Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-12 / 192. szám, kedd

A nemzetgyűlés egyhangú határozatával törvényerőre emelkedett új, szocialista alkotmányunk (Folytatás az L oldalról.) dasági feltételek kiaknázásával fejlesztjük hazánk valamennyi területét, elérjük, hogy az ország területén levő mipden forrást teljes mértékben bekapcsolunk a gazdasági élet körfolyamatába és egyben megszűntetjük az egyes területek lakossága anyagi s kulturális színvonalában mutatkozó különbségeket is. Erről kézzelfoghatóan az a mád tanúskodik, miként oldjuk meg a határvidék és Szlovákia fejlesztésének kérdését. E helyen meg kell mondanunk - hangsúlyozta Majling képviselő -, hogy a CSKP rendszeres gondoskodásának köszönhetően, a szocialista építőmunka eddigi folyamán is már mélyreható sikereket értünk el Szlovákia fejlesztésében. A szocializmus építése befejezésének időszakában örömmel állapíthatjuk meg, hogy lényegében már megszűnnek a Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonalában mutatkozó különbségek, amelyek oly szembeötlőek voltak a kapitalizmus idején. Szlovákiának megvan minden lehetősége természetadta és gazdasági forrásai, valamint munkaerőforrásai még teljesebb kiaknázására, ami lényeges hozzájárulást jelent az egész ország gazdaságának erősödéséhez; e források alapos kiaknázása egyben további fontos lépés lesz az ország két területe gazdasági színvonalában mutatkozó különbségek kiegyenlítése terén. A harmadik ötéves tervünkben foglalt feladatok teljesítése Szlovákiában biztosítja a gazdaság további fejlesztése problémájának elvi megoldását. Ez egyben alapgondolata annak is, miként fejlődjék e terület gazdasága a következő időszakban, vagyis az 1965-ös évig. A szlovákiai termelőerők fejlesztése az eddigi fejlődéshez viszonyítva még gyorsabb ütemű lesz az eljövendő öt évben és így még nagyobb lesz Szlovákia gazdasági súlya a köztársaság egységes népgazdasága keretében. Az 1961-1965-ös évekre tervezett fejlesztésre az ipar további gyors ütemű növelése jellemző, melynek több mint 84 százalékkal kell növelnie termelését. Az említett idő alatt tovább kell növekednie Szlovákia mezőgazdasági termelésének is. Az állam több mint 100 milliárd korona értékű beruházási eszközt fordít Szlovákia gazdaságának fejlesztésére. Az ipar fejlesztésének arányairól az a tény is tanúskodik, hogy a harmadik ötéves terv éveiben kifejezve 24,5 milliárd koronával kell növekednie, vagyis oly mértékben, amely azonos az 1958. évi egész termelés terjedelmével. Szlovákia ipari termelése 1965-ben már 21 százalékát képezi majd az egész termelés terjedelmének. Szlovákia azzal, hogy e területre összpontosul az ipari üzemek építése, hazánk fontos nehézipari területévé fejlődik. Majling képviselő felszólalása befejező részében hangsúlyozta, hogy társadalmunk gazdasági és kulturális kiépítésének nagyszabású programja áldozatkészséget, nagy erőfeszítéseket követel meg mindnyájunktól. Olyan célokról van szó, melyek eléréséért mindenap a legnagyobb kitartással kell dolgoznunk és harcolnunk. Ezért nem fogunk sajnálni semmilyen fáradságot, hogy elérhessük azokat a gyönyörű célokat, amelyek a közeljövőben mutatkoznak előttünk - azt, hogy megkezdhessük a kommunista társadalom kiépítését. A nemzetgyűlés délelőtti ülésén utolsóként dr. Josef Plojhar képviselő, a Csehszlovák Néppárt elnöke szólalt fel és részletesen elemezte azokat a cikkelyeket, amelyek új alkotmányunk tervezetében a polgári, jogokról és kötelességekről szólnak. „Milyen jogot biztosíthat a burzsoá társadalom polgárainak a munkára — mondotta — ahol a tőkés termelőknek feltétlenül szükségük van a munkanélküliek tartalékseregére, hogy maximális nyereségeket vághassanak zsebre. Milyen egészségvédelmi jogokat biztosíthat polgárainak a tőkés állam, melynek gazdasági válságokat, a legszélesebb népi tömegek nyomorát szülő rendszere alapjában aláássa a nemzet egészségét? Dr. Plojhar képviselő beszéde további részében rámutatott arra, hogy az igazi szabadsághoz és demokráciához, a hagyományos polgári jogok és szabadságok teljes mérvű realizálásához és a minőségileg teljesen új jogok kialakulásához s kibontakoztatásához csak az az út vezethet, melyen haladva a dolgozók teljes politikai, gazdasági szabadságot élveznek, megdöntik a tőkés rendet és kiépítik a szocialista társadalmat. Erről igen beszédesen tanúskodik az, hogy törekvéseinkre a mélységes szocialista humanizmus jellemző, hogy hazánkban rendkívüli figyelmet szentelünk a gyermekekségéről való gondoskodásnak. Dr. Josef Plojhar ezzel kapcsolatosan többek között rámutatott, hogy hazánkban 100 újszülött közül már több mint 93 szülészeti intézetekben jön a világra s minden anya és újszülött ingyenesen olyan ellátásban részesül, aminőt a háború előtt csak a gazdagok engedhettek meg maguknak. Ezt a valóban nagy gondoskodást tükrözi az is, hogy hazánkban lényegesen csökkent az újszülöttek és a csecsemők halandósága, ami egyedülálló jelenség a világon. Nincs olyan tőkés társadalom, ahol oly nagy kiterjedésű ingyenes oltási akciókat hajtanának végre, mint hazánkban. Ezt A. B. Sabin tanár, a gyermekbénulás elleni szérum feltalálója is nagyra értékelte. Kijelentette, hogy Csehszlovákia lesz az első ország a világon, mely kiküszöböli a gyermekbénulást. Az emberről való gondoskodás további fejlesztése — mondotta dr. Josef Plojhar — azoktól az új sikerektől függ, amelyeket abban az Időben akarunk minden téren elérni, amikor megkezdjük a fejlett szocialista társadalom kiépítését. „Még jobban ki akarjuk bontakoztatni és el akarjuk mélyíteni társadalmi rendszerünk vívmányait és ezért egész népünk szilárd erkölcsi-politikai egységét a Nemzeti Frontban kifejezésre juttatva még bátrabban, még határozottabban haladunk azon az úton, amelyen a kommunista párt vezet mindnyájunkat. Az új alkotmány tervezetéről tárgyalva ezt ismét ünnepélyesen megígéri és kinyilatkoztatja a Nemzeti Front valamennyi pártja és velük együtt a Csehszlovák Néppárt minden tagja is." Dr. Plojhar miniszter beszéde befejező részében rámutatott az egyének és a társadalom érdekei közötti teljes összhangra, társadalmi rendszerünk e jellegzetességére és azután így folytatta: Szocialista alkotmányunk megbízható iránytűként mutatja meg nekünk azt az utat, melyen haladva következetesen megvalósítjuk a lenini békepolitika elveit, azt az utat, amely a szocializmus és a kommunizmus végső győzelméhez vezet. A vita további folyamán J. Zima, J L e n á r t, dr. A. N e u m a n, J. Pečená, dr. J. K y s e 1 ý, F. Štefánik, I. Skala és E. Chlebec elvtársak is felszólaltak, akik egyetértettek á bizottság állásfoglalásával S az új alkotmány tervezetével. A vita lezárása után Z. F i e r 1 i ng é r elvtárs, a nemzetgyűlés elnöke a következőt mondotta: „A Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya tervezetéről folytatott vitában felszólaló képviselők kivétel nélkül és egyértelműen kijelentették, hogy népünk minden feltétel nélkül állást foglal alkotmányunk tervezete mellett, úgy ahogyan azt Antonín Novotný elvtárs, köztársaságunk elnöke, a CSKP KB első titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Front Központi Bizottsága megbízásából megvitatás céljából a nemzetgyűlés elé terjesztette. Javaslom, hogy a nemzetgyűlés hagyja jóvá a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánytervezetét!" Z. Fierlinger elvtárs, a nemzetgyűlés elnöke ezután megállapította, hogy a nemzetgyűlés az alkotmánytörvény megszavazására határozatképes. A nagy esemény előtt pillanatnyi csend uralkodott a teremben. „Aki egyetért a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya, az alkotmánytörvény javaslatának teljes szövegével az alkotmánytervezet megvitatásával megbízott ideiglenes bizottság előterjesztett beszámolója értelmében, emelje fel a kezét!" A képviselők mindnyájan felemelték kezüket! Ügy, mintha a képviselőkkel együtt jelen volna szocialista hazánk minden dolgozója s mindnyájan velük együtt szavaznának. Teljesül a nép akarata! Egyszerre felzúgott a tapsvihar és az éljenzés. A képviselők mindnyájan felálltak. Az éljenzés pártunk éltetésébe, bölcs vezetésének éltetésébe, az ország népének éltetésébe csapott át, mely örömmel, lelkesedéssel vesz részt a szocialista társadalom kiépítésének nagy művében és erőt gyűjt a kommunizmus felé vezető útra. Felhangzottak a himnuszok akkordjai... Ez a pillanat örök időkre íródott be Csehszlovákia történetének lapjaira HAZÁNK SZOCIALISTA KÖZ1ARSASÄG! TÖRTÉNELMÜNK ÜJ FEJEZETE KEZDŐDIK. A szomszéd teremben pergamentlapokra van előkészítve a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányának szövege. Antonín Novotný elvtárs, köztársaságunk elnöke, a CSKP KB első titkára Z. Fierlinger elvtárssal, a nemzetgyűlés elnökével ésj Široký elvtárs miniszterelnökkel ünnepélyes csendben aláírta az alkotmányt, mely e pillanatban érvénybe lépett. Az alkotmány aláírásánál jelen voltak a CSKP KB politikai irodájának tagjai, póttagjai, a CSKP KB titkárai és a kormány tagjai. Ismét felviharzott a taps és az éljenzés! A nemzetgyűlés azután törvényt hozott, amelynek értelmében Tüzelőanyag- és Energetikaügyi Minisztérium létesül hazánkban az eddigi Tüzelőanyagügyi Minisztérium és az Energetikaügyi Minisztérium egyesítésével. A felelősséget vízgazdálkodásunkért a Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztériumra ruházták, a Közlekedésügyi Minisztériumot és a Postaügyi Minisztériumot Közlekedésügyi és Távösszeköttetési Minisztériummá egyesítettük. Az Építészeti Minisztérium pedig, melynek hatáskörébe eddig az építőipar, az építőanyagok termelése és az építészet tartozott, Építőipari Minisztériummá változott. A Műszaki Fejlesztési Állami Bizottság élén a kormány által kinevezett elnök áll. A nemzetgyűlés ülése a mai napon folytatja munkáját. csak a nyerstermelésnek pénzbenről, az anyákról, a dolgozók egészJirí Hendrych elvtárs beszéde František Zupka (Folytatás a 2. oldalról) a kormány felelősséggel tartozik a legfőbb népképviseleti szervnek, a nemzetgyűlésnek. A nemzetgyűlés feladata az eddigi állapothoz képest,megnő. Mindenekelőtt határozottabban kifejezésre jut a nemzetgyűlés működésének, elsősorban az egyes bizottságok és képviselők tevékenységének munkajellege. Megnő tevékeny részvételük és segítségük az állami feladatok teljesítése során. E tevékenység fontos formáját jelenti majd a képviselők és a nemzeti bizottságok együttműködése. Az új alkotmány továbbá nagyobb súlyt helyez a nemzetgyűlésnek és szerveinek az ellenőrző munkájára és fokozza az állami szervek felelősségét a nemzetgyűlésnek. Elrendeli továbbá, hogy a nemzeti bizottságokat a kormány irányítja és ellenőrzi. Az új alkotmány hangsúlyozza, hogy a nemzetgyűlés nem csupán törvényhozó szerv, mint a polgári típusú parlamentek. Ez az alapvető különbség mindenekelőtt abban jut kiiejezésre, hogy a nemzetgyűlés nemcsak határozatokat hoz, hanem — főleg bizottságai és képviselői révén — részt vesz a törvények és határozatainak végrehajtásában is. Az alkotmánytervezet 6. fejezete a szlovák nemzeti szervek helyzetének új rendezésével foglalkozik. A törvényhozó és végrehajtó hatalmat egyesítő egységes szlovákiai szerv megteremtése a nemzeti bizottságok bővebb jogköre meghatározta szükségletből és abból a követelményből indul ki, hogy elmélyítsük az egész köztársaság népgazdaságának egységes irányítását. Ez a lépés teljesen megfelel a szlovák nép érdekeinek és hozzájárul ahhoz, hogy teljesen kiegyenlítsük a cseh és szlovákiai kerületek gazdasági fejlettségében meglévő különbségeket. Ez az intézkedés kétségtelenül még jobban elmélyíti nemzeteink egységét és egész társadalmunk összefogását. Az alkotmánytervezet kitűzi továbbá bíróságaink és államügyészségeink kiépítésének és hatáskörének alapelveit. Rámutat hivatásukra a szocialista állam, társadalmi rendünk és az állampolgárok jogai megvédésében. Hangsúlyozza munkájuk nevelő jellegét és biztosítja igazságügyünk népi jellegének további fejlesztését. A bíróságok rendszerének új láncszemeként új alkotmányunk törvénybe iktatja a helyi népbíróságok szerepét, amelyeket a dolgozók az egyes helységekben és üzemekben választanak. Fő feladatuk az lesz, hogy hozzájáruljanak a szocialista törvényesség megszilárdításához, a társadalmi rend és a szocialista együttélés szabályainak biztosításához. E kérdés réázletes rendezése új törvény útján történik, amelyet ősszel terjesztenek a nemzetgyűlés elé, miután Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megvitatta igazságügyünk problémáit. Képviselő elvtársak! Az idei választások és a párt országos konferenciája előtti időszakban népünk nagymérvű politikai és munkás aktivitása nyilvánult meg, amely kifejezésre juttatja népünk tántoríthatatlan elszántságát, hogy életbe léptesse új alkotmányunkat. A választásokat megelőző kampány főtartalma az alkotmánytervezet megvitatása volt. Az idei választásokat ezért köztársaságunk új szocialista alkotmányáról lefolytatott népszavazásnak mondhatjuk, amelynek során népünk manifesztatív egységben a magáénak fogadta új alkotmányunkat. Ezzel egyben megbízott bennünket, képviselőit is, hogy az alkotmánytervezet elfogadásával tegyünk eleget népünk egyértelmű akaratának. Az ideiglenes bizottság az alkotmánytervezet letárgyalása után ezért megbízott, hogy a nép akaratának megfelelően, a nemzetgyűlésnek azt javasoljam, hagyja jóvá a Csehszlovák Szocialista Köztársaság beterjesztett alkotmánytervezetét. František Zupka, a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke felszőlalá sában rámutatott arra, hogy új alkotmányunk tervezete lerögzíti szakszervezetek jelentős szerepét is és minden jogot biztosit számuk ra, de ugyanakkor kifejezi legfonto sabb küldetésüket is. A munkásosztály Így maga teremti meg a szakszervezeti tevékenységhez szüksé ges legkedvezőbb feltételeket. A szakszervezetek küldetése, hogy megnyerjék a dolgozók széles tömegeit a gazdasági és kulturális építőmunkában való aktív részvételre, hogy kibontakoztassák alkotó kez deményezésüket s azt építőmunkánk fő feladatainak megoldására irányítsák. A szakszervezetek így pártunk vezetésével valóban szocialista gazdákat, új típusú embereket, a szocializmus és a kommunizmus embereit nevelik közvetlenül a termelési folyamatban, a munkahelyeken és az üzemekben. Zupka elvtárs rámutatott arra is, hogy a szakszervezetek jelentős szerepének hangsúlyozása azonos munkájuk nagyra értékelésével, de egyben igen sokra kötelezi is őket. A szakszervezeteknek — mondotta továbbá — az eddiginél még hathatósabban kell kibontakoztatniuk a dolgozók széles tömegeiben gazdasági szervező- és nevelőmunkájukat, mindennapi tevékenységükkel biztosítaniuk kell az. új alkotmányban lerögzített minden elv betartását, melyeken keresztül vörös fonálként húzódik az az elgondolás, hogy a dolgozóknak közvetlenül s aktívan részt kell venniök életünk valamenynyi fontos kérdésének megoldásában. A KSZT elnöke hangsúlyozta továbbá, hogy dolgozóink munkájában és magánéletében egyre kifejezőbben megnyilvánulnak a szocialista ember jellemvonásai. így például termelési ágazatainkban 1959 végéig már több mint 3 millió dolgozó kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. Jelenleg 230 ezer taggal már 22 ezer kollektíva törekszik a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésére. Dolgozóink kezdeményezéséről tanúskodnak a hazánk felszabadításának 15. évfordulójára és a CSKP országos konferenciája tiszteletére vállalt kötelezettségek is. Dolgozóink június 30-ig tett felajánlásaikban arra kötelezték magukat, hogy terven felül több mint. 1 milliárd 300 millió korona értékű árut gyártanak s a terven előirányzott összeggel szemben félmilliárd koronával csökkentik a költségeket. František Zupka képviselő beszéde további részében hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek munkája szempontjából nem csekély jelentőségűek az új alkotmány tervezetében foglalt azon cikkelyek is, amelyek a polgári jogokra és kötelezettségekre vonatkoznak, a művelődésre, az egészségvédelemre, a gyógykezelésre, az öregség és munkaképtelenség esetén szükséges ellátásra, a pihenésre való jogokról szólnak. Ezzel kapcsolatosan rámutatott azokra a feladatokra, melyeket a szakszervezeteknek kell teljesíteniük a betegbiztosítás, a gyógyfürdőkben való kezelés s a dolgozók üdültetése terén, és különösen hangsúlyozta hogy a szakszervezetek felügyeletet gyakorolnak a munka biztonságos volta fölött is. Kijelentette, hogy a munkavédelem s a munkabiztonság terén fennálló helyzet még mindig nincs kellő arányban az e célra for dított nagy eszközökkel, s a jelenlegi helyzet kedvezőbbé változtatása érdekében múlhatatlanul szükséges, hogy e kérdések minden szakszervezeti funkcionárius, minden dolgozó szívügyévé váljanak és minden gaz dasági dolgozó mindennapi figyelmének, gondossának középpontjába kerüljenek. Ezért nemcsak hathatósabbá kell tennünk a dolgozók nevelését arra, hogy betartsák a munka biztonságára vonatkozó szabályokat, hanem következetesen, szigorúan meg kell követelnünk mindazoktól, akik felelősek termelésünk irányításáért, tehát a legkisebb szakaszok irányításáért is, vagyis a mesterektől, a vállalatok igazgatóitól, hogy teljes felelősséget viseljenek az általuk irányított munkahelyek biztonságáért. Nagy figyelmet kell szntelnünk a nők foglalkoztatottságának is. Hiszen tudva levő, hogy a kereskedelemben és a közétkeztetési üzemekben dolgozók létszámában az 1948. évi 36,5 százalékról 1959-ben 67,3 százalékra, az egészségügy szakaszán 60 százalékról 72,7 százalékra, a közlekedés és a távösszeköttetés szakaszán pedig 8 százalékról 22,2 százalékra növekedett az ezekben az ágazatokban foglalkoztatott nők létszáma. Egész népgazdaságunkban az 1948. évi 37,8 százalékról 1959-ben felszólalása 42,3 százalékra növekedett a dolgozó nők száma. Emellett a nők foglalkoztatottsága a leggyorsabban a közszükségleti és az élelmiszeriparban fokozódott. A szakszervezeteknek kell arról is gondoskodniuk, hogy egyre kedvezőbbek legyenek a nők munkafeltételei, nagyobb terjedelműek és tökéletesebbek legyenek a szolgáltatások stb. Zupka képviselő azután arról beszélt, mily jelentős a szakszervezetek küldetése a szocialista demokrácia elmélyítése és a szocialista törvényszerűség megszilárdítása terén. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy igen hatékony eszköz, ha a munkatársak kollektívája előtt tárgyalják meg a szocialista együttélés szabályai ellen vétők kihágásait. Zupka elvtárs beszéde befejező részében a következőt mondotta: „Az a tény,, hogy az új alkotmány tervezete nagymértékben támogatja a szakszervezetek nevelő munkáját és minden további tevékenységüket a dolgozókról való gondoskodás terén és különösen az arról való gondoskodás terén, hogy dolgozóink vegyenek részt gazdasági és kulturális építőmunkánk irányításában, nemcsak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom jelentőségét hangsúlyozza, hanem azt is, hogy a szakszervezeteknek igen nagy felelősséget kell vállalniuk mindezen problémák megoldásáért. E helyen sok millió szakszervezeti tag nevében fejezhetem ki azt a meggyőződésemet, hogy a szakszervezetek becsülettel és sikeresen teljesítik mindazokat a feladatokat, amelyek számukra azon jelentős szerep alapján adódnak, amelyet az FSZM tölt be a magasfejlettségű, szocialista társadalom építésében. így azután bátran haladunk azon az úton, amelyen teljes biztonsággal vezet bennünket Csehszlovákia Kommunista Pártja és amelyen együtt haladunk hatalmas szövetségesünkkel, a testvéri Szovjetunióval s a szocialista világrendszer valamennyi baráti országával - előre további győzelmek, sikerek felé, a kommunizmus felé vezető utunkon. {f""""""SSSSf'SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSfSSSSSSi ^ Közöljük olvasóinkkal, hogy a | ^Csehszlovák Szocialista Köztársa- § ^ ság új, szocialista alkotmányát ^ lapunk holnapi számában közöljük. S IJJ SZÖ 3 SS 1960. július 11,