Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-15 / 195. szám, péntek

Rudolf Strechaj elvtársnak, az SZNT elnökének nyilatkozata (Folytatás a 3. oldalról.) Számos EFSZ-ünk és gazdaságunk van azonban, amelyek eredményeikkel szemléltetően megmutatták, hogyan lehet és kell harcolni a mezőgazdaság fejlesztéséért, a hektárhozamok és a hasznosság növeléséért; ilyenek az Ifjúsági Falu, a lukovi, silicai, Nitrianska Streda-i, božetechovoi, necpaly-i, kolárovoi és más EFSZ-ek, a hlohoveci, želiezovcei, Kr. Chlmeci, palárikovói és más állami gazdaságok. Köszöntjük a mezőgazdaság kiváló dolgozóit, Csehy, Morong. Móry, Kondeľ, * '" - Bučák, Ďurík, Zaťko, Boros, Grajciar, Hajdú, Dudášová, Ojlaky elvtársakat és ezernyi más dolgozót, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésében jó ere. riényeket érjünk el. Az ipar, a vízierőművek, utak, mezőgazdasági létesítmények, iskolák, kórházak és lakások nagyarányú építése az elmúlt 15 esztendőben nagy igényeket támasztott építőiparunkkal szemben. Az építőipar fejlődése mind a munkák mennyiségét, mind minőségét tekintve, a gépesítés és a munkatermelékenység színvonalának emelése fontos szerepet játszott a kitűzött célok elérésében. Az épltőmunkák összes mennyisége 1959ben közel négyszerte volt több, mint 1948-ban. Nemcsak mennyiségi gyarapodásról van szó, hanem az építőipar általános műszaki és szakmai színvonalának emeléséről Is, hisz építészetünk műszakilag igényes feladatokat oldott meg, egyrészt völgyelzárógátak, vízierőművek, hidak, alagutak, másrészt nagy ipari üzemek építésében. Pártunk szüntelenül nagy gondot fordít építőiparunkra, emellett a munkaerők, főleg a szakmunkások mozgósítása, az építészet gépesítése és iparosítása, egyszóval az építőiparnak és az egyes építkezéseknek jobb felszerelése, a lehaladóbb munkamódszerek bevezetése e téren is lehetővé tették, hogy lényegében sikerrel teljesítsük az igényes feladatokat Erről tanúskodik pl. az a tény, hogy 1939-ben az összes földmunkák 78 százalékát komplex gépesítéssel végezték el. Sikeresen fejlődött a folyamatos munkamódszerű lakásépítés. 1959-ben az építőipari szervezetek a lakásegységek 66 százalékát ezzel a módszerrel építették fel. Fejlődik a szerelt épületelemek felhasználása a lakásépítésben, 1959ben elérte az összes lakásépítkezések 9 százalékát. Az építészet gépesítésével és iparosításával ebben az iparágban a munka termelékenysége 1948-hoz képest három és félszeresen nőtt. Lényegesen megjavult úthálózatunk minősége és kibővült a teherés személyforgalom. A szovjet hadsereg győztes csapásai elől menekülő hitlerista hordák jelentősen megrongálták közlekedési hálózatunkat. Elpusztították a vasútvonalak 71,3 százalékát, valamint 1504 közúti hidat. A felszabadulás utáni első esztendőkben sürgősen helyre kellett állítanunk a közlekedést, hogy biztosítsuk népgazdaságunk szállítási, szükségleteit és a lakosság közellátását. Gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal a vasúti forgalom erős növekedésében nyilvánult meg, és a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti forgalom lebonyolítására új áruátrakodó vasúti állomást kellett építeni Čierna na Tisoun és kétvágányúvá kellett kiépíteni a Barátság-vasútvonalát. Ugyanakkor új vasútvonal épült Rožňava és Turňa n/Bodvou között, amivel biztosítottuk közép- és Délkelet-Szlovákia összefüggő vasúti összeköttetését. A vasútvonalak és a vasútállomások teljesítőképességének növelése mellett hozzáfogtunk a vasúti közlekedés fejlesztése alapkérdésének megoldásához: a villamosításhoz. Az első szakaszban energetikusaink a Szövetségi-vasútvonal legnehezebb helyi szakaszát villamosították Žilina és Spišská Nová Ves között 166 km hosszúságban és folytatjuk az egész vasútvonal villamosítását. Az eddigi elavult gőzmozdonyokat egyre nagyobb mértékben helyettesítjük gazdaságosabb Diesel-motoros mozdonyokkal. Szlovákia aránylag ritka vasúti hálózata jelentős helyet biztosít rohamosan fejlődő gépkocsi-közlekedésünknek. Az állami vállalatok személyszállító forgalma 1949-ben 270 autóbuszvonalon bonyolódott le, összesen 8100 km hosszúságban 1959-ben már 1062 autóbuszvonalunk volt, összesen 28 289 km hosszúságban. Az autóbuszforgalom gyors fejlődését a következő adatok bizonyítják: 1949-ben 50,5 millió utast szállítottak, 1959-ben már 303.4 millió személyt. Hasonlóan gyorsan fejlődik a teherszállító gépkocsiforgalom is. amelynek teljesítménye az 1959-es évi kereken egymillió tonnáról 1959ben 39 millió tonnára emelkedett. ÜJ SZÖ 4 * 1960. július 15. Egyidejűleg megjavult az úthálózat minősége is. A szilárd burkolatú utak aránya a i 1Í49. évi 10,6 százalékról 1960-ban 33 százalékra emelkedik. Szlovákia olyan fejlődést ért el az országépítés rövid 15 esztendeje alatt, hogy nem találjuk párját sem nemzetünk történetében, sem a szocializmuson kívüli világban. Hadd idézzek néhány számadatot A népgazdaság szocialista szektorában (a szövetkezeti szektort nem számítva) a foglalkoztatottság 1060 000 személy, ebből csak az iparban közel 400 000 személy dolgozik. Hogy ez mekkora siker, abból látszik, hogy 1937-ben az Iparban kereken 102 000 személy dolgozott. Szlovákiában tizenöt évvel ezelőtt a fő kereseti forrás a mezőgazdaság volt, amely kereken az ország másfélmillió lakosát foglalkoztatta. Ma a mezőgazdaságban mintegy 624 000 személy dolgozik. A mezőgazdaság további felszerelése korszerű gépekkel és gépi berendezésekkel lehetővé teszi, hogy tovább növeljük a belterjességet és a munka termelékenységét, s ezzel csökkentsük a foglalkoztatott személyek számát. A Szlovákia gazdaságának szerkezetében és fejlettségében beállt változásokról tanúskodik az a tény Is, hogy rohamosan nőtt az ipar része az összes anyagi termelésben. 1948-ban az ipari termelés egy lakosra átszámítva nem egészen 2000 koronát tett ki, 1960-ban meghaladja a 7500 koronát. A gazdaság hatalmas arányú fejlődése és szerkezeti változásai együttjárnak a dolgozók szakképzettségének gyarapodásával, a munka egyre jobb ellátottságával termelőeszközökkel és energiával. Csak az utóbbi hat év alatt 53 200-ról közel 117 000-re emelkedett, vagyis több mint megkétszereződött a felsőbb és alsóbb fokú szakképzettséggel rendelkező dolgozók száma, a főiskolai képzettségű szakemberek száma pedig 14 700-ról több mint 33 000-re" nőtt. 1953-ban - az EFSZeket nem számítva — a népgazdaságban foglalkoztatott ezer dolgozóra mindössze 78 fő- és középiskolai képzettségű szakember jutott, 1960ban viszont már 157,5. Ez az arány a mezőgazdaságban is javul, 1953ban ezer hektárra csak 1,95'fő- vagy szakiskolai képzettségű szakember jutott. 1959-ben számuk elérte a hatot. Hasonló fejlődés tapasztalható népgazdaságunk valamennyi ágában. Kialakulnak a reális feltételei annak, hogy a harmadik ötéves tervben politikailag öntudatos, szakképzett káderekkel biztosítsuk a népgazdaság további fejlesztésének igényes feladatait. További fő- és szakiskolák épftésével e tekintetben jelenleg tovább javul a helyzet. Gyors ütemben folytatódott a gazdaság felszerelése álló alapokkal. 1955-ben az iparban és építőiparban foglalkoztatott egy dolgozóra 60 000 korona értékű állóalap jutott, 1958ban az egy dolgozóra átszámított állóalap értéke elérte a 69 000 koronát. Ugyanakkor az új állóalapok műszakilag magas színvonalukkal megfelelnek a mai műszaki lehetőségeknek és jelentősen hozzájárulnak a munkatermelékenység állandó növeléséhez. Sok iparágban, főleg a vegyi iparban, a gépiparban, a faiparban és épltőanyagiparban a termelésben új, haladó technológiát vezettünk be. Az elért eredményekről néhány példa tanúskodik. A gépiparban pl. a forgácsmentes szerszám-gépek aránya egyre nő, ugyanakkor egyre több egyrendeltetésű nagy teljesítőképességű gépet gyártunk és felszereljük velük a hengercsapágyakat, fegyverzeteket, orvosi és mérőműszereket, valamint egyes közszükségleti gépipari gyártmányokat előállító üzemeinket. A vegyi iparban új gyártási ágazatokat vezettünk be s ennek érdekében el kellett sajátítani számos új technológiai és termelési folyamatot, főleg a plasztikus műanyagok, műrostok, műtrágya gyártásában stb. Gazaságunk fejlett műszaki színvonalának egyik szemléltető példája a fanyersanyag kihasználásának módja. 1948-ban az összes kitermelt fa 33,5 százalékát tüzelőként használták fel, 57,4 százalékát gépileg, s csupán 9,1 százalékát dolgozták fel vegyileg. Ma a kitermelt fának csupán 15,2 százaléka kerül mint tüzelő felhasználásra, a vegyi iparilag feldolgozott famennyiség pedig 18,9 százalékra nőtt. Jelentős fordulat állt be az építőanyagipar technológiájában is. A szlovákiai épltőanyagipar egész sor új gyártási folyamatot vezetett be a könnyűépltőanyagok és a nagv épületelemek előállításában. Bevezették a likacsos beton gyártását hamuanyagok felhasználásával, a keramzitot pedig épületelemek gyártásánál használják fel. Növekszik az öntöttbeton felhasználása ls az építkezéseken. Az épltőanyagipar termelési módszereiben végrehajtott változások lehetővé tették, hogy megvalósítsuk beruházási építkezéseink nagyarányú tervét és megteremtjük annak előfeltételeit, hogy magában építőiparunkban is új technológiát vezessünk be és termelését jellegében minél közelebb hozzuk az ipari termeléshez. A szocialista gazdaság fejlődésével karöltve - hála pártunk nagy szervező- és nevelőmunkájának — fejlődött a dolgozók szocialista öntudata is. Hangsúlyoznom kell, hogy e tényező — a dolgozók szocialista hazafisága és a szocialista országépítés feladatainak teljesítésével tanúsított lelkes áldozakészségük nélkül nehezen vezethettük volna be a munkatervezésnek azokat a haladó módszerelt, amelyekkel ma már népgazdaságunk valamennyi ágában találkozunk. A tervfeladatok alkotó szellemben való teljesítése, a munkások lelkesedése és a forró szocialista hazafiság kifejezésre jutott az élmunkások mozgalmában, a szocialista munkaversenyben és legutóbb főleg a szocialista munkabrigádok szervezésében. Ez a nemes mozgalom, amely a pártszervezetek vezetésével, az ifjúsági és szakszervezetek támogatásával egyre inkább kibontakozik, ma már gyökeret vert a dolgozók széles tömegeiben, szá mos munkaközösség, üzem és válla lat legsajátabb ügye lett. Csodálatot és elismerést érdemel mindaz az új és szép dolog, amit dolgozóink kezdeményeznek. Mennyi alkotó kezdeményezést mutat népünk, amely hazájának szabad gazdája lett! Nézzük csak a szocialista munkabrigádokat. Talán nem a dolgozók nagyfokú politikai öntudatának jele, ha úgy határoznak, hogy szocialista módon fognak dolgozni és élni? Nem a nagyfokú szocialista öntudatot bizonyítja-e, ha egy ilyen munkaközösség tagja megszabadul régi szokásaitól, régi életmódjától, egyszóval szocialista módon kezd élni? Az ilyen emberek új, szocialista társadalmunk biztos és erős pillérei és megérdemlik teljes tiszteletünket és elismerésünket. Magukban hordozzák azoknak az egyre tökéletesebb embereknek tulajdonságait, akik a kommunista társadalmat fogják alkotni. Ezért ehelyütt is hangsúlyoznom kell, hogy nagyra becsüljük a pártunk nevelte nagyszerű szocialista brigádok munkáját, amilyenek például a Boháčik elvtárs vezette szocialista munkabrigád Piesokban, a Kakalejčík elvtárs vezette szocialista munkabrigád a košicei építőipari üzemben, a Fehérváry elvtárs vezette szocialista munkabrigád a Nové Zámky-i Elektrosvit-gyárban, a Gajdoš elvtárs vezette szocialista munkabrigád a ružomberoki Északszlovákiai Papírgyárban, és Igyekszünk megteremteni annak feltételeit, hogy nemes erőfeszítéseik mindig teljes támogatásra találjanak a Szlovák Nemzeti Tanácsban és szerveiben. Dolgozóink nagyfokú szocialista öntudata megnyilvánul abban is, hogy széleskörűen vesznek részt a gazdasági és kulturális országépítés irányításában. Pártunk nemcsak nagyra becsüli a dolgozók e magatartását, hanem mint tudjuk, megteremt minden feltételt ahhoz, hogy kezdeményezésük teljes mértékben kibontakozzék. Nincs olyan fontosabb probléma, amelynek megoldásáról ne tanácskoznék a dolgozókkal. így volt ez a dolgozók életszínvonalának további emelését szolgáló Intézkedések előkészítésénél, a lakásprobléma megoldásánál, a beruházási építkezések hatékonyságának felülvizsgálásánál és legutóbb államunk területi és közigazgatási felosztásának átszervezésénél, valamint az új, szocialista alkotmány tervezetének országos megvitatásánál. A dolgozókkal legszorosabb együttműködésben általában sikeresen teljesíthettük azt a fontos politikai és gazdasági feladatot, amelyet a munkásbérek rendszerének átépítése jelentett és amely nagy fontosságú a végzett munka mennyisége és társadalmi fontossága szerinti díjazás szocialista elvének megszilárdításában. Szlovákia sikeres gazdasági fejlődése, amelyet a munkásosztály hatalomra jutása után értünk el a CSKP politikájának következtes és áldozatkész megvalósításával, -forradalmi változásokat hozott a lakosság anyagi és kulturális életszínvonala terén. Mindazt, amit a társadalmi fogyasztás terén elértünk, össze sem hasonlíthatjuk a múlttal. Hiszen csak iskolaügyünk terén olyan intézkedéseket foganatosítottunk, hogy ma hazánk minden lakosának reális lehetősége van — képességeivel kellő összhangban — valamennyi ágazatban a legmagasabb fokú képzettség ingyenes elérésére. A CSKP KBnek az iskola és a termelés, az ok- j tatás és a termelési gyakorlat közötti szoros kapcsolatról hozott határozata értelmében jelenleg olyan intézkedéseket valósítunk meg, melynek alapján minden honfitársunk teljes mértékben felkészülhet az életre, amellett, hogy maradéktalanul teljesíti a magas fejlettségű szocialista társadalom felépítésének nagy és igényes feladatait. A következő összehasonlítás jellemzi a legjobban, mily magasra emelkedik Szlovákia lakosságának műveltségi színvonala: 1937-ben több mint 400 család tagjai közül csak egy személy tanult főiskolán. Ma mintegy 42 családra jut egy főiskolás. A főiskoláinkon és pedagógiai intézeteinkben a távtanulókat is beszámítva 23 754 ember tanul, úgyhogy hazánk minden 10 000 lakosára számítva 60 a főiskolások szarna, míg az 1937-es évben, 10 000 lakos közül mindösszé csak 6 személy folytatott főiskolai tanulmányokat. Pártunk jelentős egészségügyipolitikai dokumentumainak életbe léptetésével igen nagy előrehaladást értünk el az egészségügyi gondoskodás terén. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a dolgozók egész-l ségéről való gondoskodásban a világ legelső országai közé tartozik. Gyors ütemben növekszik az egészségügyi intézmények száma, ezek befogadó képessége és az orvosok száma is. Míg Szlovákia 1000 lakosára 1948-ban valamennyi egészségügyi intézményben csak 6,5 ágy jutott, az ágyak száma ma már 9,6-ra emelkedett. Lényegesen sűrűbb lett a kórházak és az orvosi rendelők hálózata. Az egészségügyi gondoskodás terén megtett fejlődésünk Igen kifejezően nyilvánul meg az orvosok s a szakképzett személyzet létszámának növelésében. Ma hazánkban egy orvosnak 678 lakosról kell gondoskodnia, míg egy orvosra 1937-ben 1819 személy jutott. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy az említett időben hazánk sok területén még ennél ls sokkal kedvezőtlenebb volt a helyzet. A jobb egészségügyi gondoskodás, a lakosság nagyobb fokú kultúrája abban is megnyilvánul, hogy lényegesebben ritkább a fertőző betegségek és az élősdik okozta betegségek előfordulása. Az e betegség okozta halandóság az 1937. évi 206 esetről, 1959-ben 48 esetre csökkent 1000 lakosként. Eddig sohasem tapasztalt és relatívan magas szinvonalat értünk el az egyéni fogyasztás terén is. E szakaszon különösen a fogyasztás összetételében került sor lényegbevágó változásokra. Ennek egyik jellegzetessége, hogy a természetbeniek fogyasztása a piaci fogyasztásra tolódott át, ami főleg a gazdaság és a foglalkoztatottság összetételében végbement változásokkal függ össze. Az élelmiszerek fogyasztásában oly magas színvonalat értünk el, amely teljes mértékben biztosltja a táplálkozás nagy kalória értékét Emellett egyre nagyobb gondot fordítunk az 4rtékes állattenyésztési termékek, különösen a hús, vaj, tej, tojás stb. termelésére, s a vitamindús termékek, főleg a zöldség és a gyümölcs termesztésére. Dolgozóink háztartásaiban egyre több a háztartási munkák megkönynyltését s a kulturális igények kielégítését szolgáló eszköz. így például rádió minden családban, televíziós vevőkészülék és hűtőszekrény minden tizedik családban, háztartási villamosmosőgép csaknem minden második családban van. Hasonló a helyzet a személyes igényeket kielégítő további cikkek terén is. Bárki saját szemével győződhet meg arról, hogy hazánk népe egyre kiadósabban táplálkozik, egyre szebb és jobb minőségű az öltözködése, kulturáltabb az ^lete, egyre több korszerű kivitelű lakást bocsátanak rendelkezésére, röviden mondva: egyre jobb, örvendetesebb népünk élete, ami úgyszólván manifesztációsan nyilvánult meg a II. Országos Spartakiádunkon fellépő sok tízezer tornász szebbnél szebb gyakorlataiban. Tisztelt elvtársnők és elvtársak, drága barátaim! Ha elért sikereinkről beszélünk, mindig arra gondolunk, hogy ez elsősorban pártunk és Központi Bizottsága bölcs, előrelátó s következetes lenini politikájának köszönhető. Pártunk és Központi Bizottsága városaink és falvaink dolgozó népével a legszorosabb kapcsolatban fokról fokra valósította meg a szocialista országépltés nagyszabású programját és ennek alapján biztosította az egész társadalom s minijén egyén anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb kielégítését. Szlovákiában a termelőerők fejlesztésében elért színvonal, a természetadta gazdasági feltételek s a dolgozó nép hatalmas, tömeges kezdeményezése minden feltételt megad a gazdasági fejlődés újabb gyors előrelendltésére s a dolgozók életszínvonalának továbbfokozására. Szlovákia e feltételeknek az eddiginél jobb kiaknázásával még nagyobb mértékben járul hozzá fő célunk eléréséhez, a szocialista építőmunka befejezéséhez és a magas fejlettségű szocialista társadalom s az eljövendő kommunista társadalom anyagi alapja kiépítéséhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Szlovákia gazdaságfejlesztési távlati kérdésének megoldásában igen jelentős fordulópont volt pártunk országos konferenciája, mely a legközelebbi öt évre jóváhagyta gazdasági és kulturális építömunkánk további nagyszabású programját. Ez a program szilárd alapokra helyezi a termelőerők újabb nagymérvű fejlesztését, s a természetadta és gazdasági feltételek legnagyobb fokú kihasználását harmadik ötéves tervünk éveiben s az 1965-ös évet követő időszakban is. Amikor azokat a feltételeket értékeljük, amelyekkel Szlovákia gazdasága rendelkezik további gyors ütemű fejlődése érdekében, azt állíthatjuk,, hogy ezek a feltételek általában igen kedvezőek. Nagy lehetőségek rejlenek elsősorban Szlovákia nyersanyagforrásai és természeti kincsei eddiginél hathatósabb kiaknázásában, kedvező földrajzi fekvése további kedvező távlatokat tár fel előtte a szocialista tábor országaival való gazdasági együttműködés, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködés terén. Ilyen nagy lehetőségek vannak Szlovákia egyes területeinek kedvező vízgazdálkodási feltételeiben. Végül pedig a termelés fejlesztésének igen fontos tényezője a munkaerők jelentős forrásai. Ezekkel az alapvető fontosságú forrásokkal. az eddiginél sokkal ésszerűbben és hatékonyabban kell gazdálkodnunk. Sokkal tökéletesebben kell megművelnünk a talajt, melynek területe, sajnos, igen korlátozott Szlovákiában. Célszerűbben kell kihasználnunk folyóinkat és Vizeinket. Ez vízgazdálkodási rendszerünk valóban tudományos kidolgozását igényli. Hiszen a mezőgazdasági termelés Szlovákia számos igen előnyös vízgazdálkodási és éghajlati feltételekkel rendelkező területén korántsem eredményez olyan hozamokat, amelyek elérhetők volnának a földalap minőségi megjavításával, főleg a vízgazdálkodási viszonyok rendezésével és azzal, hogy elegendő nedvességet biztosítsunk a növényzetnek fejlődése idejére. Az erre vonatkozó számítások szerint 1975-ig 216 000 hektárnyi területen kell óvintézkedéseket foganatosítanunk az árvizek ellen, több mint 200 ezer hektáron kell szabályoznunk a belvizek lefolyását és 237 Ö00 hektáron megoldanunk az öntözéssel kapcsolatos problémákat. E munkálatok elvégzése után és egyben a talajjal való gaz'dálkodás színvonalának általános emelésével Szlovákia egyes területei, mint délnyugati része és a Keletszlovákiai Síkság lesznek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság legbelterjesebb mezőgazdasági termelését megvalósító területek. Szlovákia mezőgazdasága így jelentős mértékben hozzájárul majd azon célunk eléréséhez, hogy teljes egészében saját forrásainkból elégíthessük ki a lakosság szükségletét alapvető fontosságú élelmiszerekben. Ez azonban nagy erőfeszítéseket követel meg mindnyájunktól, a nemzeti bizottságokban dolgozó valamennyi elvtárstól, a mezőgazdaság, a mezőgazdasági kutatómunka, a tervezés szakaszán és másutt tevékenykedő összes dolgozóktól. így kell ennek lennie fontos nyersanyagunk — a fa felhasználása terén is. Erdőink gazdagságát, melyet a fasiszta sáfárkodás idején alaposan kiraboltak, állandóan ki kell egészíteni és a fát mint nyersanyagot a legcélszerűbben kell felhasználni. Az ásványi nyersanyagok mai napig felülvizsgált készletei alapján féltételezhetjük a vasérc, a réz, a mangán, a pirit, a barnaszén, a lignit és egyéb ásványok fejtésének további növelését is. Bár nem rendelkezünk különösen gazdag lelőhelyekkel, az eddiginél jobb kiaknázásukkal jelentős mértékben járulhatunk hozzá hazánk népgazdasága tüzelőanyag- és ércszükséglete kielégítéséhez. Az ásványi eredetű nyersanyagok egyes válfajai igen bőséges alapot adnak fontos termelési ága::atok fejlesztésére. Ilyen lehetőségeket nyűjt például a magnezit és egyes, az építőanyagok előállításához és a vegyi ipar számára szükséges nyersanyagok is. Meg vagyunk róla győződve, hogy geológusaink még nem mondták ki az utolsó szót azon reális feltételek megállapításával kapcsolatosan, amelyek további terméss:eti kincsek, például a földgáz, a kőolaj, egyes ércek stb. feltárását tennék lehetővé. Szlovákia gazdaságának további fejlesztésére a harmadik ötéves terv keretében melyet a CSKP országos konferenciája jóváhagyott, igen nagy (Folytatás az 5. oldalon)