Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)
1960-06-09 / 159. szám, csütörtök
A falusi élet egykor és ma A legutóbbi 15 év alatt falvainkon gyökeresen megváltozott az élet. A kapitalizmus, a kis- és középparasztok kizsákmányolását, nyomorát okozó tőkés termelési viszonyok megszűntek hazánkban. Hála a CSKP vezette proletariátus forradalmi harcának, hála a munkások és parasztok szilárd szövetségének, melyet pártunk állandóan szilárdított s szilárdít ma is, az új társadalmi rendszer győzedelmeskedett mezőgazdasági termelésünk szakaszán is. Ez az új, szocialista társadalmi rendszer lehetővé telte, hogy az emberek testvéri, elvtársi magatartást tanúsítsanak egymássá 1 szemben. Falvainkon már nem basáskodnak nagybirtokosok, kulákok s a bank- és agrártőke már nem zsákmányolja ki a kis- és középparasztokat. A dolgozó parasztok ma már maguk döntenek sorsukról, életükről. Hazánk többi lakosával együtt megválasztják az államhatalom szerveinek tagjait és a szövetkezetek vezetőségét. Munkájuk gyümölcse az övék, senki sem élősködik rajtuk. Ellenkezőleg. A munkásosztály önzetlen anyagi és politikai segítségben részesíti szövetségesét, a szövetkezeti parasztokat a szocialista falu kiépítésében, az új örömteljes élet megszilárdításában. Hazánk népe a szovjet hadsereg által történt felszabadítása 15. évfordulója s a szocializmus építése befejezésének e jelentős évében nemsokára megválasztja a néphatalom szerveit a nemzeti bizottságokba, a nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Foglaljuk tehát össze, mit tettünk, mi mindent értünk el eddig a szocializmus felé vezető útunkon. Büszkék vagyunk a kizsákmányolástól megszabadult munkánk eredményeire s nem árt, ha összehasonlítjuk egykori és mostani életünket. Az összehasonlítás alapján tudatosíthatjuk a legjobban új szocialista társadalmi rendszerünk győzelmét. Büszkék vagyunk erre a győzelemre s ezért felelősségünk teljes tudatában megyünk az urnák elé és képviselőinket azok sorából választjuk, akik munkájukkal a legnagyobb mértékben elősegítették új életünket. Büszkék vagyunk népünknek a legutóbbi 15 év alatt végzett eredményeire, büszkék vagyunk arra, hogy hazánkban történelmileg rövid idő alatt felépíthettük a szocializmust. Ezen az oldalon, összehasonlítás céljából, néhány elemzést közlünk falvaink egykori és mai életéről. A föld ma azé, aki megműveli A burzsoázia uralmát és hatalma megszilárdítását szolgáló egykori kapitalista alkotmányban hemzsegtek az szegény ember iránt, amíg munkákészegény embert semmibe sem vették, sárolják fel a mezőgazdasági terméA tőkések csak addig érdeklődtek a keket. Ez azonban nem minden. Az Nagyobbfokú termelés — magasabb életszínvonal olyan kifejezések, mint demokrácia, egyenlőség, testvériség, szabadság, stb. Vegyük azonban szemügyre a puszta tényeket úgy, ahogy a kapitalizmus idején megnyilvánultak s idézzük fel emlékezetünkben, ki volt annak idején a falu igazi ura. A kapitalizmusban az ember jellemét pénztárcája, jobban mondva gazdasági hatalma szerint értékelték. A kétkeze becsületes munkájával pes volt. Ez az „egyenlőség" különöállam ellátja mezőgazdaságunkat nagy Hazánkban évről évre növekszik a me- lyunk hathatós segítséget nyújt mezögazteljesítőképességű gépekkel, mütrá- zögázdasági termelés terjedelme s ezzel daságunknak s hogy falvainkon megszilársen kifejezően falvainkon nyilvánult gyávái stb.. ami hozzájárul a fárasztó egyidejűleg emelkedik a szövetkezeti pa- dúltak a szocialista termelési viszonyok. meg összehasonlítás céljából néhány mezőgazdasági munka kiküszöbölésé- rasztok életszínvonala is. Ez annak kö- Vegyük alapul az 1956-ban elért eredhez s e munka termelékenységének szönhető, hogy érvényre juttatjuk azt az ményeket és néhány adat összehasonlítá-•»«-•«* • «"<« — sával alkossunk kellé képet a fejlődésről: adatot sorolunk fel arról, hogy az növeltaéhe^ A jara^ztifjúság _ most « ^y'mun^1921-1930-as években ki és milyen terjedelemben birtokolta az ország földterületét. Ezzel egyben feleletet kapunk arra is, kinek a kezében összpontosult falvainkon a gazdasági magáról és családjáról gondoskodó és a politikai hatalom: Év Mezőgazd. A földtulajdon nagysága %-ban üzemek 1—5 ha 5—10 ha 10—30 30—100 100-nál száma 1 ha-ig ha ha több 1921 1 615 488 51,9 41,7 13,7 10,8 1,4 0,5 1950 1 648 604 28,1 42,7 15,7 11,4 1,5 0,6 Év Mezőgazd. A földtulajdon nagysága •/•-ban ;öld ha-ban 1 ha 1—5 ha 5—10 ha 10—30 30—100 100-nál összesen • ha ha több 1921 8 169 657 2,9 20,1 17,7 30,4 10,0 18.9 1950 8 475 710 2,3 20,8 19,9 31,1 10,4 15,5 A mezőgazdasági földterület összehasonlítása arról tanúskodik, hogy a hatalom falvainkon a tőkések kezében vott. Hisz az öt hektárnál kevesebb földterülettel rendelkező parasztok gazdaságai 1930-ig az összes mezőgazdasági üzemek 60,8 százalékát képezték, ugyanakkor a földterületnek csupán 33,1 százaléka volt tulajdonukban. Ezzel szemben a 30 hekgozójának most már joga volt arra, hogy az államhatalom legalacsonyabb szerveitől egészen a legmagasabbfokúig megválassza képviselőit, akik a városok s a falvak dolgozó népének érdekeit védelmezik. Dolgozó népünk valóra váltotta a parasztok régi vágyát — földet adott azoknak, akik a földet megművelik. Az állam biztosítja, hogy a paraszmár mindenfokú iskolát látogathat, nem fizet tandijat, a parasztok betegbiztosításban, aggsegélyben, betegség esetén ingyenes orvosi, kórházi kezelésben részesülnek; gyermekeik ingyen kapnak tankönyveket, tanszereket stb. Munkásosztályunk anyagi, szakmai, pénzügyi és politikai segítsége lehetővé tette, hogy a parasztok megszüntessék a kisüzemi termelési viszonyokat és a szocialista nagyüzemi termelést jutassák érvényre. Ha ma végighaladunk falvainkon, megállapítjuk, hogy eltűntek a régi, szalmával fedett, fából barkácsolt, vályogfalú házak Ma már minden faluban korszerű, teljes kényelemmel berendezett házak épülnek. Hazánk csaknem valamennyi községében bevezették a villanyt, kultúrotthonok, A mezőgazdasági termelés fejlődése és összetétele Szlovákiában 1956 1948 1955 1958 A mezőgazdasági nyerstermelés mutatószáma 1.00 94,7 114,9 152,8 Ebből: növénytermesztés 100 108,2 116,2 115,7 állattenyésztési termelés 100 84,7 117, r 166,9 A mezőgazdaság piaci termelésének mutatószáma 100 80,8 155,8 198 A piaci termelés részaránya a mezőgazdasági nyerstermelésben 50,1 25,6 40,9 44,9 Egy állandó mezőgazdasági dolgozóra eső nyerstermelés mutatószáma 100 110,6 185,4 200,4 1 ha mezőgazdasági földre esö nyerstermelés mutatószáma 106 94,9 118,8 133,9 A feltüntetett számadatok kifejezően ar- natkozó adatok összehasonlítása szemléiről tanúskodnak, hogy a nyerstermelés teti. Ez a növekedés 1958-ban 100 százamozik icknlák smvák wámára ta az 195 6' évihez vi sz° ny> tv a 1958-ban 52,6 lékkai nagyobb volt, mint 1936-ban. íS, szamara ta százalékkal növekedett, ebből a legnagyobb A mezőgazdasági termelés terjedelmémértékben az állattenyésztési termelés, nek és a munka termelékenységének nöA mezőgazdasági gépek jelentőségét a vekedése a szövetkezeti tagok jövedelmémunkatermelékenység növekedésére vo- nek gyarapodásában is megnyilvánul. tárnál nagyobb tulajdonnal rendelke . zök gazdaságai csak 2,1 százalékát toktol egyseges, szilárd arakon vajelentette Csehszlovákia földművelésének, a földterületnek pedig csaknem 57 százalékát tartották kezükben. A falunak ezek a kizsákmányolói — a többi kapitalistával — osztozkodtak mind a gazdasági, mind a politikai hatalomban. Az országban csak nekik volt „szavuk", „tudásuk", mert zsebük mások munkájának eredményétől duzzadt s éléskamrájuk roskadozott a bőségtől. S hogyan juttatták, érvényre ezek az urak „demokráciájukat"? Az úgynevezett demokrácia a kis- és középparasztok szegénységében, nyomorában, eladósodottságában, éhínségében és tönkremenésében nyilvánult meg. Ezrek vándoroltak külföldre, sok ezer paraszt földecskéjét, házát verték dobra a végrehajtók, és sokezer elaggott, agyondolgozott ember jutott koldusbotra. Amikor a dolgozó parasztsággal szövetkezett munkásosztály legyőzte a burzsoáziát, forradalmi úton kezébe vette az ország gazdasági és politikai hatalmát, falvainkon is fokozatosan megváltozott az élet. A falusiaknak ugyanúgy, mint hazánk többi dol• •••••••••• nácsadók stb. épültek. A falu arculata csak azért változhatott meg, mert sorsa irányítását a dolgozó nép vette kezébe. Ennek köszönhető, hogy ma már hazánkban az embert nem éppen a „pénztárcája" teszi emberré, hanem a végzett munka és a társadalmi célok szabta áldozatkészség, a jellem igazi meghatározói. Áttekintés a munkaegységek százalékban kifejezett értékéről (Szlovákiában) 1953 1954 1955 1956 1957 1958 8 koronáig 23 36 14,6 14 19,7 20,2 8—16 korona 57 49 39,7 51,6 47,1 55 16—20 korona — — 21,8 16.1 20,0 15,4 20 koronán felül 20 15 25,9 18,3 21,2 11,4 A NAGYBIRTOK HATALMÁNAK KÖVETKEZMÉNYE A szövetkezeti tagok a felsorolt pénzösszegeken kívül természetbeniekben részesültek és bizonyos jövedelmük volt » háztáji gazdaságból is. Falvainkon ma már senki sem nyomoAz agrárizmus szószólói valaha azt vei ez ideig-óráig biztosította meg- hogy a kis- és középparasztok egé- rog. Minden szövetkezeti parasztnak van állították, hogy a gazdálkodás kis- élhetésüket. Ha elvesztették földjü- szen más véleményen voltak gazda- munkája és biztos abban, hogy jó munüzemi módja bizonyos tekintetben ket, a munkanélküliek állandó sere- ságuk „szilárdságáról". Arról pedig, kajáért jutalomban részesül. A munka díelónyösebb a nagyüzemi tőkésterme- gébe olvadtak be és vagy nyomorog- hogy a tőkések által oly gyakran .iazásának magassága kizárólag a munkalésnél. Ebből aztán arra következ- nio k kellett, vagy arra kényszerül- hangoztatott .magántulajdon" és J^ŽÄ'^mteí&bb^ tettek, hogy létjogosultsága a kapi- tek> hog y kivándoroljanak hazájuk- „magángazdálkodás mennyire szí- éIet> mint azeIö tt, nemcsak az új házak talista termelési viszonyok között is biztosított. Ámde a helyzet a valóságban egészen más volt. A kisüzemi gazdálkodást folytató földművesek csupán azért „ragaszkodtak" földjükhöz, miből. A kisüzemi mezőgazdasági termelés e „prosperitásáról" az 1936-os évre vonatkozó alábbi adatok összehasonlítása tanúskodik. Áttekintés a munka termelékenységéről: A földtulajdon nagysága hektárokban 5 ha-ig 5—10 ha 10—20 ha 20—50 ha 50 ha felül A munkaórák száma hektáronként 1394 1084 860 713 591 1 munkaórára eső brutto jövedelem Kčs-ben 3,55 3,68 4,43 5,04 5,34 Mutatószám 100 104 125 142 150 Termelési költségekhektáronként 5562 Mutatószám 100 2495 74,2 2175 64,7 2149 65,9 2244 66,7 A fenti adatokból kitűnik, mennyitok életszínvonalának állandó süllye- . , , a - ..... . vainkon 195o-ban 2/9o,8 millió korona volt. Ez a forgalom 1954-ben már 3608 millióra, 1955-ben 4319,8 i-i , xv.* j , .. ••, millióra és 1958-ban pedig 5585,1 nagyüzemi termelessel szemben Ez tisztikarnak néhány adatát kövessük müHÓ koronára) vagyis az 1955 év i " ' * " nK h nyomon, mely képet ad arról, hogy forgalom több min t kétszeresére festett a valóságban ez a „paradi- emelkedett. Ehhez jön még a paraszcsom". A mezőgazdasági konjuktúra tok árukeresletének egyes városokévében (1928-ban) az egyes cso- ban történt kielégítése, mely ugyanportpk egy személyre eső fogyasz- csak tetemes összeg, tásáról az alábbi táblázat tanús- A felsorolt számadatok csak a szekodik;: mélyi fogyasztásra vonatkoznak. A szövetkezeti parasztok ezenkívül 5 ha-ig 5—10 ha 10—20 ha 100 ha felü l több millió koronáért építőanyagot, személygépkocsit, ben jelentett „előnyt" a kapitalista dése is, melyre a versenyképtelenviszonyok közt a mezőgazdasági ter- ség kényszerítette őket. Szemléltemelés kisüzemi módja — a tőkés tésként a burzsoá köztársaság stanagyüzemi termeléssel szemben. Ez az „előny" a nagyobb termelési költségekben és az alacsonyabb eladási árakban nyilvánult meg. Végsősoron tehát a feltartózhatatlan gazdasági csőd, az eladósodás és a gazdálkodás felszámolásának „előnye" volt ez. A kisüzemi gazdálkodás elsorvadásának tényét igazolja a kisparaszvükhöz nőtt, az a tény tanúskodik, tízezrei, a televíziós antennák sokasága hogy a kis- és középparasztok túl- tanúskodik, hanem az is, hogy csaknem nyomó többsége az elmúlt tíz év minden családnak van rádiója, mosógépe, alatt a szocializmus gondolata mellett villamos háztartási cikkei, a lakások korfoglalt állást, s má már túlnyomó « e r, ü, b^°f raI vanna k berendezve stb. , a ... ... .. .. . . „ A falu élete gyökeres megvaltozasának reszuk a kozos nagyüzemi termeles legiobb bizon y^ ék4t a20 ng a n , falus í azon szocialista elve alapjan gazdal- gyermekek adhatják. Életük örömteljes, kodik, hogy a munkát mennyisége és gondtalan, nem kell semmilyen nehéz minősége szerint díjazzák. munkát végezniük, szépen öltözködve, tanEz a fordulat - a földek közös díjmentesen látogathatnak minden fokú megművelése, a szocialista nagyüze- és ls kolat. mi termelés — biztosította a kisés középparasztok életszínvonala ál- Hazánkban befejeztük a szocializmus landó emelkedését. Erről tanúskod- építését. Most pedig arról van szó, hogy nak a szövetkezeti szektor azon V"°ľ i 4-Sj st , h® z * 6„T« elárusító helyei kiskereskedelmi for- ^St kľlľ "fémünk" » m°e"«,a°ľÄ galmának novekedese is, melyek el- termelés terjedelmének növelésében, sősot'ban a falvakat látják le. A kiskereskedelem forgalma falvainkon 1953-ban 2795,8 • •••••• ARNOŠT BAK • • • • Átlag Személyi fogyasztás, Kös-ben 4-182,— 2509,— 2912,— 4461,— 6792,— stb. vásároltak. motorkerékpárt, Mutatószám 100,— 51,5 64,9 99,5 151,5 A burzsoá közgazdászok összeállí- Ez volt a tőkések uralmának kötotta táblázat adatai arról tanúskod- vetkezménye! A kis- és középparasznak, hogy a fogyasztás a kulákok és tok osztályrésze csak a nyomor, néla földbirtokosok családjában fejen- külözés és végül a koldusbot volt. ként csaknem háromszor akkora volt, ^ mint a kis- és középparasztok családjában, Nem csodálkozhatunk tehát azon, A kisparaszti gazdaságok szilárdsága és állítólagos jóléte a kapitalizmusban csak az állandó kizsákmányolás biztosításának „szilárdságáig" ért fel. Csak az EFSZ-ekbe tömörült kis- és középparasztok szocialista nagyüzemi gazdálkodása biztosíthatja a dolgozó parasztság lySj életszínvonalának állandó emelkedését. 1955 1953 ÜJ SZÖ 6 * 1960. június 9, \
