Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-11 / 161. szám, szombat

Meggyorsítjuk a terv teljesítését a mezőgazdaságban SBGSglSiaiilltilslHIfellilsIlEiW^ A szövetkezetbe jött, hogy segítsen Maria Zelmanovä, szövetkezeti elnök, dr. Jabionský Albin állatorvossal, a szarvasmarhaállomány egészségi állapotának feljavításáról beszél. Amikor Mária Zelmanová, mint a Szenei Járási Nemzeti Bizottság me­zőgazdasági ügyosztályának tervezője segített a turňai szövetkezeti tagok­nak az idei termelési terv kidolgo­zásában, nem gondolta, hogy néhány \ónap múlva a párt megbízásából és a szövetkezeti tagok bizalmából EFSZ elnök lesz ebben a faluban. Most a bepótoljuk a veszteséget, csalamá­dét ültettünk helyébe. A szövetkezetben vannak problé­mák. Ezeket nem hallgatják el. De annak sem lenne értelme, ha csak beszélnének róluk. Több fej többet tud, módszerrel megoldást keresnek a hibák eltávolítására. A marhaállo­mány egészségi állapotának feljaví­tervet lapozgatja. Azon gondolkodik, tására is - amint a CSKP KB levele mit lehetne benne javítani; hogy szö­vetkezetük a CSKP KB levele alapján a jövő évben nagyobb irammal kezd­hesse meg a harmadik 5 éves terv feladatainak teljesítését. Na, Mária — tervező voltál. Egész járás mező termelni, mint öt év alatt? A meggyőződése az, hogy az olyan közepesnek mondott szövetkezetben, mondja , — nagy gondot fordítanak. A beteg teheneket különválasztot­ták, és az egészséges állatokat ha­vonta megvizsgálja az állatorvos. Nagy gonddal lehet á beteg tehe­mondja magában nektől egészséges borjúkat nevelni. El akarják érni, hogy csak egész­gazdaságának fejlődését el tudtad séges és nagy hasznosságú állataik képzelni. Becsüld fel itt is az érté- legyenek. keket, mond meg, ha a párt kérdi A z akarat megvan. Mária Zelma­tőled, lehet-e négy év alatt annyit nová sz iiárd elhatározással jött a turňai EFSZ-be, hogy segítsen. A tagság sem ellensége saját boldogu­mint az övéké, meg lehet teremteni lásának. Hiszen a mezőgazdasági ehhez a feltételeket. A dolog nem­csak annyiból áll, hogy a tervben termelés növelésével gazdagodni fog a szövetkezet, és jól jár vele az öt év helyett négyet írjanak. At kell egész szövetkezeti tagság, gondolni az egészet, meg kell be­szélni a tagsággal, ki kell kérni a véleményüket. Becsüljék fel maguk -erejüket, mondják meg mi tartja vissza és mi viheti előre a terme­lést. Egy példás szövetkezeti tag véleménye A deákovcei EFSZ kukoricaföld­jén serény munka közben találtuk Ondrej Súdor brigádját. A brigád­vezetőt, akit az első negyedévben megjutalmaztak a szövetkezetben szervezett versenyben elért ered­ményeiért, föltartottuk egy kicsit a kapálásban. De éppen tőle, aki­ről a szövetkezet irodájában azt mondták, hogy egyike a legjobb szövetkezeti tagoknak, akartuk megtudni mi a véleménye pártunk Központi Bizottságának leveléről. — A pártszervezetünk gyűlésén foglalkoztunk a levél tartalmával - mondja Súdor elvtárs. Űgy gon­dolom, 4 év alatt teljesíthetnénk az ötéves tervet. A főbb termé­kekből, a cukorrépából, árpából és búzából még előbb is. Ezt azonban még aprólékosan meg kell beszél­nünk a szövetkezeti tagokkal. Ondrej Súdor maga is töri a fe­jét a pártlevélben felvetett prob­lémákon. Különösen a földek ön­tözéséről gondolkozott. Tavaly ka­nális mellett volt a cukorrépájuk és próbaképpen egyszer megöntöz­ték. Több mint 400 mázsa termé­sük lett hektáronként. Kár, hogy amerre az idén van a répájuk, nem folyik kanális. Öntözni így is fog­nak — trágyalével. Még egy fontos dologra hívta fel a CSKP KB levele a falusi párt­szervezetek figyelmét. A termés­hozam növelését nagyhozamú ga­bonafajták termesztésével lehet elérni. A deákovcei EFSZ eddig is nemesített vetőmagokat használt. Míg beszélgettünk a kapások a föld végére értek. Nem akartuk a brigádvezetőt tovább föltartani. Amikor távoztunk hal­lottuk, hogy a szövetkezeti tagok kapálás közben a munkájukról be­szélnek. Ez fontos. Elvégre a mun­kának döntő szerepe lesz abban, hogy 4 év alatt teljesítik az 5 éves tervet. Nemcsak szóval, de tettekkel is Hraban Michal, a Dolné Saliby-i falusi pártszervezet elnöke, Jan Adamiček­nek, a Štefanovi és Ján Cibiknak, a rovenskói EFSZ elnökeinek a nedves takarmányozásra berendezett önetetök alkalmazását mutatja be. A BRATISLAVAI KERÜLETI PÄRT- mokat és az állatok tervezett hasz­KONFERENCIÁN DUBČEK ELVTÁRS, nosságát három évvel előbb elérik. A KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG VEZE- Most a CSKp KB leveI e alapján a Tő TITKÁRA BESZÁMOLÓJÁBAN MEGEMLÍTETTE, HOGY 1965-IG MIN­pártszervezetben megbeszélik, hogy DEN 100 HEKTÁR MEZŐGAZDASÁGI 3 kötelezettségvállalás teljesítésével FÖLDTERÜLET UTÁN 65 SZARVAS- mennyivel előbb erik el az ot evre MARHAT, EBBŐL 32 TEHENET KELL tervezett növényi és állati terméke­TENYÉSZTENI. ENNEK ALAPJÁN NÖ- kek mennyiségét. VEKSZIK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI Külön elismerés jár a község kom­TERMELÉS. ÖT ÉV MŰLVA MINDEN m unistáinak és a földmüvesszövetke­HEKTÁR MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTE-. 2et ta qj ai„ak, hogy a mezőgazdasági RÜLET UTÁN 205 KG HUST, 806 LI- term e, é J s nö v elésére tett íoéretüket TER TEJET ÉS 520 DARAB TOJÁST ter mf e s n°velesere tett igeretuket KELL TERMELNI. DUBČEK ELVTÁRS tettekkel alapozzak meg. A mult he­UTALT ARRA, HOGY A MUNKÁT ÜGY ten a gépállomás segítségével znoj­KELL MEGSZERVEZNI, HOGY EZE- mói járásban beszerzett gépi beren­KET A FELADATOKAT 1-2 ÉVVEL dezést szereltek fel a sertések ned­ELŐBB TELJESÍTSÜK. ves takarmánnyal való önetetésére. * * * A sertések gépesített etetését szol­. gáló berendezések iránt igen nagy az A Dőlne Saliby-i kommunisták a kerületi pártkonferencia után nagy érdeklődés. Nemcsak a galántai járás­igyekezetet fejtettek ki a faluban, bó 1' hanem a távolabbi falvakból is melynek eredményeként községükben érkeznek szövetkezeti tagok, akik ki­a szövetkezet kötelezettséget vállalt, váncsiak a sertéshízlalás új techno­hogy az 1965-ig kitűzött terméshoza- Iógiájára. Az iskolában felkészültek a feladatokra A fő termelő eszköz a föld. Nem kívánhatunk azonban tőle többet, ha nem gondozzuk rendesen. A szán­tóföld egyharmad része, nagyrészt elhanyagolt állapotban az ősszel ke­rült a közösbe. Tény, hogy a kis parcellákon nem voltak jók a feltéte­lek a talaj művelésére, a másik ok pedig az, hogy egyesek többet tö­rődtek azzal, hogyan lehet a földet kihasználni és kevesebbet gondoltak a föld gondozására. A szövetkezetnek most menteni kell, ami menthető. Meg kell trágyázni azokat a szántó­kat, amelyek évek óta nem láttak trágyát. Gondolkodni kellene azon is, hogyan használhatnák fel öntözésre a földjeiket átszelő folyót — a Fe­ketevizet. — A tavaszi munkálatokat agro­technikai határidőben végeztük el, — mondja a szövetkezet elnöknője. — A termés szépnek mutatkozik. Csak a here nem vált be, több mint 10 hektáron ki kellett szántani. Hogy ONDREJ SUDOR, A DEÁKOVCEI EFSZ PÉLDÁS BRIGADVEZETŐJE Vizsgákra készülnek a komárnói mezőgazdasági iskola tanulói. Nagy az igyekezetük, hogy minél jobban számot adjanak 2 éves tanulmányaik eredményéről. Vizsgáik azután is lesznek, ha vissz­kerülnek a szövetkezetbe és az állami gazdaságokba. A gyakorlati élet adja majd fel a kérdéseket. Pártunk Központi Bizottságának levele, amellyel a tanulók be­hatóan foglalkoztak, átfogó képet ad jövőbeni munkájukról. A cél világos. — Meg kell gyorsítani a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítését a mezőgazdaságban és ehhez már az idén kell megte­remteni az előfeltételeket. SÄSKA LAJOS, Malá n/Hronom­ból jött az iskolába. Falujukban nincs olyan hiány a képzett rpező­gazdasági szakemberekben, mint a szomszéd községben, Maié Kosi­hyn. Miért ne segítene ott, ahol nagyobb szükség van rá. Megkér­ték és ő vállalta az elnökséget a szomszéd falu szövetkezetében. Jól ismeri az ottani helyzetet, tud a nehézségeikről. Nem használták ki eléggé a gépesítés lehetőségét, nem rendelkeznek elég gépi be­rendezéssel. A gazdasági épületek építésére is nagyobb súlyt kellene fektetni. Jobban kihasználhatnák a helyi forrásokat is, kavics és homok van az Ipolyban és Szálkán téglagyár dolgozik, napi tízezer tégla teljesítménnyel. Onnan jut majd nekik is tégla. A meliorá­ciós munkálatok ugyancsak sokat ígérnek. Az Ipoly árterületének szabályozásával növelhetné a szö­vetkezet a földalapját és a folyó­menti földek terméshozamát. — Ügy jártok majd, mint mi a vrakuni állami gazdaságon — veti közbe Pajner Imre. — Ott is ba­jok voltak, amikor magas volt a Duna vízállása. A talajvíz elöntöt­te a földjeinket. Kis gépesítéssel, saját erőnkből kitisztítottuk a víz­levezető csatornákat, s most a le­csapolt földeken az öntözés kér­dését kell megoldanunk. PAJNER IMRE a talajművelés­ről beszél, bár azelőtt zootechni­kus volt a vrakuni állami gazda­ságon és továbbra is az akar len­ni. Azonban a jó zootechnikus­nak értenie kell a növénytermesz­téshez, és különösen a takar­mánytermesztéssel kapcsolatos dolgokban fontos, hogy együttmű­ködjék az agronómussal. Még egy dologra nagy figyelmet fordít majd Pajner elvtárs a mun­kahelyén. A CSKP KB levelében szó van arról, hogy gyorsított ütemben kell bevézetni az állat­tenyésztésbe az új technológiát. A sertések önetetését száraz ele­séggel, már évek óta alkalmazzák. Jelentősen növelték a súlygyara­podást és munkaerő megtakarítást értek el. Mivel nedves takarmá­nyozásra berendezett önetetőkkel még jobb eredményeket lehet el­érni, arra fog törekedni, hogy rá­térjenek az újra, a jobbra. Elmegy majd a szomszédos gabčíkovói EFSZ-be, ahol alkalmazzák ezt a módszert. Tanulni akar akkor is, ha kikerül az iskolából. KÉRI JÁNOS is elmondta, milyen tervei vannak a pártlevéllel kap­csolatban. A nededi EFSZ-be megy dolgozni, azelőtt néphadseregünk tisztje volt. Hogyan határozta el magát hogy a munkahelyét meg­változtassa? A szüleit akarta meggyőzni, hogy lépjenek be a szövetkezetbe. Édesapja azt mond­ta, hogy könnyen beszél, mert szövetkezetben nem dolgozott és nem fog dolgozni. Abban az időben a hadseregben rheggyőző munka folyt, hogy* a paraszt származású hivatásos katonák menjenek me­zőgazdaságba dolgozni. E két szempont játszott közre abban, hogy Kéri János a kétéves mező­gazdasági szakiskola elvégzése után a nededi EFSZ-ben fog dol­gozni. Kevés még a mezőgazda­sági szakiskolát végzett tag a 2700 hektáros szövetkezetben. — Pedig a pártlevél számít ar­ra, hogy a szövetkezetekben a tagság és a funkcionáriusok szak­képzettségük növelésével állandóan 'jobban irányítják a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. A szö­vetkezetünkben — mondja Kéri elvtárs — ezért nagyobb figyel­met kell fordítani a szakoktatásra. Ezzel is biztosítjuk a mezőgazda­sági termelés növelésének felté­teleit. Kéri elvtárs tavaly az iskolai' szünidőben már dolgozott a nededi szövetkezetben. Nem tetszett neki, hogy a házirend megsértése ellen a vezetőség nem lép fel határo­zottan, hogy gyakran sógorság­komaság alapján intézi az ügye­ket. Problémát jelent az is ná­luk, hogy egyes földművesek fe­leségükre bízzák a szövetkezeti munkát, maguk pedig a salai vegyi üzem építésén, vagy máshol dol­goznak. Nehézségek ezek, melyek megnehezítik a terv teljesítését. Márpedig ha a feladatokat telje­síteni akarják, le kell küzdeni az akadályokat. — Én is igyekezni fogok majd, ha a vlčanyi EFSZ agronómusa leszek — kapcsolódott be beszél­getésükbe PÄL KÄLMÄN — hogy a kétéves mezőgazdasági iskolá­ban szerzett ismereteket minél jobban érvényesítsem a gyakorlat­ban. Engem különösen a mező­gazdasági munkálatok chomizálása érdekel. Szövetkezetünkben a ku­koricaföldön az idén már vegy­szerrel végeztek gyomirtást. Kí­sérleteztek a cukorborsóval is, ott is értek el eredményeket. * * • Az elvtársak, akiket a mezőgaz­dasági iskolában megszólaltattunk, tanulmányaik alatt szoros kapcso­latot tartottak fenn munkahelyeik­kel, ismerik szövetkezeteik, vagy állami gazdaságuk lehetőségeit a termelés fokozására. A CSKP KB levelében olvasták, hogy az állam támogatni fogja az 5 éves terv idő előtti teljesítésére kifejtett igyekezetet. Ennek alapján bízta­tóan beszéltek, hogy eredményes lesz az idei terv túlteljesítésére és a harmadik 5 éves terv lerövi­dítésére indított mozgalom. A mezőgazdasági iskola tanulói a párt levelével ismerkednek. (IRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE DRÁBEK VIKTOR) ÜJ SZÖ 4 * 1960. június 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom