Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-07 / 157. szám, kedd

KUKORICA, — KUKORICA, KUKORICA — A munkaérdemrendes kísérletezők között Négy év alatt teljesíteni az ötéves tervet! - ez a jelszó ösztönzi ma a szövetkezetek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások dolgozóit. Parasztságunk mindennapi gyakorlata igazolja, hogy a harmadik ötéves terv határidő előtti teljesítésére minden feltétel adott. Ebből a tényből indul ki pártunk Központi Bizottságának legutóbbi levele ls. A termelőmunka élenjáróihoz, a kommunistákhoz fordul, hogy fokozott figyelmet szentelve a mezőgazdaságnak, munkálkodjanak annak fellendítésén. Mint a levélből is kitűnik, a Központi Bizottság most jóváhagyott intézkedései olyan tettekkel biztosítja a mezőgazdaság előtt megoldásra váró feladatokat, mint például az a 112 ezer traktor, - 16 500-zal több, mint az ötévos terv előirányzott — melyet a közeljövőben kap parasztságunk. Államunk gondoskodását mutatja továbbá a földmüvelésre fordított különböző beruházások 42 milliárd koronát meghaladó értéke, vagy a meliorációs munkálatok meggyorsítására előirányzott 4,6 milliárd Kčs. (Ez utóbbi 200 millió koronával több, mint a korábban előirányzott összeg). A mezőgazdasági termelés növelésének igénye természetszerűleg nagy feladatokat ró mind a növénytermesztésre, mind az állattenyésztésre. S ez utóbbinál elsősorban a takarmányalap biztosítása a tét. Hisz takarmány nélkül olyan az állattenyésztés, mint a szántásra előkészített traktor üzemanyag nélkül. Ezért kell nagy figyelmet szentelni az állattenyésztés aranyfedezete: a kukorica és burgonya termelésére. Államunk sokirányú gondoskodása, az ipar és a tudomány mezőgazdaságnak nyújtott segítsége ma olyan távlatokat nyújt földműveseink előtt, amilyenről eddig szinte álmodni sem mertek. Á CSKP levele nyomán: KEZÜNIBEN A SIKEREK KULCSA A .„cárod.,/ .kkenu mag ük nagy a „becsülete". Az inieztH oulgozól Fojtlk mérnökkel rendszeresen ellenőrzik a kísérleteket. A minap egy orvosi rendelőben járva, mosolygó kisfiú nézett le rám a szemközti falról. Tejes bögrével a kezében, szemében az élet csillogó örömével, sugallta a külvilág - számára — kívánatos ízét: tej, tej, tej. Ez a kép élt bennem, ahogy Fojtik mérnökkel a Topol'nlky-i Magnemesítő Állomás termeit járjuk. Igaz, nyugodtan mondhatnám a kukorica palotájának is ezt a hét millió korona költségvetéssel egy éve felépült intézetet. Mert túlsúlyban aranyló kukoricaszemek, tömött sorokként összetartó csövek mosolypgnak le a polcokról, s szinte indokolják az előbbi képet. A szép „szemek" varázsénak nehéz ellenállni. S ha éppen „árulkodnak" a szakember számolgató pontosságával ilyen példákhoz jutunk: - Négy kilogramm szemes takarmány = 1 kg sertéshússal. - Öt kilogramm silókukorica — 1 liter tej. Igy a hektáronkénti átlagtermés '14-16 ezer lítér tejet, vagy 500 kg vajat eredményez. ' - Negyven kilögramm siló, 4 kgszalma, 6 kg széna (magtakarmány nélkül) adagolása 9 liter tejátlagot biztosit. - Tápértéke hektáronként 2/5-del több, mint a takarmányrépáé. A kukorica, mint takarmány, közepes termés esetén az árpához viszonyítva 1112 zabegységgel, vagyis 30 százalékkal többet ad hektáronként. Nem csoda hát, hogy a jó ügy 1948-ban Sládkovičovon szolgálatába hívta Fojtik mérnököt, aki később a lapogoli kísérletezésein keresztül épített utat- a további jobb eredményekhez. Előtte világos céllal rajzolódtak ki a jövő távlatai: támogatni és előre lendíteni a fejlődő mezőgazdaságunkat, s szerényen bár, de szolgálni az országos ügyet. - Minden kezdet nehéz, mondja visszaemlékezésként Fojtik mérnök „államvizsgás" kukoricafajta, az 1275-ös és az 1276-os kései, valamint az 1295-ös és az 1278-as számú félkései a felvásárló üzemek közvetítésével ma már Szlovákia legtávolabbi falujába is eljut. A kép teljességéhe? tartozik, hogy a bratislavai Az intézet vezetője, Karol Fojtik mérnök, elégedetten szemléli • nemesített kukoriealajtákat. és a nitrai kerületben összesen 3291 hektáron „szaporítják" az itt kitermelt fajtát. „Csak" 40 vagon kukoricát szoktak osztályozni az állomás dolgozói. Persze, mindezt kézzel. — A szövetkezetek ma mér nem idegenkednek a hibrid-vetőmagtól, — mondja a „kukorica-tudós". A kétszeres keresztezésü hibrid vetésével a tôňi szövetkezet 111 mázsa szemes terményt ért el hektáronként. A túzoki szövetkezet 80 mázsát, a Trnavai Állami Gazdaság 82,2 mázsát. Ahogy a jó munka szép sikereit hallom, eszembe jutnak Dömény Jánosnak, a topol'nlkyi szövetkezet elnökének a sliači konferencián mondott szavai: - A természettel eredményes harcot folytathatunk, de a jó termésért mindent meg kell tennünk... — Hetven mázsás csöveskukoricát az időjárástól függetlenül minden évben elérhetünk, ha betartjuk az agrotechnikai intézkedéseket, s a négyzetes-fészkes ültetési módot alkalmazzuk. Bátorság és bizakodás volt e szavak lényege, bár 1956-ban még merészeknek tűntek. Szövetkezeteink azonban ma a mindennapos gyakorlatban állnak oda a szavak igaza mellé. Az Ivanka pri Dunaji-i szövetkezet például 150 mázsás szemtermést, a Dedina Mládeže-i szövetkezet 1500 mázsa silót tervezett hektár ronként. E tények akarva akaratlanul is elfogadtatják velem az okoči szövetkezeti elnök szavait: — A nagy termés elérésének nincsenek titkai, A rekordot úgy döntögetik, akár a sportban. A hibrid-vetőmagról pedig az a véleménye, hogy „valóban forradalmat jelent a kukoricatermesztésben." S hogy ma már a szocialista mezőgazdaságban oldódik a titkok titka, ebben része van a Munkaérdemrenddel kitüntetett topol'nlkyi magnemesítőnek is, ahol a kukoricatermelés új apostolai nőttek fel. S ha majd a napfényfoltos, hosszú levelek sűrűjében a kombájnok zümmögése terméssé gyűjti a sárga aranyat, az ő munkájuk eredménye is ott lesz, mintegy példázva, hogyan válik több terméssé a tudomány és a technika a szocialista nagyüzemekben. — zsolt — fHMH A képen: az 1959-ben átadott topolnlkyi Magmenesíto Állomás. - s munkánk nem ment olyan „terülj asztalkám" módjára. Az első évek inkább a talajművelési kísérletekre korlátozódtak, de az egyes fajták, fajták közti hibridek is előkerültek. Nem felejti el közben megjegyezni, hogy a négyzetes-fészkes ültetési mód népszerűsítését éppúgy feladatuknak tekintették, mint a magnemesítésbe bekapcsolódó szövetkezetek hálózatának bővítését. - Első eredményeink nyomán, 1956-ban, a kukoricatermelők országos értekezletén kötelezettséget vállaltunk, hogy négy év alatt nagyobb, százezer hektár területre biztosltunk hibrid-vetőmagot. , A vállalás teljesítéséről már nem a szavak, de az elosztási terv győz meg. Munkájuk eredménye • négy FEJLŐDIK A TERMELÉS Hazánk felszabadulási előtt, mint jelentéktelen üzem dolgozott a cukorgyár keretein belül a konzervgyárnak titulált kii részleg. Ma hatalmas objektumok, legkorszerűbb gépi berendezések állnak a régi helyén és várják az első üzemeltetést: a borsó feldolgozásét. A konzervgyár előtti betonozott területen emeletmagasságú, különleges borsócséplögépek ragyognak a máiusi napfényben. Az üzemvezető távollétében, Várady Béla üzemi könyvelővel beszélgetünk az idei termelési kilátásokról. — Ez idén — mondotta — első feladatunk lesz a zöldborsó feldolgozása. Ebből országos viszonylatban első helyen áll üzemünk. Termelni "fogunk külföldi piacokra, éspedig az NDK, Svédország, Dánia és Nyugat-Németország számára. A múlt évben 220 ezer kg voit a termelésünk, az idén 80 tzer kilogrammal fokozzuk a termelést. — Ugyancsak keresett árucikk a zöldbabkonzerv. Tavaly 70 ezer kilót termeltünk, most 100 ezer kilót fogunk gyártani. A borsó után megindul a paradicsom, 170 vagonra van szerződésünk az állami birtokokkal és szövetkezetekkel. Uborkából 90 vagont terveztünk feldolgozásra, lecsóból 10 vagont. vagyis 100 ezer kilogrammot, olajos konzerv paprikát 10 ezer kilogrammot és ugyannenyi céklarépát. Érdekesek ezek a számadatok, ha tekintetbe vesszük azt, hogy alig egy évtized alatt mivé fejlődött egy egészen kis üzem. A harmadik ötéves terv befejezésének utolsó szakaszában — jegyezte meg Várady elvtárs — vagyis 1985-ben — terveink szerint — feltétlen elérjük konzervgyártásúnk háromszorosátPatyolat Sándor Pohronskí Huskov Pártunk Központi Bizottságának a falusi, Illetve a szövetkezetek, állami gazdaságok és traktorállomások mellett működő pártszervezetekhez intézett levele óriási visszhangra talált. Ez a szerkesztőségünkbe érkezett levelekből is visszatükröződik, amelyekből az őszinte tenniakarás, a kitűzött feladatok határidő előtti teljesítésébe vetett szilárd hit, meggyőződés árad. Egyszerű emberek mondják el véleményüket, azt, mit tesznek azért, hogy a kitűzött feladatokat az Ipari dolgozók példájára határidő, előtt teljesítsék. Beszámolnak arról, hogy a levél megvitatása után milyen intézkedéseket tesznek, hogy többet teremjen a föld, hasznothaj tóbb legyen az állattenyésztés. Az ország Igazi gazdái, a föld jogos tulajdonosai szólnak a jövőről. Nemcsak a kommunisták, hanem a szövetkezetek, állami gazdaságok pártonkí| vüll tagjai is tudják, hogy a sikerek kulcsa a kezükben van, az állam jó gépet, egyre több műtrágyát juttat a szövetkezeteknek és hogy a rendelkezésükre álló anyagi és egyéb eszközöket hogyan használják fel, az tőlük függ, Jozef Hlaváč, a Dunajská Streda-i járásból irt levelében hangsúlyozza: „A járás szövetkezeteiben dolgozó kommunisták és a pártonkívüliek is azon a véleményen vannak: a harmadik ötéves terv feladatait nemcsak kell, de lehet ls négy év I alatt teljesíteni." A továbblak során példának hozza fel a lehnicei szövetkezetet, ahol a kommunisták a levél megtárgyalása után olyan határozatot hoztak, hogy « harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. Mindenek előtt a növénytermelés keretén belül a bőséges és jó minőségű takarmányalap megteremtésére fektetik a fősúlyt. Már az elmúlt évek során megteremtették a feltételeit annak, hogy szárazság esetén részben öntözhetik a határukat. Ma már 17 kút szolgálja az öntözést, amelyeket máris igénybe vesznek. A pártgyülés azonban- a kitűzött cél sikeres megvalósítása érdekében olyan irányú javaslatot tesz a szövetkezet vezetőségének, hogy továbbra ls törekedjenek az öntözési lehetőségek bővítésére. Rácz Péter a Veiké Blahovói szövetkezetből küldi tudósítását, amelyet Igy kezd: „A szövetkezet mellett müködó üzemi pártszervezet a szövetkezet vezetőségével közösen megtárgyalta a CSKP levelét. A megbeszélésen arra a megállapításra jutottunk, hogy nálunk is megvannak a feltételek ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv feladatait korábban teljesíthetjük, söt egyes ágazatokban már 1963-ban elérjük az 1965-re tervezett termelési szintet. Ilyen például a sertéstenyésztés, ahol már nemcsak • harmadik ötéves terv végére tervezett darabszámot érjük el, hanem a hasznosság, vagyis a hústermelés terén is elérjük a kivánt szintet. Ugyanez a helyzet a gabonafélék termelése terén is. Hogy gabonafélékből Is 1962-ben teljesíteni tudjuk a harmadik ötéves terv, végére előirányzott feladatot, ezt az teszi lehetővé, hogy a bőséges istállótrágya mellett komposzt felhasználásával is növeljük a föld termőképességét. Az Idén 40 vagon komposzt készítését terveztük s már eddig 30 vagonnal készítettünk. Levele befejező részében ama szilárd meggyőződésének ad kifejezést, hogy 1964-ig az összes termelési mutatókban ' teljesítik ez 1965-re tervezett feladatokat, Ugyancsak Rácz Péter ad hírt arról, hogy az ohradyi szövetkezet tagjai a párt levelének megtárgyalásakor ígéretet tettek, hogy a hústermelés terén 1963-ban, a tejtermelés terén pedig 1962-ben teljesítik az 1965-ös feladatokat, s az összes termelési mutatókban egy évvel korábban tesznek eleget feladatuknak. Hambaltk Sándor a kitüntetett belai szövetkezetből küldte levelét. Arról száffol be, hogy a belai szövetkezeti tagok, 'akik a legtöbb termékből már az idén elérik, illetve megközelítik a harmadik ötéves terv végére kitűzött termelési, szintet, továbbra is a termelés magasabb színvonalának elérésére törekednek. Ezt bizonyltja az ls, hogy a múlt vasárnapot is szorgos munkával töltötték. Ügyszólván az egész falu komposzt készítésére indult. Összesen 89-en vettek részt a munkában „... s ezen az egyetlen napon 120 köbméter komposztot készítettünk." Álló Ferenc a blatnói állami gazdaság sikeres munkáját ecseteli levelében. Többek között hangsúlyozza, hogy már most, a tavaszi munkák során megteremtették a feltételeit annak, hogy magasan túlszárnyalják' a tervezett hektárhozamokat Cukorrépájukat még május első felében kiegyelték, kétszer fejtrágyázták és trágyalével megöntözték. Ennek következtében az idén a tervezett hektárhozamokat előreláthatólag legkevesebb 100 mázsával túllépik. Paksi László arról ad számot, hogy az okoíi szövetkezet a termelés még nagyobb aránjhl növelést érdekében az idén honosította meg a prémiumrendszert. Az anyagi érdekeltség fokozása már a tavaszi munkák során meghozta a várt eredményt. A cukorrépa egyelését két és fél nap alatt elvégezték, további ápolása is jó ütemben haiad, ami kezesség arra, hogy a tervezett hektárhozamokat magasan túllépik. Handzok Viliam a Silickej jablonecí szövetkezet tagjait dicséri, akik pártunk levelének olvasásakor már arról is számot adhattak, hogy felszabadulásunk 15. esztendejének tiszteletére tett kötelezetségvállalásaikat a megszabott határidő előtt teljesítették. (in) A ROŽŇAVAI BANYÄSZOK VÄLASZTASI GYŰLÉSE Van miről beszélni A rožňavai bánya üzemi klubjában képviselőjelöltek mutatkoznak be a választóknak. A gyűlés hosszan belenyúlt az éjszal-áb*, peáig a jelöltekről alig esett szó. Ismeri őket a lakosság, mépis volt miről beszélni. A választók előjöttek ügyes-bajos dolgaikkal: — A házur.kbsr, három fázisos villanyvezetéket szeretnénk - mondja az egyik felszólaló. — A mi utcánk aszfaltozására mikor kerül sor? — kérdi egy elvtársnő. — Hogyan kapcsolhatnánk be több nőt a munkafolyamatba? — veti fel a kérdést valaki a résztvevők közül. A kérdésekre Németh Pál, a Szlovák Nemzeti Tanácsba javasolt bányász válaszol, Olyan hozzáértéssel beszél a közügyekről, mintha a nap jelentős részét nem a bánya mélyén töltené. Tudja, hogy a háromfázisos villanyvezeték kérdését gem lehet ötven méter kábellel és néhány órai munkával megoldani, ahogyan a felszólaló gondolta, hanem áramerősttfl állomást fognak építeni. Az utak és járdák építésével kapcsolatban is kielégítő választ adott, azt mondta, hogy a következő négy évben több százezer koronát fordít erre a célra a helyi nemzeti bizottság. A lakosság részvételére is számítanak, hogy továbbra is segítenek majd társadalmi munkában az utak építésénél és a parkok létesítésénél. A nők alkalmazásával kapcsolatban javaslatot mondott Németh elvtárs. A környék gazdag erdei gyümölcsökben. Szedésével és feldolgozásával sok nő nyerhetne munkát, s haszna lenne ebből nemzetgazdaságunknak. A gyűlésen mezőgazdasági problémákat is érintettek, pedig a résztvevők között aligha volt földműves. Azonban az ipari dolgozók tudják, hogy a CSKP Központi Bizottsága nemrég levéllel fordult valamennyi falusi pártszervezethez, valamint az EFSZ-ek, állami gazdaságok és'gépállomások üzemi pártszervezeteihez, hogy még az idén teremtsék meg a feltételeket a mezőgazdasági termelés lényeges növelésére a harmadik ötéves tervben. Bár ez a feladat főleg a mezőgazdasági dolgozókat érinti, az ipari dolgozók is támogatják ezt az igyekezetet. A gazdasági épületek építését a helyi nemzeti bizottság bevette programtervébe, ami azt jelenti, hogy a lakosság részvételével gondoskodni fog erről. Nagy terveket készítettek. A Vörijs Hadsereg úton kiépítik az EFSZ gazdasági udvarát, itt összpontosítják a gazdasági épületeket. A jövő évben 200 sertés részére hizlaldát és tíz vagon kukoricának szárítót építenek. A választási -időszak alatt még borjúistállőt, növendékmarha istállót, fiaztatót, tyúkólakat és silógödröket építenek a földmüvesszövetkezetben. A gyűlésen sok értékes felszólalás hangzott el. Szilágyi elvtársnő arról beszélt, mire kötelezi a képviselőket a nép bizalma. Heríok elvtárs szerint népünk egysége nyilvánul majd mag a választásokon. Beszéltek a

z alkotmánytervezetről is, ezzel kapcsolatban dr. Galló Zoltán járási Ügyész adott magyarázatot. A gyermekek neveléséről ls beszélgettek. Molitorisz János szólt, - Több tiszteletet várunk tőlük - mondotta. Necsak gyerekc»ínyeken törjék a fejüket! 5trlc Adolf a gyerekek védelmére kelt. - Nyugdíjas vagyok - mondja bevezetőül. - Napközben sok időm van. Olykor olykor figyelem a gyerekeket. Hogy csintalankodnak? Az is előfordul. Gyakran maguk sem tehetnek róla. Az új telepen még nincs gyermekjátszótér. Ha az iskola udvarán játszanak, elküldik őket, mert zavarják a tanítást. Ha a lakóházak közt labdáznak, a háziaszszonyok kergetik el őket, hogy be ne törjék az ablakokat. Ha rétre mennek, a szövetkezeti tagokkal gyűlik meg a bajuk, mert letapossák a kasza alá való füvet. A gyermekeknek pedig kell az ugrálás," a szaladgálás. Enélkül nem gyerek a gyerek. Ezért fontosnak tartom a helyi nemzeti bizottság programtervében azt a részt, hogy húszezer korona költséggel és a lakosság részvételével gyermekjátszóteret építsünk az új negyedben. Már késő este volt, amikor a gyűlés befejeződött. Azonban a vita folytatódott. Kis csoportokban szétverődve az emberek az utcán beszélgettek azokról a problémákról, melyekről a képviselőjelöltek bemutatkozásán szóltak. Drábek Viktor ŰJ SZŐ 5 * 1060. június 7.