Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-28 / 208. szám, csütörtök

\ . Medo František •í „NÉGY ÉV ALATT TELJESÍTJÜK AZ ÖTÉVES TERVET" - e jelszó jegyében élnek ma falvaink, mezőgazdasági üzemeink dolgozói. Nem üres szólam ez, földműveseink szívügyüknek tekintik, hogy egy évvel előbb teljesítsék az ötéves tervet. A topolčanyi járás földművesei követésre méltó kezdeményezéssel bebizonyították, hogy még igen sok a tartalék mezőgazdaságunkban, amelyet felhasználhatunk a termelés növelésére. Éppen dél volt, amikor a Topolčanyi Állami Gazdaság krušovicei osztályára érkeztünk. A dolgozók már az üzemi étkezdébe szállingóztak. De nem mindnyájan. Az istállókban 8 déli szünetben is nagy volt a sürgésforgás, akár a szorgos méhek kaptárában. Míg a nők fejtek, a férfiak takarmányt szórtak a vályúkba. Amikor megetették a teheneket, a férfiak is hozzáfogtak a fejéshez. Mindnyájan oly serényen dolgoztak, ahogyan csak olyan emberek tehetik, akik már évek hosszú során át örömmel végzik munkájukat. Az istálló egyik részén midkét oldalon 18 — 18 fejőstehén áll. Az egyik oldalon Štefan Trudmann és felesége gondozza, feji a teheneket, a többit pedig Jozef Krizán, akinek szintén felesége a segítőtársa. Megvártuk, hogy befejezzék munkájukat s azután elbeszélgettünk velük. — Mi a véleményük kollektívájuk felajánlásáról, mely szerint négy év alatt teljesítik az ötéves tervet? — Ami a tejtermeléstMlleti, — szólalt meg Štefan Trudmann valamenynyiük nevében — teljesen egyetértek Križan barátommal. Eddigi tapasztalataink szerint sokkal előbb érhetjük el az 1965-re előirányzott mutatószámot, vagyis azt, hogy évente és tehenenként 3000 liter legyen a tejhozam, hiszen feleségem"mel együtt már ma is ilyen az eredményünk. Miként érjük ezt el, nem titok és nem is akarjuk eltitkolni. Ezért közöljük egymással tapasztalatainkat, tanácskozunk, hogy minél előbb teljesíthessük, sőt túl is teljesíthessük kötelezettségvállalásunkat Silvester Maršala, az osztály vezetője részletesen tájékoztatott bennünket mindazokról a feladatokról, amelyeket az osztály dolgozóinak teljesíteniük kell a harmadik ötéves terv éveiben. Elhatározták, hogy már 1964-ben teljesítik, sőt túl is szárnyalják feladataikat. Ezért alaposar neki kell gyűrkőzniök a munkának Tervbe vették például, hogy már 1964-ben elérik a' 1965-re tervezett srarvasmarhaállományt, pedig nerr csekély feladat, ha 475 darabbal "bből 290 tehénnel — akarják gyarapítani rövid négy év leforgása alatt A következő számadatok mutatják meg a legjobban milv napvmérték ben befolvásolja mindez a termp'ést \z osztálv dolaozói többek között tervbe vették, hopy ez idén 40 300 liter tejet, 310 a marhahúst, 347 q sertéshúst, és 11360 tojást, de 1964ben már 80 600 liter tejet. 1254 q marhahúst, 1460 q sertéshúst é= 52 500 tojást termelnek a mezőgazdasági földek 100 hektárjaként Lehetséges-e, hogv ily rövid idő alatt ennyire növelik a termelést? Bárki jogosan teheti fel ezt a kérdést. Lehetséges! Ez lenne az osztálv mindegyik dolgozójának válasza, mert nemcsak a gazdasági állatok állományának gyarapítását terverik, hanem főleg hasznossáaának növelését is Ebben naqy segítségükre van az új technológia, amelyet fokozatosan meghonosítanak az állattenyésztési termelésben. Természetes, hogy elegendő és kiváló minőségű takarmány nélkül hiába volna minden fáradozásuk. A növénytermesztési dolgozók ezt jól tudják és éppen ezért elhatározták, hogy 1964-ben a szántóföldek 38 százalékát kitevő területen termesztenek takarmánynövényeket. Nyilvánvaló tehát, hogy nem csekély feladatokkal kell megbirkózniok a krušovicei növénytermesztőknek. 1965-ben 30 q búzát, 25 q rozsot, 27 q árpát, 40 q kukoricát, 320 q cukorrépát, 63 q évelő takarmányt keli termeszteniük hektáronként. Elhatározták, hogy már 1964-ben, de rozsból zabból/ cukorrépából, búzábó' és a takarmánynövényekből már 1963-ban elérik az említett mutatószámokat. Eugen Medo, az osztály agronőmusa erre vonatkozólag a következőket mondotta: - Önök azt kérdik, milyen intézkedéseket foganatosítunk e felajánlásunk valóra váltása érdekében? Elsősorban tízéves vetésforgókat vezetünk be és minden rendelkezésre álló eszközt felhasználunk komposzt készítésére és istállótrágya termesztésére. Tervbe vettük ugyanis, hogy 1964-től évről évre megtrágyázzuk szántóföldjeink 25 százalékát. Hektáronként — a komposzttrágyán kívül - több mint 300 mázsa istállótrágyát veszünk számításba. Ezenkívül meghonosítjuk a talajművelés komplex gépesítését, következetesen betartjuk az agrotechnikai szabályokat, 150 hektárnyi területen talajjavítást eszközlünk és évente 150 hektár szántóföldet öntözünk meg. A gazdaság udvarán két vitatkozó ember közelébe érünk. Az osztályvezető hívta fel rájuk figyelmünket. Megismerkedtünk Julius Hubinský elvtárssal, a dohánytermesztő csoport vezetőjével és František Medo elvtárssal, aki az első mezei csoport vezetője. Július Hubinský arra vállalt kötelezettséget, hogy már ez idén a tervben előirányzott mennyiségnél 3—4 mázsával több dohányt termeszt hektáronként. Elhatározta továbbá, hogy már 1964-ben 3 mázsával több dohányt termeszt hektáronként, mint ahogyan azt az 1965re szóló mutatószám — hektáronkénti 15 mázsa — előírja. Magától értetődik, hogy a dohány legkiválóbb minőségének elérését is szem előtt tartja. František Medo, a tapasztalt répatermesztő, akit a faluban mindenki a hektárhozamok rekordereként ismer, felajánlotta, hogy az 1965-ös évre tervezett 320 q cukorrépa helyett 1964-ben legkevesebb 360 mázsát termeszt hektáronként. A vezetésével dolgozó mezei csoport azonban valószínűleg túlteljesíti ezt a kötelezettségvállalást, hiszen tudvalevő, hogy elegendő trágyával, komposzttal rendelkezik. J. s. Szépen fejlődik a cukorrépa. Nagy termés lesz belőle. Példát mutat Nincs a világon szebb dolog, mint ( amikor az ember önzetlenül, a köz érdekében végzett munkájáért az egész társadalom megbecsülését élvezi. A most folyó aratási és cséplési munkálatokban ez a megbecsülés a traktorosokat és kombájnosokat illeti, akik tudásuk legjavát adják a termés betakarításáért folytatott küzdelemben. Ebből „az egész embert" kívánó munkából vállalt derekas részt Nap István, a Veiké Sarovce-i EFSZ traktorosa is, Évről évre ott látjuk őt a csatázók között. Szemében fiatalos tűz ég, szívében rendíthetetlen hit, a közös célokért való lelkesedés. Vasparipája szelíd bárányként engedelmeskedik. Kévekötőiének pedig beleegyezően hajtanak fejet a tömött kalászok. Nap bácsi igazi jó barátja pépének, s a hozzájuk csatlakozó Rétfalvi János gépkezelő segítségevei sokat tesznek a közös érdekében. Este, amikor a nap már a láthatár ÉPÜL A TANYA A neporadzai EFSZ büszkesége az a tanya, amely a falutól nem messzire fekszik. Építését a közös tagjai 1952-ben kezdték. 1953-ban tyúkfarmot, 1954-ben juhaklot, 1955-ben 100 tehenet befogadó istállót építettek. A megszaporodott marhaállomány szükségessé tesz' az építkezés folytatását Aratás után az újonnan megkezdett istálló építését befejezik s átadják rendeltetésének. Nagy Lajos, Neporadza alá bukott, számotvetnek a munkáról. Szégyenre nincs ok, mert a napi teljesítmény 10—12 hektár. Ilyenkor Nap István szemével megsimogatja vasparipáját s örül, hogy tettekkel mutathat jó példát. Andriskin József, Želiezovce Tervüket 130 százalékra teljesítették A Vojanyi Egységes Földmüvesszövetkezet kertészel vállalták, hogy a zöldségtermesztés ez Idei pénzügyi tervét 130 százalékra teljesítik. Kezdeményezésükkel nemcsak a szövetkezet bevételét növelik, hanem sokkal több friss zöldséget juttatnak dolgozóink asztalára. György Ferenc, Vojany. Ä nyugdíjasok brigádja A Libádi Egységes Földművesszövetkezet három cséplőgépe közül a legkisebb mellett a nyugdíjasok brigádja vállalta a munkát. Az öreg bácsik között ott találjuk a 71 éves Cserge Jánost, sőt a 78 éves Juhász Istvánt is. Annak ellenére, hogy kis gépen csépelnek, napi átlaguk több mint 85 mázsát tesz kl. Szorgalmas munkájukért, a hangoshíradóban ajándékdallal jutalmazták őket. RADVÄNSKY ANDRÁS, Libád Komposztkészítés A zvoleni járás ifjúsága teljes mértékben ki akarja venni a részét az egyik legfontosabb országos feladat teljesítéséből, a kcmposztkészítésből A zvoleni járás CSISZszervezete aprólékosan foglalkozott ezzel a kérdéssel és azt a fő feladatai közé sorolta. Nem telt bele sok idő és máris mutatkoznak az eredmények. A devici CSISZ-tagok 200 százalékra teljesítették felajánlásukat, vagyis 600 m3 komposztot készítettek. De a többi község fiataljai sem maradtak le. Opaván 260 m3-t, Teranyban 180 m3-t, Očován 600 m3-t készítettek. A zvoleni járás fiatalsága július elsejéig összesen 12 000 m3 komposztot készített úgyhogy a vállalt 20 000 m3-t" rövidesen teljesítik. A fiatalokhoz hasonlóan az idősebbek is kivették részüket e fontos feladat teljesítéséből.' A žolnai EFSZ tagsága példáu' máp 1400 m3 komposztom készített. A zvoleni járás ifjúsága és dolgozói tudják, hogy a komposzt készítésére fordított fáradság a hek tárhozamok növelésében mutatkozik meg. Belányi János, Hokovce Harc a talaj termőbbé tételéért AZOK AZ IRÁNYELVEK, amelyekét a CSKP XI. kongresszusán hozott határozat értelmében a népgazdaságfejlesztési harmadik ötévps terv kidolgozására tűztek ki hazánkban, a mezőgazdasági termelés 23 százalékos növelését irányozzák elő. Ezt a feladatot földműveseink nemcsak elfogadták, hanem egyben széleskörű mozgalmat indítottak a célkitűzés négy év alatti teljesítéséért. A termelésnek a mezőgazdaság szakaszán ily szokatlanul rohamos de a szocialista nagyüzemi termelés adta feltételek között teljésen reális növelését jelentős mértékben a mezőgazdaság eddiginél nagyobb fokú kemizálásával, elsősorban pedig a műtrágyák és a növényvédelmi szerek nagyobb mérvű gyártásával kell elérnünk. A műtrágya gyártása, a műtrágyakészítés fejlesztése vegyi iparunk egyik legfontosabb fe'adata, mely döntő módon befolyásolja arra irányuló törekvéseinket, hogy a növénytermesztés hozamainak növelésével továbbfejleszthessük szocialista mezőgazdaságunkat. A terméshozamok növelése s a takarmányalap biztosítása az élelmiszerek külföldről behozott mennyiségének lényeges csökkentését teszi lehetővé. Vegyi iparunk e feladat teljesítése érdekében az 1959-ben termelt mennyiséghez viszonyítva 1965-ig 215 százalékkal növeli a műtrágya gyártását, ami lehetővé teszi, hogy az 1959. évi 65.6 kg-hoz és az 1951 évi 30 kg-hoz viszonyítva 1962-ben 128,6 kg tápanyagot juttassunk a szántóföldek minden egyes hektárjára. Vegyi iparunk nemcsak lényegesen több műtrágya szállításával járul hozzá mezőgazdasági termelésünk növeléséhez, hanem azzal is, hogy újféle műtrágyákkal egészíti ki a már rendelkezésre álló készleteket. A legjelentősebb újfajta műtrágyák kombináltak, vagyis a három alapvető fontosságú tápanyagot — a nitrogént, a foszfort és a káliumot különféle arányban fogják tartalmazni. Az ilyen műtrágya különösen azért előnyös, meri a földművesek az említett három tápanyagot egyszerre juttatják a talajba. Az ilyen összeállítású műtrágyában lényegesen több a tápanyag, mint az eddig használatosakban. Az említett háromféle tápanyag kombinálása egyazon műtrágyában és a nagyobb tápanyagforgalom a műtrágya helyszínre szállításával és szétszórásával kapcsolatos költségek lényeges csökkentését is lehetővé teszi. A harmadik ötéves terv utolsó évében a szükséges tápanyagnak már 30 százalékát kombinált műtrágyával juttatjuk a talajba. SZLOVÁKIÁBAN a mezőgazdasági földek tápanyag-adagolásának növelése különösen kifejező lesz, mivel itt — bár hazánk felszabadítása óta lényegesen fokozódott a műtrágya alkalmazása — mindeddig az országos átlagon aluli mennyiségben használnak műtrágyát. — Ez abban is megnyilvánul, hogy Szlovákiában bár kedvezőbbek az éghajlati feltételek — az átlagos terméshozamok alacsonyabbak, mint a csehországi kerületekben. A közeljövőben kiküszöbölhetjük ezt az aránytalanságot amikor a Szlovákia legtermékenyebb területének csaknem középpontjában - Sala nad Váhomban épülő korszerűen berendezett vegyi ipari kombinát különféle fajta műtrágyákon kívül kombinált műtrágyával és új típusú nitrogéntartalmú műtrágyával is elláthatja mezőgazdaságunkat. A kultúrnövények hektárhozamainak növelésére irányuló állandó törekvéseik elválaszthatatlanul öszszefüggnek a veszteségek csökkentésének problémájával. E veszteségeket egyrészt az agrotechnikai határidők (különösen a vetési és betakarítási határidők) be nem tartása, másrészt a kátervők, növénybetegségek és a gyom okozza. Ha nem gondoskodnánk rendszeresen a szükséges növényvédelemről, úgy becslés szerint évente több mint kétmilliárd koronára szöknének fel ezek a veszteségek. Egyes terményeknél 20 — 40 százalék a veszteség, de az sem ritka eset, hogy amikor különösen elszaporodnak a kártevők s a földművesek későn gondoskodnak hathatós beavatkozásról, a terményt ki kell szántani avagy oly csekély a hozama, hogy a ráfordított költségek fedezésére sem elegendő. Hazánkban a jelenlegi növényvédelem mintegy 50 százalékkal csökkenti a veszteségeket, de a kártevők, a növénybetegségek, a gyom még így is egymilliárd korona értékű termésveszteséggel károsítja népgazdaságunkat. Ezért a lehető legkisebb mennyiségre valő csökkentésüket elsőrendű feladatunknak kell tekinteni. A NÖVÉNYVÉDELEM aránylag új keletű hazánkban. A második világháború előtt és a háború éveiben lényegesen elhanyagolták, hathatósabban csak 1950-ben jutott ismét érvényre. Szocialista rendszerünk nemcsak a vegyszerek gyártását biztosította mezőgazdaságunk számára, hanem a hathatós kutatómunka le1 hetőségét is. Kísérlet! intézeteink dolgozói állandóan új, hatékony készítményeket találnak fel s azokat gyakorlatilag meg is honosítják, hogy segítséget nyújtsanak mezőgazdaságunknak a terméshozamok növelésében és a fárasztó kétkezi munka kiküszöbölésében. Az olyan vegyszerek, mint a Dynocid, Gamacid. Fosfotion, Intration, Dikotex stb. ma már egy földműves sem nélkülözheti. E vegyszerek alkalmazásával sikeresen küzdhetünk a rettegett kártevők — a kolorádói burgonyabogár, a máklevéltetű, a drótféreg stb. ellen. A gyom, — különösen a repcsényretek és a bogáncs — sem burjánzik ott, ahol helyesen alkalmazzák a gyomirtó szereket. Az ilyen beavatkozás nemcsak a földek gyomoktól való megtisztását eredményezi, hanem — és ez a legfontosabb — a gabonafélék hektárhozamainak 2-4 mázsás növelését is. Vegyi iparunk további segítséget is nyújt mezőgazdaságunknak a harmadik ötéves tervünkben előirányzott feladatok minél jobb teljesítése érdekében. Nemcsak fokozza a már eddig bevált vegyszerek gyártását, hanem új minőségű és tulajdonságú készítményekkel is ellátja földműveseinket. A bratislavai Agrotechnikai-Technológiai Kísérleti Intézet dolgozói vegyi. ipari vállalataink dolgozóival együttműködve már most több újféle készítményt állítanak elő, ezek közül néhány olyan kártevők és növénybetegségek ellen is alkalmazható, amelyekre az eddig szokásos eszközök teljesen hatástalanok voltak. A legutóbbi években például igen elszaporodott és jelentős károkat okozó gubacsatka ellen igen hatásos készítmény áll majd rendelkezésre. A növényvédelem terén lényeges előrehaladás lesz különösen a cukorrépa, a len és egyéb kultúrnövények védelmére alkalmas új, Hermát L. nevű rovar-, gomba- és penészírtószer meghonosítása. A növényt e készítménnyel bepermetezve megóvjuk a gombabetegségektől s csírázása idején a drótféreg, a káposzta-szúnyog, a földi bolha, valamint a káposztalégy első nemzedéke kártervésétől is. Ez a kombinált hatás szükségtelenné teszi a szokásos beporzást és nemcsak az eddiginél tökéletesebb védelmet teszi lehetővé, hanem egyben a beporzásra fordított költségek és munkamennyiség csökkentését is. Az említett új vegyszerek nemcsak a tökéletesebb növényvédelmet teszik lehetővé, hanem a munkatermelékenység növelését is. A közeljövőben az eddiginél sokkal nagyobb menynyiségben gyártunk olyan készítményeket, amelyek repülőgépekről szórhatók a földekre. Ez a módszer egyrészt sok munkaerőt tesz szabaddá más munkákban felhasználhatóvá, másrészt lehetőséget nyújt arra, hogy a rövid fejlődési idejű növényeknél is tökéletesen végezzük el a szükséges növényvédelmi teendőket. HARMADIK ÖTÉVES TERVÜNK éveiben az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben használunk gyomirtó vegyszereket. A gyom elburjánzása következtében mintegy 10—20 százalékkal -csökkennek terméshozamaink. Az agrotechnikai beavatkozásokon alapuló gyomirtás azonban igen sok kétkezi munkát igényel. Vegyi iparunk tehát nemcsak a hektárhozamok növeléséhez járul hozzá, hanem - gyakran sokkal hathatósabban a kétkezi munka mennyiségének csökkentéséhez is. Például a siló- és a szemes kukoricával bevetett földeken burjánzó gyom irtására alkalmas készítmény egyike ezeknek a hathatós eszközöknek. Ez lehetővé tette a Sládkovičovo) Növénynemesítő Állomás dolgozóinak, hogy minden kétkezi munka mellőzésével, azaz csak gépek segítségével teljesen gyommentes kukoricát termesszenek. A gyomirtószerek közül a közeljövőben a hüvelyesek, lóherefélék, alávetéses gabonafélék megvédésére, s a tarackbúza irtására alkalmas és egyéb készítményeket is alkalmazunk, amelyeket jelenleg több szövetkezetünkben gyakorlatilag kipróbálnak. Vegyi iparunk nagy befolyást gyakorol a szarvasmarhahízlalás technikájára is. Harmadik ötéves tervünk utolsó éveiben szintetikus úton készítet trágyalével is ellátja mezőgazdaságunkat. ami annyit jelent, hogy Tokozhatjuk a takarmánytermelést. CIKKÜNKBEN számos további példát is említhetnénk a mezőgazdaságunknak nyújtott segítségről. Többek között meghonosítjuk a plasztikus anyagok alkalmazását a mezőgazdasági termelés lényeges növelése, a kétkezi munka mennyiségének csökkentése és annak érdekében, hogy a mezőgazdaságot is a fejlett szocialista iparunk színvonalára emeljük. ŠTEFAN HUSÁR, " bratislavai Agrokémiai-Technológiai Kísérleti Intézet igazgatója / ÜJ SZÖ 5 * 1960. július 22.