Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)
1960-05-16 / 135. szám, hétfő
Óriási szovjet űrhajó kering a Föld körül Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. május 16. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 155. szám Kezdődik a párizsi $ kormányfői értekezlet Párizsban ma ülnek össze első ízben a kormányfői értekezlet résztvevői: Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Dwight Eisenhower amerikai elnök, Charles de Gaulle francia elnök és Harold Macmillan brit miniszterelnök. Az egész világ népei ettől a régen várt legmagasabb színvonalú értekezlettől a világbéke megszilárdítását remélik. Antonín Novotný elvtárs felszabadulásunk 15. évfordulója alkalmából mondott beszédében Csehszlovákia népének véleményét öntötte szavakba, amikor hangsúlyozta, hogy a kormányfői értekezlet fontos lépést jelenthet előre, amennyiben a nyugati nagyhatalmak képviselői éppen olyan jóakarattal látnak hozzá a tárgyaláshoz, mint a Szovjetunió, vagyis ha közösen megkeresik a leszerelés végrehajtásának, a német békeszerződés megkötésének, Nyugat-Berlin kérdése megoldásának útját, hogy így tartósan biztosítsák az ^emberiség számára a békét. Az értekezlet sikere ugyanis attól függ, vajon mindkét fél komolyan akar-e tárgyalni. A párizsi kormányfői értekezlet létrejötte a Szovjetunió következetes békeszerető politikájának az eredménye. Ez a politika kifejezésre jutott Ny. Sz. Hruscsov elvtársnak az Egyesült Államokban és Franciaországban folytatott tárgyalásai során, valamint a Szovjetunió igyekezetében, amlynek célja a teljes és általános leszerelés elérése s ugyancsak kifejezésre jutott a Szovjetunió fegyveres erőinek egyoldalú létszámcsökkentésében. A nyugati nagyhatalmak azonban elsősorban azért ülnek le Párizsban a tárgyalóasztalhoz, mert hallatlan mértékben megnövekedett a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági és védelmi ereje, ami a szocialista tábor javára billentette a nemzetközi erőviszonyt s ezt a Nyugatnak feltétlenül számításba kell vennie. Ma már az Amerikai Egyesült Államok sem fenyegetőzhetnek lépten-nyomon atomháborúval, mivel ez kiváltaná a világ közvéleményének leghatározottabb ellenállását, s mivel már a Nyugaton is számos politikai tényező meggyőződött az „erőpolitika" kilátástalanságáról, a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások szükégességéről. Ezért mondhatta ki Hruscsov elvtárs azt a gondolatot, hogy a nyugati nagyhatalmaknak nem kevésbé érdeke a párizsi értekezlet megtartása, mint a Szovjetuniónak. A nyugati államférfiak joggal tartanak attól, hogy országaik közvéleménye nagyon elítélően fogadná, ha erről az értekezletről üres kézzel térnének haza. Ezért már jóelőre kijelentették, hogy siker lesz az is, ha Párizsban megegyeznek egy újabb kormányfői értekezlet megtartásáról. Kétséges, hogy ilyen eredménnyel ma ki lehetne-e elégíteni a világ közvéleményét. Az a tény, hogy a párizsi értekezlet minden bizonnyal nem az utolsó, hanem inkább egy sor megnyitója, jó dolog ugyan, de nem jelenti azt, hogy a párizsi értekezletet valamilyen ötórai teának minősíthetjük. Mi valóban sikeresnek csak akkor fogjuk tartani, ha érezhetően hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Természetesen ez nem lesz könnyű feladat, mivel az utóbbi napokban és hetekben rosszabbodott a nemzetközi helyzet. Ennek oka nemcsak az amerikai kémrepülőgép berepülése a Szovjetunió területe fölé, hanem számos további ehhez hasonló tett, amely arról tanúskodik, hogy a Nyugaton, főleg az USÄ-ban jelentősen aktivizálódtak a nemzetközi problémák megoldását gátló, a nemzetközi feszültség enyhítését nem kívánó és ez ellen küzdő erők. Ez megnyilvánult abban a szélsőségesen visszautasító álláspontban is, amelyet a tízhatalmi genfi leszerelési értekezleten résztvevő nyugati küldöttségek képviseltek az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslattal szemben, továbbá az Északatlanti Tömb konstantinápolyi ülésének eredményében, Eisenhower bejelentésében, hogy felújítják a a földalatti nukleáris robbantásokat, a washingtoni kongresszus azon „javaslatában", hogy az amerikai küldöttség Párizsban terjeszsze elő „a leigázott nemzetek kérdését" (ilyen címmel illetnek minket Li Szin Man, Menderes és a hozzájuk hasonló bábuk amerikai védelmezői), valamint más ak- ] ciókban, amelyek arról tanúskodnak, hogy az USA kormánykörei nem csekély mértékben felelnek a nemzetközi helyzet rosszabbodásáért. Egyszóval most elsősorban a nyugati nagyhatalmaktól, főleg az USÁ-tól függ, hogy a párizsi értekezleten jóakaratukról tegyenek tanúbizonyságot. Ez megkívánja, hogy a sürgető kérdések megoldását reálisan mérlegeljék. Ez főleg a leszerelés kérdésére vonatkozik. A szovjet tervezet a teljes és általános leszerelést javasolja, s ez a tárgyalás jó alapját képezi. Semmiképpen sem jelent reális látásmódot az a tény, hogy az USA kormánya megkísérelte indokolni az amerikai kémrepülőgép provokációs berepülését a Szovjetunió területe fölé. S ez után az incidens után igazán nagyon furcsa dolog volna amerikai részről érvelni az úgynevezett „nyílt ég", másszóval a szabad kémkedés érvényesítésének javaslatával. Ez az incidens továbbá újra kiemeli a jelenlegi nyugat-berlini helyzet tarthatatlanságát. Nyugat-Berlin ugyanis nem más, mint kémkedési bázis, ahonnan állandó provokációk indulnak ki a Német Demokratikus Köztársaság ellen s Nyugat-Berlin a jelenlegi helyzet fenntartása mellett a jövőben betölthetné az új Szarajevó gyászos szerepét. A Szovjetunió több ízben és világosan kijelentette, hogy semmiféle provokáció sem akadályozhatja meg a nemzetközi feszültség enyhítésére s a népek békés egymás mellett élése megvalósítására irányuló politikája gyakorlásában. A szovjet képviselők ezt a célt tartják szem előtt a kormányfői értekezleten is. A mi népünk szívből kívánja, hogy igyekezetük teljes sikert arasson. Az ember világűrutazásának főpróbája A Szovjetunió sikeresen kilőtte tiJ. GIGANTIKUS ŰRHAJÓJÁT Az űrhajó súlya a rakéta utolsó foka nélkül: 4 tonna 540 kilogramm A két és fél tonnás leválasztható hermetikus kabin hasznos terhének <úlva majdnem másfél fonna * Moszkvai időszámítás szerint 6,11-kor Moszkva, 7,38-kor Párizs fölött repült az űrhajó Az űrhajó felbocsátásának hatalmas világvisszhangja Moszkva (TASZSZ,) — A Szovjetunióban a legutóbbi években tudományos kutatómunkát íolytatnak és kísérleti konstrukciós munkákat végeznek annak érdekében, hogy előkészítsék az ember világűrutazását. A Szovjetunió sikerei a nagy súlyú és nagy méretű mesterséges holdak építésében, és azoki a sikeres kísérletek, hogy hatalmas hordozórakéta néhány tonna súlyú mesterséges holdat vigyen fel előre meghatározott röppályára, lehetővé tették olyan űrhajó megszerkesztését és kipróbálását, amelyen az ember több évig utazhat a világűrben. A Szovjetunióban 1960. május 15-én űrhajót bocsátottak fel a Föld mesterséges holdjának röppályájára. Az űrhajót előre megállapított adatok alapján, a számításokkal összhangban csaknem köralakú röppályára lőtték fel a Föld felületétől mintegy 320 kilométernyi magasságba. Az űrhajó itt elvált a rakéta utolsó fokától. Az űrhajó, mely egyúttal a Föld mester- ( séges holdja, körforgása kezdeti gyorsaságának ideje 91 perc. Röppályája az egyenlítő síkja-* val 65 fokos szöget képez. Az űrhajó súlya a hordozó rakéta utolsó fokának súlya nélkül 4 tonna 540 kilogramm. Az űrhajóba hermetikus kabin van beépítve olyan teherrel, amely azonos egy ember és mindazon berendezés súlyával, melyek az ember jövőbeni űrutazásához szükségesek. Az űrhajóban levő különféle eszközök az áramfeltöltő berendezésekkel 1477 kilogrammot nyomnak. Az űrhajó felbocsátásának az a célja, hogy tökéletesebben kidolgozhassák és felülvizsgálhassák azt a rendszert, amely lehetővé tenné biztonságos röptét, és irányítását repülés köz-' ben, továbbá biztosítaná visszatérését a Földre és a benne utazó emberek számára elengedhetetlenül szükséges feltételeket is. Az űrhajó felbocsátása megalapozta az olyan megbízható űrhajók szerkesztéséhez szükséges bonyolult munkát, amely biztossá teszi az ember világűr-* • utazását. Amikor az űrhajó által közölt szükséges adatokat Földünkön felveszik, elválasztják tőle a mintegy 2,5 tonna súlyú légmentesen elzárt kabint. Az első űrhajó hermetikus kabinjának Földünkre való visszatérését nem vették tervbe s a kabin, amikor a Föld közelébe jut, s ugyanúgy az űrhajó is, elég a Föld körüli atmoszféra sűrűbb rétegeiben. 1 Az űrhajóba Signál védjegyű rádióadó van szerelve, amely 19 995 megaherz rezgésszámon távirati és fonikus adásokra alkalmas. Az űrhajóba a Signál védjegyű adón kívül különleges rádióberendezések is vannak beépítve, amelyek adatokat közölnek valamennyi eszköz működéséről s mind az elemek, mind a röppálya pontos mérését is lehetővé teszik. A tudományos és mérőberendezéseket kémiai és napelemek töltik fel a szükséges energiával. Az űrhajó segítségével szerzett első adatok feldolgozása alapján megállapítást nyert, hogy műszerei zavartalanul működnek. A Földünkön levő megfigyelő-állomások rendszeresen figyelemmel követik az űrhajó útját. Az űrhajó moszkvai időszámítás szerint 6,11 órakor Moszkva, 7,38-kor Párizs, 7,43-kor Leningrád és 10,36-kor New York fölött repült. Az űrhajó vizuális megfigyelése a vlagyivosztoki területen május 15-én, moszkvai időszámítás szerint 21,12 órakor lesz lehetséges, amikor is az űrhajó délkeleti irányban halad az égbolton. (Folytatás a 3. oldalon) kmn Ny. Sz. Hruscsov a szovjet űrhajó keltette benyomás légkörében találkozott Párizsban de Gaulle-lal és Macmillannal i Párizs (RP) - Vasárnap délelőtt Párizsba érkezett a kormányfők értekezletének két utolsó résztvevője — Eisenhower és Macmillan is. Először röviddel fél 10 előtt az amerikai elnök érkezett meg az orlyi repülőtérre. Míg Ny. Sz. Hruscsov Párizsba érkezésére szombaton Franciaország fővárosa lakosságának hatalmas tömege várakozott, Eisenhower megérkezése alkalmából az őt hivatalosan fogadó személyeken kívül senki sem tartózkodott a repülőtéren. A „nagy négy" csoportjának utolsó tagjaként Macmillan brit miniszterelnök érkezett Párizsba. Az értekezlet résztvevői hivatalosan a délelőtti órákban léptek egymással érintkezésbe, amikor Ny. Sz. Hruscsov látogatást tett de Gaulle tábornoknál. Az összejövetelen szovjet részről jelen volt Gromiko külügyminiszter, Malinovszkij marsall, nemzetvédelmi Az Alekszandrov-együttes elbúcsúzott hazánktól Bohumír Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter a prágai Reprezentációs Ház helyiségeiben szombaton díszebédet adott a szovjet hadsereg Alekszandrov Dalés Táncegyüttesének tiszteletére. Bohumír Lomský hadseregtábornok, nemzetvédelmi minniszter meleg szavakkal köszönetet mondott az együttes tagjainak, hogy ismét felléptek hazánkban, ami jelentős mértékben hozzájárult a Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzetei barátságának elmélyítéséhez. B. A. Alekszandrov ezredes, a Szovjetunió nemzeti művésze válaszbeszédében hangsúlyozta, hogy az együttest Csehszlovákiában mindenütt szívből jövő, najgy rokonszenvvel fogadták. miniszter és Vinogradov, a Szovjetunió franciaországi nagykövete. Franciaország képviseletében pedig Debré miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és Dejean, Franciaország szovjetunióbeli nagykövete. A délutáni órákban Ny. Sz. Hruscsov Macmillan brit miniszterelnökkel is találkozott. A három nyugati nagyhatalom kormányfői röviddel délután Adenauerral különtanácskozásra jöttek össze. A három nyugati nagyhatalum kormányfői az esti órákban ismét megbeszélésre jöttek össze Adenauer részvétele nélkül, aki közben visszautazott Bonnba. A kormányfők értekezlete ma délelőtt 10 órakor kezdődik. A külföldi küldöttek körében nagy izgalmat keltett az a hír, hogy a Szovjetunióban vasárnap reggel gigantikus szputnyikot bocsátottak földkörüli pályájára. A küldöttek nagy érdeklődéssel vették tudomásul, hogy az űrhajó súlya háromszor akkora, mint a legnagyobb amerikai rakétáké. Magától értetődő, hogy az amerikai kémrepülőgép által előidézett botrány után az új, hatalmas szputnyik felbocsátása ismét arra figyelmezteti a nyugati hatalmakat, hogy véglegesen vessenek véget esztelen „erőpolitikájuknak". Rudolf Barák elvtárs választói körében (ČTK) — A Lomnica pri Tišnove-i választók szombat este örömmel üdvözölték a körükben megjelent Rudolf Barák elvtársat, a CSKP KB politikai irodájának tagját, miniszterelnökhelyettest, akit a nemzetgyűlés tagjává jelöltek. Rudolf Barák elvtárs a választóihoz intézett beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió béketörekvéseiben szívós harcot folytat mindazok ellen, akik ismét háború kirabbántására törekszenek. Beszéde további részében népgazdaságunk sikeres fejlődését ecsetelte és rámutatott arra, hogy a hegyvidéki EFSZekben, így tehát a Iomnicai szövetkezetben is nagy lehetőségek vannak a mezőgazdasági termelés fejlesztésére. A választők figyelmesen meghallgatták Barák elvtárs magyarázatát, amelyet az új, szocialista alkotmányunk tervezetéről adott elő, \