Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-21 / 140. szám, szombat

Vita a Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetérő! **** ************************ Erezzünk felelősséget az egész országért P ARTUNK PROGRAMJÁNAK gerincét eddig is és a jövőben is az a gondolat képezi, hogy a dolgozók anyagi és kulturális jólétét állandóan növelje. Az alkotmánytervezetből pártunknak ez a határozott célkitűzése szintén félreérthe­tetlenül visszatükröződik. A cél világos. Olyan társadalmi rendszert építünk, amely mentes a munkanélküliség rémétől, amelyben már törvényszerűvé vált a dol­gozók jólétének állandó növekedése. Látni kell azonban azt is, hogy min­den jó a munkából származik. Számomra szinte törvényszerűvé vált Klement Gott­waldnak az a mondása: ,.Munka nélkül nincs kalács". Az a nagyszerű jövő, amelyet alkot­mánytervezetünk elénk tár, az eddig el­ért eredményeink mellett egész határo­zott formában körvonalazza jövőnket. Meghatározza a további fejlődést s sze­rintem kötelez Is. Kell, hogy valameny­nyien az ország gazdáinak érezzük ma­gunkat. Mi, akik itt élünk a Csallóköz szívében, é'-ezzünk felelősséget az egé országért! Ne legyen számunkra Közömbös, mi történik mond­juk a Karlovy Vary-i kerületben, vagy a Vítkovicel Kohómüvekben. Tanuljunk s bátran vegyük át azokat a tapasztala­tokat, amelyekkel gazdálkodásunkat jöve­delmezőbbé, gazdaságosabbá tehetjük. Legyünk jó gazdái az ország­nak, olyanok, akik segítenek is és egy­ben tanulnak is a jó, bevált tapasztala­tokból. Nem végeztem egyetemet, csupán min­dennapi munkám mellett látogattam két évig a gazdasági mesteriskolát. Ez és a szakkönyvek segítettek ahhoz, hogy egyet-mást tudok a mezőgazdaságról. Ar­ra azonban, hogy a mai életet becsülni tudjam, maga az élet Iskolája tanított meg. Cseléd volt az apám, magam is úgy kezdtem az életet. Emlékszem még olyan apára, aki az izsapi uradalomban sírt, mert családja éhezett,.. Ma a Novi Dvor-i gazdaság vezetője vagyok. Az tlért eredményekért már többször megotesértek bennünket. Talán akadtak olyan «mberek is, akik a dicsérő szavak hallattára — ha nem ls mutatták, — titkon irigykedtek. Pedig hát a mi munkánkban is akad még réngeteg töké­letesíteni való. Talán csak annyival elő­zünk meg másokat, hogy valamivel bát­rabban nyúlunk az újhoz, a haladóhoz. Eredményeink is csak ennyivel jobbak. Más állami gazdaságokban vagy szövet­kezetekben Is minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy — mint ahogyan ml, — 35 mázsa árpát, 31 mázsa búzát arassanak hektáronként. A 46 és félmázsás átla­gos kukoricatermés sem a világ még. Ennél már nagyon sok helyen jobb ered­ményeket is elértek. Ml azonban bízunk benne, hogy ezen a téren Is a legjobbak közé kerülünk, mert szívesen tanulunk, szívesen vesszük át mindazt, ami jó, hasznos. Tavaly 17 malacot választottunk el egy­egy kocától. Az eredmény szép. Ezt mondják mások. Mi azonban nem va­gyunk elégedettek, mert tudjuk, hogy egyes csehországi szövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban ennél már jóval szebb eredményeket is elértek. Mi pedig nem akarunk lemaradni, ezt nem engedi a közösséggel szembeni felelősségérzetünk. A LKOTMÁNYUNK a dolgozókat teszi hazánk minden gazdagságának tu­lajdonosává, s mi ezekkel a javakkal kell, hogy a lehető legjobban gazdálkodjunk. A napokban az a megtiszteltetés ért, hogy a Nemzeti Front Jelöltjeként vá­lasztóim elé állhatok. Programtervemben egy fő célt tűztem magam elé. Azt, hogy minden egyes választómat sikerüljön meggyőznöm arról, hogy m u n k á) j á­b a n s általában mindenben, amit tesz, ne csak a saját, hanem a közösség érdekeit is lássa. NAGY SÁNDOR, a Nové Dvor-i Állami Gazdaság vezetője 'S-* • ' ' • ... ' • ' \ éL m '' ŕ* ' s*', s, vs '' 4 ŕí! -,,.:•• i • ;ŕ ;íší ; ;5? Á ZxSsZZW y­. &itts AZ OPATOV1CE NAD LABEM-1 ÜJ, HAZÁNK LEGNAGYOBB VILLANY ERŐMÜVE. (CTK felvétele) 4 Hamunk minden polgá­rónak joga van a munkára és végzett munká­ja szerint joga van a meg­jelelő díjazásra is. Ezt a tényt a legjobban mi fiatal emberek ismerjük, akik a szovjet elvtársak nagy pél­damutatása alapján tanu­lunk dolgozni és élni. Mint a szocialista munkabrigád tagjai főleg a munkaterme­lékenység növelésére, a terv határidő előtti teljesítésére és a termelési költségek csökkentésére törekszünk. A sikeresen végzett mun­ka után jogunk van megfe­lelő pihenésre. Ez megnyil­vánul egyrészt a szabadság­ban, amelyre minden dolgo­zónak joga van. Jelenleg üzemeinkben bevezetik a rö­vidített munkaidőt, amely dolgozóinknak lehetővé teszi, hogy több időt fordítsanak Tanulunk a szovjet emberektől pihenésre, szórakozásra. Ál­lamunk gondoskodik a tár­sadalmi szervezetek fejlődé­séről is, melyeknek felada­ta, hogy elősegítsék a dolgo­zók szabad idejének megfe­lelő megszervezését. Egyszó­val a dolgozóknak ma lehe­tőségük van arra, hogy mun­ka után szabad idejükben megfelelően kipihenjék ma­gukat és felkészüljenek a további munkára, részt ve­gyenek különféle kulturális rendezvényeken, mégpedig igen kedvező feltételek kö­zött. A mi üzemünk dolgozói számára a legfontosabb a munka biztonsága. A dolgo­zókat sohasem vette körül a munkabiztonság terén oly alapos gondoskodás, mint ma. Minden üzemben meg­felelő biztonsági előírások vannak, melyeknek alapján az emberek meggyőződhetnek arról, hogy nemcsak a mun­kalehetőség, hanem a mun­kabiztonság is biztosítva van valamennyi dolgozó számára. Hogy munkánkat minél jobban s fizikai erőfeszítés nélkül végezzük, kell, hogy állandóan tökéletesítsük ma­gunkat szakmánkban, meg­f»Oim.l VÜTKtCH M.JN ÍFOttt Ml A PRAVDA, SZLOVÁKIA KOMMU­NISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTT­SÁGÁNAK LAPJA „AZ ŰJ ALKOT­MÁNYTERVEZETRŐL VITÁZUNK" CÍ­MEN RENDSZERESEN KÖZLI OLVA­SÓINAK HOZZÁSZÓLÁSAIT. JÁN GÁBEL, 9 Bratislavai Elektro­technikai Üzem igazgatója és JÁN SVETLÍK, az üzemi pártszervezet elnö­ke „Közös erővel közös müvet alkotunk" elm&n a cseh és szlovák nemzet múlt­beli közös harcát, a cseh munkásosztály nagy-nagy segítségét méltatják Szlovákia iparosítása terén. „Saját tapasztalataink példája igazolja pártunk nemzetiségi politikájának helyességét, — írják leve­lükben. — A szlovák munkásosztály a kapitalizmus ellen vívott osztályharcban is az erős és fejlett cseh munkásosztály segítségére támaszkodott. S most a szo­cializmus építésében és Szlovákia Iparo­sításában a szlovák üzemnek ugyancsak a műszakilag fejlett cseh üzemek és a képzett, gazdag tapasztalatokkal ren­delkező cseh szakemberek segítségére támaszkodnak."" FEDOR IVANCSOV az írószövetség ukrán tagozatának titkára hazánk ukrán nemzetiségű polgárainak nagyszerű le­hetőségeiről és távlatairól ír, amelyeket pártunk marxi-lenini nemzetiségi poli­tikája számukra biztosít. „A múltban az ukrán nemzetiségű diákok számára egyet­len polgári iskola, egy gimnázium és egy tanítóképző létezett. Ma 48 nyolc­éves iskolában, öt tizenegyéves isko­lában, három szakiskolában, egy peda­gógiai intézetben és a Šafárik Egyetem bölcsészeti karán tanulhatnak az ukrán diákok saját anyanyelvükön. BARTAL LAJOS, a Vyäkovcei Egységes Földmüvesszövetkezet elnöke a szövet­kezet kiváló eredményeiről ír, amelyek a község lakólnak jólétében tükröződnek. Felsorolja a tizenötévi eredményeket, majd leszögezi: „Mindez félreérthetetlen bizonyítéka annak a ténynek, hogy a párt nemzetiségi politikája biztosítja köztársaságunkban a magyar nemzeti­ségű dolgozók teljes és széleskörű fej­lődését." MILOSLAVA KALINOVÁ bratislavai érdemes tanítónő az új alkotmányterve­zet 23. cikkelyének első bekezdését bon­colgatja: „Az állam minden polgárának joga van a művelődésre." Keserűen em­lékezik a burzsoá köztársaság éveire, amikor a szegénység és nyomor követ­keztében nagy tehetségek is elkallódtak. Sőt, a munka nélküliség éveiben orvosok Egészségvédelem nálunk és az USA-ban A szocialista országok alkotmánya hű képet ad mindarról, amit az adott országban már elértek, megvalósí­tottak és a jelen alapján felvázolja a jövőbeni fejlődés képét is. Alkot­mánytervezetünk tanulmányozása közben teljesen világossá válik előt­tünk, mily nagy utat tettünk meg eddig hazánk szocialista fejlődésé­ben. Ez még kifejezőbben nyilvánul meg, ha összehasonlítjuk életünket a tőkés országokban élő dolgozók életével. Üj alkotmányunk tervezetének 22. cikkelye értelmében minden dolgo­zónak joga van egészsége védelmére és a gyógykezelésre. Hazánkban nem­csak a poliklinikák, kórházak, sza­natóriumok és gyógyintézetek széles hálózata áll a betegek rendelkezésé­re, hanem a legkisebb községekben is működnek egészségügyi központok, ahol szükség esetén minden betegnek haladéktalanul orvosi segítséget nyújtanak. Az alkotmánytervezet 26. cikkelye értelmében a nők a ter­hesség és az anyaság idején külön­leges egészségügyi gondoskodásban részesülnek. Milyen egészségvédelmünk gyakor­latilag? Egyik szomszédom gyermeke nemrég bekötött kézzel jött haza. Labdázás közben eltörte a mutató­ujját. Pajtásai azonnal a legközeleb­bi egészségügyi központba siettek vele, ahol- a kis beteg kezét meg­röntgenezték és haladéktalanul ke­zelésbe vették. A gyerek azután mindaddig kezelésre járt, míg teljesen rendbejött az ujja. Ezt nálunk min­denki teljes joggal magától értető­dőnek tartja. Mit kellett azonban Martha Smith asszonynak egy kis kaliforniai városban az említett eset­ben tapasztalnia? Erről az ötmillió példányban megjelenő Family Circle (Családi Kör) című amerikai lap a következőket közölte. Martha Smith 10 éves kisfia egy napon sírva jött haza, mert eltörte egyik ujját. Édes­anyja telefonon felhívta a háziorvost, akit azonban nem talált rendelőjé­ben. Ezért a gyerekkel a legközeleb­bi orvoshoz sietett, aki első segély­ben részesítette és további kezelést írt elő. Smith asszonynak néhány hét múlva egy 118 dolláros számlát kézbesítettek. Ez az összeg igen sok pénz olyan országban, ahol, a De­mocratic Digest legutóbbi számaiban közölt adatok szerint 16 millió csa­lád él igen szegényen, mivel 1000 dollár évi jövedelme sincs. Tudnunk kell ugyanis, hogy az USÁ-ban 1000 dollár egyötöde a létfenntartáshoz minimálisan szükséges összegnek. Mit tehetett tehát Smith asszony? Az orvosok egyesületének helyi bi­zottságához fordult, amely figyel­meztette az említett orvost, hogy szaktársai hasonló esetekben „csak 70 dollárt" kérnek. Az orvos most már csak ezt az összeget követelte. Országszerte hasonló bizottságoknak kellett létesülniük, mivel félelmete­sen elburjánzott az orvosok uzso­ráskodása. A New* York-i városi ta­nács 1959. évi beszámolójában közli, hogy „New Yorkban az említett év­ben rekordot ért el a közszükségleti cikkek árának emelkedése. A legna­gyobb mértékben azonban az orvosi kezelésért járó dijak emelkedtek". Az amerikai sajtószervek az orvo­sok aránytalanul nagy díjszabását azzal mentegetik, hogy a háború alatt kevés volt az orvos az ország­ban. A háború óta azonban már 15 év telt el. A hiba nem kereshető tehát az orvosok hiányában, hanem abban, hogy az embert évi jövedel­me szerint értékelő amerikai társa­dalmi rendszer lehetővé teszi pénz­éhes orvosok működését. Csak ezzel magyarázható egy további amerikai orvos esete is, aki szilánkot távoli­Ä JOG gyakorlatban | érvényesül ismerjük az új technikát, a termelés új technológiai fo­lyamatait, új munkamódsze­reket sajátítsunk el. A gya­korlatban ez a következőképp fest: Az üzemekben üzemi munkaiskolák létesülnek, amelyeket a szakképzettség növelése céljából minden dolgozó látogathat. Ezekben az iskolákban a tanítás in­gyenes, az előadások szintje magas, hisz a legjobb tech­nikusok tartják. Valóban büszkék vagyunk rá, hogy üzemünkben az elsők között létesült ilyen iskola. Ezt a vívmányt drága pártunknak és Csehszlovákia kormányá­nak köszönhetjük. ONDREJ KRESAN, a bratislavai Slovnaft-üzem szocialista munkabrigádjának vezetője. Vita a ff PRAVDA hasábjain és mérnökök is nemegyszer vállalták az utcasöprést, hogy némi megélhetést biz­tosítsanak maguknak és családjuknak. S ma? Szocialista társadalmunk nemcsak jogot biztosít a művelődésre, hanem megteremti ennek anyagi előfeltételeit is. ALOJZ DOLEŽAL, a koiicei Kerületi Szakszervezeti Tanács dolgozója a nyug­díjasokról való gondoskodásról ír. A koši­cei kerületben 65 ezer nyugdíjasnak ha­vonta 27 millió koronát fizet ki az állam és közülük 8 ezernek május elsejétől to­vább emelték öregségi járadékát. E gon­doskodás mellett is kifogásolja azt a tényt, hogy az üzemek ritkán tartanak kapcsolatot azokkal a volt dolgozókkal, akik nyugdíjba mentek. „Talán a nyug­díjra vonatkozó végzést Is célszerűbb lenne kisebb ünnepség keretében az üzemben, a munkatársak jelenlétében át­adni. Köszönetet mondani a pihenni tá­vozó dolgozónak az üzemben végzett munkájáért" — javasolja a levél írója. Az olvasók sok-sok problémát fel­vetnek. Ebben a rövid áttekintésben csak a lényegesebbeket Ismertettük. A lényeg az, hogy valamennyi telje­sen egyetért az új alkotmányterve­zettel és szocialista államunk fejlő­désének további határkövét látja ben­ne. ^ orvos volt. Ma már 17 orvosunk $ > van és a tizenhétből kettő nő. ^ tott el egy kislány szeméből és ezért 1200 do'lárt követelt. Amikor a gyer­mek apja kijelentette, hogy nem áll módjában ily nagy összeg megfizeté­se, az orvos cinikusan megkérdezte tőle: „Ennyit sem ér magának a kis­lány szeme?" Mi jót mondhatnánk arról az amerikai orvosról, aki egy várandós asszonynak születés előtti kezelésért 75 dollárt számlázott. Né­hány látogatás után 25 dollár előle­get vett át az asszonytól, aki azon­ban nem volt megelégedve a keze­léssel, s ezért más orvoshoz fordult. Az előző kezelő orvos mégis ragasz­kodott ahhoz, hogy az utolsó centig megkapja 75 dollárját, ellenkező esetben bíróság elé akarta vinni az ügyet. Megemlíthetünk egy to­vábbi hasonló esetet is. Egy betegen sebészeti beavatkozást hajtottak végre, s az ezt követő kezelésért a számlát nemcsak a kórház, hanem háziorvosa is beküldte. Az ilyen esetek teljesen szavahi­hetővé teszik a Democratic Diges közlését, miszerint Amerikában több millió ember, tki orvosi kezelésre szorul, eladósodik és az amerikaiak milliói ettől tartva egyáltalában nem veszik igénybe az orvosok segítsé­gét. Olvassuk el ezt és véssük emléke­zetünkbe új alkotmányunk 22. és 26. cikkelyét! V. SPITZ, Prága. ^ lujiuuiu iuku nemzeu Dizottsa- s $ gokba a Nemzeti Front jelöltjei ä ^ közül 55 a nő. ^ Nem hagyhatjuk figyelmen ki- § > vül azt sem, hogy asszonyaink, § ^ élve társadalmunk által biztosi- $ i tott jogaikkal, már nem elégsze- ^ > nek meg azzal, hogy meg tud- $ $ ják kavarni a rántást, vagy ki § $ tudják mosni a pelenkát. Külön- & ^ böző tanfolyamokon a háztartás- i ^ sal járó munkák terén is képezik S ^ magukat, de emellett egyéb mun- ^ ^ kák, a mezőgazdasági tudomány ^ ^ iránt is érdeklődnek. Egyre több ^ > nő jelentkezik a mezőgazdasági ^ i szakiskolákra. A szövetkezeti ta- ^ i gok téli iskolázásában például ^ ^ 525 asszony vett részt. ^ Ez az iparkodás azt bizonyít- fc ^ ja, hogy asszonyaink helyesen ér- fc ^ telmezik azt a jogot, ami ma már S S a gyakorlati életben is érvénye- ^ ^ az az orvostudomány, vagy a mező- i ^ gazdaság. ERDÉLYI ZSUZSANNA, ^ a čalovói JNB mellett működő íi nőbizottság titkárnője. tsSS/SSSSfSSfSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSsÁ ÜJ SZÖ S ÍR 1960. május 21*

Next

/
Oldalképek
Tartalom