Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-07 / 187. szám, csütörtök

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája (Folytatäs a 4. oldalról) gyártás 1965-ig kb. 6.5-szeresére nö­vekszik. A gépipari termékek műszaki színvonalának emeikedése az építé­szetben az ipari módszerek bevezeté­se és az újfajta közszükségleti cik­kek egész sorának egyre növekvő fogyasztása megköveteli, ho^y ele­gendő újkori anyag — plasztikus anyag — álljon rendelkezésünkre. A harmadik ötéves tervben ezen anyagok gyártásának csaknem négy­szeresére való növelését tervezzük. Ez annyit jelent, hogy hazánkban 1965-ben egy lakosra számítva több plasztikus anyagot fogunk gyártani, mint amennyit bármely tőkés ország jelenleg termel. Ennek ellenére nem szabad ezekkel az anyagokkal paza­rolnunk, felhasználásukat egyre azok­ra a szakaszokra kell irányítanunk, hogy a plasztikus anyagok a nép­gazdaság számára a legnagyobb gaz­dasági hatást jelentsék. A mezőgazdaság műszaki színvo­nalának és termelékenységének nö­velése a műtrágya és a különféle növényvédelmi vegyi eszközök nagy­méretű felhasználásától függ. Ezért feltételezzük a nitrogén műtrágya­gyártás 120 százalékkal, a foszforos műtrágyák 90 százalékkal való növe­lését és további műtrágyagyártó üze­mek, valamint más mezőgazdasági vegyi készítmények gyártására szol­gáló üzemek építésének megkezdé­sét. Természetes, hogy a merész, műszakilag és szervezésileg igen igé­nyes vegyi ipari építkezési program megvalósítása a terv által kitűzött határidőkön belül megköveteli a párt és a gazdasági szervek rendkívüli figyelmét. Emellett ezen építkezés idejében és jó minőségben való elő­készítése már most különösen nagy igényeket támaszt a tervezőkkel, de főként a szerkesztőkkel szemben. A népgazdaságnak a harmadik öt­éves tervben is kulcságazata marad a gépipar. A gépipar rendkívüli helyzete ipa­runk összetételében a termelőerők fejlődésének jellegéből fakad a har­madik ötéves tervben, amikor is a fejlődés gyors ütemét a népgazdaság valamennyi ága műszaki színvonalá­nak lényeges emelése alapján akar­juk elérni. Egyre nagyobb mértékben a gépipari termelés fogja eldönteni a népgazdaság növekedésének, a munkatermelékenység fokozódásának és ezáltal az életszínvonal emelke­désének ütemét. Emellett továbbra is a gépipar marad a legfontosabb ki­viteli ágazat. A gépipari termelésben, amely a harmadik ötéves terv évei alatt 76 százalékkal növekszik, elsődlegesen fejlődik majd az energetikai, vegyi, gumiipari berendezések termelése, kohászati és öntödei ipar számára szolgáló gépek és berendezések gyár­tása, az építőanyag ipar számára ké­szülő gépek előállítása, az ércfejtő és feldolgozó berendezések és gépek gyártása. Feltételezzük továbbá azon gépek gyártásának gyors fejlesztését, amelyek biztosítani fogják a munka­termelékenység nagyarányú növeke­dését a termelési folyamatok kom­plex gépesítése és automatizálása út­ján. Ennek megfelel a fémfeldolgozó gépek és berendezések, a mezőgaz­dasági gépek, a szállítóberendezések stb. javasolt gyors fejlesztése. E változtatások horderejéről tanús­kodik néhány összehasonlító adat a Német Szövetségi Köztársaság ter­melésével. Így pl. a vegyi ipari be­rendezés gyártásának egész terjedel­me 1965-ben kb. 1,6-szorta lesz na­gyobb, mint a Német Szövetségi Köz­társaságé volt 1957-ben. Emellett a Német Szövetségi Köztársaságban volt aránylag ez a termelés a leg­nagyobb valamennyi tőkés állam kö­zül. A kohászati berendezések és a fő vasútvonalak számára villanymoz­donyok gyártásának egész terjedelme 1965-ben ugyanazon a színvonalon lesz mint a Német Szövetségi Köz­társaság 1957. évi termelése, míg a szállítóberendezések termelésének terjedelme megközelíti annak jelen­legi ottani színvonalát. Emellett szem előtt kell tartani, hogy hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak kb. négy­szer annyi lakosa van mint Cseh­szlovákiának és hogy a gépipar terén az egyik legfejlettebb tőkés ország. A nehézgépipari ágazatok gyors fejlesztése magában véve is igen nagy feladat. Az a követelmény, hogy mind a teljesítőképesség, mind a szerkezet szempontjából világszínvo­nalat érjünk el a termelési és ezáltal a szállítási határidők folytonos csök­kentése, valamint a bonyolult gépek és berendezések zavarmentes üzem­behelyezése mellett, megmutatja, mily nagy és bonyoult feladatokat állít a harmadik ötéves terv a technikusok és munkások elé a gépipari termelés­ben. Növekszik a termelésbe bevezetett új gépek és berendezések hányada a gépipari termékek általános érté­kesítése keretében. Már az állami terv feladataiból is kitűnik, hogy 1965-ben az energetikai berendezé­seknél az új termelőegységek há­nyada több mint 80 százalékra nö­vekszik, a mozdonyoknál több mint 90 százalékra, a szerszámgépeknél több mint 25 százalékra, a mezőgaz­dasági gépeknél csaknem 40 száza­lékra, a gyengeáramú elektrotechni­kában több mint 30 százalékra. Az újonnan fejlesztett gépek és beren­dezések a teljesítményi egységre szá­mítva átlagosan körülbelül 20 száza­lékkal lesznek könnyebbek az eddig gyártott gépeknél. Ezáltal azonban lehetőségeink még korántsem merül­nek ki, mert az ezirányú fejlődés — amint ezt egyes vállalataink ter­- J • I \ • ľ f kŕ i.ľiíi,.., gwi termelés tervezett fejlesztésének megvalósítása. Gépipari termelésünk hatalmas fej­lődésének és magas műszaki színvo­nalának kifejezésre kell jutnia a gépipari közszükségleti áruk terme­lésében is, melyeknek gyorsan nö­vekvő fogyasztása a harmadik ötéves tervben a dolgozók életszínvonala to­vábbi emelkedését jellemzi majd. A gépipari termelés tervezett fel­adatai kifejezik pártunk bizalmát a munkások, mesterek, a gépipari ter­melés szervezőinek fejlettségében, valamint a technikusok, gépszerkesz­tők és technológusok tudásában, akik már a múltban is bebizonyították miai ipar kivételével — a nyers­anyagbehozatal volt a döntő. A har­madik ötéves tervben azonban gyö­keres fordulat állt be. A textil mu­rostfogyasztás átlagos 28,6 ezer ton­nányi gyarapodásában a belföldi szál­lítmányok hányada 24,2 ezer tonna lesz. Egyre nagyobb mértékben a bőrt is műanyagokkal helyettesítjük. A közszükségleti ipar dolgozóinak gazdag választékra, a textil, a bőr­ipari, üvegipari, kerámiai, bútoripari és egyéb cikkek gazdag választékára, kiváló minőségre és ízléses kivitelre kell törekedniök úgy. hogy e gyárt­mányok teljesen megfeleljenek az A prágai Vár Spanyol-termében tárgyal az országos konferencia. vei mutatják - még progresszívabb lehet. El akarjuk érni azt, hogy szerszám és formázógép gyártásunk elsősor­ban a nagy teljesítményű s igen fon­tos automatizált berendezésekre irá­nyuljon. Ez feltételezi azt, hogy az általános gépiparban egyúttal első­rendű figyelmet szenteljünk a leg­progresszívabb szakaszok fejleszté­sének, így az elektrónika és a va­cuum technika fejlesztésének, vala­mint az ezen alapuló mérő és szabá­lyozó műszerek gyártásának. Ugyan­is ezen műszerek gyártásától függ az automatizálás, a távvezérlés, nem­csak magának a gépiparnak magas­fokú pontossága és termelékeny ter­melése, hanem valamennyi fontos ipári technológiai folyamat pontos­sága és termelékenysége is. A műszaki fejlesztés igényes fel­adatainak teljesítése megköveteli, hogy az új, progresszív gépek kuta­tásának és fejlesztésének, valamint a gyártásba való bevezetésének ide­iét a legnagyobb mértékben csök­kentsük. Ezen a téren példás megol­dást jelent a SP-25-ös félautomati­kus esztergapad, valamint az AB — 63-as bütyök nélküli automata fej­lesztésének és bevezetésének ideje a Sezimovo Űsti-i Kovosvit vállalat­ban stb. A gépipari termelés fejlődését nem képzelhetjük el a sorozatos termelés növelése nélkül. Ugyanakkor le kell szűkíteni a gyártott gépek és be­rendezések választékát. E kérdés megoldása szempontjából rendkívül fontos a szocialista tábor országai közötti szakosítás és együttműködés fejlesztése. Néhány fontos részleges siker ellenére, melyeket e szakaszon elértünk, mint pl. a vegyi ipar, a hen­gerelt anyagok és élelmiázeripari be­rendezések szakaszán — tulajdon­képpen a nagyarányú nemzetközi szakosítás kezdetén vagyunk és tö­rekedni kell amiak további elmélyí­tésére és bővítésére. Az a tény, hogy idejében tudjuk teljesíteni a szocialista országok szá­mára történő gépipari szállítmányo­kat mind terjedelmük, mind össze­tételük tekintetében és hogy ugyan­akkor kitisztáztuk a beruházási épít­kezések kérdéseit, lehetővé teszi, hogy megfelelő időben előnnyel ké­szítsük elő a gépipari termelést, meg­felelő figyelmet szenteljünk a ter­melés előtti folyamatok előkéjzítésé­nek, állandósítsuk az egyes üzemek gépipari termelési programjait és figyelmet fordítsunk a káderek szak­képzettségének sokoldalú növelésére is. Ugyanis jelentős mértékben ezek­től a tényezőktől függ a gépipari magasfokú munkaerkölcsüket és a szocializmus ügye iránti odaadásukat. Munkájuk eredményei már ma ipa­runk büszkeségét jelentik. Ezek a tények alapos biztosítékot adnak ar­ra, hogy a gépipari termelés 1965-ig szóló terveit valóra váltjuk. A lakosság anyagi fogyasztása szín­vonalának feltételezett emelkedése nagy feladatok elé állítja a köz­szükségleti ipart is, még pedig nem­csak a termelés térfogatának növe­lése, hanem ugyanakkor a minőség oly arányú javítása terén is, amely megfelel annak, hogy a fő cikkek egy lakosra eső fogyasztásában már ma a világ egyik első helyén állunk. A múltban ezen iparág fejlődésé­nek ütemében — az üveg és kerá­(J. Rublič felv. — ČTK) életmód fejlődése és a szocialista esztétika követelményeinek. Az üveg és kerámiai termelés meg­felelő nyersanyagforrásai lehetővé teszik ezen termelési ágazatok sze­repének növelését. Erről tanúskodik az a tény, hogy e termelés az ötéves tervben legalább 54 százalékkal emelkedik. Bevezetjük új, könnyű üveg, építőanyagok gyártását, bővül a technikai és az építőipari üveg, az üvegszigetelő anyagok és laminátok gyártása. így pl. az üveg-vízvezető­csövek lehetővé teszik, hogy 1965­ben ezekkel helyettesítsünk 18 700 tonna öntöttvas csövet. Emellett ezek a csövek előnyösebbek, hosszabb ideig használhatók mint a fémből ké­i szült csövek. Elegendő terjedelem­ben gondoskodunk az egészségügyi kerámiai termékek gyártásáról is. Az üvegiparban tovább fejlődnek az új technológiai eljárások, amelyek lehetővé teszik a termelési kapaci­tások növelését s ugyanakkor a beru­házási költségek lényeges csökkenté­sét. A nagyméretű, az üveg és kerá­miai ipar történelmében páratlan be­ruházási építkezés megköveteli nem­csak a Közszükségleti Ipari Minisz­térium tervező intézetei és vállala­tai teljes erőfeszítését, hanem ugyan­akkor valamennyi szállító szervezet, főként gépipari szervezet erőfeszíté­sét is. A textiliparban megkezdjük a kor­szerűsítést, mégpedig túlnyomó részt hazai gépekkel. A fafeldolgozó ipar fejlesztését alá kell rendelni a XI. pártkongresszus ama alapvető irányelvének, miszerint csökkenteni kell a fakitermelést. Ez­zel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy nem sikerült a tervben a fakitermelést 1965-ig leg­alább 11,5 millió folyóméterre csök­kentenünk, mint azokat az irányelvek kitűzték. 11,9 millió folyóméter fa­kitermelést tételezünk fel, vagyis 400 ezer folyóméterrel nagyobbat mint amennyit az irányelvek meghatároz­nak. E feladat be nem tartása abból ered, hogy biztosítanunk kell a szükséges faanyag szállítást a külke­reskedelem számára, gondoskodnunk kell a fokozott papir és celluloze gyártásról. Már maga a fakitermelés 11,9 mil­lió folyóméterre való csökkentése igényes feladat. Négyszeresére kell növelnünk a faforgács deszkák gyár­tását és több mint kétszeresére a farost deszkák termelését. Csupán ezek az intézkedések évi egymillió folyóméterrel csökkenthetik a faki­termelést, ami 3000 hektár erdőnek felel meg. Hogy megteremtsük a le­hetőségeket arra, hogy a fafogyasz­tást más anyagokkal pótoljuk, tovább fejlesztjük a beton épületelemek gyártását, műanyagokat és acélt al­kalmazunk fokozottan. A nyersfafo­gyasztás a Közszükségleti Ipari Mi­nisztérium üzemeiben 15 százalékkal, az építőipari termelésben és a me­zőgazdaságban mintegy felével, a Tü­zelőanyagipari Minisztérium vállala­tainál egyharmadával csökken. Ezzel egyidejűleg teljes mértékben ki kell használnunk minden megfelelő területet erdők ültetésére, hogy a lehető legnagyobb mértékben megves­sük az erdők jövőbeni jobb összeté­telének és ezáltal funkciójuk megja­vításának alapjait. Elvtársak, a kulcsiparágak javasolt fejleszté­sénak elemzése azt mutatja, hogy a harmadik ötéves terv során tovább erősítjük az ipar szerepét népgazda­ságunkban. Az ipari termelés gyara­podásának üteme — évi 9,3 százalé­kos emelkedésre számítunk - gyor­sabb lesz a többi népgazdasági ág fejlődésének üteménél és döntő mó­don befolyásolja a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem gyarapodá­sát. V. A nagy termelékenységű szocialista mezőgazdaság felépítése — országos feladat A harmadik ötéves terv .időszaká­ban is országos feladat marad, hogy nagy termelékenységű szocialista mezőgazdaságunkat felépítsük. A mezőgazdasági termelés fejlesz­tésének kulcskérdése, hogy nagyobb gondot fordítunk a földre. Ez már abból következik, hogy nálunk egy lakosra alig fél hektár mezőgazda­sági terület jut. Tekintettel a nehéz talajviszonyokra, az alacsony tele­vénytartalomra és a viszonylagos vízhiányra, a mezőgazdásági terme­lésben elérhető fordulat jelentté mértékben attól függ, hogy változást érjünk el a talaj gondozásában. A harmadik ötéves tervben meg­teremtjük ennek szükséges előfelté­teleit. Az eddigi talajjavítási mun­kálatokkal együtt 1965-ig már a me­zőgazdasági terület egyötödén elvé­gezzük a talajjavítást, és ezzel több mint egyharmadára teljesítjük a me­zőgazdaság 15 éves taiajjavítási ter­vét. További 370 000 hektár földet csapolunk le vagy öntözünk meg. Ez a tény közel 1400 km hosszú folyó­vizek szabályozásával együtt kedve­zően befolyásolja a talaj vízellátási viszonyait. A talajjavítás! terv telje­sítése lehetővé teszi, hogy a lecsa­polt területeken 30 százalékkal, az öntözött területeken 50 százalékkal nagyobb hektárhozamokat érjünk el. A mezőgazdasági terület gondozá­sának fontos része a műtrágyák na­gyobb mérvű alkalmazása. Ogy ter­vezzük, hogy 1965-ben egy hektár földterületre 133,5 kg műtrágyát for­dítunk tiszta tápértékben számítva, vagyis köze! kétszer annyit, mint 1960-ban, Ezzel biztosítjuk, hogy me­zőgazdaságunk több műtrágyát fo­gyaszt majd, mint ma a dán mező­gazdaság, lényegesen felülmúljuk e téren Franciaországot és a műtrágya fogyasztásban megközelítjük a Német Szövetségi Köztársaságot, amely fej­lett vegyi iparral rendelkezik. A műtrágya-fogyasztás jelentős növelése ellenére a talaj termőké­pességének fokozását elsősorban is­tállőtrágyával kell biztosítanunk. Közismert tény, hogy ma földjeink kevesebb istállótrágyát kapnak, mint a háború előtt. Ha az istállótrágyában rendelkezésünkre álló tartalékokat kihasználjuk, legalább 20 kg tiszta tápértékkel többet juttathatunk min­den hektár mezőgazdasági területre. Ez annyi, mintha a Salán épülő nit­rogéntrágya-gyár termelésének más­félszeresét takarítanánk meg. A talaj termőképességének foko­zása szempontjából fontos, hogy nö­veljük a talaj televénytartalmát. Ez­zel kapcsolatban nagy jelentőségű a komposztkészítés. Sikeresen bonta­kozik ki az az akció, hogy az idén 10 millió tonna komposztot készít­sünk; ez mutatja, milyen úton kell haladnunk a jövő esztendőkben. Hogy ez az út járható, mutatja a dél-cseh­országi kerület szövetkezeteseinek, állami gazdaságai és gépállomásai dolgozóinak példája, akik az idén már százezer köbméterrel túlteljesí­tették vállalt kötelezettségüket, hogy hatszázezer köbméter komposztot készítenek. Hasonló a helyzet Kar­lovy Vary vidékén, ahol az EFSZ-ek nagy része vállalta, hogy hektáron­ként három köbméter komposztot készít. Ez a helyes űt, fölösleges várni az állam szervezte nagyarányú akciókra. A harmadik ötéves terv esztendei­ben lényegében megvalósítjuk a me­zőgazdaság számos főbb terményének esetében a megművelés komplex gé­pesítését. A harmadik ötéves terv során a mezőgazdaság közel 90 szá­zalékkal több gépet kap, mint a má­sodik ötéves tervben, ebből közel 112 000 traktort, mintegy 153 000 pót­kocsit, továbbá 4500 kukoricakom­bájnt, 27 500 silókombájnt és további mezőgazdasági gépeket. Ez megte­remti az előfeltételét, hogy tovább növeljük a mezőgazdaságban a mun­ka termelékenységét és hogy mező­gazdaságunk a gépesítés terén az el­ső helyek egyikét foglalja el a vilá­gon. E feladat sikeres teljesítése ter­mészetesen a mezőgazdasági gép­gyártás dolgozóitól, valamint a me­zőgazdasági tudományos kutatás és gyakorlat dolgozóitól függ, akiknek a legszorosabb együttműködésben műszakilag meg kell oldaniuk a szükséges gépek szerkesztésének problémáit s biztosítaniuk kell ide­jében való gyártásukat és szállítá­sukat. Az irányelvek szellemében a terv arra számít, hogy a gépi eszközök szállítása az ötéves terv első három esztendejében gyorsabb ütemű lesz. Ennek bizonysága, hogy 1965-ben 65,7 százalékkal több gépet kap me­zőgazdaságunk, mint 1960-ban, dé 1963-ban ez az emelkedés már eléri az 57 százalékot 1960-hoz viszonyít­va. Ezzel megteremtjük a kitűzött termelési feladatok elvégzésének kedvező feltételeit. Ma például 65 hektár szántóföldre jut egy traktor, (Folytatás a 6. oldalon) ÚJ SZÖ 5 * 1M0. július f,

Next

/
Oldalképek
Tartalom