Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-31 / 211. szám, vasárnap

Emberekről — jövőről K ICSIKE A BALOGI HELYI NEM­ZETI BIZOTTSÁG IRODÁJA. Mégis sokan megférnek benne. Külö­nösen esős időben• így történt a napokban is ... — Szomorú idtí - mondja nyo­matékkal Pásztor bácsi. - Tavasz óta nem esett. Még harmat sem volt. Most meg ...? Szavaira nem vár igazolást. 74 év élettapasztalatával csupán a paraszt­ember sorsát teszi érzékelhetőbbé. Hangjában most is ott rezeg az el­vetett és szárbaszökkent mag, a ter­mést rejtő kalász felett érzett aggo­dalma: — Mikor engedi újra az idő?... - Három kévekötővel aratunk ­mondja magyarázatként Cservenák István, a HNB titkára. - Már július 16-án 100,8 százalékra teljesítettük a szerződéses gabona beadását. Na­ponta két és fél, három vagon sör­árpát szállítottunk! Szavait büszkeség füti. S kissé hozzá egyenesedik, mintha így érzé­keltetné, hogy a mondat végére fel­kiáltójel járja. S míg elmondja, hogy árpából 29 mázsás volt a hektárhozam - a ter­vezett 26-tal szemben, - s hogy a tejbeadást 167 százalékra teljesíti a szövetkezet, - nem felejti el azt is hozzátenni, hogy „Mariskáját" — a traktorát - csak ilyenkor sajnálja igazán. Hisz e mellől szólították el ­néni is olyan régen — az új tiszt­A BETAKARÍTÁS MELLETT azon­ban más gond is foglalkoztat­ja a HNB-t. A nyolc és félszázat meghaladó faluban az elsők közt ala­kult meg a szövetkezet. Majd 1955 — 1958-ban kiszélesedett, s ma mind­össze 95 héktár van a szövetkezeten kívül. Negyvenegy kis- és középpa­raszt akaratoskodik még rajta. - Zólctér Imre és Terézia • na­pokban írta alá a belépési hyilátkóza­tot - hallom a járási instruktortól. Győz az új! Egyre fogynák a kí­vülállók. U ' J, NAGY TERVEK föglálkóztat­ják móst a falut. Csak né­hányat említsünk: • 1961-ben 2 millió Kés értékben iskolát építenek; • a tűzoltó-szertár építésének költ­ségvetése 150 ezer korona; • a „Z"-akció keretében 15 sze­mélyes bölcsődét terveznek; • 196l-re étkezdét kap a falu; A beszélgetések, tervek nyomán az az érzésem támad, hogy a nép kép­viselői megértettél j jeladatukat, s minden erejükkel a falu felemelkedé­sén munkálkodnak. A tömegekkel való kapcsolatukat erősítik nemcsak a szakbizottságok munkája, de a kép­viselők havonta megrendezésre kerülő fogadónapjai is. Ahogy elnézem ezeket az embere­ket, s a falut, azt látom, hogy egy­vérü, egyszokású emberek laknak itt. A múltat talán ők érzik a legjobban, hisz átélték, benne szenvedtek. Nem véletlen, hogy többségükben - jó­nétfány éve - eljutottak a felisme­résig: nagyüzem, gépek használata, modern gazdálkodás - ez a ma és a jövő jólétének alapja. F RISS SZEL csap arcon, ahogy kilépek a HNB irodájából. El­állt az eső, s az eltakarodó felhőzet a pocsolyákban nézi magát. Messze a falu mögött vagyunk már, amikor lelki szemeimmel még mindig látom az apró házakat, a felépülő új iskolát, a leendű kultúrházat; a művelődni és haladni akaró falut, mely már utat hasított magának azokhoz a százmil­liókhoz, akikkel egy a szívdobbanása. FÖNOD ZOLTÁN Megjelent a BÉKE ÉS SZOCIALIZMUS legújabb száma A kommunista és munkáspártok folyó­iratának legújabb száma részleteket kö­zöl az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszorszlg, Nagy-Britannia, India és több más ország kommunista pártjának a csúcstalálkozó meghiúsítása után ki­alakult helyzettel foglalkozó dokumentu­maiból. A nemzetköei kommunista és munkás­mozgalom történeténe* a jelenkor szá­mára is nagy fontosságú eseményére emlékeztet Maurlce Thoreznek a Kom­munista Internacionálé VII. kongresszu­sának 25. évfordulóját méltató tanul­mánya; 409* A legújabb olaszországi eseményekkel "kapcsolatban különös időszerűségével tű­nik ki Enrico Vercellino elvtársnak Az átfogó szövetségek politikájáról cimü cikke. Friedl Flipnberg, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára Államosítás a burzsoá társadalomban cí­mű írásában azt fejtegeti, hogy mi a kommunisták álláspontja a burzsoá álla­mosítással kapcsolatban. Vladimír Huml csehszlovák tudós Az Ideológia és a tudomány című cikkében leleplezi a tudományosság és a pártosság revizionista szembeállításét. N. Inozem­cev Az EgyesUlt Államok külpolitikája: tendenciák és perspektívák című cikké­ben az Egyesült Államok agresszív, ka­landor politikáját, és é politika soro­zatos kudarcainak okait vizsgálja tudo­mányos alapossággal. 1960 áprilisában Prágában marxista teoretikusok eszmecserét tartottak, ame­lyen megvitatták az állam gazdasági sze­repét a szocializmusban. A lap közli az értekezlet anyagának első felét. A proletár internacionalizmus elvétől vezérelve -a folyóirat felemeli szavát a reakció áldozatai, a nép étkeiért küz­dő harcosok védelmében. Jegyzeteket kö­zöl a paraguayi terrorista katonai dikta­túra kegyetlenkedéseiről és az Iránban tomboló terrorról. Igen tanulságos és időszerű cikkben számol be Brutenz az ázsiai és afrikai népek második szolidaritási konferenciá­járól, amely 1960 áprilisában ülésezett Conakryban. J. Gartner kritikai megjegy­zéseket írt a lapba a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének a meghiúsult csúcs­értekezlettel kapcsolatos állásfoglalásá­ról. A jugoszláv revizionisták az érte­kezlet meghiúsításáért egyformán hibáz­tatják az EgyesUlt Államokat és a Szov­jetuniót, s ezzel csökkenteni akarják az amerikai imperialisták felelősségét. ES2J3 zottságokban ezt a szoyjet javasla­tot is elvetette. A koreai krízis évei után az 1953. évi fegyverszüneti megegyezés, majd egy évvel később a vietnami hábo­rút felszámoló genfi egyezmény né­mileg megjavította a nemzetközi légkörzés lehetővé tette, hogy 1955 júliusában a négy nagyhatalom kor­mányfői emlékezetes genfi ülésükre üljenek össze. Ennek előestéjén a Szovjetunió átfogó új leszerelési ja­vaslatot terjeszt a világ elé, amely már kiterjedt a népi Kínéra is, amelynek részvétele nélkül minden általános leszerelési javaslat halálra lenne ítélve. A genfi négyhatalmi csúcsértekezlet egyik fő kérdése szintén a leszerelés ügye volt. A vi­lág egész közvéleményének nyomá­sa alatt a nyugati nagyhatalmak képviselői nem térhettek ki e kér­dés megvitatása elől, de a konkrét eredményeket elszabotálandó, Eisen­hower elnök itt veti fel azóta hír­hedté vált „nyílt egek" javaslatát. Ez alatt azt kell érteni, hogy az Egyesült Államok bárminemű konk­rét leszerelés, a tömegpusztító fegy­verek betiltása helyett mindössze légi inspekció bevezetését javasolja, amelynek egyetlen célja a kémkedés. Amikor a Szovjetunió ezt az értel­metlen javaslatot elveti, a világ még nem tudja, hogy az Egyesült Álla­mok kormánya - elnökénpk tudtá­val - ezt a légi inspekciót „illegá­lisan" is megvalósítja és már 1936­ban megkezdi titkos berepüléseit a Szovjetunió területére. A szocializmus építésének előre­haladtával a Szovjetunió olyan gaz­dasági-műszaki és így katonai fö­lénybe is került az imperialista vi­lággal szemben, hogy megvalósíthat­ja fegyveres erejének egyoldalú csökkentését. A Szovjetuniónak e'í a tényleges békét szolgáló lépésé' a többi szocializmust építő államoV kormányai hasonló aránylagos intéz­kedésekkel támogatják, míg a nyu­gati imperialisták 1 fegyverkezési ki­adásaikat a különböző támadó töm­bökön belül tovább fokozzák. A Szov­jetunió az elkövetkező években is ismételten tesz hasonló egyoldalú leszerelési intézkedéseket, úgyhogy ma a szocialista táborban legalább négy millió fővel kevesebb katona van fegyverben, mint volt 1955-ben. 1959 szeptemberében Hruscsov szovjet miniszterelnök emlékezetes amerikai útja alkalmából az ENSZ plénuma elé terjeszti az egész vi­lágra kiterjedő új szovjet leszerelési javaslatokat, amelyeket ez év június 3-án nyilvánosságra hozott új szov­jet leszerelési terv elmélyít, kiegé­szít és konkretizál. Ez a szovjet le­szerelési javaslat tekintetbe veszi a kapitalista államok minden valami­képpen is indokolt javaslatát, ellen­vetését. Ezt a szovjet javaslatot az új tízhatalmi leszerelési bizottság kezdte megtárgyalni, de miután a nyugat képviselői ebben a bizottság­ban is mellébeszéltek, a szocialista államok a bizottság munkáját befe­jezettnek tekintették és bejelentet­ték, hogy a leszerelés kérdését az ENSZ őszi plénuma elé viszik. A fenti rövid áttekintésből is lát­hatjuk, mennyi konkrét lépést tett, mennyi példaadó intézkedést fogana­tosított a világ legnagyobb szocia­lista hatalma és mennyiben követ­ték azt a többi szocializmust építő országok is. Ugyanakkor azt is lát­juk, hogy a kapitalista államok — belső gazdasági struktúrájúknak megfelelően — minden konkrét le­szerelési javaslatot mind a mai na­pig elszabotáltak. A világ békeszere­tő közvéleményén múlik, hogy a konkrét szovjet leszerelési javasla­ok konkrét megtárgyalását az impe­•ialistá államok kormányaitól ís ki­•ényszerítse. Sz. L. Filmművészet és Karlovy Vary 1960-ban J elenleg 2600 filmet for­gatnak és mutat­nak be évente a világon. Ennek a mennyiségnek a tört része, termé­szetesen a legjobb alkotások eljut­nak a kísebb-na­gyobb, jelentős és jelentéktelen, de minden esetre szép számban megrendezett filmszemlékre. Közülük három, a cannesi, a ve­lencei és a Karlo­vy Vary-i nem­zetközi filmfesz­tivál a legelőke­lőbb helyet foglal­sőt azt megelőzni, bizony nem köny­nyű feladat, annál kevésbé, mivel az átélés művészi tetté érlelődéséhez igen kevés idő áll rendelkezésre és szerepet kell, hogy kapjon a reali­tás talajából kiinduló, nélkülözhe­tetlenül fontos alkotó fantázia is. Még mindig sok olyan filmünk van továbbá, amelyek kitűnő témát dol­goznak föl, de formájuk semmiképp sem nevezhető újszerűnek, amely tartalmat a film sajátos nyelvezete törvényszerűségeihez igazodva adek­vát módon fejezné ki. Ennek követ­keztében az ilyen müvek gyakran elszürkülnek, sematikusakká, unal­masakká válnak. Nehézséget okoz az is, hogy a filmművészetben, főleg nálunk, de nyugatop is őrségváltás tanúi va­Az utóbbi Idők egyik legjobb cseh filmje J. Krejŕík Fenn- !?yunk, az idősebb alkotók nemze­költ princípuma, amelynek egyik jelenetét láthatjuk képűn dékének helyébe a tehetségesnek kö n. ugyan tehetséges, de a szükséges gyakorlati tudással még nem minden ja el a ranglistán. Nem a lokálpat- vonzóerővel hat. annál is inkább, esetben rendelkező fiatalok gárdá­riotizmus mondatja ki velünk azt mivel az itt elért siker nemcsak j a lép. a meggyőződésünket, hogy a mi fesz- erkölosi, hanem anyagi viszonylat­tiválunk - a legmérvadóbb. Merész ban is tőkévé kovácsolható.'Ettől el- A fiatalok előretörése bíztató ie1 állításnak tűnhet ez és éppen ezért tekintve az utóbbi években -' ért- o c hető és helyeselhető meggondolá- Mindez az eredményekben, a mi­soktól vezérelve — a szocialista or- nőségi színvonalban érezhetően meg­szágok is, köztük elsősorban a Szov- mutatkozott az idei Karlovy Vary-i jetunió legkimagaslóbb » alkotásaikat nemzetközi filmfesztiválon is. Ugyan­ezekre a világhírű nyugati filmfesz- akkor azonban ennek a fesztiválnak tiválokra küldték eL Elég, ha ezzel legjelentősebb é6 a közeljövőt te­kapcsolatban megemlítjük a Száll- kintve rendkívül örvendetes tapasz­lyel egy°etlen egy művészeti ágazat, nak a darvak, az Embersors és a talata az, hogy számos jel, elsősor­még az irodalom sem versenyezhet Ballada a katonáról című, díjakkal ban a fiatal kinematográfiák és a —i 1. — .-i jutalmazott nagyszerű szovjet fii- fiatal művészek élőretörése a kü­meket. szöbönálló felemelkedést szignalizál­_ __ Számottevő tényezőt kell látnunk ta. Főleg a Szerjozsa és a2 Élő hő­folyásőló hatását tekintve. Elvitat- abban is, hogy Nyugaton éppen a sök című szovjet, a lapunkban nem hatatlan tény ez, még ha néhány legkiforrottabb művészek, akik nem- egészen találóan Kisiklásnak elke­esztéta keserű szájízzel kénytelen csak őszinte hívei és harcosai a tár- resztelt, helyesen Lejtő című cseh­is tudomásul venni. Természetesen sadalmi haladásnak, hanem megfele- szlovák, a Lángoló folyó című ro­ez a hatás, attól függően, hogy ki- lő formában, mesteri formakészség- mán, bizonyos értelepiben a Ha lő­nek a kezében van a fegyvert je- kel hozzájárulhatnának a legfiata- vam volna című mongol s a Vasár­lentő film, kinek, mely osztálynak az labb művészi ág fejlődésének előre- nap nem temetnek című francia érdekeit szolgálja, lehet pozitív és lendítéséhez, gyakran hallgatni kény- filmre gondolok, amelyek többek kö­negatlv előjelű, tudatformáló és telenek vagy csak néhány igénytelen, zött egy új filmművészeti' nemze­dék erőteljes törekvéseiről, komoly művészi felkészültségéről tanúskod­nak. Általában is azt mondhatom, . hogy az idei fesztivál elsősorban a fiatal, fejlődőképes alkotók remény­re feljogosítő bemutatkozását szol­gálta. A zsűri döntése lényegében — egy-két diplomatikus sakkhúzásként ható ítélettől eltekintve — össz­hangban állt a látottakkal, a feszti­vál jellegével és megfelelően érté­kelte a bemutatott , filmeket. Az idei Szabad Szószék, amelyen hat napon keresztül „A filmművé­szet és az ember 1960-ban" című témát vitatta meg mintegy 150 szak­ember, a fesztivál immár elválaszt­hatatlan részeként folytatta mun­kásságát. Nincs ehhez hasonló egyet­len egy más filmfesztiválon sem, sehol sem csaphatnak össze ilyen közvetlenül és szabadon a polgári és a marxista esztetika képviselői, mi«t éppen itt. Természetesen a rendelkezésre álló korlátozott Idő ez A magyar származású Székely Kató, aki évben is csak a sürgető kérdések érvekkel akarjuk alátámasztani. Miért a mi fesztiválunk a legmérvadóbb? A film századunk szülöttje, ko­runk legsajátabb művészete, amely­elterjedtségét, az emberek tízmil­liós tömegeire nap-nap után gyako rolt, gondolatokat és érzéseket be­szellemremesítfe, vagy tudatelködö­sítő és szellemmérgező. Ki ne lát­ná azonban azt, hogy a film világá­ban is tanúi vagyunk egy olyan folyamatnak, amely hovatovább mind érezhetőbben tükrözi a világ erő­viszonyaiban a szocializmus és a békét kívánó erők javára végbement és végbemenő forradalmi változáso­kat, ki ne látná azt, hogy a jelen­leg még túlsúlyban lévő tartalmat­lan, silány tucatárut, a kommercio­nális filmselejtet már ma lassú hal­doklásra ítéli a haladást pártoló mű­vészi igény izmosodása, térhódítása. Mennyire meggyőző bizonyítéka en­nek a nem is oly régen verhetet­lennek tartott hollywoodi filmgyár­tás csődje, másrészt pedig a szocia­lista tábor filmművészetének az utóbbi években elért számos világ­raszóló sikere. A Karlovy Vary-i nemzetközi film­fesztivál elsősorban azért' a legje­lentősebb és a filmművészet jövőjét tekintve a legmérvadóbb seregszem­le, mivel itt találkozhatunk a leg- __ > több olyan művel, amely a szó egye- a'z NDK tilmkliidötuége "slďnészňd tágja- felvetéséhez, polemikus megvitatá­dül helyes értelmében törekszik a ként részt vett a Karlovy vary-i nemzet­modernségre, vagyis a haladás, a közi filmfesztiválon, humanizmus, az emberek és a nem­zetek közti megértés és -barátság kasszasikert biztosító gondolatának művészi kifejezésére. mű for­gatása után tesznek szert a művé­Ebből a szempontból, ilyerv széle- szi szándékuk megvalósításához sebb értelmezésben kell méltatnunk szükséges jelentős pénzösszegre, az idei, immár tizenkettedik Karlo- Hyen a sorsa például több nagy­vy Vary-i nemzetközi filmfesztivált tehetségű olasz filmesnek, mint de is, amely méreteit tekintve minden Santisnak, Zavattininek, de Siccának eddigi csúcsot megdöntött, hiszen és számos fiatal francia művészem­negyvenhét ország vett rajta részt, bernek is. Már önmagában is komoly eredmény ez, amely kétségbevonhatatlanul ta­núskodik róla, hogy szinte a világ minden valamit jelentő filmproduk­ciójában szépszerével akadnak nem­A szocialista tábor filmművésze­tének szintén vannak komoly prob­lémái, megoldásra váró kérdései, mégha azok más jellegűek is, mint az említettek. A minőséget feltét­zetközi porondon is helytálló, a lenül befolyásoló tényezők közül ta­fesztiváli jelszó gondolatát maguké­nak valló művészek és művek. A minőségi színvonal sürgető kérdése lán a legtöbb fejfájást az okozza, hogy a szocialista filmművészet nemcsak a legnagyobb fokú idő­szerűségre törekszik, hanem első­sorban a mát és annak üj arculatú emberét szeretné megörökíteni a Mi áz oka annak, hogy a ragyogó celluloid szalagon. A film előállító­mennyiségi siker mellett háttérbe si ideje, az ötlet megszületésétől szorult a minőség, a művészi szín- kezdve egészen az elosztásig, más­vonal? Minek tudható be az, hogy fél-két év. S ez alatt bizony sók oly sok volt az átlagos és oly ke- minden megváltozik nálunk. Dinami­vés a kimagasló film? Ennek több kus fejlődésünkkel lépést tartani, minden jel arra mutat, hogy ho­sához volt elegendő, míg megoldásuk az esztéták, a kritikusok további el­méleti munkásságát, a filmművészek erre támaszkodó s ezt továbbfej­lesztő elmélyültebb gyakorlati mun­kásságát kívánja meg. Így ls bátran mondhatjuk, hogy Karlovy Vary-ban a Szabad Szószék keretében és nem csekély mértékben az érdekes saj­tóértekezleteken folytatott viták hozzájárultak a film előre vezető útjának az egyengetéséhez. A filmfesztiválok jövője Méltatásunk csonka maradna, ha nem említenénk meg azt a többíz­ben elhangzott véleményt, hogy a filmfesztiválok jelenlegi formájuk­ban már nem töltik be a korszellem­nek megfelelően küldetésüket, mi­vel — elsősorban Nyugaton — a filmkedvelő közönségtől elszigetel­ten, zártkörűen rendezik meg őket. A mi fesztiválunk ebből a szem­pontból is eltérő jellegű, hiszen Karlovy Varyban a szabadtéri mozi­ban nap-nap után ezrek tekintették meg a fesztiváli filmeket. Mégis oka van. Elsősorban a világ kine­matografiája az utóbbi években — a kivételektől eltekintve - az egy helyben topogás időszakát élte. Vé­leményem szerint átmeneti jelen­ségről van szó, az erőgyűjtés és az erőpróbálgatás időszakáról, amely­ben az igazi filmművészet döntő tá­madásra készül a tartalomban és formában egyaránt elavult, de a lét­hez csökönyösen ragaszkodó s még mindig erőt képviselő álművészet el­len. Ezt az általános megtorpanást természetesen megsínylette a mi fesztiválunk is. A további okot abban látom, hogy Canhes és Velence filmfesztiváljá­nak hagyományos rangja a tőkés Világ legnagyobb és általunk is el- Jaroslav Balík A próba folytatódik cimü filmjének egyik jfe­ismert művészegyéniségeire nagy lenetében Miriam Hinkovát és Ivan Palecet láthatjuk. vatovább mind nagyobb szerepe, lesz a Dolgozók Filmfesztiváljá­nak, amelyet ez idén köztársasá­gunk 23 városé­ban rendeztünk meg 1 millió 130 ezer néző előtt. Kétségtelen, hogy a jövő filmfeszti­váljai ehhez ha­sonlóak lesznek, és hogy így dön­tő szóhoz jut a film' kedvelőinek hatalmas tábora. GÁLY IVÁN \ H.T 5 * m« n !'1íms 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom