Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-07 / 187. szám, csütörtök

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája (Folytatás a 7. oldalról) kodás is. 13 új kórház épül, az ágyaU száma több mint 11 000-rel nő, ami több, mint a felszabadulás óta eltelt utolsó 15 év fejlődésének az eredménye. A harmadik ötéves terv során Szlovákiában a gazdaság és a kultúra fejlődése további döntő szakaszt jelent Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának valóra váltásában, a csehek és a szlovákok testvéri szövetségének megszilárdításában. A következő öt esztendő építkezései méretükben és rendeltetésükben megteremtik annak előfeltételeit, hogy 1965 után végleg megoldjuk e feladatot, és hogy már a harmadik ötéves tervben az eddiginél messzemenőbben kihasználjuk Szlovákia gazdasági forrásait, minden kedvező feltételét az egész köztársaság gazdaságának további megszilárdítására. Itt fontos szerep jut annak, hogy a szlovákiai gyárakban nagyfokú munkatermelékenységet érjünk el. A harmadik ötéves tervben a termelőerők elosztását tekintve fontos feladatot jelent a csehországi határvidék fejlődésének biztosítása is. Az elmúlt 15 esztendő során fejlett ipart építettünk az egykori ústíi, libereci és Karlovy Vary-i kerületekben. De még sok munka vár ránk, hogy megszüntessük a különbséget a határvidék és az ország belső részeinek az élete között. A harmadik ötéves tervben elsősorban azokra a határvidéki területekre összpontosítjuk figyemünket, ahol a legsürgetőbb a fejlődés lehetőségeinek, de mindenekelőtt a munkaerőknek a kihasználása. A kiválasztott határvidéki járásokban a munkaalkalmak számát legalább 32 ezerrel emeljük, ebből 15 ezerrel azokban a járásokban, amelyeknek a kiépítését komplex módon tervezzük. Ez elsősorban az eddig túlnyomórészt mezőgazdasági jellegű területekre vonatkozik, mint például Vymperk, Horšúv Týn, Toužím és Tachov vidéke; az iparban foglalkoztatottak száma itt több mint kétszeresére emelkedik. A határvidéken összesen 41 új gyárat építünk, 22 meglévő gyárat és üzemet pedig bővítünk. A határvidék gazdasági fejlődését nemcsak az ipar kiépítésével, hanem a mezőgazdasági termelés fejlesztésével is biztosítjuk. Mindenekelőtt lényegesen emelkedik az állattenyésztési termelés, főleg a szarvas1 marhatenyésztés belterjessége. A határvidéken kell biztosítanunk a szarvasmarhaállomány összes gyarapodásának egynegyed és a tehénállomány gyarapodásának több mint egyharmad részét. A határvidéki lakosság életfeltételeinek megjavítását a harmadik ötéves terv az iskolaügy, a kultúra, az egészségügy és más szolgáltatások terén foganatosítandó további jelentős intékezdésekkel és kiterjedt lakásépítésekkel biztosítja. A komplex fejlesztési tervvel bíró járásokban az általános iskolákban a tanulók helyeinek száma 22 000-rel emelkedik. Ez az intézkedés, továbbá az a tény, hogy 13 000 új lakás épül, lehetővé teszi a határvidéki járások nagyobbmérvű betelepítését. Lényegesen megváltozik Karlovy Vary vidékén is az ipar összetétele; elsősorban a gépgyártást fejlesztjük. Kraslice mellett, Rotavában befejezzük például egy nagy nehézgépipari üzem építését, Ostrov mellett Horni Zdárban és Horni Slavkovban új, nagy gépgyárakat építünk. A Szlovákiai és a csehországi határvidék fejlesztése mellett a harmadik ötéves terv biztosítja a cseh országrészek egyes további, gazdaságilag kevésbé fejlett területeinek fejlődését. Például a cseh-morva dombvidék iparilag kevéssé fejlett legnagyobb városának, Jihlavának további ipari fejlődését azzal indítjuk el, hogy megkezdjük egy kohászati másodtermerő üzem építését. Dačice vidékén két gépgyárat építünk, a žd'ári gépgyárat és öntődét kibővítjük, korszerűsítjük a jihlavai Tesla-műveket, Jihlavában új kovácsüzemet építünk, Kamenicában pedig új üveggyárat. České Budéjovicében új, nagy acélöntődét építünk, amelynek nagy jelentősége lesz e vidék gépiparának jövő fejlesztésében. Megerősítjük ezzel a terület általános gazdasági fellendülését is. Számos ipari üzem épül a morvaszlovák határvidéken. Egészen megváltozik a Morva menti Veselí gazdaság: jellege, itt új, korszerű csőgyár létesül. Uherský Brodban kibővítjük a Slovackoi Gépgyárat, Kyjovban a göngyölegüveggyárat, stb. A harmadik ötéves terv tehát lényeges lépést jelent előrefelé abban az irányban, hogy megváltoztassuk köztársaságunk számos vidékének gazdasági jellegét. Üj élet ébred sok vidéken és sok helységben, amelyek mindeddig félreestek hazánk termelőerői rohamos fejlődésének útjától. Sok helyütt kialakulnak a munkásisztálynak — társadalmunk leghalalóbb képviselőjének új gócpontjai. A harmadik ötéves tervnek a termelőerők széthelyezésével és az egyes vidékek fejlesztésével kapcsolatos feladatait teljesítve további lépést teszünk ama cél elérése felé, hogy a társadalmi szükségleteknek megfelelőn helyesebben osszuk el ha'.ánk termelőerőit. Elvtársak, a társadalmi termelés fejlesztésének beterjesztett terve lehetséges és reális azért is, mert saját erőinket megsokszorozza az a tény, hogy népgazdaságunk intenzíven bekapcsolódik a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. A szocialista világrendszer országaihoz fűződő kapcsolataink a szocialista világrendszer gazdasági fejlődésének és erejének megfelelően gyorsan kiszélesednek. Az a tény azonban, hogy nagyobbodik az áruforgalmunk a szocialista államokkal, egymagában még távolról sem fejezi ki, milyen fontos változások és javulások következtek be a nemzetközi gazdasági együttműködés módszereiben az utóbbi évek során a szocialista államok között. A pártok képviselőinek 1958 májusában megtartott értekezletén kidolgozott alapvető irányelveknek megfelelőn a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai egybehangolták 1965-ig kidolgozott terveiket, döntő fontosságú kulcsproblémáikat. Ezzel megteremtették annqk feltételeit, hogy harmadik ötéves tervünk mind a fontos nyersanyagok, gépek és gépi berendezések szállításait, mind a csehszlovákiai gyártmányok eladásának biztosítását tekintve biztos alapokon épülhessen fel. Ez egyidejűleg a záloga annak is, hogy a termelőerők tervszerű fejlesztésében, Csehszlovákia egész lakossága életszínvonalának és jólétének szüntelen emelésében is elérjük kitűzött nagy céljainkat. Már most, a harmadik ötéves terv kezdete előtt, hosszúlejáratú kereskedelmi szerződéseket kötöttünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának legtöbb tagállamával, amelyek szabályozzák árucserénket 1965ig. Kivitelünk problémáinak ez az idejekoráni tisztázása lehetővé teszi, hogy stablilizáljuk termelési terveinket. A gazdasági együttműködés és árucsere ügyében a szocialista tábor országaival már lefolytatott tárgyalásaink alapján feltételezzük, hogy a szocialista tábor országaival való árucserénk 1965-ben Csehszlovákia összes külkereskedelmének kereken háromnegyed részét teszi ki. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy hazánk gazdasági fejlődésében egyenesen létfontosságú a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk. Elsősorban a Szovjetunió biztosítja gazdaságunk számára az alapvető fontosságú nyersanyagokat, nevezetesen a vasércet, a kőolajat, a fémeket, gabonát stb. Nyersanyagszükségletünk biztosítása lehetővé teszi a kohászat, a gépipar és a vegyipar jelentős fejlődését a harmadik ötéves tervben. A Szovjetunióbői érkező nyersanyagszállítmányok iparunk és ezzel egész gazaságunk fejlődésének döntő, kulcsfontosságú feltételét jelentik. A Szovjetunióból emellett egyre több kiváló műszaki színvonalú gépet és gépi berendezést is kapunk. Csehszlovákia természeti és gazdasági adottságainak megfelelően a nemzetközi munkamegosztás keretében fő kiviteli iparágunk a gépgyártás. A harmadik ötéves tervben tovább nő gépipari gyártmányaink döntő része kivitelünkben és 1965-ben eléri a kereken 55 százalékot. A legjelentősebben a Szovjetunióba irányuló gépexportunk nő, 1965-ben eléri a Szovjetunióba irányított kivitelünk 70 százalékát. A Szovjetunió tehát nemcsak az alapvető termelő eszközök fő szállítója, hanem kivitelünk legfontosabb részének - a gépipari gyártmányoknak a fő vásárlója is. Ez az egyik fő oka, amiért a Szovjetunióval való árucserénk gyors fejlődése népgazdaságunk folyamatos fejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele. Szoros együttműködésünk a Szovjetunióval lehetővé teszi, hogy gazdasági fejlődésünk félhasználhassa a szovjet tudomány és technika vívmányait, azét a tudományét és technikáét, amely számos szakaszon az emberi ismeretek élvonalában halad, és e helyzetét egyre inkább szilárdítja és kiszélesíti. Tudományos, műszaki együttműködésünk a Szovjetunióval lehetővé teszi, hogy lényegesen emeljük termelésünk és gyártmányaink műszaki színvonalát, jelentősén csökkentsük az építkezések időtartamát, valamint az új gyártmányok előállításának bevezetését, lehetőséget nyújt arra, hogy megkezdjük számos rendkívül bonyolult gép és gépi berendezés gyártását s ezzel százmilliós értékeket takarítsunk meg népgazdaságunknak; emellett jelentős időelőnyre tegyünk szert, ami oly fontos a két világrendszer gazdasági versengésében. A harmadik ötéves terv során lényegesen kiszélesítjük az európai szocialista országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatainkat, ami abban jut kifejezésre, hogy árucserénk nagyjából felével nő. Az országaink gazdasági egységének és erejének további megszilárdulására vezető fejlődésben kifejezésre jutnak bizonyos jellemző vonások, amelyek az európai szocialista államok gyarapodó gazdasági erejében, valamint a nemzetközi szocialista munkamegosztás tökéletesedésében gyökereznek. Az ipari termelés, főleg a gépipar gyors fejlődése következtében több mint kétharmadával emelkedik a gépipari gyártmányok árucseréje. A gépipari gyártmányok kölcsönös cseréje ezzel a Csehszlovákia és az európai szocialista államok közötti árucsere fejlődésének leggyorsabban növekvő része lesz, mégpedig a megállapodott termelési szakosítás és együttműködés alapján. Ez azt jelenti, hogy az említett országokból jelentősen több gépipari gyártmány behozatalát is tervbevettük. A gépipari gyártmányok kölcsönös cseréjének jelentős növekedése valamennyi 'európai szocialista ország fejlődő iparosodását bizonyítja. Emellett a szocialista országok gazdasági együttműködésének egész eddigi fejlődése igazolta, hogy valamennyi szocialista országban egyidejűleg végbemenő iparosodási folyamat megteremti a kölcsönös gazdasági kapcsolatok elmélyítésének előfeltételeit és egyre újabb lehetőségeit. Az ipari termelés rohamos fejlődése valamennyi szocialista országban egyben fokozza a kölcsönös együttműködés jelentőségét a nyersanyagbázis kibővítésében. Mindezek az országok, beleértve Csehszlovákiát is, nemcsak saját szükségleteik számára fejlesztik nyersanyagbázisukat, hanem a többi szocialista ország szükségletei számára is. Csehszlovákia kokszolható szén-, koksz- és feketeszén szállítmányaival egyre nagyobb mértékben fogja biztosítani az európai szocialista államok szükségleteit. Másfelől a Német Demokratikus Köztársaságból több kálium tartalmú műtrágyát, Lengyelországból több szenet, Romániából több mazutot, Bulgáriából, Lengyelországból és Romániából több ólmot és cinket, a Német "Demokratikus Köztársaságból és Lengyelországból több vegyipari nyersanyagot hozunk be. Mint már mondottuk, az európai szocialista országok nyersanyagalapjának fejlesztéséhez hozzájárul Csehszlovákia is, az említett országok egyes kiválasztott nyersanyagtermelő iparágainak kiépítése során. Köztársaságunkkal együttműködésben szélesítik ki például Albániában a vas-nikkel ércek bányászatát, a Román Népköztársaságban a villanyáram és a celluloze termelését, Lengyelországban a kén- és szénbányászatot, Bulgáriában a réz termelését. Ez az együttműködés egyben elősegíti a szocialista államok különböző gazdasági színvonalának fokozatos kiegyenlítését valamennyi résztvevő ország kölcsönös hasznára. Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy az árucsere megállapodott méreteit alsó határnak kell tekintenünk. Egyre több gépre, berendezésre és a gazdasági együttműködés további fejlesztésére lesz szükségünk, nevezetesen a nyersanyag bányászati, energetikai, kohó- és vegyipari beruházási építkezéseiknek szakaszán. A harmadik ötéves terv során a tervfeladatok teljesítésére és túlteljesítésére irányuló erőfeszítéseinket a gépgyártás ama szakaszaira is összpontosítanunk kell, amelyek elősegítik a többi szocialista állam nyersanyag, tüzelő és anyagi bázisainak kiszélesítését. Ugyanakkor a legnagyobb gondot kell fordítanunk gépipari gyártmányaink fejlett műszaki színvonalára, kifogástalan működésére. Az a törekvésünk, hogy gépgyártásunk összetételét a nemzetközi szocialista munkamegosztás szükségleteihez mérten alakítsuk ki, annak szüksége, hogy növeljük a termelés sorozatosságát, ami a termelési folyamatok fokozatos automatizálásával megteremti a munka nagy termelékenységének előfeltételeit, — mindez egyidejűleg arra vezet, hogy egyes termelési ágazatokat fokozatosan átadunk a többi szocialista államnak, esetleg a szükséges gépi felszereléssel és szakszerű támogatással együtt. Ez egyben elősegíti az iparosodás fejlődését, és megteremti a kölcsönös gazdasági kapcsolatok bővítésének további feltételeit. A termelő eszközök szakaszán egyre inkább kiszélesedik a nemzetközi munkamegosztás, a közszükségleti cikkek területén viszont az országok közti csere egyelőre aránylag kis keretek között mozog. A tömegesen gyártott közszükségleti cikkeket célszerűen és széles körben cserélhetjük ki egymással olykép, hogy az áruválaszték a hazai piacon egyre dúsabb és változatosabb legyen, ahogy azt a nép egyre sokoldalúbb igényei megkívánják. Az elmúlt években ugyancsak jelentősen fejlődtek gazdasági kapcsolataink a szocialista világrendszerhez tartozó ázsiai államokkal is. Feltehető, hogy a harmadik ötéves terv során is tovább bővülnek kölcsönös gazdasági kapcsolataink ezekkel az országokkal, elsősorban a Kínai Népköztársasággal, amely egyik legnagyobb gazdasági partnerünk. Ezen országok termelő erőinek rohamos fejlődése jó előfeltételeket teremt kölcsönös gazdasági kapcsolataink további elmélyítéséhez. Csehszlovákia elsősorban gépek és gépi berendezések szállításával segítheti elő ezeknek az országoknak gyors iparosodását; ugyanakkor ezek az országok is mind több nyersanyagot, I élelmiszert, könnyűipari gyártmányt i szállíthatnak Csehszlovákiának. Bár külkereskedelmünk súlypontját a szocialista tábor országaival való árucsere jelenti, amely egész népgazdaságunk fejlődésének fontos stabilizációs tényezője, a harmadik ötéves tervben arra számítunk, hogy tovább fejlesztjük a világ valamenynyi országához fűződő kereskedelmi kapcsolatainkat és növeljük külkereskedelmünk egész térfogatát. Érdekünkben áll, hogy megerősítsük gazdasági kapcsolatainkat azokkal az országokkal, amelyek felszabadultak, vagy felszabadulnak a gyarmati elnyomatás alól, s egyáltalán ki akarjuk építeni kapcsolatainkat a gazdaságilag kevésbé fejlett országokkal. Továbbra is arra törekszünk, hogy közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat létesítsünk ezekkel az országokkal, kétoldalú, előnyös, hoszszúlejáratú kereskedelmi és más megállapodásokat kössünk velük. Lehetőségeink szerint gépek és gépi berendezések szállításával, gazdasági és műszaki segítséggel támogatjuk ezeknek az országoknak az iparosodását, általános gazdasági fejlődését és ezzel népeik életszínvonalának emelését. A fejlett tőkés országokkal való kereskedelmi kacsolatainkat elsősorban azzal igyekszünk fejleszteni, hogy fokozzuk a gépek és gépi berendezések exportját; kétségtelenül tovább emelkedik e gyártmányok része a tőkés országokba irányuló kivitelünkben. Csehszlovákia örömmel fogadná annak lehetőségét, ha még gyorsabban és a kölcsönös előnyök elve alapján fejleszthetnénk kereskedelmi kapcsolatainkat a tőkés államokkal. Ennek feltétele elsősorban az, hogy megszüntessék a köztársaságunk és a többi szocialista országgal szemben a külkereskedelemben még mindig gyakran alkalmazott diszkrimináció minden formáját. Bizonyára nem kell külön hangsúlyozni, hogy a kereskedelmi kapcsolatok fejlődését semmiképpen sem segítik elő azok az intézkedések, amelyeket Nyugat-Európában az ottani integrációs törekvésekkel kapcsolatban hajtanak végre vagy készítenek elő. A tőkés államokkal való kereskedelmi kapcsolataink fejlődését viszont számos esetben meggyorsíthatja a hosszúlejáratú kereskedelmi egyezmények vagy hosszúlejáratú keretszerződések megkötése. Az ilyen megállapodások bizonyos stabilizáló tényezőt jelenthetnek e kereskedelmi kapcsolatok fejlődésében, s így megfelelnek népgazdaságunk fejlődése tervszerű jellegének; másfelől a tőkés államoknak is érdekében áll, hogy biztosítsák gyártmányaik tartós piacát. Csehszlovákia mindig szem előtt tartja, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok kereskedelmi kapcsolatainak sikeres fejlődése gazdasági feladata mellett még egy fontos küldetést teljesít; egyike azoknak az utaknak, amelyek segítenek leküzdeni a nemzetek közt fennálló bizalmatlanságot, közelebb hozzák egymáshoz a népeket és ezzel hozzájárulnak a béke és a nemzetek kölcsönös megértésének megszilárdításához. VI. A lakosság életszínvonalának emelkedése a harmadik ötéves terv során Elvtársak, a nemzeti jövedelem jelentős gyarapodása a termelőerők gyors fejlődése alapján lehetővé teszi, hogy a harmadik ötéves tervben lényegesen növekedjék a nemzeti jövedelemnek az a része, amely a lakosság életszínvonalának emelését szolgálja, s hogy biztosítsuk minden tekinfttben az életszínvonal arányos fejlődését. A harmadik ötéves tervben a lakosság személyes fogyasztása legalább 30 százalékkal nő. A második ötéves tervhez képest lényegesen megnő azoknak az anyagi eszközöknek a mennyisége, amelyek a következő öt évben a személyi fogyasztás növelését szolgálják. Köztársaságunk lakosságának elért életszínvonala és a termelőerők további fejlődése a harmadik ötéves terv során megteremti annak előfeltételeit, hogy a nép szükségleteinek általános nagyobbmérvű kielégítése keretében a fejlett szocialista társadalom szükségleteinek megfelelően határozottabban megoldhassuk a lakosság egyes rétegei életszínvonalának emelésével kapcsolatos kérdéseket. Az egész nép szellemi és fizikai képességeinek sokoldalú fejlődéséről való gondoskodás megköveteli, hogy tevékenyen és tervszerűen befolyásoljuk az emberek életmódját és munkáját, és úgy hangoljuk egybe az életszínvonal további emelésének különböző útjait, hogy minél nagyobb hatást érjünk el. A munkatermelékenység növekedésének rendkívüli jelentősége a harmadik ötéves tervben megköveteli, hogy tovább fokozzuk a dolgozók közvetlen érdekeltségét a termelés növelésében. Ennek megfelelőn irányítjuk majd a bérpolitikát a harmadik ötéves terv folyamán és tovább fokozzuk a bérek szerepét. A nominális bérek emelésével és az árak leszállításával el akarjuk érni, hogy a harmadik ötéves terv során az átlagos reálbérek kb. egyötöddel emelkedjenek. A mezőgazdasági termelés területén a gazdálkodás kollektív módjának megszilárdításával igyekszünk elérni a gyors fejlődést. Az idén életbe léptetett felvásárlási rendszer, a mezőgazdasági termékek előnyös felvásárlási árai, a mezőgazdasági termelés sokoldalú anyagi támogatása, a mezőgazdasági fejlesztése tervszerű irányításának új módszere — mindez együttvéve lehetővé teszi, hogy a legközelebbi években a mezőgazdasági termelés növelésével együtt lényegesen emelkedjék a szövetkezeti parasztok jövedelme is. Tovább haladunk előre a már megkezdett úton, hogy kiegyenlítsük a városi és a falusi dolgozók életének anyagi és kulturális színvonalát. Ez a tény jelentős hatással lesz a munkások és a szövetkezeti parasztság szövetségének további megszilárdulására. A harmadik ötéves tervben is tehát az életszínvonal emelésének fő tényezője a munkából származó jövedelem növekedése lesz, ami a szocialista társadalom jellemző vonása, mivel megfelel a végzett munka szerinti díjazás szocialista elvének. A termelőerők hatalmas méretű fejlődése egyben lehetővé teszi az életszínvonal fejlesztésében hovatovább mindjobban kihangsúlyozni azokat az „elemeket, amelyek a lakosság életszínvonalát nemcsak abból a szempontból befolyásolják, hogy milyen mértékben veszi ki az egyes dolgozó a részét a társadalmi termelés fejlesztéséből. A CSKP XI. kongresszusa ezzel kapcsolatban meghatározta azt az elvet, hogy lakosságunk személyi fogyasztásának további általános növekedése keretén belül gyorsabban növekedjék az egy főre számított alacsonyabb jövedelemmel rendelkező családok, elsősorban a többgyermekes családok személyes fogyasztása. Az állam ezért mind nagyobb mértékben magára vállalja a gyermekek nevelésével és eltartásával kapcsolatos kiadásokat egyrészt a magas gyerek pótlék formájában, másrészt pedig úgy, hogy a bölcsődékben lévő gyermekek gondját viseli, jelentős méretekben téli és nyári üdültetést biztosít a dolgozóknak és az utóbbi időben ingyenesen juttatja a tanszereket stb. Ennek útján létrejönnek a gyermekes családok anyagi színvonala további növekedésének s egyben a nők alkalmaztatottsága növekedésének feltételei. A többgyermekes családok életszínvonala kérdésének megoldását azért is előnyben részesítjük, mivel a népesség fejlődése szempontjából ez kulcsfontosságú. Célunk növelni a születések számát, amely az utóbbi esztendőkben csökkent, hogy így a jövőben a megfelelő szinten tartsuk a produktív korba érők számát. A népgazdaság fejlesztésének szükségletei természetesen megkívánják már a harmadik ötéves tervben az alkalmazottak számának to(Folytatás a 9. oldalon) |3Sf SZÖ 8 * 1960. július 6.