Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-17 / 136. szám, kedd

Lemosta as eső a festéket Dél-Csehország erdőiben a vihar és a hegyekről lezúduló hótömeg ez idén je­lentős károkat okozott. Az erdőgazdaság dolgozói a gyökerestől kicsavart és a derékbatört Iákat most kezdték eltávolítani, melyekből több mint 700 ezer köb­mára élelmezést és lakást is biztositanak.ylség kitermeléséhez az erdőgazdaság dol­gozóinak ereje nem elegendő s ezért szívesen fogadják a brigádosokat, akik szá­mára élelmezést és lakást is biztosítanak, A brigádmunkások bérfeltételei igen kedvezők, mert a kifizetett összeg mellett munkájukért haszonfa vásárlására jo­gosító utalványt kapnak. Felvételünk a České Budéjovice-i erdőgazdaság körzeté­ben készült. (j. Falta ČTK — felv.) "\/fyolc év nem kis idő. Nyomát hagyta nemcsak az életen, hanem a Svätý Uichal-i szövetkezet „cégtábláján" is. Nap szítta, eső áz­tatta szürkére a deszkát, a festék is lekopott róla ... Nyolc évvel ezelőtt, amikor először jártam e kis csallóközi falucskában, még szépen, frissen virított a festék, már messziről az ember szemébe öt­lött. Más volt akkor a baj: az, hogy messzinek tünt az állomás ... Nem mértem meg, de nyugodt szívvel me­rem állítani, hogy 3-400 métert kel­lett annak gyalogolnia, aki el akarta érni a falu végét. Az út két szélén csak a szél dudorászott a sövény kö­zött, s távolabb a kalászát hányó rozs kékesszürke tengere próbált egybe­olvadni az ég kékjével. Nyolc kerek esztendő. A kislegény, akit anyja pólyába csavarva karján vitt akkor az állomásra, s útjában a sövénybe kapaszkodva kerülte a sa­rat, ma már izmos süvölvény. Tanítás után vígan rúgja kapura a labdát. A falu felé igyekvőnek sem kell már a sarat kerülni. Jó, gondozott út ve­zet a község szívébe. De ha nem is volna így, akkor sem lehetne már az élősövénybe kapaszkodni. Nem, mert egyszerűen nincs. Eltűnt, elnyelte a nyolc esztendő. Az út is megrövidült. Talán nem is jó a kifejezés, mert a vonat lépcsőjéről egyenesen a faluba lépsz. Nem mintha a vasutat egy var­gabetűvel közelebb hozták volna a faluhoz, hanem a falu ment egyre közelebb az állomáshoz. Már csak két-három háznak van hely, aztán nincs tovább ... Ha csak nem a vas­út túlsó oldalán. téglákat. A tetőkön fehér pala, vörös és málnaszínű cserép váltakozik. Szép, új, friss ez a szín. Akár a nyolc évvel ezelőtt a szövetkezet irodájának homlokzatára akasztott tábla festék­kel pingált betűi voltak. A tábla meg­kopott, elszürkült. Helyette azonban beszélnek a házak, az új utcasor, fél­száznál is több házával, minden ne­gyedik épület tetején már televíziós antenna pipiskedik ... Hát nem többet mond ez az új életről, a közös gazdálkodásról, mint akár a legszebben pingált tábla? Emberek, munkától kemény kezű parasztok beszélnek arról, hogy épül már az új, szép áruház is. Olyan, hogy kályha sem kell bele, mégis meleg lesz. Kazánt építenek a pincé­jébe, csövek viszik majd a meleget. Ha valakinek megfájdul a foga, kéz­nél a fogorvos is fogójával, fúrójával együtt. Egyéb betegség esetén sem kell segítségért a szomszédba menni. Ott az orvos helyben. Rendelőjét a falu közepére építették. S lám, müy élénk ez a kis falu. Per­sze most jönnek a határból. Gyurko­vics Sándor viszi a szót. — Húsvéti ajándéknak szántam a televíziót. Most meg itt van... Ol­vastátok az újságot. Az emberek nevetnek. Ugratják Sándort, s közben valamennyiüknek az jár eszében, mit is vásárol majd el­sőnek az újabb árleszállítás után. Sándor azonban tettetett bosszú­sággal tovább morfondíroz. - Üsse a kő a televízióját... lega­lább olcsóbb áramot fogyaszt. Nagy dolog ám az is, hogy a „lurkók" in­gyen kapják a könyvet meg a tan­szereket ... Így beszélgetnek a falubéliek, köz­ben már számolgatnak is magukban. A helyi nemzeti bizottság irodájá­N e A z utat közrefogó házak nagy része még nem kapott „ru­hát". Szabadon járja a szél a vörös NAPILAPOK MÁR HlRT ADTAK R ÖL A, HOGY A KELET-SZLOVÁKIA JÁ­RÁSAIBAN AZ EGYSÉGES FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK ÉS ÁLLAMI GAZDASÁGOK MOZGALMAT INDÍTOTTAK A CUKORRÉPA HOZAMÁNAK NÖ­VELÉSÉRE. A kezdeményezés a trebišovi szö­vetkezetből indult ki, s azóta a fel­hívás híre bejárta nemcsak Kelet­Szlovákia minden cukorrépát terme­lő gazdaságát, hanem országszerte is nagy visszhangra talált. A košicei kerület legnagyobb cu­korrépatermesztői a trebišovi szövet­kezet tagjai. Ezt a nemzetgazdasági szempont­ból igen jelentős ipari növényt 240 hektáron termesztik. Ez idén há­rom, egyenként 5 hektáros kísér­leti területen, hektáronként 1500 métermázsa termést akarnak be­takarítani. A megmaradt 225 hektáron 500 mé­termázsa átlaghozam elérését tűz­ték ki. Felkerestük Lopatník Juraj elvtár­sat, a trebišovi szövetkezet elnökét, mondja el olvasóink számára, hogyan teremtik meg a gazdag cukorrépa­szüret előfeltételeit. „A zemplíni föld igen jó, megte­rem benne minden, a kukorica, do­hány és a zöldség. Igen jó talaja van nálunk a cukorrépának, s ezt az adottságunkat ki is akarjuk hasz­Hogyan lehet cukorrépából nagy termést elérni nálni. Tavaly családommal megpró­báltam a kísérleti termesztést. Az eredmény: egy hektárról 917 métermázsás termést takarítot­tunk be. Mindig az alkotnivágyás vezérelt. Mint középgazda sok mindent megpróbáltam, hogy fo­kozzam a termelést. Akárhogyan igyekeztem, nem ment úgy, ahogy szerettem volna. Hiába, kicsiben nem lehet úgy gazdálkodni, mint nagyban. Ezért választottam a közös gazdál­kodást" — halljuk a tapasztalt el­nöktől. A szövetkezet kísérleti parcellái egymástól távol, különféle dűlőkben fekszenek. Az első számú területen őszi takarmánykeveréket, a másodi­kon őszi búzát termeltek, a har­madik alacsonyhozamú rét volt. Min­den egyes kísérleti parcellán 600 mé­termázsa istállótrágyát szántottak alá és szükség szerint műtrágyázni fognak. Az eovik kísérleti parcellát az el­nök, az agronómus, a zootechnikus és négy csoportvezető műveli. A másodikat az állatgondozók cso­portvezetői és a melléktermelési ágban dolgozók. A harmadikat a kö­zös gazdálkodásban legjobb termelé­si eredményeket elért tíztagú cso­port vette kezelésbe. • Mind a három csoport szocia­lista munkaversenyben áll egy­mással és beneveztek a „Répater­melés mestere" címért folyó or­szágos versenybe. A megmaradt 225 hektárt egyen­lően felosztották négy mezei cso­port között. Egy tagra 60 ár cu­korrépa megművelése jut. A talaj előkészítésére hektáronként 300 mé­termázsa istállőtrágyát és 12 méter­mázsa műtrágyát használtak fel. A tagság meggyőződött arról, hogy lehet a termelést növelni. Nem egy szövetkezeti tag nagyobb hozamot ért el, többet takarított be a ráeső földterületről. Ha a múltban egye­sek elérték a 400-600 métermázsás hozamot, miért nem érhetné el az idén ugyanazt az egész kollektíva. A dolgozókat érdekeltté kell tenni a termelés fokozásában. Ezt úgy ol­dották meg, hogy a kísérleti földön az 500 métermázsás terméseredmé­nyen felül és a tervezett cukorrépa­területen a 300 métermázsán fe­lül elért termés 30 — 50 százaléka a dolgozókat illeti. Természetesen a !lias Ivóvíz több mint egymilliárd koronáért Az első köztársaság idején a ka­pitalistáknak a legkisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy a városok és községek lakóinak ivóvíz-ellátá­sáról gondoskodjanak. Annak ellené­re, hogy Szlovákia hegyes-völgyes vidéke bővelkedik egészséges ivóvíz­ben, a városok és községek nagy ré­szében mégsem volt vízvezeték. Pe­dig sok helyen, kiváltképpen Dél­Szlovákiában nem volt megfelelő ivóvíz. A burzsoá köztársaság ide­jében Szlovákia lakosságának mind­össze 8 százaléka használt vízveze­téket. Az ivóvíz-probléma csak napja­inkban, az új városnegyedek, utcák, lakótelepek építésének időszakában talál megoldást. Az állam csupán Szlovákia lakosságának ivóvízellátá­sára több mint egymilliárd 147 mil­lió koronát irányzott elő. Már most működnek és az elkövetkező évek­ben egymás után helyezzük üzem­be azokat a távolsági vízvezetéke­ket, amelyek Dél-Szlovákia városai, községei lakóinak vízellátását meg­oldják. Hogy részletes és átfogó tájékozó­dást nyerjünk a vízvezetékek építé­sének előrehaladásáról, meglátogat­tuk e napokban a Bratislavai Víz­művek igazgatóságát, amelyben, mint beruházó vállalatban egész sor víz­vezetékhálózat építése és irányítá­sa összpontosul. A Vízművek igaz­gatóságán Vojtech Šidlo építész vá­laszolt kérdéseinkre. Hol, mikor és milyen kapacitású víz­vezetékhálózatot helyeznek üzembe Dél­Szlovákiában? A legismertebb vízvezetékhálózat, amely­ről már sajtónk is többször közölt hírt, Lučenec, Hríňová és Fiľakovo között épül. Ez a távolsági vízvezeték 110 ezer em­ber vízszükségletét elégíti majd ki. Épí­tési költsége 205 millió korona, hossza 131 kilométer. Ezenkívül 68 kilométer hosszú lesz a községi és városi hálózat. A vízvezeték, amely másodpercenként 320 liter ivóvizet szolgáltat, a Hriňová közelében épülő óriási tárolóból kapja majd a vizet. Most ideiglenes tároló látja el a vízvezetéket, amelyre már tavaly bekapcsoltuk Lučenecet, Vígľašt, Hriňo­vát és a detvai lakótelepet. Az építke­zést 1963-ban fejezzük be. A Bodrogközön is épül egy távolsági vízvezeték, amely a Čierna nad Tisou, Kráľovský Chlmec és a közbeeső köz­ségek ivóvízellátását oldja meg. Hogyan fest itt a helyzet? Ezt a vidéket a kapitalista államrend­szer nagyon elhanyagolta. Az elmúlt ti­zenöt esztendő alatt az állam nemcsak utak, a folyók rendezését vállalta, de egy távolsági vízvezetéket is építünk Bodrog­köz lakóinak ivóvízzel való ellátásra. Ez a vízvezeték, mely Slovenské Nové Mes­tóró három, egyébként öt méter széles és húsz méter mély fúrott kútból kap­ja majd az ivóvizet, 41 km hosszú lesz s évente a környék lakosságának 4 mil­lió 730 ezer köbméter ivóvizet szolgáltat majd. E vízvezetéket 1963-ban fejezzük be. Negyvenezer embert lát el ivóvízzel. A vonalon két, egyenként négyezer köb­méteres tárolót építünk Viničkyn és Krá­ľovský Chlmecen, Az építkezésre kor­mányunk 36 millió koronát irányzott elő. Ebből már tavaly hét milliót felhasznál­tunk, ez idén pedig további 9 millió 172 ezer korona értékű munkát végzünk el. Az építkezés első szakaszában be­kapcsoljuk a vízvezetékre Slovenské Nové Mestot, Wáľovský Chlmecet és Čierna nad Tisou-t, a második szakaszban pedig a közbeeső falvakat kapcsolják be. A Ko­šicei Műszaki Építkezések Vállalat dol­gozói az első negyedévi tervüket 100,7 százalékra teljesítették. Gyors ütemben folyik a szivattyú-állomás és a tárolók építése is. Hol épül ezenkívül vízvezeték? Építjük a Harmanec—Žiar nad Hro­nom, Banská Štiavnica szakaszt, a Drie­novec Košice és Muráň—Sirk—Železník és Lubeník közötti szakaszt. Az utóbbi, mely évente három millió köbméter vizet szol­gáltat, 35 millió korona költséggel épül és 60 ezer embert fog ellátni. Építését 1963-ban fejezzük be. Ez ideig már a Jelšava, Revúca szakaszon működik a vízvezeték. Az említett vízvezetékek üzembe­helyezésével lényegesen megjavul Szlovákia lakosságának vízellátása. Eddig Szlovákia lakosságának 25,85 százaléka használt vízvezetéket. Ez idén a vízvezetékek hossza a há­ború előtti 393 km-el szemben 3070 kilométer lesz. A harmadik ötéves terv időszakában újabb 2182 km-el bővül Szlovákia vízvezetékeinek há­lózata. Nem választási ígéret ez, hanem valóság, mely népünk jólétének to­vábbi fokozását célozza. Horváth Sándor pótjutalmazást pénzben fizeti ki a szövetkezet. Egy hektár répaföld megművelé­se, ápolása, a betakarítással együtt, beleértve a gépi mun­kát, a munkaegységek kifizetését és a műtrágya költségeit — 2 ezer 940 koronát tesz ki. Ha hoz­zászámítjuk a termelés utáni pótjutalmat, ami 30 százaléknál 1140 koronát tesz ki, egy hektár cukorrépa termesztése — 500 mé­termázsás hozam után — 4080 koronába kerül, önkéntelenül is felvetődik a kérdés, milyen bevétele lehet a szövetkezet­nek. Érdemes-e jól előkészíteni, egyszóval megadni mindent, hogy a föld többet teremjen. Erre a kérdésre Lopatník Juraj így válaszol: — „Ceruzát kell kézbe venni és számolni kell. Első osztályú cukor­répáért 19,50 koronát kapunk má­zsánként. ötszáz métermázsáért 9 ezer 760 koronát." * * * A határban az asszonyok egyelik a cukorrépát. A gépek szabályos távol­ságban, egymást követve sarabolnak. Felettük a világos, tavaszi ég. ők dol­gozták mindig ezt a földet, isme­rik, szeretik. Övék ez a föld s a kö­zös munka nekik érleli még gazda­gabb gyümölcseit. Mózes Sándor nak falára függesztett hirdetőtáblára Méhes Márta, a HNB alkalmazottja szép gömbölyű betűkkel felírta: „A termelés növelésével és olcsóbbá té­telével válaszolunk az újabb árleszál­lításra." em üres szólam ez. Nem a megszokott hálálkodás, kö­szönetnyilvánítás. Ezt már kinőtték a svätý-michaliak. Tudják, hogy ex nem ajándék, nem égből pottyant valami, hanem a párt útmutatását követő dolgozók szorgalmas munká­jának eredménye. S hogy mikor lesz még jobb, mikor olvashatják, hogy a hús, kenyér, tej ára is csökkent, az csupán tőlük, a mezőgazdaságban dol­gozóktól, az ezer hektárok tulajdono­saitól függ. A fölirat mögött komoly tervek, részben már megvalósított elhatáro­zások állnak. Tavaly 20 hektárt tet­tek öntözhetővé, s idén még negy­ven hektár kap vizet. A trágyából sem állnak szűkösen. Egy-egy hektár az idén már ötszáz mázsát kap. Alacsony, élénk tekintetű ember a helyi nemzeti bizottság titkára. lva­nics Lászlónak hívják. Ügy ismeri a szövetkezet helyzetét, hogy az ember könnyen azt hihetné, ő az elnök. Jő bizonyítvány ez. Azt igazolja, hogy a HNB törődik a közössel. Magabizto­san mondja: — Az idén, ha valami rendkíviiti közbe nem jön, elérjük a harmadik ötéves terv végére előirányzott ter­melési szintet. Nagy szó, ám az eddigi eredmények a szövetkezeti tagokat igazolják. Az állatsűrűség, a fejési átlag már most sem sokkal marad el a kitűzött terv­től. Nagyszerű eredményeket hoz a szocialista munkaverseny, amelyet rendszeresen értékelnek. A nyolc esztendő gyökeres válto­zást eredményezett a faluban. Arról, hogy közösen művelik a földet, hogy jól gazdálkodnak, maga az élet ad tanúbizonyságot. Épül a falu, új, a mai életet teljes nagyságában, szép­ségében felmérni tudó emberek szü­letnek. Amit eddig elmondtunk, az új utcasor, a piros tetőkbe csimpaszko­dó televíziós antennák mindenki szá­mára némán, szótlanul is igen sokat mondanak. Ám hogy teljes legyen a kép, nem árt, ha eláruljuk: közel há­romnegyedmillió koronát raktak eddig bankba a szövetkezet tagjai. Ez azt jelenti, hogy rövidesen nem lesz ház a faluban televízió nélkül, s az utolsó öreg házacska is eltűnik a faluból. T/~erek nyolc esztendő. Színét vette a deszkára festett be­tűknek s a jólét szüntelen növeke­désével írta a történelem lapjaira: közösen gazdálkodik és jó módban él a falu népe. Öntudatos munkával fá­radozik a még szebb holnapért. SZARKA ISTVÁN Saját gépekkel Á tornaijai járás 54 egységes földmű­vesszövetkezete három és félmillió koro­na értékű mezőgazdasági gépeket vett át a gép- és traktorállomásoktól. A gé­pekkel együtt 60 traktoros és gépjavító ment át a szövetkezetekbe. Minden elő­feltétel megvan tehát arra, hogy szö­vetkezeteink zökkenőmentesen elvégezzék a tavaszi munkákat. Huňák László, Kerepeč Földműveseink betegbiztosításáról Lakosságunk túlnyomó többsége ma már ingyenes kezelésben részesül orvosi rendelőben és gyógyintézetben egyaránt, ha rászorul. Mezőgazdaságunk gyors­ütemű szövetkezetesítésével párhuzamo­san földműveseink díjtalan gyógykezelés­re való igényjogosultsága is egyre bővül, Az új előírások szerint az EFSZ-tagok és hozzátartozóik ugyancsak ingyenes orvosi kezelésre tarthatnak igényt, még­pedig olyan mértékben, amilyenre a szö­vetkezetük és az illetékes JNB szociális ügyosztálya között kötött szerződés fel­tételei feljogosítják őket. Az ún. „A"-szerződés alapján biztosí­tott szövetkezeteseknek és családtagja­iknak például mindennemű megelőző és gyógykezelő gondoskodást biztosítanak mind a rendelőkben, mind a kórházak­ban. Az ezzel kapcsolatos esetleges úti­költséget is megtérítik nekik. Nincsen azonban igényük műfogsorra, gyógyfürdő­re, orvosságra és ortopéd készülékekre. A „B"-szerződés feltételei ezenfelül ingyenes műfogsorra és gyógyfürdő igény­bevételére is feljogosítják az arra rá­szoruló biztosítottat az útiköltség egy­idejű megtérítése mellett. Mindezen a juttatásokon kívül ingyen kapja a gyógyszereket és az esetleg szükséges ortopéd készüléket az EFSZ­tag, akinek szövetkezete „C"-szerződést kötött. A „B"- és „C"-szerződéses EFSZ-ek nőtagjai és szövetkezeteseinek női csa­ládtagjai minden újszülött gyermekük után 150 korona segélyben részesülnek. A szövetkezetes családtagjának számí­tanak: felesége és gyermekei, de az utóbbiak csak kötelező iskolalátogatásuk befejeztéig és legfeljebb 25 éves korukig, amennyiben ezen idő alatt rendszeresen folytatiák tanulmányaikat leendő foglal­kozásuk' elsajátítása során és amennyiben más címen nem támaszthatnak igényt ingyenes egészségügyi szolgáltatásokra. Ugyancsak családtagoknak minőslthetó"k a szövetkezeti tag nevelt gyermekei, uno­kái és testvérei, ha eltartásuk túlnyomó részben a szövetkezetest terheli. Egészségügyi szerveink bizonyos eset­ben olyan személyeket is kezelnek ellen­szolgáltatás nélkül, akiknek arra nincsen törvényes igényük. így például ingyen gyógyítanak minden EFSZ-tagot és egyé­nileg gazdálkodó földművest, azok csa­ládjának együttdolgozó tagjait és egyéb családtagjait, ha foglalkozásból eredő be­tegség vagy munkabaleset éri őket, még­pedig tekintet nélkül arra, vajon a sa­játjukon vagy a szövetkezet számára végzett mezőgazdasági munkálatok köz­ben történt-e a baleset. Ugyancsak díjmentesen megvizsgálnak olyan egyéneket, akiknek ugyanerre nin­csen igényük, de munkabeosztásuk ér­dekében szükségük van előzetes orvosi vizsgálatra. Ingyenes előnyös egész­ségügyi gondoskodást nyújtanak továbbá — rendelőben vagy intézetben — minden nőnek a szüléssel kapcsolatban és min­den gyermeknek egyéves koráig. 15-ig életévéig megelőző — és gyógykezelési­ben részesül olyan gyermek is, akinek szülei nincsenek betegség esetére bizto­sítva. Hasonló előnyöket élveznek végül a nembiztosított, de tuberkulózisban szenvedők, a nemibetegek és a baci­lusgazdák, azaz olyan személyek, akik — anélkül, hogy betegek volnának — ba­cilusokat hordoznak magukban, azokat a külvilágba juttatják és így másokat meg­fertőznek. Mindebből kitűnik, hogy az ingyenes egészségügyi szolgáltatások száma egyre gyarapodik, egyre szélesebb néprétegek részesülnek előnyeiben. Egészségügyi kő­zeqeink ezzel szemben csupán annyit kér­nek tőlünk, hogy őszintén tájékoztassuk orvosunkat élet- és munkakörülményeink felől. Mert csakis így érhetjük el a pár­tunk és kormányunk által kitűzött nemes célt: népegészségünk szocialista védel­mének megvalósítását. K. E. ÜJ SZÖ 4 * 1960. május 14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom