Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-16 / 166. szám, csütörtök

Pablo Piccaso TOLLHEGYEN lýrost hetvennyolc éves, és már több mint fél évszázada feszültségben tartja a művészvilágot. Erős, mint egy spanyol bika, s alkotásának minden új korszakában valósággal felökleli a szemlélőt. Kékjével és rózsaszínjével kubista és klasszikus stílusával többet beszéltetelt magáról — pro és kontra — mint valaha is bármelyik festő. Rajzában egy bohóc akrobatikus mozgékonysága, színeiben egy mágus büvereje él. Tehetsége azonban politikai tárgyú képeiben jutott a csúcsra. Egy munkás, aki kiállításra szállította egyik festményét, megkérdezte töle: — Tulajdonképpen mi az értelme... — Ne is folytassa — vágott közbe Picasso — ennek a képnek az értelme egy millió frank. A fémipari munkások sztrájkja idején 19i7-ben a párizsi szakszervezetek házában megjelent egy idős, sportinges férfi. Újságpapírba csomagolva egymillió frankot tett le az aszta'ra és szó nélkül távozott. Pablo Picasso volt. Dávid és Igor Ojsztrah kanélküüség. s akkor vége a szegény, Charlienak. — Meglátod — mondta Buster Keatonnak — lehúzzák rólam még a nadrágot is és elteszik láb alól a kisembert. — Sajnos — mondotta aztán később — félek, hogy vissza kell térnem. Es mint tudjuk, a helyzet öt igazolta. j\/T indkettőjükre a Wieniawsky nemzetközi verseny alkalmából figyelt fel az egész zenei világ. Dávid Ojsztrahra 1935-ben, Igorra 1952ben. Ma minden zenekedvelő lázba jön, ha meghallja, hogy Ojsztrahkoncert lesz. És csak akkor nyugszik meg, ha jegyhez jut. Az amerikai hanglemez-k3talőgusokban nevük mellett három csillag áll, ami a „legeslegelsőrangú" jelzése. Vitán felül, Dávid Ojsztrah a legjelentősebb ma élő hegedűs. Annál örvendetesebb. hogy ilyen nagy apa árnyékában mégis oly sok zenei napfényhez jut a fiú is. Ketten együtt felérnek egy diplomáciai testülettel, amely művészettel szolgálja a béke ügyét. Charlie Chaplin I

smeri az egész világ, bár helyenként nem eléggé, mert az amerikai kölcsönző vállalat őrült összegeket kér filmjeiért. Talán idővel javul majd a helyzet, és még többen láthatják a művészt, akinél senki sem ábrázolja jobban a kisembert. Charlie nagyon „amerikaellenes" hangulatban hagyta el Amerikát. Megidézték az illető bizottság elé. Ő hosszú orrot mutatott nekik és, azután megmagyarázta, miért törhetetlen harcosa a békének. Roosevelt kormányzása alatt Chaplin remélte, hogy megszűnik a munErvin Strittmatter lyan, mint írásai. Egyszerű és ^ szerény. Hasonlít hőseihez, akiket nagyon szeret. Nemrég mesélte: A bőrnadrág és a zubbony a legmegfelelőbb „esti toalet" a falun. Egy szeptemberi napon elmentem így öltözve felolvasni egy mofklenburgi városkába. Korán érkeztem, megállítottam az autót a kultúrház előtt s átvizsgáltam a motort. Odajön hozzám egy pásztor s megkérdi: — Az írót hoztad? — Azt. — Na és milyen? Üriember, mi? — Nem mondhatnám. — Ugyan már, mondhatsz amit akarsz, mind urak azok. S ezzel bement a kultúrházba. Bementem én is s amint fellépek a dobogóra, hogy elkezdjem a felolvasást, hallom, hogy a pásztor odaszól jó hangosan a szomszédjának: — Tiszta csalás Hisz ez a sofőrje. Személyesen ismerem. Jean Eífel T T gyanolyan nevezetessége Párizsnak, mint az Eiffel torony — mondotta róla egy kollégája. — Effelt nyílt, szilárd politikai nézetei, meg rajzainak kedves, kerekded vonalai tették népszerűvé. A világ teremtésének általa rajzolt mulatságos históriáját csak az értékelheti kellőképpen, aki ismeri a francia klerikalizmust. Amikor felkerestem Fleuronban, az Atlanti-óceán partján, végigvezetett szép nyaralójának szobáin. A hálóban meglepetten fedeztem fel az éjjeliszekrényen Baumann — a nyugat-német neo-imperializmusről szóló, általam illusztrált könyvét. — Gyakran forgatom, ha álmatlanság kínoz — jegyezte meg Effel. — Hja úgy, hogy könnyebben elaludjon? - Ellenkezőleg - válaszolta - azért, hogy éber maradjak! Anna Seghers TTalójában hány eves ez az okos, ki' tűnő írónő"' Személyazonossági igazolványa szerint ötven múlt, külseje negyvenet mutat, a temperamentuma — harmincat. Kitüntették Kleist-díjjal, Nemzeti-díjjal, Lenin-békedíjjal. De u legfontosabb az a hallatlan érdeklődés, amellyel rengeteg olvasója minden könyvét fogadja. A Hetedik kereszt világsikerét a legreakciósabb kritikusok sem hallgathatták el. Igen éles szemű, de ismerőseit nem veszi észre az utcán. Állítólag soha sem látta a Berliner Ensemble színházban bemutatott Jeanne d'Arc című darabját. A nézőtéren ugyanis nem szabad dohányozni s S annyi ideig nem bírja ki cigaretta nélkül. Renato Guttuso TVÍ éltán keltett érdeklődést öt év-L" vei ezelőtt Velencében legjelentősebb kritikai müvével, amelynek címe: Bugi-vugi Rómában. Később egy másik kiállításon valósággal megrémítette a nézőket óriási méretű Strand című képével. Az 5X7 méteres vászon eleven, ragyogóan ábrázolt jeleneteivel négyezernél több kiállított kép között tűnt fel s váltott ki heves vitákat. G-uttusonak elmondották, hogy képének hatását egy német kritikus atombomba-robbanáshoz hasonlította. — Rossz a hasonlat — mondotta — a valóság az, hogy én úgy érzem, egyetlen művésznek sem szabad megfeledkeznie arról, hogy mialatt ő dolgozik, valahol atombombát robbantanak. A BRATISLAVAI TAVASZ záróhangversenye Zenei tavaszunkat, mint már évek óta, ez idén is Beethoven IX. szimfóniája zárta be. „Az erkölcs törvénye bennünk és a csillagos ég felettünk" — Beethoven ezt írta jegyzőkönyvébe, mikor a Kilencedik „Örömódájának" gondolatát hordta magában. Abban az időben már végleg elvesztette a hangok országát, teljesen megsüketült. A legtragikusabb sorsú ember, a magány, a teljes kirekesztettség legszomorúbb hőse megírta a megtisztult öröm, az emberszeretet egekig szárnyaló himnuszát. Mikor elszakadt mindentől és mindenkitől, mikor már semmi sem kötötte az élethez, az emberekhez, akkor kitárta karját és magához ölelte a mindenséget. A keserű bánat, meghasonlottság legmélyebb örvényeiből felemelkedve hirdette a szeretet hatalmát: „Lángolj fel lelkünkben, szép égi szikra, szent öröm! Térj be hozzánk, drága vendég, tündökölj ránk, fényözön! Egyesíted szellemeddel, mit zord erkölcs szétszakít. Testvér lészen minden ember ott, hol lengnek szárnyaid." Beethoven zenéjének lényegét nehéz szavakkal megközelíteni. A Kilencedik elemzésére hosszú oldalak is kevésnek bizonyulnának. Álljon itt inkább egy igazi beethoveni gondolat, mely a halhatatlan zeneköltő muzsikájának örök forrása volt: „Nem ismerem a magasrendűségnek más jelét, mint a jóságot. A szív az emelője mindennek, ami nagy." A IX. szimfóniát ezúttal Klaus Pringsheim vezényelte. Pringsheim Münchenben született, 1931-ben kiment Japánba, ahol a tokiói Császári Zeneakadémia tanára és karnagya lett. A Kilencedik előadását minden alkalommal nagy érdeklődés előzi meg. A dirigensválasztás ebben az esztendőben sajnos nem volt szerencsés. Klaus Pringsheim vezénylési módja régi idők jellegét őrzi. Ez magában véve nem lenne hiba. Sok idős karmester muzsikálása szerzett már nekünk örömet éppen a

7ért, mert vezénylő pálcájukat egy élet leszűrt bölcsessége irányította és zeneiségükben amellett a fiatalos lendület is élő maradt. Pringsheim interpretációját az átfogó élménynek és koncepciónak szinte kínos hiányérzete jellemezte. A részietekben sem találtunk intuitív megérzést. Ezen az estén a hallgató megint egyszer elgondolkozhatott azon, hogy az előadás varázsa mindig a karmester titka. Képes-e egyéniségének erejével, karmesteri technikájával előadói elképzelésének megfelelően alakítani és vinni a rábízott együttest. A vokális kvartetett három prágai és egy bratislavai művész, a prágai és bratislavai Nemzeti Színház szólóénekesei adták elő kulturáltan: Drahomíra Tikalová, Štepánka Štepánová, dr. Gusztáv Papp és Jaroslav Horáček. Filharmóniánk mindent elkövetett, hogy az előadást sikerre vigye. Ugyanez vonatkozik a Szlovák Filharmónia énekkarára is. (Karnagy J. M. Dobrodinský). Nem az ő hibájuk, hogy az adott körülmények között nem nyújthatták azt, amit szerettek volna és amire képesek. Havas Márta Kulturális életünk fejlődése NJ ehány statisztikai adat tükrében szeretnék megközelítő képet adni arról, •^hogy szocialista köztársaságunkban milyen hatalmas meretu felvirágzás korát éli a kulturális élet. Államunk például az iskolaügyre évente majdnem 4 milliárd koronát fordít. Emellett a tankönyvek és a tanszerek ingyenes állami juttatása további 400 millió korona beruházást kíván meg évente. Míg a háború előtt 25 ezer gyerek látogathatta a zeneiskolákat, addig ma háromszor annyi. Míg 1937-ben két konzervatóriumunk volt, ma öt működik, nem boszélvs arról, hogy két zenei felső- és három főiskolánk is van. Évente 4—5 ezer könyvet jelentetünk meg, összesen 5 milliós példányszámban. A felszabadulás óta 63 nyelvből hozzáve tölegesen 5 ezer müvet adtunk ki fordításban. A nálunk megjelenő folyóiratok száma 1500 é« példányszámuk eléri a másfél milliárdot. A mozihálózat sűrűségét tekintve világméretekben az egyik élenjáró helyen állunk. A tőkés Csehszlovákiában 1937-ben 1850 mozi működött, ma pedig 3500 állandó mozi. Első helyen állunk a világon a színházak tekintetében, mert 64 színházunknak 106 együttese tevékenykedik. 12 operaegyüttessel rendelkezünk, míg például az USA-ban csak egyetlen egy állandó operaház van. Ma már lényegeben minden családban megtalálható a rádió, 600 ezren vallhatják magukat televíziós készülék tulajdonosának és ebben a viszonylatban, a lakosság számát tekintetbe véve, a harmadik helyet foglaljuk el Európában. Harmincezer népművészeti együttes dolgozik és csak a színielőadások száma évente meghaladja a 40 ezret. A népművelési intézmények 1959-ben mintegy 690 ezer különféle kulturális rendezvényt szerveztek meg s ezeken 91 millió ember vett részt. "X^fíg a második világháború előtt a tudományos intézetekben alig 2 ezer tudo•"í-mányos dolgozó végezte munkáját, addig ma, csak a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkahelyein 5 ezer tudós dolgozik, az összes tudományos és kutató intézetben pedig hozzávetőlegesen 45 ezer tudós és más alkalmazott. (ČTK) lán Hučko szobrai Q Bratislave! Művészibben Hučko alkotásai megkapóan tanúsítják, hogy művészete határozott szocialista öntudatból táplálkozik. A tárlat anyaga 25 évi fejlődését jelzi. Považská Bystricán, 1910-ben született. Atyja, a gázgyári fűtő, szabad idejében ezermester, anyja népies motívumokat rajzol elő kézimunkára, egyik öccse farag, ö maga szenvedélyesen rajzol és mintáz. Két évi gyári gyakorlat után mégsem lesz ipariskolás szülei elgondolása szerint, hanem korán jelentkező tehetségét a horicei kőfaragó iskola jeles tanárai fejlesztik, majd Španiel alatt végzi a prágai Akadémiát. Közben, mint ösztöndíjas, Párizsban, tölt 14 hónapot, itt Rodin nagyszerű művészete hat rá. Az ő impresszionista formakezelése és életes kifejezőereje visszhangzik az 1942-ben muszájból „Haldokló koldus"-nak elnevezett, a gyűjtötábor poklában csontik aszott, kínba merevedett, fasizmust vádló figurájában. Alkotó készsége igazában a háború után bontakozik ki, mikor egyéni mondanivalója azonos a koréval. Domborművek, bronzvázlatok, plakettek és érmek adnak hírt a békés építőmunkáról, a tudományról és művészetekről. Majd mértéktartással stilizált Falusi asszonya nyit új fejezetet alkotásában. A novákyi bányában töltött tanulmányainak gazdag eredménye egy sorozatnyi megragadóan realista bányászportré. Nem tárgyuknál, hanem nagyon átélt, adekvát formában kifejezett tartalmuknál fogva szocialista és realista művek ezek. Legkedveltebb anyaga a kő, a gránit szürkéje, a szerpentin zöldje, a márvány vöröse fokozzák egyre elmélyülő képmásainak művészi hatását. Az Asszonyfejben, a Sebesült partizánban, a Gyetvai nőben, a Partizán anyában a leegyszerűsített formák a lényeget szolgálják. Emberformáló készsége, lélekismerete s a kort mozgató eszmékkel va» ló közösségéről vallanak a Felkelést dicsőítő emlékmüvei, a sabinovi, detvai, Nová Baňa-i, švermovoi és a Klaki szoborcsoport. Világos nyelven tudja elmondani, amit emóciója előír. Ezt legjobban igazolja, hogy müveiben az egészen egyszerű ember is rátalál önmagára és az őt lelkesítő érzésekre. Igy a Dunahajózás egyik komárnói idősebb dolgozója, aki elmerülten nézegette a szobrokat, meleg elismeréssel mondta az Energetikus és a Békeharcos előtt: Jó kéz, kitűnő érzék. Mirko Nešpor nemes elhatározástól feszülő fiúalakjára, lelkes lángoló vonásaira így reagált: Hiszen ez a fiatalember él és én értem, mit akar mondani. Az 50 éves mesíer eddigi útjából arra következtethetünk, hogy érlelődő művészete társadalmi létjogosultságát ezután is meg fogja tartani. Bárkány Jenóné ÚJ SZÖ 6 * 1960. június 16.