Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-24 / 143. szám, kedd

Törökország rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere átadta megbízólevelét köztársaságunk elnökének (ČTK) - Antonín Novotný köz­társasági elnök hétfőn, május 23-án a prágai Várban fogadta Rezsada Erhant. a Török Köztársaság rend­kívüli követét és meghatalmazott miniszterét, aki átadta megbízóleve­lét. a követet E. Sz. Kücükkul kö­vetségi tanacsos és Sz. Erkal alez­redes katonai és légügyi attasé ki­sérte. A megbízólevél átadásánál jelen volt Václav Dávid külügyminiszter, Ladislav Novák, a köztársasági el­nöki iroda vezetője. Jaroslav Čihák vezérőrnagy, a köztársasági elnöki katonai iroda parancsnoka, dr. Ar­nošt Karpíšek, a külügyminisztérium osztályfőnöke és dr. Josef Urban, a Külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke. A követ beszédében elismeréssel hangsúlyozta azokat az eredménye­ket, amelyeket Csehszlovákiában a technika és a művészet terén elér­tek. Nagyra értékelte Törökország és Csehszlovákia kapcsolatait s egy­ben kijelentette, hogy megtesz min­dent a két ország kulturális és gaz­dasági kapcsolatai továbbfejlesztése s megszilárdítása érdekében. A köztársasági elnök válaszbeszé­dében hangsúlyozta, Csehszlovákia békés külpolitikájának elsőrendű cél­ja a baráti kapcsolatok fejlesztése s megszilárdítása azokkal az orszá­gokkal, amelyek hasonló célokat kö­vetnek. Kifejezte azt a meggyőződé­sét, hogy az ilyen együttműködés kedvező feltételeinek kiaknázása mindkét országnak s a béke ügyé­nek is javára válik. A köztársasági elnök a megbízó­levelek átadása s a beszédek elhang­zása után Václav Dávid külügymi­niszter jelenlétében hosszabb ideig elbeszélgetett a Török Köztársaság követével. Cyrus Eatont a Károly Egyetem díszdoktorává avatták (ČTK) - A prágai Károly Egyete­men hétfőn, május 23-án rendezett ünnepi ülésen a jogtudományok dísz­doktorává avatták „A nemzetek bé­kéjének megszilárdításáért" nemzet­közi Lenin-díjjal kitüntetett Cyrus Stephen Eatont, az Amerikai Egye­sült Államok közgazdászát és köz­életi dolgozóját. A történelmi hagyományokon ala­puló szertartások szerint rendezett innepségen hazánk legmagasabb fo­cú főiskolájának tanári karán kívül "észt vett dr. František Kahuda, az skola- és kulturális ügyek minisz­:ere, dr. Zdenék Nejedlý miniszter, i Csehszlovák Tudományos Akadémia ílnöke, Jirí Nősek, a külügyminisz­er helyettese, Jan Mukaŕovský (kadémikus, a Békevédők Csehszlo­vákiai Bizottságának elnöke, Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere és számos szervezet képviselői, Dr. Jaroslav Procházka tanár, a Károly Egyetem rektora beszédében örömét fejezte ki, hogy a Károly Egyetem a jogtudományok doktora címét adományozza Eaton úrnak és beleegyezését adta az avatáshoz. Azután dr. Vladimír Outrata tanár, az avató tisztségét ellátva felolvasta a latin nyelvű avatószöveget, a dok­torjelölt letette az előírt esküt s az avató átadta neki az oklevelet és tisztsége jeléül aranyláncot akasztott a nyakába. Cyrus Eaton, a Károly Egyetem jogtudományi díszdoktora beszédében hangsúlyozta, mily büsz­ke arra, hogy a Károly Egyetem tag­ja lett. Időszerű kérdésekre válaszolunk: Ä lengyel közlekedésügy! | miniszter Prágában | Ki ellenzi a feszültség enyhítését ? (ČTK) — Józef Popielasz, a Lengyel ^ Népköztársaság Közlekedésügyi miniszte- i re a közlekedésügyi minisztérium vezető § dolgozóinak csoportjával dr. František S Vlasák közlekedésügyi miniszter meg hí-^ vására május 23-án néhány napi látoga-i tásra Prágába érkezett. A lengyel ven- § dégek, — közöttük Jerzy Mroczkowski, k a parlament képviselője é9 kilenc köz- ^ közlekedési üzemeink berendezéseiről.! Ezenkívül megvitatják a két ország köz- ^ lekedésének fejlesztésével kapcsolatos % közös problémákat és tapasztalatcserét^ folytatnak a közlekedés valamennyi ága-^ zatáról. i Ä dal- és táncegyüttesek J baráti estje A monopóliumoknak szükségük van a fasisztákra • Agyúgyárosok eldorádója • Ma nem írunk 1930-at Napjaink mozgalmas külpolitikai eseményeit figyelve gyakran olvas­suk, halljuk - mindenekelőtt a tervezett csúcsértekezlet USA általi meghiúsításával kapcsolatban - a következő kifejezéseket: „A feszült, s ég enyhítését akadályozó erők", „Bizonyos körök ellenzik a le­szerelést", stb. Melyek ezek az „erők ", kik tartoznak ezekbe a „ k ö ­rökbe"? A kérdést vitáinkban általában szinte gondolkodás nélkül ilyenforma válasszal intézzük el: A fegyvergyárosok meg a régi fasisz­ták. A mai problémákra magyarázatot kereső embereknek, s minde­nekelőtt a népnevelőknek azonban nem szabad megelégedniök ilyen vá­lasszal. A kérdés jelentőségénél és időszerűségénél fogva konkrét ma­gyarázatot kíván. Az alábbiakban néhány olyan mozzanatot és összefüg­gést szeretnénk bemutatni, amelyeken keresztül élesebb megvilágításban láthatjuk azokat az erőket, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a nyugati politikusok állásfoglalását, tetteit. (CTK) — A magyar és ukrán r.emze- § tiségű csehszlovákiai dolgozók kulturális^ hetének befejezéséül vasárnap megren-k dezték a dal- és táncegyüttesek barátig estjét a bratislavai Kultúra és Pihenés ^ Parkjának helyiségeiben. Az esten a bra- ^ tislavai dolgozókkal együtt részt vettek^ Szlovákia politikai és kulturális életé-^ nek képviselői. § Az együttesek előadása fölött véd- ^ nökséget vállalt Kablo- és Figaro-üzem^ dolgozóinak képviselői virágcsokrokkal ^ üdvözölték az esten fellépő együtteseket. ^ Az est bevezetéséül az Ifjú Szívek — % a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága^ keretében működő magyar ifjúsági együt- ^ tes egy régi verbunkost énekelt. Azután § a Duklai Ukrán Népi Együttes, a Cseh- fc szlovák Állami Dal- és Táncegyüttes, a § Szlovák Népművészeti Kollektíva és a i Lúčnica változatos műsorszámokban S Megjelent az új menetrend Az 1960/61. évre szóló menetrend, amely 1960. május 29-én lép életbe és 1961. május 27-ig érvényes, meg­jelent. Amint már több ízben előze­tesen jelentettük, ezúttal az új me­netrendben lényeges változások ál­lanak be. Ezért ajánlatos, hogy uta­zás előtt mindenki meggyőződjék a menetrendi változásokról, mert még az évek óta változatlanul közlekedő nemzetközi vonatok menetrendje is megváltozik. A változásokat két tényező jel­lemzi. Egyrészt a vonatok menetide­je lerövidül, másrészt új, az eddigi menetrendben nem szereplő vonat­párokat iktatnak be május 29-ével a forgalomba. Mindenekelőtt új expresszvonato­kat helyeznek május 29-től forga­lomba Prága és Košice, illetve Bra­tislava és Košice között, amelyek az éjszakai órákban közlekednek és ki­zárólag hálókocsikból, valamint há­lófülkévé átalakítható helyjegyes személykocsikból állanak. Az ex­presszvonat Prágából 19 óra 54 perc­kor indul és Zilinára 3 óra 8 perc­kor érkezik. Bratislavából éjfél után 4 perccel indul és Zilinára 3 óra 4 perckor érkezik. Itt a vonat két ágát egyesítik és az reggel 7 óra 10 perckor Košicén van. Ellenkező irányban az expressz Kosicéről 20 óra 57 perckor indul és Zilinára 1 óra 1 perckor érkezik. Innen Prága felé 1 óra 21 perckor indul tovább és oda 8 óra 17 perckor érkezik meg. A vonat másik ága Zilináról 1 óra 38 perckor indul és reggel 4 őra 40 perckor már Bratislavában lesz. Mint látjuk, az új expresszvonat a Prága­Košice közötti 700 kilométeres távol­ságot 10 és fél óra alatt teszi meg az eddigi átlagosan 13 órás menet­idővel szemben. Meggyorsulnak valamivel a Prága — Bratislava és a Bratislava—Košice között közlekedő motorosvonatok is. így a Slovenská strela Bra­tislavából — mint eddig — reggel 4 órakor indul, de Prágába már 9 óra 13 perckor érkezik. Fordítva ez a közkedvelt motoros gyors Pra iábó! 18 óra 20 perckor indul és Bra­tislavába 23 óra 30 perckor érkezik. A Tatran nevű motoros gyors Bra­tislavából 6 óra 3 perckor indul és Košicére 11 óra 55 perckor érkezik. Fordítva Kosicéről 16 óra 10 perc­kor indul és Bratislavába 22 óra 2 perckor érkezik. Amint már jeleztük, Hungária név alatt május 29-től Berlin és Buda­pest között új motoros gyorsvonat­párt helyeznek forgalomba. A Hun­gária Prágából 13 óra 55 perckor indul, Bratislavába 18 óra 34-kor ér­kezik, onnan 18 óra 36-kor indul és Budapestre 22 óra 15 perckor érke­zik. Fordítva a Hungária Budapest­ről reggel 7-kor indul, Bratislavába 10 óra 33 perckor érkezik, onnan 10 őra 35 perckor indul és Prágába 15 óra 17 perckor érkezik. Ugyanakkor megváltozik és lényegesen lerövidül az eddigi két nemzetközi gyors­vonatpár, a Balt-Orient és a Pannó­nia menetideje is. A további fontosabb menetrendi változtatásokra még visszatérünk. • (e-c) szemléitette nemzeteink életét a múltban & és, népünk boldog jelenét a szabad Cseh- 5 Szlovákiában. Az előadásnak nagy sikerei volt. S Ünnepség | J. Hybes emlékére | A blanskói dolgozók vasárnap kegye­S lettel adóztak forradalmi munkásmoz-^ galmunk egyik legnagyobb képviselője, fc Josef Hybeš emlékének. A helyi munkás­i otthon előtti téren leleplezték mellszob-K rát, melyet Antonín Stejskal akadémiait szobrászművész, O. Španiel tanár tanít­S ványa alkotott. A munkásosztály jogáig kivívásáért folytatott küzdelem nagy 'har-S cosának érdemeit Jindfich Veselý, a CSKP& Párttörténeti Intézetének igazgatója mél-S tatta az ünnepségen mondott beszédében. & S ^''""'"""""•"ssssssssmssssw/rsrssssjssssss? Megkezdődöli | a Francia Kommunista Párt I KB ülése $ § Párizs (CTK) — Ivryben — Párizs elö­í városában május 23-án megkezdődött a ^ Francia Kommunista Párt Központi Bi­Megy az érdeklődés a kiállítások iránt A szovjet űrhajó felbocsátásának visszhangja van a szovjet kiállításon is. Bár a modellje még hiányzik a szput­nyikok, rakéták modelljei mellől, a lá­togatók kifogyhatatlanok az űrhajóra vonatkozó kérdésekben, a készséges tá­jékoztatók pedig türelmesen válaszol­nak. A csehszlovák és a szovjet kiállítás­nak is már számos külföldi látogatója volt. Eddig a lengyeleké az elsőség, utánuk keletnémet barátaink következ­nek, de az emlékkönyvekben kínai, ja­pán, arab, angol, olasz bejegyzésekkel is találkozunk. A Prágai Tavasz alkal­mából a fővárosban tartózkodó muzsi­kusok, zenekritikusok és zenebarátok sem mulasztják el az alkalmat, hogy megtekintsék e valóban sikerült és a két országról hü képet, nyújtó kiállí­tásokat. A vidékiek közül sokan felhasznál­ják a lehetőségét annak, hogy a kiállí­tások megtekintésére féláru menetjegy­gyei utazhatnak Prágába, már öt tag­ból álló csoport vasúti kedvezményben részesül. Nehéz volna megállapítani, mi aratja a legnagyobb sikert, mindenki megta­lálja azt, ami a legjobban érdekli. Egye­sek a gépeknél, mások a könnyűipari cikkeknél időznek a legtovább, a di­vatbemutatók, kulturális programok pe­dig felfrissítik a nézelődésben elfá­radt látogatót. Az Ínyencek örömmel fogadták, hogy a kiállításon levő szov­jet étteremben megízlelhetik a szovjet szakácsok specialitásait, a gyermekek meg boldogan majszolják a finom moszkvai fagylaltot. (va) ^ helyzet, a békéért és nemzeti függet­lenségért folyó harc"" című beszámolóját. ! — Díjkiosztás |a cannesi filmfesztiválon | Befejeződött a cannesi XIII. nem­szetközi filmfesztivál, a világ egyik S legnagyobb filmszemléje. A filmfesz­tivál díjait a zsűri a következő fil­^meknek Ítélte oda: ^ A játékfilmek közül az Aranypálma i díjat az olasz Fellini Édes élet című fc filmjének. A legjobb kollektíva szá­rmára kitűzött díjat Csuhraj szovjet ^ filmrendező Ballada a katonáról és ^ Ileific szovjet filmrendező A kutyás ^ hölgy című filmjei kapták nagy em­fcberi értékeiért és kivételes művészi i színvonalukért. Díjat kapott a Kaland i című olasz film, valamint tárgyának ^ merészségéért és plasztikus értékei­dért a Kagi című japán film. ^ A legjobb női alakítás díját Jean­fcne Moreau francia filmszínésznőnek fc juttatták a Moderato Cantabille cí­fcmü film főszerepéért és Melina Mer­Šcouri görög filmszínésznőnek a Va­sárnap soha című film főszerepéért. ^ A kisfilmek Aranypálma díját ^ A mosoly című francia film nyerte ^ el és díjat kapott a Szép Párizs cí­^mű film. Egy további díjat megosz­> tottak az Egy város, amelyet Koppen­hágának hívnak című dán és a Vi­§ lágegyetemünk című kanadai film ^ között. ^ fii filmkritikusok díját a Forrás ^ című svéd film kapta meg, a francia ^ legfelső filmbizottság díját pedig ^ a Paw című dán film. ^ Elismerésben részesült a Fehér ár­5 nyak című olasz és a Ragadozó nö­fcvények című magyar természettudo­§ mányi film. Alános sztrájkot rendeznek, amellyel kö­^votelni fogják, a kormány haladéktalanul i foganatosítson intézkedéseket a munkanél­küliség problémájának megoldására. Cip­fcrus szigetén a munkanélküliek számát 10 5 1 ezerre becsülik. (ČTK) Miért lett barát az ellenségből? Először a bennünket legközelebb­ről érintő dologról, Nyugat-Német­ország felfegyverzéséről és a mili­tarizmus újjáélesztésének okairól né­hány szót. Tudvalevő, hogy az Amerikai Egye­sült Államok a második világháború­ban a fasiszta Németorszáq ellen harcolt. Ma éppen az Egyesült Álla­mok fegyverzi fel a nyugatnémet Bundeswehrt. Miért? Az USA saját fegyverkezése nagymértékben növeli az állami adósságot. (Az állam kia­dásainak jelentős részét ugyanis ál­lamoaDírokkal, lényeaében adósleve­lekkel fizeti.) Az USA állami adós­sága ma 300 milliárd dollár — egé­szen fantasztikus összeg. Eisenho­wer 1959-ben erről kijelentette: „Ha a fegyverkezési költségek továbbra is ilyen iramban növekednek és ezt továbbra is az állami adósság növe­kedése kíséri, akkor ez katasztró­fába sodorhatja az országot." A fegy­vereket szállító monopóliumok szá­mára tehát szükségessé vált, hogy a belföldi piacon kívül más piacokat is szerezzenek gyártmányaik számára. Eov ilyen piac Európában kínálko­zott. Az atom- és rakétafegyverek el­adása kétségtelenül kiváló üzlet. Csak a Bundeswewhr atomlövedékek­kel való felszerelése többe kerül, mint Hitler idején az egész Wehr­macht teljes ellátása és felfegyver­zése. A nyugatnémet hadsereg meg­rendeléseinek 40 százalékát külföl­di, 60 százalékát pedig hazai kon­szernek kapják. Ez még nem lenne elég nagy „biznisz" az amerikaiak számára. Ezért számos fegyvertípus — rakéta- és tömegpusztító fegyve­rek — gyártását a párizsi egyezmé­nyekben nem engedélyezték Nyu­gat-Németországnak. Az ilyen fegy­vereket tehát vásárolniuk kell. A né­metek számos fegyverfajta fejlesz­tésében elmaradtak a háború utáni tilalom folytán. Ezért szabadalmakra, egyes rakéták stb. gyártási jogának megszerzésére is szükségük van. E gyártási jogot, éppúgy mint a kész fegyvereket, az USA monopóliumai adják el nekik, — hiszen ezért épí­tették ki maguknak ezt a piacot. Az USA fegyvergyártó monopóliu­mainak tehát közvetlen anyagi érde­ke Németország felfegyverzése. S a legjobb üzlet az atomüzlet, minde­nekelőtt a Bundeswehr atomfelfegy­verzése. Fegyvereladásra persze nem megfelelő a békés építés légköre A monopóliumok közvetlen érdeke tehát a militarizmus szellemének fel­élesztése is. Ezért kerültek szabad­lábra egymás után a hitlerista tá­bornokok, ezért élvezhetik a meg­rögzött fasiszták az amerikaiak tá­mogatását, ezért hallathat Adenauer egyenesen háborúra uszító szava­kat. A Szovjetunió és a szocializ­mus megrögzött ellenségei a fegy­vergyárosok legjobb kereskedelmi partnerei. Többek között ezért lett jőbarát az ellenségből. Néhány a „körök" közül Eddig csak általánosságban beszél­tünk egyes összefüggésekről. Most néhány konkrét adat. A legismertebb rakétagyártó ame­rikai monopólium a Douglas Air­craft. Ez látja el az amerikai had­sereget rövid és közepes hatósugarú rakétákkal. Ez szállítja Nyugat-Né­metországnak a „Honest John", a „Nike Hercules", a „Nike Ajax" ra­kétákat. A monopóliumot kaliforniai tőkés csoport uralja. E tőkecsoport tagjai az USA republikánus pártja jobbszárnyának legjelentősebb sze­mélyiségei. A baltimorei Martin tröszt Roc­kefeller és Mellon tőkecsoportjának kezében van. Rockefeller már nem is bújik valamilyen politikai pozí­cióba előretolt embere mögé, hanem maga áll — saját tőkecsoportjának érdekeit védve — a politikai po­rondra. Sőt, amint a legújabb hí­rekből kitűnik, az elnöki tisztséget is megpályázza. A Chrysler — nemcsak gépkocsi­kat gyárt, hanem mindenekelőtt fegyvereket. Igazgatója az USA volt hadügyminisztere —- Mac Elroy. General Dynamics. Ezt a trösztöt Rockefellerék, Leemanék és Morga­nék uralják. Vezetőségében van Pacé, az USA további volt hadügyminisz­tere és a hadügyminiszter hat he­lyettese. Az NSZK-ban sem különti a helyzet Mint mondottuk, a nyugatnémet fegy­vergyárak amerikaiaktól vásárolt gyár­tási jog alapján készítenek rakétákat. Ä „Hawk" légelhárító rakéta gyártási jo-" gát az „Európai Irányított Lövedékeket Gyártó Társaság" kapta. E társaság leg« nagyobb részvényese az AEG elektrotech­nikai monopólium, amely a második vi­lágháborúban már a Wehrmacht számára szállította a „csodafegyvereket". Az AEG igazgatóságában ül Pfermenges, Adenauer legbefolyásosabb tanácsadója. Adenauer fia egy időben szintén e monopólium szolgálatában állott. Itt ülnek Flick', Reisch, Winckhaus is, a Rajna menti iparmágnások, akiknek közvetlen befolyá­suk van a nyugatnémet politikára. Ezek után bizonyára világosabb, mi sü«i gallja Adenauernek azokat a szavakat, amelyekkel „erős és ütőképes Német­országért" agitál, mi készteti arra, hogý a szocialista tábor ellen uszítson. Hiszen Adenauer éppúgy, mint Nelson Rocke­feller, vagy Dean Acheson — mindket­ten az „eröpolitika" és a „hidegháború" legnagyobb hívei — a tömegpusztító fegyvereket gyártó monopóliumokkal szo­ros kapcsolatban vannak, ezek érdekei tel­jesen egyeznek az ő személyes érde­keikkel. Az atomüzlet és az NSZK A nemzetközi imperializmusnak a Szov­jetunió ellen 'egy atombombával felsze­relt, harcképes Németországra van szük­sége. A második világháború előtt az imperializmusnak eme szüksége a leg­jobban az IG Farben-Industria konszern érdekeivel azonosult. S ma? Ma ugyanaz a konszern támogatja Adenauert, amely akkor Hitlert támogatta. Más neve van, de ugyenakkora hatalma. Ma így hívják: Farbenwerke-Höchst. Ez a konszern a North American Aviationnal Majnar Frankfurtban atomreaktort épített. Ugyan­olyan befolyásuk van, mint Hitler idején más konszerneknek is. Csakhogy ma az amerikai tőke nagyobb részt ragadott magának belőlük Az AEG részvényeinek 30 százaléka a Rockefeller és Mellon cso­port General Electric nevű trösztjéé. Ez pedig az amerikai atomüzlet legerősebb bástyája. „ Az NSZK atomkutatásán jól keres a Siemens, a Mennesmann és a Demag-cég is. S azért nem szól közbe a „győztes Nyugat", mert például a müncheni atom-, reaktort e három konszern az AUF-Ato­mics társasággal együtt építi. Ennek az amerikai társaságnak a feje pedig nem más, mint Bedell Smith tábornok, az USA hírszerzőszolgálatának volt főnöke. E szoros kapcsolatok, ez az érdekszö­vetség teszi lehetővé, hogy hozzálássanak az 1953-as párizsi egyezmények revízió­jához — amint azt a legújabb jelenté­sek hírül adják - és teljesen kitár­ják az ajtókat az NSZK atomfelfegyver­zése előtt. Más lapra tartozik, hogy ezzel lényegében viperát melengetnek a keblü­kön. Az érdekek megegyeznek, de ... Az érdekek egysége kapcsolja egy­be a militarista politikusokat, a fegyveripari' hatalmasságokat, a leg­sötétebb reakciót. E szövetség az, amely mindent megtesz, hogy meg­torpedózza a békés együttélés po­litikáját. Ez az az erő, amely a „hi­degháború" felélesztésére kémrepü­lőgépeket küld a Szovjetunió fölé. Ez a szövetség hiúsította meg a ter­vezett csúcstalálkozót. Ez a szövet­ség ad lehetőséget Adenauernek, hogy a megegyezés megakadályozá­sa érdekében hallathassa hangját. A reakció és a fegyveripar ha­sonló szövetsége a harmincas évek­ben háborúhoz vezetett. Ma ez a szövetség csak a teljes csődbe jut­hat. A háborús erők hatása ma je­lentősen csökkent. Hiszen a fegyver­kezési verseny hatalmas néptöme­gek ellenállását váltotta ki. Nagy azon vállalkozók tábora is, akiknek a közszükségleti cikkek gyártásának növelése az érdekük. Már ezek is szembekerültek a fegyvermonopó­liumokkal. S itt van az a nagy erő, amelyet a Szovjetunió és az egész szocialista világrendszer képvisel. Ez ma a békefront. Ez ellen háborút folytatni öngyilkosságszámba megy. Ez juttatja csődbe az egész raké­tákból, tankokból, dollárokból épített „hidegháborús" politikát, V. G. ŰJ SZÖ 2 * 1960. május 24. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom