Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-07 / 187. szám, csütörtök

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája (Folytatás a 8. oldalról) vábbi gyarapítását. Tekintettel arra, hogy ebben az időszakban többek között az iskolalátogatás és a tanulmányok meghosszabbítása kapcsán a gyakorlatban lényegében nem növekszik majd a produktív korba kerülő felhasználható munkaerők száma, feltételezzük azt, hogy a harmadik ötéves tervben további munkalehetőségeket biztosítunk elsősorban a háztartásban dolgozó nők számára. A nők alkalmaztatása növelésének egyik kedvező feltétele lesz minden kétséget kizáróan a munkaidő csökkentésének kitűzött programja is. Annak érdekében, hogy további nők kapcsolódhassanak be a munkafolyamatba, a harmadik ötéves tervben a felével kell gyarapítanunk a bölcsődék és az óvodák kapacitását, valamint a mezőgazdasági napközi otthonok befogadóképesséqét. hogy a harmadik ötéves terv végén legalább 400 ezer gyermekről gondoskodhassunk. Tovább kell fejlesztenünk és állandóan tökéletesítenünk a nők alkalmazotti viszonyát megkönnyítő valamennyi szolgáltatást is. A harmadik ötéves tervben számolunk a közszükségleti cikkek árainak további csökkentésével. Elsősorban azokra a termékekre gondolunk, amelyeknek fogyasztása a legnagyobb tételt jelentik a munkáscsaládok költségvetésében. Ojból hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a közszükségleti cikkek árai csökkentése nem a jóakarattól függ, hanem az ehhez szükséges feltételek megteremtésétől a termelésben, az iparban és a mezőgazdaságban, a munkatermelékenység növelésétől és az önköltség csökkentésétől. Ugyanakkor termelésünknek és kereskedelmünknek fáradhatatlanul törekednie kell arra, hogy a piacon megfelelő menynyiségben, különféle árakban szerepeljenek azok a termékek, amelyek a lakosság különféle jövedelemmel rendelkező rétegeinek szükségleteit kielégítik. Egyszóval gondolni kell a legalacsonyabb és legmagasabb rétegű jövedelmekre, a magas fokú minőség, a jó ízlés, és az egyes termékek célszerűségének megőrzése mellett. Már rámutattunk arra, hogy csupán a kiskereskedelmi árak csökkentésével nem valósíthatjuk meg kielégítően a XI. kongresszus azon irányelvét, hogy növelnünk kell elsősorban a többgyermekes családok életszínvonalát. Az árleszállításokat további intézkedésekkel kell kiegészítenünk, amelyek jellegüket tekintve a családoknak nyújtott közvetlen segítség formáját veszik fel. Ezért a harmadik ötéves tervben számolunk további olyan intézkedésekkel, mint amilyen jelenleg a tanszerek és tankönyvek ingyenes juttatása. Az alacsony aggkori járadékkal rendelkezők problémájának megoldásához már hozzáláttunk és a harmadik ötéves tervben növelni akarjuk az erre fordított összegeket, hogy a kérdést végleg megoldjuk. A járadékokra fordított összeg állandóan növekedni fog, összhangban a dolgozók reálbérének tartós emelkedésével. Nem tételezzük fel azonban azt, hogy megváltoztathatjuk az alkalmazottak jelenlegi járadék rendszerét, mivel a szociális biztosításról szóló érvényes törvény alapján ezek a járadékok — az egész szociális biztosításhoz hasonlóképpen — a legmagasabbak közé tartoznak az egész világon. A szövetkezeti tagok szociális és más járadékaival kapcsolatban feltételezzük, hogy ezen a téren a harmadik ötéves tervben a mezőgazdasági nagyüzemi termelés társadalmi formáinak szilárdulása és fejlődése arányában a szövetkezeti díjazási forma tökéletesedése alapján fokozatosan változásokat eszközölhetünk. Az életszínvonal növelésének valamennyi formája az elosztás terén kiváltja a reáljövedelem színtje alapján a lakosság szociális és járadékélvezői rétegeződésének lényeges megváltozását. Ez természetesen befolyásolni fogja a lakosság anyagi szükségleteinek összetételét is. A lakosság valamennyi csoportja reáljövedelmének gyarapodása a továbbiak során lehetővé teszi az ipari termékek fogyasztásának lényeges növekedését. A reáljövedelem növekedése, elsősorban a gyermekes családokban, megteremti annak feltételeit, hogy több állati eredetű élelmiszert fogyasszunk. Nagyobb lesz a zöldség és a gyümölcs fogyasztása is, mivel komolyabb gondot fordítunk a zöldség és a gyümölcstermesztésre és ebben a viszonylatban is gyarapítjuk gazdasági együttműködésünket a baráti országokkal. így komoly lépést teszünk a lakosság élelmiszerellátásának tökéletesítésére irányuló igyekezetünkben. Az anyagi fogyasztás összetételében bekövetkezendő ezen változásokkal egyidőben továbbra is növekedni fog a fizetett szolgáltatások jelentősége. Tökéletesítésük és elterjesztésük elsősorban a fáradságos házimunka kiküszöbölését, a lakáskultúra, a higiénia és a tisztaság növelését, a karbantartás és a javítások tökéletesebb és készségesebb végrehajtását célozzák. Természetesen gondolnunk kell arra is, hogy a kereskedelemben létrehozzuk annak feltételeit, hogy a lakosság kívánsága szerint önmaga végrehajthassa, főleg háztartása karbantartását, amint ez számos iparilag fejlett országban már ma szokásos. A harmadik ötéves tervben kitűzzük a nép egészségéről való gondoskodás további tökéletesítésének feladatát. Nagyobb figyelmet szentelünk a betegségek megelőzésére, az egészséges élet és munkakörnyezet kialakítására. Ezzel szoros összhangban céltudatos harcot indítunk a balesetek minden oka ellen. Ezt a harcot már a munkakörnyezet kialakítása során meg kell kezdeni és ez a gazdasági és a műszaki szervek egyik legfontosabb feladata, de meg kell oldani a minisztériumokban, a vállalatokban, az üzemekben, valamint a szakszervezeti szervekben is. Tökéletesítjük az egészségügyi körzetek munkáját s gondoskodunk arról, hogy 1965-ben egy orvos átlag 3750 lakost kezeljen, míg ma vannak olyan egészségügyi kerületeink is, ahol 6000 lakos esik egy orvosra. Rendkívüli figyelmet fordítunk az új nemzedék egészségére és általában előnyben részesítettfen a dolgozókra. Fokozott mértékben gondoskodunk az aggok és rokkantak, valamint a testi és az érzékszervi hibákkal sújtott fiatalok intézeti kezeléséről. A harmadik ötéves tervben majdnem a felével növeljük a szociális intézetek kapacitását. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az ilyen kezeiteket kiiktatjuk az aktív életből. Ellenkezőleg, így akarjuk létrehozni annak kedvező feltételeit, hogy a társadalom életében az ilyen emberek minél jobban érvényesülhessenek. Elvtársak, népünk nevelése, oktatása és kulturális élete terén tevékenységünk arra irányul, hogy létrehozzuk az ember szellemi képességei teljes mérvű fejlesztésének további feltételeit. Az iskolalátogatást megelőző nevelésben törekedni fogunk arra. hogy lényegesen kiterjesszük a gyermekek kollektív nevelésének ezen formáját. Valamennyi fokú iskolánk nagy és rendkívül felelősségteljes feladat előtt áll: a kommunista társadalom számára fel kell nevelnie az új, fiatal nemzedéket. A párt Központi Bizottsága már tavalyi áprilisi teljes ülésén fontos határozatot hozott iskolaügyünk átépítéséről, amelynek megvalósítása az iskola jelenlegi jellegének mélyreható