Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)
1960-07-10 / 190. szám, vasárnap
Az építőipar 1960. évi feladatainak teljesítésével készítsük elő a harmadik ötéves terv sikeres megkezdését Az építők napjára Más, szocializmust építő országokhoz hasonlóan építőiparunk dolgozói, de egész társadalmunk is július második vasárnapján ünnepli meg az építők napját. Az építők napjának hazánkban az idén különös súlyt adnak azok a nagy horderejű események, amelyeket a legutolsó hetekben és napokban éltünk át. Csehszlovákia felszabadítása 15 éves évfordulójának méltó megünneplése után népünk a szocialista demokrácia elveinek megfelelően megvitatta új, szocialista alkotmányunk javaslatát és jóváhagyását manifesztációs módon fejezte ki a júniusi választásokon. Ugyanakkor a hazánk szocialista fejlődésének megfelelő új területi elrendezés megvalósítása döntő szakaszába lépett. Ilyen előzmények közepette gyűlt Össze Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája, hogy megtárgyalja és jóváhagyja az új alkotmány végleges javaslatát, valamint harmadik ötéves tervünk célkitűzéseit. Nem lehet vitás, hogy egész népünk másfél évtizedes hatalmas erőfeszítésén belül az építők odaadó munkájának is része volt abban, hogy Novotný elvtárs megtehette történelmi jelentőségű javaslatát államunk új, büszke elnevezésére, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságra. A pártunk konferenciáján elhangzott beszámolók többek között megállapították, hogy a befejezéshez közeledő második ötéves tervünk folyamán beruházásaink értéke az eredetileg tervezett 70 százalék helyett körülbelül 80 százalékkal növekedett. Nem kell nagy fantázia annak az elképzeléséhez, mennyi kemény munkára, új utak keresésére volt szükség ahhoz, hogy már az 1955. évben magas színvonalú beruházásainkat rövid öt esztendő alatt több mint kétharmadával gyarapítani tudtuk. Éppen az új beruházások s ezeken belül, az építkezési invesztíciók azok, amelyek- a szocialista rendszerben mind a társadalom egészének, mind pedig — az előbbi logikus következményeképpen — minden egyes egyénnek életszínvonalát elsősorban emelik. Ezért az építők napján az egész dolgozó társadalom részéről köszönet és elismerés jár minden építőnknek. De a fejlődés, az építőink előtt álló feladatok szaporodása ezen, a szocializmus építésének betetőzése szempontjából annyira emlékezetes 1960-as esztendőben elért színvonalon sem áll meg. Mert míg második ötéves tervünk kapcsán összes beruházásaink értéke 200 milliárd korona körül mozog, addig harmadik ötéves tervünk ezeket a ráfordításokat 322 milliárdnyi összegben szabja meg. Világos, hogy a beruházások összegének ilyen arányú emelkedése elsősorban építőinket állítja új feladatok elé. Építőink munkája az elmúlt félévben egészben véve eredményes volt. A legfontosabb mutatókat teljesítették, illetve túlteljesítették, amenynyiben félévi tervüket 101,2 százalékra valósították meg Szlovákiában és , ezáltal 23 millió koronányi értéket termeltek terven felül. Sajnos, ebben a kedvező globális eredményben jelentős hiányok és lemaradások is meghúzódnak. Jgy például az építészeti tevékenység egyik legérzékenyebb szakaszán, a lakásépítésben a bratislavai és a košicei építővállalatok hibájából több száz lakást nem adtak át az előírt határidőben. Ezzel szemben a prešovi, a žilinai kerületek építkezési vállalatai túlteljesítették a lakásépítési tervet. Az igazság kedvéért azonban meg kell jegyeznünk, hogy idei lakásépítési tervünk lényegesen nagyobb követelményeket állított fel, mint az előző évi tervek bármelyike. Ugyanis annak ellenére, hogy az első félévben 564 lakásegységgel lemaradtunk a szlovákiai terv teljesítésében, mégis ez alatt az idő alatt dolgozóink 1473 lakással többe költözködhettek be, mint az elmúlt esztendőben. A lakásépítésnek ezt az általánosan megnövekedett ütemét dolgozóink országszerte örömmel és megnyugvással tapasztalhatják. Még örvendetesebb a kép az úgynevezett összpontosított építkezések terén, amelyeken közvetlenül a kormány felügyelete és ellenőrzése mellett folyó nagy beruházási építkezéseket értjük. E téren a félévi tervet Szlovákiában 102,5 százalékra teljesítettük. A lakásépítéshez hasonlóan a teljesítés az egyes kerületek és építővállalatok között Itt sem egyenletes, mert van néhány fontos centralizált építkezésünk, ahol lemaradtak a tervteljesítésben. Külön kell megemlékeznünk a Keletszlovákiai Kohómű építkezéseiről, mert ehhez fogható nagyságú építkezés hazánkban még sohasem valósult meg. A sok száz hektár kiterjedésű területen a munkálatok már teljes erővel folynak és az új kelet-szlovákiai kerület minden erejére, sőt egész Szlovákia, az egész ország segítségére lesz szükség, hogy a szocializmus építése előrehaladott korszakának legnagyobb műve Idejében és sikeresen befejeződjék. E tekintetben a döntq szó jelenleg éppen építőinket illeti. Abban, hogy egész építkezési iparunk Szlovákiában az elmúlt félévben ilyen sikeresen állta meg helyét, igen nagy segítséget nyújtott a szocialista munkaverseny magasabb formáinak elterjedése az építkezéseken. Külön ki kell emelnünk a szocialista munkabrigádok, a mintaszerű építkezések, a gazdaságosságot ellenőrző ifjúsági járőrök és más hasonló, a szocialista öntudat magas fokát tanúsító mozgalmak hatását a terv kedvező menynyiségi és minőségi teljesítésére. Az építőanyagot gyártó ipar is 102,9 százalékra teljesítette 1960 első felében a tervet és így sok ezer tonna cementet, téglát és egyéb építkezési anyagot termelt terven felül. Az első félév jó eredményei megfelelő alapot nyújtanak az egész évi feladatok és így az egész második ötéves terv feladatainak határidő előtt való teljesítésére. Ilyen értelemben mélyebb jelentősége van építőink idei jelszavának, amellyel az építők napját megünneplik: „Az építőipar 1960. évi feladatainak teljesítésével készítsük elő a harmadik ötéves terv sikeres megkezdését." Az előre gyártott elemek szerepe az építészet iparosításában Azok az óriási feladatok, amelyeket építészetünknek már ebben az esztendőben, de még inkább az előttünk álló harmadik ötéves terv évében mind a lakásépítés, mindpedig a termelő és kulturális célokat szolgáló közhasznú épületek létesítése terén meg kell valósítania, megkövetelik, hogy az építészet iparosításában, korszerű építkezési eljárások és anyagok alkalmazásában a legközelebbi időben a leghatározottabb lépést tegyük meg előre. Az építkezés iparosításának egyik legfontosabb eszköze az előre gyártott elemek alkalmazása. Maga Hruscsov elvtárs jelentette ki minap a Román Munkáspárt III. kongresszusán Bukarestben, hogy a Szovjetunióban a hétéves terv diktálta óriási méretű építkezések keretében egyre nagyobb mértékben használnak előre gyártott szerkezeti elemeket, mert ezek lehetővé teszik a különböző hiányanyagok, mint fa, acél, cement stb. jelentős megtakarítását, az építési önköltség csökkentését és az építkezés idejének jelentős lerövidítését. Ezzel magyarázható, hogy a Szovjetunió már 1959-ben 29 millió köbméter vasbetonszerkezetet állított elő, amely mennyiség több mint kétszerese az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban és NyugatNémetországban ugyanazon idő alatt az építkezéseken alkalmazott hasonló elemeknek. Nálunk Szlovákiában, az előre gyártott elemek alkalmazása 1953-ban indult meg. Ha az első évben gyártott mennyiséget alapnak vesszük, úgy 1960-ban már tizenkétszeresét állítjuk elő, mig 1965-ben az előre gyártott elemek mennyisége a harmincszorosa lesz az 1953-ban előállítottnak. Amilyen egyértelmű a fejlődés mennyiségileg, éppen annyi a nehézség minőségi, de főleg az önköltség terén. Az előre gyártott elemek, bár műszakilag még korántsem tökéletesek, egyelőre mégis drágábbak, mint a hagyományos építőanyagok. Ez az önköltségtöbblet " nerrt jelentős és egyre csökkenő irányzatot mutat, mégis elég ahhoz, hogy a maradiak kifogásolják és ahol csak tehetik, hátráltassák az előregyártott elemek alkalmazását. Miután más iparilag fejlett államok, így a Szovjetunió is, megoldották ezt a problémát és az előregyártott elemek gazdaságilag hatékony módon teszik lehetővé a roppant arányú építkezéseket úgy, hogy az ilyen épületek nemcsak gyorsabban és folyamatosabban épülnek, hanem végső eredményben olcsóbbak is. Ezt a célt nekünk is el kel érnünk annál is inkább, mert e cél eléréséhez minden adottságunk megvan. Az előregyártást elsősorban az jellemzi, hogy a vasbetonból készült elemeket vagy az építkezés helyén, vagypedig külön e célra berendezett üzemekben gazdaságosan, gyorsan és tömegesen állítjuk elő. Az előregyártott elemek lehetővé teszik a vas és a beton gazdaságos felhasználását és az épületfa-szükséglet igen lényeges csökkentését. Számítások szerint csak Szlovákiában az elmúlt esztendőben az előregyártott elemek alkalmazásával 100 ezer köbméter épületfát takarítottak meg. Ugyanakkor, az előregyártott elemek révén jelentős munkaerőmegtakarítást is érünk el. így az egy főre eső termelés mennyisége, vagyis a munkatermelékenység kb. 25—35 százalékkal emelkedik az építkezéseken. Végül nagy előny az is, hogy az előregyártott elemekből készült épületek teljes súlya, tehát az egész anyagráfordítás kisebb, mint a hagyományos építkezéseknél, tehát ez a módszer megtakarítást jelent szállítóeszközökben is. Az építkezés iparosítása révén jobban lehet a munkát szervezni és tisztábban lehet tartani az építkezés egész környékét is. Az előnyök tehát a hagyományos építkezési móddal szemben vitathatatlanok. Hogy azonban az építkezési elemeket tényleg iparilag, vagyis nagy, sorozatban és folyamatosan gyárthassuk, szükséges, hogy építkezéseinket az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben tipizáljuk. Ez a tipizálás vonatkozik nemcsak a lakásépítésre, amelyben már jelentős fokot ért el, hanem az egyéb közhasznú építkezési beruházásokra is, mint amilyenek gyárak termelőcsarnokai, iskolaés kórházépületek, mezőgazdasági célokat szolgáló épületek stb. Különösen az utóbbi téren még elég sok az ösztönösség, ami természetesen csökkenti az előregyártott elemek felhasználási lehetőségét és végeredményben megdrágítja az egész ilyen termelési folyamatot. További feltétele az előregyártott elemek gazdaságos alkalmazásának až építészetben a termelő vállalatok, tehát mind az építészeti vállalatok, mindpedig az építőanyagot gyártó üzemek megfelelő területi megszervezése. Az egészen napjainkig fennállott kerületi rendszer nem tette lehetővé megfelelő nagyságú szervezeti egységekbe fogni össze az építészeti termelésnek előbb említett két tényezőjét. Az új, nagy kerületek e tekintetben jelentős lépést jelentenek előre és lehetővé teszik, hogy az új kerületek határai között célszerű termelési egységeket létesítsünk az előregyártott elemek alkalmazása szempontjából is. összefoglalva elmondhatjuk, hogy a jövő útja hazánkban is az előregyártott elemek fokozott alkalmazásán keresztül vezet az építészetben, A központi probléma az, hogy a műszaki téren már kétségen kívül elért haladás mellett megfelelő eredményeket érjünk el gazdasági vonalon, vagyis az önköltség leszállítása te* rén is, hogy elmondhassuk: az elöregyártott elemek gazdasági hatékonysága az építészetben minden kétségen kívül áll. Kucsera Marcel Hogyan készültek a košicei kerület dolgozói az építészek napjára A košicei Magasépítészeti Vállalat megoldásra váró leglényegbevágóbb problémája, hogy behozza mulasztását nemcsak az üzemek építésében, hanem a kész lakások átadásában is. E kérdés rendezése megkönnyíti a gazdaságosság problémájának megoldását is. Az építészek napján munkaeredményeit értékelve érdekeltté kell tennie valamennyi dolgozóját a fennálló fogyatékosságok kiküszöbölésében és a múltban előfordult hibák megismétlődésének megakadályozásában. A košicei Téglagyár dolgozóinak is alaposan hozzá kell fogniuk a munkához, hogy teljesíthessék készítményeik választékának, különösen pedig a harántirányban lyukasztott tégla, a tetőcserép és az alagcső gyártásának tervét. Elvárjuk tőlük, hogy ugyanúgy, mint a nyers és az égetett tégla gyártásában, a szűk keresztmetszetű és munkaigényes anyagok feldolgozásában is letörlesztik tartozásukat. Hazánk dolgozó népe joggal elvárhatja a volt košicei kerület építészeti dolgozóitól, hogy a jövőben semmiben sem maradjanak le az építészeti vállalatok szövetségéhez tartozó többi üzem dolgozói mögött. A volt prešovi kerület, építészei minden bizonnyal sok kiválóan bevált munkamódszert sajátítottak el, amelyeket az új kerületben is érvényre juttathatunk, Ogy véljük, mindenütt kedvezők a feltételek a feladatok kiegészítésére és maradéktalan teljesítésére. Az építészeti dolgozók az új kerületben is eleget tehetnek kötelességüknek s a munkaverseny észszerű megszervezésével, a szocialista felajánlások pontos teljesítésével minden nehézség nélkül teljesíthetik feladataikat. Az erre irányuló törekvésekről tanúskodik mindkét volt kerület dolgozóinak számos új kötelezettségvállalása. A sikerről a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésére törekvő kollektívák munkája és az kezeskedik, hogy egyre több dolgozó kéri felvételét e kollektívákba. Arról van tehát szó, hogy helyesen aknázzuk ki a rendelkezésünkre álló feltételeket. Az építészek napja alkalmat ad arra, hogy a dolgozókat kellőképpen tájékoztassuk a második félévre előirányzott feladatokról, minden problémánkról s egyben jól ké-< szüljünk fel a harmadik ötéves terv első évére is. Most, amikor pártunk feladatunkul tűzte ki, hogy mindnyájan vegyünk részt a magas fejlettségű kommunista társadalom kiépítésében, nem szabad lemaradoznunk építőmunkánk egyetlenegy szakaszán sem. Az építészek napja éppen ezért arra van hivatva, hogy a feladatok teljesítésére és túlteljesítésére mozgósítsa dolgozóinkat. Az Építészeti Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Szlovákiai Bizottsága az építőipari dolgozók ünnepe alkalmából jókívánságait fejezi ki az új kelet-szlovákiai kerület dolgozóinak és sok sikert kíván további munkájukban. Michal Gé« Kosice kozeleben, Sacan, gyors ütemben folyik az építkezés. A Kelet szlovákiai Kohómüvek dolgozói összkomfortos, korszerű új lakóházakban kapnak lakásokat Háztömbök, uj utcák szinte gombamodra bújnak ki a földből. Az építkezésen sok ifjú építkezési dolgozó bizonyította már eddig is be szakképzettségét. Felvételünk Kocsis Jánost, az ifjúsági munkacsoport vezetőjét mutatja, amint a dolgozókkal megtárgyalja az építkezés munkatervét, IJJ SZÖ 3 SS 1960. július 11,