Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-09 / 159. szám, csütörtök

W:fa A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG VIid ALKOTMÁNYTERVEZETÉRŐL^^ Az új, szocialista alkotmányunkra is szavazunk Cok ember úgy van a statisz­tikai adatokkal, megnézi, s aitán továbbfordít, változatosabb témát keresve. Pedig a holt -számok sokszor mennyi munkát jelentenek, az emberi gondolkodás mennyi új eredményét rögzítik le. Ez jutott eszembe, ahogy a bra­tislavai kerület fejlődésének ered­ményeit nézegettem. Azonkívül hogy az üzemek erdeje nőtt ki a földbői, a mezőgazdaság területén is alapvető változások történtek az el­múlt években. A szövetkezetek meg­alakítása ténylegesen 1948-1949-es évben kezdődött. 1951-ben 197 szö­vetkezet volt a kerületben, s 1960-ra már a földterület 90,6 százaléka tartozik a szocialista mezőgazdaság­hoz. Emlékszem rá, hogy a falvakban az első kombájn megjelenése micsoda szenzáció volt. Sokan, igaz, idegenkedtek tőle, de nem volt ke­vés azok száma, akik tudták — a jövő a gépesített nagyüzemi mező­gazdaságé. 1958-ban már 605 gabona­kombájn forgott a kerület gabona­tábláin, azaz 567-tel több, mint 1952-ben. S nyugodtan hozzátehet­jük, erre az időre a gép már telje­sen az ember barátjává vált. A földterület egy hektárra eső jö­vedelme is bizonyítja a szocialista nagyüzemek, a szövetkezetek ered­ményét. 1954-ben például ez az ösz­szeg 1897 koronát tett ki, s 1958­ra már 3290-re emelkedett. Legfőbb kötelesség Üzemünkben tizenhat kollektíva i versenyez a szocialista munkabri­gád címért. Hazánk felszabadítá­sának 15-ik évfordulójára tett kö­telezettségvállalásokkal, melyek ] értéke 1 894 000 korona, ismét ki- ­fejeztük, hogy a béke hívei va- ' gyünk, és örülünk a felszabadulás i óta elért eredményeinknek. Azonban, ha a békés munkán- | kat bárki is megzavarná, készek ( vagyunk védeni hazánkat. Ezt az [ elszántságunkat lerögzíti az új . szocialista alkotmányunk is, mely ] szerint minden állampolgár leg­főbb kötelessége a haza és a szo­cialista rendszer védelme. TANCIK JÄNOS, az opa­j továi Poľana Üzem dolgozója. . Államunk gondoskodását jellem­zően igazolja az a tény is, hogy pl. 1960-ban a bratislavai kerület me­zőgazdaságra előirányzott összege 322 millió korona, s ebből több, mint 18 milliót a talajjavítási munkálatok­ra szántak. Az elért jó eredményekhez a jövő nagyszerű távlatai csatlakoznak. így többek között az, hogy a mezőgaz­dasági termelést 28 százalékkal nö­veljük; ebből 16,4 százalékkal a nö­vénytermesztést 38,8 százalékkal az állattenyésztést. Ezeket a terveket olyan intézkedések biztosítják, mint pl. a harmadik ötéves tervben elő­irányzott beruházások 686 milliós korona értékben. Ezek a tények, s a jövőt jelentő tervek kívántak párhuzamot, ahogy az alkotmánytervezet 18. cikkelyé­nek 2. bekezdését olvastam: „A dol­gozók társadalmában az egyén csak a társadalom fejlesztésében kifejtett tevékeny részvételével, elsősorban a társadalmi munkában való megfelelő részesedésével bontakoztathatja ki teljes egészében képességeit, ér­vényesítheti jogos érdekeit..." Ma már a tények s az alkotmány leszögezte jog természetes jelenség. A községünkben lefolyt választási gyűléseken erről is beszéltek a vá­lasztók. Most, hogy a pártlevél nyo­mán a harmadik ötéves terv négy év alatti teljesítését tárgyalja meg a szövetkezet tagsága, kétségtelenné válik, hogy minden becsületes ál­lampolgár kötelességének tekinti a harcot a jobb eredményekért. A beszélgetésékből az is nyilván­valóvá vált, hogy június 12-én, amikor dolgozóink az urnák elé já­rulnak, hogy leadják szavazatukat a Nemzeti Front jelöltjeire, egyben saját programúkra is szavaznak. De szavaznak az alkotmányra is, mely a szocialista humanizmus szellemé­ben szabja meg az állampolgári jo­gokat és kötelességeket, s mind­nyájunk érdekeitől vezetve bizto­sítja a társadalom „kommunizrm sba való átmenetének anyagi és szellemi feltételeit". PAKSY LÁSZLÓ, tanító, Okoč. HELYESELJÜK / MINT EGYSZERŰ PARASZTEMBER megszűnt. Virágzó egységes földmű a hazánkban végbement nagy gazda- vesszövetkezetünkben ki-ki az elvég­sági változást községünk változott zett munkája és a termelésben elért életével mérem le. eredménye után kapja jutalmát. A mi falunk, Malý Hore's, valamikor Községünkben is kifejlődött az ön­a Bodrogköz legszegényebb községe tudatos, országépitő új szövetkezeti volt. Tőlünk kerültek ki messze vi- parasztság. A föld, mint termelóesz­dékre a papibirtokok, uradalmak, ku- kö z közös megművelése a dolgozó lákok és bérlók kepései, napszámosai, parasztság boldogulását mozdítja elő cselédei, harmadosai. A munkásosztály sokoldalú és mesz­, . , , . ,. szemenő támogatása, a falu gazdasági Az embertelen munkafeltetelek az kuUurúU s ^ elem e\ kJ és e | rdeJté 6/„ alacsony napszámbérek a nyomor es atü Q \ é különbséget o szolgai alazatossag volt a kisparasz g gg f és a falusi szegénység sorsa. Hajnali három órakor az uradalom fővincel­Most, amikor az egész országban az új alkotmánytervezet felett vitat­Vila a mUBÉPRkVO hasábjain ORQiN ÚSTREDNÍHO VÝBORU KOMUNISTICKÍ STRANY ČESKOSLOVENSKA s Az új szocialista alkotmányunk 5 tervezetéről folyó országos vita ~ eddigi lefolyása — ahogy azt a š dolgozóknak a Rudé Právo, pár­— tunk központi napilapja hasábjain = megjelent hozzászólásai is igazol­E ják — arról tesz tanúbizonyságot, = hogy dolgozó népünk az alkot­E mánytervezetet nemcsak helyesli E és teljes mértékben magáévá te­E szi, hanem az ösztönző erővel hat E szocialista építésünk még sikere­S sebbé tételére. LADISLAV ŠIMAN, a plzeni V. I. Lenin Művek dolgozója írja: „Sze­retjük hazánkat és azt akarjuk, hogy még gyönyörűbb legyen. A népben kiapadhatatlan erő rejlik. Az új al­kotmány lehetővé teszi, hogy a dol­gozók még hatékonyabban érvénye­sítsék alkotó kezdeményezésüket. Népünk ezekkel a lehetőségekkel él­ni is fog s újra, még következete­sebben bebizonyítja, hogy nálunk minden hatalom az övé." Dr. SZÁNTÖ GYÖRGY (Bratislava) „Győzedelmeskedik a dolgozó ember joga" c. hozzászólásában méltatja, hogy szocialista rendszerünk milyen messzemenő gondoskodásban része­síti a dolgozókat, míg az USA-ban s a többi kapitalista országban a dolgozók millióinak még munkát sem tudnak biztosítani. JOSEF ODVÄRKA, a kladnói kő­szénbányák igazgatója hangsúlyozza, hogy bányaüzemeik dolgozói magu­kévá tették új alkotmányunk 13. cik­kelyét — kötelességüknek tartják, lérje, Koroknai ablakzörgetéssel éb- ^ dolgozók, ezt tesszük mi resztette a napszamosokat. A sum­mások havi bére látástól-vakulásig HoreSe n, nemcsak a kuUú r. tartó munkáért tíz korona készpénz Mzban g Q2 é f öidművesszö­és két metermazsa buza termeszei- wtkezethen> hane m a házakban, kint beni juttatas volt. A kepesek a 12-ik a határbarli a munkahelyen, munka­részért dolgoztak. A férfi napszamo- VÉgeztével> haz afelé menet azt mér­sok 7, a nők 5 koronát kerestek. lege[ik az embereki hány üj hÓLZ > A munkásosztály győzelme gyöke- mennyi új bútor, rádió, szőnyeg, por­resen megváltoztatta a parasztság szívó és még sok minden mással lett életét a mi falunkban is. Nem kell gazdagabb a falu. már napszámba járni, kepésnek, ese- A CSKP útmutatását követve fo­lédnek szegődni. Az a lealacsonyító hozzuk a mezőgazdaság termelését, szó, hogy „cseléd, summás", örökre Egy hektár szántóföldön 150 kg húst egy tehéntől átlagban 2500 liter tejet fejünk. Zöldségtermelésünk 1 millió 250 ezer koronát jövedelmez. A SZEBB ÉS BOLDOGABB JÖVŐ­HÖZ vezető utat a kommunista párt mutatta és ezt követve értük el azt, ami ma van. Azért úgy a magam nevében, mint a szövetkezet nevében helyeslem, hogy az új alkotmányban benne legyen az, hogy a szocialista társadalom vezetőereje a munkásosz­tály élcsapata, Csehszlovákia Kom­munista Pártja. GERESI ISTVÁN, a Malý Horeš-i EFSZ elnöke Proletán viech ami , spojte n I sági eredményeiket. Ez arról tanús­kodik, hogy megvannak az előfelté­teleik a munkaidő tervezett csök­kentésére. Ezzel a problémával foglalkozik J. ŠEVČlK a Brno — Lišeň-i üzem dolgozója is, aki a maga és társai példáján bizonyítja be, hogy. tár­sadalmi rendszerünk milyen messze­menő lehetőségeket biztosít szá­mukra, hogy nagyobb tudásra, szak­képzettségre tegyenek szert. Ševčík elvtárs esztergályos, az elmúlt évek­ben elvégezte az esti ipariskolát és most a műszaki főiskola távhallga­tója. „A tanulás, a szakképzettség .. .. , . ,, , -­növelése megkönnyíti az új technika SÄÄ'ÄÄ bevezeteset — írja, — ez meg lehe­tővé teszi a munkaidő mielőbbi csök­Könnyebben és jobban Bármennyire igyekszünk, egyelőre nem kentését s azt, hogy a dolgozók több időt fordíthassanak a tanulásra." FRANTIŠEK VOLF, a žamberki JNB titkára hozzászólásában a terü­leti átszervezéssel kapcsolatban a járási nemzeti bizottságok irányító igényelt. Pedig évről évre jelentősen nö­veljük a termelést, azonban gyorsabban nő a kereslet. Nemcsak a városi, hanem a falusi dolgozók is vásárolják a hűtő­szekrényeket. Az alkotmánytervezetünk — amellyel az 533-as szerelő műhelyben nyilvános pártgyülésen ismerkedtünk meg — fog­lalkozik azzal, hogy a termelés fellen­zeti értekezletek s a HNB-k és EFSZ-ek funkcionáriusaival, szak­embereivel tartott körzeti tanácsko­zások révén hatékonyabban irányít­hatjuk és segíthetjük a HNB-ket. E. ANDRLE, Veľké Bŕezno-i lakós hogy a népgazdaság fejlesztési állami írja: Német nemzetiségű vagyok... tevékenységének tökéletesítésével dülé !jével biztosítani kell az életszín­foglalkozik. „Az új feltételek között vonal emelését. Mi is erre törekszünk. ix ji i-- i jj- • Nemreq munkasza ag bevezetéséve nö­nem elegedhetunk meg az eddigi veltü k' a term e, és t. S A dolqozók számár a módszerekkel - írja. - Mellőznünk az üj technika bevezetése igen előnyös, kell a gyakori járási aktívákat és A munkaszalag bevezetése több mint tevékenységünkkel nem helyettesít- 100 ezer koronába került, az ára azonban hetjük az alsóbbfokú szerveket, hamarosan megtérül. Naponta húsz jég­A gyakorlat igazolja, hogy a kör- szekrénnyel többet gyártunk és négy tervből rájuk háruló feladatokat mi­nél eredményesebben teljesítsék. Ennek érdekében nagy gondot for­dítanak a műszaki fejlesztésre. Üj haladó módszerek, hatékony műsza­ki-szervezési intézkedések bevezeté­sével, a gépesítés fokozásával biz­tosítják, hogy a munkatermelékeny­ségnek és az önköltség-csökkentés­nek a harmadik ötéves terv utolsó évére tervezett színvonalát már 1963 végén érjék el. így több mint 77 millió koronával javítják meg gazda­az alkotmánytervezet arra készte­tett, hogy összehasonlítsam a bur­zsoá köztársaság alkotmányával. Az szabadságot biztosított Henleinéknek, de azokat, akik munkát és kenyeret munkaerőt más, fontosabb munkaszakasz­ra oszthattunk be. Hogy könnyebb lett a munka, bizonyítja az ís, hogy a jég­szekrények szigetelését és csomagolását végző dolgozók ugyancsak kérik a futó­szalag bevezetését. Azonban nemcsak ilyen költséges* gé­pesítéssel, hanem egyszerű technikai megoldásokkal is utat tör magának az új. Olyan egyszerű újítással is, mint a villanycsavarhúzó alkalmazása növelik a dolgozók a teljesítményüket. Az alkotmánytervezetünk hangsúlyozza, a technika fejlődésének jelentőségét. Mű' követeltek és reménykedéssel for- helyünk dolgozói ezt nagyra értékelik, dúltak a Szovjetunió felé, üldözték mivel s a^ á t tapasztalataik alapján győ­és börtönbe vetették. Csehszlovákia f öd t, e* mf B. " rt l- \, t c* ni l< a f e-j" .. . - , , - , , . , lesztésével jobb munkakorulménvek mel­nemet nemzetiségű lakosainak joguk Iett> kiseb b J fáradsággal nagy 0b b telje­van a munkahoz és minden mas pol- S[tményt nyújthatnak, gári joghoz. Ilyen jogokat távolról " " MEDEK JÖZSEF, sem élveznek Nyugat-Németország a Nové Zámky-i Elektrosvit lakosai." 533-as műhelyének vezetője 4- x a München előtti köztársaság alkotmányáról 106 § A hivatásból eredő előnyöket nem ismerik el. 108 § NIinde n állampolgár a Csehszlovák Köztársaság bármely he­lyén letelepedhet. 113 § A ny u9 odt é s fegyver nélküli gyülekezés joga biztosítva van. 126 6 A házasság, a család és az anyaság a törvény különleges ' védelme alatt áll. JJJ SZÖ 5 * 1960. június a.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom