Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-16 / 166. szám, csütörtök

Képek a „Csehszlovákia 1960" kiállításról Prága az elmúlt napokban hármas esemény jegyében élt. Az ország szíve készült a választásokra, a 11. Országos Spartakiádra, ugyanakkor zászlódíszbe öltözve várta az ország felszabadulásának 15. évfordulója alkalmából a Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkjában megrendezett „Csehszlovákia 1960" című kiállításra a fővárosba érkezett sok tízezer látogatót. A napnak minden órájában fiatalok és öregek, nők és férfiak sokasága özönlik a kiállítás termeibe. Egy gazdag ország boldog fiai az érdeklődók. A kiállítás csodálatos. A legfejlettebb technika és művészet eszközeivel mutatja be, milyen az élet Csehszlovákiában 1960-ban. 2. A pénztár kilenckor nyitott, mi nyolckor érkeztünk, s máris nagyon sokan megelőztek. A legtöbb látogató csoportosan érkezett. A bejárat előtt autóbuszok sokasága. - Kik ezek az emberek, hová valósiak? - kíváncsiskodtunk. Kolín, Brno, Partizánské — olvastuk az autóbuszokon. - A látogatók - kaptuk a felvilágosítást — iskolák tanulói, üzemek és hivatalok dolgozói. A kiállítást már többszázezer prágai tekintette meg, s legalább ugyanennyire tehető a vidéki látogatók száma. Hogy honnan érkeznek legtöbben, meg sem mondható. Ašról éppúgy voltak látogatók, mint Čierna nad Tisou-ról. A „Csehszlovákia 1960"-ra mindenki kíváncsi, az ország életét bemutató kiállítást mindenki látni szeretné. 3. A Július Fučík Kultúra és Pihenés Parkban a külsőre is elcsodálkoztató, közel 6 ezer négyzetméternyi fedett központi kiállítási termen kívül sokezer négyzetméternyi területen látA vijág legkisebb elektron mikroszkópja hatjuk az ország gazdasági és kulturális életét bemutató kiállítási tárgyakat. Mi elsőnek a bejárattól nem messze kiállított családi ház előtt álltunk meg, ahol a ma emberének lakáskultúrájával ismerkedhet a látogató. A modern bútorokkal Ízlésesen berendezett családi otthon - melyet a kiállítás rendezői „Byt taký má byt" {Lakás, amilyennek lennie kell) felírással láttak el - mindenkinek megnyerte a tetszését. Az ügyesen és célszerűen berendezett családi otthon azonkívül, hogy jó ízlésre nevel, azt is szemléltetően mutatja, hogyan kell élnie és berendezkednie a ma emberének. 4. Nem messze a családi háztól a grafikonokat nézték a legtöbben. E grafikonok azt ábrázolják, mennyi családi otthon épült Csehszlovákiában 1948-ban, 1959-ben s mennyi fog épülni 1965-ben és 1975-ben. Jólesőn láttuk azt a hatalmas emelkedést, amely a munkásosztály februári győzelme után a lakásépítkezés terén is bekövetkezett. A legnagyobb megelégedéssel azonban azt a merész elképzelést bemutató grafikont szemléltük, amely arról számolt be. hány lakás épül 1975-ig. — A párt és a kormány — jegyezte meg egy látogató - ezen a téren is messzemenő terveket dolgozott ki. Az építőipar dolgozóin múlik, hogy a terveket következetesen teljesítsék és 1975-ig elkészüljön az egymillió 200 ezer lakásegység. Ami ma terv, az elkövetkező A 1 1 ,, . , , « nrru riui Itrv, U£ CLKUVeiKeZO A hurbanovoi lárasi években minden bizonnyal valósággá ' válik. népkönyvtár 5. A regálok félig üresek, a könyvek vándorolnak kézröl-kézre, olvassák az emberek, tanulnak belőlük. Sokan, öregek, fiatalok, munkások és diákok, aszszonyok a háztartásokból és szövetkezeti dolgozók, tanítók és hivatalnokok. 7127 könyv és 366 állandó könyvbarát, akik az év elejétől 3126 különféle könyvet kölcsönöztek ki. Két asszony, Petrek Mária, a könyvtár vezetője és Bartos Ágnes foglalkozik az olvasóval és a könyvtárral. Tőlük függ, hogy az olvasók mennyire kedvelik meg a járási népkönyvtárt. Ennek érdekében meg is tesznek mindent. Hetente tartanak könyvismertetéseket külön a felnőttek, külön a gyermekek számára. Havonta két könyvankétot, vagy vitát rendeznek és könyvkiállításokat. Oj tagokat toboroznak, erre a falu hangszóróját is felhasználják. Havonta egyszer vagy kétszer minden falusi könyvtárba ellátogatnak. A két asszony munkáját megnehezíti az a körülmény, hogy kevés a diákok számára a kötelező olvasmányokat tartalmazó könyv, de nincs elég mesekönyv sem. — Olvasóink nagyon kedvelik az új, szocialista irodalmat, az útleírásokat, a történelmi és természettudományos müveket is - monája Petrek Mária. Az évi terv igazán gazdag. A legnagyobb gondot a falusi könyvtárak fejlesztésére fordítják. Sok helyen új helységet kap a könyvtár. Például Nas vadon nemrégen kapott új helységet 3543 könyvvel és olvasóteremmel. Júniusban a hurbanovói járási népkönyvtár is új helyiséget kap az ósdi régi helyett a járási nemzeti bizottság épületében. Az év végéig új helyiséget kapnak még a Sv. Péter -i, šrobárovói, chotíni könyvtárak is. A terv szerint minden könyvtárnak az év végéig 6 könyvankétot kell tartania, ebből kettőt a természettudományos irodalomból. A felsoroltakból is láthatjuk, a hurbanovói járási népkönyvtár jó munkát végez. De munkája csak akkor lesz igazán termékeny, ha még szorosabb kapcsolatot teremt az olvasókkal és ha munkájába bevonja a járás iskoláit, tömegszervezeteit. E téren hiányok mutatkoznak. Nem szabad, hogy a könyvtár elszigetelődjék, csak a saját erejére támaszkodjon, mert így nem tudja betölteni azt a fontos szerepet, amely a falu kulturális forradalmában reá hárul. Nagyobb gondot kell fordítani a propagációra, valamint az ismeretterjesztő és tájékoztató beszélgetésekre is. Ilyen alkalommal az iskolák szavalói, felolvasói is közreműködnek egy-egy költemény elszavalásával vagy rövid prózai mü felolvasásával. Kezes József Rengeteg látogatója akad a személyautó után akasztható W 4 típusú pótkocsinak, amely ebédlót és hálószobát helyettesít. A négykerekű miniatűr járművet úgy rendezték be, hogy a nappal ebédlőnek használt berendezések éjjelre négy személy részére kényelmes fekhelyekké alakíthatók. A lakó-háló-autó körül sok-sok megjegyzést hallottunk. Kinek a szép kocsi, kinek az ötletes és szép berendezés tetszett. Az autótulajdonosok legtöbbje ezt az óhaját fejezte ki: — Bár már árulnák e kocsikat. Sokáig erre sem kell majd várni. Türelem, autótulajdonosok. 6. A kiállításon nincs hiány az elárusítóhelyekben sem. Különösen a gyümölcs iránt nagy az érdeklődés. A zöldségesautók előtt narancsért sorakoztak. Nem a narancs, hanem az a menynyiség meglepő, amennyit egy-egy ember vásárott. A táskákban ugyanis alig volt látható két három kilónál kevesebb. Hol vannak a régi idők, amikor nemhogy a narancs kilójára, de még darabjaira sem jutott ... Egy másik elárusítónál is sort állA ČKD Stalingrad üzem eg yik programirányítású szerkezetét tekintik meg a kiállítást felkereső gazdasági szakemberek. (V. Lomoz felvételei) 7. tak. Itt azonban nem gyümölcsért, hanem rádióért. Tízkor kezdték osztani a T 60 típusú, zseblámpa nagyságú Tesla rádiókat, de fél tízkor már legalább 5O-en várakoztak. Csodálkozva fordultam az eladóhoz: — Ilyen nagy a rádiók iránt az érdeklődés ? — Nagyobb mint hinnők. A keresletet nem is tudjuk kielégíteni. Naponta 30 darabot adunk el, ennyit kapunk folyamatosan a gyártól. Nem mondok sokat, de naponta talán száz is kevés lenne ... A zsebrádió 556 korona 50 fillérbe kerül. De ki kérdi az árát? Az a fontos, hogy van. Akinek nem jut, az azt panaszolja, miért gyártanak ilyen keveset. Kevés? Igen, nálunk ma már a sok is kevés ... 8. A központi csarnok a nap minden órájában zsúfolásig megtelik. Rengeteg a látnivaló. A bejárat közelében találtuk a közel 20 méteres ötágú csillagot, amelynek egy-egy ága iparunk fejlettségét szemlélteti. A felvillanó fények áradatában nem tudtunk hová nézni. Itt bizony csak csodálni lehetett az építészet műremekét és azt a hatalmas ipari fejlődést, amelyet Csehszlovákia az elmúlt években megtett s amelyet az ötágú csillag most jelképesen mutat. Százak időztek a kiállítás azon részében is, ahol felvillanó égők jelezték, hogy a napnak melyik időszakában milyen az ország villanyáram-fogyasztása. Az áramfogyasztást bemutató rész most mindenkit meggyőzött, miért fontos takarékoskodni az árammal, miért nem mindegy a háztartásokban sem, hogy a napnak melyik órájában mennyi villanyáramot fogyasztunk. 9. — Ott van a technikai haladás terme. ... Gyerünk a műszaki haladás termébe... — hallatszott itt is, ott is. Megleptek a kijelentések, mert hiszen az egész kiállítás a technikai haladásról beszélt. — Van valamilyen terem, amely külön beszél a technika fejlettségéről? — Igen - kaptuk a felvilágosítást. — A műszaki haladás termében az automatizálás legmodernebb vívmányai láthatók. E terem azt mutatja, hogyan lehet az automatizálás legújabb tervei szerint egy helyről akár egy egész gyárat irányítani. Néztük az asztal mögött ülő diszpécsert, aki pontosan tudta, hol mi történik az üzemben, melyik pillanatban mit kell cselekednie. S mindez néhány gomb, mérőeszköz és televíziós képernyő segítségével történik. A műszaki haladás terme a technika szinte hihetetlen fejlettségéről tanúskodik. 10. A fő csarnokban szerzett ezer és ezer képen és benyomáson kívül a legnagyobb hatást talán a polyekrán kelti. A 8 vászonra vetített képek a felszabadulás óta elért eredményekről számolnak be. Az ember elszoruló torokkal nézte, honnan indultunk, hová érkeztünk, mi lett n felszabaduláskor született új életből mára. A film előterében mindenütt az ember áll. A mai 15 évesek életét látjuk. Szép, lenyűgöző a látvány. A polyekrán műsora nem is film, hanem egy képekben beszélő, az emberben örökre megmaradó művészi hősköltemény... Sokban szegény marad, aki a kiállításon járva elmulasztja e műsor megtekintését. 11. A kiállítás mindennél jobban és meggyőzőbben szól az ország jólétéről és gazdagságáról. Aránylag rövid idő is elegendő, hogy a bemutatóról mindenki sok-sok élménnyel és ismerettel gazdagodva távozzék. A „Csehszlovákia 1960" olyan kiállítás, amely előtt a külföldiek is csodálattal állnak meg és amelyről csak a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozhat mindenki. BALÁZS BÉLA Együtt harcoltunk Az 1919-es Magyar és Szlovák Tanácsköztársaságra vonatkozó visszaemlékezések könyve, mely a negyvenedik évforduló alkalmából, 1959-ben az SZLKP párttörténeti intézetének szerkesztésében jelent meg, a Szlovákiai Politikai Könyvkiadó gondozásában Egylitt harcoltunk címmel ez év elején magyar fordításban került az olvasók kezeibe. é kezdődött (Kovács), A szlovákiai dolgozók résztvétele a magyar vörös hadseregben a proletár nemzetköziség jegyében folytatott közös forradalmi harc legdicsőbb fejezeteihez tartozik. A visszaemlékezések többsége sok eddig alig ismert részlettel gazdagltja az 1919-es forradalmi küzdelmek történetét. Ismertetik a román front eseményeit (Skáloš), a jugoszláv határon állomásozó francia intervenciós hadsereg megmozdulását (Máté), a Rožňava térségében mozgó 13-as brigád védekező harcait (Szilágyi) és az Ipoly-menti ellentámadást (Kollár). Több visszaemlékezés foglalkozik a győzedelmes ellentámadás részleteivel, melyek során a magyar vörös hadsereg Szlovákia földjére lépett és itt segítséget nyújtott a tanácshatalom megalapozásánál. A veteránok felelevenítik a Šahy környéki harcokat (Matuška), a miskolci ellentámadást (Máté), a Levice, Vráble, Zlaté Moravce felé irányuló előrenyomulást (Zsigmond), Košice felszabadítását (Petrovič), Levice elfoglalásét (Kelemen) és a TÖrős katonák bevonulását Prešovba (Tarjányi). A magyar vörös hadsereg által felszabadított területeken nyomban megalakultak a direktóriumok, helyi, járási és megyei tanácsok. Szlovákia proletariátusának e forradalmi ténykedését a visszaemlékezések szintén sok, eddig alig ismert részlettel gazdagítják. Főleg a prešovi direktórium (Beňo), a Rimavská Sobota-i városi direktórium, munkástanács és pártvezetőség (K. I.), valamint a šahyi járási direktórium működésére vonatkozólag, valamint a Szlovák Tanácsköztársaság kihirdetéséről (Tarjányi, Beňo) kerülnek felszínre érdekes adatok. A SZLOVÁK ÉS MAGYAR DOLGOZOK harcos szolidaritását a Magyar Tanácsköztársaság bukása sem gyengítette; a szlovákiai dolgozók el voltak szánva arra, hogy a vörös hadsereg kivonulása után is folytassák a harcot a burzsoáziával és a proletárdiktatúra védelmét Csehszlovákiában. Értékesek erre vonatkozólag a Szlovák Forradalmi kormányzótanács .tagjainak tárgyalásai Bőhmmel és Stromfelddel (Kovács, Sluka) és. a košicei dolgozók tiltakozó tömeggyűlése (Badonič). Ugyancsak figyelmet érdemelnek az angol katonai misszió ellenforradalmi tevékenységére (Štrbík) és az ellenforradalom térhódítására (Ciliik) vonatkozó részletek. Az ellenforradalmi fehér terror dühöngései nem törték meg az igazi forradalmárokat. Hiába szóvetkezett a kommunisták ellen a Horthy-reakció csendőrsége a csehszlovák burzsoázia rendőrségével, hiába tevékenykedtek a provokátorok, spiclik, és kémek, a Szlovák Forradalmi Kormányzótanács elfogott tagjai férfiasan állták a kínzásokat és nem árulták el forradalmi meggyőződésüket (Kovács) és akiknek sikerült átkerülni a határon, azokat a cseh és szlovák forradalmárok minden tekintetben támogatták. Erre vonatkozólag is sok érdekes részletet hoznak nyilvánosságra a visszaemlékezések (Patuš, Štrbík). Ugyanakkor nem feledkeztek meg a veteránok a csehszlovák burzsoázia munkásüldözéséről (Vágó), a jobboldali szociáldemokrácia munkásgyűlöletéről (Kovács). A MAGYAR ÉS SZLOVÁK TANÁCSKÖZTÁRSASÁG, a cseh, szlovák és magyar dolgozók közös forradalmi harcai hazánk munkásmozgalmának további fejlődésére is mély hatást gyakoroltak. A visszaemlékezések ezen a téren is sok érdekes részletet közölnek főleg a földmunkások szervezkedéseiről a Csallóközben (Fleisman), az 1920. évi decemberi sztrájk egyes mozzanatairól (Tarjányi), a košicei Komszomol mintájára megalakult ifjúmunkás csoportról és a baloldal megerősödéséről Keletszlovákiában (Steín). Ez a fejlődés végeredményben hozzájárult Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulásához. A visszaemlékezések az egyéni élmények színeivel gazdagítják azt a történelmi áttekintést, melyet Dzvonik elvtárs vázol fel utószavában a Szlovák Tanácsköztársaság történetéről, A fordító és a szerkesztők munkáját külön kell kiemelni. A kötet méltatását abban a reményben fejezzük be, hogy a jövőben több ilyen és hasonló tartalmú könyv kerül forgalomba, melyek fiatalságunkat gazdag forradalmi hagyományaink további fejezeteivel is megismertetik. VIETOR MÁRTON AZ EGYÜTT HARCOLTUNK című, gondosan szerkesztett, gazdagon illusztrált és dokumentáris képmellékletekkel ellátott könyv előszava a veteránok visszaemlékezéseit elsősorban az ifjúságnak ajánlja. A szabad szocialista hazában nevelkedett, békés jelent és boldog jövőt építő fiataljaink megismerhetik e könyvben annak az osztályharcnak kezdeteit, annak a proletár internacionalizmus szellemében vívott forradalmi küzdelemnek egyes sajátos mozzanatait, mely pártunk irányításával a szocializmus felépítéséig vezetett. Az 1919-es év első hősi, de sikertelen kísérlete hosszú harcok után 1945-ben győzelemmel végződött, az egykori álmok szocialista államunkban valóra váltak. Alkotmánytervezetünk első mondatai büszkén hirdetik, hogy pártunk vezetésével nálunk is megvalósult az a társadalmi rendszer, „amelyért munkásaink és többi dolgozóink nemzedékei küzdöttek s amelyre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta példaként tekintettek". A visszaemlékezések is történelmi bizonyítékai annak a ténynek, hogy Szlovákia dolgozói már 1919-ben a szociális felszabadulás lenini útját választották. Az egyszerű, keresetlen szavakkal megírt emlékezések visszatükrözik az 1914-1920-as évek hangulatát. Az öreg harcosok egyben fiatalságuk legnagyobb élményére emlékeznek; olyan .élményre, melyet a burzsoá ellenforradalmi propaganda ki akart törölni emlékezetükből, melyről tilos volt beszélni, melyet el kellett tagadni, de nem lehetett elfelejteni. A felszabadított hazában, a munkások és parasztok államában kerültek ismét napfényre az elsárgult jegyzetek; nehéz és fáradt munkáskezek formálták írott mondatokba a megtörténteket és szerényen, de a becsülettel elvégzett munka elégedettségével mondják el, hogy mit és hogyan láttak és éltek át, hogyan kezdte el a harcot dolgozó népünk 1919-ben azért a jövőért, amely most a jelenünk. A VISSZAEMLÉKEZÉSEK az első világháború utáni forradalmi idők majd minden lényeges kérdésére kitérnek. A hadifoglyok forradalmasító hatásáról, az "Októberi Nagy Szocialista Forradalom hírhozóiról emlékeznek (Skáloš, Steín), és helyi részletleírásokat nyújtanak az államfordulatot követő őszi és téli hónapok eseményeiről. Felelevenednek az első forradalmi megmozdulások Prešovon (Tarjányi), a munkások szervezkedése Rim. Sobotán (K. I.), a košicei proletár családok nyomora s az orosz forradalom első hírére meginduló mozgalom és burzsoá terror (Badonič, Stein). Jelentőségteljesek a munkás-tanácsokra vonatkozó adatok. Sok érdekes részletet tudunk meg a Dratislavai (Kovács, Vágó), a prešovi (Tarjányi), a vrútkyi (Sluka) és a košicei (Stein) munkástanácsok megalakulásáról, működéséről és összetételéről. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása és a csehszlovák burzsoázia ellenforradalmi támadása után a szlovákiai dolgozók front mögötti mozgalma is megerősödött. A proletár nemzetköziség jegyében nőtt a magyar vörös hadseregbe jelentkező szlovákiai önkéntesek száma. Futárszolgálat biztosította az összeköttetést a magyar és a csehszlovákiai forradalmi proletariátus között (Kovács). Ligetfalu 1919 első felében még nem tartozott köztársaságunkhoz; ott tehát már 1919 márciusában tanácsuralom volt. Az ottani munkászászlóaljról, a Matador és Zománcgyári munkásokról (Vágó), a košicei munkásság készülődéseiről (Badonič) számolnak be a visszaemlékezések. A csehszlovák burzsoázia rendőrsége internálta a szlovákiai munkásság vezetőit, abban a hiszemben, hogy az egyéni terror segítségével feltartóztathatja az ellentámadásba lendült vörös hadsereget és leszerelheti a szlovákiai dolgozók forradalmi megmozdulását. Oj és érdekes részjeteket találunk a könyvben a terezíni internáló tábor életéből, a politikai foglyok gondolkodásáról, a kommunisták és jobboldali szociáldemokraták ellentéteiről, (Stein). A KOMMUNISTÁK MAGYARORSZÁGI PÁRTJÁBAN működő cseh és szlovák szekció megalakulásáról és működéséről megemlékezik a szlovák szekció egyik vezetője (Sluka). E politikai szervezet elsősorban a cseh és szlovák önkéntesek beszervezésével foglalkozott és ennek eredményeképpen később a szlovák vörös hadsereg szervezése is megÜT SZÖ 7 * 1960. június 16.