Új Szó, 1960. július (13. évfolyam, 181-211.szám)

1960-07-15 / 195. szám, péntek

Rudolf Strechaj elvtársnak, az SZNT elnökének nyilatkozata .(Folytatás a 4. oldalról) jelentőségű lesz a szocialista tábor országaival, elsősorban a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködés mind nagyobb terjedelme. Hazánk legkeletibb részén, a hazánk területét a testvéri Szovjetunióval egybekötő kelet-szlovákiai kerületen át áramlanak hozzánk a Szovjetunióból a nyersanyagok, a különféle árucikkek és egyéb termékek. Ezek a szállítások a helyi forrásokkal együtt hozzák majd létre annak alapját, hogy fejleszthessük iparunk alapvető fontosságú ágazatait, a feldolgozó ipar, különösen a gépipar és a közszükségleti ipar ágazatait, mint ahogyan ez már a Keletszlovákiai Kohómű építésénél is megmutatkozik. Egyik legfontosabb feladatunk lesz a közeljövőben, hogy teljes mértékben igénybevegyük a szlovákiai munkaerőforrásokat. Meg kell mondanunk, hogy eddig nem merítettünk ki minden tartalékot. Mezőgazdaságunk további gépesítésével, ami mentesíti az embereket a nehéz kétkezi munkától, további munkaerők szabadulnak fel mezőgazdaságunkból. Ezenkívül további lehetőségeink vannak arra, hogy a háztartásbeli nők az eddiginél sokkal nagyobb mértékben bekapcsolódjanak a munkafolyamatba. A népesség nagyfokú szaporulatának következtében egyre nagyobb lesz a munkabíró lakosság száma. A lakosság gyarapodására vonatkozó távlati adatok szerint egyre nagyobb lesz Szlovákia részaránya az országos viszonylatú gyarapodásban. Ez pedig arra ösztönöz bennünket, hogy a munkaerőtorrások kimerítésének problémáját távlatilag és kellő áttekintéssel úgy dolgozzuk fel, hogy az a legnagyobb összhangban legyen népgazdaságunk mind termelési, mind nem termelési ágazatainak fejlesztésével. Amint azt a CSKP országos konferenciáján hozott határozatok hangsúlyozzák, hazánk s ezzel egyben Szlovákia további fejlesztésének fő céljaként az egész társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb kielégítését kell tekintenünk. Emellett a szükségletek kielégítésének módjában egyre kifejezőbben nyilvánulnak majd meg a szocialista ember, a magas fejlettségű szocialista társadalom tagja új életstílusának elemei. Pártunk és kormányunk határozataival összhangban igen fontos feladatunk lesz, hogy 1970-ig megoldjuk szocialista építőmunkánk egyik igen jelentős kérdését. 1970ig egymillió kétszázezer új lakást, ebből Szlovákiában mintegy 420 ezer lakásegységet kell felépíteni. Emellett arról is kell gondoskodnunk, hogy minőségileg is egyre magasabb.legyen a lakások színvonala. Dolgozóink életszínvonalának emelésére nézve rendkívüli jelentőségű lesz a munkaidő fokozatos lerövidítése, ami azt jelenti, hogy városaink és falvaink dolgozóinak sokkal nagyobb lehetőségei nyílnak a kulturális, társadalmi és politikai életre. E jelentős feladat teljesítésére azonban meg kell teremtenünk a múlhatatlanul szükséges felételeket az anyagi termelés, a tervfeladatok teljesítése és a munkatermelékenység növelése terén. E gyönyörű távlatok valóra váltását a CSKP országos konferenciáján e napokban jóváhagyott, az 1961 — 1965-ös évekre szóló harmadik ötéves tervünk éveiben kezdjük meg. E terv megvalósításával váltjuk valóra a CSKP XI. kongresszusának azt a határozatát, hogy hazánk termelőerőinek hatalmas arányú fejlesztése révén ki kell egyenlítenünk a Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági színvonalában mutatkozó különbségeket. Szlovákia a harmadik ötéves terv éveiben további határozott lépést tesz gazdasági és kulturális színvonala emelése érdekében. Ezekben az években a gyors ütemű iparosítás, a mezőgazdasági munka hatékonyságának és termelékenységének növelése, s a társadalmi fogyasztás további növekedése lesz jellemző a népgazdaság fejlesztésére. Mily nagyvonalú gyönyörű távlatokat nyitnak meg előttünk ezek a tények. Ipari termelésünk 1965-ben csaknem olyan terjedelmű lesz, amilyen 1948-ban az egész köztársaság ipari termelése volt. A termelés abszolút növekedése a harmadik ötéves terv éveiben a második ötéves terv éveiben elért eredményekhez . viszonyítva megkétszereződik és Szlovákia részaránya több miht ,25 százalékos lesz az országos növekedésben. Az ipar nagymérvű fejlesztését strukturális módosításával egyidejűleg hajtjuk végre. A gazdaság országos fejlesztésével és irányzatával összhangban fokozódik elsősorban az ipar nyersanyagtermelő ágazatainak és a gépiparnak jelentősége, úgyhogy a harmadik ötéves terv utolsó évében még kifejezőbben változik meg iparunk összetétele. Az ipar három döntő fontosságú ágazata — a kohászat, a vegyi ipar s a gépipar képezi majd az egész ipari termelésnek több mint a felét. Azzal, hogy iparunk fejlesztése alapvető fontosságú ágazataira összpontosul — mint ahogyan ezt a CSKP országos konferenciáján hozott fontos határozatok is hangsúlyozzák, — Szlovákia hazánk nehéziparának jelentős területévé változik. A termelés terjedelméből 1965-ben Szlovákiára a kohóipar 17,6 százaléka, a vegyi ipar csaknem 29 százaléka esik stb. Ez a részarány a nyersanyagtermelő-ágazatok országos terjedelmében az 1960. évi 18 százalékról 1965-ben 24,4 százalékra emelkedik. Szlovákia a termelés növelésében mintegy 40 százalékkal részesül. Kohóiparunk fejlesztésének alapja a fekete fémkohászat lesz. Szlovákiában már 1965-ben több mint egymillió tonna nyersvasat, 986 000 tonna hengerelt anyagot és további kohóipari termékek nagy mennyiségét állítjuk elő. A Keletszlovákiai Kohómű — hazánk e legnagyobb beruházási építkezése — befejezése után jelentős mértékben járul majd hozzá egész hazánk kohóipari termelése összetételének minőségi megjavításához. A fekete fémkohászaton kívül gyors ütemben fejlesztjük majd a színes fémkohászatot és a kohóipari másodtermelést is. Lényegesen növeljük egyes színes fémek, különösen az alumínium termelését és meghonosítjuk a nikkel gyártását is. Az eddiginél hatásosabban használjuk ki kohőipari nyersanyagforrásainkat. Elsősorban mintegy 45 százalékkal növeljük a vasérc és a magnezit fejtését, továbbá a tűzálló anyagok termelését. Hazánk gazdasági szükségletei biztosítására messzemenő jelentőségű lesz vegyi iparunk fejlesztése is. Csaknem 2,6-szorosára kell növelnünk ezen iparágazatunk termelésének terjedelmét. A harmadik ötéves terv éveiben széles alapokra helyezzük ezt az ágazatot, melynek fejlesztése az 1965-ös évet követő időben még rohamosabb lesz. Vegyi iparunk fejlesztése főleg az üzemanyag, a műtrágya termelésére, a plasztikus anyagok gyártásának széleskörű meghonosítására, ezen anyagok és a műrostok feldolgozására irányul. Szlovákiában néhány hatalmas vegyi ipari kombinát épül, elsősorban az ország délnyugati és keleti területén. Ezzel egyidejűleg megteremtjük a gépipari termelés hatalmas fejlesztésének feltételeit is. Kiegészítjük és kibővítjük számos eddigi gépipari üzemünket, hogy a lehető leghatékonyabban használhassák ki eddigi termelőképességüket és termelési területeiket. Gépipari üzemeink keretében megkezdjük új kohőipari részlegek építését is. Gépipari termelésünk a harmadik ötéves terv éveiben mintegy kétszeresére növekszik és termelési terjedelmét tekintve a gépipar lesz Szlovákia legerősebb ágazata, mely emellett igen fontos szerepet tölt be az országos jellegű feladatok biztosításában. Nincs azonban szó csak mennyiségi gyarapodásról. A gépipar jelentős mértékben részesül Szlovákia gazdasági szívonalának további emelésében, a munkásosztály erősítésében és a dolgozók szakképzettségének tökéletesítésében. A gépipar sikeres fejlesztésére utal az a tény is, hogy 1965-ben mintegy 110 000 ember dolgozik majd ebben az ágazatban és termelésének terjedelme nagyobb lesz, mint Szlovákia egész iparának 1953. évi termelése. Az életszínvonal emelésére vonatkozólag a CSKP XI. kongresszusán kitűzött és a CSKP országos konferenciáján hozott határozatokban konkretizált célokból kiindulva biztosítjuk a közszükségleti és az élelmiszeripar ágazatainak további gyors fejlesztését is. Ezen ágazatok termelését több mint 39 százalékkal növeljük. Harmadik ötéves tervünk teljesítése e szakaszon is új, nagy teljesítőképességű üzemek további építését jelenti. Megkezdjük számos üvegipari, textil- és faipari új üzem építését. Igen jelentős tényként kell értékelnünk különösen az üvegipar kiépítését, melynek keretében számos új, haladó irányzatú termelési ágazatot, például a habüveg, az üvegrostok stb. gyártását honosítjuk meg. Pártunk igan nagy figyelmet szentel a népgazdaságunk szükségleteit biztosító energetika további fejlesztésének is. A villamos energia termelését az 1959. évi 3,9 milliárd kWÓ-ről 7,8 miliárd kWó-ra növeljük, úgyhogy 1965-ben Szlovákiában elérjük azt a színvonalat, amilyen 1948-ban az egész Csehszlovák Köztársaságban volt. Az energiatermelés súlypontja a Novákyban, Bratislavábai\ és a kelet-szlovákiai Vojanyban épülő, gőzerőre berendezett villamosművekben lesz. A! vojanyi villamasmű üzemeltetése a Szovjetunióból behozott szénen alapszik majd. Emellett azonban nem feldekezünk meg folyóvizeink kihasználásáról sem. A harmadik ötéves terv éveiben a Vág mentén befejezzük egyes vízierőművek építését Ružínban, Domašán és Liptovská Marán további vízduzzasztógátak építését kezdjük meg. Szlovákia termelőerőinek gyor,i ütemű fejlesztését részben azzal is kell biztosítani, hogy a köztársaság nyugati részeiből veszünk át villamos energiát. Szlovákiában felhasználjuk a Román Népköztársaságból kapott villamos energiát is. A szlovákiai ipar e nagymérvű fellendítése nagy kiterjedésű beruházási építkezéseket igényel, mely célra a CSKP országos konferenciája több mint 100 milliárd koronát hagyott jóvá. Emellett, ami egyes ágazatok, például a kohó- és vegyi ipari ágazatok kiépítését illeti, a fejlesztésükre országos méretekben előirányzott eszközökből több mint 40 százalék jut Szlovákiára. -Harmadik ötéves tervünk egyik jellegzetessége, hogy az eddiginél sokkal jelentősebb mértékben oldjuk meg az egyes kerületek és járások fejlesztésének problémáját. Ezt különösen számos új nagy kiterjedésű ipari üzem építése teszi lehetővé. Ezek az üzemek főleg azokon a területeken épülnek, ahol a legszükségesebb a további fejlesztés eszközlése. Gyökeresen megváltozik a burzsoá rendszerek által oly nagymértékben elhanyagolt kelet-szlovákiai kerület jellege. Hiszen feszabadításunk előtt e kerület iparában csak mintegy 17 ezer személy, ebből a volt prešovi kerületben csupán 2000 ember dolgozott. 1965-ben már több mint 110 000 dolgozónak lesz munkahelye a kelet-szlovákiai kerület ipari üzemeiben. Kelet-Szlovákia így magas fejlettségű iparral rendelkező területté változik, s minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a jövőben ez a terület lesz hazánk nehéziparának egyik legfontosabb központja. Nem gondolunk csak a Keletszlovákiai Kohómű építésére, amely ugyan egész Kelet-Szlovákia fejlesztésének alapját fogja képezni, mivel tudvalevő, hogy a harmadik ötéves terv éveiben további üzemeket - mint a strážskéi nagy vegyi ipari kombinát - építünk, számos gépipari üzem építését fejezzük be és megkezdjük építőanyagot, például cementet, habbetont stb. gyártó üzemek építését is. Szlovákia délnyugati része szintén olyan terület, ahol - mint ahogyon ez pártunk országos konferenciájának határozataiból is kiviláglik néhány fontos üzemet építünk. Ezzel kapcsolatosan különösen a salai és štúrovói nagy vegyi-üzem, a seredi nikkelkohó, a hlohoveci dróthuzalgyár, a nitrai és Nové Zámky-i gépipari üzem stb. építését tartjuk szem előtt. Kelet- és Nyugat-Szlovákia fejlesztése a napnál is világosabban tanúsítja, mily következetesen biztosítja pártunk a termelőerők egyenletes széthelyezését hazánk egész területén s ezzel megszünteti az egyes területek gazdasági színvonalában mutatkozó különbségeket. Ezek a termelőerők szocialista széthelyezése terén foganatosított nagy horderejű intézkedések és a ,nagy kiterjedésű építkezések még jobban megváltoztatják Szlovákia gazdaságának jellegét* és kerületeink arculatát. Az ily nagyszabású gazdaságfejlesztési tervek megvalósítása a jövőben igen nagy igényeket támaszt építészeinkkel szemben. Csak a központosított építkezések keretében több mint 200 fontos építményt kell felépítenünk. Ehhez természetesen hozzá kell számítanunk az új lakások tízezreinek építését is. E feladatok nagysága még jobban kidomborodik, ha összehasonlítjuk velük az eddigi ötéves tervek éveiben épült lakások és iskolák mennyiségét. Az első ötéves terv éveiben 74103 lakást és 652 tantermet építettünk, a második ötéves terv éveiben 142 129 lakást és 3761 tanterem épül, a harmadik ötéves terv éveire pedig 192 ezer lakás és 9500 tanterem építését irányoztuk elő. A beruházási építkezésekkel kapcsolatos célkitűzések elérését egyidejűleg úgy kell biztosítanunk, hogy elérjük a technika és a gazdálkodás világszínvonalát. Mi tehát múlhatatlan teendőnk ebben az időszakban? Elsősorban minden törekvésünkkel azon kell lennünk, hogy a központosított építkezések, az iskolák és lakások építése terén teljesítsük az 1960. évi beruházási építkezési tervet. Minden erőnkkel arra kell befolyást gyakorolnunk és azt kell biztosítanunk, hogy megszüntessük - s ezt meg kell mondanunk — a központosított építkezések terén fennálló igen kedvezőtlen helyzetet s hogy behozzuk a lemaradást a bratislavai lakásépítések és a keletszlovákiai kerület lakás- és iskolaépítése terén. A tervteljesítés reális volta 1961ben és harmadik ötéves tervünk éveiben attól függ, miként teljesítjük feladatainkat 1960-ban. Ezért igen gondosan kell ellenőriznünk az 1961. évi terv előkészítését, különösen a következő szempontok figyelembe vételével: a tervrajzok kidolgozásának biztosítása, az épülőfélben levő építmények számának csökkentése, az építőipari termelés központosítása, a többműszakos üzemmenet növelése, a munkahelyek kiválogatása téli idényre, az anyaggal való helyes gazdálkodás és az alapvető fontosságú gépek kihasználása. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselőinek, bizottságainak és ügyosztályainak rendkívüli gondot kell fordítaniuk majd arra, hogyan teljesítsék kötelességeiket a tervezők, a beruházók, a szállítók az 1960. évi terv előkészítésének biztosítása érdekében. Ha a Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai és ügyosztályai, a kerületi nemzeti bizottságok szakbizottságai és osztályai és az építőipari szervezetek főleg a központosított építkezésekre összpontosítják figyelmüket, úgy a további hónapok folyamán sok mulasztást hozhatunk helyre és sikeresen fejezhetjük be második ötéves tervünk utolsó évét. El kell érnünk, hogy a terv teljesítése s az anyaggal való takarékoskodás nemcsak minden építőipari dolgozónak, hanem hazánk minden polgárának becsületbeli ügye legyen. Ezért helyes lesz, ha megnyerjük polgártársainkat arra, hogy segítsenek a további tartalékok feltárásában, az anyagmegtakarítás ellenőrzésében, az építkezéseken szükséges rend fenntartásában, a költségek csökkentésében, különösen a betonacél, cement, mész és tégla megtakarításában. Az építészet feladatainak teljesítése azonban egyre nagyobb szakképzettséget követel meg az építészeti dolgozóktól és azt, hogy minél hamarább szüntessük meg építkezéseinken a szakképzett munkaerők hiányát, mivel ez eddig jelentős nehézségeket okoz. Pártunk és kormányunk gondoskodott arról, hogy építőiparunknak lényegében meglegyen minden feltétele e feladatok teljesítésére. Hiszen az építőanyagok termelését csaknem kétszeresére növeljük és emellett minőségi változásokra is sor kerül olyan értelemben, hogy gyorsabban fejlesztjük azokat az ágazatokat, amelyek lehetővé teszik az építészet iparosítását. így például a cementgyártást 72 százalékkal növeljük és csak a Túrna nad Bodvou-i cementgyárban annyi cementet gyártanak, amennyit 1946-ban Szlovákia valamennyi cementgyárában gyártottak. A cementgyártás ily nagymérvű fej-lesztése reális alapja és feltétele a könnyű építőanyagok, az előregyártott épületelemek stb. termelése szükséges növelésének. Szlovákia különböző területein éppen e célból építünk üzemeket az említett építőanyagok gyártására, hogy az egyes területeken, de különösen ott, ahol központosított építkezéseket hajtanak végre, kellőképpen fedezhessék az építőanyagban mutatkozó szükségleteket. Építészeti dolgozóiak a közeljövőben az eddiginpl sokkal nagyobb mértékben rendelkeznek majd az új technikával. Ez pedig megteremti a munkatermelékenység további növeléséhez szükséges feltételeket. Az építőipar fejlesztésére előirányzott beruházási eszközök terjedelme pénzben kifejezve egymilliárd koronát tesz ki Szlovákiában csak az Építőipari Minisztérium Hatáskörébe tartozóffepítészeti-szerelési szervezetekben. Ezeket az eszközöket elsősorban az említett ágazat iparosítására fordítjuk. A harmadik ötéves terv biztosításával kapcsolatban a rendkívül fontos feladatok egész sora vár ránk. Ezek közé tartozik az új technika és technológia bevezetése a termelésbe, a villamosítás, a közlekedés, az úthálózat, a lakosságnak nyújtandó kereskedelmi, egészségügyi és kulturális szolgáltatások javítása stb. Ezen feladatok sikeres teljesítése megkívánja, hogy helyesen feldolgozzuk őket és teljesítésükre megnyerjük a dolgozókat. Antonín Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársaságunk elnöke Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusán és most a párt országos konferenciáján ismét hangsúlyozta a mezőgazdasági termelés elmaradása áthidalásának és a termelés fokozásának rendkívüli jelentőségét. Ezt az országos kérdést teljes felelősségérzettel és következetességgel kell megoldanunk a harmadik ötéves terv folyamán. Az ötéves terv feltételezi, hogy a munkatermelékenység a mezőgazdaságban 1965-ig 56%-al és a termelés terjedelme 27,6 %-al növekszik. A harmadik ötéves terv utolsó évében Szlovákiában hektáronként 162 kg húst fogunk termelni, ami 75 "/fokai több, mint 1955-ben volt, 643 liter tejet fogunk termelni, ami 77%-os emelkedést mutat és 500 tojást fogunk termelni, ami kétszeresét teszi az 1955 évi termelésnek. Arról van szó, hogy a szlovákiai mezőgazdasági termelés belterjessége megközelítőleg azonos természetű feltételek között a csehországi kerületek színvonalát elérje, miáltal Szlovákia mezőgazdasági termelése egy sorba kerül a legfejlettebb mezőgazdasági termeléssel rendelkező országok termelésével. A mezőgazdasági termelés hatalmas fellendülése lehetővé teszi a nagyüzemi termelés szocialista formáinak következetes érvényesítését, a földalap termékennyé tevését és az új technika valamennyi lehetőségéinek kihasználását. Ezen feladatok biztosítására a mezőgazdaságban mintegy 15 milliárd koronát fektetünk be, ami kétharmadával múlja felül a második ötéves terv beruházását. Csupán a talajjavításra négyszer annyi eszközt fordítunk, mint az 1956 — 60 években. A széleskörű vízgazdálkodási munkák keretében olyan nagy akciókat valósítunk meg amilyen a kelet-szlovákiai síkság rendezése, ahol mintegy 120 ezer hektárnyi földet teszünk termékenynyé. Lényegesen növekszik a mezőgazdaság technikai felszerelése. Szántóföldeinken több mint 41 ezer új traktor, további 3700 gabonakombájn és más kiváló teljesítményű gép dolgozik majd, amelyek bővítik és javítják az eddigi gépparkot, hozzájárulnak a termelés belterjességének fokozásához és a mezőgazdasági munka megkönnyítéséhez. 1965-ben„ egy traktorra már csak 32 hektárnyi szántóföld jut. A mezőgazdaságnak további technikai eszközökkel való felszerelése folytán ez az ágazat olyan színvonalat ér el, hogy túlszárnyalja egyes legfejlettebb kapitalista országok jelenlegi színvonalát. Hogy ebben az irányban milyen feladatok állnak előttünk, azt a következő tények igazolják: 1937-ben Szlovákiában a hektáronkénti nyerstermelés megközelítőleg- a cseh kerületekben elért termelés 60°/o-át, 1957-ben mintegy 80 °/o-át tette. 1965-ig ezt a különbséget nyagyjából kiegyenlítjük. Egyidejűleg főképpen az állattenyésztésben széleskörűen bevezetjük a mezőgazdasági termelés új technológiáját. Emellett természetesen a figyelem előterében a törzsállomány rendszeres megjavításának, valamint a tuberkulózistól és a brucellózistól való megtisztításnak kell állnia. Következetesebben kell teljesíteni az eddig elfogadott intézkedéseket és a szükségnek megfelelően továbbiakat kell kidolgozni. Látjuk tehát, hogy a mezőgazdaság a gazdasági élet legfontosabb szakaszainak egyike lesz, amelynek fejlesztésére a Szlovák Nemzeti Tanácsnak, a tanács szerveinek, a nemzeti bizottságoknak és a Nemzeti Front valamennyi szlovákiai alakulatának rendszeres figyelmet kell szentelniök. Tudjuk, hogy a mezőgazdaságban eddig elért eredmények nem teljesen kielégítőek. Az a komoly feladat vár ránk, hogy javítsuk és fokozzuk a nagy termelési egységekben a dolgozók szervezési színvonalát és szaktudását. Az állam területi átszervezése során egységes földművesszövetkezeteinket, állami gazdaságainkat új, politikailag fejlett, szakképzett dolgozókkal erősítettük meg. Teljes mértékben kell segítségükre lennünk feladataik sikeres teljesítésében, hogy EFSZ-eink igazi szocialista gazdasági egységekké váljanak. Elsőrendű figyelmet fordítunk a növénytermelésre, valamint a jó minőségű takarmánynövények termelésére, mert ez a mezőgazdaság sarkalatos ágazata és fejlesztésétől függ áz állattenyésztési termelés fokozása is. A növénytermelés fejlesztésének fő útja a mi feltételeink között továbbra is a mezőgazdasági termények hektárhozamának növelése lesz. Az állattenyésztési termelésben teljes felelősségérzettel elsősorban a szarvasmarhatenyésztés — a mezőgazdaság alapvető ágazata fokozására, valamint a hasznosság lényeges emelésére kell fordítani figyelmünket az állattenyésztési termelés minden szakaszán. Jelenleg figyelmünk a gabona és más termékek aratására, cséplésére és felvásárlására összpontosul. Ezen (Folytatás a 6. oldalon) IJJ SZÖ 3 SS 1960. július 11,