Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-26 / 237. szám, péntek

EMELKEDJENEK KI A HULLÁMVÖLGYBŐL A PAPÍROK rendben vannak, 36 nyilvántartási iv került az asztalra. Pontosan ennyi párttagot és tagjelöl­tet számlál a Kližská Nemá-i falusi pártszervezet. A kommunisták na­gyobb részt a szövetkezetben dolgoz­nak. Míg rendesen tartották gyűlé­seiket, főleg mezőgazdasági problé­mákkal foglalkoztak. Hörömpöli Jó­zsef, a HNB titkára, a pártszervezet jegyzőkönyv vezetője, megmutatta a jegyzőkönyveket is. A legutóbbi tag­gyűlésen írottat nézzük: felvéve 1960. május 31-én." Azóta nem volt taggyűlés Kližská Némán, pedig közben jelentős ese­mények játszódtak le. A községben, a szövetkezetben fontos feladatok várnak megoldásra. Éppen a májusi taggyűlésen beszéltek arról a kom­munisták, (a jegyzőkönyvben olvas­tuk), hogy négy év alatt csak akkor teljesítheti a helyi EFSZ a harmadik ötéves tervet, ha valamennyi kom­munista tevékenyen kiveszi a részét a tömegszervező munkából. A párt vezető szerepe érvényesíté­sének nagy jelentőségét tehát meg­értették a helyi pártszervezet tag­jai is. Májusi taggyűlésükön megbe­szélték, mit kell tenni a CSKP KB legutóbbi célkitűzéseinek eléréséért. A szövetkezetben a pártcsoport ak­kor bíztatóan jó munkát végzett, a szövetkezet vezetőségének s az egész szövetkezetnek tevékenyen se­gített a feladatok teljesítésében. A szövetkezet vezetőségének gyű­lésén megismerkedtünk a problémák­kal, melyekből bizony éppen elég van. A pártszervezetnek s minden egyes kommunistának lenne tehát mivel foglalkoznia. A gyűlésen szó volt a takarmány kérdéséről. Még egy évben sem volt annyi takarmányuk, hogy bőven elegendő lett volna, mégis pazarolják. Egy szövetkezeti tagot megbízott a vezetőség a ta­karmány elosztásával. Ennek ellenére minden kocsis saját maga is hord az állatainak eleséget. De nem csala­mádét, amit etetni kéne, hanem szá­raz herét. Amikor a vezetőségi ta­gok szóvá teszik ezt az etetőknek, azt a választ kapják: — Télen úgy sem ehetnek eleget az állatok, hadd egyenek legalább most. De hiszen éppen azért nem jut elég takarmány télire, mert nem tudják helyesen beosztani. A szövetkezet lemaradt a tarlóhán­tásban is. Tarcsi Ervin traktoros a gyűlésen a munkaszervezést hibáz­tatta. Egy nap alatt hét hektáron végezte el a tarlóhántást, másnap pedig két traktor teljesítménye csak három hektár volt, mert közben más munkát is végeztek. Az ilyen kap­kodásnak lemaradás a vége, így a múlt hét végén 25 hektár tarló ma­radt szántatlanul. A gépekhez való viszony sem a legjobb a szövetkezetben. Jellemző erre a következő eset: A napokban elkezdték a krumpliszedést. Géppel akartak dolgozni. Az emberek kint a földön várták a krumpliszedőgépet, idegeskedtek, nem tudták kivárni. Jó sokára tudták meg a késés okát. Az történt ugyanis, hogy tavaly szep­temberben elromlott a gép. Akkor félre tették javítatlanul, most húz­ták elő és mindjárt dolgozni akartak vele. — Sírnak, nyikorognak nálunk a gépek — mondja Tarcsi Ervin trak­toros. — Nem kenik őket, nem szo­kás ez nálunk. A SZÖVETKEZET vezetőségi gyű­lésén nyíltan feltárták a hibákat, bí­rálták a fogyatékosságokat. Az eredményekről szinte szó sem esett, pedig jó néhány számottevő sikert értek el már ez idén is. Árpából 28 mázsás hektárhozamot terveztek, de 6 és fél mázsával többet értek el, sőt az egyik 12 hektáros árpatáblán 44,25 mázsa hektárhozamuk volt. Bú­zából, rozsból, zabból is jóval túl­szárnyalták a tervezett hektárhoza­mokat. A pénztári mérleget azonban le­rontja az, hogy sertéshúsból nem teljesítik a szerződéses beadást. Az év elején nem volt annyi sertésük, ahány mázsa sertéshúst terveztek a felvásárlásra. Azóta jelentősen gya­rapodott a sertésállomány, de hiába, a malacok még kicsinyek. A tejter­melésben is rosszul állnak. Akaratlanul újból a nehézségek és a problémák kerülnek elénk. Ha ezek nem volnának, a Kližská Nemá-i szö­vetkezet a legjobb lehetne a járás­ban. Az EFSZ minden negyedik tagja kommunista. A szövetkezet megala­kításánál a párttagok derekas mun­kát végeztek. Az idén is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az év ele­jén az EFSZ egyesítette a háztáji gazdálkodásban levő 1-2 hektárnyi gyümölcsösöket, melynek gondozása elvonta a szövetkezeti tagokat a kö­zös munkától. Ifjú lelkesedéssel A közép-szlovákiai kerület ifjú­sága is kivette részét az aratás­ból s nagy érdeme van abban, hogy a kerület szövetkezetei a gabonabetakarítás befejezéséhez közelednek. Az éjjeli műszakok­ban szervezett cséplésnél több mint 35 000 mázsa gabonát csépel­tek a fiatalok és több mint félmil­lió órát dolgoztak le aratás során a különféle fontos szakaszokon. Jelenleg 8000 ifjúmunkás a gabona behordásánál szorgoskodik. Kö­zöttük a Rimavská Sobota-i já­rás ifjúsági munkacsoportjai 2000 hektárról behordott teljesítmé­nyükkel méltán kerültek az első helyre. A KLIŽSKÁ NEMÁ-I falusi pártszer­vezet munkája, amint az a fentiek­ből is nyilvánvaló, erősen hanyat­lott. A párt taggyűlésein nem foglal­koznak a szövetkezet, a község és saját pártszervezetük problémáinak megoldásával, hiszen májustól egyet­len taggyűlést sem tartottak a falu kommunistái. Ez annyit jelent, hogy a pártszervezet tevékenysége vég­eredményben a nullával egyenlő. A járási pártbizottság tud arról, hogy a Kližská Nemá-i pártszervezet munkája visszaesett. Hisz a Komár­nóban megrendezett ökonómiai kon­ferencián és a propagandisták isko­lázásán sem jelentek meg a faluból meghívott elvtársak. Németh elvtársnak, a járási párt­bizottság dolgozójának ottjártakor említette Hörömpli József, a párt­szervezet jegyzőkönyvvezetője, hogy valamit tenni kellene. De Németh elvtárs más ügyben jött. Tervet íra­tott Hörömpöli elvtárssal arról, hogy mikor lesznek a pártszervezet gyű­lései és azon mivel foglalkoznak majd. — Szabadkoztam ugyan — mon­dotta Hörömpöli elvtárs —, hogy a pártszervezet tervét egymagam nem csinálhatom meg, — 'iZDn'jan azt a váiaszi kaptam, hogy lejárt a ha­táridő, s a tervnek már bent kel­lene lenr.ie a járáson. Ellátogattunk a komárnói járási pártbizottságra. Bíztató választ kap­tunk. Foglalkozni fognik a Kližská Nemä-i pártszervezettel, regítőkezot nyújtanak nekik. Hogy nnSrt nem segítettek előbb? Azt. mondják az elvtársak, hogy közben volt az ara­tás, a cséplés, a gabonabegyűjtés. De hisz ezeknek a feladatoknak tel­jesítését a járási pártbizottságnak éppen a pártszervezetek által kel! elsősorban biztosítania. Igaz, az űj feltételek között nagyobb önállóság­gal dolgoznak a* pártszervezetek, ďe ha akad közöttük olyan, amely sa­ját erejéből nem képes a feladatok megoldására, s akkor a járási párt­bizottságnak kell segítséget és támo­gatást nyújtania. Drábek Viktor Baráti segítség A humennéi műfonal-gyárban ezek­ben a napokban 11 szakember jött a Szovjetunióból, akik a szaktudásuk­kal segíteni fognak a műanyag gyár­tásában. Ez nagy segítség, mert a po­lyamid-műfonalat hazánkban csak egy éve gyártjuk s még nem ren­delkezünk kellő gyakorlattal. A szak­emberekkel tapasztalt munkásnők is jöttek a kijevi 512-es kombinátból, akik már 11 éve dolgoznak a polya­mid-fonal gyártásánál. (L-cký -) A hét műsorá­én a bemutató­mozik egy része •'olytatta a feszti­váli filmek vetíté­sét. A héten Mario Monicello neves olasz rendező.'mü­ve a Tévedés ki­zárva szerepelt, mely kiskaliberű bűnözők társasá­gában lejátszódó szellemes vígjá­ték. Egyébként a fesztivál alkalmá­val bővebben fog­lalkoztunk vele. A kínai filmgyár­tást A Phőnix da­la képviselte a heti műsorban. Az ősi népmese jel­képét Tin Feng fiatal lány önálló­sodásában, öneszmélésében a kínai lean Gabin és partnere A lagy családok című filmben egyház lovagjától, vallásos költőtől, a Francia Akadémia tagjától és a falvakban is beköszöntő új élet leggazdagabb multimiliomos Noéi szárnybontogatásait ábrázolja. A szovjet filmgyártást két film kép­viselte: egy sikeres életrajzfilm Va­szilij Szurikov-ról, a híres orosz festőművészről, mely egyben jól si­került korrajz is, a másik új témájú film: Üjházasok, Szergej Szigyeljov rendező alkotása. Sajnos, az a hibá­ja, hogy a történet elindítójává aránylag elenyésző konfliktust tesz, mézeshetüket élő házasok pillanat­nyi összekoccanását. Erre építi a drámai történetet, mely azután nem hat elemi életerővel. „Isten védelmezi a gazdagokat, hogy a világ mérhetetlen kincsei méltó kezekben legyenek. Borzon­gás fogja el az embert, ha rágon­Schoudler apósától búcsúznak a gyászszertartáson. E mondattal kez­dődik és végződik Denys de la Pa­telliére-nek, a francia rendezőgár­da éltagjának megrázó erejű társa­dalmi szatírája, A nagy családok, mely Maurice Druon azonos című re­gényéből készült. Rendezője már előbbi filmjeiben bebizonyította társadalmi megfigyelőképességét. A nagycsaládokban kendőzetlenül, mes­terkéletlen mutatja be a felső tíz­ezar tagjait, a vagyon, a nemesi tekintély, a hadsereg és az egy­ház „összeházasodásáből" kialakult „nagy családokat". Denys de la Patelliére filmjének Jelenet az Üjházasok című filmből méltatlan kezekbe kérülhetne" — Grandjean atya dörgő szózata tölti be a székesegyház hajóját, melyben az ünneplőbe öltözött notabilitások Jean de la Monnerie-től, a katolikus cióban is ragaszkodott. E fogalommal igyekezett leigázni Szlovákiát olykép­pen, hogy a szlovákok ne számítsanak egyenjogú nemzetnek, hanem, hogy sorsukról a prágai tőzsdén döntsenek. A burzsoázia így akarta ellensúlyozni a szlovák burzsoázia egy részének szeparatista törekvéseit, amely még a Magyar Tanácsköztársaság 1919-ben történt kikiáltása előtt is arrói•tár­gyalt a magyar burzsoáziával, hogy Szlovákiát a nagybirtokosok úri Ma­gyarországához csatolják. Itt tulajdonképpen a nemzet fogal­máról van szó, amelyet a burzsoá Csehszlovák Köztársaság alkotmányá­ban jellegzetesen burzsoá módon, el­vontan értelmeztek, tekintet nélkül arra a tényre, hogy az osztálytársa­dalom idején a nemzetek antagonista osztályokbői tevődnek össze, a bur­zsoázia uralma idején tehát nem áll­hat elő olyan helyzet, amelyben va­lamiféle törekvés, valamiféle célkitű­zés a nemzet minden tagjának meg­felel. Ezt szembeszökően tapasztalhattuk 1938-ban, München idején, amikor a cseh és a szlovák nemzet, valamint a többi nemzetiség minden becsületes fiának az volt az igazi érdeke, hogy megvédjék a köztársaságot a nácikkal szemben. Láttuk, hogy éppen a bur­zsoázia szegült szembe a lakosság többségének akaratával és München­ben kiszolgáltatta Csehszlovákiát az ellenségnek. A burzsoá államok alkotmányai te­hát csupán formális okiratok. Nem fejezik ki az illető állam elért fej­lettségi fokát sem. Ennek találó pél­dája volt a polgári Csehszlovák Köz­társaság alkotmánya. Mit használt, hogy az alkotmány első szakasza ki­jelentette, „az államban minden ha­talom egyedüli forrása a nép", amikor egyidejűleg érvényesnek nyilvánítot­ták a régi Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi törvényét, sőt később a jóváhagyott alkotmánytörvényt is reakciós, nem demokratikus módon novellizálták. Ezzel kapcsolatban elég, ha megemlítjük, hogy lényegesen megnyirbálták a végrehajtó hatalom népi ellenőrzését, amikor a húszas évek második felében módosították a községi képviselőtestületek megvá­lasztásának rendjét, s attól fogva a községi, járási és országos képviselő­testületek tagjainak egy harmadát a felettes, nem választott állami szer­vek nevezték ki. Hiába választott a lakosság haladó gondolkodású polgár­mestert, ha a járási főnök nem hagyta jóvá. Ha a községi képviselőtesület esetleg szembefordult a járási hiva­tallal, a burzsoá állami apparátussal, olyankor a hivatalos hatalom egy­szerűen felfüggesztette működését és helyette kormánybiztost nevezett ki a község élére. Ezek a kormánybizto­sok a gyakorlatban rákényszerítették a község lakosságára az uralkodó burzsoázia akaratát és gyakran a csendőrség segítségét vették igénybe a' burzsoá állam tekintélyének „meg­védésére". Nyilvánvaló tehát, hogy az efféle demokráciának — bálványozói­nak minden dicséneke ellenére — semmi köze sem volt a dolgozó nép­hez. A burzsoá alkotmány bevezetőjében szó esik a közjóról való gondosko­dásról is. A valóságban a burzsoá csehszlovák állam, mint másképp nem is lehetett, a burzsoázia javáról gon­doskodott. Az államkincstárból, vagyis a dolgozó nép zsebéből így vagy úgy kizsarolt pénzből a bankokat szanál­ták. Az Anglobank, az agrárpárt vál­lalata például háromszázmillió koro­nás állami segélyt kapott 1933-ban, amikor a csőd fenyegette. Másfelől a széles néprétegek nyomora és éhsége egyre nőtt, s a munkanélküliektől megvonták az utolsó éhségutalványt is. Igy festett tehát a közjóról való gondoskodás a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban. Ilyen körülmények között egyre inkább lábra kapott az irredenta mozgalom. Ezt a fasiszta mozgalmat ráadásul a burzsoá állam szervei még védelmükbe is vették, ' ugyanakkor, amikor üldözték, börtön­be zárták, sőt gyakran sokesztendős fogságra ítélték a haladó gondolko­dású állampolgárokat, elsősorban a kommunistákat. így festett a való­ságban ez a „demokrácia". Huszonegy esztendő választ el bennünket a burzsoá köztársaság gyászos végétől. Tizenöt év telt el azóta, hogy hazánkban építeni kezd­tük a szocializmust. Hasonlítsuk most össze az elért eredményeket. A bur­zsoá Csehszlovákia fennállásának első tizenöt esztendeje alatt két gazdasági válságon ment keresztül. Az elsőn 1921 és 1923 között, a másodikon az 1929 -1933-as években. E válságok kö­vetkezményeit elsősorban a dolgozó nép viselte. A harmincas évek vál­sága idején a munkanélküliség mil­liós számot ért el. A burzsoá Cseh­szlovákia tulajdonképpen sohasem heverte ki ezt a válságot. A köz­társaság fennállásának huszadik esz­tendeje ismét a kirobbanó gazdasági válság jegyében állt, ami gyárak be­zárására, újabb tömeges muankanél­küliségre vezetett. Lássuk most, milyen eredményeket hozott a szocializmus építésének tizenöt esztendeje. Ismeri valaki fia­taljaink közül a gazdasági válságot? Nem ismeri és nem is ismerheti. El­lenkezőleg, tudjuk, hogy sok terme­lési ágban munkaerőhiánnyal küz­dünk. Hogy fest a dolgozók jólétéről való gondoskodás? Erről az időseb­bek közül fiatalkorában senki még álmodni sem mert. A napi sajtóban és elméleti cikkekben elég számadat jelent meg erről. Fölösleges volna ismételni őket. Mindez meggyőzőn bizonyítja, hogy a polgári demokrácia e tekintetben sem mérhető a szocia­lista demokráciához. És politikai tekintetben? Oj, szo­cialista alkotmányunk világosan le­szögezi, hogy „a Csehszlovák Köz­társaságban minden hatalom a dol­gozó népé" és „a dolgozó nép az államhatalmat az általa választott, dol, hogy e félelmetes gazdagság van ugyan központi alakja Schoudler nagytőkés sze­mélyében, ő azon­ban csak egy ré­teg, igaz, hogy milliók nyakán élősködő réteg — markáns képvise­lője. Schoudler sajtókonszern, cu­korgyárak stb. multimilliomos tu­lajdonosa. Befo­lyása mind a csa­ládjában, mind a közéletben szinte korlátlan. Min­den ajtó megnyí­lik előtte, s roko­iait, barátait a legmagasabb tiszt­ségekbe segíti be. S e látszólag har­monikus életet élő családban szem­beáll egymással a régi és az új nem­zedék; az apa és a fia, aki távollé­tében belekontárkodik apja dolgaiba és önállósítani akarja magát. i:::::::::::::;:::;;::;;;:;;;;;;;:;;;;;;;:;;;;;;;;;;;;;;:;;;;;;;;;.;..;;;;;;; ; A Séľtett ňpZ tt^ aka^ leCkéZtCt" n i fiát, á m a kegyetlen tréfa rosszul „ .. .... . . , . . sül el: az üzleti ügyekben járatlan ellenőrzőit es neki felelős nepkepvi- Francois önvádt ól összeroskadva fő­seleti testületek revén gyakorolja'. be ]övj maqá t Nem elméleti frázisokról van szó, Cs a, ád i § ráma go ndolná a néző. hanem világos, hatarozott beszédről. Mé csak családl dram a. sőt so k_ E tekintetben az uj alkotmány tor- ka l y több enn é, A rendező a fiata I vénybe foglalja azt, ami mar eszten- SchoudIe r öngyilkosságának történe­dok ota megvalósul országunkban é arra has z a nálta fel hogy i>szép i. Nálunk minden hatalom a dolgozó töszere k- nélkü l, a magu k meztelen nepe Nem teszünk különbségét e vaIőságába n mutassa be a francia tekintetben a torvenyhozo és a vég- nagytöke urai t. Ne m hallunk a film­rehajtó hatalom kozott. ben semmilyen dörgedelmes vádbe­A szocialista demokrácia a szédet a kapitalizmus, vagy a kapi­dolgozó nép uralma, a munkások, talisták ellen, sőt Jean Gabin nagy­a parasztok és a dolgozó értelmiség szerű alakításában még Noel kormánya, mindnyájunk kormánya. Schoudler alakja sem ellenszenves, A polgári demokrácia a burzsoázia mégis látjuk a kapitalizmus kanni­kis csoportjának az uralmát jelenti, báli jellegét, förtelmes, iszonyatos amely kizárólag saját önző érdekeit, vadállati arculatát. A nagy Molochot a tőkés társadalom törvényeit követi, látjuk a filmben ábrázolt kapitaliz­vagyis minden áron, kíméletlenül ha- musban, mely emberhússal és vérrel rácsolja a hasznot, még saját nem- táplálkozik, melynek mindegy, ki zete, saját állama létének az árán. esik el, saját híveit épp úgy felfalja, is. Ezt világosan bizonyítják az el- mint ellenségeit. L. L. múlt világháború esztendei. Szocialista demokráciánk, szocia­lista államunk a jelenlegi időszakban feladatául tekinti, hogy a felépítmény területén véghez vigye a szocialista kulturális forradalmat. A szocializmus anyagi és műszaki alapját már fel­építettük. Ezért alkotmányunkban büszkén tűzhetjük ki további fejlő­désünk merész feladatát, amelyben „a munka az ember elsődleges szük­séglete lesz", s amelyben oly mérték­ben fejlesztjük termelő erőinket, oly mértékben gyarapítjuk a társadalom javait, hogy hozzáfoghassunk 1 „a kommunizmus legfőbb elvének meg­valósításához: Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint". Szocialista demokráciánk ebben is lényegesen különbözik a polgári de­mokráciától. Mi a társadalmi fejlődés törvényeinek ismerete alapján ponto­san kitűzhetjük az alkotmányban jö­vendő célunkat. Ebben rejlik erőnk. Jirí Procházka, a Társadalomtudományi Intézet aspiránsa ; Űj tantermek várják j Šahyban a tanulókat | Hazánkban sok lehetőség nyílik ar- ) > ra, hogy az állami beruházási építke- 1 ) zéseken ' kívül önsegélyezéssel épít­| hessünk középületeket, fejleszthessük i j falvainkat és városainkat. Ezt a le- ) > hetöséget kihasználta a Šahyi Tizen- ( i egyéves Középiskola mellett müködö ) | Szülők és Iskolabarátok Szövetsége.. ; i Másfél esztendővel ezelőtt a HNB í i közreműködésével és a JNB terve- ) 1 zési osztálya hozzájárulásával hozzá­| láttak az iskola kibővítéséhez. Eme­i Ietes iskolánkhoz egy új szárny épül I és így az iskola négy tanteremmel, 1 két tágas folyosóval, egy szertárral [ és egy nagy föld alatti tüzelőraktár­i ral bővül. Az iskola építéséből becsülettel ki­] vették részüket a szülők, az iskola CSISZ-tagjai és a pionírok, valamint nagy segítséget nyújtottak a helyben állomásozó határőrség katonái is. Köteles János, Sahv. ÜJ szö 3 * 1960. augusztus 2!T»

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom