetben terül el a „Detský raj" nemzetközi üdülőtábor. Hazai és külföldi pionírok töltik itt a szünidőt. Az idén első ízben öt néger gyermek is van közöttük Afrikából, a fiutal Ghana. Köztársaságból. (S. Pe'.ráš felv. — ČTK) 200 MILLIÓ SCHILLINGRE csökkenti a tejtermelőknek eddig nyújtott 700 millió schillinges állami támogatást az osztrák kormány. Emiatt a tej ára literenkent 1,20 schillinggel drágul. NYOLC EMBER VÍZBE FÚLT. 200 ember hajléktalanná vált a dél-koreai Puszanban dühöngő tájfun és trópusi esőzés következtében. TEGNAP ADTA ÄT RENDELTETÉSÉNEK a bratislavai Magasépítési Vállalat a ružinovi tizenkétéves iskola háromemeletes új épületét. A 23 osztályos iskolaépületben 920 tanuló részére van kényelmes hely. Az idei iskolaévet 600 gyermek kezdi meg az új iskolában, amelyben csak egy váltásban, kiszárólag délelőtt folyik majd a tanítás. Az iskolában már $ padok rendezését végzik. (i. s.) AZ OKTÓBER ELSŐ FELÉBEN MEGRENDEZÉSRE KERÜLŐ berlini ünnepi hetek során Paul Robeson és Dávid Ojsztrah is fellép. 4

OLOMOUCI P. BEZRUČ NEVÉT VISELŐ VASMŰ néhány újdonságot állít ki a brnói 11. nemzetközi nagyvásáron. Különös figyelmet fog kelteni az egyik öntöző-berendezéshez tartozó Diesel-agregát és egy másik új ontözögép, melynek érdekessége, hogy összesen 3,5 kilogrammot nyom. 1962-RĽ KÉSZÜL EL az a 20 ezer tonnás rádió-teleszkóp. melyet Virgínia államban é, ítenek. Ez az óriás rádió-teleszkóp részben katonai, részben csillagászati-fizikai kutatásokra szolgál. A „VADÁSZOK HÁZA"-ért indított sorsjegy-akció húzását 1960. október 21-ére halasztották. MEGNYÍLT AZ ELSŐ MÚZEUM Nyasszaföldön. A múzeumban kiállították az eddig összegyűjtött 300 tárgyat, amely Nyaszszaföld történetére utal. GYÜMÖLCSÍZŰ PATTOGATOTT KUKORICA kerül rövidesen üzleteinkbe. A pattogatott kukorica citrom-, narancs- és kafcaóízű lesz, ezenkívül sósat is készítenek. TIZENEGY NYELVEN JELENT MEG eddig Dávid Rubinowicz naplója, amelyben a fiatal zsidó fiú egyszerű gyermeki szavakkal örökíti meg a hitleri uralom éveit Lengyelországban. SZORGALMASAN KUTATJÁK a különféle érclelőhelyeket Grönlandban. Az ólcrn és cin feltárásával és feldolgozásával elérték, hogy Grönland évi kivitele ma már k. b. 35 ezer tonna színes fém. AUGUSZTUS 31-ÉN, SZERDÁN 19 ÓRAKOR sorsolják Prágában a. közlekedési és távösszeköttetési dolgozók üzemi klubjában a 17. csehszlovák állami sorsjátékot. A KÍNAI KERAM1KAI IPAR MESTEREINEK, a tudósoknak, a művészeknek és archeológusoknak sikerült újból felfedni a híres kínai porcelán gyártásának titkát. Ezt a rendkívül finom, átlátszó glazúrral bevont porcelánt már a XIII. században gyártották az egyik kínai tartományban. A LEGNAGYOBB KlNAI VÁROSBAN. Sanghajban 700 ezer középiskolás diák vesz részt a tudományos-műszaki körök munkájában. Ezek a körök aktívan késszülnek az új iskolai évre. Az iskolapadok, székek és egvéb berendezési tárgyak javítását végzik, előkészítik a tanszereket, rendezik a szertárakat és minden erővel arra törekednek, hogy kellemes környezetet teremtsenek a következő iskolai évben. ÜJ TÍPUSÜ ALÁGYÜJTÓ ÁRUSÍTÁSÁT KEZDTÉK MEG a szénkereskedésekben. Az alágyúitó Vlurex néven kerül forgalomba. Egy csomag ára 3 korona, amely 10 alágyújtót tartalmaz. HARMINC NAPILAP ÉS HÚSZ FOLYÓIRAT jelenik meg Mongóliában, mongol, kazah, orosz és kínai nyelven. Az országban 40^ kiadóvállalat és 21 nyomda működik, amelyek évente összesen 102,5 nyomdai ívet adnak ki. S A népgazdaságfejlesztési tervek Hegyik jellegzetessége, hogy a szocializmus építésének előrehaladásáéi val megváltozik az egyes gazdasági LJ ágazatok egymásközötti és abszolút ^jelentősége. Különösképpen vonatíj koznak ezek a súlyponti eltolódások a beruházási tevékenységre. Ez ért3 hetö is, mert éppen az invesztíciók % jelentik azt az eszközt, amelynek réjS vén aránylag rövid idő alatt hatékoCJ nyan megváltoztatható az egyes ágaíj zatok egymásközti aránya. i2 A szocializmus tervszerű építéséj? nek kezdete óta például következer> tesen növeljük a termelőeszközöket előállító ágazatok relatív és abszolút ^ jelentőségét az egész iparon belül. ÍJ Az is köztudomású, hogy az előbb •* említett „A" csoporton belül végeredményben — az aránylagos fejlesztés követelményeinek állandó szemmel g tartása mellett — a gépipar az, i.-, amelynek fejlesztésére az olyan fej£ lett gazdaságú országban, mint hazánk, minden törekvés irányul. H Viszont a gépipart nem lehet fejti leszteni megfelelő, arányos alapok p nélkül. Ilyen mindenekelőtt a nyersei anyag- és az energiabákis, a kohái- szat — majd a fejlődésnek egy bizol'i nyos, adott fokán, a vegyi ipar. í] Vegyi ipar alatt alapjában igen heD terogén, különnemű termelési ágazasd tokát értünk. Közös vonásuk azoni< ban, hogy a termelés döntő része Q jellegzetes, vegyi eljárások formájáh ban, vegyi átalakulások révén játszóg dik le. Miután a vegyi folyamatokon p alapuló termelési módszerek igen % alkalmasak a folyamatos tömeggyártásra és az automatizálásra, csak h érthető, hogy a vegyi folyamatok ki$ sebb-nagyobb mértékben meghonoH sodtak egyéb, tulajdonképpeni érteni lemben nem a vegyi Iparhoz tartozó 5>i termelési eljárásokban is. Ilyen g például a korszerű gépgyártásban a Q maró anyagokkal való megmunkálás h módszere. Ilyen értelemben beszélté hetünk az ipari termelés igen jeH lentős részének kemizálásáról, amely 2 jelentékenyen meghaladja a tulajdonSképpeni vegyi ipar kereteit. 0 Ez a két irányzat: a tulajdonkép£ peni vegyi ipar fejlesztése és az egész ipar fokozott kemizálása igen 5 érzékelhető módon kifejezésre kerül harmadik ötéves tervünk jóváhagyott irányvonalaiban. Látható jele ennek a vegyi iparban a harmadik ötéves terv folyamán megvalósítandó és a vegyi ipar fejlesztését szolgáló beruházások összege, amely a kohászati iparral egyenrangúan 20 milliárd korona nagyságrendű. Ezt a mai viszonyok között is horribilis összeget elsősorban a következő vegyi ipari ágazatok fejlesztésére fordít^ juk. A mezőgazdasági termelés lemara6 dása szükségessé teszi, hogy az edšdiginél lényegesen nagyobb mennyiC ségben és választékban bocsássunk műtrágyát ezen ágazat rendelkezésére. A nitrogén és foszfortartalmú műtrágyák gyártása ezért harmadik ötéves tervünk folyamán hatalmas lépést tesz előre. E fejlődés súlypontja Szlovákiában a Vágmentén. Sala község közelében az építés előrehaladott stádiumában lévő nitrogén műtrágyagyárban van. Amióta, a század elején, feltalálták a víszkoza-fonalak előállítását, a műfonalak egyre nagyobb mértékben kiszorítják mind az állati (gyapjú), mind pedig a növényi eredetű (gyapot, len) textilnyersanyagokat. A műfonalaknak két nagy csoportja van. Az egyiket a cellulóznak különböző vegyi anyagokkal Való kezelése révén nyerjük, míg a másik csoportba a teljesen szintetikus, tehát vegyi úton előállított műfonalakat (nylon, perion stb.) soroljuk. E téren harmadik ötéves tervünk küszöbéig bizonyos fokig le voltunk maradva az élenjáró ipari államok mögött. Harmadik ötéves tervünk programja e téren kitűzi a lemaradás felszámolását úgy, hogy Csehszlovákiában az egy főre eső műfonalgyártás eléri a világ e tekintetben leghaladóbb ipari államainak színvonalát. Vasutaink dieselesítése, a robbanó motorok fokozott használata a közúti,. a légi-' és a víziközlekedésben nagymértékben fokozza hazánk benzin, de főképpen nyersolaj szükségletét. Miután a geológiai kutatások jelenlegi eredményei szerint hazánkban aligha számíthatunk nagyobb kőolaj lelőhelyek feltárására, óriási jelentősége van a Szovjetunióból az épülő kőolajvezetéken keresztül érkező kőolajszállítmányoknak. Ezt a kőolajat természetesen finomítani, desztillálni kell. Ebből a célból épül Bratislava mellett vegyi iparunk egyik legnagyobb létesítménye, a farkastoroki kőolajfinomító. Hazánk nem trópusi ország, így nincsenek gumifaültetvényei. A kaucsukot mesterségesen, szintétikus úton kell előállítani. Ezt a célt szolgálja a Prágától északra. Kralupy városkában épülő szintétikus kaucsukgyár. Az egy főre eső papír, különösképpen azonban az egy főre eső újságpapír fogyasztás terén, sajnos, erősen le vagyunk maradva. Ezt a hiányt hivatott pótolni a hatalmas cellulóz és papírkombinát, amelyet Délnyugat-Szlovákiában a Garam és a Duna összefolyásánál, tehát vízdús helyen létesítünk harmadik ötéves tervünk folyamán. Vasutaink villamosítása és dieselesítése — a vasút abszolút teljesítményének arányos emelkedése ellenére is — lehetővé teszi, hogy a felszabaduló szénmennyiséget vegyi feldolgozás céljaira használjuk ki. Kőszenünknek nagyobb hányadát kokszosítjuk mint eddig, és a koksz valamint a kürtőgázak mellett számos értékes vegyianyag: gyógyszer, festék, nyersanyagát nyerjük. Barnaszenünkből viszont szintétikus módon cseppfolyós tüzelőanyagot (benzint) állítunk elő nagyobb mértékbe

n- (Folytatjuk) 80 évvel ezelőtt született Apollinaire Guillaume 80 évvel ezelőtt, 1880-ban született Rómában Apollinaire Guillaume, polgári nevén Kostrowitzky. anyja után lengyel, apja után olasz származású francia költő — a XX. század modern lírájának legsajátosabb formabontó és formateremtő zsonglőrje, az „Esprit nouveau" (Az új szellem) megalapítója. Művészi pályafutását Picassoval szövetkezve, mint a kubista festészet lelkes prófétája és agitáló esztétája kezdte. Első verseskötete 1901-ben jelenik meg és 1913-ban reprezentatív kötetben adja közre világhírű versét až „Égövet", melyet elsök'ént csehre Karel Čapek, magyarra Radnóti Miklós fordított. Egyes versei valóban Cézane és Derain csendéleteire emlékeztetnek, mintha a költészeten belül is a plasztikus kubisták módszeréhez hasonlóan a „sikra-sík" megoldást, a szimultán tartalmú verset igyekezne megvalósítani. A társadalom ellentmondásaira absztrakcióval felel, de akárcsak a plasztikus kubizmus jelesei, akik a háromdimenziós anyagot akarják a térben ábrázolni, nála is, még néha sejtelmes szavai mögött is az élet megismerésének és megmutatásának szenvedélye feszül. „A nagyvilágtól vagyok mámoros" — írja egyik versében, majd így folytatja „figyeljetek rám, ki Párizs torka lettem", — s alig csendül e két leütött akkord az emlékezésben, máris felbúg Apollinaire lírájának soksípú orgonája, hol klasszikusan a régi görögöket és rómaiakat idézve, hoz modernül, merész szabadossággal, hol melankolikusan, hol burieszkszerüen, hol a naturalizmus nyersességével, hol francia népdalok egyszerűségével és csengéssel, de mindig az élet szeretetével naivitásával, hol összetett intellektuális csengéssel, de mindig az élet szeretetével átitatva, annak a költőnek a szeretetével, aki a nagyvilágtól mámoros és aki mindig az embert, a tömegeket keresi, technikáért, gépekért rajong, aki megbecsüli „a valóságot órabérért gyártó" munkást és aki közösségi érzéssel figyeli a világot, hogy valóban Párizs torka, lehessen, necsak tündéri szavak szerzője, mágusa. Persze, aki így szerette az életet, s akiben oly mélyen gyökerezett az emberség, az nem elégedhetett meg azzal, hogy csupán szavakban éljen, annak tenni, cselekednie kellett. Az első világháború kitörésekor Apollinaire önként jelentkezik a frontra, hogy „gépfegyverek zajában" vállaljon közösséget a „tépett bakák" sorsával. 1916-ban megsebesül, fejébe gránátszilánk hatol, koponyáját meglékelik, s mert a seb nem gyógyúl be, védő vaspánt kerül a seb fölé, amelyet 1918-ban bekövetkezett haláláig visel, A franciák hősi halottjuknak tekintették, de koporsója fölött ott gyászolt az egész modern európai költészet, meghajolva a művész előtt, aki maga írta crédojául: „Bátorságot keverni bájjal!" (monoszlóy) Figyelmeztető számok A motorizmus fejlődésével párhuzamosan közúti forgalmunkban évről évre emelkedik a balesetek száma. 1960 első félévében csupán a nyugatszlovákiai kerületben a közúti forgalomban 1331 baleset történt. A halálos áldozatok száma 72 volt, ebből 10 gyermek. A súlyos és könnyebb sebesülések száma összesen 882 volt. EÜből 131 gyermek. A népgazdasági kár a motoros jármüvek megrongálódása következtében elérte a 2 341 588 koronát, nem beszélve az Állami Biztosító Intézet által balesetbiztosítás címén kifizetett hatalmas összegekről. Sajnos a júliusi statisztika sem mutat csökkeni irányt. Ellenkezőleg. 249 balesetből 19 halálos, 99 súlyos, 81 könynyebb kimenetelű volt. Az anyagi kár júliusban 561 160 koronát tett ki. E szomorú júliusi statisztikát ki kell még egészítenünk a gyermekbalesetek adataival. Egy hónap alatt három 15 éven aluli gyermek halt meg, 14 súlyosan, 6 könynyebben megsebesült. A balesetek oka elsősorban a gyorshajtás. Második helyen áll az alkohol hatása és végül a közlekedési előírások be nem tartása, a gyalogjárók és a jármüvek vezetőinek fegyelmezetlensége. Közbiztonsági szerveink természetesen megtettek mindent a balesetek megelőzése és csökkentése érdekében. így ez év májusában országos akció indult a közúti forgalom biztonságosabbá tételéért. Az akció az üzemi szakszervezetek segítségére támaszkodik. Az önkéntes résztvevők a példás járművezetők közül kerülnek ki. Sajnos eddig a nyugat-szlovákiai kerületben nem sok megértés tapasztalható a nemes célt szolgáló mozgalom iránt, annak ellenére, hogy a közbiztonsági szervek külön felhívással fordulnak az egyes üzemek igazgatóihoz, szakszervezeti bizottságaihoz. A forgalomi balesetek csökkentését szolgálja a polgári lakosság soraiból kijelölt segédszolgálatot tejesítő dogozók dicséretreméltó igyekezete is. Ezenkívül az egyes járművek vezetői részére megszervezett vasárnapi tanfolyamok, valamint a nevelő jellegű vasárnapi kötelező előadások is mind az emberek életének és egészségének a védelmét, az anyagi károk csökkentését tartják szem előtt. Sajnos azonban mindeddig kevésnek bizonyult ez az igyekezet. Ezt bizonyítja a balesetek évről évre növekvő száma, s a gyermekbalesetek szaporodása. Vegyük csak alapul az utóbbi pár év statisztikáját a nyugat-szlovákiai kerületben: 1957-ben 464 balesetből 23 halálos t> 1958-ban 531 balesetből 26 halálos 1959-ben 802 balesetből 32 halálos 1960-ban 7 hónap alatt 1580 balesetből 91 halálos kimenetelű volt. A nyugat-szlovákiai kerületben 1960. augusztus l-ig a gyermekbalesetek száma meghaladta a 150-et. A gyermekek valamennyi esetben a jármű alá futottak. Rövidesen megkezdődik az új tanév. Az iskolák megnyitják kapuikat a gyermekek előtt. T.zer\ meg ezer kis elsős indul új ruhában, új táskával az iskolába. Bratislava és hazánk más városainak utcáit ellepi a diákok tömege. Most az új iskolaév küszöbén, az 6 nevükben, de a felnőttek nevében is arra kérjük u gépkocsik vezetőit, tartsák be a hajtási szabályokat, ne üljenek ittas állapotban a kormány mellé. Vigyázzanak a jövő ígéretére, vigyázzanak minden emberi életre. SKERGYÄK KATALIN A szocialista és a polgári demokrácia A kapitalizmus és a szocializmus között fejlődés tekintetében | nincsen olyan élesen megszabott ha; tárvonal, hogy azt mondhatnánk, ma véget ért a kapitalizmus uralma és holnap átveszi a hatalmat a szocia; lista kormány s ezzel kezdődik a szocialista társadalmi rend. Nincs így ! sem az alap, sem a felépítmény esei tében. Különösen a felépítmény terü; létén — mint ismeretes — tovább ; élnek a polgári társadalom szerke! zetének megfelelő szokások és néze\ tek. A múltnak ezek a csökevényei ! kisebb-nagyobb mértékben fékezik a ! fejlődést nemcsak a kapitalizmusból i a szocializmusba vivő átmeneti időj szakban, hanem gyakran tovább élnek ' a szocializmus időszakában is. A felépítmény területén ilyen buri zsoá csökevénynek számítanak töb; bek között a demokráciáról vallott | zavaros nézetek, valamiféle „tiszta" ! demokráciáról való képzelődés, amely ; különféle polgári teoretikusok hatását tükrözi. Az efféle nézetek elsősorban a kispolgári rétegekben élnek tovább, de a mi értelmiségeink soraiban is felbukkannak. Próbáljuk meg tehát tisztázni e kérdéseket. Kezdjük először is a demokrácia fogalmával, vagyis e fogalom történetével. A demokrácia, mint \ ismeretes, görög szó és a népet jej lentő demosz-szóból ered, s népural, mat jelent. A kifejezés a régi rabS szolgatartó Görögországban keletke\ zett. Azt jelentette, hogy a „nép" \ vette kezébe a hatalmat. Persze más > kérdés, milyen „nép" volt ez. Nem l a rabszolgák százezrei alkották, hanem a városok szabad polgárai, kéz\ művesek, kereskedők, egyszóval a < tehetős rétegek. E „néppel" szemben ' álltak a rabszolgák teljesen jogtalan tömegei, amelyek számbelileg többszörösen felülmúlták a városi szabad polgárságot, a későbbi burzsoázia elődjét. A fentiekből nyilvánvaló, hogy a nép történelmi kategória, amelynek társadalmi összetétele az emberi társadalom fejlődésének minden fokán más és más. Ezért a demokrácia is, mint kormányforma, tartalmát és alakját tekintve megfelel az emberi társadalom bizonyos fejlődési fokának. A múltból ismerünk rabszolgatartó demokráciát, amelyről szó volt, továbbá polgári demokráciát és végül szocialista demokráciát. Nézzük most, mi a különbség a polgári és a szocialista demokrácia között. , A polgári demokrácia a köztársasági államforma kormányzati rendszere, a XVIII. század végének és a XIX. század első felének polgári forradalmaiból jött létre. Kialakulását a polgári forradalmárok jelszavai határozták meg. például a francia polgárság forradalmi jelszava: „Szabadság, egyenlőség, testvériség." A köztársasági államalakulatok mellett léteztek alkotmányos monarchiák is (Németország, Ausztria-Magyarország, később a cári Oroszország stb.). Ezek az államalakulatok, amelyekben a politikai hatalom a nagybirtokos főnemesség, a tényleges gazdasági hatalom pedig már a polgárság kezében volt, kompromisszumként jött létre a polgárság és a nagybirtokos nemesség között, amelyeket a népi rétegek támadásának veszélye fenyegetett. Ezekben az államokban szinte semmi jogot és szabadságot sem biztosítottak a népnek. Ezek az állai iok, amennyiben nemzetiségi államok voltak, valóban a nemzetek börtönei lettek. A tőkés társadalom létrejötte a társadalom osztálysze'rkezetének teljes átépítését jelenti. A polgárság mellett új, társadalmi osztály születik, a proletárok osztálya. A polgári demokratikus államforma egé^z sor demokratikus intézkedés törvénybeiktatását és életbeléptetését jelenti. Ilyen például a gyülekezési szabadság, a sajtószabadság, a választójog stb. E demokratikus jogok és szabadságok összessége nem csupán a polgári rétegeket érintette, mint az eredetileg az akkori törvényhozók szándékában volt, hanem a nép rétegeinek, nevezetesen a proletariátusnak is lehetőséget nyújtott osztályöntudatának növelésére, a kizsákmányolók elleni harcának megindítására. Mint Marx és Engels írta a Kommunista kiáltványban, azt jelentette, hogy a burzsoázia létrehozza saját sírásóját, a proletariátust. A kapitalizmus és a polgári demokratikus államforma létrejötte a proletariátus és a burzsoázia közötti antagonista osztályellentétek alapján magában hordozza azt a törekvést, hogy korlátozza azokat a demokratikus jogokat és szabadságokat is, amelyekkel a polgári társadalom megszületett. A polgári demokráciának ez a korlátozása törvényszerű folyamat, amelynek üteme és foka elsősorban a proletariátus fejlettségétől függ. Csak egy vége lehet, s ez a dolgozó nép végső győzelme. Ezt a népet — élén forradalmi marxista pártjával — a munkásosztály vezeti. A munkásosztály végső győzelme kétségtelen. Igaz, előfordulhat, mint például 1933-ban Németországban, hogy a burzsoáziának sikerül visszavernie a proletariátus rohamát és a forradalmi mozgalom ideiglenes vereséget szenved. Tudjuk viszont, hogy a háború utáni fejlődés a német proletariátusnak ezt a vereségét legalább részben jóvátette azzal, hogy Németország területének egyharmadán demokratikus állam jött létre — a Német Demokratikus Köztársaság, amely a szocialista tábor része. A polgári demokrácia tehát a burzsoázia diktatúrájának leplezett és közvetett formája. Ez azonban nem jelenti, hogy summásan elítélhetnénk a polgári demokratikus államformát. A polgári demokrácia a legtöbb nemzet esetében fontos fejlődési szakasz volt és a jelenben is az. Lenin „A proletárforradalom és a renegát Kautsky" című művében ezzel kapcsolatban megjegyezte: A polgári demokrácia, amely a középkorhoz képest nagy történelmi előrehaladást jelent mindig — a kapitalizmusban kényszerűen korlátozott, megcsonkított, hamis, képmutató demokrácia marad, amely éden a gazdagok és kelepce, félrevezetés a kizsákmányoltak, a szegények számára. Ilyen volt a burzsoá Csehszlovák Köztársaság is. A polgári teoretikusok szerint általában az illető állam alkotmányát tekintik a demokratizmus mércéjének. Vegyük hát szemügyre a polgári Csehszlovák Köztársaság alkotmányát, amely e szavakkal kezdődik: „Mi, a csehszlovák nemzet, abban a törekvésünkben, hogy megszilárdítsuk a nemzet tökéletes egységét, igazságos rendet vezessünk be a Köztársaságban... elősegítsük az állam valamennyi polgárának közös jólétét... nemzetgyűlésünkben 1920. február 29-én elfogadtuk a Csehszlovák Köztársaság következő alkotmányát..." stb. Mit mond ez a bevezetés? Megmutatja, hogy a csehszlovákiai burzsoázia mesterségesen megalkotta a csehszlovák nemzet fogalmát, amelyhez 1943-ig, tehát még a londoni emigráÜj szö 3 * 1960. augusztus 2!T»