Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)
1960-06-07 / 157. szám, kedd
Äz imperialisták nem kényszeríthetik akaratukat a világra Vladimír Koucký elvtárs beszéde NÉPÜNK JELÖLTJEI NYILVÁNOS VÁLASZTÁSI GYŰLÉSEKEN A békeharcot építő művünkkel támogat j uk ^ e^ r s ' ,es z^ e ^ A blanskói lakosság nyilvános gyűlésén vasárnap, június 5-én beszé det mondott Rudolf Barák elvtárs, a CSKP KB politikai irodájának tagja. Beszédét az alábbiakban kivonatosan közöljük: Az iJei választások rendkívül fontos időszakra esnek. Űjabb hevességgel lángol fel a békeharc. Az egész világot felháborították a csúcsértekezlet előtt végrehajtott amerikai provokációk. A közelmúlt drámai eseményei senkit sem hagynak kétségben afelől, hogy a jelenlegi amerikai kormány nem óhajtja a nemzetközi feszültség enyhülését és annál kevésbé kívánja a háború kiküszöbölését a nemzetek életéből. Ebben a helyzetben elkerülhetetlen volt, hogy a harcias amerikai imperialisták megffelelő leckét kapjanak. Hruscsov elvtárs Párizsban értünk is harcolt éppúgy, mint a többi, főként a kis országokért, amelyekre az amerikai imperialisták úgy tekintenek. mint hatalmi sakktáblájuk gyalogosaira. Tudjuk hogy ezeket habozás nélkül koncként Hitlernek vetették, mint nemzetünket is. Ezt jól emlékezetünkbe véssük és München soha többé meg nem ismétlődik! Amerika ugyan távol, az óceánon túl terül el, de az amerikai hadsereg mindmáig provokációkat követ el nyugati határaink mentén. Az amerikai repülőgépek rendszeresen megsértették a mi légi terünket is. Amikor erre felhívtuk a figyelmet, amikor tiltakoztunk, diplomáciai jegyzékeinkre fennhéjázó, sértő válaszokat küldtek. Most azonban leálcázták magukat. Azelőtt a kémkedést nem vallották be nyíltan. Ártatlan báránynak tüntették fel magukat. Amikor letartóztattuk kémüket, Oatist, azt bizonygatták, hogy csupán kíváncsi újságíróról volt szó. Amikor lelőttük felderítő léggömbjeikét, kijelentették, hogy ártalmatlan meteorológiai kutatásokat végeztek csupán. Szép kutatások! Ezek a léggömbök, amelyekről kiderült, hogy speciális fényképezőgépekkel vannak felszerelve, veszélyeztették a polgári légi közlekedést. Az amerikai uralkodó körök már akkor kompromittálták magukat és a világ közvéleményének nyomására be kellett szüntetniök a kémléggömbök felbocsátását. Különös kedvtelésük a földrajz iránt mégis csak megmaradt. így pl. múlt év júliusában egy amerikai „diplomata" jött hozzánk: Deanu Rugg. Ez az úr a bonni amerikai követségen attasé — földrajzi hivatalnok tisztségét tölti be. És ez az ún. „diplomata" térképészeti szakember három hétig tartózkodott hazánkban és megkísérelte, hogy megszerezze a városok tervrajzát, a különféle járások és kerületek térképeit. Csak együgyű emberek hihetnék el, hogy ezt békeszerető vagy tudományos indokokból tette. Az űri. amerikai tudományos attasékat közvetlenül az amerikai központi hírszerző szolgálat — a CIA — irányítja. Annak idején hazánkban működött egy bizonyos Jacyno úr, az amerikai nagykövetség másodtitkáraként. Rajtacsíptük őt egy kémtalálkozón és kiutasítottuk hazánkból. Ma ez a ..derék" diplomata az amerikai „nemzetbiztonsági tanácsnál" dolgozik. Allan Dulles központi hírszerző szolgálata most Washingtontól nem messze a Potomac partján óriási épületet emeltet tízezer alkalmazott számára. Ez látható jelképe az amerikai kémpolitikának, sőt azt mondhatjuk, a kémkedési mániának, amely úrrá lett az Egyesült Államokon. Van már ott „mennyei kémjük" és ha tehetnék. a kémtevékenységbe befognák magát az úristent és az összes szenteket is. A pápa a földön segíti őket. Dollármilliárdokat fordítanak világszerte az amerikai felforgató tevékenység céljaira. A szovjet kormány kipellengérezte és az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén továbbra is kipellengérezi az amerikai agresszív terveket. A szovjet kormány egyúttal az egész világ nemzetei elé újabb békés kezdeményezéssel lép és így egyenesen ujjal mutat az amerikai militaristákra, akik a párizsi konferencia aláásásával akarták meghiúsítani a konstruktív szovjet javaslatokat. Ez nem sikerül nekik. Ami bennünket illet, habozás nélkül, rendületlenül folytatjuk békés politikánkat, támogatjuk és elősegítjük az általános leszerelés gondolatának győzelmét és tovább haladunk előre nagy építő munkánkban. Sokat tettünk már eddig és még nagyobb célokat tűzünk magunk elé. Barák elvtárs ezután foglalkozott az építészet fejlesztésének egyes kérdéseivel. Hangsúlyozta, hogy az építészetre háruló feladatok nem voltak csekélyek. A harmadik ötéves tervre előirányzott beruházási építkezés terjedelme megköveteli az építőipar és építőanyagtermelés további rohamos növelését és emellett az építészetben a termelés növekedését az 1961-1965. években túlnyomórészt a munkatermelékenység fokozásával, az építészet műszaki fejlesztésével kell biztosítani. Az építészet nagy feladatait úgy teljesítjük, hogy teljes szélességben áttérünk a termelés magasabb formáira. amelyek megfelelnek az ipari nagyüzemi termelés színvonalának. Az ipari módszerek bevezetése az új technika további fejlesztésének, gépesítésének, a technológiai eljárások további tökéletesítésének útján halad. Bevezetjük az új anyagokat, beleértve a plasztikus anyagokat, következetesen alkalmazzuk a munka és termelés szervezésének ipari formáit az építészetben, főként a folyamatos építési módszert. Ezen a téren a jelenlegi állapottal nem lehetünk elégedettek. A folyamatos módszer pl. eddig gyakorlatilag csupán a lakásépítésben érvényesült, ahol a lakásoknak több mint felét folyamatos módszerrel építik. Valamennyi építészeti dolgozó egyik fő feladata lesz, hogy e módszert fokozatosan alkalmazzák valamennyi építési irányzatban, vagyis az ipari építkezésben is. hogy így a folyamatos építés túlsúlyba kerüljön. Ezzel fokozódnak az igények a szakképzettség iránt. Építkezéseinken csupán a munkások felének van szakképzettsége, a mesterek többsége ún. gyakorlati ember szakképzettség nélkül és a technikusok nagy részének is tovább kellene fejlesztenie szakképzettségét. Beruházási építkezésünk oszthatatlan részét képezi a lakásprobléma megoldása. E téren olyan feladatokat tűzünk magunk elé, amelyeket a burzsoázia semmiképp sem tudott megoldani. A legközelebbi években évente átlag több mint százezer lakást kell építeni, gyakorlatilag tehát minden öt percben új lakást adunk át lakosainknak. Az ily nagyméretű és javult minőségű lakásépítést csupán dolgozóink növekvő alkotó kezdeményezésével valósíthatunk meg. Ezért bontakoznak ki az építkezés új formái, így a szövetkezeti, a vállalati lakásépítés, valamint az EFSZ-ek keretében folyó lakásépítés. Az Első Brnói Gépgyárak, a Klement Gottwald Művek n. v. szerelőüzeme elsősorban a különféle hőerőművek és vízierőmüvek szerelésével foglalkozik. Az üzemben a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző kollektívák, új utakat keresnek a munka jobb megszervezése, a termelés növelése és a munkatermelékenység fokozása érdekében. Sokan már további távlatok figyelembevételével dolgoznak és célszerűen tűzik ki a feladatokat, melyeknek teljesítése az egész üzem érdeke. A szocialista munkabrigád tagjainak kötelezettségvállalásaikban arra is kiterjed figyelmük, hogy fokozzák politikai, valamint szakismereteiket, a szocialista életformákra, az új ember erkölcsére, új munkaviszonyra neveljék a tagokat. Ez nemcsak a férfiak ügye. Erről meggyőz bennünket a szigetelő-műhely első női kollektívájának jelentkezése, mely szintén versenyezni akar a szocialista munkabrigád címéért. Kik a tagjai ennek a kollektívának. Vladimír Pelikán szigetelő mesteren és Ján Procházka gépszerelőn kívül többségben vannak a A košicei gépipari dolgozók sorai a napokban új ifjú dolgozókkal gyarapodtak: azzal a 144 fiatallal, akik a Keletszlovákiai Gépgyár košicei szaktanintézetében fejezték be hároméves tanulmányaikat. Az ifjú dolgozók ez alatt alaposan elsajátították jövőbeli mesterségük minden csínját-bínját. A Keletszlovákiai Gépgyárban a szaktanintézetből 31 vasesztergályos, 34 kazánkovács, 25 géplakatos és 12 marós kapott alkalmazást. A záróvizsgák eredményei arról tanúskodnak, hogy a gépgyár jó dolgozókra Elsősorban a nemzeti -bizottságoktól függ majd, milyen lesz városaink és községeink külseje és ezért elsősorban a nemzeti bizottságok igyekeznek a lakásépítés valamennyi formájának jó megszervezésére és előkészítésére s főként arra. hogy ebben megfelelő része legyen a lakosság önsegélyének. Ezen a téren nincs minden rendben. A legtöbb kerületben nagymértékben túllépik az állami szervezetek által épített lakások tervezett terjedelmét s ugyanakkor a szövetkezeti és vállalati lakások befejezésének idejét sem teljesitik. Egyes nemzeti bizottságok a lakáséoítésről való gondoskodás kényelmesebb útját választják és így kedvezőtlen helyzetet teremtenek a szövetkezet és vállalati építkezés tervének teljesítésére. Egyes kerületek azonban igen helyesen értelmezik a lakásépítés új formái fejlesztésének jelentőségét. Például az eddigi Gottwaldovi Kerületi Nemzeti Bizottság területén a szövetkezeti lakásépítés keretében az országos feladatnak eddig már kb. 80 százalékát teljesítették. A nemzeti bizottságoknak gondoskodniuk kell az anyagforrások leggazdaságosabb kihasználásáról is. A lakásprobléma megoldását nemcsak új lakások építésével érjük el. Hasonlóan fontos a még jó állapotban levő épületek célszerű karbantartása és a lakások korszerűsítése, főképp a határvidéken és falvakon. Körülbelül 110 ezer lakás korszerűsítésére van anyagi fedezet. Az ipari módszerek bevezetése az építészetbe, főként a lakásépítészetbe nemcsak az építészeti dolgozók ügye. Hiszen az Építészeti Minisztérium szervezetei által épített lakások háromnegyedrészét előregyártott lakáselemekből kell emelni. Több millió négyzetméternyi vakolatot új anyagok alkalmazásával végeznek és ugyanígy a hagyományos padlót is plasztikus anyagokkal helyettesítik, továbbá tömeges mértékben alkalmazzák a latex és más festékeket a belső és külső falakra, ajtószárnyak mázolására stb. A lakásépítkezés tehát nagy igényeket támaszt a vegyi ipar. a gépipar, a közszükségleti- és kohászati ipar dolgozóival szemben is. A lakásépítés biztosítása valóban nagy országos feladat, amely csupán a széles néprétegek aktív részvételével teljesíthető pártunk és a nemzeti bizottságok nagy politikai szervező munkájának segítségével. férjezett asszonyok. A kollektíva vezetője Ľudmila Molovcová. Több funkciója van, mégpedig a szakszervezetben a CSSZBSZ-ben, a pártban, valamint a helyi nemzeti bizottság mezőgazdasági albizottságában. A mostani választások alkalmával Brno III. körzetében jelölik képviselőnek ezt az agilis asszonyt. A kollektíva további tagjai: Sylvia Zemanková, Zdenka Rybnikáŕová, Eva Špilová, Vlasta Limbergová, Jarmila Forelová, akik kötelezték magukat, hogy növelik a munkatermelékenységet, s a munka minőségét. Együttesen részt vesznek a pártoktatáson, szakoktatáson és vizsgáknak vetik alá magukat. A brnói üzem végzi a Bratislava II. hőerőmű-kazánjának szigetelését is. A női kollektíva elhatározta, hogy az I. és II. kazán szigetelését határidő előtt 10 nappal végzi el, azaz legkésőbb ez év június 18-ig fejezi be a munkát. Ezenkívül a kollektíva minden egyes tagja a Z-akcióban és a mezőgazdaságban 10-12 órát dolgoz le. A két férfi, 2 új gépesítési eszközt vezet be és 4 százalékkal növelik a munkatermelékenységet. - gk tett szert, hiszen a fiatalok közül 36-an kitüntetéssel végezték tanulmányaikat. Ilyen František Vrančík, Ján Jeňo, Milan Čech, Boross Géza, Vincent Kapitančík és mások, akiknek már a tanintézetben szívügyüklett ez a mesterség. Az újdonsült vasasok nemcsak a Keletszlovákiai Gépgyár munkásainak sorait gyarapítják, hanem 42-en, akik a mezőgazdasági gépesítés szakmáját sajátították el, az EFSZ-ekben nyertek elhelyezést. Karol Xeupauer, Košice A barrandovi filmvállalatok alkalmazottainak választási gyűlésén pénteken beszédet mondott Vladimír Koucký elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának titkára. Részleteket közlünk beszédéből. Koucký elvtárs először új alkotmányunk elveivel foglalkozott, majd összehasonlította ezeket az alapelveket a kapitalista országok jelenlegi életével. „Büszkék lehetünk arra. hogy szocialista alkotmányunk mily nagy jogokat és valóságos szabadságot nemcsak hirdet, hanem teljes mértékben biztosít is valamennyi dolgozónk számára. Éppen e kérdésre összpontosul a külföldi reakció figyelme és a Szabad Európa adása. Azt a tényt, hogy alkotmányunkat szidják, kiforgatják. és a legkülönfélébb hazugságokat koholják róla, az alkotmánytervezet legnagyobb dicséretének tarthatjuk, azon tény megerősítésének, hogy e tervezet helyesen fejezi ki a nép érdekeit. Gyakran nem is tudatosítjuk, mit jelent a következő néhány szó az új alkotmány tervezetében: „Valamennyi lakosnak joga van munkára", pedig hazánkban harminc esztendővel ezelőtt .több mint egymillió munkanélküli volt. Ma is a legtöbbet dicsért burzsoá demokratikus országban — az USÁ-ban — a három-négymillió munkanélkülit teljesen normális állapotnak tartják. Olaszországban a munkanélküliek száma hosszú évek óta kétmillió körül mozog és a húszmillió lakosú Dél-Koreában ötmilliót tesz ki. Az utóbbi hónapok azonban újabb bizonyítékokat hoztak arról, hogyan fest ma a szabadság a kapitalista világban. Nézzük Koreát, ahol az imperialisták hosszú évekig véres háborút viseltek. Igyekeztek elhitetni, hogy e háborúban „a szabadságot és demokráciát" védelmezik a kommunista elnyomással szemben. A dél-koreai liszinman-rendszert ,,a szabad világ legfontosabb elemének, a szabad világ szellemi és erkölcsi elejéhez való hozzájárulásnak" tüntették fel. Hogy a Li Szin Manklikk kormányon maradhasson, erre hárommillió dollárt fordítottak. „Az amerikai segítség" milliárdjait elnyelték Li Szin Man és a magas bürokrácia zsebei. Ez a „szabad Dél-Korea" morális ereje. Napirenden van a korrupció, a terror, a politikai ellenfelek legyilkolása. Még néhány héttel ezelőtt is a dollárral fizetett rendőrség mintegy kétszáz embert legyilkolt és kb. hétezret megsebesített. De ez sem volt képes feltartóztatni a népharag hullámát és Li Szin Mannak takarodnia kellett. Ma „legjobb barátjánál", Eisenhowernél keres menedéket. Nézzük Törökországot. Ujabb áldozatokat gyilkoltak le éppen azokban a napokban, amikor Isztanbulban ülésezett az Atlanti Szövetség tanácsa és előkészítette alattomos torpedóit a párizsi értekezlet meghiúsítására. Még ugyanazon a héten érkezett az a megrendítő hír, hogy az áprilisi tüntetések résztvevőinek további 90 hulláját fedezték fel. És hány száz áldozatról a világ sohasem szerez tudomást! Miről beszél a jelenlegi japán helyzet? Ujabb és újabb milliók tüntetnek a kemény rendörterror ellenére az ún. japán-amerikai biztonsági szerződés ellen. Hogy e szerződést megszavazhassák, a japán parlamentbe 500 rendőrnek kellett benyomulnia, hogy a szó szoros értelmében kihurcolják az ülésteremből az ellenzéki képviselőket. így folytathatnánk ama példák felsorolását, hogy a kapitalista világban milyen „szabadságjogokat" élveznek a dolgozók. Emlékezzünk csak Dél-Afrikára, ahol az állati kegyetlenségű gyarmati és fajgyűlölő rendszer az utóbbi hetekben a halottak ezreit, a sebesültek tízezreit követelte áldozatul. Vajon ez megállíthatja-e az elnyomott nemzetek szabadságharcát? A második világháború előtt az emberiség túlnyomó többsége gyarmati elnyomás alatt élt. 1945 óta a gyarmati elnyomás alól egymilliárd háromszázmillió ember szabadult fel, vagyis a földkerekség lakosságának fele. Csupán az utóbbi négy év alatt kilenc új állam nyert függetlenséget Ázsiában és Afrikában s az év folyamán további 13 ország csatlakozik hozzájuk csaknem százmillió lakossal. Az imperializmus egykori gyarmati birodalmának fennmaradó töredékén élő emberek rabszolgaságának napjai is véglegesen meg vannak már számlálva. Az imperialisták igyekeznek ezt a fejlődést terrorral és felforgató tevékenységgel, fizetett összeesküvőkkel és gyilkosokkal feltartóztatni. Aljas mesterkedéseik azonban nem sikerülnek De megerősítik azt, hogy nem mondtak le a más országok belügyeibe való durva beavatkozásról. hogy a nemzetközi jog megsértése és a hitszegés politikájuk alapelvét képezi. Az amerikai kongresszus még néhány héttel ezelőtt újból olyan határozatot hozott, amely felhívást tartalmazott a szocialista rendszer megdöntésére országainkban. Herter, az USA államtitkára erre nem tudott jobb alkalmat választani, mint éppen nemzeti ünnepünket, május 9-et, hogy újból durván megtámadja dolgozó népünket. Ha talán azt hitte, hogy ezzel fokozza lakosságunk rokonszenvét az USA iránt, biztos lehet benne, hogy éppen az ellenkezőjét érte el. A Szudéták Nyugat-Németországban nyíltan kijelentik, hogy elsősorban azért akarnak visszatérni, hogy hazánkban „felszámolják a kommunizmust" és felállítsák az ő demokráciájukat, amelyet azonban mi jól megismertünk 1959. -március 15-e után. Merészségük valóban nem ismer határt. A Sudetendeutsche Zeitung, az áttelepültek lapja áprilisban kijelentette, hogy „a legnépszerűbb ember Csehszlovákiában Adenauer, mert a vonzó szabadságot jelképezi". Köszönjük szépen az ilyen „szabadságot". Az egyedüli, aki számára Adenauer vonzó mágnes — az a hazaáruló Petr Zenkl. Az idén áprilisban Adenauernek talpnyaló levelet küldött, amelyben kéri, hogy „felejtse el a múltat, felajánlja neki szolgálatait és azt javasolja, hogy „a két párt ereje egyesüljön a kommunizmus elleni harcban". Szép szövetségesek és valóban szép árulás! Az ember megkérdezi, vajon nem vesztették-e el józan eszüket mindazok, akik az ilyen hulladékért még mindig hajlandók dollárral fizetni. Sajnos az imperialisták távolról sem igazodnak a józan ész szerint. Ezt provokatív módon bebizonyították éppen május elsején, amikor kémrepülőgépük hitszegően megsértette a Szovjetunió légi terét. Az imperialisták nyilvánvalóan megfeledkeztek a szovjet rakétákról. Ahogy a szovjet rakéta óriási űrhajót repített fel a világűrbe, hogy bebizonyítsa a szovjet technika fölényét, épp úgy a szovjet rakéta egy csapásra földre sújtotta az agreszszort is. Az agresszort húsz kilométeres magasságban érte el, de utoléri ennél magasabban is. Az amerikai katonai koncepció, amely az ún. stratégiai légierő állítólagos sebezhetetlenségén épült, tökéletesen öszszeomlik- és kell, hogy összeomoljon a támaszpontok rendszere is, amelyekkel a szocialista országokat akarták körülvenni. Üdvözöljük Malinovszkij elvtárs parancsát, hogy a szocialista országok, tehát a mi országunk légi terének minden egyes megsértésére is — a szovjet rakétacsapatok megfelelő választ adjanak, lesújtsanak mind a repülőgépre, mind pedig arra a támaszpontra, ahonnan felszállt. így kell válaézolni az ilyen tettekre, míg nem valósul meg az általános és teljes leszerelés, amelyre fáradhatatlanul törekszik a Szovjetunió. Hruscsov elvtárs Moszkvában pénteken reggel bejelentette a szovjet kormány újabb fontos kezdeményezését a leszerelés kérdésében. Az újabb szovjet leszerelési javaslatok mérhetetlenül fontos lépést jelentenek, megkönnyítve e magasztos cél elérésének útját. Nem kételkedünk benne, hogy széleskörű pozitív fogadtatásra találnak az egész világon. E javaslatokat teljesen támogatja hazánk egész dolgozó népe, amely teljes súlyával a Szovjetunió békeszerető politikája mellett áll. Ez a politika ugyanis teljes mértékben kifejezi és védelmezi a mi érdekeinket is, biztonságunkat és békés életünket. Női szocialista munkabrigád Ifjú vasasok £jj SZÖ 4 * 1960. június 6.