Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)
1960-06-11 / 161. szám, szombat
Meggyorsítjuk a terv teljesítését a mezőgazdaságban SBGSglSiaiilltilslHIfellilsIlEiW^ A szövetkezetbe jött, hogy segítsen Maria Zelmanovä, szövetkezeti elnök, dr. Jabionský Albin állatorvossal, a szarvasmarhaállomány egészségi állapotának feljavításáról beszél. Amikor Mária Zelmanová, mint a Szenei Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági ügyosztályának tervezője segített a turňai szövetkezeti tagoknak az idei termelési terv kidolgozásában, nem gondolta, hogy néhány \ónap múlva a párt megbízásából és a szövetkezeti tagok bizalmából EFSZ elnök lesz ebben a faluban. Most a bepótoljuk a veszteséget, csalamádét ültettünk helyébe. A szövetkezetben vannak problémák. Ezeket nem hallgatják el. De annak sem lenne értelme, ha csak beszélnének róluk. Több fej többet tud, módszerrel megoldást keresnek a hibák eltávolítására. A marhaállomány egészségi állapotának feljavítervet lapozgatja. Azon gondolkodik, tására is - amint a CSKP KB levele mit lehetne benne javítani; hogy szövetkezetük a CSKP KB levele alapján a jövő évben nagyobb irammal kezdhesse meg a harmadik 5 éves terv feladatainak teljesítését. Na, Mária — tervező voltál. Egész járás mező termelni, mint öt év alatt? A meggyőződése az, hogy az olyan közepesnek mondott szövetkezetben, mondja , — nagy gondot fordítanak. A beteg teheneket különválasztották, és az egészséges állatokat havonta megvizsgálja az állatorvos. Nagy gonddal lehet á beteg tehemondja magában nektől egészséges borjúkat nevelni. El akarják érni, hogy csak egészgazdaságának fejlődését el tudtad séges és nagy hasznosságú állataik képzelni. Becsüld fel itt is az érté- legyenek. keket, mond meg, ha a párt kérdi A z akarat megvan. Mária Zelmatőled, lehet-e négy év alatt annyit nová sz iiárd elhatározással jött a turňai EFSZ-be, hogy segítsen. A tagság sem ellensége saját boldogumint az övéké, meg lehet teremteni lásának. Hiszen a mezőgazdasági ehhez a feltételeket. A dolog nemcsak annyiból áll, hogy a tervben termelés növelésével gazdagodni fog a szövetkezet, és jól jár vele az öt év helyett négyet írjanak. At kell egész szövetkezeti tagság, gondolni az egészet, meg kell beszélni a tagsággal, ki kell kérni a véleményüket. Becsüljék fel maguk -erejüket, mondják meg mi tartja vissza és mi viheti előre a termelést. Egy példás szövetkezeti tag véleménye A deákovcei EFSZ kukoricaföldjén serény munka közben találtuk Ondrej Súdor brigádját. A brigádvezetőt, akit az első negyedévben megjutalmaztak a szövetkezetben szervezett versenyben elért eredményeiért, föltartottuk egy kicsit a kapálásban. De éppen tőle, akiről a szövetkezet irodájában azt mondták, hogy egyike a legjobb szövetkezeti tagoknak, akartuk megtudni mi a véleménye pártunk Központi Bizottságának leveléről. — A pártszervezetünk gyűlésén foglalkoztunk a levél tartalmával - mondja Súdor elvtárs. Űgy gondolom, 4 év alatt teljesíthetnénk az ötéves tervet. A főbb termékekből, a cukorrépából, árpából és búzából még előbb is. Ezt azonban még aprólékosan meg kell beszélnünk a szövetkezeti tagokkal. Ondrej Súdor maga is töri a fejét a pártlevélben felvetett problémákon. Különösen a földek öntözéséről gondolkozott. Tavaly kanális mellett volt a cukorrépájuk és próbaképpen egyszer megöntözték. Több mint 400 mázsa termésük lett hektáronként. Kár, hogy amerre az idén van a répájuk, nem folyik kanális. Öntözni így is fognak — trágyalével. Még egy fontos dologra hívta fel a CSKP KB levele a falusi pártszervezetek figyelmét. A terméshozam növelését nagyhozamú gabonafajták termesztésével lehet elérni. A deákovcei EFSZ eddig is nemesített vetőmagokat használt. Míg beszélgettünk a kapások a föld végére értek. Nem akartuk a brigádvezetőt tovább föltartani. Amikor távoztunk hallottuk, hogy a szövetkezeti tagok kapálás közben a munkájukról beszélnek. Ez fontos. Elvégre a munkának döntő szerepe lesz abban, hogy 4 év alatt teljesítik az 5 éves tervet. Nemcsak szóval, de tettekkel is Hraban Michal, a Dolné Saliby-i falusi pártszervezet elnöke, Jan Adamičeknek, a Štefanovi és Ján Cibiknak, a rovenskói EFSZ elnökeinek a nedves takarmányozásra berendezett önetetök alkalmazását mutatja be. A BRATISLAVAI KERÜLETI PÄRT- mokat és az állatok tervezett haszKONFERENCIÁN DUBČEK ELVTÁRS, nosságát három évvel előbb elérik. A KERÜLETI PÁRTBIZOTTSÁG VEZE- Most a CSKp KB leveI e alapján a Tő TITKÁRA BESZÁMOLÓJÁBAN MEGEMLÍTETTE, HOGY 1965-IG MINpártszervezetben megbeszélik, hogy DEN 100 HEKTÁR MEZŐGAZDASÁGI 3 kötelezettségvállalás teljesítésével FÖLDTERÜLET UTÁN 65 SZARVAS- mennyivel előbb erik el az ot evre MARHAT, EBBŐL 32 TEHENET KELL tervezett növényi és állati termékeTENYÉSZTENI. ENNEK ALAPJÁN NÖ- kek mennyiségét. VEKSZIK AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI Külön elismerés jár a község komTERMELÉS. ÖT ÉV MŰLVA MINDEN m unistáinak és a földmüvesszövetkeHEKTÁR MEZŐGAZDASÁGI FÖLDTE-. 2et ta qj ai„ak, hogy a mezőgazdasági RÜLET UTÁN 205 KG HUST, 806 LI- term e, é J s nö v elésére tett íoéretüket TER TEJET ÉS 520 DARAB TOJÁST ter mf e s n°velesere tett igeretuket KELL TERMELNI. DUBČEK ELVTÁRS tettekkel alapozzak meg. A mult heUTALT ARRA, HOGY A MUNKÁT ÜGY ten a gépállomás segítségével znojKELL MEGSZERVEZNI, HOGY EZE- mói járásban beszerzett gépi berenKET A FELADATOKAT 1-2 ÉVVEL dezést szereltek fel a sertések nedELŐBB TELJESÍTSÜK. ves takarmánnyal való önetetésére. * * * A sertések gépesített etetését szol. gáló berendezések iránt igen nagy az A Dőlne Saliby-i kommunisták a kerületi pártkonferencia után nagy érdeklődés. Nemcsak a galántai járásigyekezetet fejtettek ki a faluban, bó 1' hanem a távolabbi falvakból is melynek eredményeként községükben érkeznek szövetkezeti tagok, akik kia szövetkezet kötelezettséget vállalt, váncsiak a sertéshízlalás új technohogy az 1965-ig kitűzött terméshoza- Iógiájára. Az iskolában felkészültek a feladatokra A fő termelő eszköz a föld. Nem kívánhatunk azonban tőle többet, ha nem gondozzuk rendesen. A szántóföld egyharmad része, nagyrészt elhanyagolt állapotban az ősszel került a közösbe. Tény, hogy a kis parcellákon nem voltak jók a feltételek a talaj művelésére, a másik ok pedig az, hogy egyesek többet törődtek azzal, hogyan lehet a földet kihasználni és kevesebbet gondoltak a föld gondozására. A szövetkezetnek most menteni kell, ami menthető. Meg kell trágyázni azokat a szántókat, amelyek évek óta nem láttak trágyát. Gondolkodni kellene azon is, hogyan használhatnák fel öntözésre a földjeiket átszelő folyót — a Feketevizet. — A tavaszi munkálatokat agrotechnikai határidőben végeztük el, — mondja a szövetkezet elnöknője. — A termés szépnek mutatkozik. Csak a here nem vált be, több mint 10 hektáron ki kellett szántani. Hogy ONDREJ SUDOR, A DEÁKOVCEI EFSZ PÉLDÁS BRIGADVEZETŐJE Vizsgákra készülnek a komárnói mezőgazdasági iskola tanulói. Nagy az igyekezetük, hogy minél jobban számot adjanak 2 éves tanulmányaik eredményéről. Vizsgáik azután is lesznek, ha visszkerülnek a szövetkezetbe és az állami gazdaságokba. A gyakorlati élet adja majd fel a kérdéseket. Pártunk Központi Bizottságának levele, amellyel a tanulók behatóan foglalkoztak, átfogó képet ad jövőbeni munkájukról. A cél világos. — Meg kell gyorsítani a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítését a mezőgazdaságban és ehhez már az idén kell megteremteni az előfeltételeket. SÄSKA LAJOS, Malá n/Hronomból jött az iskolába. Falujukban nincs olyan hiány a képzett rpezőgazdasági szakemberekben, mint a szomszéd községben, Maié Kosihyn. Miért ne segítene ott, ahol nagyobb szükség van rá. Megkérték és ő vállalta az elnökséget a szomszéd falu szövetkezetében. Jól ismeri az ottani helyzetet, tud a nehézségeikről. Nem használták ki eléggé a gépesítés lehetőségét, nem rendelkeznek elég gépi berendezéssel. A gazdasági épületek építésére is nagyobb súlyt kellene fektetni. Jobban kihasználhatnák a helyi forrásokat is, kavics és homok van az Ipolyban és Szálkán téglagyár dolgozik, napi tízezer tégla teljesítménnyel. Onnan jut majd nekik is tégla. A meliorációs munkálatok ugyancsak sokat ígérnek. Az Ipoly árterületének szabályozásával növelhetné a szövetkezet a földalapját és a folyómenti földek terméshozamát. — Ügy jártok majd, mint mi a vrakuni állami gazdaságon — veti közbe Pajner Imre. — Ott is bajok voltak, amikor magas volt a Duna vízállása. A talajvíz elöntötte a földjeinket. Kis gépesítéssel, saját erőnkből kitisztítottuk a vízlevezető csatornákat, s most a lecsapolt földeken az öntözés kérdését kell megoldanunk. PAJNER IMRE a talajművelésről beszél, bár azelőtt zootechnikus volt a vrakuni állami gazdaságon és továbbra is az akar lenni. Azonban a jó zootechnikusnak értenie kell a növénytermesztéshez, és különösen a takarmánytermesztéssel kapcsolatos dolgokban fontos, hogy együttműködjék az agronómussal. Még egy dologra nagy figyelmet fordít majd Pajner elvtárs a munkahelyén. A CSKP KB levelében szó van arról, hogy gyorsított ütemben kell bevézetni az állattenyésztésbe az új technológiát. A sertések önetetését száraz eleséggel, már évek óta alkalmazzák. Jelentősen növelték a súlygyarapodást és munkaerő megtakarítást értek el. Mivel nedves takarmányozásra berendezett önetetőkkel még jobb eredményeket lehet elérni, arra fog törekedni, hogy rátérjenek az újra, a jobbra. Elmegy majd a szomszédos gabčíkovói EFSZ-be, ahol alkalmazzák ezt a módszert. Tanulni akar akkor is, ha kikerül az iskolából. KÉRI JÁNOS is elmondta, milyen tervei vannak a pártlevéllel kapcsolatban. A nededi EFSZ-be megy dolgozni, azelőtt néphadseregünk tisztje volt. Hogyan határozta el magát hogy a munkahelyét megváltoztassa? A szüleit akarta meggyőzni, hogy lépjenek be a szövetkezetbe. Édesapja azt mondta, hogy könnyen beszél, mert szövetkezetben nem dolgozott és nem fog dolgozni. Abban az időben a hadseregben rheggyőző munka folyt, hogy* a paraszt származású hivatásos katonák menjenek mezőgazdaságba dolgozni. E két szempont játszott közre abban, hogy Kéri János a kétéves mezőgazdasági szakiskola elvégzése után a nededi EFSZ-ben fog dolgozni. Kevés még a mezőgazdasági szakiskolát végzett tag a 2700 hektáros szövetkezetben. — Pedig a pártlevél számít arra, hogy a szövetkezetekben a tagság és a funkcionáriusok szakképzettségük növelésével állandóan 'jobban irányítják a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. A szövetkezetünkben — mondja Kéri elvtárs — ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a szakoktatásra. Ezzel is biztosítjuk a mezőgazdasági termelés növelésének feltételeit. Kéri elvtárs tavaly az iskolai' szünidőben már dolgozott a nededi szövetkezetben. Nem tetszett neki, hogy a házirend megsértése ellen a vezetőség nem lép fel határozottan, hogy gyakran sógorságkomaság alapján intézi az ügyeket. Problémát jelent az is náluk, hogy egyes földművesek feleségükre bízzák a szövetkezeti munkát, maguk pedig a salai vegyi üzem építésén, vagy máshol dolgoznak. Nehézségek ezek, melyek megnehezítik a terv teljesítését. Márpedig ha a feladatokat teljesíteni akarják, le kell küzdeni az akadályokat. — Én is igyekezni fogok majd, ha a vlčanyi EFSZ agronómusa leszek — kapcsolódott be beszélgetésükbe PÄL KÄLMÄN — hogy a kétéves mezőgazdasági iskolában szerzett ismereteket minél jobban érvényesítsem a gyakorlatban. Engem különösen a mezőgazdasági munkálatok chomizálása érdekel. Szövetkezetünkben a kukoricaföldön az idén már vegyszerrel végeztek gyomirtást. Kísérleteztek a cukorborsóval is, ott is értek el eredményeket. * * • Az elvtársak, akiket a mezőgazdasági iskolában megszólaltattunk, tanulmányaik alatt szoros kapcsolatot tartottak fenn munkahelyeikkel, ismerik szövetkezeteik, vagy állami gazdaságuk lehetőségeit a termelés fokozására. A CSKP KB levelében olvasták, hogy az állam támogatni fogja az 5 éves terv idő előtti teljesítésére kifejtett igyekezetet. Ennek alapján bíztatóan beszéltek, hogy eredményes lesz az idei terv túlteljesítésére és a harmadik 5 éves terv lerövidítésére indított mozgalom. A mezőgazdasági iskola tanulói a párt levelével ismerkednek. (IRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE DRÁBEK VIKTOR) ÜJ SZÖ 4 * 1960. június 11.