Új Szó, 1960. június (13. évfolyam, 151-180.szám)

1960-06-16 / 166. szám, csütörtök

V

égre csönd van a nagy előcsarnokban. A felvonógép serényen végzi dolgát. A délutános bányászok szálltak le a mélybe, s azok, akiknek műszakja lejárt, a fürdőházba sietnek. Megszűnik a kilincselés, a telefon berregése is szünetel. Föltehetem az első kérdést. — Szeretném, ha önmagáról mondana valamit. Megkérdezhetem? Václav Mrázek főmérnök megkönynyebbült sóhajt enged útnak. Gondolom, az imént befejezett kötelességei után tett ezzel pontot. Szemébe csüngő, háromszögbe görbülő hajtincsét hirtelen mozdulattal hátrasimítja, hosszú ujjaiból alkotva meg fésűjét. Vidáman csillannak szemei, viccesen beszél, akárcsak pár perc előtt be-bekukkanó társaival. Ostraván a Július Fučík nagybánya nagyon jó hírnévnek örvend. Az elsők között termelnek. Ö a termelési vezető. A felelet: — Szívesen. Nyakig vagyok munkával. Sokszor a vasárnapot is itt töltöm. Pedig új autóm van. Még szerencse, hogy a feleségem megtanulta a gépkocsivezetést. Ö viszi ki a gyerekeket a hegyekbe. A Beskydekben van egy kis vikendházunk. — Mióta van bányánál? — Elvégezve a polgári iskola négy osztályát, 15 éves koromban csillésfiúként kerültem az üzemhez. Négyen voltunk testvérek. Apró gyermekkorunkban hagyott itt az édesapám. Ö is bányász volt. Édesanyám 180 koronányi özvegyi járadékából keservesen nevelt. En voltam a legidősebb, munkát kellett vállalnom. Színész szerettem volna lenni. Sajnos, csak műkedvelő előadásokon vettem részt. Az esztrád-müsorokat még most is én rendezem az üzemben ... Annak idején hetenként csak kétszer, háromszor akadt műszak. Keserves élete volt a bányásznak, sokszor felkopott az állunk. Nem is említve bányászatunk mai technikai fejlettségét. Ismerem e mesterség minden csínját-bínját, mindegyiket végiggürcöltem. Nem mondja panaszos hangon, hiszen csak emlék. A nevetés apró ördögei ott bujkálnak a szeme sarkában, majd meg a szája sarkára lopakodnak, hogy ismét visszaszökkenjenek a pupillára. — Ügy ám! A felszabadulást megelőzően orosz foglyok is dolgoztak a Fučíkon. Igaz, hogy még Pokrok volt a neve. Az egyik fiúval nagyon összebarátkoztam. Ilyenkor májusban mindig ö motoszkál az emlékezetemben. - Jégvirágot rajzolt ablakunkra a január. Odakint megcsikordult lábunk alatt a hó. Éhes farkasként, vicsorgott felénk a tél. Kevés volt a fűtőanyagunk, a petróleumunk sem több. Korán lefeküdtünk hát. Én a konyhában aludtam. Éjfél felé valaki bekopogott. A gyufa gyér világánál megismertem Iván Kusőenkót, az orosz foglyot. Még a szívverésem is elállt. A házigazdánk német ember volt. Megdörzsöltem a szemem, azt hittem, álmodom. Pedig ő volt egész valóságában. Szinte elveszett a rongycafatok tömkelegében, de az arca diadalmasan mosolygott. — Megszöktem. Segíts, ha tudsz! Tudod, vár az anyám! Egymás nyakába borultan talált ránk édesanyám a konyhában. Ő segített nekünk. Azonnal megmosdattuk, a ruháját elégettük. Mindegyikünkről akadt rávaló ruhadarab. Valamit konyított a cseh nyelvhez, hónapok óta voltak már Morvaországban. Egész tisztességes kinézése volt, amikor a falu végére csempésztem ki reggel. Egy összedűlt ház pincéjébe rejtettem. Hogy feltűnő ne legyen, felváltva hordtuk naponta Ivánuska elemózsiáját, több mint három hónapon keresztül. Ö volt az én negyedik öcsém. - Mikor jutott eszébe, hogy tovább tanuljon? - A felszabadulás után, 1946-ban iratkoztam be a bányászipariskolába, onnan kerültem a főiskolára, ahová már az üzem vezetősége küldött. Amióta ezt elvégeztem, újból itt vagyok. Itt is fogok megöregedni! Csillan felém a szeme pajkosan. - Ogy tűnik, mintha ez a bánya lenne az én öreganyám. Maguk nem tudják, mit jelent bányásznak lenni. Aki megszokta a bányát és megszerette, nem tud többé elmenni. Különös tartóztató szava van a földnek. Igy csak az édesanyám tudott szólítani, amikor kicsi voltam. Igaz, hogy neki még most is kicsi vagyok. — Es ha színésznek mehetne? — Ha a prágai Nemzeti Színház Hamlet, vagy Othelló szerepét kínálná is fel, ma már akkor sem mennék el, pedig forró vágyam volt valaha ezeket alakítani a színpadon. Az én sorsom bányászsors, az én hivatásom a bányász kötelessége. MOJZES ILONA gazdaság felépítése és a szocialista építés általános sikerei lehetővé tették az egységes földművesszövetkezetek kötelező terménybeadásának megszüntetését. A mezőgazdasági termékek eladása előre megállapított kétoldalú megegyezések, szerződések alapján valósul meg. Ez a munkásosztály és a parasztság közötti teljes kölcsönös bizalmat bizonyítja. E változások kifejezik falvaink magasfokú politikai fejlettségét és a felszabadulás óta falvainkon bekövetkezett nagy változásokat. Eltűnnek a kapitalizmus csökevényei. A paraszt fokozatosan mentesül a termelőeszközök és áru egyéni tulajdonosának jellegétől s szocialista termelő válik belőle. A munkásosztálynak harcostársa, hűséges szövetségese és így a közös erőfeszítésben a szocialista társadalom alkotója. A szocialista építés során tett közös erőfeszítés eredményeképp jött létre az új falu. Az újonnan épült modern házak, a legkorszerűbben berendezett lakások a falu életmódját közel hozzák a város életéhez. Fokozatosan, egyre inkább gépesítik a munkákat, kiküszöbölik a fáradságos fizikai munkát, átnevelik a szövetkezeti tagot, kiképzik a gépek kezelésére, a technika elsajátítására — mindez új falunkat jellemzi. A minimális jogokkal rendelkező, kis darab földet birtokló parasztból öntudatos építő lett, aki részt vesz a szövetkezeti gazdaság, a község, a járás, az állam irányításában és igazgatásában. \ KIBONTAKOZÓ szocialista épttés időszaka a munkás-paraszt szövetség szilárdulásának és fejlődésének időszaka lesz. A munkások és parasztok szilárd szövetsége betetőződik azáltal, hogy egységes földművesszövetkezetek alakulnak azokban a községekben is, ahol eddig még nincsenek és e szövetkezetekbe belépnek a még egyénileg gazdálkodó parasztok. A munkás-paraszt szövetség megszilárdulása feltételezi a mezőgazdasági termelésnek az ipari termelés mögötti lemaradása felszámolását, feltételezi a mezőgazdasági termelés lényeges növelését. Erre irányulnak a mezőgazdasági dolgozóknak a pártfelhívása teljesítését célzó ama intézkedései, hogy a harmadik ötéves terv feladatait a mezőgazdaságban négy év alatt teljesitik. A munkásosztály továbbra is megadja a szükséges segítséget. Előállítja a szükséges gépeket és vegyszereket. Míg 1960-ban egy traktorra 82 hektár szántóföld jut, 1965ben már csak 33 hektár. Az 1965-re tervezett tehénállomány számára szükséges istállóterület lényegében már 1964-ben felépül. Az 1965-re tervezett hízósertés és anyasertés állomány számára szükséges istállóterületet már 1963-ban felépítjük. Az állam eszközöket nyújt a föld vízgazdasági rendezésére is. Naponta segítséget nyújt a talajjavítási munkálatokban és a komposztkészítésben. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy a mezőgazdasági dolgozók sikeresen teljesítsék feladataikat. A szocialista termelési viszonyok végleges győzelme népgazdaságunk ban a legjobb bizonyítéka Csehszlo vákia Kommunista Pártja helyes po litikájának. Pártunk tevékenységében a marxizmus-leninizmus tanaihoz igazodott és igazodik, továbbra is tanítójának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának nagy tapasztalataiból merít. A MUNKÁSOSZTÁLY teljesítette a parasztságnak nyújtandó segítség történelmi feladatát az EFSZ-ek alakításának időszakában. Most, amikor a szocialista termelési viszo nyok győztek a falvakon is, a munkásság és parasztság szövetsége új tartalmat kap. A munkásosztály naponta segítséget nyújt a szövetkezeti parasztoknak a nagy teljesítményű — a szó szoros értelmében szocialista mezőgazdasági nagyüzemek építésében. Nem kétséges, hogy mind a munkásosztály, mind pedig a szövetkezeti parasztság Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével maradéktalanul teljesíti feladatait a kibontakozó szocialista társadalom építésében. Pártunk lenini nemzetiségi politikája Csehszlovákia Kommunist a Pártja mindig nagy figyelmet fordított a nemzetiségi kérdésre, a kérdés elmélefi és gyakorlati megoldására. Éppúgy, mint tevékenységének minden területén, a nemzetiségi kérdés megoldásánál is a marxizmus-leninizmus tanaiból indult ki, következetesen érvényesítette és érvényesíti ma is annak tanulságalt és módszereit. Emellett pártunknak nagy segítséget és támaszt jelentettek e bonyolult és kényes kérdés megoldásánál ls a Szovjetunió Kommunista Pártjának gazdag, értékes tapasztalatai. Hisz éppen a bolsevikok pártjának alapítója és vezére - Vlagyimir Iljics Lenin volt az, aki megteremtette a nemzetiségi és a gyarmati-nemzetiségi kérdés komplex harmonikus tanát, ő dolgozta ki a kommunista párt nemzetiségi politikáját és valósította meg e politikát a gyakorlatban a forradalom előtt a kapitalizmus feltételei között, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a szocialista társadalom építésének kezdetén a sok nemzetből álló államban. A MARXIZMUS-LENINIZMUS valamennyi nemzet teljes egyenjogúságát, valamennyi nemzetnek egészen az elszakadásig menő önrendelkezési jogát hirdeti. A kommunista pártok következetesen fellépnek a nemzeti és gyarmati elnyomás ellen és minden erejükből támogatják az imperializmus ellen irányuló haladó nemzeti felszabadító mozgalmat. Emellett azonban a marxizmus-leninizmus azt tanítja, hogy a nemzetiségi kérdést igazságosan és véglegesen csupán a szocializmusban lehet megoldani, azt tanítja, hogy egyedül a proletariátus diktatúrája képes végérvényesen kiküszöbölni a szociális egyenlőtlenség és elnyomás, tehát a nemzetiségi egyenlőtlenség és elnyomás valamennyi formáját is. Éppen ebből kiidulva a nemzetiségi kérdést a marxizmus-leninizmus fő kérdésének, a munkáshatalom kérdésének, a proletár diktatúra kérdésének kell alávetni és valóban annak is van alárendelve. Természetesen ez semmiképp sem jelenti azt, mintha a kommunista pártok lebecsülnék a nemzetiségi kérdést, mintha megoldását valamilyen távoli jövő időre halogatnák, vagy ne foglalnának el hozzá mindig világos álláspontot — az egyes időszakok szerint — konkrét politikájuk megvalósítása során. Nem is kell messze visszatérnünk a múltba és nem is kell túllépnünk hazánk határait, hogy ezeket az állításokat konkrét tényekkel alátámasszuk. E tények kézenfekvők, mindnyájunk előtt ismertek. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ELŐTT, amikor hazánkat veszélyeztetni kezdte a hitleri fasizmus, Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az, amely felhívta a figyelmet e veszélyre és e veszély nagyságára. Rámutatott, hogy a hitleri fasizmus részéről a csehek és szlovákok állami függetlenségének és nemzeti szabadságának elvesztése fenyeget, ugyanakkor pedig az akkori köztársaságban élő valamennyi nemzet és nemzetiség, tehát nemcsak a csehek és szlovákok, hanem az ukránok, sőt a németek és magyarok fokozott szociális elnyomása is. Egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja volt az, amely rámutatott a köztársaság és egész lakosság hatékony védelmének lehetőségére e veszéllyel szemben: valamennyi demokratikus és fasisztaellenes erő egybetömörülésére nemzetiségre való tekintet nélkül, egységes népfront megalakítására a köztársaság és a demokrácia védelmére a fasizmus veszélye ellen. Amint tudjuk, akkor burzsoá köztársaságról és demokráciáról, nem pehanem ellenkezőleg az elvtársi együttműködés, a szociális együttélés, a kölcsönös politikai, gazdasági és egyéb segítség politikáján kell alapulnia a burzsoázia és az imperializmus elleni harcban az egész világ proletariátusa közös ügyének győzelméért, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért valamennyi országban. Éppen ebben rejlik a proletár nemzetköziség lényege is. Éppen azért még a legdemokratikusabb burzsoázia politikájától is eltérően a munkásosztály politikájától teljesen idegen a vetélkedési harc, az idegen területek meghódításáért vívott harc stb. politikája. Ha ugyanis a szocialista államban mondjuk az egyik nagyobb, erősebb, fejlettebb nemzet munkásosztálya fékezné a szocializmus fejlődését és a kisebb nemzet' munkásosztálya hanak elsősorban a burzsoázia elleni harcra, a hatalom teljes átvételéért vívott harcra kellett összpontosítania erejét, csak azután kezdhette meg a csehek és szlovákok, valamint a köztársaság többi nemzetisége nemcsak politikai, hanem tényleges egyenjogúságának megoldását is. Igaz, sok minden történt 1948-ig is, de ez nem volt teljes megoldás, csupán a munkásosztály akkori hatalmának és befolyásának felelt meg. Ezenkívül ez nem volt teljesen végleges sem, mert attól függött, kinek lesz a jövőben a kezében a teljes politikai hatalom. A munkásosztály és a dolgozó nép 1948 februári győzelme után kezdhettük meg azt, amit tulajdonképpen ma is megvalósítunk és amiben fokozatosan elértünk a mai állapotig, e téren kitűzött célunk nagymértékű megközelítéséig: a tényletalmának fejlődését, ezáltal fékezné g

es egyenjogúságig és ezáltal a nemzetiségi kérdésnek tényleges és végleges megoldásáig hazánkban. Annak és saját magának ártana. Ugyanez alapján, hogy a politikai hatalom a szocializmus kibontakozását és megszilárdulását az egész országban érvényes a szocialista államok közötti kölcsönös kapcsolatokról is teljesen a munkásosztály kezébe ment át, Csehszlovákia Kommunista Ezért a munkásosztály egyik első pártja elsősorban olyan gazdasági feladata, hogy politikailag egyenjogúvá tegye országának valamennyi nemzetét és nemzetiségét és azután minden erőfeszítést megtegyen arra, hogy ezt a politikai egyenjogúságot a tényleges egyenjogúság: gazdasági, szociális és kulturális egyenjogúság is alátámassza. Persze, hangsúlyozni kell mégegyszer, hogy ez csupán akkor lehetséges, ha a munkásosztály vette át a hatalmat. Hatalmi eszköz nélkül ezt nem tudná megvalósítani. Ez a tény bizonyítja azt, hogy a nemzetiségi kérdés az osztálykérdésnek van alárendelve, vagy más szavakkal az osztályhatalom kérdése elsődleges a nemzetiségi kérdéssel szemben. A munkásosztálynak tehát először a hatalom kérdését kell a maga javára eldöntenie, hogy hozzáláthasson a nemzetiségi kérdés gyakorlati és végleges megoldásához is. TÉRJÜNK VISSZA ismét egy kissé hazánk történetére, a Csehszlovák Köztársaságnak a szovjet hadsereg által történt felszabadítását politika megvalósítását kezdhette meg, amely szabad teret nyitott a szocialista gazdasági törvények érvényesülésének. Hozzáláthattunk ahhoz, hogy tervszerűen és arányosan egyenlően fejlődjenek a köztársaság különböző területei és hogy Szlovákia egészében, valamint annak egyes legelmaradottabb részei, íí,y pl. Észak- (Orava, Kysuca), Dél- és Kelet-Szlovákia rövid idő alatt gazdaságilag, politikai és kulturális téren fejlett szocialista területekké váljanak. Mindezek a területek és köztársaságunk egyéb azelőtt elmaradott területei is ma hazánk minden téren egyenlő és egyenjogú részeivé válnak, amelyek már nem fékezik országunk sem politikai és gazdasági, sem szociális és kulturális előrehaladását, hanem ellenkezőleg, egyre nagyobb mértékben hozzájárulnak a fejlett szocialista társadalom gyorsabb ütemű építéséhez. A SZOCIALISTA CSEHSZLOVÁKIA egész dolgozó népe a munkásosztály követő közvetlen időszakra és mu- hatalmának megteremtéséért folytatassunk rá saját hazai példákon eme tot

t harcában és a szocialista épíállítás helyességére s ugyanakkor tés terén szerzett gyakorlati tapaszCsehszlovákia Kommunista Pártja po- talatai alapján meggyőződött arról — litikájának helyességére. Tudjuk, hogy a fasiszta megszállás alóli felszabadulásunk után nem ment át mindjárt az egész hatalom a munkásosztály kezébe, hanem a hatalomban részt vett a burzsoáziának politikailag és gazdaságilag eléggé befolyásos része is, amely egyrészt és e meggyőződését megerősítik életünk valamennyi területén elért legújabb eredmények és intézkedések —, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának marxi-lenini politikája az egyedüli helyes politika, mert a tudományos világnézet alapján egyedül volt képes megoldani a munkásdig szocialista köztársaságról volt az

ért harcolt, hogy lerombolja a osztály hatalmának kérdését s ugyanszó. És mindemellett a kommunista munkásosztály kivívott hatalmi po- akkor igazságosan megoldani a nempárt volt az, amely egyedül következetesen védelmezte, mert világosan látta, milyen veszély fenyegette a köztársaságot és annak népét. Azután pedig, mikor a uralkodó zícióit, másrészt pedig egymás kö- zetiségi kérdést is. Csehszlovákia zött konkurrenciaharcot vívott, még Kommunista Pártja a proletár nem pedig nemzetiségi téren is. A bur zsoá konkurrenciaharc példájaként elég . itt rámutatnunk, hogy Beneš: zetköziség alapján dolgozóinkat nemzetiségre való tekintet nélkül elvtársi együttműködésre és kölcsönös segítségre vezette és vezeti, kölcsönös megbecsülésre és ezáltal a többi nemzet iránti tiszteletre is neveli, nemcsak saját szocialista országuk keretében, hanem a Vlagyimir Iljics Lenin által alapított nagy Szovzetből szükségszerűen következett, jetunió vezette hatalmas szocialista hogy a Csehszlovákia Kommunista Pártja által vezetett munkásosztály• •••••••••••• világrendszeren belül is. RABAY ZOLTÁN burzsoázia elárulta, feláldozta az ál- mint a cseh burzsoázia képviselője, lam önállóságát és a nemzeti sza- vonakodott a szlovákokat önálló badságot s a köztársaság népét ki- nemzetként elismerni, ami következszolgáltatta Hitlernek és fasiszta ményeiben azt jelentette, hogy nem szövetségeseinek, egyedül Csehszlo- ismerte el a szlovákok egyenjogúsávákia Kommunista Pártja volt az, 9ának követelményét. Ebből a helyamely magasra emelte az állam lobogóját, megszervezte valamennyi fasisztaellenes erő forradalmi nemzeti frontját az idegen uralom megdöntésére, a nemzeti szabadság és állami függetlenség kivívásáért új, demokratikus alapokon. Már ezek a történelmi példák is világosan és egyértelműen mutatják, hogy a kommunista párt számára nem idegenek a nemzeti érdekek, hanem ellenkezőleg ezek az érdekek szívügyét képezik. Hisz minden nemzet többségét a dolgozók képezik és minden fajta nemzetiségi elnyomás elsősorban éppen ezt a döntő többséget sújtja. A fentiekben már hangsúlyoztuk, hogy a nemzetiségi egyenlőtlenséget és elnyomást véglegesen csupán a szocialista rendszer, a munkásosztály hatalma küszöbölheti ki. Miért csupán a szocialista rendszer, csupán a munkásosztály hatalma? ELSŐSORBAN RÁ KELL ITT MUTATNI: Azáltal, hogy a munkásosztály, amelynek történelmi küldetése az osztálynélküli kommunista társadalom felépítése, az osztály- és mindennemű szociális elnyomás teljes megszüntetéséért harcol, ezzel egyidejűleg küzd a nemzetiségi elnyomás, mint a szociális elnyomás egyik formája ellen is. Éppen ezért az egyik nemzet munkásosztályának politikája nem alapulhat a másik Első hatalmas szocialista építkezésünk - a kunčicei Klement Gottwald Üj Kohó. (ČTK - felvétele) nemzeti elnyomásának politikáján, ÜJ SZŐ 5 * 1960. június 16. K