Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-24 / 143. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. május 24. kedd 50 fillér XI. évfolyam, 143. szám. A NŐ LEGSAJÁTABB ÉRDEKE Mi az alapja annak az állítá­sunknak, hogy a nők egyenjogú­sítása csak a szocializmus felté­telei között valósítható meg, csak ekkor válhat a nő fokozatosan és törvényszerűen a férfi egyenjogú partnerévé? Ha választ akarunk adni erre a kérdésre, az emberi kapcsolatok egyik alapvető prob­lémájára, akkor hangsúlyozottan alá kell húznunk azt a tényt, hogy a gazdasági tényező ebben a vi­szonylatban is rendkívül fontos szerepet játszik. Semmiképpen sem jelenti e kapcsolatban az er­kölcsi követelmények mellőzését vagy lebecsülését, amikor ki­mondjuk az évezredes fejlődés tapasztalatai által igazolható igaz­ságot: a nő egyenjogúságát az dönti el, vajon gazdasági, anyagi szempontból a férfitől függ, avagy önállóan, egyenrangú félként irá­nyíthatja-e sorsát. S ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a kérdést, akkor a napnál is világosabban fel kell ismernünk, hogy az osz­tálytársadalmak hosszú történeté­tében a szocializmus az első, amely a nők számára is biztosítja — egyenlő feltételek mellett — a munka lehetőségét. Az egyenlő feltételek termé­szetesen a lényegre vonatkoznak, vagyis arra, hogy nálunk minden nő a férfiakhoz hasonlóan képes­ségei szerint dolgozhat és a tár­sadalom érdekében végzett mun­ka mennyisége, minősége arányá­ban részesül jutalomban. A szo­cializmus nyújtotta ezen előnnyel hovatovább mind több nő él. Míg az első, polgári köztársaság még a férfiak jelentős részének sem tudott munkát, kenyeret adni, ad­dig a felszabadulást követő 15 esztendőben sok százezer nő kap­csolódott be a termelésbe s a más szakaszokon végzett munkába. Csak 1948-tól 1958-ig, vagyis 10 év alatt 500 ezerrel növekedett az alkalmazott nők száma, s ma je­lentősen több mint 2 és fél millió nő végképp letörte a gazdasági kö­töttség, a férfitől való gazdasági függő viszony béklyóit. Szüksége van erre a szocializ­musnak? Kétségtelenül szüksége van, hiszen a nők a lakosság na­gyobbik felét képezik, nélkülük bajosan teljesítenénk feladatain­kat, érnénk el céljainkat. Márpe­dig e célok elérése nálunk érdeke mindenkinek, férfinek, nőnek egy­aránt. De menjünk tovább. Van­nak olyanok, akik azt állítják, hogy a nőket a gazdasági kény­szer készteti a munka vállalására. Esztelenség volna tagadni, hogy a nők bekapcsolódása a munkafolya­matba a családok jelentős részé­nek magasabb életszínvonalat, jobb életkörülményeket biztosít. Ez igy van és ez így helyes is. Vi­szont azt sem tagadhatja senki sem, hogy családjaink többsége még a nők ily nagyarányú mun­kaviszonyba állása nélkül is job­ban élne, mint az első köztársa­ság idején. A nők egy része ma tényleg azért vállal munkát, hogy a családnak több jusson, hogy esetleg új bútort, vagy televízort, szövetkezeti lakást, vagy Sparta­kot vehessenek, a tenger mellett tölthessék a nyarat s kielégít­sék minden anyagi és kulturális igényüket. Már ez is több annál, mint amikor a nők a múltban kö­römszakadtáig küzdöttek — sok­szor reménytelenül — bármilyen munkalehetőség elnyeréséért, csakhogy nagyobb falat kenyér jusson a gyerekek szájába. Mi azonban ennél sokkal többet aka­runk, mégpedig összhangban min­den öntudatos nő kívánságával. Azt akarjuk, hogy ne legyen olyan nő, aki ne fogná fel, mily fontos a közösség, a társadalom érdeké­ben végzett munkája elsősorban saját egyenjogúsága szempontjá­ból. Nem közhely, hanem örven­detes tény az, hogy évről évre mind több nő felismeri ezt, nem lát a munkában gazdasági kény­szert, hanem egyenrangú helyze­tének nélkülözhetetlen feltételét. Ki ne ismerné azt az új típusú nőt, aki az üzemben, a szövet­kezetben, a kutató intézetben vagy a hivatalban végzett mun­káját szereti, kedvvel végzi s hal­lani sem akar róla, amikor jól kereső férje nem ritkán kénye­lemszeretetből azt kívánja tőle, hagyja ott munkahelyét, hiszen úgyis jól megélnek. Örvendetes tény, hogy mind több nő jogai lealázó megnyirbálásának tartaná azt, ha bárki újra csak a kony­hához, a fakanálhoz, a gyerekne­veléshez láncolná. A fejlődés az ilyen típusú nőknek ad igazat, mert nincs már messze az az idő, amikor ennek a társadalomnak minden egyes tagja, tehát a nők is, életszükségletüknek, hivatá­suknak fogják tartani a munkát. Természetesen nem vezet köny­nyű út e cél eléréséhez sem. Vi­tathatatlan, hogy a nők esetében ezzel kapcsolatban sokkal nagyobb problémák várnak megoldásra, mint a férfiaknál. Az alkalmazotti viszonyban álló nőre sok olyan feladat hárul, amelyek a férfit legalább is oly arányban nem ter­helik, vagy amelyek teljesítéséből a férfiak eléggé jelentős része nem hajlandó részt vállalni. Ál­lamunk rendkívül szerteágazó s évről évre gyarapodó szociális intézkedései mellett is, amelyek­nek célja a lehető legnagyobb mértékben tehermentesíteni a nőt (bölcsődék, óvodák, napközi ott­honok, internátlisok, üzemi étkez­dék, a háztartási szolgáltatások, az üzlethálózat korszerűsítése, stb.) a család körében végzett munka ma is még több erőkifej­tést, áldozatot kíván meg a nőtől, mint a férfitől. Ha tehát a nők teljes gyakor­lati egyenjogúsításának elvét akar­juk megvalósítani — már pedig ez a célunk — akkor még sok tennivalónk akad. Ezért fordít pártunk és államunk nem cse­kély gondot arra, hogy az eddigi­nél is több munkalehetőséget biz­tosítson a nők számára, előnyben részesítse őket olyan ágazatok­ban, a munka olyan szakaszain, amelyek megfelelő feltételek kö­zött biztosítják elhelyezkedésüket. Mind nagyobb és kézzelfoghatóbb igyekezetet fejtünk ki az irány­ban is, hogy különféle szociális intézkedésekkel, a nő munkáját megkönnyítő intézmények, beren­dezések és szolgáltatások létesí­tésével hozzájáruljunk a nők gya­korlati egyenjogúsága alapjainak megszilárdításához. De nem ke­vésbé fontos az is, hogy a nő élettársa részt vállaljon feleségé­nek munkájából, gondjaiból. Nem tarthatjuk szocialista típusú fér­finek azt, aki csak munkahelyén mutatkozik ilyennek, míg otthon, családja körében a török basák valamilyen új változatában tet­szeleg. A dolgozó nők iránti he­lyes viszony éppen úgy függ a szocialista öntudattól, a helyes eszmei neveléstől, mint a nők je­lentős részénél annak elérése, hogy felismerjék saját érdeküket, hogy ők maguk is tudatosan tö­rekedjenek a teljes egyenjogúság elérésére. Szűnni nem akaró tiltakozás hazánkban az USA politikai agressziója ellen DOLGOZÓINK ORSZÁGSZERTE TO­VÁBBRA IS TILTAKOZÓ HATÁROZA­TOKAT HOZNAK, AMELYEKBEN EL­ÍTÉLIK AZ USA AGRESSZIÓS POLI­TIKÁJÁT, AMELYNEK KÖVETKEZ­TÉBEN MEGHIÚSULT A PÁRIZSI CSÚCSÉRTEKEZLET ÉS EGYÉRTEL­MŰ EGYETÉRTÉSÜKET NYILVÁNÍT­JÁK HRUSCSOV ELVTÁRS PÁRIZSI ELJÁRÁSÁVAL, A SZOVJETUNIÓ ÁL­LÁSFOGLALÁSÁVAL. A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DOLGOZÓINAK TILTAKOZÁSA A Szlovák Tudományos Akadémia biológiai intézete kísérleti orvostani intézetének és endokrinológiai inté­zetének dolgozói e napokban rend­kívüli nyilvános párttaggyűlést tar­tottak, amelyről levelet intéztek a szovjet nagykövetséghez. Levelük­ben legnagyobb felháborodásukat feje­zik ki az imperializmus sötét erői­nek arcátlan merészsége felett, amelyek a nemzetek békeharcá­nak és békevágyának meghiúsítá­sára törekszenek. Levelükben többek között hang­súlyozzák, hogy a világ nemzetei a csúcsértekezlethez nagy reménye­ket fűztek, de az amerikaiak aljas provokációjukkal meghiúsították a legégetőbb nemzetközi problémák megtárgyalását. Majd így folytatják, levelüket: A CSKP Központi Bizottsága és a köztársaság kormánya az ostrava karvinai bányaszerencsétlenségről Hazánknak a szovjet hadsereg ál­tal történt felszabadítása 15. évfor­dulójának örvendetes ünnepségeire, az új szocialista alkotmány kihirde­tésének, valamint a nemzetgyűlési és nemzeti bizottságok választásoknak örömteljes előkészületeire tragikus hír vetette súlyos árnyékát. Az ostravai bányászoknak a dolgozók boldog életéért, a szocializmus befe­jezéséért végzett áldozatos munká­ja pótolhatatlan emberáldozatokat követelt. 1960. május 22-én a kora reggeli órákban az ostravai Hlubina Bánya Flóra tárnájának 912-es és 914-es aknájában bányalégrobbanás történt, amelynek 54 bányász esett áldozatul. A biztonsági berendezések hatása, valamint a mentőcsapatok erélyes és áldozatkész beavatkozása következtében meggátolták a bánya­robbanás kiterjedését. A szerencsét­lenség okának kivizsgálása folyamat­ban van. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a Cseh­szlovák Köztársaság kormánya egész dolgozó népünkkel együtt fejet hajt az elesett munkahősök emléke előtt. Hős bányászaink emlékezetét, akik megtisztelő foglalkozásuk teljesítése során, szocialista építésünk, a jobb jövőért vívott harcunk első soraiban estek el, szívünkben mindörökre megőrizzük. Az elesett hősök feleségeinek, anyáinak és gyermekeinek, valamint a többi szeretteinek mélységes rész­vétünket fejezzük ki a fájdalmas veszteség felett. Abban a biztos tu­datban élhetnek, hogy szocialista társadalmunk mindent megtesz fáj­dalmuk enyhítésére, családjuk bizto­sítása, gyermekeik nevelése érdeké­ben. Elismerésünket fejezzük ki azok­nak a bányászoknak, technikusoknak és más dolgozóknak, akik áldozatké­szen végezték a mentési munkálato­kat. Méltó tiszteletben övezzük az el­esett hösök emlékét. A munkáskezek százezrei és milliói nagyobb lendü­lettel látnak hozzá nagy művükhöz. A szívek milliói még nagyobb lelke­sedéssel lángolnak a szocializmust di­cső győzelméért. A munkatársak tá­vozása feletti gyász megacélozza va­lamennyi munkakollektíva és az egész munkásosztály akaratát a szo­cializmus építésének befejezéséért, a világ tartós békéjének eléréséért vívott harcban. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a Cseh­szlovák Köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy az ostrava­karvinai bányászok, akik mindig az egész dolgozó nép boldog, szocialista jövőjéért vívott harc élén állottak, megőrizve elesett elvtársaik emléke­zetét, alkotó erőik latba vetésével a szocializmus ügyét további győzel­mekre segítik. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A CSEHSZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. A Szovjetunióban felbocsátott űr* hajó, amely most a Föld körül ke­ring, a tudománynak a sötétség feletti győzelme jelképét, de ugyanakkor eszközét jelenti, an­nak a tudománynak jelképét, amely az emberiséget meg akarja szabadítania háborúktól és kizsák­mányolástól. Az űrhajó az imperialisták számára pusztulásuk jelképe. Megelőzzük a tőkés világot, akárhogy is védekež­nek ellene: ez történelmileg elkerül­hetetlen. CSEHSZLOVÁKIA NŐI IS FELEMELIK SZAVUKAT A Csehszlovák Nőszövetség bizott­sága a Szovjetunió prágai nagykö­vetségéhez levelet intézett, amely­ben hangsúlyozza: Bennünket, Csehszlovákia nőit mé­lyen feiháborít az USA áldatlan politikája s teljes egyetértésün­ket nyilvánítjuk Hruscsov elvtárs eljárásával és nyilatkozatával. Szí­vünk mélyéből köszönjük neki, amit az egész világ életének és békéjének védelmére tett. FOKOZZUK A BÉKÉÉRT VÍVOTT HARCUNKAT A Csehszlovák Üjságírószövetség a Szovjetunió prágai nagykövetsé­géhez intézett levelében a szövet­ség tagjai nevében csatlakozik ha­zánk dolgozóinak százezreihez és millióihoz, akik figyelemmel kísérve a csúcsértekezlet körüli eseménye­ket, lelkes egyetértésüket fejezik ki Hruscsov elvtárs párizsi állásfoglalá­sával. „Öröm és megtiszteltetés volt s.zámunkra — ír^ák az újságírók le­velükben —, hogy olvasóink és hall­gatóink millióinak tolmácsolhattuk Hruscsov elvtárs fellépését és hoz­zájárulhattunk ahhoz, hogy közvé­leményünk előtt leleplezzük az ame­rikai imperialisták hallatlanul arcát­lan provokációit. Hruscsov elvtárs eljárása arra ösztönöz bennünket, hogy még fokozottabban harcoljunk a békéért." (—cs —) A szövetkezet répaföldjén Akár egy nagy hangyaboly, úgy fest a Trhová Hradská-i szövetkezet 52 hektáros répatáblája. Nehéz lenne megszámolni, hányan egyelik a cukorrépát. A becslés­nél maradunk. Legalább 170 kéz dolgozik kapával. Csölle Ferenc, a falu borbélya is felcserélte kapával a borotvát és a hajvágógépet. Igaz, ő nemcsak most, ha­nem rendszeresen dolgozik a szövetkezet-, ben. Cigányasszonyok is dolgoznak a répa­földön. Olyan ügyesen, hogy a többi pa­rasztasszonnyal is versenyezhetnének'. i D- V ŕ A VÁLASZTÁSOK ELŐTTI BESZÉLGETÉSEK A TOVÁBBI FEJLŐDÉST SZOLGÁLJÁK V árosaink, falvaink egyaránt a választási előkészületek jegyében él­nek. Esténként benépesülnek az agitációs központok, ahol a nem­zetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottság képviselő­jelöltjei mutatkoznak be, s barátilag elbeszélgetnek választóikkal. Hasz­nosak ezek az összejövetelek, hiszen az új alkotmánytervezetről, nép­gazdaságunk fejlődéséről, a városok, községek fejlesztéséről és életünk sokrétű kérdéseiről beszélnek az emberek. A nyugat-szlovákiai kerület­ben a képviselőjelöltek bemutat­kozása egyúttal nagyon sok javas­latot segített elő a termelés korsze­rűsítésére, olcsóbbá tételére. A kerü­let üzemei az év elejétől több mint 60 millió korona értékű árut készí­tettek terven felül és 8 millió koro­nánál is többet takarítottak meg az önköltségeken. A bratislavai Dimitrov Üzem dolgozói arra vállalkoztak, hogy a második negyedévi feladato­kat a nyerstermelésben 2 millió ko­rona értékben túlteljesítik és még nagyobb mennyiségű műtrágyával se­gítik a mezőgazdasági termelés foko­zását. Hasonló kezdeményezés szüle­tett a partizánskei Augusztus 29 Üzemben is, melynek dolgozói 2540 óra társadalmi munka elvégzésével sietnek a parasztság segítségére. Nitrianské Hrnčiarovcén' is telt ház fogadta a minap a képvise­lőjelöltek bemutatkozását. A helyi középiskola pionírjai virágcsokrokkal kedveskedtek a leendő nemzeti bi­zottság tagjainak, akik élettapaszta­lataikat, minden erejüket a közösség javára gyümölcsöztetik. A legnagyobb érdeklődést a nemrég megalakult szövetkezet gazdálkodásának problé­mája váltotta ki. Többet nyújt-e majd a nagyüzemi gazdálkodás ? - tették fel a kérdést a választók. Ha egyé­nileg nem volt jövedelmező a terme­lés, közösen sokkal többre vihetjük — mondották bizakodva a képviselő­jelöltek. A nemzeti bizottság tagjai ügyelnek arra is, hogy a szövetkezet megszilárdításával a lakosság életkö­rülményeit, lakásviszonyait is lénye­gesen megjavítsák. Az agitátorok a košicei kerü­letben a vasárnapot is felhasználták a választópolgárok meglátogatására. Nagyon sok kérdésre kellett a nép­nevelőknek válaszolniok, amiből kitű­nik, hogy a lakosság foglalkozik az új alkotmánytervezettel és figyelem­mel kíséri népgazdaságunk menetét. A michalovcei járásban több mint 560 családot látogattak meg az agi­tátorok. A kelet-szlovákiai kerület­ben 50 ezer felkészült agitátor láto­gatja a családokat és nyugodt családi körben beszélgetnek a jövőt érintó kérdésekről, (th). Záblatie község választói az agitációs központban megismerkednek a falu múltjával, fejlődésének távlataival. Nagyon sokan tekintették meg a megváltozott életünket szemléltető kiállítást. A községben egyébként példás könyvtár is működik, melyet az országos versenyben elismerő kitüntetésben részesítettek. (L. Andii - ČTK felv.j (

Next

/
Oldalképek
Tartalom