Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-09 / 159. szám, csütörtök

FÖLDRENGÉS CHILEBEM—SZDKÖÁR A CSENDES-ÓCEÁNON JWcahuaoo Coric5pci3iQ 4IS Ä (Ätľs7iMl§:v t neho 1 C j Puerto Soavedr ai V Telten <• « / t \ ^ Ancud a \ CHlIOÉ-g Í^V 5ÍIQÍT g wmi iVaidwiaXA ^pätoMor.l r OSA (MWAÍl-Sflď CauenUti llTLplUľ/zjjj új-UltDOmi, •t Mrena es svj'arti utíef OélCťiieíin , Ttr. (UioOOľnt) [j_ t í f A siokôjr rűnytdSt •rmija SMM '/> si ő*iir nm eipusititott liléire erüsen migrongin rárgsa* SOOOnm MITDRTÉIVIK Ä FOLD MÉHÉBEN? Szlovákiában a kerületi spartakiádokkai nagyjában befejeződtek a II. Országos Spartakiád előkészületei. A kerületi bemutatók mindenütt nagyon jól sikerültek. Az oktatók és gyakorlatozók egyaránt nagy lelkesedésről tettek tanúbizonysá­got. Maga az a tény, hogy Szlovákiában a kerületi spartakiádok során 570 ezer gyakorlatozó szerepelt, olyan eredmény, amit eddig semmilyen testnevelési akciók során nem sikerült elérni. Általában a bemutatók értékelésénél a hadsereg két gyakorlatát emelték ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi gyakorlatok nem sikerültek, akadtak azonban szervezési hibák, melyek nagyban befolyásolták a gyakorlatozőkat. A II. Országos Spartakiád kezdetéig még van elég idő arra, hogy a hibákat kijavítsák és még jobban biztosítsák a II. Országos Spartakiád sikerét (Pillanatfelvétel a bratislavai kerületi spartakiádról — Foto: Alexy) Ma kezdődnek a döntő mérkőzések Bulgária-Csehszlovákia 53:51 (22:22) Szófiában a női kosárlabda Európa­bajnoki selejtező mérkőzéseken eldőlt a döntő csoportba jutás kérdése. Annak el­lenére, hogy válogatottunknak és Bul­gária csapatának továbbjutása már biz­tos, mégis a legnagyobb érdeklődés a bolgár-csehszlovák találkozó iránt volt. A mérkőzés az első percektől kezdve na­gyon érdekes, élvezetes sportot hozott. Csapatunk Vecková, Adamirová, Hubálko­vá, Nováková, Teissigová összeállításban vette fel a küzdelmet, a bolgárok is a legmegbízhatóbb játékosaikat vetették be. Mindkét fél idegesen kezdett. A bolgárok találtak hamarabb magukra, 3:0-ra, 4:2-re, majd 6:4-re vezettek. Az 5. percben csa­patunknak sikerült 6:6-ra kiegyenlíteni, majd 10:6 arányban a vezetést is meg­szerezték. Utána ismét bolgár kosársoro­zat következett, s máris 12:10-re vezettek ellenfeleink. Válogatottunk ezután visz­szanyerve nyugodtságát, kivédte a bolgár támadásokat. Az első félidő 22:22-es dön­tetlent hozott. Szünet után a 10. percben 37:38 állás­nál eső miatt kénytelenek voltak a mér­kőzést félbe szakítani, 40 perces vára­kozás után a találkozót zárt csarnokban folytatták. Az új környezet jobban kedve­zett a bolgároknak, s csakhamar 51:45-ös vezetésre tettek szert, de ezt is kiegyen­lítettük. A mérkőzés befejezése előtt 10 másodperccel Hubálková 5 személyi hiba miatt kénytelen volt elhagyni a já­tékteret, és a bolgárok legjobb dobója, Popová mindkét büntető-dobását értéke­sítette. További mérkőzések: Jugoszlávia­Belgium 57:39 (21:20), Szovjetunió—Ro­mánia 60:40 (30:18), Lengyelország—Olasz­ország 51:45 (26:16), A selejtező-csoportok tabellaállása: A-csoport: 1. Bulgária 4 4 0 261:170 2. Csehszlovákia . 4 5 1 3. Lengyelország 4. Olaszország 5. Hollandia B-csoport: 1. Szovjetunió 4 4 0 504:151 8 2. Jugoszlávia 4 3 1 207:213 7 3. Románia , 4 2 2 189:203 6 4. Magyarország 4 1 3 181:229 5 5. Belgium 4 0 4 162:247 4 A döntőbe Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Szovjetunió, Jugoszlávia és Románia együttese jutott be. Az egymás ellen elért selejtező csoportbeli eredmé­nyeket a további mérkőzések folyamán beszámítják. Cjabb világcsúcsok Leningrádban A Szovjetunió súlyemelő bajnokságán a nehézssúlyban Vlaszov 175,5 kg-os hú­zásával országos, majd 155,5 kg-os rán­tásával világrekordot állított fel. Szakí­tással 190 kg-os eredményt ért el. Vla­szov összteljesítménye az olimpiai három­tusában 510 kg volt. A félnehézsúlyban Lomakin 457,5 kg-al nyert bajnokságot. A verseny befejezése után Lomakin en­gedélyt kért kétkezes emelési kísérletre. 155,5 kilót emelt, ami új világcsúcsot jelent. A középsúlyban Pljukfelder 455 kilós teljesítménye, amely 12,5 kg-al, több, mint a milánói EB-n elért eredmé­nye, újra a Szovjetunió legjobbjai sorába állította a többszörös bajnokot. SPORTHIRADO 0 Bukarest: Az európai röplabda-baj­nokcsapatok kupájáért folyó küzdelmek döntötalálkozói a CSKA Moszkva és a Ra­pid Bukarest együttese között június 19­én Moszkvában, illetve június 26-án a román fővárosban kerülnek lebonyolításra. 0 Párizs: A nemzetközi labdarúgó-tornán a Racing Paris 2:0 (1:0) arányban győ­zött a CDNA Szófia csapata felett. A San­tos 5:3-ra győzte le a Stade Reimset, Franciaország bajnokcsapatát. 0 Prága: Július közepén Tunisz olim­piai labdarúgó-együttese érkezik hazánk­ba. Olimpiai szereplése előtt utánpótlás­válogatottunkkal mérkőzik. Az EAK olim­piai csapata római rajtja előtt szintén csehszlovákiai portyára készül. Látogatá­sára augusztus elején kerül sor. 0 Moszkva: A Szovjetunió labdarúgó­bajnokságait további mérkőzésekkel foly­tatták. Eredmények: Bjelorusz Minszk— Lokomotíva Moszkva 3:0, Dinamó Kijev— J Kajrat Alma Ata 5:0, Admiraltejec Le­* ningrad—Sahtyor Sztalino 4:5, Krijla Szovjetov Kujbisev—Szpartak Vilniusz 0:0. 0 Malmö: A dél-svédországi városban nemzetközi atlétikai találkozót rendeztek, Emelyen a következő érdekesebb eredmé­nyek születtek: 110 gát: Csisztyakov (szovjet) 14,3 mp, 5 000 m: Jefimov (szov­jet) 14 p 21 mp, súly: Lipsznisz (szov­jet) 18 m 25 cm, 2. Lignau (NSZK) 16 m 79 cm, 100 m: Germar (NSZK) 10,2 mp, Európa — csúcs-beállítás, 2. Pro­hovszkij (szovjet) 10,5 mp. • Prága: Špindlerúv Mlynben nemzet­közi vízi-lesikló versenyeket rendeztek hazánk és az NDK legjobbjai között. Csa­patunk 80:79 pontarányú győzelmet ara-, tott. • Róma: A hivatásos ökölvívók Európa­bajnoki küzdelmeinek fél-nehézsúlyú csoportjában az olasz Rinaldi 12 menet­ben pontozásos győzelmet aratott a fran­cia Ballarin felett. A BRATISLAVAI MOZIK MŰSORA: PRAHA: Thompson őrnagy feljegyzései (francia) 10.30. 14, 16.15. 18.30. 20.45. METROPOL: A csavargó I.—II. rész (indiai) 15.30. 19.30, POHRANIČNÍK: Veszélyes vállalkozás (szovjet) 16, 18.15, 20.30, VÁRUDVAR: A csavargó Archimedesi (franc.) 19.30, SLOVAN: Kölyök (magy.) 16. 18.15, 20.30. TATRA: Háború és bé­ke I. rész (amerikai) 16, 18.15, 20.30, MLADÝCH: Hihetetlen kalandok (szovjet) 16, MIER: Hely a tetőn (angol) 18, 20, STALINGRAD: Megszállottság (olasz) 13, 20.15, NÁDEJ: Kegyetlenség (szovjet) 20, PARTIZÁN: Az aranycsillagos hercegnő (cseh) 18, 20, PIONIER: A Šumava kirá­lya (cseh) 20, DUKLA: Andél a hegyek­ben (cseh) 18. 20.15, OBZOR: Dr. Dan­witz házassága (NSZK) 18, 20.15, MÁJ: Romeo és Júlia (angol) 18.15, 20.30, ZO­RA: Vörös és fekete I.—II. rész (fran­cia) 18, ISKRA: A játékos (francia) 18, 20.15, PKO: Válóok (NDK) 19, OSVETA: Ahová az ördög sem jut el (cseh) 18, 20. \ BRA1ISI.AVAI SZÍNHAZAK MŰSORA NEMZETI SZÍNHÁZ: Fidelio (19), HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A milliomos nó (19), C J SZÍNPAD: Ketten a veremben (19). A KOŠICEI MOZIK MŰSORA: TATRA: Natália (olasz), KERTMOZI: Othello (szovjet), SLOVAN: Válóok (NDK), ÚSMEV: Vakáció a • fellegekben (cseh). A KOŠICE! ÁLLAMI SZÍNHÁZ MOSÓRA: MA: Signorina Gioventu — Nikotina (19), HOLNAP: Svätopluk (19). A TELEVÍZIÓ MŰSORA: CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA: 17.30: Gyermekműsor. 19.00: TV-Híradó. 19.50: Külpolitikai esz­mecsere. 20.00: A nagy magány, cseh film. 21.50: A nap visszhangja. BUDAPEST: Kicsinyek műsora. 1. V4­rázsbotocska, szovjet rajzfilm. 2. Kutya­kötelesség, magyar rajzfilm. 18.50: TV­Híradó.. 19.05: A Béke-verseny. Filmössze­állítás a Prága—Varsó—Berlin nemzetközi kerékpárversenyről. 19.35: Lányok, asszo­nyok. 20.15: Hegyen-völgyön (Cimborák II.), magyar természetfilm. IDŐJÁRÁS. Felhőátvonulások, helyenként siiríí felhőképződés, futóesők, viharok. A leg­magasabb nappali hőmérséklet 19—25 fok. Délnyugati szél. NÉIIÄNY HÓNAP ÖTA egymást érik a hiób-hírek a nagy, pusztító föld­rengésekről, földrengést követő szö­kőárakról a világ legkülönbözőbb ré­szein. Sokan a Föld belső, vulkanikus tevékenységének ismeretlen okokból való különös megélénküléséről be­szélnek, sőt akadnak olyanok is — még az úgynevezett értelmiségiek körében is — akik titkos földalatti atomrobbantásokról, azoknak a föld­kéregben előidézett távhatásukról képzelődnek. Érdemes ezért röviden foglalkozni a földrengések okaival és gyakori voltukkal: mennyiben indo­kolt annak feltételezése, hogy az em­beriséget í közeljövőben földrengé­sek révén valamilyen különleges csa­pás fenyegeti. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a földrengések elsősorban a Föld nagy törésvonalain fordulnak elő, ott, ahol magas hegységek és nagy tenge­ri mélységek váltakoznak aránylag kis területen. Ilyen hatalmas törés­vonal mindenekelőtt az észak- és a dél-amerikai szárazföldön végigvonu­ló hegylánc nyugati oldala, amely egyenesen zuhan be a Csendes-óceán nagy partmenti mélységeibe. A másik ilyen törésvonal a Japán-szigetek vidékén található, amelynek a köze­lében van az úgynevezett Marianna­árok, a Föld eddig ismert legmélyebb tengerrésze. Európában a Földközi­tenger medencéje a földrengések fő­fészke, amely folytatódik Kis-Ázsián, Iránon, Indián keresztül egészen Kí­náig. A FÖLD NAGY TÖRÉSVONALAI mentén van aránylag a legtöbb mű­ködő tűzhányó, úgyhogy a kettő kö­zött bizonyos összefüggést lehet megállapítani. Mindazonáltal a föld­rengést nem mindig kíséri vulkanikus tevékeység és fordítva. Elég, ha a legutóbbi marokkói földrengés-ka­tasztrófára utalunk, amely Agadir városának nagyrészét megsemmisítet­te és vagy 10 000 halálos áldozatot követelt. Ezt a földrengést nem kí­sérte semmilyen közelebbi vagy tá­volabbi észlelhető vulkanikus jelen­ség. Fordítva, az ismert tűzhányók, a Vezuv vagy az Etna kitöréseit sem kísérik rendszeresen földrengésszerű jelenségek. Az elmondottakból következik, hogy a földrengések azokban az álla­mokban gyakoribbak, amelyek az előbb említett törésvonalak terüle­tén vagy azok közelében fekszenek. Áz elmúlt fél évszázad adatai szerint a legtöbb földrengés ugyanis — évente vagy 1500 - Japánban és Chilében fordul elő. Az európai or­szágok közül Olaszországban van évente legtöbb, átlagosan 230 föld­rengés. Természetesen a földrengé­sek nem egyenlő erősek és nem min­dig az emberek által sűrűn lakott területeket, a nagy városokat érintik. Az észlelhető földlökés erőssége szerint tizenhét fokozatot különböz­tetünk meg. Az első fokot rendszerint csak a finomabb érzékszervekkel rendelkező állatok, lovak, szarvas­marhák érzik meg, az ember alig ész­leli. A tizenkettedik fokú földrengés viszont már rombadönt minden épü­letet. Fontos tényező a földrengések pusztító hatása szempontjából az is, vajon a sűrűn lakott terület közei fekszik-e a földrengés középpontjá­hoz, epicentrumához. Például az előbb említett agadíri földrengés egyálta­lán . nem tartozott a különösen erős földlökések közé, mégis óriási káro­kat okozott, mert éppen a város alatt volt a rengés központja. NEM HELYTÁLLÓ az a feltevés sem, mintha a földrengések száma az utóbbi időben különösen szapo­rodnék. A látszatot, mintha a föld­rengések száma növekednék, az kel­ti, hogy manapság a Föld területén mindenütt működő földrengést jelző állomások és a világon elterjedt ki­tűnő hírszolgálat révén minden föld­rengésről adataink vannak, tekintet nélkül arra, emberlakta vidékeken ját­szódnak-e le, vagy pedig nem okoz­tak a Föld lakosságának semmilyen károkat. A múltban, a XIX. század vége előtt, csak a különösen nagy kataklizmák híre terjedt el a Föld lakossága körében és az is csak kor­látolt mértékben. így például tudunk az 1755. évi lisszaboni földrengésről, amely a város lakosságának több mii^t a felét, 60 ezer lelket pusztított el. 1818-ban az akkori török, jelenleg bolgár városban, Filípoppoliban, a mai Plovdivban* volt borzalmás földrengés, amely a város lakosságának túlnyo­mó részét, 50 ezer főt pusztított el. 1693-ban Szicília szigetén volt nagy­arányú földrengés, amely 100 ezer áldozatot követelt. Egészen biztos, hogy az említett nagy földrengése­ken kívül még számos más hasonló arányú természeti jelenség játszó­dott le az emberiség történetében, amelyekről azonban nincsenek fel­jegyzéseink. EZZEL SZEMBEN a XX. század nagy természeti katasztrófáit, föld­rengéseit már pontosan számon tart­juk ' és az idősebbek nagyrészükre emlékeznek is. így például az 1908. évi messinai földrengésre, amely eb­ben a városban 80 ezer halottat és a szomszédos Calábriában 40 ezer áldozatot követelt. Ennek az évszá­zadnak legnagyobb katasztrófája azonban 1923-bán Japánban játszódott le, amelynél a halottak számát 150 ezerre teszik. Amennyiben a földrengések a ten­gerpart közelében vagy magában a tengernek a mélyében játszódnak le, úgy további pusztító kísérőjelenség­gel járnak, a tengerrengési árhullám­mal, vagy ahogyan egyszerűen mond­juk, szökőárral. Ott ugyanis, ahol a tengerfenék hirtelenül megváltozik, kiemelkedik vagy lesüpped, a tenger felszínén hullám keletkezik, amely óriási sebességgel terjed minden irányba úgy, ahogyan gyűrű alakú hullámok keletkeznek, ha a vízbe követ dobunk. Ez a szökőár, ha a tenger mély, rendszerint nem nagyméretű, alig egy-két méter ma­gasságú, amellyel a legtöbb ten­geri jármű megbirkózik. Amint azon­ban ez az árhullám sekély vizekbe, a part közelébe kerül, a hullámve­réshez hasonlóan magas vízfallá vál­tozik és átbukik, amely jelenséget akár nagyobb tavakon, például a Ba­latonon is észlelhetünk, főleg a se­kély somogyi parton. A szökőár ese­tében azonban ez a vízfal, amely óránként hat-hétszáz kilométeres szédítő sebességgel rohan, eléri a 10 — 20, sőt bizonyos esetekben a 30 — 40 méteres magasságot is és a part mellett horgonyzó hajókban, ha a part lapos, magán a szárazföldön is borzalmas károkat okozhat. így például a mostani chilei földrengés, amelynek központját a Csendes-óceán partmenti vizeiben keresik, olyan nagy szökőárat okozott, amely vé­gigvágtatott a világ legnagyobb ten­gerének, a Csendes-óceánnak egész területén. Két nap alatt a chilei par­tok közelében keletkezett szökőár eljutott egészen Japánig, vagyis 17 ezer kilométerre és ott borzalmas pusztításokat okozott, számos halász­hajót a parti városok utcáira dobott. Végül meg kell emlékeznünk a földrengések, okairól is. E tekintetben a tudomány még csak feltevésekkel dolgozik. Nemrégen még az a felfogás uralkodott, hogy a Föld kihűlő égi­test, amely éppen a kihűlés követ­keztében zsugorodik, ráncosodik, mint a sült alma. Ez a ráncosodás okozza azután a szilárd földkéregben a mozgásokat, az eltolódásokat, vagyis a földrengéseket. Ez a kihűlési elmélet már a múl­té, s ma pontos mérések és megfi­gyelések alapján tudjuk, hogy ellen­kezőleg a Föld hőmérséklete észlel­hető mértékben emelkedik. Bizonyít­ja ezt többek között az a körülmény, hbgy a nagy jégkorszakok ideje már el­múlt, a sarkok körüli eljegesedés, ha lassan is, de állandóan csökken. Már­pedig ha a Föld felmelegszik, úgy szükségszerűen a térfogata, mint minden melegedő testé, megnagyob­bodik. Ki is számították" a Föld nö­vekedésének ezt a mértékét. Persze, rendkívül kicsi szám: a Föld átmé­rője 10 ezer évenként vagy félméter­rel növekszik. Ez a változás aligha magyarázza meg a földrengések okait. EZÉRT A TUDOMÁNY má#, külön­böző hipotéziseket állított fel, ame­lyeket azonban belátható időn belül nem tudunk helytállóságukra nézve ellenőrizni, miután egyelőre nem ál­lanak rendelkezésünkre olyan eszkö­zök, amelyekkel behatolhatnánk na­gyobb mélységre a Föld méhébe. A Föld belsejében ugyanis óriási hő­fok és fantasztikus nyomás uralko­dik, amely eleve lehetetlenné teszi, hogy ott közvetlen kutatásokat vé­gezhessünk és ténylegesen megis­merhessük a Föld belsejében leját­szódó folyamatok igazi okait. A tudo­mány azonban bizonyára talál olyan közvetett módot, amely lehetővé te­szi a folyamatok megismerését és bizonyos határok között a földren­gések előre való jelzését. Sz. L. „OJ SZÔ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős: Dénes Ferenc főszerkesztő. Szerkesztőség^jBratisiava, Gorkého u. 10. sz.,Telefon: 347-16, 351-17. 232-61, — főszerkesztő: 552-10, — főszerkesztő-helyettes: 262-77, titkárság: 326-39, — sportrovati 325-89. Kiadóhivatal: Bratislava, Gorkého 8., tel3)»n: 357-28. Előfizetési díj havonta Kčs 8,—, Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Megrendslhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. K-08*01175

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom