Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-07 / 187. szám, csütörtök

Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciája (Folytatäs a 4. oldalról) gyártás 1965-ig kb. 6.5-szeresére növekszik. A gépipari termékek műszaki színvonalának emeikedése az építészetben az ipari módszerek bevezetése és az újfajta közszükségleti cikkek egész sorának egyre növekvő fogyasztása megköveteli, ho^y elegendő újkori anyag — plasztikus anyag — álljon rendelkezésünkre. A harmadik ötéves tervben ezen anyagok gyártásának csaknem négyszeresére való növelését tervezzük. Ez annyit jelent, hogy hazánkban 1965-ben egy lakosra számítva több plasztikus anyagot fogunk gyártani, mint amennyit bármely tőkés ország jelenleg termel. Ennek ellenére nem szabad ezekkel az anyagokkal pazarolnunk, felhasználásukat egyre azokra a szakaszokra kell irányítanunk, hogy a plasztikus anyagok a népgazdaság számára a legnagyobb gazdasági hatást jelentsék. A mezőgazdaság műszaki színvonalának és termelékenységének növelése a műtrágya és a különféle növényvédelmi vegyi eszközök nagyméretű felhasználásától függ. Ezért feltételezzük a nitrogén műtrágyagyártás 120 százalékkal, a foszforos műtrágyák 90 százalékkal való növelését és további műtrágyagyártó üzemek, valamint más mezőgazdasági vegyi készítmények gyártására szolgáló üzemek építésének megkezdését. Természetes, hogy a merész, műszakilag és szervezésileg igen igényes vegyi ipari építkezési program megvalósítása a terv által kitűzött határidőkön belül megköveteli a párt és a gazdasági szervek rendkívüli figyelmét. Emellett ezen építkezés idejében és jó minőségben való előkészítése már most különösen nagy igényeket támaszt a tervezőkkel, de főként a szerkesztőkkel szemben. A népgazdaságnak a harmadik ötéves tervben is kulcságazata marad a gépipar. A gépipar rendkívüli helyzete iparunk összetételében a termelőerők fejlődésének jellegéből fakad a harmadik ötéves tervben, amikor is a fejlődés gyors ütemét a népgazdaság valamennyi ága műszaki színvonalának lényeges emelése alapján akarjuk elérni. Egyre nagyobb mértékben a gépipari termelés fogja eldönteni a népgazdaság növekedésének, a munkatermelékenység fokozódásának és ezáltal az életszínvonal emelkedésének ütemét. Emellett továbbra is a gépipar marad a legfontosabb kiviteli ágazat. A gépipari termelésben, amely a harmadik ötéves terv évei alatt 76 százalékkal növekszik, elsődlegesen fejlődik majd az energetikai, vegyi, gumiipari berendezések termelése, kohászati és öntödei ipar számára szolgáló gépek és berendezések gyártása, az építőanyag ipar számára készülő gépek előállítása, az ércfejtő és feldolgozó berendezések és gépek gyártása. Feltételezzük továbbá azon gépek gyártásának gyors fejlesztését, amelyek biztosítani fogják a munkatermelékenység nagyarányú növekedését a termelési folyamatok komplex gépesítése és automatizálása útján. Ennek megfelel a fémfeldolgozó gépek és berendezések, a mezőgazdasági gépek, a szállítóberendezések stb. javasolt gyors fejlesztése. E változtatások horderejéről tanúskodik néhány összehasonlító adat a Német Szövetségi Köztársaság termelésével. Így pl. a vegyi ipari berendezés gyártásának egész terjedelme 1965-ben kb. 1,6-szorta lesz nagyobb, mint a Német Szövetségi Köztársaságé volt 1957-ben. Emellett a Német Szövetségi Köztársaságban volt aránylag ez a termelés a legnagyobb valamennyi tőkés állam közül. A kohászati berendezések és a fő vasútvonalak számára villanymozdonyok gyártásának egész terjedelme 1965-ben ugyanazon a színvonalon lesz mint a Német Szövetségi Köztársaság 1957. évi termelése, míg a szállítóberendezések termelésének terjedelme megközelíti annak jelenlegi ottani színvonalát. Emellett szem előtt kell tartani, hogy hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak kb. négyszer annyi lakosa van mint Csehszlovákiának és hogy a gépipar terén az egyik legfejlettebb tőkés ország. A nehézgépipari ágazatok gyors fejlesztése magában véve is igen nagy feladat. Az a követelmény, hogy mind a teljesítőképesség, mind a szerkezet szempontjából világszínvonalat érjünk el a termelési és ezáltal a szállítási határidők folytonos csökkentése, valamint a bonyolult gépek és berendezések zavarmentes üzembehelyezése mellett, megmutatja, mily nagy és bonyoult feladatokat állít a harmadik ötéves terv a technikusok és munkások elé a gépipari termelésben. Növekszik a termelésbe bevezetett új gépek és berendezések hányada a gépipari termékek általános értékesítése keretében. Már az állami terv feladataiból is kitűnik, hogy 1965-ben az energetikai berendezéseknél az új termelőegységek hányada több mint 80 százalékra növekszik, a mozdonyoknál több mint 90 százalékra, a szerszámgépeknél több mint 25 százalékra, a mezőgazdasági gépeknél csaknem 40 százalékra, a gyengeáramú elektrotechnikában több mint 30 százalékra. Az újonnan fejlesztett gépek és berendezések a teljesítményi egységre számítva átlagosan körülbelül 20 százalékkal lesznek könnyebbek az eddig gyártott gépeknél. Ezáltal azonban lehetőségeink még korántsem merülnek ki, mert az ezirányú fejlődés — amint ezt egyes vállalataink ter- J • I \ • ľ f kŕ i.ľiíi,.., gwi termelés tervezett fejlesztésének megvalósítása. Gépipari termelésünk hatalmas fejlődésének és magas műszaki színvonalának kifejezésre kell jutnia a gépipari közszükségleti áruk termelésében is, melyeknek gyorsan növekvő fogyasztása a harmadik ötéves tervben a dolgozók életszínvonala további emelkedését jellemzi majd. A gépipari termelés tervezett feladatai kifejezik pártunk bizalmát a munkások, mesterek, a gépipari termelés szervezőinek fejlettségében, valamint a technikusok, gépszerkesztők és technológusok tudásában, akik már a múltban is bebizonyították miai ipar kivételével — a nyersanyagbehozatal volt a döntő. A harmadik ötéves tervben azonban gyökeres fordulat állt be. A textil murostfogyasztás átlagos 28,6 ezer tonnányi gyarapodásában a belföldi szállítmányok hányada 24,2 ezer tonna lesz. Egyre nagyobb mértékben a bőrt is műanyagokkal helyettesítjük. A közszükségleti ipar dolgozóinak gazdag választékra, a textil, a bőripari, üvegipari, kerámiai, bútoripari és egyéb cikkek gazdag választékára, kiváló minőségre és ízléses kivitelre kell törekedniök úgy. hogy e gyártmányok teljesen megfeleljenek az A prágai Vár Spanyol-termében tárgyal az országos konferencia. vei mutatják - még progresszívabb lehet. El akarjuk érni azt, hogy szerszám és formázógép gyártásunk elsősorban a nagy teljesítményű s igen fontos automatizált berendezésekre irányuljon. Ez feltételezi azt, hogy az általános gépiparban egyúttal elsőrendű figyelmet szenteljünk a legprogresszívabb szakaszok fejlesztésének, így az elektrónika és a vacuum technika fejlesztésének, valamint az ezen alapuló mérő és szabályozó műszerek gyártásának. Ugyanis ezen műszerek gyártásától függ az automatizálás, a távvezérlés, nemcsak magának a gépiparnak magasfokú pontossága és termelékeny termelése, hanem valamennyi fontos ipári technológiai folyamat pontossága és termelékenysége is. A műszaki fejlesztés igényes feladatainak teljesítése megköveteli, hogy az új, progresszív gépek kutatásának és fejlesztésének, valamint a gyártásba való bevezetésének ideiét a legnagyobb mértékben csökkentsük. Ezen a téren példás megoldást jelent a SP-25-ös félautomatikus esztergapad, valamint az AB — 63-as bütyök nélküli automata fejlesztésének és bevezetésének ideje a Sezimovo Űsti-i Kovosvit vállalatban stb. A gépipari termelés fejlődését nem képzelhetjük el a sorozatos termelés növelése nélkül. Ugyanakkor le kell szűkíteni a gyártott gépek és berendezések választékát. E kérdés megoldása szempontjából rendkívül fontos a szocialista tábor országai közötti szakosítás és együttműködés fejlesztése. Néhány fontos részleges siker ellenére, melyeket e szakaszon elértünk, mint pl. a vegyi ipar, a hengerelt anyagok és élelmiázeripari berendezések szakaszán — tulajdonképpen a nagyarányú nemzetközi szakosítás kezdetén vagyunk és törekedni kell amiak további elmélyítésére és bővítésére. Az a tény, hogy idejében tudjuk teljesíteni a szocialista országok számára történő gépipari szállítmányokat mind terjedelmük, mind összetételük tekintetében és hogy ugyanakkor kitisztáztuk a beruházási építkezések kérdéseit, lehetővé teszi, hogy megfelelő időben előnnyel készítsük elő a gépipari termelést, megfelelő figyelmet szenteljünk a termelés előtti folyamatok előkéjzítésének, állandósítsuk az egyes üzemek gépipari termelési programjait és figyelmet fordítsunk a káderek szakképzettségének sokoldalú növelésére is. Ugyanis jelentős mértékben ezektől a tényezőktől függ a gépipari magasfokú munkaerkölcsüket és a szocializmus ügye iránti odaadásukat. Munkájuk eredményei már ma iparunk büszkeségét jelentik. Ezek a tények alapos biztosítékot adnak arra, hogy a gépipari termelés 1965-ig szóló terveit valóra váltjuk. A lakosság anyagi fogyasztása színvonalának feltételezett emelkedése nagy feladatok elé állítja a közszükségleti ipart is, még pedig nemcsak a termelés térfogatának növelése, hanem ugyanakkor a minőség oly arányú javítása terén is, amely megfelel annak, hogy a fő cikkek egy lakosra eső fogyasztásában már ma a világ egyik első helyén állunk. A múltban ezen iparág fejlődésének ütemében — az üveg és kerá(J. Rublič felv. — ČTK) életmód fejlődése és a szocialista esztétika követelményeinek. Az üveg és kerámiai termelés megfelelő nyersanyagforrásai lehetővé teszik ezen termelési ágazatok szerepének növelését. Erről tanúskodik az a tény, hogy e termelés az ötéves tervben legalább 54 százalékkal emelkedik. Bevezetjük új, könnyű üveg, építőanyagok gyártását, bővül a technikai és az építőipari üveg, az üvegszigetelő anyagok és laminátok gyártása. így pl. az üveg-vízvezetőcsövek lehetővé teszik, hogy 1965ben ezekkel helyettesítsünk 18 700 tonna öntöttvas csövet. Emellett ezek a csövek előnyösebbek, hosszabb ideig használhatók mint a fémből kéi szült csövek. Elegendő terjedelemben gondoskodunk az egészségügyi kerámiai termékek gyártásáról is. Az üvegiparban tovább fejlődnek az új technológiai eljárások, amelyek lehetővé teszik a termelési kapacitások növelését s ugyanakkor a beruházási költségek lényeges csökkentését. A nagyméretű, az üveg és kerámiai ipar történelmében páratlan beruházási építkezés megköveteli nemcsak a Közszükségleti Ipari Minisztérium tervező intézetei és vállalatai teljes erőfeszítését, hanem ugyanakkor valamennyi szállító szervezet, főként gépipari szervezet erőfeszítését is. A textiliparban megkezdjük a korszerűsítést, mégpedig túlnyomó részt hazai gépekkel. A fafeldolgozó ipar fejlesztését alá kell rendelni a XI. pártkongresszus ama alapvető irányelvének, miszerint csökkenteni kell a fakitermelést. Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy nem sikerült a tervben a fakitermelést 1965-ig legalább 11,5 millió folyóméterre csökkentenünk, mint azokat az irányelvek kitűzték. 11,9 millió folyóméter fakitermelést tételezünk fel, vagyis 400 ezer folyóméterrel nagyobbat mint amennyit az irányelvek meghatároznak. E feladat be nem tartása abból ered, hogy biztosítanunk kell a szükséges faanyag szállítást a külkereskedelem számára, gondoskodnunk kell a fokozott papir és celluloze gyártásról. Már maga a fakitermelés 11,9 millió folyóméterre való csökkentése igényes feladat. Négyszeresére kell növelnünk a faforgács deszkák gyártását és több mint kétszeresére a farost deszkák termelését. Csupán ezek az intézkedések évi egymillió folyóméterrel csökkenthetik a fakitermelést, ami 3000 hektár erdőnek felel meg. Hogy megteremtsük a lehetőségeket arra, hogy a fafogyasztást más anyagokkal pótoljuk, tovább fejlesztjük a beton épületelemek gyártását, műanyagokat és acélt alkalmazunk fokozottan. A nyersfafogyasztás a Közszükségleti Ipari Minisztérium üzemeiben 15 százalékkal, az építőipari termelésben és a mezőgazdaságban mintegy felével, a Tüzelőanyagipari Minisztérium vállalatainál egyharmadával csökken. Ezzel egyidejűleg teljes mértékben ki kell használnunk minden megfelelő területet erdők ültetésére, hogy a lehető legnagyobb mértékben megvessük az erdők jövőbeni jobb összetételének és ezáltal funkciójuk megjavításának alapjait. Elvtársak, a kulcsiparágak javasolt fejlesztésénak elemzése azt mutatja, hogy a harmadik ötéves terv során tovább erősítjük az ipar szerepét népgazdaságunkban. Az ipari termelés gyarapodásának üteme — évi 9,3 százalékos emelkedésre számítunk - gyorsabb lesz a többi népgazdasági ág fejlődésének üteménél és döntő módon befolyásolja a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem gyarapodását. V. A nagy termelékenységű szocialista mezőgazdaság felépítése — országos feladat A harmadik ötéves terv .időszakában is országos feladat marad, hogy nagy termelékenységű szocialista mezőgazdaságunkat felépítsük. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének kulcskérdése, hogy nagyobb gondot fordítunk a földre. Ez már abból következik, hogy nálunk egy lakosra alig fél hektár mezőgazdasági terület jut. Tekintettel a nehéz talajviszonyokra, az alacsony televénytartalomra és a viszonylagos vízhiányra, a mezőgazdásági termelésben elérhető fordulat jelentté mértékben attól függ, hogy változást érjünk el a talaj gondozásában. A harmadik ötéves tervben megteremtjük ennek szükséges előfeltételeit. Az eddigi talajjavítási munkálatokkal együtt 1965-ig már a mezőgazdasági terület egyötödén elvégezzük a talajjavítást, és ezzel több mint egyharmadára teljesítjük a mezőgazdaság 15 éves taiajjavítási tervét. További 370 000 hektár földet csapolunk le vagy öntözünk meg. Ez a tény közel 1400 km hosszú folyóvizek szabályozásával együtt kedvezően befolyásolja a talaj vízellátási viszonyait. A talajjavítás! terv teljesítése lehetővé teszi, hogy a lecsapolt területeken 30 százalékkal, az öntözött területeken 50 százalékkal nagyobb hektárhozamokat érjünk el. A mezőgazdasági terület gondozásának fontos része a műtrágyák nagyobb mérvű alkalmazása. Ogy tervezzük, hogy 1965-ben egy hektár földterületre 133,5 kg műtrágyát fordítunk tiszta tápértékben számítva, vagyis köze! kétszer annyit, mint 1960-ban, Ezzel biztosítjuk, hogy mezőgazdaságunk több műtrágyát fogyaszt majd, mint ma a dán mezőgazdaság, lényegesen felülmúljuk e téren Franciaországot és a műtrágya fogyasztásban megközelítjük a Német Szövetségi Köztársaságot, amely fejlett vegyi iparral rendelkezik. A műtrágya-fogyasztás jelentős növelése ellenére a talaj termőképességének fokozását elsősorban istállőtrágyával kell biztosítanunk. Közismert tény, hogy ma földjeink kevesebb istállótrágyát kapnak, mint a háború előtt. Ha az istállótrágyában rendelkezésünkre álló tartalékokat kihasználjuk, legalább 20 kg tiszta tápértékkel többet juttathatunk minden hektár mezőgazdasági területre. Ez annyi, mintha a Salán épülő nitrogéntrágya-gyár termelésének másfélszeresét takarítanánk meg. A talaj termőképességének fokozása szempontjából fontos, hogy növeljük a talaj televénytartalmát. Ezzel kapcsolatban nagy jelentőségű a komposztkészítés. Sikeresen bontakozik ki az az akció, hogy az idén 10 millió tonna komposztot készítsünk; ez mutatja, milyen úton kell haladnunk a jövő esztendőkben. Hogy ez az út járható, mutatja a dél-csehországi kerület szövetkezeteseinek, állami gazdaságai és gépállomásai dolgozóinak példája, akik az idén már százezer köbméterrel túlteljesítették vállalt kötelezettségüket, hogy hatszázezer köbméter komposztot készítenek. Hasonló a helyzet Karlovy Vary vidékén, ahol az EFSZ-ek nagy része vállalta, hogy hektáronként három köbméter komposztot készít. Ez a helyes űt, fölösleges várni az állam szervezte nagyarányú akciókra. A harmadik ötéves terv esztendeiben lényegében megvalósítjuk a mezőgazdaság számos főbb terményének esetében a megművelés komplex gépesítését. A harmadik ötéves terv során a mezőgazdaság közel 90 százalékkal több gépet kap, mint a második ötéves tervben, ebből közel 112 000 traktort, mintegy 153 000 pótkocsit, továbbá 4500 kukoricakombájnt, 27 500 silókombájnt és további mezőgazdasági gépeket. Ez megteremti az előfeltételét, hogy tovább növeljük a mezőgazdaságban a munka termelékenységét és hogy mezőgazdaságunk a gépesítés terén az első helyek egyikét foglalja el a világon. E feladat sikeres teljesítése természetesen a mezőgazdasági gépgyártás dolgozóitól, valamint a mezőgazdasági tudományos kutatás és gyakorlat dolgozóitól függ, akiknek a legszorosabb együttműködésben műszakilag meg kell oldaniuk a szükséges gépek szerkesztésének problémáit s biztosítaniuk kell idejében való gyártásukat és szállításukat. Az irányelvek szellemében a terv arra számít, hogy a gépi eszközök szállítása az ötéves terv első három esztendejében gyorsabb ütemű lesz. Ennek bizonysága, hogy 1965-ben 65,7 százalékkal több gépet kap mezőgazdaságunk, mint 1960-ban, dé 1963-ban ez az emelkedés már eléri az 57 százalékot 1960-hoz viszonyítva. Ezzel megteremtjük a kitűzött termelési feladatok elvégzésének kedvező feltételeit. Ma például 65 hektár szántóföldre jut egy traktor, (Folytatás a 6. oldalon) ÚJ SZÖ 5 * 1M0. július f,