Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-05 / 185. szám, kedd

Egybehívták az űj nemzetgyűlés alakuló ülését (ČTK) - Köztársasági elnökünk 1960. július 9-re egybehívta a nem­zetgyűlést. A nemzetgyűlés a prágai Vár Ulászló termében 10 órákor tartja alakuló ülését, amelyen megtárgyalja a Csehszlovák Köztársa­ság új alkotmányának tervezetét. így vélekednek alkotmányunkról Alkotmányvitánk külföldi visszhangja Saul Castro látogatása Karlovy Varyban (ČTK) - Raul Castro, a Kubai Köztársaság forradalmi fegyveres erőinek minisztere kíséretével jú­lius 4-én hazánk legnagyobb gyógy­fürdőjébe — Karlovy Varyban érke­zett, ahol Alois fiada, a városi nem­zeti bizottság tagja fogadta a be­cses vendégeket. A kubai vendégek azután Pavel Ružičkának, a Karlovy Vary-i Üveg­gyár n. v. dvoryi üzeme igazgatójá­nak kíséretében megtekintették a világszerte legjobb hírnévnek örven­dő üvegtárgyak készítését és kiállí­tását. A látogatás befejezéséül Raul Castro miniszter megkérte az üzem igazgatóját, tolmácsolja a munká­soknak jókívánságait és elismerését I kiváló munkájukért. M I Ünnepi est a II. Országos Spartakiád befejezése alkalmából "(ČTK) -i A Csehszlovák Testne­velési Szövetség Központi Bizottsá­gának elnöksége a prágai Reprezen­tációs Házban vasárnap ünnepi estet rendezett a II. Országos Spar­takiád befejezése alkalmából. Az ünnepi esten jelen voltak R. Barák, Z. Fierlinger, J. Hendrych, V. Ko­pecký és A. Novotný elvtársak, pár­tunk és kormányunk képviselői, V. Dávid külügyminiszter, kormányunk további tagjai, F. Vodsloň, a CSTSZ Központi Bizottságának elnöke, köz­életünk s testnevelésünk képviselői és a spartakiád számos résztvevője. Az ünnepi esten ezenkívül több külföldi vendég, a szövetséges had­seregek küldöttei, s a prágai diplo­máciai testület tagjai is részt vet­tek. Az est igen szívélyes légkör­ben folyt le. \ vita nemcsak üzemeinkben, ^ -ŕ* városainkban, falvaínkon, § sajtónkban és az éter hullámain ^folyt, hanem külföldön is vitatkoz­nak alkotmányunkról. Az új cseh­szlovák alkotmány tervezete nemcsak ^a szocialista országok, hanem tőkés ^szomszédaink sajtójában is rend­^ kívül nagy í gyeimet kelltett. Egyes S osztrák és nyugatnémet lapok vezér­cikkeikben ialkoztak vele. A bécsi ^egyetemen a csehszlovák kérdés ^ egyik „szakeniwre" népesen látoga­tott előadást tartott alkotmányter­vezetünkről. Egyes angol, francia, ^ svájci, olasz, indiai, arab és más S lapok is kommentálták alkotmányunk ^tervezetét. ^ Világos a válasz arra a kérdésre, ^ mivel keltett oly nagy nemzetközi ^visszhangot új alkotmányunk terve­^zete: elsősorban szocialista jellegé­ivel. Míg azonban a sok ezer hazai ^ gyűlésen polgártársaink egyöntetűen S egyetértettek új alkotmányunk szo­cialista jellegével, külföldön — ^ azonkívül, hogy az egyik részen ^ örömmel fogadták — a másik részen sgött fc vizsi Ujabb nagy győzelmek felé milyen osztályszempontból S vizsgálta az illető alkotmányterveze­^ tünket. ^ Azok, akikbe Csehszlovákia szocia­lista építésének sikere erőt önt a ^szocializmus győzelméért kifejtett ^ törekvésükben, a munkások jogaiért ^ és a társadalmi igazságosságért ví­|vott harcokban, természetesen öröm­eméi fogadták szocialista alkotmá­nyunk tervezetét. A szocialista or­^szágok sajtója és a tőkés országok (Folytatás az 1 .oldalról) kovácsolt szikla szilárddá — újabb győzelmeink záloga. A közös célkitűzések még közelebb hoz­nak bennünket, megsokszorozzák erőinket, sikeresebbé teszik or­szágépítő munkánkat. Antonín Novotný elvtárs felszabadulásunk 15. évfordulóján mondott beszé­dében joggal állapíthatta meg, hogy „a további fejlődés során a csehek és szlovákok két szocia­lista nemzetként még közelebb kerülnek egymáshoz és még job­ban megszilárdul egységük orszá­gunk többi nemzetiségének dolgo­zóival". Ez azt jelenti, hogy mind­nyájan, társadalmunk minden egyes tagja nemzeteink és nem­zetiségeink testvéri kapcsolatai­nak továbbszilárdításával felelős­séget vállalunk a szocialista tár­sadalmi rend győzelmes építé­séért, vállaljuk mindazokat a fel­adatokat, amelyeket az országos pártkonferencia tűz elénk. Valóra váltjuk őket, mert bennük a még szebb és boldogabb életünk meg­teremtésének feltételeit, közös szocialista hazánk további felvirá­goztatását látjuk. Ezzel a törek­vésünkkel, lelkes építő munkánk­kal erősíteni fogjuk a szocialista tábor országainak megbonthatat­lan testvéri szövetségét, jelentő­sen hozzájárulunk a Szovjetunió lenini békepolitikájának győzel­méhez. Ez a politika a mi poli­tikánk! Elszántan és céltudatosan küzdünk a népek közötti együtt­működésért, a világbékéért, a komunizmus győzelméért! Ezt igazolják tetteink, ennek tudatá­ban folytatjuk tovább harcunkat az újabb nagy győzelmek eléré­séért! munkássajtója ť különösen azt a alkotmánytervezet már a kommuniz­mus egyes elemeit tartalmazza, s ezért már a kommunizmusba való fokozatos átmenet távlatát tükrözi. A szocialista országok és a tőkés államok munkásosztálya örömmel fo­gadják az új csehszlovák alkotmány tervezetét, mely a szocializmus vég­leges győzelmének feltartóztathatat­lan beköszöntését fejezi ki. A zért nem kell megütközni azon, hogy a Nyugat éppen e miatt csapott nagy lármát az al­kotmánytervezet körül. A világ leg­reakciósabb erőinek — a nyugatné­met revansisták, a Vatikán, a fegy­vergyárosok és a tőzsdések — szó­csövei és természetesen a „Szabad Európa" áruló emigránsokból össze­toborzott gárdája teli tüdővel fújta a marsot új alkotmánytervezetünk ellen. Kiforgatták szavait és mon­datait, a legképtelenebb hazugságo­kat eszelik ki, hogy ne kelljen be­ismerniük az igazságot: új alkot­mányunknak éppen szocialista, haladó jellege az, ami nem tetszik nekik. Lármájuk azonban csak azt bizo­nyítja, hogy az alkotmánytervezet jó, hisz azok lármáznak, akiknek lá­buk alól kicsúszott a talaj. Mi nem tetszik nekik alkotmányunk tervezetében? A tőkések elsősorban nem értenek egyet azzal, hogy az új alkotmány kidomborítja: a Csehszlovák Köztár­saságban minden hatalom a dolgozó népé. Szerintük a burzsoá köztársa­ság alkotmánya „demokratikusabb" volt: csak népről beszélt. Ezt ter­mészetesen a burzsoázia is magára vonatkoztatta. Sőt — elsősorban ma­gára. fis valójában biztosította ha­talmát a dolgozók fölött, bár ez az alkotmány szövegéből nem tűnt ki. Nem szívesen törődnek bele a meg­változtathatatlan helyzetbe. Ez • nagy hűhó egyik oka. A tőkéseknek az sem tetszik, hogy. az alkotmány kidomborítja: Csehszlo­vákia a szocialista világrendszerhez tartozik. Hol az állam függetlenség ge? — kérdik. Mi azonban jól emlé« kezünk Masaryk és Beneš köztársa­ságának függetlenségére. Münchert nagyon szemlétetően megmutatta. A nyugatnémet revansistákat és szövetségeseiket leginkább az bosz­szantja, hogy éppen a szocialista tá­borhoz való tartozásunk biztosítja igazi állami önállóságunkat, mellyel többé nem kereskedhetnek. S ez fáj legjobban a kapitalisták­nak. A kapitalistáknak legjobban a£ fáj, hogy az alkotmány ki* emeli a kommunista párt vezető szerepét. Az lenne a csoda, ha nem fájna nekik. Hisz az a tény, hogy az államot a kommunista párt irányítja, már önmagában is azt bizonyítja, hogy a tőkések nálunk egyszer s mindenkorra elvesztették hatalmu­kat. Azt pedig nem lehet kívánni tőlük, hogy még tessék is nekik. Az elmúlt hetekben a burzsoá saj* tő kacsái sokat hápogtak szocialista alkotmánytervezetünk ellen. De eze­ket a kacsákat már a tőke sem menti meg. t Oj szocialista alkotmánytervez®*.! tünk azt bizonyítja, hogy nálunk máíf bealkonyodott a tőkés társadalom maradványainak — a szocializmu* győzött hazánkban. Ezért, ha a tőkés sajtó annyira tűz alá veszi új alkotmányunkat, ez csak arra vall, hogy a tőkések és. j reakciósok félnek a szocializmus/ győzelmének eme újabb konkrét zonyítékától. dr«-' ^ tényt domborította ki, hogy az új \ssssssj i Finnország iskolaägyi minisztere Václav Dávid külügyminiszternél (ČTK) — Václav Dávid külügyminisz­ter július 4-én bemutatkozó látogatáson fogadta Heikki HosiSt, Finnország isko­laügyi miniszterét. V. Dávid miniszter vendégével, akit ez alkalomból Viljo Ahokas, Finnország csehszlovákiai nagy­követe kísért, hosszabb ideig szívélyes baráti beszélgetést folytatott. Ugyanaznap dr. František Kahudt, az iskola- és kulturális ügyek minisztere is fogadta Finnország iskolaügyi minisz­terét, akivel a két ország közötti isko­laügyi és kulturális kapcsolatok kibon­takoztatásáról beszélgetett. Heikki Hosia miniszter hétfőn este visszautazott hazájába. (Folytatás az 1 .oldalról) kén jelentik: vállalásukat teljesítet­ték. A CSISZ-tagok a pionírokkal kö­zösen Szlovákiában 635 323 köbméter komposztot készítettek. A legszebb eredményt a nyugat-szlovákiai kerü­leti CSISZ-szer vezet érte el, ahol 325 000 köbméter komposztot készí­tettek el. A sikerhez nagyban hoz­zájárultak a galantai, Dunajská Stre­da-i és ft komárnôi járás CS1SZ­tagjai és -szervezetei. A pártkonferencia tiszteletire a fiatalok ezekben a napokban hét ke­rületi, 75 járási és 700 helyi melio­rációs építkezésen kezdik el a mun­kát. Sz. F. MILLIÓS ÉRTÉKEK TERVEN FELÜL A CSKP országos konferenciájának tiszteletére Dél-Morvaországban fo­kozódik az ipari és mezőgazdasági * dolgozók kezdeményezése a tervfel-* í adatok határidő előtti teljesítésére*, | A kerületben az év kezdetétől június f közepéig 79 622 000 korona értékűi* árut termeltek terven felül és tervezett önköltséget 2 és negyed-*'-' millió koronával csökkentették. Csu-*\, pán Brnó vidékén, a blanskói és t gottwaldovi járásokban 18 ezer új, y illetve megszilárdított egyéni és > kollektív felajánlást tettek. 582 MEZŐGAZDASÁGI FELAJÁNLÁS A CSKP KB levelére, amelyben felhívást tett az ötéves terv négy,\ év alatti teljesítésére, már több ezer. mezőgazdasági üzem alkalmazottai válaszoltak. Csupán a CSKP Központi Bizottságára hétfőig, július 4-ig 582 kötelezettségvállalás bejelentése ér­kezett, közülük 306 Szlovákiából. SSS^SBSSafflSSB Dolgozóik jó munkájának köszönhetik KOH-I-NOOR a neve az indiai ere­detű híres najjy gyémántnak. Róla nevezték el a České Budéjovice-i ce­ruzagyár és a prága-vršovicei var­rókeltékeket előállító gyár termékeit is. A század elején a budéjovicei Hardtmuth és a prágai Waldes, a két gyár tulajdonosa, úgy találták, hogy ez az egyetlen név, amelynek segítségével bevezetik a piacon ak­kor még ismeretlen gyártmányaikat s mindketten ragaszkodtak ehhez a védjegyhez. Pereskedésre került sor, ami a,zonban nem vezetett eredmény­re. Mindkét gyár tovább használta a Koh-i-noor védjegyet. Negyvenöt­ben az államosított üzemek is meg­maradtak a régi elnevezés mellett, de persze nemzeti vállalataink nem pereskednek, a két gyárnak azonos a célja: jó hírnevet szerezni a cseh­szlovák iparnak. Azt hiszem, ha ver­senyben állnának egymással, holtver­seny lenne az eredmény, mert ma már nincs a világnak olyan pontja, ahol ne ismernék a Koh-i-noor jelzé­sű ceruzát, vagy a Koh-i-noor véd­jeggyel ellátott kapcsot, gyűszűt, gombostűt. Ebben a cikkben a vršovicei Koh-i-noor készítményeiről lesz szó. Amikor megkérdeztem Nekvasil igaz­gatót, hányféle cikket gyártanak, majdnem zavarba jött. — Körülbelül háromezret, ennek a fele mindig gyártás alatt van — mondotta, majd elkezdte a felsoro­lást: kapcsok, patentek, riglik, gom­bostűk, biztosítótük, hajcsatok, haj­tűk, hajcsavarok, cippzárak, haris­nyakötő-csatok, cipocsatok, gyű­szűk, horgolótűk, kötőtűk, műanyag­dugók, műanyagcsöpögtetők, fog­paszta-zárak, filmtekercsek, írógép­szalag-tekercsek, gáztűzhely-öngyúj­tók, tűzkövek, konzervnyitók, cérna­gombok és így tovább. Bár ez még íiem tesz ki háromezret, képet nye­rünk róla, mi is ennek az üzemnek a termelési keresztmetszete. A gyár jóformán önellátó. Saját nyomdája van, ahol a kartonok, dobozok, egy­szóval a csomagoláshoz szükséges kellékek készülnek és saját műhe­lyeikben állítják elő a gépek és szer­számok nagy részét is. EGY NŐ inkább érzi magát otthon a gombostűk, gyűszűk, horgolótűk, cippzárak birodalmában, mint a szer­számkészítők között. Én is az előbbit részesítettem előnyben s kísérőm­mel, Prachar elvtárssal a cippzár­készítő részleg munkásnői között kötöttem ki. A tágas, világos termek­ben. Miloš Vašek a gyárban töltötte tanoncéveit, a felszabadulás után be a nagyrészt javakorabeli asszo­nyok közé. De elég volt vele néhány szót váltani s az ember elfeledte, hogy 24 éves fiatalemberrel áll szem­ben. Miloš Vašek a gyárban töl­tötte tanoncéveit, felszabadulás után esti ipariskolát végzett. Egy hónapja mestere ennek a több mint száz dol­gozót számláló üzemrészlegnek s bi­zony nem vall szégyent az ered­ményekkel. Bár az igazsághoz híven meg kell mondani, hogy a cippzár­készítő részleg régebben is a gyár büszkesége volt. Tizenkét kollektíva versenyzik itt a szocialista munkabrigád cím el­nyeréséért, vagyis a részleg dolgo­zóinak túlnyomó többsége bekapcso­lódott a szocialista munkabrigád­mozgalomba. — Nincs ebben semmi különös — jegyezte meg Prachar elvtárs, látva csodálkozásomat. — Már azelőtt kol­lektív versenyben állt az egész mű­hely s amikor megindult a szocialis­ta versenynek ez az űj, magasabb formája, a vezetőség, a párt- és a szakszervezet alaposan megfontol­va a helyzetet arra a megállapításra jutott, hogy a cippzárkészítőben ideálisak a feltételek a szocialista munkabrigádok megalakítására. Per­sze, nem egyszerre alakult mind a tizenkettő, de elég gyors egymás­utánban s mióta működnek, hihetet­lenül emelkedett a munka színvona­la. Májusban például annyi rende­lést kaptak, hogy 30 000 méterrel több cippzárat kellett készíteni. Elég volt összehívni a brigádvezetőket s ment minden, mint a karikacsapás. A kollektívák piros vászonba kö­tött naplót vezetnek. Ott fekszenek állandóan a műhelyasztalon, bárki bármikor belelapozhat, ellenőrizheti a versenypontokat. Érdekes, a naplók nem egyformák, mindegyiknek meg­van az egyéni jellege, stílusa, más­más szellem érvényesül a bejegy­zésekben. Forgattam, nézegettem őket - igazán nem azért, mintha asszonytársaimat előtérbe akarnám helyezni —, de ilyen gondosan, apró­lékosan vezetett naplókkal még sehol sem találkoztam. A versenypontok rendszeres ellenőrzése, részletes elemzése, mikor, hogyan teljesítették őket, a kollektívák alapos, komoly munkájáról tanúskodik. Irma Janderová, az egyik héttagú brigád vezetője lelkesen magyaráz­za, mennyire javultak a teljesítmé­nyek, a minőség és a munkásnők egymáshoz való viszonya, mióta bri­gádot alakítottak. — Jelenleg, ket­ten betegek — mondja —, de ennek nem szabad a teljesítményen meg­látszania, a tervet teljesíteni kell, helyettük is dolgozunk és megy min­den folyamatosan, rendben. MII KELLENE még erről az üzem­ről feljegyezni? Feltétlenül azt, hogy a dolgozók közel háromnegyed része nő, az üzem már néhány éve a „Nemzetközi Nőnap Üzem" megtisz­telő nevet viseli. Továbbá azt, hogy az újítómozgalom szép méreteket öl­tött és komoly megtakarítást jelent A műanyag-cippszárakat préseléssel készítik a gyár költségvetésében. Tavaly 546 000 koronát tett ki a megtakarí­tott összeg s ez idén az eddig be­nyújtott újítási javaslatokról ítélve, ez az összeg emelkedni fog. Nézegetem a mintadarabokat. \ hullámcsatokkal teletűzdelt karto­non a Koh-i-noor védjegy alatt % Ro­do Barettes titokzatos felírást olva­som. Amott a kapcsok Lisette elne­vezéssel indulnak útnak. Öriási a választék színben, méretben az acél­és a műanyag-cippzárak között. Irántól az Egyesült Államokig, Kana­dától Ceylonig, Brazíliától Burmáig mindenütt ismerik és vásárolják a Koh-i-noor gyártmányokat. Nemzeti vállalatunk olyan hírnévre tett szert, hogy ma már konkurrencia nélkül látja el a világpiacot. Ez dolgozói jó munkájának köszönhető. KÍS SVA jQj SZÖ 2 *'1960. július 5. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom