Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)
1960-07-21 / 201. szám, csütörtök
.., hogy többet teremjen a föld A víz körforgása S okat és sokszor hallottunk már beszélni a földről. A parasztember számára amolyan „különös lény", mely rendkívül közel áll hozzá. Betölti egész valóját, s gondja nemcsak a terményé, hanem a terményt dúsító, tápláló talajé, a földé is. Milyen féltő gonddal műveli, hogy vigyáz a földben serkentő élet feltételeire, munkája leendő gyümölcsére. Vele él, lélegzik, s ott, ahol „síróssá" változott a föld egyetlen gondja — felszárítani azt, hogy a szárba szökkenő életnek hosszú csatornák szegélyezhessenek puha ágyat... Másutt pedig „ereket" épít a föld testébe, hogy a hibás vérkeringés „gyógyításával" váljék az ember a természet orvosává. A természet hajdani szeszélyességét hovatovább megzabolázza az emberi teremtő munka, s mint egyéb javakat, ezt is céljai szolgálatába állítja. A nagy feladat végrehajtásában felszabadult szocialista hazánkban egymásra talált az ember és a társadalom. A naponta szépUIő életet alkotó munkával tölti kl a parasztember is. Ezek sorában országos feladattá érett a talajjavítás, a iecsapolás és az öntözés kérdése. „Fordítsunk nagyobb gondot a földre — a mezőgazdaság alapvető termelőeszközére" — hangÚJ SZÖ 5 * 1960. július 21, súlyozza a CSKP országos konferenciájának határozata. S a tervfeladatok sorában többek között olyanok kínálják magukat, mint 198 ezer ha lecsapol&sa, 171 ezer ha-on az öntözés bevezetése, valamint 1J70 km hosszúságú folyómeder szabályozása. E feladatok nagyságát jellemzően érzékeltetik Novotný elvtárs szavai: „Teljes szélességében kell foglalkoznunk e problémával, mert ha nem biztosítanánk elegendő vizet, úgy 10—15 év múlva érezhető vízhiánnyal küszködnénk. A mezőgazdaságban az elegendő vízmennyiség az egyik alapvető feltétele annak, hogy lehetőleg megszabaduljunk a természet gyámkodásától, nagy terméshozamokat érjUnk el és országunk sok vidékén két aratást is." 4,6 milliárd korona biztosítja e tervek valóra váltásának anyagi alapját. S hozzá az a felbecsülhetetlen erő, mellyel dolgozóink lelkesedése tettekre váltja a terveket. Mivel minden terv mögött az ember áll, e mostani célja sem más, minthogy naggyá, boldoggá, gazdaggá tegye az emberi életet. isz minden talpalat nyl föld termésbe fogása nagyobb kenyeret, nagyobb jólétet jelent parasztságunk és mindannyiunk számára. — zsolt A levicei járás ifjúsága tettekkel válaszol a pártkonferencia határozatára. Társadalmi munka keretében Pohronský Ruskovon, Čakán és Gondovon kerül sor — többek között — talajjavításra. Képünkön: A brigádosok egy csoportja a gondovi EFSZ rétjein vízlevezető csatornát épít. A csatorna 86 ha termőföld feljavítását eredményezi. Amit nem tudunk a vízről Szlovákia területére évente átlag kb. 40 milliárd köbméter csapadék hull. Ebből mintegy 13,3 milliárd köbméter a talajnedvességet szolgálja (felszívódik), 11 milliárd elpárolog, s megközelítően 14 milliárd pedig a folyóvizekkel más államokba jut. Az elfolyó víz jelentős része kihasználatlanul hagyja el az országot. Ennek oka részben folyóink hegyi jellege, melynél az állandó vízszint-ingadozás is zavarólag hat. Ugyanakkor az áradást követő gyors lefolyás gyakran talajviz-túltengéssel veszélyezteti a termést és a termőföldet. Szlovákia mezőgazdasága azt a tervet tűzte maga elé, hogy 1961-től 1975-ig 264 63P ha mezőgazdasági földterületen bevezeti az öntözéses gazdálkodást. Ha egy hektár öntözésére átlag csak 2700 köbméter vizet számítunk, a mezőgazdaság céljaira 1975-ig évente 714 425 millió köbméter vizet kell biztosítani. Valljuk meg — ez nem éppen könnyű feladat. Annak érdekében, hogy a vizek ne hagyják el kihasználatlanul az országot, víztárolók építését tervezik, melyekben felfognák a vízmennyiség egy részét s az így nyert tártalékkal aztán biztosítanák az öntözés állandósulását. -tá Fiataljaink példát mutatnak A pöttömnyi emberke, a harmadikos tanuló már a víz körforgásáról olvas. Az óravégi összefoglalóban szépen el is mondja, hogy a nap meleg sugarai elpárologtatják a tengerek, tavak, folyók vizének és a föld nedvének egy részét. Ebből a párából felhők keletkeznek, s belőlük a víz, akár csak a fazék födőjéről, cseppek alakjában visszahull a földre, ahonnan ismét párolog, felhő, majd eső lesz belőle újra és ez állandóan ismétlődik. Mivel a gyerek igazságszerető, természetesnek veszi, hogy a csapadék arányosan osztódik el, s egyforma mértékben növeszti a terményt mind a Magas-Tátra környékén, mind a Dunamenti síkságon. Szülei azonban, akik a Csallóközben laknak, már tapasztalatra tettek szert, s ennek ellenkezőjéről győződtek meg, mert tanúi voltak nem egy olyan esztendőnek, mikor az esőből nagyon gyéren jutott, ami a termésre igen kedvezőtlenül hatott. Általában az emberek, hogy ne legyenek kitéve a természet efféle kénye-kedvének, harcolnak ellene, leginkább ma, amikor a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítéséről van szó. A kopár területeket fával ültetik be, mert így több nedvességet tarthatnak vissza. Vízduzzasztó gátakat építenek, hogy legyen honnan öntözniök, s ahol erre nincs lehetőség — az alacsonyabban fekvő síkságokon — gödröket ásnak víztárolóként. Kivált napjainkban sohasem látott szorgalommal szaporítják az öntözésre szolgáló kutakat. Készülnek az új öntöző hálózatok, ami elsősorban maguknak az építőknek szolgál előnyére, mert a belefektetett összeg busásan megtérül. Rybanyban arról győződtek meg, hogy azon a területen, ahol öntözték a cukorrépát, 75 mázsával több teryiett hektáronként. Roudnice nad Labemben a 10 hektáros öntözött területen hektáronként 633 mázsa cukorrépa és 573 mázsa levél termett, míg az öntözetlenen 433 mázsa cukorrépa és csak 180 mázsa levél. Cakovicén pedig 680 mázsás átlagot értek el, azaz itt is 200 mázsával többet, mint öntözés nélkül. E néhány példa is mutatja dolgozó parasztságunk szárazság elleni eredményes harcát, mely az öntözőberendezések egyre nagyobb mértékű kiszélesítésére ösztönöz, mert így pótolni lehet azt a hiányzó csapadékot, amit a talajtól megvon a természet. Míg az emberi igyekezet az egyik oldalon arra irányul, hogy nedvességet juttasson a talajba, a másik oldalon arra kell orientálódnia, hogy a fölösleges nedvet lecsapolja a földekről. Ezen a téren is tömérdek a példa. Ügyszólván új patakok keletkeznek. Ilyen látható a nitrai járásban Mochovce és Vráble között, ahol 17 kilométeres szakaszon, — ha teljesen elkészül - 320 hektár földet tesz hasznosabbá. A több mint 11 kiBajčon a talajjavító munkálatok még a múlt évben kezdődtek. Ez év júliusában ismét brigádosok, főiskolások jöttek a faluba, hogy folytassák a félbemaradt munkát. A Nitra és a Zitava menti munkálatokról van szó. A tervek szerint két víztárolót építenek majd a fiatalok. Mintegy 100 ezer köbméter víz tárolásával számolnak, mely gyakorlatilag 150 — 200 ha öntözésére lesz elegendő. A számítások mindjárt azt is bizonyítják, hogy a 800 ezer koronás befektetés a terméshozamok növelése és 15 hektár eddig műveletlen föld termése révén egy év alatt megtérül. , A tárolók nagysága mintegy öt hek' Gazdag termés az új termőföldön Mindenütt, amerre csak járunk, aranysárga gabonatáblákat láthatunk. Néhol már aratják is. Odébb kukoricával és burgonyával beültetett föld. Régebben itt mocsár volt. Csak a szarvasmarhákat legeltették, ha ugyan lehetett és volt mit legeltetni. Ha megáradt a Latorca, tengerré vált az egész táj. Még a madár sem közelíthette meg. A víz leapadása után pedig csak gyom termett a tájon. Ma már más a helyzet. A Latorcát megzabolázták s azóta jól terem a föld. Ez idén a bol'i szövetkezetesek kukoricával és burgonyával ültették be az azelőtt hasznavehetetlen földet. A felszántott 109 ha már gazdagon terem. De nemcsak a bol'i szövetkezetnek hoz hasznot az új gátépítés, hanem a többi Latorca menti közösnek is. A múlt évben 750 ha-ral bővült a szántóterület a Latorca mentén. A pol'anyi szövetkezetben is gazdag termés ígérkezik az újonnan felszántott földön. Elérkezett végre az az idő, hogy nem kell félni a Latorcától, mert az - belenyugodva megváltoztatott sorsába - békésen hömpölyög tova. Átok helyett azóta már áldást jelent a földműveseknek. Illés Bertalan, Bačka tárt tesz ki. A terv azzal számol, hogy az egyiket vízi szárnyasok nevelésére, a másikat pedig haltenyésztésre is használják majd. így a tárolónak kétféle rendeltetése lesz. S egyben - kettős lesz a haszon! A teljesség kedvéért még csak anynyit, hogy az építkezések tervét ugyancsak brigádosok, a bratislavai Meteorológiai Intézet CSISZ-tagjai készítették el. Munkájuk 40 ezer korona megtakarítást jelent. Nem kétséges, hogy azok a brigádosok, akik július 4-ével e tervek megvalósítására vállalkoztak, a brigád két hónapja alatt hasznos és nemzetgazdasági szempontból is eredményes munkát végeznek majd. -odA hagyományok szellemében A földre nagy gondot kell fordítanunk. Ezt a gondot az is indokolja, hogy a földterület egy személyre eső átlaga nálunk — más országokhoz viszonyítva — elég kicsi. Így például Bulgáriában 65 ár, Magyarországon 75, Lengyelországban 74, Romániában 81 ár, az Egyesült Államokban 1,19 ha, a Szovjetunióban pedig 2,43 ha jut egy lakosra. A fenti számok is azt bizonyítják, hogy állandó harcot kell folytatnunk minden talpalatnyi földért, ahol biztosítottak a művelés feltételei. A föld termővé tételéért folyó küzdelemből méltó rés^t vállal ifjúságunk is. Ezer és ezer azon fiatalok száma, akik ebben az évben is bekapcsolódnak a talajjavító szövetkezetek munkájába. Előzetes számítások szerint mintegy 50 ezer azon brigádosok száma, akik az Ifjúsági Vasútvonal építésének hagyománya szellemében felváltva bekapcsolódnak a meliorációs munkálatokba. Szép eredményt értek el a brigádosok a múlt hónapban Bánovce és Michalovce körzetében, ahol a készülő csatorna munkálataiban 3000 köbméter földet mozdítottak el. A brigádosok java része júliusban áll munkába. Mindannyiukat egy cél vezeti: váljék a föld mindig gazdagabbá. (zo) A TALAJJAVÍTÁS kérdése Szlovákiában — vízgazdálkodási szempontoktól vezettetve — több mint 500 éve vetődött fel. A töltések és védőgátak építése az élet és a gazdaság védését jelentette. Ezek az építkezések azonban a földesurak szűkkörű érdekei miatt nagyobb jelentőségre nem tehettek szert. AZ ERDŐSÉGEKNEK nagy jelentősége van a vízgazdálkodást illetően. Sajnos azonban, kiterjedésük hovatovább kisebbedik. 1800-ban például négy és félmilliárd hektár erdő volt a világon; ma ez a szám mintegy 3,9 milliárd ha-ra apadt. A kapitalista országok erdőgazdálkodására jellemző, hogy csupán a fakitermelés hasznot hajtő jellegét veszik figyelembe. A szocialista országokban az erdőgazdálkodást más szempontok szerint ítélik meg. Az a kialakult vélemény, hogy a vízgazdálkodás az erdőgazdálkodásnál kezdődik. Ezért nálunk nem az erdők kiirtása, hanem fejlesztése az elv. Ezért csökken nálunk évről évre a fakitermelés s növekszik az erdősítés üteme. A TALAJJAVÍTÓ építkezések rentabilitása 3-30 százalékos. Más szóval ez annyit jelent, hogy a beruházás értéke 3-tól 30 évig térül meg. Csak kivételes esetekben kedvezőbb ez a szám. Bajčon például 800 ezer korona befektetés egy év alatt megtérült. A SAJÁT ERŐFORRÁS kihasználása a talajjavítás esetében sem lehetetlen-.' Az alagcső hiánya például sok helyütt megakasztja a munkát. Dolné Slažanyban azonban másként okoskodtak. Az alagcsövet rőzséből készült sövényfonattal helyettesítették, mely nagyon jól bevált. - d A meliorációs munkálatokban - nehéz talajon is - jó szolgálatot tesznek a D-500-as „kanalasok". A képen: Bohumil Kožišek bágeros. (Svét v obr.) • A Iecsapolás révén egy hektár termőföld évi jövedelme átlag ezer koronával növekszik. • Az öntözés a bevételben 1700 Kčs többlet-hasznot jelent. • Egy hektár kopár terület erdősítése két hektár termőföldet véd meg. • A kelet-szlovákiai síkság körzetében —, viszonylag rövid idő alatt, 1965-ig egymilliárd korona befektetéssel végeznek talajjavítási munkálatokat. • A kelet-szlovákiai síkságon végzett vízgazdálkodási intézkedések nyomán 25 ezer ha-ral növekszik a termőföld területe, s a mafeőgazdaság tiszta bevétele 160 millió koronával. • Dél -Morvaországban, a Štítary na Znojemskú község körzetében végzett munkálatok 1000 ha lecsapolását szolgálják. 4 jó munka eredményét a méterről méterre növö új csatornák adják. A Csallóközben épülő Čalovo—Holiáre -.satorna építkezése nyomán 120 ezer köbméter j öld 'cerül megmozgatásra. Előtirben: Ján Chlapatý és Gejza Zeruan bágerosok — „taktikai" megbeszélésen. lométeres Čalovo-Holiare csatorna szintén arra szolgál, hogy a vizenyős földek vízfölöslegét lecsapolja, s ahql a föld száraz, ott öntözni lehess«n belőle. Ez a sok apró vízgazdálkodási építkezés odavezet, hogy 15 év múlva 224 968 hektárról a fölösleges víz elfolyhat, s ugyanakkor 264 638 hektárra akkor lehet szolgáltatni, mikor arra szükség lesz, s mindez azért, hogy az ember életét gazdagabbá tegye és a mai harmadikos tanulót ne az a csalódás érje, ami annakidején szüleit. -usEgy mondatban i