és elvi jelentőségű megváltozását hozza magával. A párt és a kormány gondoskodása ezen a téren rendkívül kifejezően megnyilvánult a harmadik ötéves terv tervezetében. A harmadik ötéves tervben az alapfokú iskolák felépítése útján több mint 700 ezer tanulót helyezhetünk el új épületben, ami annyit jelent, hogy 1700-nál több tíztantermes iskolát építünk fel. Emellett további 200 iskolaépületet nyerünk azáltal, hogy az állam területi átszervezése folytán számos épület kiürül. Ez úgyszintén komoly lépést jelent abban az irányban, hogy az általános műveltséget nyújtó iskolákon megszüntessük a többműszakos oktatást, ami mind ez ideig komoly probléma. Szakintézeteink és főiskoláink fejlesztésében a harmadik ötéves tervben az eddiginél nagyobb feladatokat tűzünk magunk elé. 1965-ben csak az ipariskolák tanulóinak száma eléri a valamennyi szaktanintézetben 1936-ban oktatott tanulók számát. Főiskoláink kapacitása a harmadik ötéves tervben 11400 hellyel bővül. Ez lehetővé teszi, hogy 1965-ben, az 1936-os évhez viszonyítva, majdnem megháromszorozzuk a főiskolások számát. Ugyanakkor a műszaki főiskolák tanulóinak száma eléri az 1936. év színtjének majdnem hétszeresét. A szakképzett káderek nevelésésének ezen programja nagy jelentőségű a soron levő feladatok megoldása szempontjából. Elsősorban a feltételezett műszaki fejlesztésre, a műszaki színvonal növelésére, a termelési folyamat irányítása és szervezése színvonalának tökéletesítésére gondolunk, mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban, az építészetben, a közlekedésben és a többi ágazatban. A szocialista országépítés befejezése hazánkban, a termelőerők gyors fejlesztése és az életszínvonal állandó emelése lakosságunk millióiban kiváltotta az egyre kulturáltabb élet kívánságát. Létrehoztuk a kulturált élet fejlesztésének kedvező feltételeit. Erről a kulturális és népművelési intézmények széleskörű és aktív hálózata tanúskodik, amelyet az elkövetkezendő öt esztendőben még kiegészítünk, így például hozzálátunk nyolc új színház építéséhez és befejezzük a brnói nagy Állami Színház építését. A Nemzeti Képtárban is jelentős munkálatokat indítunk meg, Prágában befejezzük az új televíziós központ építését és Bratislavában hozzálátunk az új stúdió építéséhez. A kultúra további egészséges felvirágzása befolyásolja társadalmunk politikai és gazdasági életét. Életes életté válik az, ami ősrégtől fogva a tömegek vágya és századunk legnagyobb szellemeinek merész álma volt. A kulturált élet és annak fejlesztése ma már nemcsak a nagyobb városok és a művelt emberek szűk körének a kiváltsága, ellenkezőleg, a gazdag kulturális élet hovatovább mindinkább utat tör a köztársaság minden zúgába és az egész nép kincsévé válik. Ez jelentős mértékben a rendkívül elterjedt rádiónak és a filmnek, a televízió gyors fellendülésének, kiadóink és országos, valamint területi jelentőségű sajtótermékeink tevékenységének köszönhető. így lesz ez a jövőben is. A társadalom még nagyobb gondot fordít majd tömeges alapokon a testnevelés és a sport fellendítésére, ami szoros kapcsolatban áll az ember általános fejlesztésére irányuló igyekezetünkkel. Az elmúlt időszakban az országban mindenütt meghatványoztuk a testnevelési és a sportintézmények számát. A harmadik ötéves tervben különösen a lakosság önkéntes részvételének és a nemzeti bizottságok kezdeményezésének felkarolása útján minden bizonynyal tovább gyarapítjuk az ilyen intézmények hálózatát. A nagyobb építkezések közül példaképp említsük meg a prágai új Nemzeti Sportstadion építését. A kultúra és műveltség jelentős fellendülését elsősorban az teszi lehetővé, hogy az alapvető termelési ágazatok fejlesztése útján hatalmas anyagi alappal rendelkezünk. Nem kételkedünk abban, högy éppen a dolgozók széleskörű szakmai és politikai felkészültsége s növekvő kulturális igénye lehetővé teszi a népgazdaság, a tudomány és a kultúra valamennyi ágazatának további kibontakoztatását. Ehhez és általában az életszínvonal növeléséhez jelentős mértékben hozzájárul továbbá az is, hogy 1965ig fokozatosan csökkenteni akarjuk a munkaidőt, még pedig a mélybányákban heti 40, a népgazdaság többi ágazatában heti 42 órára, természetesen a kereset csökkentése nélkül, Mivel a harmadik ötéves tervvel a társadalmi és gazdasági fejlődés új időszakába léptünk, jelentőségét nem csupán a legközelebbi öt évre vonatkozó gazdasági feladatok kitűzésében, hanem új, szocialista alkotmányunk programrészében kifejezett irányú hosszúérvényű társadalmi fejlődés alapvető irányzataiban kell látnunk. Az első tájékoztató jellegű, hoszszúlejáratú távlatokat már akkor ismertük, amikor a XI. pártkongreszszus 1965-ig kitűzte a gazdasági fejlődés alapvető céljait. Azóta már jelentősen előrehaladtunk. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Politikai Irodája és a kormány a múlt év végén irányelveket adott a hosszúlejáratú népgazdaságfejlesztési távlati terv előkészítésén végzett munkálatok kibontakoztatására. A nemzetközi munkamegosztásban 1965-ig elérendő eredmények is alapot adnak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó államok 15 — 20 évre kitűzött távlati terveinek szükséges egybehangolására. A termelőerők fejlődésének meggyorsítása a harmadik ötéves tervben és a népgazdaság műszaki rekonstrukciójának megkezdése megteremti a termelőerők olyan színvonala fokozatos elérésének forrásait, amely a további ötéves tervek során lehetővé teszi magas, a tőkés rendszerben elérhetetlen, a kommunista társadalom építéséhez feltétlenül szükséges társadalmi munkatermelékenység elérését. A felhalmozási alap terjedelme a harmadik ötéves tervben lehetővé teszi számos olyan üzer építésének megkezdését, amelyeknek üzembehelyezése a negyedik ötéves terv fo-lyamán lehetővé teszi, hogy az ipari sőt a nominális és a reálbérek további tervezett emelkedése mellett. A munkaidő csökkentésének előnyös voltát lényegesen fokozni fogja a munkaidő új beosztása is. Lényegében be akarjuk vezetni az ötnapos munkahetet mindenütt, ahol ez az üzemeltetés szempontjából lehetséges és célszerű. A munkaidőt fokozatosan csökkentjük. Az első szakaszban, 1963ig, a kulcsfontosságú ágazatok üzemeiben, vagyis főleg a bányákban, a szakadatlanul üzemben tartott vállalatokban mint pl. elsősorban a kohókban és vegyi üzemekben, továbbá a közlekedésben kerül erre sor. A második szakaszban 1963-től kezdve, fokozatosan csökkentjük a munkaidőt a népgazdaság többi ágazatában. A népgazdaság fejlesztésében elért siker, az állam területi átszervezése során felszabadult munkaerők lehetővé teszik, hogy már az idei év második felében csökkentsük a munkaidőt kísérletileg egyes kiválasztott szén- és ércbányákban, kohászati és vegyi ipari üzemekben, villanymüvekben, cementgyárakban és az automatizált cipőüzemekben. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a munkaidő csökkentésének alapvető feltétele a munkatermelékenység növelése belső forrásainak felhasználása, hogy így pótolni tudjuk az elveszített munkaidő döntő részét. Csak teljesen kivételes esetekben, különösen a föld színtje alatt végzett munkában, a szünet nélkül üzemeltetett vállalatokban, a futószalag mellett végzett munkában lehet részben pótolni az elvesztett munkaidőt az alkalmazottak számának növelésével. Ezekben az említett esetekben is azonban a vállalatnak saját tartalékaiból kell maximális mértékben pótolnia az elvesztett munkaidőt, még pedig úgy, hogy a munkaidő csökkentése a lehető legkisebb követelményeket támassza az új munkaerőkkel szemben. Ezen intézkedés megvalósítására irányuló törekvésünknek ez az alfája és ómegája. A lakosság életszínvonalának emelkedése a harmadik ötéves terv éveiben a személyi fogyasztás és a fizetett szolgálatok növekedése, az egészségügyről és a szociális biztosításról, az iskolaügyről való állami gondoskodás terén, legjobban az egy lakosra jutó reáljövedelem növekedésével mérhető le, az egy lakosra eső reáljövedelem az 1961 — 1965 években legalább egynegyedével emelkedik. A szocialista életkörnyezet kialakítása megköveteli, hogy a lakásépítési feladatot — a lakáskérdés 1970-ig történő megoldását — egyre magasabb lakásstandard érvényesítésével már a harmadik ötéves terv éveiben jelentős terjedelemben biztosítsuk. A harmadik ötéves tervben ezért összesen 482 000 lakást termelés az 1965-ben feltételezett színvonalhoz viszonyítva legalább 20 százalékkal növekedjék. Ha tekintetbe vesszük a termelési kapacitások további lehetséges bővítését a negyedik ötéves tervben és a harmadik ötéves tervben nyert kapacitások felhasználásának fokozódását, feltételezhetjük, hogy a negyedik ötéves tervben épp olyan gyorsan folytathatjuk az ipar növelésének ütemét, mint a harmadik ötéves tervben. Ami a mezőgazdaságot illeti, kétségtelen, hogy a technikával és vegyszerekkel való nagyfokú ellátás, valamint a dolgozók szakképzettségének lényeges növelése lehetővé teszi annak elérését, hogy a mezőgazdasági termelés a népgazdaság szükségleteivel összhangban gyorsan növekedjék. A termelőerők gyors fejlődésének s vele kapcsolatban az életszínvonal gyors emelkedésének irányzatát már a harmadik ötéves terv is tartalmazza. A harmadik ötéves terv ütemének megtartása a negyedik és az ötödik ötéves terv éveiben azt jelenti, hogy az ipari termelés színvonala 1957-ben körülbelül háromszorosa lenne az 1960 évinek. A népgazdaság harmadik ötéves tervben kezdődő műszaki rekonstrukciója a negyedik és ötödik ötéves tervben a népgazdaságba fektetett eszközök terjedelmét és a tudományos ismeretek rendszeres alkalmazásának és a technikának növekedésével megadott hatékonyságát tekintve, sokoldalúan kibontakozik. A harmadik ötéves terv oszthatatlan, szerves részét képező kutató és fejlesztési terv már megteremti az 1965-ig tartó műszaki fejlődés első feltételeit. Am tovább kell intenzíven kidolgozni a terv részeit, mert a jöadunk át rendeltetésének. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy a dolgozók és a vállalatok széleskörű részvételével biztosítsuk a tervezett lakásépítést és a harmadik ötéves tervben a lakosság 12 százalékának adjunk új lakást. Emellett az állami, vállalati és szövetkezeti építkezés keretében épült lakások 80 százalékát központi fűtéssel látjuk el, és minden lakásnak megfelelő korszerű berendezése lesz. A második ötéves tervhez viszonyítva fokozatosan növelni fogjuk a lakások nagyságát és a helyiségek számát is. A fejlődő gazdaság lehetővé teszi, hogy nagy összegeket fordítsunk a személyforgalom további javítására. Ennek megjavítása azért is nagy jelentőségű lesz, mert abba az időszakba esik, amikor fokozatosan lerövidítjük a munkaidőt. A lakosság életszínvonalának emelésére irányuló törekvésünkkel szervesen összefügg a környezet megjavításáról való sokoldalú gondoskodás. Feladatul tűzzük ki a levegő és a folyóink tisztaságának lényeges megjavítását. A harmadik ötéves terv nagyon konkrét feladatokat ró azokra a vállalatokra és üzemekre, amelyek a levegő és a víz szennyezésének központjait képezik, hogy radikális intézkedésekkel lényegesen javítsanak a mai helyzeten. Minden esetben szükség van a nemzeti bizottságok hatékony segítségére és ellenőrzésére is. A nemzeti bizottságoknak is következetesén gondoskodniuk kell a közhelyek tisztaságáról. Hisz például olyan fogyatékosságok is mint befejezetlen építkezési munkálatok, a karbantartás után a maradékok hanyag eltakarítása, vagy a járdák és kocsiutak hanyag visszahelyezése eredeti állapotukba, a mérnöki hálózatok javításainak elvégzése után fölöslegesen porossá teszik az utcákat és tereket, azt bizonyítják, hogy a felelős egyének közömbösek a lakosság kulturális és szépérzékével szemben, mely tömegesen és gyönyörűen mutatkozott meg a köztársaság felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indult város és faluszépítési akcióban. Ugyanakkor az említett fogyatékosságok kiküszöbölése rendszerint nem anyagi eszközöktől, hanem inkább az ügy helyes kezelésétől és megfelelő munkaszervezéstől függ. Ezek a látszólag apró feladatok életünk kulturáltságának általános növeléséhez tartoznak. Az életszínvonal további emelésének programja a harmadik ötéves tervv keretében nagyszabású és a második ötéves tervhez viszonyítva sokoldalú program. Ez megfelel mind a termelés fejlesztésével képződő források növekedésének, mind a fejlett szocialista társadalom szükségleteinek. vőben a termelés döntő módja a komplex gépesítés és automatizálás lesz. A harmadik ötéves tervben anyagi bázisunk — főként a kohászat és a vegyészet útján történő — kibővítésének kulcsfontosságú jelentősége van népgazdaságunk továbbfejlesztése szempontjából. Az acélgyártásnak a harmadik ötéves terv végén elérendő terjedelme, a szlovákiai új, legkorszerűbb kohászati kombinát felépítése és teljes kihasználása, jövőben a rendelkezésünkre álló kapacitásokat illetően körvonalazza a legközelebbi 15 éven belül lehetséges acélgyártást. Ugyanakkor a nyersvasgyártásnak, mint a kohászati termelés alapjának fejlesztése összefügg a nagy vastartalmú vasércszállítmányokban nyújtott állandó szovjet segítséggel. Éppen a javasolt harmadik ötéves terv rögzíti jelentős mértékben ezt az elképzelést. A vegyi iparban a harmadik ötéves terv végén épülő üzemek szintén megteremtik a termelés további rohamos fejlesztésének feltételeit. Mai ismereteink szerint a hosszúlejáratú távlati terv komoly problémája az elegendő víz, fűtőanyag és energia biztosítása. A legkülönfélébb formájú energia, főként a villamosenergia jelentősége a munkaidő egyidejű lerövidítése mellett különösen a munkatermelékenység fokozódó jelentőségével párhuzamosan fog növekedni. Előzetes latolgatások szerint Csehszlovákiában 1975-ig körülbelül 100 milliárd kW óra minimális villamosenergia fogyasztására kell számítani, azaz a jelenlegi fogyasztás négyszeresére. Ha ehhez hozzászámítjuk még a hőés gázfogyasztást, 1970 után olyan (Folytatás a 10. oldalon) VII. A harmadik ötéves terv — az előkészületben levő hosszúlejáratú népgazdaságfejlesztési távlati program szerves része ÜJ SZÖ 9 * 1960. július 7.