Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-30 / 210. szám, szombat

rssssf/-ssfwsswsssfws/fsfm//-f/sm/ŕsssssss/rssssss/frfmrss/.~ | z 1960. év feltétlenül fordulópontot jelent az Afrikai népek történelmében. Jófor­mán nem múlik el hónap, hogy egy-egy függetlenségének kikiáltásáról szó­látna napvilágot. Egy nappal a meg­"tt a mi térképünket is ki kellett íga­jelentés érkezett, arról, hogy még Mauritánia is elnyeri függetlenségét, figyelemmel követi a világpolitikai esemé- • bizony meg kell tanulni a gyarmatokból országok, városok, furcsahangzású afri­politikusok neveit. A második világháború után '•" ' s / ím . JL, L -; - i •jJi gyarmatosítás ^ Srája, az egykori hatalmas francia, angol, stb. gyar- $ ^ mátok kiharcolják nemzeti függetlenségüket és az ^ ^ -j xl.i í-íi ä-x 1. . Jj( li t. A ... í.íl. ^ ^ Az alábbi kis áttekintés hozzásegíti olvasóinkat ah- ^ | hoz, hogy alaposabban megismerjék napjaink Afri- ^ fc káját. | h,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,, r, Ma van Kongó napja KONGÓ KÖZTÁRSASÁG VÉDELMÉBEN Az ázsiai és afrikai országok Szolidaritási tanácsa felszólította a világ közvéleményét, hogy Július 30-án fejezzék ki szolidaritásukat Kongó Köztársasággal, amely füg­getlenségének kikiáltása után alig réhány nappal a gyarmatosítók cselszövésének és fegyveres ag­ressziójának áldozata lett. A kongói beavatkozás nem vá­ratlan esemény és nem Is elő­ször fordul elő a gyarmatosítás alól felszabadult népek történel­mében. A gyarmattartó hatalmak nem szívesen válnak meg mil­liárdos hasznokat hajtó afrikai te­rületektől. Kongó Köztársaság Af­rika egyik leggazdagabb országa, hiszen urániumból, kobaltból és Ipari gyémántból Itt bányásznak a tőkés világban a legtöbbet és más ásványi kincsekben is nagyon gazdag. A belga, angol monopóliu­mok milliárdokat vágtak zsebre Kongó kiszipolyozásából s most, hogy ezt veszni látták, „az eu­rópai lakosság védelmének" ürü­gyén a fegyveres beavatkozástól sem rettentek vissza. Megszállták Kongó városait és az Iparilag leg­gazdagabb Katanga tartományt el akarják szakítani a fiatal köztár­saságtól. Ebben kezUkre játszik a belga monopóliumok bábja Csőmbe tartományi miniszterelnök. A Biztonsági Tanács kétszer is elítélte a belga agressziót s a gyarmatosítók csapatainak távozá­sát követelte. Ma már közel 10 ezres ENSZ alakulat tartózkodik Kongóban, a belga kormány azon­ban nem akarja kivonni csapatait Katanga tartományból. És ezzel szabotálja a Biztonsági Tanács határozatának teljesítését. A világ békeszerető közvélemé­nye elítéli a belga kormány pro­vokációit és síkra száll a Kongói Köztársaság egységének megőrzé­se mellett. Hazánk dolgozó népe számtalan gyűlésen teljes támo­gatásáról biztosította Kongó né­pét. A fenti térképen összehasonlíthatjuk, mennyit változott az elmúlt 20 évben a világ Afrikában. 1940-ben mindössze három független ország: Libéria, Egyiptom és a Dél­afrikai Unió (lásd a kis térképen a két fehér foltot) létezett, napjainkban pedig szá­muk már 16-ra emelkedett. A térképen a független országokat fehérrel jelöltük. A vonalkázott területek még ez évben ugyancsak elnyerik függetlenségüket, fgy a gyarmati területeket jelző fekete foltok száma már alaposan összezsugorodik és ez év végére a fekete kontinensnek több mint kétharmad része független ország lesz. A robbanást ábrázoló jelek erős függetlenségi mozgalmak harcát jelentik. FÜGGETLEN ORSZÁGOK: I I AZ EGYESÜLT ARAB ^^ KÖZTÁRSASÁG egyip­tomi része. 1922-ben nyerte el függetlenségét, 1953-ban köz­társasággá kiáltották ki. La­kóinak száma 25 millió. O LÍBIA. 1951-óta füg­getlen királyság. La­kóinak száma 4 millió. ^^ TUNÉZIA. 1956-óta ^^ független köztársaság. Lakóinak száma 4 millió. O MAROKKŐ. 1956-óta független királyság. Lakóinak száma 10,5 millió. O SZUDÄN. 1956-óta füg­getlen köztársaság. La­kóinak száma több mint 10 millió. O ETHIÖPIA. Független ország. Lakóinak szá­ma több mint 20 millió. O GUINEA. Az 1958-as népszavazáson kivált a Francia Nemzetközösségből és önálló köztársaság lett. La­kossága 3 millió. O LIBÉRIA. Az Ameriká­ból áttelepült négerek alakították 1847-ben. Köztár­Algériában már hatodik éve dúl a véres gyarmati háború, amely százezrekre rugó áldo­zatokat követelt. A legkorsze­rűbb fegyverekkel felszerelt francia hadsereg képtelen térdre kényszeríteni az or­szág függetlenségéért küzdő A harc tovább folyik ALGÉRIÁBAN a francia gyarma­tosítók feldúlják a lakosság ott hónát és a legvéresebb terrortól sem rettennek vissza. Képünkön a felszabadító harcosok rejtege tésével gyanúsított családot kiir­tották. hazafiakat. A francia gyarma­tosítók makacsul ragaszkod­nak Algériához, a legutóbbi időben feltárt természeti kin­cseihez. A francia elnök ugyan többször is kijelentette, hogy elismerik Algériában a lakos­ság önrendelkezési jogát, de mikor tárgyalóasztalhoz ültek az ideiglenes kormány megbl­zottaival, kiderült, hogy tel­jes kapitulációt követelnek. Az ázsiai és afrikai országok cso­portja az ENSZ közgyűlésén az algériai kérdés napirendre tű­zését javasolta. Kenya angol gyarmaton is partizánharcok folynak már évek óta. A függetlenné váló országok újabb lendületet ad­tak a felszabadító harcnak és az angolok kénytelenek újabb katonai erősítéseket küldeni Kenyába. Hogy ez mit jelent, azt jól ismerjük az elmúlt évek tapasztalataiból: a gyar­mpti hatóságok több ezer em­be t megöltek és több tízez­ren koncentrációs táborokban síi lödnek. A nép harcos szer­vezeteit betiltották, vezetőit • edig bebörtönözték. Nem sokká jobb a helyzet Nyasz­szaföldön sem. A szomszédos Kongó függetlenségének kiki­áltása újra felszította a sza­badságmozgalmat. A rendőr­ség, katonaság sortüzeinek megint több halálos áldozata van. A napokban Londonban tárgyalások folytak Rhodézia és Nyasszaföld függetlenségé­nek megadásáról. A sajtóügy­nökségek jelentései szerint azonban egyelőre nem sikerült megegyezést elérni. A küzde­lem tehát itt is tovább fo­lyik. Portugália két afrikai gyar­matán, Angolában és Mozam­bikban középkori viszonyok uralkodnak. Dívik a rabszolga­kereskedelem, törvényes a kényszermunka és kibírhatat­lan a terror. A portugál ható­ságok éberen ügyelnek arra, hogy a szabadságvágyat még csírájában elfojtsák. Szigorúan őrzik a határokat, kegyetle­nül lesújtanajc minden haladó személyre. A portugál gyar­matügyi miniszter ki is je­lentette, hogy eszük ágában sincs függetlenséget adni a gyarmatoknak. 1955-ben a gyarmatokat formailag por­tugál tartományokká nyilvání­tották és elhatározták, hogy a lakosságot „asszimilálják", ez azonban nem nagy sikerrel jár. Angolában és Mozambik­ban a benszülött lakosság csu­pán engedéllyel hagyhatja el lakhelyét. A függetlenségi gondolat mégis él, hiszen An­golában hét éve népfelkelés tört ki, amelyet véresen el­fojtottak, két éve pedig egy jól szervezett illegális moz­galmat Irtottak ki a gyar­matosítók. A portugálok min­dent elkövetnek, hogy gyar­mataikat teljesen elszigetel­jék. A történélem azonban azt bizonyítja, hogy a szabadság gondolata utat tör a legfékte­lenebb terror ellenére is. A portugál gyarmatokéhoz hasonló a helyzet az^pró spa­nyol gyarmatokon. A néhány éve kirobbant ifnii lázadás azt bizonyítja, hogy a nép itt is függetlenséget követel. A gyarmatosító hatalmak görcsösen ragaszkodnak Afri­ka kincseihez. A függetlensé­gi mozgalmak győzelmei azon­ban újabb erőt, hitet adnak a gyarmati sorban lévő népek harcának és az afrikai orszá­gok minden bizonnyal az ENSZ-ben is mozgalmat indítanak a gyarmatok felszá­molásáért, azért, hogy Afrika végre az afrikaiaké legyen! saság. Lakosság 2 és félmil­lió. O GHANA. 1957-óta a Brit Nemzetközösség független dominiuma, az idén népszavazással a köztársaság mellett döntött. Lakóinak szá­ma 5 millió. IIO TOGO. A kontinens ^^ legkisebb országa, füg­getlenséget ez évben nyerte el. Lakossága 1 millió. ffi| KAMERUN. Ez év ja­nuárja óta független köztársaság. Lakossága 3 és félmillió.' ® DÉLAFRIKAfc UNIÖ. Az európai gyarmatosítók véres diktatúrája. Lakóinak száma 15 millió, ebből csupán 3 millió a fehér. OjJ MALI ÁLLAMSZÖVET­^^ SÉG. Ez év július 20­án nyerte el függetlenségét. Francia Szenegálból és Szu­dánból alakult. Lakóinak szá­ma 6 millió. A Francia Nem­zetközösség tagja. © MALGAS KÖZTÁRSA­SÁG. Ez év július 26­óta független. A Francia Nem­zetközösség tagja. Lakossága 5 millió. © SZOMÄLI DEMOKRA­TIKUS KÖZTÁRSASÁG Ez év július 1-től a Brit-Szo­máli-föld és az ENSZ gyám­sági terület Szomália függet­lenséget kapott. Lakóinak száma közel 2 millió. ff l KONGO KÖZTÁRSA­SÄG. Ez év június 30­án kiáltották ki független köztársasággá. Afrika egyik leggazdagabb országa, lakos­sága 14 millió. Még ez évben függetlenséget kapnak: 22. DAHOMEY, 35. ELEFÄNT­CSONT-PART, 36. FELSŐ VOL­TA, 37. NIGER, 38. CSÁDFÖLD, 39. KÖZÉPAFRIKAI KÖZTÁR­SASÁG, 40. KONGO, 41. GA­BON. A legutóbbi jelentések szerint ezek a francia gyar­matok szeptember végén füg­getlenséget nyernek. Egyes jelentések szerint az első négy ország konföderációban egye­sül, de valószínűnek tartják, hogy a felsorolt országokon kívül mások is csatlakoznak a Francia Nemzetközösségen be­lül maradó Afrikai Egyesült Államokhoz. E területek lakói­nak száma együttvéve közel 16 millió. 32. MAURITÁNIA Izlam Köz­társaság a legfrissebb jelenté­sek szerint november végén a Francia Nemzetközösségen belül kikiáltja függetlenségét. Lakóinak száma 625 ezer. 18. NIGÉRIA. Október 1-tőJ a Brit Nemzetközösség füg­getlen országa lesz, 35 mil­lió Iakósával Afrika legnépe­sebb országa. 27. TANGANYIKA. Egyes je­lentések szerint októberben függetlenséget kap az angolok kezében lévő 8,5 milliós gyám­sági terület. A térképen feke­tével jelöltük, mivel hivata­losan még nem jelentették be. Egyelőre gyarmatok maradnak: 20. ALGÉRIA. 1954 óta fegy­verrel harcol a francia gyar­mati hadsereg ellen függet­lenségéért. Lakólnak száma több mint 10 millió. 21. IFNI. 40 ezer lélekszá­mú spanyol gyarmat. Lakos­sága a Marokkóval való egye­sülésért harcol. 31. RIO DE ORO spanyol gyarmat, lakóinak száma 40 ezer. 33. GAMBIA. 300 ezer lélek­számú angol gyarmat. 34. PORTUGÁL-GUINEA. 540 ezer lakos. 14, SIERA LEONE, angol protektorátus. Lakólnak száma 2,3 millió. Állítólag rövidesen önkormányzatot kap. 42. RIO MUNI. 175 ezer lé­lekszámú spanyol gyarmat. 43. FRANCIA-SZOMÁLIA. La­kossága 65 ezer. 25. KENYA. Ez a 6 és fél­milliós angol gyarmat függet­lenséget követel. 26. UGANDA. 5 és félmil­liós angol protekturátus. Tel­jes függetlenséget követel. 28., 29., 30. NYASSZA-FÖLD ÉS RHODÉZIA. 1953-ban az angol gyarmatosítók által ösz­szetákolt szövetség, amelynek lakossága a föderáció felbon­táséért harcolt. Dél-Rhodéziá­ban az elmúlt napokban újra véres összetűzések voltak. La­kóinak száma közel 6 millió. 45., 46. MOZAMBIK ÉS AN­GOLA spanyol gyarmatok, la­kólnak száma 10,5 millió. 47. DÉLNYUGAT-AFRIKA. A Délnyugat-Afrikai Unió gyám­sági területe, lakosainak szá­ma 500 ezer, a Délafrikai Unió bekebelezésére törekszik. 48., 49., 50. BECSUANAFÖLD, BASUTOFÖLD, SWAZIFÖLD- An­gol protektorátusok. Lakóinak száma több mint egymillió. • MIRE Ö FELNŐ, BIZTOSAN SZABAD LESZ MÁR AZ EGÉSZ FEKETE FÖLDRÉSZ. ý J SZÖ 4 * 1960. júl'..- 30. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom