Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-29 / 209. szám, péntek

ÉLMÉNY A FUČÍK-PARKBAN Sok beszédre, ma­gyarázatra, még több találgatásra adott okot a prá­gai Fuöík-park ti­tokzatos új épülete, melyről ugyan min­denki tudta, hogy a panoramatikus körfilmek vetítésére szánták, csak éppen azt tudták kevesen, mi is az tulajdon­képpen. Érthető hái a türelmetlen kíván ­csiság, mely meg­előzte az újfajta mozi megnyitását Szovjet szakemberek müve, szovjet min­tára építették o moszkvai tapasztala­tok tökéletesítésé­vel. Első utam a ku­lisszák mögé, Pis­káček főtechnikus birodalmába vezet. Huszonkét szovjet vetítőgép segítségével rendkívül ha­- A bonyolult tásos benyomást gyakorol a nézőközönségre a pano­vetitőgépek, hang- ramatikus mozi előadása. szóró berendezések meglepő pontossággal miiködnek - alakú épület falait ugyanis összesen ti­mondja Piskáéek elvtárs. — Tizenöt zenegy egymásba kapcsolt mozivászon, percnyi műsorunk négy közönséges mozi felettük pedig további, a kupolába csú­müsorának felel meg — folytatja és csosodó körvászon fedi. Vatamennyi vá­elmagyarázza a gépek szerkezetét, ame- szonnak külön vetítőgépe Ivan, melyek lyek a legkorszerűbbek a világon. mind egyszerre működnek. 'Ezáltal előt­- A xenon-lámpák rendkívül erős tünk, mögöttünk, körülöttünk mindenütt fénye biztosítja a tökéletesen tiszta, a sok érdekes látnivaló azt az érzést éles képeket. Ehhez járul még, hogy a kelti a nézőben, mintha valóban jelen xenon-lámpák sokkal tartósabbak és volna, az események középpontjában áll­gazdaságosabbak a szénlámpáknál. Oj- „ a és onnan szemlélné a gyönyörű élet­szerű szellöztetöberendezés segítségével harminc perc leforgása alatt az egész moziban kicserélődik a levegő — ma­gyarázza tovább Piskáéek elvtárs, majd hozzáteszi: — Moszkván kívül Európá­ban csak Prágának van panoramatikus mozija. Ilyet még úgysem látott, nézze csak meg — biztat. És mert éppen kez­dődik az előadás, a nézőtérre tessékel. A moziban, melynek befogadóképessé­ge kétszázötven ember, mindenki áll. Igen, jól hallották, nem ül, hanem áll. Nem, ne ijedjenek meg, cseppet sem fáradságos ez az álldogálás, nincs is idb rá, hogy az ember a lábaira gondoljon, annyit és annyi felé kell forognia, hogy mindent időben szemügyre vegyen. A kör­hű, színes panorámát. Az illúzió teljessé­gét betetőző hangfelvételek sztereofon jellegűek, mintha csak közvetlen kőze­tünkből hallanánk. Ilyen még New­Yorkban sincs! „A tavasz útja" című szovjet film is ugyancsak kitesz magáért. Elvezet a Kau­kázus örök hóval borított hegycsúcsai közé. Innen hajókiránduláson vesszünk részt a Fekete-tengeren, hogy megismer­jük partjait, fürdőhelyeit, délszaki növé­nyeit. Hajónkkal az engedetlen hullámok incselkednek, szinte érzed a tengeri be­tegség közeledtét. Szerencse, hogy rövi­desen kiszállunk és a vadregényes tája­kon vonattal, majd autóval folytatjuk utunkat, amely elvezet a nagy Lenin vá­• rosába. De kellemes a hajókázás a csen­des Néva vízén, mennyire élvezzük a for­radalom bölcsőjének csodás épületeit! Pil­lanatok alatt a moszkvai Lenin-hegyek­ről györiyörködünk a szovjet fővárosban. Előttünk a Moszkva folyó hömpölyög, mö­göttünk a Lomonoszov egyetem impo­záns épülete. Alig ocsúdunk fel a lá­tottakból. máris a Vörös-tér közepén ta­láljuk magukat. A Kreml, a Mauzóleum épületei régi jó ismerősökként üdvözöl­nek. A szovjet dolgozók tömegei körülöt­tünk május elsejét ünneplik. Lelkese­désük magával ragad bennünket, és mint­ha valóban jelen lennénk, mi is velük együtt üdvözöljük a Munka ünnepét és éltetjük május elsejét. T epergett a film, kigyullad a villany, ^ ismét otthon vagyunk. Vége a gyö­nyörű társasutazás varázsának, amely a kiváló szovjet technika egyik legújabb vívmányának jóvoltából lehetővé teszi, hogy bár távolból, mégis közvetlenül részesei lehessünk az eseményeknek, él­ményeknek. Kardos Márta Filmművészetünk nagy sikere Karlovy Varyval szinte egy időben a spanyolországi San Sebastiánban rendez­ték az immár hagyományos nemzetközi filmfesztivált. A találkozó a csehszlovák filmművészet fényes diadalát hozta. Meg­előzve ugyanis a* benevezeti amerikai, angol, japán s más nemzetiségű alkotá­sokat, a ROMEO, JÚLIA ÉS A SÖTÉTSÉG című film nyerte a nagydíjat. A film Jirí Weiss rendező alkotása, és Jan Otče­nášek, az ismert író müve alapján készUlt. A köralakú, 17 méter átmérőjű moziba 250-en férnek be. (K. Mevald - ČTK - felvételei.) gyelországi textilipari kombinátok, egy növényi olajfeldologzó üzem, egy magyarországi textilipari kom­binát és cipőgyár, egy albániai textilipari kombinát és fafeldolgozó kombinát, stb. építéséből. A Német Demokratikus Köztár­saság jelentős műszaki segítséget nyújt a népi demokratikus országok­nak, számos vegyi ipari, cement­gyártó, technikai üveg-, műfonal­gyártó, sóelektrolizáló komplett be­rendezések, stb. építésében. Csehszlovákia berendezéseket szál­lít és segítséget nyújt cementgyárak, vízierőművek, hőerőművek, gépipari üzemek, cukorgyárak, stb. építésé­ben. Csehszlovákia segíti Albánia műszaki fejlődését és bőrfeldolgozó iparának átalakítását, energetikai és hűtőberendezéseket szállít Bulgáriá­nak, hő- és vizierőműberendezéseket szállít Romániának, Lengyelország­nak. A SZOCIALISTA NEMZETKÖZI MUNKAMEGOSZTÁS fejlődése új szakaszának jellegzetes vonása a termelés szakosítása és egybehango­lása, ami oly módon történik, hogy az egyes országok hosszú időre egybehangolják beruházási és ter­melési terveiket. A nemzetközi szo­cialista munkamegosztás formáinak kibontakoztatásában fontos határkő volt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartozó államok kommu­nista és munkáspártjai képviselőinek 1958-ban tartott moszkvai tanács­kozása. Együttműködésük ettől kezdve a kétoldali egyezmények, másrészt a KGST keretében folyta­tott sokoldalú együttműködés bő­vítése alapján mélyül el. A szocialista országok gazdasági együttműködésének egyik jelentős tényezője a tudományos-műszaki együttműködés, mely különféle for­mát ölt és a népgazdaság széles területét felöleli. Az egyes országok kicserélik tudományos és műszaki ismereteiket és felfedezéseiket, ter­veket, komplett dokumentációkat, műszaki folyamatokat, stb. adnak át egymásnak. Jelenleg sok szovjet in­tézet szoros együttműködést foly­tat hasonló NDK-beli, bulgáriai, csehszlovákiai, lengyelországi és ma­gyarországi intézetekkel. 1959-ben már 714 tudományos kutató és ter­vező szervezet folytatott kölcsönös együttműködést, ebből 320 a Szov­jetunióban, a többi pedig az egyes népi demokratikus államokban. A szocialista tábor országai tudomá­nyos és kutató munkásainak együtt­működése nagy lehetőségeket teremt a kutatási feladatok megoldási idő­tartamának lerövidítésére, a kutatási költségek csökkentésére, a kutató­intézetek kapacitásának és berende­zéseinek ésszerű felhasználására. A Szovjetunió a tudományos-műsza­ki együttműködés keretében segít* séget nyújtott Csehszlovákiának a kőolajkutatásban és fejtésben, a vas­öntvények, a mesterséges kaucsuk gyártásának bevezetésében, csőhen­gerművek berendezésének gyártásá­ban. Csehszlovákia viszont átadta a Szovjetuniónak a kovácsoló- és saj­tológépek, textilipari gépek, vasbe­tontámfák gyártásában és a befejező építészeti munkálatokban szerzett tapasztalatait E tapasztalatok sok millió megtakarítást eredményeztek a két ország népgazdaságának. A szocialista nemzetközi munka­megosztás előnyeinek jellegzetes vo­nása a rendkívül előnyös feltételek mellett folytatott tudományos-mű­szaki együttműködés (például a do­kumentációkat, technológiai folya­matokat elkészítésük üzemköltségén adják át). A SZOCIALISTA TÄBOR országai­nak kibontakozó együttműködése szükségessé tette a nemzetközi munkamegoszást hatékonyan egybe­hangoló nemzetközi szerv megala­kítását. Tizenegy évvel ezelőtt, 1949-ben megalakult a Szovjetuniót és az európai népi demokratikus or­szágokat tömörítő Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa. Tevékenysé­gében a Kínai Népköztársaság és a szocialista fejlődés útján haladó más ázsiai országok is aktívan részt vesznek. A KGST a teljesen egyen­jogú országok szerve. Tagjai az egyes államok elemzései és szükség­letei alapján javaslatokat dolgoznak ki, melyeket azután az illetékes kor­mányok jóváhagynak. A KGST és szervei tevékenységének nagy jelen­tősége volt és van a szocialista tá­bor tagállamainak gyors gazdasági fejlődését elősegítő feltételek létre­hozásában. Az utóbbi években a KGST szervei az egyes tagállamok ésszerű termelési szakosítása és kooperálása módjai­nak kidolgozásával foglalkoznak. Az együttműködés és a kooperálás el­mélyítése alapján oldják meg pél­dául az európai népi demokratikus országok kőolajellátását. Az NDK­ba irányuló szovjet kőolajszállítmá­nyok 1965-ig 4 800 000 tonnára, a Csehszlovákiába irányuló szállítmá­nyok pedig 5 millió tonnára növe­kednek. E célból kőolajvezeték épül, mely a Szovjetunióból Magyarország­ra, az NDK-ba, Lengyelországba és Csehszlovákiába fogja szállítani a kőolajat. A KGST tagállamai energetikai rendszereinek tervezett átkapcsolása jelentős gazdasági előnnyel jár, mert az egyes országokban csökkenthetik a különben szükséges tartalékkapa­citásokat és megbízhatóbbá tehetik a villamosenergia-ellátást. A sike­res együttműködés további példája a nádat feldolgozó romániai celluló­zekombinát építése, melyben az NDK, Csehszlovákia és Lengyelor­szág is segédkezik. A kombinát ter­vezett évi kapacitása: 200 tonna cel­lulóze. Csehszlovákia szempontjából elsősorban nagy jelentősége van a gépipar célszerű szakosításának, te­kintettel arra, hogy igen nagy a csehszlovák gépipar termékeinek vá­lasztéka. A TÉNYEK AZT BIZONYÍTJÁK, hogy a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás kibontakoztatása jelen­tősen befolyásolja a szocialista vi­lágrendszer országainak gyors fej­lődését. Ily módon növekszik a szo­cialista tábor gazdasági ereje és egysége. A nemzetközi szocialista munkamegosztás hatékony eszköz a szocialista és a tőkés rendszer gaz­dasági versenyében. MILOŠ ČIHÄK, a Társadalomtudományi Intézet aspiránsa. Szocialista köztársaságnak új kerületei KÖZÉP-SZLOVÁKIA | Ez a kerület a Csehszlovák I Szocialista Köztársaság területi­| leg legnagyobb kerülete. Ezzel I szemben lakosságának száma — mindössze a köztársaság lakos­ságának 8,9 százaléka. A te­rületi átszervezés alkalmából a Banská Bystrica-i és a žilinai kerületből tevődött ösz­sze. Ez idő szerint iparilag Szlo­vákia legfejlettebb kerülete, mert a lakosság 13,1 százaléka I dolgozik az iparban, amivel eléri HP az országos átlagot. A FELSZABADULÁS UTÄN e terü­let gazdasági struktúrája tisztára mezőgazdasági volt, amely fokozato­san mezőgazdasági-ipari jellegre változott. A harmadik ötéves tervben további minőségi változás áll be. Az átszervezés után a kerület egy­séges gazdasági területté vált. A Vág és a Garam folyók alsó folyásainál önálló gazdasági központok alakultak, az ostravai iparvidék közelsége és a két kerület kapcsolatai biztosíté­kot nyújtanak arra, hogy az ipar intenzitása továbbra is növekedni fog. Nagyon fontos tényező, hogy az új közép-szlovákiai kerületben elegen­dő víz, vízierő, mészkő, vasérc, réz­érc, barnaszén, magnezit találha­tó. így kifejlődhetett a cementipar, a kohászat, vegyi ipar, sőt elég fejlett az élelmiszeripar is. A kohászat központja a podbrezo­vái Sverma Vasmű, melynek elektro­acélgyártása állandóan emelkedik. A Žiar nad Hronom-i alumíniumgyár, mely a Magyarországból behozott bauxitot dolgozza fel, egészen meg­változtatta a vidék képét. A kis köz­ség helyén 10 000 lakosú város ke­letkezett, mely ma már járási szék­hely. A fejlődésben elmaradt árvái vidék arculatát is megváltoztatták az Istebnén és Mokrad'on létesült ipari üzemek. A magnezitérc bányá­szata és feldolgozása oly arányú, honv nemcsak belföldi szükségle­tünket elégíti ki, de nagymérték­ben segíthetjük e fontos tűzálló anyaggal a szocialista tábor kohá­szatának a fejlesztését is. AZ ÉPÍTÉSI ANYAGOK gyár­tását fellendítették a nagy mészkő­készletek. így Banská Bystricán n?iy cementgyár épült, Varinból szállít­ják az égetett meszet a közeli tri­neci kohókba. Az utolsó években megvalósult nagy beruházások kö­vetkezményeképpen több üzem léte­sült Šafárikovón, Vlkovén, Žilinán, s több gyárat építenek Púchovon, Ban­ská Bystricán, Okoličnón. Az e kerületben található barna­szén- és lignittelepek termelése az utóbbi időben a kétszeresére emelkedett. Villamos áramot szol­gáltatnak a Végon felépült vízierő-, művek a Vág vízilépcsőjének kiépített fő részein: Hričov-Mikšová, Považ­ská Bystrica, Krpeľany-Sučany-Li­povec, Kostolné-Nové Mesto n./V., Horná Streda, Nosice. Most épülnek Liptovská Mara és Strečno —Žilina, melyek erősen növelik az eddigi ka­pacitást. Az új közép-szlovákiai kerület fontos iparága a fa-, cellulóze- és papíripar. Itt összpontosul a köztár­saság fürésztelepeinek, fakitermelé­sének jelentős része. A második vi­lágháború után épült Zvolenben a hatalmas Bučina, Banská Bystricán a Smrečina, Turanyban a Drevina, Krásno nad Hronomban a Drevo­impregna, Žilinán, Osčadnicán fafel­dolgozó-üzemek; Fiľakovón, Lučene­cen, Martinban bútorgyárak és több helyen falemezgyárak létesültek. A ružomberki, žilinai, martini cellu­lóze-üzemek, a harmaneci papírgyár szintén nagyban növelték gyártási üzemképességüket. A VEGYI IPARBAN új munkalehe­tőségek mutatkoztak a gazdaságilag visszamaradt prievidzai járásban, ahol új üzem létesült plasztikai mű­anyagok gyártására. Tervezik a pú­chovi kaucsukgyár bővítését is. A legjelentékenyebb ipari ágazat továbbra is a gépipar. Szlovákia ipa­rosítása nagyarányú programjának megvalósításaképpen új gépipari üze­mek létesültek Považská Bystricán, Dubnicán, Kysucké Nové Meston, Fiľakovon, Piesokon, Breznón, Nižná nad Oravou-ban és Bytčán. Olyan gyártmányokat is gyártunk, melyeket azelőtt behoztunk és értük devizát adtunk, például motorkerékpárokat, golyóscsapágyakat, villanymozdonyo­kat, hajómotorokat, televizorokat, hűtőszekrényeket és finomműszere­ket. A közép-szlovákiai kerület ipa­rában ezenkívül jelentős helyet fog­lal el a* textil-, bőr-, valamint a gyógyszeripar, különösen az anti­biotikumok gyártása. A kerület nagy része hegyes-dom­bos vidék. Az összterület 35 száza­léka erdő és legelő, 35 százaléka burgonyatermő, 22 százaléka répa­termővidék, míg 8 százalékán kuko­rica terem. Külön fejezetet képez az állattenyésztés. Elterjedt a juhte­nyésztés. A juhok száma csaknem egyharmadát teszi az ország juh­állományának. A nemzeti bizottsánok és a talajjavító szövetkezetek nagy erőfeszítést fejtenek ki a legelők megjavításéért, hogy ilyenképpen is növeljék az állományt. AZ EDDIGI FEJLŐDÉS azt mutat­ja, hogy az új közép-szlovákiai kerü­let jó úton halad és hozzájárul Szlo­vákia ipari színvonalának emelésé­hez, a cseh és a morva kerületek színtjének eléréséhez. (B-k) Új kenyérgyár Ott, amerre 15 esztendővel ezelőtt a kameníni hídfőnél szovjet katonák lövészárkai húzódtak, ma korszerű üzem áll, gőzsütőde. Szükség lett volna rá már régen, de a felszaba­dulás előtt az akkori rendszer nem eszközölt milliós beruházásokat nép­jóléti célokra. A házi kenyérsütés lassan teljesen megszűnik, mert a falusi emberek, is belátják, hogy a magukrakta vá­lyogkemencében lehetetlen olyan mi­nőségű kenyeret sütni, mint a kor­szerű gőzkemencében, a bevált tech­nológiai eljárások alapján. Weisz Sándor üzemvezetőt éppen a raktárban találjuk. Lisztet vesz át. A tömött zsákok halmaza a mennye­zetig ér. Van itt talán több száz zsákkal is. — Szükségünk van a készletre — mondja az. üzemvezető, — hiszen naponta negyven mázsa kenyeret és 15 ezer péksüteményt készítünk. Az üzem 21 dolgozója három mű­szakban váltja egymást. Nem keve­sebb, mint 46 elárusltóhelyre szállít az üzem kétféle kenyeret, fonott ka­lácsot, vizes és vajas péksüteményt. Mostanáig még reklamációt nem kap­tak. Bár ez ideig nem volt reklamáció, Dániel és Richtárik elvtársak szerint a szállítással legtöbb esetben csök­ken a kenyér minősége. A kenyér­szállító teherautók belső berendezése ugyanis nem megfelelő, a friss ke­nyér rázódik, csúszik, nyomódik és összeíkpul. Ha az illetékesek ezt is orvosolják, a környék fogyasztói még jobb kenyeret kapnak majd. Tamás Vince, Svodín. Jól működnek a sziták? Bajza Ká­roly a liszt tisztaságát ellenőrzi. Egy­egy tartályban 20 métermázsa liszt van. Működik a második áramfejlesztő (ČTK) - A napokban a prágai, blanskói és bratislavai szerelők kol­lektívája üzembe helyezte a maduni­cei vízierőmű második áramfejlesztő aggregátját. Ily módon teljesítették közös szocialista kötelezettségválla­lásaikat, amely szerint az üzembehe­lyezés határidejét két hónappal lerö­vidítik. Az új áramtermelő-berende­zés teljesen automatikusan és egy gombnyomásra 43 másodpercen belül teljes fordulatszámmal dolgozik és áramot ad a vezetékbe. / ÜJ SZÖ 5 * 1960. július 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom