Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-12 / 192. szám, kedd

Jiŕí Hendrych elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) lamint népünk tudata is. Népgazdaságunk minden ágazatában győztek és megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok, felépítettük a szocializmus anyagi és termelési bázisát. Nálunk immár nincsenek kizsákmányoló osztályok az ország egyetlen ura és gazdája a munkásosztály s vele együtt az egész dolgozó nép, amely egyre inkább, részt vesz a gazdasági és kulturális élet irányításában, az állam igazgatásában. Nemzeteink együttesen, testvéri egységben munkálkodnak a szocializmus építésének befejezésén és tudatukban már győzedelmeskedett a szocialista öntudat, amely a nép egyre szilárduló erkölcsi és politikai egységének az alapja. Társadalmunk forradalmi változásai, amelyekből az új alkotmány tervezete kiindul, az egész világ színe előtt újfent bizonyítják a marxizmusleninizmus eszméinek életességét és nagy erejét.. A 15 éves út, amelyen népünket megbízhatóan vezette Csehszlovákia Kommunista Pártja, a leninizmus iránt való hűségnek a bizonysága. .Kommunista pártunk nemrég megtartott országos konferenciája ismét igazolta, hogy tántoríthatatlanul állunk a marxista-leninista tanítás biztos bázisán, s ezt a tanítást nem dogmának tekintjük, hanem a nemzetközi kommunista mozgalom eleven és szüntelenül fejlődő tapasztalatai kincsének, "ama felismerések általánosításának, amelyeket a szocializmus és a kommunizmus építésében a Szovjetunió gyűjtött, elsőként törve utat az emberiség új élete felé, s végül olyan forradalmi tapasztalatnak, amelyet Csehszlovákiában munkánkkal mi is gyarapítunk. Indokolt tehát, hogy alkotmányunk is hangsúlyozza, a marxizmus-leninizmus tudományos világnézete az az ideológia, amely az állam működését és egész szocialista társadalmunk fejlődését irányítja. Joggal mondhatjuk, hogy egész alkotmányunk megtestesíti a szocializmus építésének marxista-leninista alapelveit. Az alkotmány kifejezésre juttatja, hogy Csehszlovák Szocialista Köztársaságunk proletárdiktatúra, gazdasági alapja a szocialista gazdasági rendszer, amely kizárja az embernek ember által való kizsákmányolása bármily formáját, és amelyben a termelőeszközöket társadalmasította, s az egész népgazdaságot terv szerint irányítják. A termelés hatalmas arányú fellendülését, amelyet valamennyi állampolgár öntudatos együttműködése biztosít, a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedése kíséri. A marxizmusleninizmus szellemében fejlesztjük kulturális politikánkat, a tudományt és a művelődést, a nevelést és az oktatást. Az új alkotmány tervezete teljes mértékben megfelel a szocialista állam alkotmánya lenini értelmezésének és nem elégszik meg azzal, hogy csupán törvénybe iktassa az elért állapotot. Az alkotmánytervezet abból indul ki, hogy már mai valóságunk is magán viseli a jövendő, fejlettebb társadalom számos jegyét, s ezért az alkotmány feltünteti a további fejlődés alapvető irányzatát. Dolgozóink akaratának megfelelő s az ő nevükben bevezetőjében programszerűn megállapítja- „Minden törekvésünk most arra irányul, hogy megteremtsük a szükséges anyagi és szellemi előfeltételeket ahhoz, hogy társadalmunk átmehessen a kommunizmusba. Ez az alapvető programvonal hatja át alkotmányunk valamennyi fejezetét. Külön rá szeretnék mutatni, hogy az alkotmány mennyire hangsú' lyozza a felszabadult munka jelentőségét. Társadalmunkban a munkát egyre inkább úgy értelmezzük, hogy a munka az alapvető formája az állampolgárok részvételének a társadalom fejlesztésében. Ez a gyökere és alapfeltétele annak, hogy országunkban a munka — az alkotmány kifejezésével élve — a további fejlődés során első életszükségletté váljék Az alkotmánytervezet a következő időszakban különös súlyt helyez arra, hogy a tudomány és a technika szüntelen fejlődése, a munkatermelékenység növekedése alanján minden tekintetben fejlesszük a termelést. A termelésnek ez a gyarapodása a szocialista társadalom teljes felvirágzásának az alapja, alapfeltétele annak, hogy megteremtsük a kommunizmusba való fokozatos átmenetnek, a testi és a szellemi munka között fennálló lényeges különbségek leküzdésének, a város és a falu közti különbségek leküzdésének az előfeltételeit. Az új alkotmányt általában az jellemzi, hogy következetesen törvénybe iktatja a társadalom és az ország sokoldalú fejlődéséről való gondoskodást és nagy súlyt helyez arra, hogy megteremtse az emberek testi és szellemi képességei szüntelen gyarapításának feltételeit. A fejlett szocialista társadalom építése és a kommunizmusba való jövendő átmenet számos, minőségileg új problémát vet fel és megköveteli átfogó megoldásukat. Főleg azokra a kérdésekre gondolok, amelyek összefüggnek az ember sokoldalú fejlődésével, a természet átalakításával, az egészséges életkörnyezet kialakításával stb. Az új alkotmány számos cikkhelye biztosítja e problémák megoldásának alapját. Alkotmányunk a társadalom további fejlődésének jogi alapja és programszerű sajátosságai egyben jelentős aktív szerepet is biztosítanak számára. Számos távlati jellegű rendelkezésével az alkotmány gyakorlatilag megszabja az állami szervek, a társadalmi szervek munkájának programját, valamint biztosítja a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának érvényesülését az állam igazgatásában, a gazdasági és kulturális építőmunka irányításában. Az alkotmánytervezet fontos ismérve, hogy az egész társadalomra érvényes. Az új alkotmánylevelet úgy szövegezték meg, hogy nemcsak az állam alaptörvénye, az egész csehszlovákiai törvényhozás jogi alapja legyen, hanem ugyanakkor szerfölött fontos politikai dokumentum is, amely nem csupán az állam és az állampolgárok kölcsönös viszonyát rendezi, hanem magában foglalja társadalmunk politikai szervezetét és a dolgozók benne elfoglalt helyzetét. A nemzetgyűlés akárcsak egész népünk, lelkesülten fogadta Novotný elvtárs szavait, aki szombati beszédében hangsúlyozta, hogy új alkotmányunk a társadalom és az állam vezető erejének a munkásosztály élcsapatát, Csehszlovákia Kommunista Pártját, a munkások, parasztok és értelmiségiek soraiból származó legtevékenyebb ^s legöntudatosabb állampolgárik önkéntes harci szövetségét mondja. Alkotmányunknak ez a megállapítása teljesen megfelel a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségeinek. A szocializmus csakis a dolgozók öntudatos munkájával építhető fel és fejleszthető, s ennek a munkának a marxizmus-leninizmus egyre mélyrehatóbb ismeretére kell támaszkodnia. A tömegek öntudatosságának növekvő jelentőségével karöltve növekszik a kommunista párt vezető szerepe is, amely egyedül képes irányítani milliók öntudatos és tervszerű munkáját a szocializmus és a kommunizmus építésében. - Az új alkotmány ugyanakkor törvénybe iktatja az önkéntes társadalmi szervezetek fontos szerepét is. Ezekben a szervezetekben a dolgozók azért tömörülnek, hogy kifejtsék társadalmi tevékenységüket, sokoldalúan és tevékenyen részt vegyenek a társadalom és az állam életében, és érvényesítsék jogaikat. Az alkotmánytervezet törvényes formát ad a szocialista társadalmat jellemző ama fontos fejlődési irányzatnak, hogy a társadalmi szervek számos fontos feladatukat fokozatosan átruházzák a társadalmi szervezetekre. Szocialista köztársaságunk jelenleg megvitatás alatt álló alaptörvénye társadalmunkban biztos helyet jelöl ki a csehek és a szlovákok Nemzeti Frontjának, amely a városi és falusi dolgozók szövetségének politikai kifejezője Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt. Szocialista köztásaságunk új alkotmánya határozottan különbözik a burzsoá alkotmányoktól. Ezek közé tartozik a Csehszlovák Köztársaság 1920-as évi alkotmánya is, amelynek nevében a csehszlovákiai burzsoázia igyekezett elfojtani a dolgozóknak az igazi népuralomért folytatott harcát. A polgári demokráciák alkotmányait formalizmus, fiktiység és irrealitás jellemzi, zsonglőrködnek a „szabadság" és „demokrácia" szavakkal, a mi alkotmányunkat viszont mélységes igazsága jellemzi. Az új alkotmányban nincs ellentét a kinyilatkoztatott alkotmányjogi alapelvek és a tényleges termelési és társadalmi viszonyok között. Az alkotmány híven és kimerítőn tükrözi mai szocialista valóságunkat. Esztelenség volna ilyen igazságot keresni a tőkés államok alkotmányaiban. Az antagonista osztályok társadalmában nem létezhetik igazi demokrácia, nem létezhetnek olyan alkotmányos elvek, amelyek híven fejeznék ki a társadalom minden tagjának érdekeit. Ezért a burzsoázia nem tehet, mást, minthogy az állam alaptörvényében is érvényesíti saját képmutatását és szélhámosságát, a „népakaratról" hangoztatott frázisokkal leplezi a burzsoá kisebbség uralmát a kizsákmányolt többség, a dolgozók fölött. A burzsoá alkotmányok a töke mindenhatóságának és a dolgozó nép jogtalanságának az alkotmányai. A szocialista alkotmányok viszont teljes igazsággal fejezi^ ki a dolgozók hatalmát, akik legsajátabb létérdekeiknek és az egész világ dolgozói érdekeinek megfelelőn építik államukat és virágoztatják fel társadalmukat. A beterjesztett alkotmánytervezet további jellemző vonása népi jellege. Büszkén mutathatunk rá, hogy alkotmányunk egészében mint biztos alapra, arra a tiszteletre méltó műre támaszkodik, amelyet népünk felszabadult munkája hozott létre. Alkotmányunk egy olyan államnak az alaptörvénye, amely a szó legszorosabb értelmében népi szervezet lett, olyan társadalom, amelyben a szocialista államiság a jövendő kommunista önkormányzat irányában fejlődik. Alkotmányunk népi jellegét megcáfolhatatlanul bizonyítja az a tény, hogy magát az alkotmány tervezetét országunk állampolgárainak túlnyomó többsége megvitatta, s ez a tervezet dolgozóink bölcsességét, politikai érettségét és forradalmi tapasztalatait testesíti meg. Az új alkotmány tervezete törvénybe iktatja továbbá azt a rendkívül fontos történelmi tényt, hogy köztársaságunk a szocialista világrendszer része, s ugyanakkor meghatározza kapcsolatainkat a szocialista országokkal, elsősorban B Szovjetunióval. Alkotmányunk arra kötelez, hogy a szocialista országokkal a kölcsönös elvtársi segítséqen és a nemzetközi szocialista munkamegosztáson alapuló együttműködésünket szüntelenül fejlesszük és erősítsük. Alkotmányunknak e rendelkezései tükrözik a világ eseményeinek fejlődését s a háború utáni idők legfontosabb vívmányát — a szocialista világrendszer létrejöttét. Dolgozóink a vita során az alkotmánylevélnek ezeket a cikkelyeit is egyhangú helyesléssel fogadták s örömmel vették tudomásul, hogy új alkotmányunk nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunióval való testvéri barátságunknak. Az új alkotmánylevélben kifejezésre jut népünk ama szilárd akarata, hogy békében és barátságban akar élni a világ minden nemzetével. Az alkotmányban foglaltatik a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélésének lenini elve. Itt az utóbbi esztendők tapasztalataiból indulunk ki, amikor a Szovjetunió és más szocialista országok követte békés együttélés politikája jó eredményeket hozott. Ezzel kifejezésre juttatjuk dolgozó népünk állásfoglalását is, amely teljes egészében támogatja az SZKP XX. és XXI. kongresszusainak immár történelmileg beigazolódott tanulságait, amelyek szerint a békeerők széleskörű mozgósításával, a szocialista világrendszer növekvő fölénye és a világméretű imperialista-ellenes mozgalom erősbödése mellett megakadályozható az új világháború. Népünk meggyőződése abból fakad, hogy tároyilagosan értékeli a világ erőviszonyait, amelyek súlypontja immár a szocializmus oldalára tolódott át. Ebből a tudatból ered alkotmányunknak ama megállapítása, mely szerint következetes békepolitikánkkal és országunk sokoldalú fejlesztésével elősegítjük, hogy minden nemzet meggyőződjék az egész emberiség jólétét egyedül biztosító szocializmus előnyeiről, fit háború a szabad munka esküdt ellensége, ezért alkotmányunk legelején ez a szó áll: Béke. Elvtársak! A Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya; melyet ezen a gyúlésünkön elfogadunk, a Május 9-iki Alkotmány helyére lép, amelyet dolgozó népünknek a burzsoázia fölött 1948 februárjában elért győzelme után iktattunk törvénybe. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy a Május 9. Alkotmány, amely nemében azt a napot örökíti meg, amikor a szovjet hadsereg felszabadította Csehszlovákiát a hitlerista iga alól, országunk történetében mindig fontos helyet foglal el. Azt az alkotmányt jelenti számunkra, amely törvénybe iktatta a munkásosztály győzelmét a politikai hatalomért folytatott harcban, megerősítette azokat a vívmányokat, amelyeket dolgozóink 1945 után értek el, amikor a nemzeti és demokratikus forradalom a szocialista forradalomba nőtt át. A Május 9. Alkotmány a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet idején volt társadalmunk alkotmánya. Az új, immár következetesen szocialista alkotmány tervezete, amely mai vitánk tárgyát képezi, a Május 9. Alkotmányhoz képest nemcsak tartalmilag változott lényegesen, hanem szerkezeti felépítésében is, ahogy az új történelmi valóságunknak megfelel. A bevezető után az alkotmánylevél az egész társadalom jellegét határozza meg. Azután rögzíti az állampolgárok jogait és kötelességeit, szabályozza az állampolgár viszonyát az államhoz és helyzetét a szocialista társadalomban s a továbbiakban rendelkezik az állam szervezetéről és az állami szervek tevékenységéről. Az alkotmányt a múlhatatlanul szükséges, általános és befejező rendelkezések zárják le. Engedjék meg, hogy rámutassak a szóbanforgó tervezet egyes fejezeteinek alapvető megállapításaira. A bevezető nyilatkozat és a társadalom szervezetéről szóló fejezet alapelveiről már szóltam. Szeretném most hangsúlyozni, hogyan biztosítja köztársaságunk javasolt alaptörvénye az állampolgárok jogait és kötelességeit. Anyagi és társadalmi biztosítékok mutatják, mennyire kiszélesedtek és elmélyültek az egyes állampolgári jogok, s ugyanakkor az alkotmány ezúton tünteti fel további fejlődésük és elmélyülésük irányzatát. Ismét beigazolódik, hogy csak a szocializmus győzelme teremti meg az előfeltételeket azoknak a jogoknak az alkotmányos megvalósításához és kihasználásához, amelyek teljes mértékben megfelelnek a dolgozók érdekeinek. Szocialista rendszerünk magában hordozza az állampolgári jogok és szabadságok realitását. Az alkotmány következetesen kifejezésre juttatja a szocialista állam polgárai jogainak és kötelességeinek kölcsönös és elválaszthatatlan összefüggéseit. Minden egyes dolgozó egyéniségének fejlődése az egész szocialista társadalom fejlődésétől függ, a társadalom gazdaságának, anyagi és kulturális jólétének fejlődése viszont a társadalom minden egyes tagjának kezdeményezésétől, részvételétől és képességeinek teljes kihasználásától függ. E kérdéseknek az új alkotmányban kifejezésre jutó értelmezéséből következik állampolgáraink jogainak és kötelességeinek osztályjellege is. Az alkotmányban kifejezésre jut az a követelmény, hogy* az állampolgárok jogai és kötelességei álljanak elvi összhangban a közösség érdekeivel, s esetleges ellentét esetében a társadalom érdekeit az egyén érdekei föli emeljük. Az alkotmány az állampolgárok elsődleges jogaként és kötelességeként a munkára való jogot iktatja törvénybe. Ez alapvető jog mellett, amelyért a polgári köztársaság idején dolgozóink a kommunista párt vezetésével rettenthetetlen harcot folytattak, az új alkotmány törvénybe iktatja a munkásosztály további követeléseit is, mint például a férfiak és nők egyenjogúságának biztosítását, a művelődésre és a mun-' ka utáni pihenésre való jogot, állampolgáraink jogai a szocialista rend lényegéből fakadnak, e jogukat társadalmi erőforrásokbői biztosítjuk és kifejezésre jut bennük társadalmunk mélységes humanizmusa. Az alkotmány biztosítja minden állampolgár jogát a művelődésre azzal, hogy törvénybe iktatja a 15 éves kornál fiatalabb személyek kötelező, ingyenes, iskolai alapoktatását, és gondoskodik a teljes középés főiskolai képzettséget biztosító, ingyenes iskolák rendszeréről, A dolgozók művelődésének további kiterjesztése érdekében megszervezzük a munka utáni tanulást, valamint az ingyenes szakoktatást, mégpedig közvetlenül az üzemekben és az egységes földművesszövetkezetekben. Az alkotmány kötelezi az államot és az egész társadalmat az anyaság, a házasság és a család védelmére, ami egyben biztosítja a fiatalság fejlődésének egészséges alapját, az alkotmány ugyancsak kötelezi az államot, hogy a többgyermekes családoknak különleges kedvezményeket és támogatásokat biztosítson. A család, az állam, és a társadalmi szervezetek az új alkotmány szellemében biztosítják minden gyermek és fiatal számára testi és szellemi képességük minden tekintetben való kifejtésének teljes lehetőségét. A gyermekeinkkel és a fiatalokkal kapcsolatos kérdéseket azért tartjuk ily fontosaknak, mert az új fiatal nemzedékben és sikeres fejlődésében látjuk társadalmunk jövendő fejlődésének zálogát. Már ma is büszkék lehetünk ifjúságunkra. Egészséges, céltudatos, és öntudatos nemzedék ez. Erről nemrég ismét meggyőződhettünk a II. Országos Spartakiádon, amikor Prága valósággal ragyogott a fiataloktól. A jövőben ifjúságunknak meg akarunk adni mindent, amire szüksége van, de ugyanakkor ügyelünk arra is, hogy felelősségteljesen felkészüljön a reá váró nagy feladatokra és minden tekintetben valóban kommunista ifjúsággá fejlődjék. Az új alkotmány a lenini nemzetiségi politika szellemében oldja meg az országunkban élő nemzetek és nemzetiségek viszonyának kérdését. Három fő alapelvből indul ki: abból, hogy minden állampolgár, tartozzék bármely nemzetiséghez, mint egyén, egyenjogú. A magyar, lengyel és ukrán nemzetiségű állampolgárok néprajzi egységenként további jogokat is élVeznek. Emellett alapelvünk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság két nemzetnek a cseheknek és a szlovákoknak az egységes állama. E fejezettel kapcsolatban szükségesnek tartom még hangsúlyozni, hogy az új alkotmányban népünk szocialista vívmányainak és fejlődésének nagyszerű kilátásait rögzítve, nem feledkezünk meg arról sem, hogy hathatósan biztosítsuk őket az imperialisták esetleges támadásával szemben. Tovább tökéletesítjük néphadseregünket, hogy szükség esetén bármikor képes legyen megvédeni hazánkat és a békét. Szocialista alkományunk ezért a haza és szocialista rendje védelmét minden állampolgár legfőbb kötelességévé és becsületének ügyévé nyilvánítja. A beterjesztett alkotmánytervezet 3 — 11. fejezete az állam szervezetével és az állami szervek munkájával foglalkozik. Az alkotmánynak ezek a részei abból a rendelkezésből indulnak ki, amelyek a köztársaság társadalmi rendjét szabályozzák. Az egész államszervezet alapja az az elv, hogy köztársaságunkban minden hatalom a dolgozó népé, amely jogát népképviseleti testületei révén gyakorolja. A képviseleti testületek — a nemzetgyűlés, a SZIOJ vák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok — jogköréből ered az állam összes többi szervének hatásköre. Az állami szervek mai feladataiból kiindulva az alkotmány szakít bizonyos formális elemekkel, amelyek az eddigi alkotmányos rendezéssel függtek össze. Az állami szervek kölcsönös viszonyát szabályozó számos intézkedés lényegesen leegyszerűsíti és ezzel kidomborítja jelentőségüket és új szocialista jellegüket. Az alkotmány hangsúlyozza az állami szervek új szocialista feladatait és a dolgozók törtlegeivel fenntartandó kapcsolatukat. Az új alkotmánynak az állami szervekről szóló rendelkezéseiben elsősorban a népképviseleti testületek, nevezetesen a többi állami szerveket ellenőrző és felelősségre vonó nemzeti bizottságok és a nemzetgyűlés feladata, hatásköre és felelőssége kerül előtérbe. Mind eme szervek • együttvéve hazánkban a néphatalom egységes rendszerét alkotják, amelyet egy akarat vezet, s amely egységesen törekszik nagy célkitűzéseink elérésére. Az új alkotmány rámutat annak jelentőségére, hogy a dolgozók és szervezeteik minél szélesebb körben vegyenek részt az állsmí szervek munkájában és elsősorban a népképviseleti szervek szak- és albizottságai révén ellenőrizzék működésüket. Az alkotmány azzal számol, hogy az állami szervek munkájában manapság a gazdasági szervező és kulturális nevelő feladatok vannak túlsúlyban, s különösen kiemeli a népgazdasági és a kultúra fejlesztése állami tervének szerepét. Az állami szervek kölcsönös viszonyában a határozat és a végrehajtás egységének az államhatalom és a közigazgatás egységének lenini elve érvényesül. A népképviseleti testületek hatásköre nem szorítkozik csupán határozathozatalra, hanem egyre inkább megnyilvánul a feladatok végrehajtásához szükséges tevékeny, munkában is. * Az alkotmánytervezet biztosítja a jogi alapot ahhoz, hogy a dolgozók egyre szélesebb körben vegyenek részt a társadalmi élet irányításában, mégpedig nemcsak az állami szervek, hanem a társadalmi szervezetek révén is. Az alkotmánytervezet szerint szocialista köztársaságunk legfelső szerveit továbbra is a nemzetgyűlés, a köztársasági elnök és a kormány jelentik. E szervek kölcsönös viszonyából az alkotmány eltávolítja az egykori hatalommegosztás formális maradványait. Abból indul ki, hogy a szocialista államban mindeme szervek a dolgozó nép egységes és oszthatatlan hatalmának szervei. Viszonyuk ezért a munka és a felelősség kölcsönös megosztásán, a társadalmi feladatok teljesítése során kívánatos állandó együttműködésen alapul, s ugyanakkor az alkotmány törvénybe iktatja azt az elvet is, hogy a köztársasági elnök és (Folytatás a 3. oldalon) IJJ SZÖ 3 SS 1960. július 11,