Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-16 / 135. szám, hétfő

Mit eredményez a szlovák nemzeti szervek újjárendezése fi fitoeiatiizniut B o JOBB EPITOIT JEWLJVK — A város nagyszerű eredménye­Van miről számot adni j ket ért el az elmúlt tizenöt eszten­, dőben — mondja Mihalik Ján alelnök, akaratlanul is elidőz a múlt emlé­A NEMZETISÉGI KÉRDÉS MEGOL­DÁSÁNAK ÉRTELME ÉS TARTALMA, HOGY A KÖZTÁRSASÁG VALA­MENNYI RÉSZÉBEN BIZTOSÍTSUK A TERMELŐERŐK FEJLŐDÉSÉNEK AZONOS SZINVONALAT S EZZEL A LAKOSSÁG AZONOS KULTURÁLIS ÉS ÉLETSZÍNVONALÁT IS. Minden, ami e fő célt szolgálja, minden, ami meggyorsítja Szlová­kia és a cseh országrészek színvo­nalának kiegyenlítődését, helyes, hasznos és pártunk ezt teljes mér­tékben támogatja. A szlovák nemzeti szervek új rendezésének javaslata ezt a célt szolgálja. Igaz, e javasla­tot minden összefüggésben kell lát­nunk. Elválaszthatatlan része az a tény, hogy lényegesen kibővítettük a nemzeti bizottságok hatáskörét és felelősségét, növeltük feladatukat a gazdasági és kulturális országépítés­ben, ahogy az a CSKP Központi Bi­zottságának januári határozatából következik. A kerületi nemzeti bi­zottságok teljes mértékben felelősek lesznek a kerület komplex gazdasági és kulturális fejlődéséért. A minisz­tériumoktól és a megbízotti hivata­loktól átveszik számos vállalat, sót egész szektorok irányítását és ve­zetését. A nemzeti bizottságok ha­tásköre és felelőssége növelésének folyamata ezzel bizonyára még nem ér véget. A további fejlődés során, ahogy megérnek hozzá a szükséges feltételek, a nemzeti bizottságokra mind további feladatokat bíznak. A szocialista demokrácia kibővítése A szocialista demokrácia elmélyí­tésének igen fontos folyamatáról van szó, amelynek során megnő a dolgo­zó nép részvétele az állam igazga­tásában és a gazdasági élet irányí­tásában. Az új elrendezésben min­denekelőtt azt kell látnunk, hogy lényegesen megnő Szlovákiában a népi szervek hatásköre és fokozódik Szlovákiának és népének részvétele a gazdasági és kulturális élet irányí­tásában nemcsak szlovákiai viszony­latban, hanem az egységes egészet alkotó egész Csehszlovák Köztársa­ságban is. A hatáskör tehát nem attól függ, mennyi a megbízotti hi­vatalok száma, hanem e fokozott ha­táskör főleg abban rejlik, hogy a dolgozók ezer és ezer képviselője a minden fokú nemzeti bizottságokban, valamint további ezer és ezer lakos a nemzeti bizottságok különféle al­bizottságaiban a párt vezetésével irá­nyító munkát végez és dönt Szlo­vákia népgazdaságának és kulturális életének problémáiról. A hatáskör mértéke elsősorban abban keresen­dő, mit fog igazgatni Szlovákia népi szervei, az adott esetben a nép vá­lasztott képviselői, a kerületi, já­rási s főleg a helyi nemzeti bizott­ságok révén. Szlovákia népgazdasága és kultúrája gyors felvirágzásának kárára lenne, ha mereven ragasz­kodnánk az irányítás eddigi módjá­hoz és nem vennénk számításba, hogy számos, eddig a Megbízottak Testülete által megoldott kérdést ezentúl a kerületi nemzeti bizottsá­gok fognak megoldani. Továbbá ar­ról is szó van, hogy az államhatalom helyi szerveinek — a nemzeti bi­zottságoknak — vezetési módszerei egységesek legyenek az egész Cseh­szlovák Köztársaságban, s hogy a nemzeti bizottságok vezető szerepé­nek egységességével, a szlovákiai központi szervek újjárendezését cél­zó javaslattal megerősítsük a de­mokratikus centralizmust az állam­vezetés és államigazgatás rendsze­rében. Szlovákia gazdasági, politikai és kul­turális fejlődésének jelenlegi fokán, a szocializmus építése véghezvitelének idő­szakában minden tekintetben előnyös és elkerülhetetlen, hogy a kerületi nemzeti bizottságokat közvetlenül a kormány irá­nyítsa. A szocialista iparosítás révén, a párt fáradhatatlan munkájának eredmé­nyeképpen Szlovákiában mennyiségi és minőségi változásokat értünk el a terme­lőerők fejlődésében. Társadalmi rendünk gazdasági alapja a termelőeszközök tár­sadalmi tulajdona. Ezen az alapon erősö­dik és bővül ki rendszerünk politikai alapja, a munkásosztály és a parasztság szövetsége a C5»KP vezetésével. A nem­zeti bizottságok ennek a szövetségnek a megtestesítői. A nemzeti bizottságok egységes irányítása ezért megszilárdítot­ta társadalmi rendünk politikai és gazda­sági alapjait és még jobban elmélyíti Szlovákia népének kormányunkhoz, a Csehszlovák Köztársaság kormányához fű­ződő közvetlen kapcsolatait. Ez a dolgok egyik oldala. Másfelől a javaslat helyes­sége Szlovákia fejlődéséből, a Szlovákia iparosításában elért sikerekből követke­zik. Meg kell látnunk azt is, hogy a ter­melő-gazdasági egységek, a vállalatok és az üzemek fokozott hatásköre, az ipar irányításának új szervezete teljes mér­tékben bevált. Ez a tény a dec»ntrallzá­cióval, a kerületi nemzeti bizottságok ha­táskörének kibővítésével karöltve azt eredményezi, hogy már nincs szükség közbeeső láncszemre az irányítás folya­matában, amilyenek jelenleg a termelési Irta: ALEXANDER DUBČEK, az SZLKP KB irodájának póttagja * iparágak ügyeivel foglalkozó, valamint más megbízotti hivatalok. Hasznos centralizmus A közszükségleti cikkek javarészét gyártó iparágak központi irányítása viszont megnöveli a miniszterek fe­lelősségét a szlovákiai vállalatok és üzemek munkájáért, kedvező előfel­tételeket teremt ahhoz, hogy rugal­masabban szervezzék és valósítsák meg a cseh országrészekben szerzett tapasztalatok alkalmazását Szlovákia területén. Szlovákiában sokkal gyor­sabban és rendszeresebben érvénye­sülhetnek majd a tudomány és a technika legújabb vívmányai, a leg­jobb műszaki és gazdasági tapaszta­latok. Csak természetes, hogy ez igen kedvező hatással lesz a káderek fejlődésére és megjavítja, meggyor­sítja az egyes szlovákiai iparágak egész fejlődését. Vegyük például a beruházási építkezéseket. E munka­szakasznak jelentős része van ma és egyre nagyobb jelentősége lesz a jö­vőben Szlovákia rohamos fejlődésé­ben. Irányításának javasolt módszere lehetővé teszi, hogy arányosabban osszák el és használják ki a gépeket, gépberendezéseket, célszerűbben he­lyezzék el az építőipar tapasztalt vezető kádereit, márpedig ez az ügynek csak hasznára lehet. Ameny­nyiben az Építőipari Minisztérium az ország egész területén közvetlenül felelős lesz a végzett munkáért, úgy ez kedvező feltételeket teremt a jó tapasztalatok kölcsönös, közvetlen átadásához, valamint ahhoz, hogy a legjobb kádereket szükség esetén egyik kerületből a másikba helyez­zék át és egyben elősegíti a beruhá­zási építkezések fokozásával kapcso­latos más kérdések megoldását is. Kétségtelen, hogy ez az egész köz­társaság területén a beruházási építkezések javát szolgálja majd. Ugyanez érvényes más Iparágakra is. Kereken kimondva, a jelenlegi szerve­zetben a miniszterek nem éreznek köz­vetlen felelősséget a Szlovákiában még mindig meglevő számos hibáért és fogya­tékosságért. A miniszter munkája és közvetlen felelőssége Breclavban véget ért. A minisztériumok ilyen szervezete árt az ügynek, mivel számos kérdés nem oldható meg Szlovákiában, hanem csakis a miniszter közvetlen beavatkozása révén. Ilyen probléma például a szarvasmarha­tenyésztés, a szlovákiai állatállomány gyors növelésének kérdése. Közismert tény, hogy számos csehországi kerület­ben, például a Hradec Królove-iban a szarvasmarhaállomány száma eléri száz hektáronként a 76 állatot. Érthető, hogy i ilyen nagy állomány esetében vágóhídra kerül igen sok borjú és üsző ahelyett, hogy a köztársaság keretében olyan vi­dékekre szállítanák őket, ahol a szarvas­' marhaállomány kicsi és tenyészértéke nem , kielégítő. Igaz, a minisztérium hossza­dalmas megfontolás után hozzájárult az állatállomány áthelyezéséhez, de most ar­ról van szó, hogy az átcsoportosítást köz­vetlenül a minisztérium szervezze meg. Elvégre a Csehszlovák Köztársaság egy­séges terv irányította gazdasági kereté­; ben nem járhatjuk sorra a járási és ke­i rlileti nemzeti bizottságokat, hogy meg­tárgyaljuk velük, adnak-e kiselejtezett állatokért tenyészállatokat. Amennyiben a Földművelésügyi Minisztérium közvetlenül felelős lesz az ország egész területén a mező­gazdasági termelés fejlesztéséért, úgy elsősorban azoknak a kerüle­teknek az állattenyésztési problémáit oldja majd meg, amelyek leginkább elmaradnak az országos színvonaltól. Ez nemcsak az illető kerületek, ha­nem az egész ország javát is szol­gálja. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal látta ezeket a problémákat, de lehetőségei természetesen korlá­tozottak voltak, hisz hatásköre csak Szlovákia területére szorítkozott. Nem álltak rendelkezésére olyan le­hetőségek, amelyek csehszlovákiai viszonylatban felhasználhatók. Ha a nemzeti bizottságok a nép­gazdaság e szakaszáért a kormány­nak tartoznak felelősséggel, úgy az egységes irányítás lehetővé teszi ezeknek az erőforrásoknak a meg­teremtését és teljes kihasználását. A kerületi nemzeti bizottságok egy­séges irányítása kedvező hatással lesz továbbá az egyes szlovákiai ke­rületek felvirágzására. A kerületi nemzeti bizottság kidolgozza majd az egész kerület gazdasági élete fejlesztésének évi és hosszúlejáratú terveit, s ezek a tervek összhang­ban állnak majd a Csehszlovák Köz- ' társaság népgazdaságának egységes fejlesztésével. Mindeddig Szlovákia a népgazdasági fejlesztési tervben egy területet alkotott. Ez helyes volt, mivel arról volt szó, hogy egészben emeljék Szlovákia általános színvo­nalát. Szlovákia felvirágoztatásának ez a szakasza eredményesen meg­valósult. Szlovákiából, amelyet a múltban elavult és korszerűtlen ipa­ra jellemzett, már amennyiben ipara egyáltalán volt, és mezőgazdasága is elmaradt az általános fejlődés mö­gött, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának veze­tésével olyan terület lett, amelyet fejlett ipara és egyre inkább korsze­rűsödő mezőgazdasága jellemez. Most már mélyebben kell rátapinta­nunk a dolgok gyökerére. Látjuk, hogy a termelőerők színvonala nem egyenlő Szlovákia valamennyi kerü­letében, és az egyes kerületeken belül is jelentős eltérések tapasztal­hatók. A köztársaság valamennyi ke­rületének egységes központi irányí­tása lehetővé teszi, hogy mélyreha­tóbb áttekintést nyerjünk e gazdasági egyenetlenségekről, s e téren, — amint az a javaslatból is nyilvánvaló — igen fontos feladat hárul a Szlovák Tervbizottságra. A kerületek egész gazdasági és kulturális fejlődésének egyöntetű tervezése, ami a kerületi nemzeti bizottságok feladata lesz — vagyis nemcsak a nemzeti bizottsá­gok hatáskörébe tartozó gazdasági szakasz tervezéséről lesz szó — elő­segíti ezeknek az egyenetlenségeknek mielőbbi megszüntetését a CSKP KB határozatának szellemében. Ez a ha­tározat, amely az új területi átszer­vezésről szól, a szocializmus gazda­sági törvényének objektív hatásából kiindulva az egész Csehszlovák Köz­társaság gazdasági fejlődésének ér­dekében biztosítja a népgazdaság arányos fejlődését. Jobb vezetés Pártunk Központi Bizottsága poli­tikai irodájának javaslata feltételezi, hogy tovább csökkentik a bratislavai központi hivatalok adminisztratív apparátusának létszámát. Ez ugyan­csak szocialista államunk általános fejlődésének törvényszerű jelensége, s lehetővé teszi mindenekelőtt, hogy megjavítsuk a kerületi, valamint a járási és helyi nemzeti bizottságok dolgozóinak összetételét és ezzel megteremtsük egyik legfőbb feltéte­lét annak, hogy elérjük a célkitűzé­seket, amelyeket a CSKP Központi Bizottságának az állam új területi átszervezéséről hozott januári hatá- ö A küszöbönáu ó riasztások elökészüle­rozata feladatunkká tett. Nem kell teine k jegyében él Klátová Nová Ves la­félni attól, hogy hol helyezkednek el Qkossága. Á faluban a szokottnál forgal >s Lapka HNB elnökkel szinte ver­jsenyt mondják Myjava másfél évti­'zedes történetét. Szavaik nyomán a testet öltött i tervek, elképzelések vonulnak fel. Az íeredmények valamikor szinte meg­> haladták volna a legmerészebb kép­ízelet határát is. Ma mindez termé­iszetes. Lapka Bohumil, hogy szavainak \ nyomatékot, az elért eredményekből 1 pedig ízelítőt adjon, az 1957-es vá­• lasztások akcióstervét mutatja. — Először is ott kezdem, befejez­|tük a 240-ágyas korszerűen beren­jdezett kórház építését, összértéke ! 27 millió korona. Az Oj-telepen [nyolcéves középiskolát építettünk 2 I millió 800 ezerért, s 15 millió koro­[nás befektetéssel elkészült a városi > vízvezeték. Beszédében mértéktartó, csak a [ szükségeseket mondja. De a büszke­| séget szeméből is kiolvashatod. - A közszolgáltatási üzemeknek i olyan széles itt a hálózata, hogy fel­j sorolni is sok — szól közbe Kirner "Ladislav, a HNB dolgozója. De az elnök nem rest, sorba mond­|ja őket. Nos, a felsorolás valóban ! gazdag, a szokottakon kívül hadd í említsek ilyeneket, mint a vegytisz­Ítító, könyvkötészet, gyermekfodrá­1 szat, ipari áruk kölcsönzője, hirdető­! szolgálat... | Persze, a körképhez az 500 lakás­í egységet magábafoglaló Oj-telep is j hozzátartozik, meg a befejezés előtt íálló új postaépület, a felépült gép­j ipari középiskola, építészeti vállalat, ' - s ki tudná mindazt felsorolni, jami a mai Myjaván már természe­; tes jelenség. Gálik Pavol, a HNB képviselőjelölt ­jje a lelkesedő öröm hangján beszél . a város forradalmi múltjáról, s arról, i a lakosság mennyire becsüli mai ered­;ményeit. Fiatal ember, alig múlt har­; minc éves. A jelenről szólva azonban kein. — Ezrekre rúg azok száma, akik 1939-ig vándorbotot fogva Francia­országba, Belgiumba meg Amerikába vándoroltak, hogy erejüket kenyérre cseréljék. Ügy szokták mondani. —> folytatja —, hogy a város fele szo­rult, kényszerűségből, határainkon kívülre. Nem csoda hát, hogy Myjava mai embere ragaszkodik jelenéhez, be­csüli a mát, s olyan tervek foglal­koztatják, mely városuk további fel­virágoztatását célozzák. S hogy jövőjükért felelősséget is éreznek, azt igazolja a minap lezaj­lott választási előkészületeket s a je­lölteket ismertető nagygyűlés is. A népház — mert ilyen is van! —i a maga 400 férőhelyével kicsinek bi­zonyult. — A választottaknak volt miről számot adniok. A szoronkodók között ott volt Ho­rák Štefán is. Két gyermek apja s az építkezési üzem dolgozója. Még egy jellemző: megtörte elődei „hagyomá­nyos" életrendjét. Soha nem volt több „bűne", mint hogy szegénynek, s hozzá cigánynak született. Neki még a földre szórt szalma jelentett éjsza­kára ágyat, gyermekei már a város főterén levő ház első emeletének parkettes szobájában nőnek emberré. Nemrég juttatta neki a helyi nem­zeti bizottság. Hogy a választások napján kire adja szavazatát, nem lehet kétséges. De Myjava egyetlen lakosa számára sem az. Hisz a Nemzeti Front jelölő­listáján olyan dolgozók szerepelnek, mint a háromgyermekes Držíková Zuzana, vagy Gálik Pavol, Noška Martin ..., de miért soroljam tovább. Az odavalósiak munkájuk, becsüle­tességük s példamutatásuk alapján ismerik őket. Szavazólapjukkal csak a maguk és az egész város akaratát erősítik majd meg. Fónod Zoltán A HNB ifjú jelöltje a bratislavai központi hivatalok dol gozói. Amikor a bratislavai kerület­ben a járási nemzeti bizottságok, különösképpen- pedig a helyi nem­zeti bizottságok megerősítésének kérdését oldottuk meg a CSKP KB határozata értelmében, a kerületi masabb, hangosabb napok követik egy­mást. A gyakran ismétlődő gyűléseken az iskolások kultúrprogramokkal lépnek fel. Rudolf Krumpal, az iskola igazgatója is­merteti a helyi nemzeti bizottság tevé­kenységét. - Szépül a falu, egyre több a lakás, a középület. Fodrászüzletet építettünk, a nemzeti bizottság számos kiváló dol- U község új negyedében kőalappat kirakott, gozőját helyeztük át a járási nem- f> hengerelt utat csináltunk stb. - sorolja zeti bizottságokra, illetve a járási 3 a beszámolóban a község büszkeségeit. .. . . , . ... vi-. G Jelentós momentumra került sor. az U] nemzeti bizottságokból a he y nem- D jeWUe k bemutatására. A nevek olvasása­zeti bizottságokra. Hasonlóképpen G kor csend hono l „ teremben, mely min­oldottuk meg a problémákat a kerü- fiden jelenlevőt ünnepi méltóságra int. Az leti pártbizottságon is, A Központi Ú ünnepi hangulat mintha a felelősségtel­Bizottság januári határozata értei- üjes funkció elismeréséül szolgálna. Csak mében nem tanakodhattunk sokáig g" fejolvasás után hangzanak el megjegy­azon hoov meohaaviuk-e a? illető 3 zése k- me lV e k ehsmerest, biztatást vagy azon, nogy megnagyjUK e az nieto g nqu eimeztetést tartalmaznak. Így is van dolgozót a kerületi nemzeti bízott- u'ez rendjén. A következő esztendőkben sok Ságon, vagy pedig odaküldjük, ahol O fúgg a jövendő bizottságtól. Ezért fontos döntés történik pártunk politikájáról, g a jelöltek tüzetes, tevékenységük szerinti vagyis a járási nemzeti bizottságokra, V értékelése. Nézzük meg az egyik jelöltet, a járási pártbizottságokra, az alap- £ milyen eredményei vannak, hogyan dol­szervezetekbe és a helyi nemzeti Qozikmunkahelyén, amiből legjobban le­.. .. , . . , ... .. " , ... .. « het következtetni lovobem munkaiara. bizottságokra. A kerületi pártbizott- g választásunk Augustin Jakubikía esik. aki optimizmussal, ötletekkel teli életerős fiatalember. Huszonöt éves. Az egységes földművesszövetkezet agronómusa. Nem mond zengzetes szavakat, de annál in­kább cselekszik. Tavaly nyolc és fél hek­tármi két termést szedett, méghozzá a iavából. A korán betakarított őszi keverék helyére silókukoricát vetett. A szaksze­rűen előkészített, trágyával ellátott föld 600 mázsás termést hozott hektáronként. ság számos kiváló, jó dolgozója, mint például Kuchta elvtárs, a járási bi­zottság volt vezető titkára, Valúch elvtárs, a járási nemzeti bizottság elnöke és mások helyi nemzeti bi­zottságok titkáraiként dolgoznak to­vább. A központi hivatalok dolgozói- j nak kérdését úgy kell megoldani, j hogy a tehetséges, bevált dolgozóig • ... akiknek szlovákiai viszonylatban át- ?, lói jött ez a szövetkezetnek, silótakar­tekintésük van a dolgokról, elsősor- p mánnyal nem kell takarékoskodnia. Ez a ban a kerületi és járási nemzeti G tejtermelésen is meglátszik. A partizán­bizottságokra kerüljenek, illetve, B^g ZlTsJerepT" " s ezt hangsuljVzni kívánom, nem g A silókukorica termesztésének tanulmá­egy esetben a helyi ne#nzeti bizott­ságok apparátusában dolgozzanak to­vább. g A szlovákiai nemzeti szervek új el- Q rendezéséről szóló javaslatnak az a célja, 4­hogy megerősítse és növelje a választott törvényhozó szerv, a Szlovák Nemzeti Ta­nács befolyását, és teljes összhangban áll a szocialista demokrácia fejlesztésével. 5 A szlovákiai nemzeti szervek javasolt új fi elrendezése elősegíti az államvezetés és £ igazgatás egységét s még közelebb hoz- Q za egymáshoz a két nemzetet, amelyek- i­nek nyelvi és kulturális rokonsága kül- S lönösen kedvező feltételeket biztosít ah- ~ hoz, hogy fokozatosan megszüntessük azo­kat a különbségeket, amelyeket a törté­nelmi fejlődés, az első Csehszlovák Köz­társaság és a fasiszta úgynevezett szlo­vák állam alatt a burzsoázia érdekei, a o felszabadulás után pedig a burzsoá nacio- G nalisták hoztak létre. Az első Csehszlo- S vák Köztársaság alatt a burzsoázia ki- ~ zsákmányoló érdekei következtében nem tudta és nem is akarta teljes egységbe kovácsolni a két oly közeli rokon népet, a cseh és a szlovák nemzetet. Ez, mint Szlovákia felvirágzásának és a harmadik ötéves terv javaslatának példáján látjuk, csak a munkásosztály uralma alatt, s olyan marxi-lenini típusú párt vezeté­sével valósítható meg, amilyen nálunk Csehszlovákia Kommunista Pártja. A szlo • • €> • • • nyozását ez évben pontosabban folytat• jr.k éspedig azáltal, hogy ismert agronó• musunk és Józef Gasparik szövetkezeti elnök patronátusa alatt a nagy termés­hozamok mesterei versenyébe nevezett b* •x szövetkezet. Egy hektáron 800 múzsm silókukorica betakarítását tervezik. Ha­sonlóan a cukorrépa rekordtermesztésével is kísérleteznek. Vállalták, hogy egy hek• taron szintén 800 mázsás termést érnelt el, de titokban úgy irányítják a munká­latokat - növényápolást, trágyázást, ön­tözéses -, hogy ezer mázsás hozamuk legyen. Augustin Jakubík célul tűzte ki a sze­meskukorica hektárhozamának növelését. Nincs megelégedve az eddigi 32 mázsát átlaggal. Először is a vetőmagon változtat. Ismét mint kísérletezésre, mint újdon• ság bevezetésére, mutathatunk rá a ia» tec környékén otthonos komló szövetkeze­tükben való meghonosítására. Ebből ai e vidéken ismeretlen növényből közel két es fél hektárt ültettek be, s később öt hektárra fogják kiegészíteni. Augustin jakubík lelkesedik, az újdon­ságokért. Igaza van. Kár lenne nem ki­használni a tudományadta lehetőségeket, melyek által a közös gazdálkodás soha nem látott eredményeket érhet el. Remél­lük, a helyi nemzeti bizottságba is be­viszi fiatalos lendületét. Sikerül elérnie, hogy az EFSZ és HNB között az eddigi­nél jobb és szorosabb kapcsolatot teremt, mert a következő évek tervei megköve­telik az együttműködést. Sok a tennivaló. Postára, kultúrházra vár a falu népe. A szervezés, a munkaerők biztosítása cél­iából mindannyiunk közreműködése fon­tos. Ugyanakkor a szövetkezet várja a kívül álló kisparasztok bekapcsolódását a ki-zös termelésbe. Augustin Jakubík en­nek megvalósítását is mindkét intézmény közös céljának tekinti, s ha külön-külön végzik feladataikat, nem érik el azt ai eredményt, amit együttes e/övel. Benyus József • •••••••••• A trnavai járási talajjavító szövetkezet a folyó év lecsapolásl munkáira 2 327 000 koronát tervezett. Ebből az összegből 362 hektár szántó- és 236 hektár mezőgazdasági területen végeznek talajjavítást. A föld termékeny­vákiai nemzeti szervek kérdésének új el- £ s é9 e növelésének munkájából az üzemek dolgozói is kiveszik részüket, rendezése megerősíti nemzeteink szocia- £ akik 15 300 óra társadalmi munka elvégzésével segítik mezőgazdaságunk lista internacionális kapcsolatait és együ- ý dolgozóit. Felvételünkön: A trnavai JNB dolgozói a košolnái talajjavító j vétartozísát. S építkezéseken munkálkodnak. (Štefan Petráš - ČTK-felv.2.J ÜJ SZÖ 2 * 1960. május 16. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom