Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-17 / 136. szám, kedd

Nemzeteink testvéri egységének megszilárdítása A szlovák nemzeti szervek új •ŕ* szervezetére, összetételére és snunkájuk tartalmira irányuló javas­lat történelmi és gyakorlati szem­pontból egyaránt nagy jelentőségű. Nemcsak Szlovákiára, hanem az egész Csehszlovák Köztársaságra nagy fon­tosságú. Ez a javaslat nemzeteink és a nemzetiségek további közele­dését, testvéri barátságuk megszi­lárdítását és ezáltal hazánk gazda­sági és politikai erejének további erősítését célozza. Ugyanakkor meg­erősíti a CSKP eddigi politikájának helyességét. A Szlovákiában elért nagy gazda­sági, politikai és kulturális változá­sok nélkül nem állana fenn népünk­nek ily erős erkölcsi-politikai egy­sége, mint ma és így nem kerülhet­ne sor ilyen javaslat beterjesztésé­re. Nem tagadhatjuk ugyanis azt a tényt, hogy a München előtti Cseh­szlovákia burzsoá kormányainak és az ún. szlovák állam kléro-fasiszta kormányának embertelen, aljas po­litikája az emberek jelentékeny ré­szében kölcsönös bizalmatlanságot hagyott, hisz végeredményben ez volt politikájuk célja. Pártunk programjának következe­tes teljesítésével Szlovákia szocia­lista iparosítása terén a dolgozók meggyőződtek arról, hogy a CSKP nem ígérget, hanem világos prog­ramot tűz ki és ennek teljesítésére mozgósítja a tömegeket. Meggyőződ­tek arról, hogy a párt szavát tettek követik. Az ún. szlovák állam alatt több volt a teológus, mint a mérnök Nincs az a történész vagy króni­kás, aki Szlovákiának olyan múltbeli fejlődését mutathatná ki, mint ami­. lyen a mai fejlődése. A hlinkások megtévesztették az egyszerű embe­reket, nagy lármát csaptak és Ígér­gették, milyen változásra kerülne Szlovákiában sor, ha ők jutnának ha­talomra. Árulás útján és Hitler se­gítségével hatalomra is jutottak, s az eredmény az volt, hogy megsem­misítették mindazt, ami a München előtti burzsoá Csehszlovák Köztár­saságban épült, a még a Szlovákiá­ban levő kisméretű ipart is a német fasizmus...„alá rendelték,- csaknem százezer embert küldtek kényszer­munkára Németországba, a kultúra terén pedig vallásos sötétség ural­kodott. A szlovák állam úgy gondosko­dott Szlovákia fejlesztéséről, hogy több papot nevelt, mint mondjuk, gépészmérnököt. Igy pl. az 1944-es iskolaévben a gépész és elektrotech­nikai mérnöki szakon 105 hallgató tanult, míg a teológusok száma 163­at tett ki. Ez nem propaganda, ezek puszta tények, melyek a legjobban mutatják, milyen jövő várt volna népünkre, ha hazánkat nem szaba­dította volna fel a testvéri szovjet hadsereg, ha nem egyesültünk vol­na egy köztársaságban a testvéri cseh nemzettel. A Vatikánnak csupán az ún. Szent Péter-fillérei címen évi 14 millió ko­ronát adtak, de a főiskolák fejlesz­tésére csak tíz milliót fordítottak. Mi az idén Szlovákiában a főisko­lákra több mint 215 millió koronát fordítunk a beruházási építkezé­sen kívül. Csupán ösztöndíjak címén az idén több mint 32 millió koro­nát fizetünk ki. Ma Szlovákiában az iskola- és a kulturális ügyekre több eszközt fordítunk, mint amennyit az ún. szlovák állam egész költségve­tése kitett. Akadnak olyanok, akik szívesen érvelnek azzal, hogy ez ugyan igaz, de az értelmiségiek gyermekei ma nem juthatnak oly könnyen a főiskolákra, mint a múlt­ban. Elegendő rámutatnunk, hogy a München előtti Csehszlovák Köztár­saságban, valamint a szlovák állam alatt is Szlovákiában, a főiskolákon kb. 300-400 munkás- és paraszt­gyermek és mintegy 2000 más szár­mazású hallgató tanult. Ma Szlová­kia főiskoláin