Új Szó, 1960. augusztus (12. évfolyam, 212-242.szám)

1960-08-21 / 232. szám, vasárnap

AZ ADOTT SZÓ KÖTELEZ H

osszú vonatfütty hasít a táj csendjébe, s bodorfüstöt pipáló kéménnyel tüzet prüszkölve rohan a vonat, mintha szemét vették volna. Külsőleg nincs rajta semmi figyelmet érdemlő. Hatalmas fekete-óriás, mint a többi, s régtől megszoktuk már, hogy tisztességtudóan félreálljunk előle, menjen csak, amerre útja viszi. ... Csak ahogy közelebb kerülsz hozzá, tűnik fel valami „különös ismertetőjel". „CSISZ szocialista munkabrigád" hirdeti a felirat az acélkolosszust hűségesen követő szolgálati kocsin. Tehát mégsem amolyan szürke, mindennapos szerelvényről van szó? Igaz, a kocsik, meg a rakomány esetleg régi vagy a megszokott. Az irányítókéz, a szolgálatot tevő munka azonban már a lélek és a szív új ütemére lendül. A története? Hogy lehet ezt röviden elmondani... Tavaly, májusban történt. Mintha a megújhodó természet színpompája diktálta volna az emberi tulajdonság új jellemzőjét. A František Popelka vezette vonatszemélyzet versenybe indult a „szocialista munkabrigád"-cím elnyeréséért. Mondjuk úgy, hogy „kicsiben" kezdték. Tízezer kilométer zavartalan lefutására vállalkoztak. Novemberben már öt ezerrel „toldani" kellett. S hozzá 2 ezer kocsi elszállítása is szerepelt a kötelezettségvállalásban. Ezenkívül szocialista gondozásba vették a kolíni rendeltetésű 83 452-es szolgálati-kocsit, s további felajánlást tettek az ifjúsági építkezésen vagy a „Z"-akció keretében ledolgozandó brigádórákra. Hogy teljesítették-e? Nem is ők volnának, ha az adott szó kifogna rajtuk. Azóta már „bedolgozták" magukat, s nemcsak a kimondottan szakmai kérdésekre tett vállalás teljesítésének, hanem az új, a szocialista embertípus nevelésének műhelyévé akarják tenni a brigádot. - A brigád nem engedi, hogy bármelyik tagja is hanyagul dolgozzék. Ez az egész közösség mu-j lasztása volna. — — A kollektíva minden tagja hatékonyan bekapcsolódik az üzem társadalmi munkájába. — Munka után tevékenyen részt' vesznek a kulturális életben ... Az | udvarias magatartás, az iszákosság < elleni harc, valamint a múlt káros! csökevényeinek leküzdése a brigád j minden tagjának személyes köte- ' lessége. Ilyen és hasonló feltételek sze- j repelnek újabb kötelezettségválla- ' lásukban. Csalni — lehetetlen! A szorgal- \ masan vezetett brigádnapló: tükör. S ha belepillantanak, önmagukat' látják. Egyszerű embereket, akiket, az összefogás s a közösség tett j erőssé, a kékhadsereg egyik derékhadává. Július 11-en történt. Az Mn8453-as Kolín —Libeň-l szerelvény! vonatvezetőiével, E. Popelkával j Český Brodon közölték, hogy 14 < vagon várna elszállításra, - köztük 5 külföldi rendeltetéssel. Csakhogy a kocsik nincsenek előkészít- < ve, hanem a hetes, tizenkettes, j tizes és a nyolcas vágányokon állnak ... Egy röpgyűlés, és máris ] készen volt a határozat: ha némi, késés árán is, a kocsikat magukkal j viszik. A „terven felüli" munka eredménye: a kocsik kilenc órával korábban erkeztek újabb elosztó-állomáshelyükre. Igaz, a szerelvényen nincs semmi különleges. Amolyan szürke, < mindennapos jelenség. Az új az J emberekben van. A közösségben, melynek tagjai: František Popel- < ka, Jindfich Novotný, Vlastislav j Soš és Jirí Kiiment. "Oéldájuk ma már újakat) vonz. A mozgalom naponta terebélyesedik. Tapasztalatuk friss , vérként árad szét. ... Hadd lássák mindenütt, hogy a „Szocialista módon dolgozni, szocialista módon élni" nemcsak ] jelszó, de a mindennapok valósága. FÖNOD ZOLTÁN Használjuk ki jobban a termelés tartalékait A szövetkezetek megalakításával és bővítésével, valamint a kisebb gazdasági egységek egyesülésével létrejöttek a mezőgazdasági termelés gyorsabb fokozásának a feltételei. Szlovákiában ma már a szocialista szektor a földterület 78,7 százalékán folytat sikeres nagyüzemi, szocialista gazdálkodást. A szövetkezetek építése terén a legszebb eredményeket kétségkívül a nyugat-szlovákiai kerületben érték el, ahol a földterület 90,8 százalékán nagyüzemi termelés folyik. A topoľ čanyi, trenčíni és a nitrai járásban végzett helyes agitációs munka eredményeképpen e kerületekben lényegében már a falu szocialista átépítésének befejezésénél tart anak. Lassabban halad a szövetkezesítés a hegyvidéki körzetekben, főleg a közép-szlovákiai kerületben. A közös munka szép eredményei Az ostravai vasút villamosítása Az ostravai vasút dólgözói' még ebben az' esztendőben befejezik legfontosabb fővonaluknak a vasút területére eső szakasza, vagyis a Hranice— fúchov közti hegyes terepen vezető fővonalnak villamosítását. Miután ugyancsak idén elkészül a Púchov—Žilina összekötő rész is, ez a teljesítmény anynyit jelent, hogy a Most, illetve Prágából kiinduló és keleti irányban Spišská Nová Ves-ig terjedő fővonalunk még ez év végéig villamosítva lesz. Emellett a harmadik ötéves tervben az ostravai vasűt területén villamosítják a Hranice—Bohumln—Petrovice fővonalat is, úgyhogy a gyorsvonatok Prágától egészen Varsóig elektromos mozdonyokkal fognak közlekedni. Ugyanakkor elektrifikálják a Bohumínbol 2illnéig vezető fővonalat és a kuníicei kohómű bekötő vonalait is. A vasúttesteket a fővonalakon úgy építik át, hogy az mindenütt kibírja a négytengelyes, 80 tonnás vasúti kocsik nyomását. l-e-c) Szövetkezeteink többsége sikeresen megalapozta gazdálkodását és ennek tulajdonítható, hogy az egy hektárra eső jövedelem ez idén a múlt évihez viszonyítva 35 százalékkal növekedett. A földterületek kiterjedésének arányában az első félévben az állatsürűség is gyarapodott. Szövetkezeteink a 100 hektárra eső szarvasmarhaállomány számát 33,9-ről 43,3-ra emelték. Még szembeötlőbb gyarapodás mutatkozik sertéstenyésztésben, ahol az állat sűrűség 76,5-ről 111,l-re növeke dett. Ha a saját beruházási esz közök gyarapításának arányát ösz szehasonlítjuk az előző évek ered ményeivel, itt is nagy fejlődés ta pasztaiható. Az a tény, hogy a szö vetkezetesek saját bevételeikből 28,7 százalékban fedezik a beruhá zási építkezések kiadásait, a felhal mozódás és részesedésre folyósított összeg közti növekedés helyes ará nyának köszönhető. Az év elején életbelépett új fel vásárlási rendszer és az egységes terményárak bevezetése a szövetke zeteseket a termelés fokozására ösz tönzi. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a nemrég még hektárokban számoló parasztok egyre jobban kihasználják lehetőségeiket a vidék feltételei, adottságai között legnagyobb hozamokat nyújtó növények termelésére s ezzel az önköltségek csökkentésére is. Ebből következik, hogy az állat tenyésztés bevételei hektáronként a szarvasmarhák értékelésénél 38 százalékkal, sertéshúsnál 34 százalékkal, a tejnél pedig 26 százalékkal növekedtek. Nem , titok azonban, hogy az EFSZ-ek az első félévre szóló felvásárlási tervüket az állattenyésztésből csupán a vágómarháknál és a baromfieladásnál teljesítették. Tekintettel arra, hogy az egysé ges terményárak következtében legjobban a 70,-90 kilogramm súlyú sartésekért . fizetnek, «zt az alkalmat a szöveUiezetek jól kihasználták. Egyről azonban megfeledkeztek, Nem vették számításba ugyanis, hogy a szerződéses felvásárlás értelmében több hússertést kell tenyészteniük, mint akkor, amikor 110 kilogramm súlyú példányokat értékesítettek. Éppen ezért, hogy a szövetkezetek nem gondoskodtak az elválasztott malacok számának növe léséről, sok helyütt a felvásárlási tervet nem teljesítették. Míg ezek a szövetkezetek, gyarapítani tudják az anyasertés állományukat, jobban nyezés kibontakoztatása érdekében is szükséges. Ha a helyi kezdeményezés fellendítése nem haladna párhuzamosan a központi irányítás tökéletesedésével, ez okvetlenül a lokálpatriotizmuson alapuló irányzatok keletkezéséhez, elburjánzásához és az egész társadalom érdekeit mellőző célkitűzések előtérbe helyezéséhez vezetne. Az ilyen ösztönszerű fejlődés pedig csak kerékkötője volna az eredményes, szocialista építőmunkának. Bár a központi irányítás egész népünk érdeke, mégis akadnak dolgozók, akik nem tudatosítják kellőképpen jelentőségét. Ezért lankadatlan meggyőző, nevelőmunkával e helytelen, káros nézetek kiküszöbölésére kell törekednünk, ha pedig a szocialista társadalom érdekeivel szembehelyezkedő bűncselekményről volna szó, a kényszer eszközeit is igénybe kell vennünk. A bűncselekmények számának állandó csökkenése s az elvtársi bíróságok sikeres tevékenysége azonban arról tanúskodik, hogy az állami szervek e téren egyre ritkábban kényszerülnek beavatkozásra, és mindinkább szervező, nevelő funkciójuk lép előtérbe. Pártunk a helyi kezdeményezés kibontakoztatása és a központi irányítás elmélyítése közötti összhang kérdésének megoldását mindig a gyakorlati élet konkrét követelményeire alapozza. Ez például hazánk új területi rendezése folyamán az alacsonyabb fokú nemzeti bízottságok jogkörének kibővítésében, a kisebb községek és EFSZ-ek egyesítésében, a népi közigazgatási szervek s a társadalmi szervezetek célszerű átszervezésében is megnyilvánul. A demokratikus centralizmus két jellegzetességének egysége A szocialista fejlődés alapja csak az egymást kölcsönösen kiegészítő helyi kezdeményezés és központi irányítás, tehát a demokratikus centralizmus elve lehet. A demokratikus centralizmus e két jellegzetességének elmélyítése, vagyis az „alulról" megnyilvánuló helytelen lokálpatriotizmus leküzdése, s a „felülről" észlelhető, helyenként még mindig érvényesülő bürokratizmus kiküszöbölése az államapparátus munkájából, — mindez a szocialista demokrácia kibontakoztatását eredményezi. Pártunk mindig arra törekszik, hogy központi intézményeink dolgozói a lehető legszorosabb kapcsolatokat tartsák fenn a többi dolgozókkal és tőlük telhetőleg személyesen vegyenek részt a dolgozók problémáinak megoldásában, másrészt a dolgozók tömege járuljon hozzá a központi szervek határozatainak érvényrejuttatásához. A „helyi" és a „központi" irányítás elvét mindig az adott konkrét feltételeknek megfelelően kell értelmezni. így például a kerületi nemzeti bizottságok intézkedéseit a kormányhatározatok szempontjából „helyi" jellegűeknek kell tekintenünk. Az egyes vállalatok dolgozói számára nemcsak az illetékes országos intézmény, hanem a vállalatvezetőség utasításai is „központi" jellegűek. Nem titok, hogy például egyes ipari vállalatok nem használták ki kellőképpen bővült jogkörüket a vállalat minden dolgozója kezdeményezésének serkentésére s éppúgy a kerületi nemzeti bizottságok közül nem mindegyik ruházta bővült jogköre arányos részét eléggé rugalmasan az alája rendelt járási és helyi nemzeti bizottságokra. így sok helyütt félúton torpantak meg a helyi kezdeményezés lendületesebb kibontakoztatását, erősödését célzó törekvések, ami pedig a párt-irányelvek meg nem értéséről tanúskodik. A helyi kezdeményezés és a központi irányítás szerves összefüggése, kellő egybehangoltsága természetesen nem lehet csak egyszeri szervezési intézkedés tárgya, hanem valamenynyi szerv, szervezet és intézmény munkamódszereinek állandó tökéle tesedésében, egyre jobb mindennapi tevékenységében kell megnyilvánulnia. Éppen ezért minden helyzetben e szükséges összhang zavartalanságára kell törekednünk. A pártszervezetek elsőrendű feladata tehát, hogy ezt a problémát sohase téveszszék szem elől és befolyásukkal minimálisra csökkentsék az ilyen káros megnyilvánulásokat. A párt vezető szerepének következetes érvényrejuttatása kezeskedik arról, hogy hazánkban mindenütt és mindenkor tiszteletben tartsák a társadalmunk szempontjából létfontosságú demokratikus centralizmus elvét. Népi demokratikus rendszerünk csak akkor teljesítheti küldetését, ha a dolgozók egyre nagyobb mértékben vesznek részt a közügyek intézésében, ha mind jobban megnyilvánul kezdeményezésük, ami azonban a társadalmi törvények ismeretén alapuló, szüntelenül tökéletesedő tervező s irányítótevékenységgel, végső sorban tehát a központi irányítással van összefüggésben. Pártunk irányításával leküzdjük az e téren felmerülő nehézségeket is. így egyre biztosabb léptekkel érhetjük el kitűzött célunkat - a fejlett szocialista társadalom felépítését és a kommunizmus építésének megkezdését hazánkban. (R-M.) ki kell használníok az átmeneti kocák nyújtotta lehetőségeket a malacok számának szaporítására. Nem mindegy mennyibe kerül Az esetek többségében a szövetkezetekben még mindig komoly fejtörést okoznak a termelésre fordított kiadások. Számos helyen nem veszik figyelembe, hogy a tervezett kiadások túllépése drágítja a termelést. A szövetkezetek leginkább a vetőmagra, takarmányra előirányzott összegeket lépik túl. Hogy miből következik ez? Elsősorban abból, hogy nem teremtik meg a szilárd vetőmag- és takarmányalapot, mely az önellátást biztosítaná, takarmány hiányában nem egy szövetkezetben a vetőmagot is feletetik. Ezenkívül még tavaly olyan esetek is előfordultak, hogy a felvásárlási szervek a begyűjtés megkönnyítésére a szövetkezetekből nagyobb mennyiségű gabonát vásároltak fel a beadási kötelezettségüknél. Ugyanakkor az egyénileg gazdálkodók az előirt gabonát sem szolgáltatták be az államnak. Más esetekben egyes szövetkezetek, ha nem is érték el a tervezett hektárhozamokat aránylag magas természetbeni járandóságokat fizetnek ki a tagok munkaegységeire, ezért nincs elegendő takarmányuk. Ez arra inti a szövetkezetek vezetőit, hogy ez idén kerüljék a múlt évek hibáit és kövessenek el mindent a vetőmag és a takarmányalap megteremtéséért, hogy xebből se szoruljon a szövetkezet vásárlásra, önellátó legyen. Gondoskodjunk a vetőmagról Nagyon jól tudjuk, hogy csak a jó vetőmag nyújthat igazán gazdag termést. Nagyon sok szövetkezetben még sem fordítanak kellő gondot a kiváló vetőmag biztosítására, holott mindenki könnyen kiszámíthatja, mennyivel előnyösebb az eladás szempontjából is, ha jó vetőmagot termelnek. A búzáért, rozsért és az árpáért mázsánként 60 koronával kap kevesebbet a szövetkezet, mint a magtermelő parcellákról eladott gabonáért. Ezenkívül vásárlás esetén mázsánként 43 koronával kell többet kiadniuk, ha nem termeltek elég vetőmagot. Fékezőleg hat a közös gazdálkodás fejlődésére a beruházási építkezések tervének nem kielégítő teljesítése is, melyben a szövetkezetek az évi feladatnak alig 48 százalékát teljesítették. Szlovákiában a közép- és kelet-szlovákiai kerület szövetkezeteiben mutatkozik ezen a téren a legnagyobb lemaradás. A mezőgazdasági épületek befejezését a helyi anyagforrások felhasználásával lényegesen meg lehetne gyorsítani, olcsóbbá lehetne tenni. Ezzel szemben a legtöbb építkezést a központilag kiutalt anyagok végzik, holott ezt a munkát felügyelet mellett a falu szakemberei is könnyen elvégezhetnék. A szövetkezet gazdálkodásának megjavítására, jövedelmezőségének növelésére tehát mindenütt megvan a lehetőség. Az állattenyésztésben az új etetési technika, a növénytermelésben a gépesítés nagyban hozzájárulhat e cél eléréséhez. Csupán a vezetőségen, a szövetkezeteseken múlik, hogyan tudják kamatoztatni a termelés eddig ki nem használt tartalékait. SZOMBATH AMBRUS Žilinán főiskola létesült (ČTK) Nem egészen három hét múlva az első és második évfolyam hallgatói megtöltik az új közlekedési főiskola tantermeit, amelynek székhelye az új iskolaév kezdetétől Žilina lesz. E napokban a Magasépltészeti Vállalat dolgozói gyors ütemben befejezik az eddigi I. tizenegyéves középiskola melleti új épületet, ahol a főiskola hallgatói számára laboratóriumokat, tantermeket és egyes tanszékek helyiségeit rendezik be. Ugyanakkor a žilinai ,,Na hlinách" új negyedben gyors ütemben felépült a 600 hallgatót befogadó panelinternátus, amelynek kapacitása a következő években a kétszeresére emelkedik. Keresik a sikerek kulcsát A Dunajská Streda-i járásban az országos pártkonferencia után széleskörű mozgalom indult a mezőgazdasági termelés alapvető növelésére, mert egyre több EFSZ szeretné a harmadik ötéves tervet négy év alatt teljesíteni. A szövetkezeti tagok e célkitűzése elérésenek elősegítése érdekében a járási pártbizottság különös figyelmet fordít a. tömegpolitikai munkára, többek között az előadás-propagandára. Méry Imre, a mezőgazdasági műszaki iskola igazgatója előadást tart a marhaállomány egészségi állapotának megjavításáról; František Šereš, a JNB mezőgazdasági osztálya vezetője a tervezésről; Doležal Oldfich és Varga József gépállomási dolgozók a gépesítés és az új technológia bevezetéséről; Štefan Ferencei, a járási pártbizottság vezető titkára az iskola és az élet kapcsolatáról. A többi gondosan előkészített előadás is a helyi adottságokból indul ki és a helyi problémákra utal. Az említett előadások először a pártszervezetek, EFSZ-ek és HNB-k funkcionáriusainak kéthetes iskolázásán hangzanak el. Az Iskolázás több száz résztvevője kézhez kapja az előadások szövegét, úgyhogy segítségével maguk is készíthetnek beszámolókat a különböző mezőgazdasági szakkérdésekről a falvaikban. A járási pártbizottság a pártoktatás keretében is fölhasználja a mezőgazdasági termelés növelésének feltételeit taglaló előadásanyagot. D. V. mmmí A roudnicei cukorgyár mészégető kemencéje még a szezon előtt sem pihen. Naponta 200-240 mázsa mész ég ki benne, melyet a szövetkezet tagjai savanyú földjeik feljavítására szállítanak el a cukorgyárból. (Jelínková felv.) JJJ SZÖ 2 * 1960. augusztus 5.