Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-18 / 137. szám, szerda

Legyen ő a mi képviselőnk - Szeretem a Breznói Egységes Földmüvesszövetkezetet, a paraszt­munkát - mondta Júlia Brečková, a járási nemzeti bizottság képviselő­jelöltje és folytatja: — Két otthonom van. A Vörös Hadsereg utca 27-es számú házban, ahol férjemme. Ss három iskolakö­teles fiammal lakom és a földműves­szövetkezet, ahol dolgozom ... Vannak ugyan anyák, szerencsére kisebbségben, akik miután családjuk, hozzátartozójuk van, elfelejtenek mások örömével, gondjával foglal­kozni. Juliska néni, ahogyan a leg­több fiatal nevezi, családján kivül mint az ellenőrző bizottság tagja, a szövetkezet gondjait is a vállára vette. A felszabadulás előtt, alig huszon­öt éves korában is szeretett fog­lalkozni az emberekkel. Szeretett anyáskodni. Igaz, akkor csak kevesen ismerték, kevesen fordultak hozzá. Nagyrészt szüleinek partizánismerő­sei voltak barátjai. Brečková elv­társnő saját biztonságát, életét koc­káztatva segített az elvtársaknak, elrejtette őket, vagy egy kis ételt, jó híreket csempészett a hegyekbe a partizánoknak. A környék lakóinak többsége a felszabadulás óta ismeri Juliska né­nit. Az egységes földmüvesszövetke­zet születésénél nemcsak bábásko­dott, hanem aktív részt vett annak megszervezésében. ,.Ő hívott a szö­vetkezetbe, tőle kaptunk tanácsot", ilyen emlékeket őriznek róla. Az évek múlásával azután átment a köztudatba, hogy Brečková elvtárs­nőhöz bármilyen ügyes-bajos dolog­gal lehet fordulni, mindent elintéz. Igy lett a szövetkezet ellenőrző bi­zottságának tagja, tengernyi apró fi JXOGjaúxntut cjobb EP/ra/r tuoljvk munka elvégzője, a földművesszö­vetkezet kiváló dolgozója. S ahogy múlnak az évek, úgy for­málódik a szövetkezet s benne a volt kis- és középparasztok, a volt szol­gák, cselédek. „Emberien bánni min­den emberrel, a szelíd szó is lehet erélyes, a durva parancshoz szokott fülek is felfogják a helyes szót." Valahogy így fogalmazta meg jelsza­vát. Nagyon hosszúra nyúlna az írás, ha a termelő- és nevelőmunkájában elért eredményeket akarnánk felso­rolni. Egyről azonban beszélni kell. Mindig ott van, ahol segítségre, szor­gos kézre van szükség, legyen az kapálás, aratás vagy egyelés. Szabad idejében nevel, agitál, s ez nagy hatással van a szövetkezéti parasz­tok gondolkodására. Szemmel látha­tóan nőnek, fejlődnek, terjesztik a jól bevált munkamódszereket, fej­lesztik politikai tudásukat, szélesí­tik látókörüket, minden vitás do­logban segítségre találnak Brečková elvtársnőben. Jó munkája bizalmat érlelt, s most mint a Banská Bystri­ca-i járási nemzeti bizottság jelölt­jét köszöntik az emberek. Úgy érzi, mindent megkapott az élettől, amit várhatott - elismerést, megbecsülést, szeretetet. Élete vé­géig az egységes földművesszövet­kezetben szeretne maradni, mert egy kicsit saját érdemének tekinti az eredményeket és a szövetkezet gya­rapodását, a munkaegységek értéké­nek húsz koronára való emelkedé­sét. Azt mondja, már nem fiatal. Ezt azonban nem szabad szó szerint ven­ni. Minden mozdulata, határozott ténykedése az örökké fiatal, energi­kus emberre vall. Sokat dolgozott. Ahogy elnéztem öt, határozottan éreztem, hogy még ezután telik majd igazán öröme a munkában. A nagy megtiszteltetéshez és még nagyobb feladatokhoz szintén csak azt mondhatjuk, amit a jelölő gyűlés egyik felszólalója mondott: „Breč­ková olyan asszony, aki akkor lenne beteg, ha nem dolgozhatna a közös­ségért, a nagy családért, tehát le­gyen ő,a mi képviselőnk!" ERDŐSI EDE KÉRDÉS, amely megválaszolatlanul maradt rnőBBSZÖR választottam * már a nemzetgyűlésbe. Prága központjában van a lakásom, közel az egyetemi részhez, a klinikákhoz. In­dokolt, hogy élenjáró mun­kások, kiváló Szervezők, poli­tikusok mellett az értelmi­ség képviselői is helyet fog­laljanak a nemzetgyűlés pad­jaiban, persze csak akkor, ha a munkásosztály ideológiáját vallják. Eddig orvosember, az egészségügy dolgozója volt választókerületünk nem­zetgyűlési képviselője. A te­rületi átszervezés következ­tében lakásom más városkör­zetbe került, az egyetemi vá­rosrész, a klinikák és laká­som között húzódik meg a városkörzet új határvonala. O j képviselőjelölt után kel­lett itatunk. Falvakon, kisvárosban az emberek inkább ismerik egy­mást, gyakran fordul elő, hogy személyesen is isme­rik képviselőjelöltjüket. A milliós fővá'o sban más a helyzet. Tíz- és százezrek nem BEMUTATKOZÁS ismerhetik egymást. Vannak azonban szerencsés véletle­nek. Választókerületünkben nemzetgyűlési képviselőnek Ivan Skálát, az ismert ál­lamdijas költőt, iz írószö­vetség első titkárát jelöljük. Kicsit büszke vagyok erre a jelölésre: Ivan Skálával hosz­szú éveken át egy alap­szervezetben dolgoztam és jól megismertem, nemcsak lelke­sítő verseiből, szenvedélyes, pártos cikkeiből, hanem har-á cos. de rövidre fogott fel­szólalásaiból is. „ . ... Rövidre fogott felszólalás, Itt álljunk meg egy pilla­natra. Párszáz összegyűlt vá­lasztópolgár előtt írótársai, mükritikusok, hivatott, szak­mabeli bírálói ajánl iák meg­választását és ismertetik jel­lemét, életművét. Musil elv­társ sorstársaként, azok ne­vében, akiket a náci totális mozgósítás parancsára szin­tén a harmadik birodalomba rendeltek munkára, a jelölt személyével, múltjával, felelős jövőjével és rendezett ma­gánéletével kapcsolatban ko­runk legidőszerűbb kérdései­ről beszél. A legégetőbb kér­dések egyike ma is a német kérdés, a revansizmus, a bosszúvágy. Rybák elvtárs kér szót. Jú­lius Fürit öreg harcostársa, Ivan Skála egyik tanítómeste­jitire. Az ö irányítása mellett .kezdte meg költői pályafutá­sát. ö a legilletékesebb a fe­lölt emberi, művészi és kom­munista fejlődéséről szólni. De másról is beszél. Emlé­keztet arra, hogy a régi osztrák és magyar parlamen­tekben, ahová persze a dol­gozók igazi képviselője a lá­bát sem tehette be, az szá­mított erénynek, tehetségnek, ha a képviselő négy-öt órás beszédet tudott „kivágni". Ma nem ez a lényeg. Nálunk nem az számít és főleg nem csak az számít, ki mit mond és hány óráig beszél, hanem mit végez a közösség javára. Ivan Skála is • felszólalt. Túlzottan dicsérik, nem ér­demli meg — védekezik. Va­lóban nem képes négy-öt órás beszédeket „kivágni". In­kább alaposan meggondolja, mit akar mondani, mit akar leírni és azután, ha az va­lóban a nép javát szolgálja: igyekszik megvalósítani, ké­ri a választóit: ne várjanak tőle ilyen hosszú beszédeket, inkább munkát. JVAN SKÁLÁT költői, új­ságírói, közéleti tevé­kenységéből százezrek isme­rik és szeretik. De ez a személyes bemutatkozás is hozzájárult ahhoz, hogy mint képviselőjelöltet egyhangúlag regisztrálják és június 12-én mint nemzetgyűlési képvise­lőt megválasszák. SZILY IMRE A BRATISLAVAI 6-os számú agi­tációs központban a választási kampány második szakasza az új al­kotmánytervezet vitájával kezdődött. A műsor első felében a Nemzeti Színház művészei léptek fel. majd a jogi fakultásról fiatal elvtársnő is­mertette az új alkotmánytervezetet. Ezután került sor a jelenlevők kér­déseire. Ezekből nem is volt hiány! Dolgozóink aprólékosan érdeklődnek az új alkotmánytervezet egyes cikke­lyei iránt. Többek között felmerült a munkára való jog, a bíróságok kérdése. Azután az első sorban ülő egyik elvtárs kért szót. — Arra szeretnék magyarázatot kapni, van-e köztársaságunk min­den polgárának biztosított joga útle­vélre, külföldi utazásra? Fura kérdés? őszintén gondolja az illető elvtárs, vagy csak a fiatal jogászokat akarja próbára tenni? Nem tudni. De nem is lényeges. Az útlevél, a külföldi út nem csu­pán paragrafusokba kerekített jogi kérdés, helyesebben nem kizárólag belügy. Hivatalaink csak a kiutazási engedélyt adhatják meg, de a kül­földi út megvalósításához az illető ország beutazási engedélye is szüksé­ges. S bíztosíthatják-e törvényeink azt, hogy a másik ország ezt az en­gedélyt köztársaságunk minden pol­gárának megadja? Ezenkívül a külföldi utak nemzet­közi egyezmények tárgyát képezik. •S abban, hány csehszlovák állam­polgár látogathatja meg, mondjuk Ausztriát, számos körülmény játszik közre. Ezek nem kizárólag politikai jellegűek. Elsőrendű szerepet játszik a valutakérdés, a gazdasági szem­pont. Ez esetben egyaránt érvénye­sülnek a hazai és az illető országok érdekei is. Például hiába szeretnénk mi valamelyik országba évente na­gyobb számú beutazási engedélyt ki­eszközölni, ha erre az illető ország nem hajlandó, mert (zárjuk ki a po­litikai szempontokat) gazdasági ér­dekeivel ellenkezne. Ugyanez az eset fennálhat fordítva is. Minél szélesebbkörű gazdasági és kultürális kapcsolatok alakulnak ki az egyes országok között, annál na­gyobb lehetőség nyílik állampolgá­raink kölcsönös látogatására. Ez ter­mészetes. Az elmondottakból nem nehéz leszűrni azt se, hogy a hi­hidegháború, az Egyesült Államok diktálta gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mesterséges korlátozása a szocialista államokkal szemben kedvezőtlenül hatott a szóban forgó országok polgárainak kölcsönös láto­gatására is. Ezért viszont kizárólag a tőkés országok kormányai a fe­lelősek. Habár hazánk kormánya a többi szocialista országgal egyetem­ben mindent megtesz e kapcsola­tok normalizálása érdekében, dolgo­zóinknak nem adhat egyoldalú bizto­sítékot a külföldi utakat illetően, mert ez az illető országtól is függ. Itt meg kell említeni, hogy az utóbbi években dolgozóink tízezrei jutnak évente külföldre. Kiválóan be­váltak utazási irodánk, a Čedok ál­tal szervezett szebbnél szebb kül­földi utak, amelyeknek száma évről évre nő. Megesik, hogy egyes utak iránt az érdeklődés meghaladja a lehetőségeket, amelyeket megint csak nemzetközi egyezmények kor­látoznak. Igy kell hát ezt a kérdést értel­mezni és nem másképp. S valahogy így kellett volna ezt megmagyarázni az érdeklődőknek. Sajnos, nem ez tör­tént. A válasz általános jogi formu­lákra szorítkozott, ami nem elégítet­te, s nem is eléglthettje ki a hall­gatóságot. Ebből ez a tanulság: DOLGOZÓINK ÉRDEKLÖDNEK Új alkotmánytervezetünk iránt. Nem elégszenek meg felszíni magyaráza­tokkal és sokszor az apró részletek is érdeklik őket. Ez csak természe­tes, hisz az új alkotmány minden­napi életükkel függ össze. Ezért biztosítsunk olyan előadókat, akik teljes mértékben képesek kielégíteni dolgozóink érdeklődését. Zs. L. A zvoleni Magatépítészeti Vállalat dolgozói az Erdészeti és Faipari Főiskola két ta­gozatának és internátusának épületeit épitik, melyek összesen csaknem 25 millió korona költséget igényelnek. Képünkön: az 530 bennlakó főiskolás számára ké­szülő internátus épiileteinek csoportja. (A. M. Mlartuš felv.) rán nemzetiségű polgárai élete sok­oldalú fejlődésének kedvező feltéte­leit." Mindez következetesen teljesítve van. Minden magyar vagy ukrán nem­zetiségű állampolgárunk hazájának tekinti a köztársaságot, mert ez szo­cialista köztársaság, ahol minden­kit munkája szerint, a köztársaság és a Szovjetunió iránti viszonya, sze­retete és hűsége alapján ítélnek meg. Ugyanazok a jogok illetik meg az itt élő nemzetiségeket, mint az állam­alkotó cseh és szlovák nemzeti fiait. Ez a teljes egyenjogúság. Ezzel kapcsolatosan meg kell em­líteni egy igazságot. Hogy a teljes egyenjogúsággal élni tudjon, ennek egyik alapvető feltétele itt Szlová­kiában a szlovák nyelv ismerete azért, mert ez adja meg a lehetősé­get ahhoz, hogy mindenki, bármily nemzetiségű is legyen, tehetségének, tudásának megfelelően a társadalmi élet minden szakaszán, az ország bármely részében érvényesülhessen. Ma. amikor nagyon komoly törekvés •— és erre neveljük már a fiatalságot i— mennél több nyelvnek az elsajá­títása, ment ennek csak hasznát látja az ember, természetes feltétel minden kulturált embernél, hogy alapösan ismerje országa nyelvét. A szocializmus építése teszi fel­tétlenül szükségessé a magyar és más nemzetiségű dolgozók számára, — ha mint szakmunkások, techni­kusok, mérnökök, orvosok vagy közéleti funkcionáriusok akarnak érvényesülni, — hogy elsajátítsák annak az országnak a nyelvét, amely hazájuk s amelyben az új, a szocia­lista társadalmi élet felépítésén fá­radoznak. A szocializmust építő magyar dolgozónak abból a szem-, pontból is meg kell ítélnie a nyelv­tudás szükségességét, hogy a párt­vagy a közéleti funkcióban, ahová a nép bizalma állítja, a szlovák nyelv tudásának hiánya a köz érdekében végzett munkájában ne hasson gát­lólag. Emellett szocialista államunk megad minden lehetőséget a magyar és a többi nemzetiségű dolgozóknak az anyanyelvükön való művelődéshez és kulturális fejlődésükhöz s ezt az alkotmányban biztosítja. Hogy ezek nemcsak üres szavak, hanem a tár­sadalmi élet minden szakaszán már megvalósult teljes egyenjogúság, azt nem kell külön bizonyítanunk. 4 z új alkotmány tervezete a Szlo­vák Nemzeti Tanácsnak az eddiginél még jelentősebb és felelő­ségteljesebb küldetést biztosít. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak és a Megbízottak .Testületének egybeolva­dásával a Szlovák Nemzeti Tanács már nemcsak törvényhozó és a vég­rehajtó szerveket ellenőrző válasz­tott testület lesz — mint eddig volt —, hanem a Szlovák Nemzeti Tanácsban összpontosul a törvény­hozói funkció mellett a végrehajtó hatalom is úgy, mint a Szlovák Nem­zeti Felkelés idején. Az új alkot­mány tervezete szerint a megbízot­tak a Szlovák Nemzeti Tanács meg­bízottai és mint ilyenek tagjai lesz­nek a Szlovák Nemzeti Tanács 16 tagú elnökségének. Amellett, hogy a szlovák nemzeti szervek szervezeti felépítése leegyszerűsödik és Szlo­vákia közelebb kerül a központi szervek irányításához, a Szlovák Nemzeti Tanács jelentősége és fe­lelőssége jelentősen megnövekedik azáltal is. hogy vezető funkcioná­riusai egyúttal a kormány tagjai lesznek. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöke a miniszterelnök helyettese lesz s rajta kívül még két megbí­zott helyet foglal majd a köztár­saság kormányában. A Szlovák Nem­zeti Tanács jelentőségét növeli emel­lett az a tény is, hogy az új alkot­mánytervezet értelmében a nemzet­gyűlésnek törvényjavaslatokat ter­jeszthet elő. Az új alkotmánytervezetben nap­világot látott ezen intézkedések azért szükségesek, hogy a szocialista országépítés valamennyi szakaszán megteremtsük társadalmunk még gyorsabb és tervszerűbb továbbfej­lesztésének feltételeit. Csehszlovákia Kommunista Pártja a XI. kongresz­szus határozatában hangsúlyozza, hogy nem elegendő megszüntetni Szlovákia évszázados elmaradottsá­gát, hanem a fő feladat gazdasági és kulturális téren Szlovákiát a cseh országrészek színvonalára emelni. Ennek megvalósítása teszi szüksé­gessé, hogy Szlovákiában még job­ban érvényesüljön az egységes köz­ponti irányítás, amely kiküszöböli a duplicitást, a nem kívánatos kettős vágányú irányítást. Törvényszerű szükségesség a közös, központi irá­nyítás a demokratikus centralizmus szellemében, miután egységes álla­mot alkotunk — egységes szocia­lista gazdasági rendszerrel, egysé­ges állami szervekkel, rendkívül fej­lett iparral. A termelési ágak össze­forrottsága, egybeilleszkedése enél­kül el sem képzelhető, de az egysé­ges népgazdaság tervszerű fejlesz­tése. valamint a dolgozók életszín­vonalának tervszerű növelése is le­hetetlen a közös központi irányítás nélkül. Dolgozóink a mindennapi élet gyakorlatában ismerték meg az egységes irányítás nagy előnyeit kü­lönösen a köztársaság iparának nagyarányú fejlesztésében és ennek alapján Szlovákia példátlanul., gyors és magas színvonalú iparosításában. De nem kisebb mértékben nyilvánult ez meg az ország mezőgazdaságá­nak átállításánál a szocialista szö­vetkezeti nagyüzemi gazdálkodásra, amelynél az ipar, a munkásosztály nagy segítsége tette lehetővé a pa­rasztság milliói számára az életszín­vonal eddig páratlan emelését. 'rthető is. hogy ennek alapján mindenütt a legnagyobb meg­E r értéssel fogadták pártunk és kor­mányunk legújabb intézkedéseit, amelyek egyik fő célja még jobban elmélyíteni a szocialista demokrá­ciát, dolgozóink még szélesebb ré­tegeit bekapcsolni népgazdaságunk irányításába és az állam igazgatá­sába köztársaságunk további felvi­rágoztatása érdekében. Ilyen mélyrehatóan megfontolt in­tézkedés a decentralizáció keretében a nemzeti bizottságok — a kerületi, a járási, de főképpen a helyi nem­zeti bizottságok — jogkörének kiszé­lesítése s ezzel egyetemben a la­kosság iránti felelősségük növelése, ami lényegében a szocialista demok­rácia elmélyítését kell hogy szolgál­ja. Ezért ama alapelvnek kell ér­vényesülnie, hogy ezen népi szervek munkájában az ügyek intézése és a határozatok meghozatala a dolgozók legszélesebb rétegének bevonásával történjék, az állam minden polgá­ránál annak a tudatnak elmélyíté­sével, hogy a szocialista társadalom győzelmének biztosítéka az egyéni érdekek összhangba hozása az egész társadalom, a közösség érdekeivel. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti bi­zottságok egyik fő feladata szocia­lista öntudatra, annak megértésére nevelni a dolgozókat, hogy pártunk és kormányunk minden intézkedésé­vel dolgozó népünk érdekeit, a szo­cializmus nagy ügyének megvalósí­tását szolgálja. Azzal, hogy Szlovákiában éppen úgy, mint az egész köztársaságban kiszélesedik a nemzeti bizottságok hatásköre, közelebb kerül az ügyek intézése, a népgazdaság irányítása a dolgozó néphez. Ezért lett számos ügykör intézése a minisztériumok­ból és megbízotti hivatalokból át­ruházva a kerületi nemzeti, bizott­ságokra, innen viszont a járási nem­zeti bizottságokra és közvetlenül a lakosságot érintő ügyek intézése a helyi nemzeti bizottságokra. Ezzel jelentősen csökken az adminisztratív apparátus létszáma és ezzel együtt az áldatlan bürokratizmusnak is ele­jét vesszük s végleg kiküszöböljük társadalmi életünkből. Szlovákiában az új területi át­szervezés folytán a megbízotti hi­vatalok eddigi ügykörének jelentős része átmegy a kerületi nemzeti bi­zottságok hatáskörébe. Ezzel az az alapelv érvényesül, hogy Szlovákiá­ban a három kerületi nemzeti bi­zottság semmiben se legyen hát­rányban a csehországi kerületi nem­zetig bizottságokkal szemben. Jogkö­rük azonos lesz és irányításuk ugyanúgy közvetlenül a köztársaság kormányának hatáskörébe tartozik majd, mint a csehországiaké. Ezzel egyáltalában nem szűkül a szlovák nemzeti szervek jogköre, .ellenke­zőleg kiszélesedik, miután a szlovák nemzeti szervek fogalma alatt nem csupán a Szlovák Nemzeti Tanacsot és a Megbízottak Testületét kel! ér­teni, hanem az összes szlovákiai szerveket, beleértve elsősorban a nemzeti bizottságok minden fokoza­tát, valamint a társadalmi és a tö­megszervezeteket is. XI angsúlyoznunk kell,- hogy a " szlovák nemzeti szervek új alkotmányos rendezése a 15 év alatt végbement ama nagy forradalmi és történelmi jelentőségú társadalmi változások törvényszerű eredménye, amelyeken Szlovákia a szacialista Csehszlovák Köztársaságban átment. Az országépltésben elért nagy sike­rek - melyek a szocializmus győ­zelmét jelentik hazánkban — kéz­zelfogható bizonyítékai annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja a nemzetiségi kérdést hazánkban he­lyesen, a marxi-lenini tanok szelle­mében oldotta meg és ez záloga an­nak, hogy továbbra is mérföldes léptekkel haladjunk előre a szocia­lizmus megvalósítása útján - a kom­munizmus felé. ÚJ SZÓ 5 + 1960. május 18. <1

Next

/
Oldalképek
Tartalom