Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-19 / 138. szám, csütörtök

Az USA meghiúsította a párizsi kormányfői értekezletet (Folytatás az 1. oldalról) latkozatára gondolok, hogy az ilyen berepülések az USA hivatalos politi kajához tartoznak. Most azzal próbálnak vádolni bennünket, hogy a Szovjetunió megtagadja az értekezleten való részvételét és bizonyos ultlmátum-jellegü követelésekkel áll elő az Amerikai Egyesült Államokkal szemben. Ám hangoztattuk és hangoztatjuk, hogy készek vagyunk részt venni az értekezleten, ha az USA kormánya nyilvánosan jóváteszi a sértést, melyet agresszív cselekményeivel követett el hazánkkal szemben. Ám még mindig nem vagyunk biztosak benne, hogy a jövőben nem ismétlődnek-e meg az Egyesült Államok kémjellegű berepülései. Gondoljanak csak arra, hogyan viselkedtek tettenéréskor az Egyesült Államok vezető államférfiai. A tényekre és csak a tényekre támaszkodom. Május 5-én, amikor az egész világ megtudta, hogy amerikai katonai repülőgépet lőttek le szovjet terület fölött, a külügyminisztérium kijelentette, hogy a szóban levő repülőgép Törökország fölött repült és meteorológiai adatokat gyűjtött, továbbá hogy a pilota állítólag jelentette, hogy elromlott az oxigén-készüléke. Ezért lassan elvesztette eszméletét s a repülőgép állítólag az automata-pilóta irányításával még nagy távolságra folytatta útját, és véletlenül hatolhatott be a szovjet légitérbe. Közölték, hogy a Van-tó térségében török terület fölött magas hegyvidéken kutatják a gépet. Amikor bejelentettük, hogy az amerikai repülőgépet Szverdlovszk térségében lőtték le és az elfogott pilóta beismerte kémtevékenységét, Herter államtitkár május 9-én beismerte, hogy tényleg kémrepülő volt. Közölte továbbá, hogy az elnök utasításaira és „a nagyszabású légi megfigyelési", beleértve a szovjet légitérbe való „a behatolást" tartalmazó programmal összhangban történnek az ilyen berepülések. Herter úr arcátlan kijelentést tett. Május 11-én Eisenhower elnök is megerősítette Herter nyilatkozatát. Május 12-én a moszkvai amerikai nagykövetség a szovjet kormányhoz intézett jegyzékében újra leszögezte, hogy az agresszív felderítő repülőutak az Egyesült Államok megfontolt politikájához tartoznak. Az amerikai elnök most úgy nyilatkozik Párizsban, hogy az Egyesült Államok „beszüntette" és nem kezdi el újra berepüléseit. Egyesek e mondatra hivatkozva, felteszik a kérdést, hát mit akar még a Szovjetunió? Hisz többé állítólag már nem fenyeget az amerikai katonai repülőgépek berepülésének veszélye a Szovjetunióba. Lehet, hogy ez a nyilatkozat kielégítené az imperializmus lakájait. Az imperialisták azonban megszokták, mint hajdanában az orosz kereskedők: mustárral kenegették lakájaik szája szélét, ők pedig köszönték és hajbókoltak. Mi azonban nem nyugszunk bele a sértésbe, elvégre nekünk is van büszkeségünk és méltóságérzetünk. Hatalmas szocialista államot képviselünk. A május 10-i előzetes tanácskozáson Eisenhower kijelentette, hogy annak értelme, ami az amerikai katonai repülőgépek útjainak beszüntetéséről mondott, az, hogy addig, amíg elnöki tisztségét ellátja, nem kezdődnek el ismét a berepülések." Persze, nem tudom. Hogyan dönt majd a következő elnök," — jelentette ki Eisenhower. Az amerikai elnök tehát nem ígéri, hogy az USA lemond az agresszív politikáról, hanem csak a berepülések Ideiglenes, 1961. januárjáig történő „beszüntetését" Ígéri. Tehát nem igér hosszú Időt az elnök úr a felderítő berepülések provokációs politikájának beszüntetésére. A nemzetközi kapcsolatok azonban nem építhetők egyik-másik felelős személyiség megbízatási időszakának tartamára, különben minden nemzetközi egyezmény értéktelen volna. Ha az amerikai elnök logikáját követnénk, például nem tárgyalhatnánk a leszerelésről. Ha mondjuk ma aláírnánk az egyezményt, holnapra elveszítené érvényét, és papírkosárba dobnák, mert az egyezményt aláíró személyiség távozik tisztségéből. Eisenhower elnök nyilatkozatából kitűnik- csak tőle függ az a döntés, berepülnek-e vagy sem az amerikai katonai repülőgépek a Szovjetunió légiterébe. Lám, milyen magabiztosan Jelenti most ki, hogy nem kerül sor berepülésekre! Milyen nagylelkűség! Valóban Eisenhower elnök dönthet arról, klküldenek-e vagy sem ilyen repülőgépeket. De más kérdés, hogy repülni fognak-e területünk fölött. Erről mi döntünk, és pedig nagyon egyöntetűenegyszerűen lelőjjük a repülőgépeket. Megsemmisítő csapást mérünk azokra a támaszpontokra, melyekről felszállnak és azokra, akik a támaszpontokat építették és a valóságban rendelkeznek velük. Tehát Eisenhower elnök nem gyakorol valamilyen kegyet a Szovjetunió irányában. Nem „kegyet", hanem az amerikai felderítő repülőgépek banditaútjainak becsületes elítélését követeljük az USA kormányától. Eisenhower elnök azonban egyetlen szóval sem ítélte el a Szovjetunióval szemben folytatott provokációs politikát, melynek alapján sor került a felderítő berepülésekre. Kielégíthet-e az elnök nyilatkozata valakit az agresszoron kívül? Eisenhowernek az a kijelentése, hogy arra az időre, amíg a Fehér Ház gazdája lesz, beszüntette a provokációs berepüléseket, nem beismerés, még csak nem is fél-beismerés, hanem olyan törekvés, melynek célja kibúvás az agreszszív cselekményekért való felelősség alól. Ám sem az ilyen kibúvók, sem a félbeismerések sohasem segítették a politikusokat abban, hogy elkerüljék történelmi felelősségüket. Még a gyermekeknek is azt mondjuk: ha rossz fát tettél a tűzre, valld be és ígérd meg, hogy „többé nem teszed". Annál fontosabb aj állami ügyekben, hogy megtörténjék a teljes beismerés és levonják az elkerülhetetlen következményeket. t • . A szovjet nép, hazánk közvéleménye és minden békeszerető ország nem értene meg bennünket, ha megelégednénk az amerikai elnök kibúvóival és azzal a „kegyével", hogy 1961 januárig beszünteti a berepüléseket a Szovjetunió légiterébe. Nagyon meglepett bennünket Eisenhowernek az a fenyegetésízü nyilatkozata is, az ENSZ elé akarja terjeszteni új tervét, „a nyitott ég" tervet. Miután a Pentagon meggyőződött róla, hogy a szovjet égbolton zárva van az amerikai kémrepülők útja, nyilván elhatározták, hogy a repülőgépeket hasonló céllal, de az ENSZ zászlaja alatt bocsátják majd útra. Fel kell tételezni, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nem az USA szerve, sem a Pentagon fiókintézete és nem vállalja ezt a megalázó szerepet. Önök közül egyesek azt írták jelentéseikben, hogy az amerikai légikalózok berepülései a Szovjetunió légiterébe állítólag csak „kis incidenst" jelentenek. Önök különböző államok sajtóját képviselik és meg szeretném kérdezni önöket: Mit gondolnának kormányukról, ha közömbös és egykedvű lenne azzal szemben, hogy olyan országok katonai repülőgépei röpködnek városaik fölött, melyekről időnként úgy írnak, hogy esetleg katonai ellenfelük lehet. Becsülnék-e az ilyen kormányt? Nyugodtak lehetnének-e önök és családjaik, ha idegen repülőgép motorbúgását hallanák fejük fölött? Mi történt Párizsban szerdán ? Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán meglátogatta Harold Macmillan angol miniszterelnököt és de Gaulle francia köztársasági elnököt. Első látogatásával, mely nem egészen fél óráig tartott, Macmillant tisztelte meg. Hruscsov elvtársat Gromiko külügyminiszter, Malinovszkij marsall honvédelmi miniszter és Szoldatov londoni szovjet nagykövet kísérte. Hruscsov elvtárs beszélgetést folytatott Macmlllannal. Hruscsov elvtárs ezután az Élysée palotában de Gaulle elnök székhelyére hajtatott, ahová elkísérték őt Gromiko és Malinovszkij elvtársak, valamint Vinogradov párizsi szovjet nagykövet. Hruscsov elvtárs és kíséretének tagjai az Élysée palotából visszatértek a párizsi szovjet nagykövetségre. A TASZSZ jelentése szerint látogatásuk „Párizsból való elutazásuk" előtt történt. A nyugati küldöttségek szerdán többször is találkoztak Párizsban és több tanácskozást folytattak. Általában úgy vélik, hogy megbeszéléseik fő tárgyát az a kedvezőtlen visszhang képezte, melyet az értekezlet meghiúsítására irányuló nyugati manőver és a más országok ellen irányuló provokáció és kémkedés ügyében elfoglalt tarthatatlan amerikai álláspont keltett a nagytömegek körében. A nyugati államférfiak arról is tanácskoztak, milyen propagandaintézkedéseket tegyenek saját országuk közvéleményének lecsillapítására. Az USA, Franciaország és Anglia külügyminiszterei szerdán délután 70 perces ülést tartottak, amelyen — az Associated Press jelentése szerint — „a csúcsértekezlet kudarca fényében elemezték a politikai helyzetet." Az USA kezdeményezésére csütörtökre gyorsan összehívták a támadó jellegű Északatlanti Szövetség tanácsát. A három miniszter jelentést tesz a legutóbbi eseményekről. Ogy tudják, erős nyugtalanság érezhető a NATO tagállamaiban is, különösen azokban az országokban, amelyek amerikai katonai támaszpontok létesítésére kölcsönözték területüket. Brentano nyugatnémet külügyminisztert is újra bevonták a nyugati tanácskozásokba. Brentano kedden reggel szinte megrendelésre érkezett Párizsba, miután bizonyára előre értesítették a reakciós körök szándékáról, hogy meg akarják hiúsítani az értekezletet. De Gaulle tábornok a déli órákban fogadta Brentanot. Eisenhower pedig közeli munkatársai jelenlétében az Élysée palotában adott közös ebéden találkozott vele. Megbeszélésükről nem adtak ki jelentést. Mint közölték, Eisenhower a fasiszta portugál kormány meghívására csütörtökön reggel Lisszabonba utazik. A NATO-tanács, mely csütörtökön meghallgatja a három miniszter jelentését, délelőtt előzetes tanácskozást folytatott. Elvégre a szovjet embereknek is joguk van így vélekedni, annál is inkább, mert hazánk népei két, ránk kényszerített véres háborúra emlékeznek, két olyan háborúra, amely milliók életébe került! Jellemző, hogy azoknak az országoknak kormányai, amelyek megfontolatlanul a Szovjetunió légiterébe történő agresszív felderítő berepülések előkészítésére és lebonyolítására kölcsönözték területüket, most kénytelenek bizonyos mértékben mentegetőzni a közvélemény előtt és távoltartani magukat az amerikai katonák cselekményeitől. Bizonyára tudatosítani kezdték, és az a mi meggyőződésünk, hogy csakhamar megértik azok, akik amerikai katonai támaszpontok céljára odaadták területüket, — hogy az ilyesmi nem tréfa, A szovjet kormány sajnálja, hogy az értekezletet nem sikerült most megvalósítani, ám mint már kifejtettem, más álláspontot nem foglalhatunk el, Mindent megtettünk, hogy jól előkészítsük a négy kormányfő találkozóját, de az USÁ-ban egyes forrófejüek még megnyitása előtt megtorpedózták: Ismétlem uraim, a Szovjetunió szilárdan kitart a békés együttélés, a tárgyalás, az ésszerű, kölcsönös elfogadható egyezmények kötése mellett. Ebben a szellemben fogunk tovább munkálkodni és meggyőződésünk, hogy minden nép támogatni fogja és megérti békeszerető politikánkat. Hiszszük, hogyha a nyugati hatalmak vezetői is erre fognak törekedni, hat-nyolc hónap múlva kedvezőbb, új helyzetben újra találkozunk partnereinkkel, feltéve ha érdeklődést mutatnak és egyetértenek ilyen találkozóval és ha megteremtik az ilyen találkozót elösegítiő politikai helyzetet, azaz ha nem követnek el provokációkat a szocialista országok ellen, — hogy megvitathassuk és megoldhassuk az időszerű nemzetközi problémákat. Ez az idő előbb vagy utóbb csak abban az esetben jöhet el, ha mindenki tudatosítja, hogy provokációs cselekményekkel senkinek sem sikerül megfélemlíteni a Szovjetuniót, a szocialista országokat. Nem tudnak térdre kényszeríteni bennünket! Csak egyenjogú félként, fenyegetés és zsarolás nélkül beszélhetnek s kell, hogy így beszéljenek velünk, csak így egyezhetünk meg. Szeretném megköszönni de Gaulle francia köztársasági elnöknek, hogy lehetővé tette a kormányfők párizsi találkozását és a csúcsértekezlet megvalósulása érdekében kifejtett erőfeszítését, hogy találkozóink úgy folyjanak le, ahogyan arról megegyeztünk és megfeleljenek azoknak a céloknak, melyeket követve idejöttünk. Ma búcsúlátogatást tettem a francia köztársasági elnöknél. Eszmecserét folytattunk és örülök, hogy mindkettőnket közös igyekezet fűt és a jövőben Is törekedni fogunk kapcsolataink általános irányú fejlesztésére és szilárdítására. Örömmel fogadom ezt és meg vagyok elégedve, hogy e legfontosabb kérdésben megértjük egymást az elnökkel. Elismerésemet szeretném kifejezni Macmillan angol miniszterelnök úrnak részvételéért és a csúcsértekezlet érdekében kifejtett erőfeszítéséért. Persze ugyanakkor sajnálatomat kell kifejeznem, mert ha a francia köztársasági elnök és az angol miniszterelnök objektíven értékelték volna a tényeket és nem hagyták volna befolyásolni magukat szövetségesi kötelezettségeiktől, lehet, hogy az Amerikai Egyesült Államok vezetői kénytelenek lettek volna elítélni agresszív cselekményeiket és ilymódon létrejöttek volna a csúcsértekezlet megtartásának feltételei, s az értekezlet eredményeivel beváltotta volna a világ népcinek hozzáfűzött reményeit. Köszönöm a figyelmességüket. Most pedig, uraim, kész vagyok kérdéseikre válaszolni. (Ny. Sz. Hruscsov elvtárs válaszait az újságírók kérdéseire lapunk holnapi számában közöljük.) Ny. Sz. Hruscsov Berlinbe látogat Berlin (ČTK) - A Német Demokratikus Köztársaság kormánya Ny. Sz. Hruscsovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét meghívta, hogy hazatértében Párizsból látogasson az NDK-ba. Tüntetés Párizsban Eisenhower ellen Párizs (ČTK) — A párizsi lakosság kedden este, amikor megtudta, hogy a csúcsértekezlet az USA gátló politikájának következtében kudarcot vallott, tüntetett Eisenhower elnök ellen. Amikor Eisenhower elnök autóján az Elysée-palotához érkezett, hogy részt vegyen a nyugati kormányfők értekezletén, több száz személy gyülekezett tiltakozó tUntetésen azokban az utcákban, amelyeken az elnök áthaladt. MIÉRT nem valósult meg a csúcsértekezlet ? Az Egyesült Államok hitszegő álláspontja a nemzetközi jog tiszteletbentartása kérdésében, főként az államok felségjogának kérdésében a május 16- és 17-i párizsi drámai események után zsákutcába juttatta a kormányfők értekezletének várt megnyitását. Az USA kedden a késő esti órákban a végletekig élezte felforgató álláspontját és az értekezletet még megnyitása előtt önkényesen meghiúsította. A következményekért való felelősség az USA, továbbá Anglia és Franciaország kormányaira hárul, melyek a fejlemények végén csatlakoztak az amerikai kormányhoz. A világrészek számos országának békeszerető emberei önfeláldozóan törekedtek a

z értekezlet megvalósítására és a tárgyalások gondolatát ellenző reakciós erők ellenállásának leküzdésére, felháborodtak a hitszegés láttán és energikusan tiltakoznak. A párizsi események folyására é|

es fényt vet a szovjet miniszterelnök sajtócsoportjának keddről szerdára virradó éjjel kiadott közleménye, mely így hangzik: MOSZKVÁBAN e napokban nemzetközi értekezletet tartanak a gyermekbénulás gyógyításáról. Albert Szabin professzor, az értekezleten kijelentette, hogy az oltás alkalmazása a Szovjetunióban és más államokban nagyszerű eredményeket hozott, és a gyermekbénulás teljesen megszüntethető. (ČTK). DUISBURG nyugatnémet városban mintegy ötezer fiatal szakszervezeti tag tüntetett határozottan követelve, hogy hozzanak az ifjúság védelmére új törvényt. (ČTK). Amint a négy nagyhatalom kormányfőinek előzetes párizsi ülésén megegyeztek, de Gaulle köztársasági elnök javaslatára kedden a kormányfők nyilatkozatait kellett volna tanulmányozniok. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Malinovszkij marsall, honvédelmi miniszter kihasználták ezt az alkalmat és elutaztak a Párizstól több mint 120 km-re fekvő Pleurs-Sur-Marne faluba. Az első világháború idején ebben a faluban orosz katonai alakulat állomásozott, melynél Malinovszkij elvtárs mint közkatona szolgált s részt vett a franciák oldalán a közös ellenség - a német militarizmus ellen francia földön vívott harcokban. Míg Hruscsov és Malinovszkij elvtársak Pleurs-Sur-Marne faluban időztek és baráti beszélgetést folytattak a parasztokkal, visszaemlékezve a közös harcok napjaira, a rendőrség és újságírók útján hír érkezett Párizsból, hogy az Élysée palotában délután 3 órára összehívták a négy nagyhatalom kormányfőinek találkozóját. A Párizsba visszatért Hruscsov elvtársnak levelet nyújtottak át, melyben de Gaulle elnök kifejezi szándékát, hogy találkozzanak. A levélből azonban nem volt világos, előzetes találkozásról van-e szó, vagy a csúcsértekezlet egyoldalú összehívására tett kísérletről. Hruscsov elvtárs felkérte a francia félt, hogy pontosabban rögzítse a javasolt értekezlet jellegét; kérését távbeszélőn azonnal közölte. Kérdésére azonban nem kapott választ. Ugyanakkor a három nyugati kormányfő összeült az Élysée palotában. Hruscsov elvtárs anélkül, hogy várt volna válaszra, a következő levelet küldte de Gaulle elnöknek :

t „Elnök úr, május 17-én küldött levelében valami nem világos, valamire a levél nem ad választ. Levele egy szóval sem említi, vajon Franciaország, a Szovjetunió, Anglia és az USA államfői előzetes tanácskozást tartanának-e a csúcsértekezlet megkezdését lehetővé tevő feltételek fennállásának tisztázására, avagy maga a csúcsértekezlet venné-e kezdetét. Már tegnap megmondottam, hogy mint a Szovjetunió kormányfője hajlandó vagyok részt venni a csúcsértekezleten, ha az USA kormánya elhárítja a részvételemet gátló akadályokat. Ez az akadály azzal hárulna el, ha az amerikai elnök kijelentené: az USA kormánya elítéli az amerikai légierőknek a Szovjetunió ellen elkövetett provokációs cselekedetelt, sajnálatát fejezi ki, elrendeli a felelős személyek megbüntetését s biztosítékot ad, hogy a jövőben nem követnek el ilyen cselekményeket a Szovjetunió ellen. Mint már kabinetirodája főnökével közöltem, természetesen hajlandó vagyok részt venni a találkozón, ha az előzetes megbeszélés lesz. Tisztelettel ' NY. HRUSCSOV.' De Gaulle elnök már az Élysée palotában összeült három kormányfő egyoldalú értekezlete után a következőket válaszolta Hruscsov elvtárs levelére: „A levélben tartalmazott kérdésekre válaszolva pontosan közlöm, hogy e találkozón azokról a problémákról kellett volna megkezdeni a tárgyalásokat, melyeket a csúcsértekezlet programjául elfogadtunk úgy, hogy a találkozó a csúcsértekezlet első ülése lenne." A nyilatkozat csodálatot kelt, mert mindenki tudja, hogy Hruscsov elvtárs az előzetes tanácskozáson tett nyilatkozatában világosan kifejezte azokat a feltételeket, melyek betartásával a szovjet kormány hajlandó részt venni a csúcsértekezleten. Mivel azonban Eisenhower elnök az előzetes tanácskozás után nem ítélte el nyilvánosan az amerikai légierők Szovjetunió elleni provokációs cselekményeit, nem nyilatkozott a bűnösök megbüntetéséről, és arről sem, hogy a jövőben nem ismétlődnek meg e Szovjetunió elleni cselekmények, ilyen körülmények között sző sem lehetett a csúcsértekezlet május 17-1 megkezdéséről. A nyugati hatalmak egyoldalú akcióinak értelme abból a nyilatkozatból is kitűnik, amelyet Hagerty, a Fehér Ház sajtótitkára a keddi sajtóértekezleten tett, . hogy aznap megkezdődött a csúcsértekezlet, de nem tartott ülést, mert nem volt jelen a szovjet képviselő, az USA elnöke tehát befejezettnek tartja a csúcsértekezletet. Ámde akármilyen diplomáciai manőverekhez folyamodik is az Egyesült Államok kormánya, akárhogyan igyekszik is félrevezetni a közvéleményt, nem bújhat ki a csúcsértekezlet megtorpedózásáért reá háruló felelősség alól. Mindenki tudja, hogy az USA kormánya a csúcsértekezlet előtt a Szovjetunió ellen elkövetett agreszszív cselekményeivel és azzal, hogy visszautasítja a felellősséget e cselekményekért, megtorpedózta az értekezletet, melyet a világ népei oly nagy reménységgel vártak. A Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének sajtócsoportja felhatalmazást kapott annak kijelentésére, hogy a szovjet kormány megerősíti ama szilárd akaratát, hogy biztosítani kell a békét és tárgyalás útján kell megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket. Újra hangoztatja, hogy a Szovjetunió továbbra is kész a csúcsértekezlet asztalához ülni, ha az Egyesült Államok elhárítja a csúcsértekezlet megkezdésének útjába saját hibájából gördített akadályt. Eisenhower amerikai elnök, de Gaulle francia köztársasági elnök és Macmillan angol miniszterelnök kedden este külügyminisztereik kíséretében összeültek a párizsi Élysée palotában. Összejövetelük nagyon rövid ideig, mindössze 15 percig tartott. Utána közös közleményt adtak ki, mely azt bizonyítja, hogy Eisenhower amerikai elnök megtagadta a szükséges garancia megadását ahhoz, hogy a kormányfői értekezlet konstruktívan tárgyalhasson és megvizsgálhassa a napirendre tűzött kérdéseket. Bár az amerikai kormány állásfoglalása akadályozta meg a csúcsértekezlet megnyitását, a nyugati nagyhatalmak vezetői a Szovjetuniót okolják. Képmutatóan sajnálatukat fejezik ki, hogy „a csúcsértekezleten nem kezdhették meg azoknak a problémáknak megvizsgálását", melyeket a négy kormányfőnek meg kellett volna vitatnia. A rövid közlemény végén „készségüket" fejezik ki, hogy hajlandók résztvenni egy jövőbeni csúcsértekezleten. Az USA, Franciaország és Anglia kormányfőinek esti találkozója után bejelentették, hogy szerdán délelőtt a külügyminiszterek, délután pedig a nyugati kormányfők még egyszer összeülnek. A sajtóirodák jelentéseiből arra lehet következtetni, hogy a tanácskozásokon további taktikájukról fognak ' tárgyalni. A Reuter iroda jelentése szerint Eisenhower elnök ma reggel Lisszabonba utazik. Macmillan angol' miniszterelnök csütörtökön reggel készül elutazni Párizsból. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK NÉPEI TÁMOGATJÁK A SZOVJET AllÁSPONIOT BULGÁRIA „A nyitott ég elmélete ellentmond a mai nemzetközi jog általános érvényű szabályainak. Az elmélet hirdetői az agresszor és új háború uszítői színében mutatkoztak be az emberiségnek. Az emberiség igazi békét és nem békére játszadozást akar" - írja cikkében Sztajnov bolgár akadémikus. KOREA „A koreai nép teljes mértékben támogatja Hruscsov elvtárs párizsi nyilatkozatát - írja a Nodong Szi-mun. Az amerikai kémrepülők betörése nemcsak a Szovjetunió és az egész szocialista tábor ellen irányuló agresszív cselekedet, hanem nyílt provokáció a világ békeszerető népei ellen. ROMÁNIA A Scintea terjedelmes cikkében rámutat az USA kormányköreinek szerepére, hogy politikájukkal lehetetlenné tették a csúcsértekezlet rendes kialakulásának feltételeit. Megakadályozták, hogy a csúcsértekezlet betöltse küldetését. A román nép a többi szocialista népekkel egyetemben határozottan támogatja a szovjet kormány álláspontját, ŰJ SZÖ 3 * 1960. máiius 19. I