csaknem 13 ezer a munkás- és parasztszármazású hall­gató és több mint 10 ezer a dol­gozó értelmiség gyermeke. Ezek a tények önmagukért be­szélnek. Az első Csehszlovák Köz­társaság és az ún. szlovák állam alatt közkeletű volt a jelszó: Minek tanuljak, minek végezzek főiskolát, úgy sem kapok helyet, állást. Ma az a 23 ezer is kevés, akik a főisko­lákon tanulnak. Aránytalanul több gépészmérnökre, elektrotechnikai, építészeti, mezőgazdasági mérnökre stb. van szükségünk. Valóban nin­csenek elegen, mert azért van rá­juk szükségünk, hogy ne a hivata­lokban üljenek, hanem a megfelelő helyen az üzemekben, EFSZ-ekben, állami gazdaságokon és más ter­Irta: VAS1L BIĽAK, az iskola- és kulturális ügyek megbízottja melési szakaszokon dolgozzanak. £s éppén ez szémlélteti Szlovákia vi­haros fejlődését. Javítsuk tovább a kulturális­neveló munkát Jóllehet a nevelés terén mind az iskolákban, mind a felnőtt lakosság körében nagyon sokat tettünk, — végeredményben sikereink eredmé­nye ez, — el kell ismernünk, hogy még jelentékeny fogyatékosságaink vannak a kulturális-nevelőmunka terén. A legnagyobb fogyatékosság az, hogy az ifjúság nevelésében je­lentősen lemaradunk ama sikerek mögött, amelyeket a dolgozók pár­tunk vezetésével naponta elérnek. Életünk sokkal gyorsabban alakul, mint nevelő-oktatómunkánk módsze­rei és formái. Gyakran megtörténik, hogy mire az egyes irányelveket vagy utasításokat kiadják, lent a tö­megek körében már egészen más a helyzet. Elég, ha falvainkra tekintünk, mily alapvetően megváltozott a termelés módszere, parasztjaink élete és gondolkodása. A paraszt életében és gondolkodásában ment végbe a leg­nagyobb változás, mert a legnagyobb individualizmus éppen a falvakon uralkodott. A tegnap parasztja ké­pes volt akár a testvérét is meg­ölni egy mezsgye vagy egy körtefa miatt, és ma ugyanaz a paraszt ön­ként a közös gazdálkodásba adja lo­vait és teheneit. Ez rendszerünknek az emberek gondolkodására gyako­rolt mérhetetlen befolyásáról ta­núskodik. De az irodalomban, a művészet­ben, a népnevelés munkájában, az egész eszmei területen gyakran e tényt nem tudjuk rugalmasan és helyesen kidomborítani s a parasz­tok előtt nem tudunk kellőképp rá­mutatni. Ennek következtében nagy sikereinket, amelyeket elérünk, így magának a falunak az átalakulását gyakran elszigetelten fogják fel, vagy- ami. még rosszabb, természe­tes dolognak tartják, mintha ma­gától következett volna be. Nem látják itt pártunknak és az 'egyfes kommunistáknak, valamint a pár­tonkívülieknek nagy szervező mun­káját, a baráti országok befolyását erre az átalakulásra. De- figyelembe kell vennünk ezt azért is, hogy az emberekben növekedjék a büszke­ség, büszkék legyenek munkájukra, köztársaságunkra, a Szovjetunióval való barátságunkra. A kulturális nevelő munka tartós eredményei fokozatosan nyilvánulnak meg s nem következnek be önma­guktól. Ezért most következetesen gondoskodunk pártunk Központi Bi­zottságának az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, népünk továb­bi műveléséről szóló határozatának teljesítéséről. Űj tanterveket készí­tünk elő a kilencéves alapfokú isko­lák számára, új tanterveket, új tan­könyveket készítünk valamennyi is­kola számára, bevezetjük a tanítók új képzését, folyik az átszervezés főiskoláinkon. Az idén létesítjük azokat az első bennlakásos iskolá­kat, amelyekben a társadalom már sokkal nagyobb mértékben fog gon­doskodni a gyermekek nevelésé­ről... íróink többet és jobban írnak a dolgozók valóságos életéről. Pártunk politikai irodájának határozatai alap­ján megjavul a könyvkiadás politi­kája, több. jobb könyv jelentik meg, javul a népnevelés. Jelentős haladást tett film- és színművészeti alkotá­sunk stb. Emellett nem feledkezünk meg róla és tudatában vagyunk an­nak, hogy a legsikeresebb nevelés fö eszközét a népgazdasági tervből és pártunk határozataiból eredő min­dennapos feladatok következetes tel­jesítése jelenti. Az ember a munká­ban jobban megismeri a kollektíva erejét és saját lehetőségeit. Megszűnik az irányítás formaisága és kettőssége Mindezek a kulturális-nevelési in­tézkedések szorosan összefüggnek a szlovák nemzeti szervek összetételé­ben és munkatartalmának irányítá­sában eszközölt változtatásokkal. Most az a fontos, hogy minden egyes dolgozónak megmagyarázzuk e válto­zások mélyreható demokratikus jel­legét. E változtatásokat úgy kell ér­telmezni, mint a népbe, a népnek erejébe és képességeibe vetett mély­séges hitet. A nemzeti bizottságok, amelyek most nagyobb jogkörrel fognak rendelkezni, hazánkban az államhatalom alapszervei. Minden nemzeti bizottságnak, legyen az cseh, szlovák, magyar, ukrán vagy más faluban, egyformák a jogai és köte­lességei, valamint a helyzete kor­mányunkkal szemben. 'Hasonlóképp oszlik meg a jogkör köztársaságunk valamennyi polgára között. Ebben rejlik hazánk óriási ereje, a marxi-lenini eszmék óriási győzelme. Ezért minden téren segítséget kell nyújtani a nemzeti bizottságoknak, hogy ezt a bővebb jogkört fel is tudják használni. A nemzeti bizott­ságoknak messzemenő befolyásuk lesz valamennyi téren. A nemzeti bi­zottságok döntenek olyan kérdések­ben is, amelyekről a múltban és a burzsoá államokban ma is kizárólag a kormány dönt. t Az államunk igazgatásában eszközölt változtatások bizonyítják, mily nagy utat tettünk meg e rövid tizenöt év alatt, és hogy ezek a válto­zások már a kommunista tár­sadalom csíráit jelentik. Ez indo­kolja ugyanakkor a Megbízottak Testületének megszüntetését. Bizo­nyos, hogy a Megbízottak Testülete nagyon hasznos munkát végzett. De éppen • helyzeténél és aktivitásánál fogva számos esetben háttérbe szó'-' ritotta a Szlovák Nemzeti Taná­csot. Ezért helyes, hogy egy nem­zeti szerv létesül — a Szlovák Nem­zeti Tanács — mint a népi demokra­tikus állami szervek egységes rend­szerének a része. Ezáltal elkerülünk számos olyan hibái is, amelyek a múltban gyakran előfordultak, vagyis hogy egyes kérdéseket kétszer is megtárgyaltak, úgyhogy a Szlovák Nemzeti Tanács munkája számos kérdésben szükségszerűen formális­sá vált. Hisz bizonyára nem ter­mészetes az olyan eset, mint a mú­zeumokról és képtárakról szóló tör­vény esete volt. Ez a törvény, ame­lyet a nemzetgyűlésben a szlová­kiai képviselők is megszavaztak csu­pán a cseh országrészekben lépett érvénybe, Szlovákia számára pedig utólagosan kellett jóváhagynia a a Szlovák Nemzeti Tanácsnak. He­lyes, hogy a nemzetgyűlés legyen a legfelsőbb állami szerv és annak törvényei az egész állam területén érvényesek legyenek. A szlovák nemzeti szervek új megszervezésének, struktúrájának és munkatartalmának ezért nagy je­lentősége lesz. Megszünteti az irá­nyításban a felesleges közbeeső láncszemeket és bővíti a nemzeti bi­zottságok jogkörét. Mindez feltétele annak, hogy még nagyobb sikereket érjünk el gazdasági és politikai éle­tünkben egyaránt. Harmadszor jelölik OJOBB CP/TOrr JEMLTVK Lukács Ferencet, tf SiOCid^tX/tfU^ a kosihyi helyi ^f-~ nemzeti bizottság-^* ba. « Otthonában látogattuk meg Lukács elvtársat. Cj ház­ban lakik feleségével és rom gyermekével. Két fiú. egy lány, egészséges, pi­rospozsgás valamennyi. Mint az orgonasípok sorakoznak a vendég láttán. Az új ház nem ritkaság a faluban. Jóformán az S ez nem min­den. 1958 őszén megkezdték az új kultúrház építését. Jelenleg ez a legsürgősebb, legfontosabb feladatunk. Ugyanis Veiké és Maié Ko­sihy egy községgé olvadt egy nemzeti bizottsággal. A megnagyobbodott község­nek nagy szüksége van a kultúrházra, gyűlések, ösz­$1 szejövetelek rendezése és a kulturális élet fejlesztése egész utca új. A felszabadulás óta szempontjából egvaránt. Eddig az is­hetven új ház épült a községben, harminc régit pedig átalakítottak. kólában gyűléseztek, de egészségügyi szempontból ez nem helyes, s ezen­Kérésünkre, hogy beszéljen valamit kívül az iskola tanterme kicsi is a magáról; életéről, munkájáról, nagyon falu népének befogadására. Rövide­szerényen válaszol. — Mit mondhatnék Legfeljebb annyit, hogy harmincegy éves vagyok és harmadszor jelölnek a helyi nemzeti bizottságba. Lukács elvtárs 1949-ben bevonult szervezték katonának. Mint katona két évig az sen felvetődik az iskofa bővítésének, magamról? vagy új iskola építésének kérdése is, mivel a mostani már kicsinek bizonyult. 1958-ban helyi forrásokból meg­a községi téglaégetőt. Először kézzel formálták a téglát, ostravai bányában dolgozott. 1951-ben de ma má t. géppel dolgoznak. Négy leszerelt, hazajött Kosihybe. Ekkor már ember évent e 170-I8O ezer téglát az egész község belépett a szövetke­zetbe. Ö is. 1952-ben Šuranyban fél­éves állatgondozói tanfolyamon vett készít. Ebből a mennyiségből — amellett, hogy teljesen fedezi a köz­ség téglaszükségletét — még eladás­részt. Azután mint a járási nemzeti r a j s j U t. Az így nyert összeget a bizottság körzeti zootechnikusa dol- pótköltségvetés keretében használ­gozott. 1953-ban pártunk tagja lett, 1954-ben hazahívta a község, a helyi nemzeti bizottság titkárává választot­ták. Akkor 26 éves volt. Minden ta­pasztalat nélkül kezdte meg ezt a felelősségteljes munkát. Nagy segít­ségére voltak a helyi nemzeti bizott­ják fel. — A jövő tervei? - Sok szép elgondolásunk, sok szép tervünk van - jegyzi meg Lukács Ferenc. — Meg van hozzá az anyagi alap is. mivel a kosihyi szö­ság idősebb tagjai, főleg Tóth Mihály vetkezet nyolcszáz hektáron jól gaz­elvtárs, a nemzeti bizottság elnöke, dálkodik. A mezőgazdasági termelés Sokat tanult tőle, sokat köszönhet megjavítása érdekében elhatároztuk. neki. 1957-ben újból megválasztották s most ismét a jelöltek listáján szere­pel. Mi minden történt titkársága hat állomány. hogy növeljük a tejhozamot. Több cukorrépát termelünk, több komposz­tot készítünk, hogy jobb legyen a ta­karmányalap és megjavuljon az állat­éve alatt? — kérdezzük. Hát bizony sokat változott, so­- Ennyi nagyjából hat évi mun­kánk eredménye — mondja befeje­kat fejlődött a község minden téren zésül Lukács Ferenc. — mondja Lukács elvtárs. — Üj óvo- Mi még talán hozzátesszük, hogy dát építettünk, bekerítettük az isko- Lukács elvtárs jó tervező, kitartó lát. Három utcát kiköveztünk, befe- funkcionárius, aki nem retten vissza jeztük az új temető építését. Ezer a nehézségektől, akadályoktól. Szere­méternyi hosszúságban kibetonoztuk tik őt a faluban, bíznak benne*. a gyalogjárókat... <k. n.) Fejlődőképes a sádovi EFSZ A Klatová Nová Ves, Kmča és Bošany községek által bezárt háromszögben fek­szik a sádovi szövetkezet. A suttogó fenyvesekkel övezett község környéke egyébként erdőségekben is igen gazdag, ahol szaporán megterem a gomba, amit e vidék népe igen szorgalmasan gyűjtö­get. Most » faluban is élénkebb lett az élet, a szövetkezetesek a növényápolási munkákkal foglalatoskodnak. A közös gazdálkodás irodahelyiségében azonban az állattenyésztés fejlesztéséről és a kü­szöbönálló legeltetési idényről is sokat beszélnek. Több mint 25 hektár kiváló hozamú legelő áll az állatállomány ren­delkezésére. Nemsokára az állatokat ki­hajtják a legelőre, ahol a szabad mozgás megedzi testüket. Jó példát mntattak A pőtori szénbányákban sok gondot okoz a szénrétegek feletti laza fedőré­teg. A Bukovec-bányában ennek követ­keztében beomlás történt, mely jelentős munkakiesést okozott. A terv teljesítése érdekében ezt 'az akadályt minél gyor­sabban el kellett távolítani. E komoly és felelősségteljes feladat Kapinal Mihály csoportjára várt. A ki­váló munkacsoport derekasan nekilátott a nehéz feladat teljesítésének. Kezdettől fogva kiváló eredményeket — napi 10 mé­teres előrehaladást értek el, ami majd­nem kétszerese a normának. Az áldozat­kész bányászok a betemetett frontot még a nagyon szűkre szabott határidőnél is négy nappal korábban adták át a terme­lésnek. Munkájuk a legnagyobb elisme­rést érdemli. Koronczi Dezider, Pótor rC' . ^ták^ÉW**' A PRÁGAI CSEHSZLOVÁK MŰSZAKI FŐISKOLA ÚJ INTERNÄTUSA Most, tavasz derekán, is jó kondícióban vannak az állatok, s mint Viktor Benkó fejőgulyástől értesültem, napi 7 literei fejési átlaggal dicsekedhetnek. Az Alma nevű tehén a napi 21 liter tejet is meg­adja. Valóban szép állata ez a szövet­kezetnek. Az állattenyésztésre nagy súlyt fektetnek a sádoviak. A növendékállatokat gondos kezelésben részesítik, hogy magas hozamú fejősökké fejlődjenek. A közös sertéshizlaldában a malacok súly szerint helyezkednek el. Gömbölyded testük az etetők hozzáértő munkáját di­cséri. A tisztaság a kutricákban nem rit­ka vendég. Erről Eva Benková és Etela Halmová gondoskodnak. Külön említést éreme! a szövetkezet baromfitenyésztése, ahol Jolana Jakubi­ková két nagy ólban több mint 400 tojót gondoz megfelelő szakértelemmel. A szö­vetkezet jelenlegi szárnyasállományát to­vább gyarapítja, hogy a mostani öt he­lyett legalább 12 tyúkot tarthassanak nyilván hektáronként. A szövetkezet eredményesen teljesíti a párt XI. kongresszusának határozatát, hiszen a második ötéves terv feladatait ic közel egy évvel hamarább teljesítette. Mikuláš Matašeje, Bratislava Tanácskoztak az asszonyok A trenčlni Merina-üzemben nemrégen üzemi konferenciát rendeztek a dolgozó nok részére. A konferencián az üzemi klub nagytermében mintegy száz nő vett részt. Az asszonyok felszabadulásunk 15. évfordulójával és az előttünk álló vá­lasztások kérdéseivel foglalkoztak. A be­számolót Aková elvtársnő tartotta, aki 1 kérdéseket konkrétan az üzemre vonat­koztatta. A beszámolót követő vitába sokan bekapcsolódtak és felszólalásaikkal az üzemi kollektíva előrehaladását céloz­ták Fraňová, Jansová, Eliášová és a többi elvtársnó is. Schoeller Zsuzsi, Trenčín 1500 gyümölcsfa Maié Blahovo szépen felkészült felsza­badulásunk 15. évfordulójának a megün­neplésére, melyet a Dunajská Streda-i nagy kórház avatási ünnepélyével együtt tartottak. A község Dunajská Streda tő­szomszédságában fekszik és a lakosság már türelmetlenül várja, hogy a falut Dunajská Stredához csatolják. A Maié Blahovo-i EFSZ egyesült á Du­najská Streda-i és a mliecnői ÉFSZ-szel. A felszabadulási évforduló tiszteletére a község tömegszervezetei közös felaján­lást tettek: brigádmunkával elültetnek 1500 gyümölcsfát. Cslbrei Anna. Maié Blahovo ÜJ SZÖ 5 * 1960. május 14. M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom