Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-16 / 135. szám, hétfő

Óriási szovjet űrhajó kering a Föld körül Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1960. május 16. hétfő 30 fillér XI. évfolyam, 155. szám Kezdődik a párizsi $ kormányfői értekezlet Párizsban ma ülnek össze első ízben a kormányfői értekezlet résztvevői: Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, Dwight Eisenhower ameri­kai elnök, Charles de Gaulle fran­cia elnök és Harold Macmillan brit miniszterelnök. Az egész világ né­pei ettől a régen várt legmaga­sabb színvonalú értekezlettől a vi­lágbéke megszilárdítását remélik. Antonín Novotný elvtárs felszaba­dulásunk 15. évfordulója alkalmá­ból mondott beszédében Cseh­szlovákia népének véleményét ön­tötte szavakba, amikor hangsú­lyozta, hogy a kormányfői érte­kezlet fontos lépést jelenthet elő­re, amennyiben a nyugati nagy­hatalmak képviselői éppen olyan jóakarattal látnak hozzá a tárgya­láshoz, mint a Szovjetunió, vagyis ha közösen megkeresik a leszere­lés végrehajtásának, a német bé­keszerződés megkötésének, Nyu­gat-Berlin kérdése megoldásának útját, hogy így tartósan biztosít­sák az ^emberiség számára a bé­két. Az értekezlet sikere ugyanis at­tól függ, vajon mindkét fél ko­molyan akar-e tárgyalni. A párizsi kormányfői értekezlet létrejötte a Szovjetunió követke­zetes békeszerető politikájának az eredménye. Ez a politika kifeje­zésre jutott Ny. Sz. Hruscsov elv­társnak az Egyesült Államokban és Franciaországban folytatott tár­gyalásai során, valamint a Szovjet­unió igyekezetében, amlynek célja a teljes és általános leszere­lés elérése s ugyancsak kife­jezésre jutott a Szovjetunió fegy­veres erőinek egyoldalú létszám­csökkentésében. A nyugati nagy­hatalmak azonban elsősorban azért ülnek le Párizsban a tárgyalóasz­talhoz, mert hallatlan mértékben megnövekedett a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazdasági és védelmi ereje, ami a szocialis­ta tábor javára billentette a nem­zetközi erőviszonyt s ezt a Nyu­gatnak feltétlenül számításba kell vennie. Ma már az Amerikai Egyesült Államok sem fenyege­tőzhetnek lépten-nyomon atomhá­borúval, mivel ez kiváltaná a vi­lág közvéleményének leghatáro­zottabb ellenállását, s mivel már a Nyugaton is számos politikai tényező meggyőződött az „erőpo­litika" kilátástalanságáról, a Szov­jetunióval folytatandó tárgyalások szükégességéről. Ezért mondhat­ta ki Hruscsov elvtárs azt a gon­dolatot, hogy a nyugati nagyhatal­maknak nem kevésbé érdeke a pá­rizsi értekezlet megtartása, mint a Szovjetuniónak. A nyugati államférfiak joggal tartanak attól, hogy országaik közvéleménye nagyon elítélően fogadná, ha erről az értekezletről üres kézzel térnének haza. Ezért már jóelőre kijelentették, hogy si­ker lesz az is, ha Párizsban meg­egyeznek egy újabb kormányfői értekezlet megtartásáról. Kétsé­ges, hogy ilyen eredménnyel ma ki lehetne-e elégíteni a világ köz­véleményét. Az a tény, hogy a párizsi érte­kezlet minden bizonnyal nem az utolsó, hanem inkább egy sor megnyitója, jó dolog ugyan, de nem jelenti azt, hogy a párizsi érte­kezletet valamilyen ötórai teának minősíthetjük. Mi valóban sike­resnek csak akkor fogjuk tartani, ha érezhetően hozzájárul a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez. Természetesen ez nem lesz könnyű feladat, mivel az utóbbi napokban és hetekben rosszabbodott a nem­zetközi helyzet. Ennek oka nemcsak az amerikai kémrepülőgép berepülése a Szov­jetunió területe fölé, hanem szá­mos további ehhez hasonló tett, amely arról tanúskodik, hogy a Nyugaton, főleg az USÄ-ban je­lentősen aktivizálódtak a nemzet­közi problémák megoldását gátló, a nemzetközi feszültség enyhítését nem kívánó és ez ellen küzdő erők. Ez megnyilvánult abban a szélsőségesen visszautasító állás­pontban is, amelyet a tízhatalmi genfi leszerelési értekezleten részt­vevő nyugati küldöttségek képvi­seltek az általános és teljes lesze­relésre vonatkozó szovjet javas­lattal szemben, továbbá az Észak­atlanti Tömb konstantinápolyi ülé­sének eredményében, Eisenhower bejelentésében, hogy felújítják a a földalatti nukleáris robbantáso­kat, a washingtoni kongresszus azon „javaslatában", hogy az ame­rikai küldöttség Párizsban terjesz­sze elő „a leigázott nemzetek kérdését" (ilyen címmel illetnek minket Li Szin Man, Menderes és a hozzájuk hasonló bábuk ameri­kai védelmezői), valamint más ak- ] ciókban, amelyek arról tanúskod­nak, hogy az USA kormánykörei nem csekély mértékben felelnek a nemzetközi helyzet rosszabbodásá­ért. Egyszóval most elsősorban a nyugati nagyhatalmaktól, főleg az USÁ-tól függ, hogy a párizsi ér­tekezleten jóakaratukról tegyenek tanúbizonyságot. Ez megkívánja, hogy a sürgető kérdések megoldá­sát reálisan mérlegeljék. Ez fő­leg a leszerelés kérdésére vonat­kozik. A szovjet tervezet a teljes és általános leszerelést javasolja, s ez a tárgyalás jó alapját képezi. Semmiképpen sem jelent reális lá­tásmódot az a tény, hogy az USA kormánya megkísérelte indokolni az amerikai kémrepülőgép provo­kációs berepülését a Szovjetunió területe fölé. S ez után az inci­dens után igazán nagyon furcsa dolog volna amerikai részről ér­velni az úgynevezett „nyílt ég", másszóval a szabad kémkedés ér­vényesítésének javaslatával. Ez az incidens továbbá újra kiemeli a jelenlegi nyugat-berlini helyzet tarthatatlanságát. Nyugat-Berlin ugyanis nem más, mint kémkedési bázis, ahonnan állandó provoká­ciók indulnak ki a Német Demok­ratikus Köztársaság ellen s Nyu­gat-Berlin a jelenlegi helyzet fenntartása mellett a jövőben be­tölthetné az új Szarajevó gyászos szerepét. A Szovjetunió több ízben és vi­lágosan kijelentette, hogy semmi­féle provokáció sem akadályozhat­ja meg a nemzetközi feszültség enyhítésére s a népek békés egy­más mellett élése megvalósítására irányuló politikája gyakorlásában. A szovjet képviselők ezt a célt tartják szem előtt a kormányfői értekezleten is. A mi népünk szív­ből kívánja, hogy igyekezetük tel­jes sikert arasson. Az ember világűrutazásának főpróbája A Szovjetunió sikeresen kilőtte tiJ. GIGANTIKUS ŰRHAJÓJÁT Az űrhajó súlya a rakéta utolsó foka nélkül: 4 tonna 540 kilogramm A két és fél tonnás leválasztható hermetikus kabin hasznos terhének <úlva majdnem másfél fonna * Moszkvai időszámítás szerint 6,11-kor Moszkva, 7,38-kor Párizs fölött repült az űrhajó Az űrhajó felbocsátásának hatalmas világvisszhangja Moszkva (TASZSZ,) — A Szovjetunióban a legutóbbi években tudományos kutatómunkát íolytatnak és kísérleti konstrukciós munkákat végeznek annak érdekében, hogy előkészítsék az ember világűrutazását. A Szovjetunió sikerei a nagy súlyú és nagy méretű mesterséges holdak építésében, és azoki a sikeres kísérletek, hogy hatalmas hordozórakéta néhány tonna súlyú mesterséges holdat vigyen fel előre meghatározott röppályára, lehetővé tették olyan űrhajó megszerkesztését és kipróbálását, amelyen az ember több évig utazhat a világűrben. A Szovjetunióban 1960. május 15-én űrhajót bocsátottak fel a Föld mesterséges holdjának röppályájára. Az űrhajót előre megállapított adatok alapján, a számításokkal összhangban csaknem köralakú röppályára lőtték fel a Föld felületétől mintegy 320 kilométernyi magas­ságba. Az űrhajó itt elvált a rakéta utolsó fokától. Az űrhajó, mely egyúttal a Föld mester- ( séges holdja, körforgása kezdeti gyorsaságának ideje 91 perc. Röppályája az egyenlítő síkja-* val 65 fokos szöget képez. Az űrhajó súlya a hordozó rakéta utolsó fokának súlya nélkül 4 tonna 540 kilogramm. Az űrhajóba hermetikus kabin van beépítve olyan teherrel, amely azonos egy ember és mindazon berendezés súlyával, melyek az ember jövőbeni űrutazásához szükségesek. Az űrha­jóban levő különféle eszközök az áramfeltöltő berendezésekkel 1477 kilogrammot nyomnak. Az űrhajó felbocsátásának az a célja, hogy tökéletesebben kidolgozhassák és felülvizsgál­hassák azt a rendszert, amely lehetővé tenné biztonságos röptét, és irányítását repülés köz-' ben, továbbá biztosítaná visszatérését a Földre és a benne utazó emberek számára elenged­hetetlenül szükséges feltételeket is. Az űrhajó felbocsátása megalapozta az olyan megbízható űrhajók szerkesztéséhez szükséges bonyolult munkát, amely biztossá teszi az ember világűr-* • utazását. Amikor az űrhajó által közölt szükséges adatokat Földünkön felveszik, elválasztják tőle a mintegy 2,5 tonna súlyú légmentesen elzárt kabint. Az első űrhajó hermetikus kabinjának Földünkre való visszatérését nem vették tervbe s a kabin, amikor a Föld közelébe jut, s ugyanúgy az űrhajó is, elég a Föld körüli atmoszféra sűrűbb rétegeiben. 1 Az űrhajóba Signál védjegyű rádióadó van szerelve, amely 19 995 megaherz rezgésszámon távirati és fonikus adásokra alkalmas. Az űrhajóba a Signál védjegyű adón kívül különleges rádióberendezések is vannak beépítve, amelyek adatokat közölnek valamennyi eszköz működéséről s mind az elemek, mind a röppá­lya pontos mérését is lehetővé teszik. A tudományos és mérőberendezéseket kémiai és nap­elemek töltik fel a szükséges energiával. Az űrhajó segítségével szerzett első adatok feldolgozása alapján megállapítást nyert, hogy műszerei zavartalanul működnek. A Földünkön levő megfigyelő-állomások rendszeresen figye­lemmel követik az űrhajó útját. Az űrhajó moszkvai időszámítás szerint 6,11 órakor Moszkva, 7,38-kor Párizs, 7,43-kor Le­ningrád és 10,36-kor New York fölött repült. Az űrhajó vizuális megfigyelése a vlagyivosztoki területen május 15-én, moszkvai időszá­mítás szerint 21,12 órakor lesz lehetséges, amikor is az űrhajó délkeleti irányban halad az ég­bolton. (Folytatás a 3. oldalon) kmn Ny. Sz. Hruscsov a szovjet űrhajó keltette benyomás légkörében találkozott Párizsban de Gaulle-lal és Macmillannal i Párizs (RP) - Vasárnap délelőtt Párizsba érkezett a kormányfők ér­tekezletének két utolsó résztvevője — Eisenhower és Macmillan is. Elő­ször röviddel fél 10 előtt az amerikai elnök érkezett meg az orlyi re­pülőtérre. Míg Ny. Sz. Hruscsov Párizsba érkezésére szombaton Fran­ciaország fővárosa lakosságának hatalmas tömege várakozott, Eisenho­wer megérkezése alkalmából az őt hivatalosan fogadó személyeken kívül senki sem tartózkodott a repülőtéren. A „nagy négy" csoportjá­nak utolsó tagjaként Macmillan brit miniszterelnök érkezett Párizsba. Az értekezlet résztvevői hivatalosan a délelőtti órákban léptek egymással érintkezésbe, amikor Ny. Sz. Hruscsov látogatást tett de Gaulle tá­bornoknál. Az összejövetelen szovjet részről jelen volt Gromiko külügyminiszter, Malinovszkij marsall, nemzetvédelmi Az Alekszandrov-együttes elbúcsúzott hazánktól Bohumír Lomský hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi miniszter a prá­gai Reprezentációs Ház helyiségei­ben szombaton díszebédet adott a szovjet hadsereg Alekszandrov Dal­és Táncegyüttesének tiszteletére. Bohumír Lomský hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi minniszter me­leg szavakkal köszönetet mondott az együttes tagjainak, hogy ismét fel­léptek hazánkban, ami jelentős mér­tékben hozzájárult a Csehszlovákia és a Szovjetunió nemzetei barátsá­gának elmélyítéséhez. B. A. Alek­szandrov ezredes, a Szovjetunió nemzeti művésze válaszbeszédében hangsúlyozta, hogy az együttest Csehszlovákiában mindenütt szívből jövő, najgy rokonszenvvel fogadták. miniszter és Vinogradov, a Szovjet­unió franciaországi nagykövete. Franciaország képviseletében pedig Debré miniszterelnök, Couve de Mur­ville külügyminiszter és Dejean, Franciaország szovjetunióbeli nagy­követe. A délutáni órákban Ny. Sz. Hruscsov Macmillan brit miniszter­elnökkel is találkozott. A három nyugati nagyhatalom kor­mányfői röviddel délután Aden­auerral különtanácskozásra jöttek össze. A három nyugati nagyhatalum kormányfői az esti órákban ismét megbeszélésre jöttek össze Aden­auer részvétele nélkül, aki közben visszautazott Bonnba. A kormányfők értekezlete ma délelőtt 10 órakor kezdődik. A külföldi küldöttek körében nagy izgalmat keltett az a hír, hogy a Szovjetunióban vasárnap reggel gi­gantikus szputnyikot bocsátottak földkörüli pályájára. A küldöttek nagy érdeklődéssel vették tudomá­sul, hogy az űrhajó súlya háromszor akkora, mint a legnagyobb amerikai rakétáké. Magától értetődő, hogy az amerikai kémrepülőgép által előidé­zett botrány után az új, hatalmas szputnyik felbocsátása ismét arra figyelmezteti a nyugati hatalmakat, hogy véglegesen vessenek véget esztelen „erőpolitikájuknak". Rudolf Barák elvtárs választói körében (ČTK) — A Lomnica pri Tišnove-i választók szombat este örömmel üd­vözölték a körükben megjelent Ru­dolf Barák elvtársat, a CSKP KB po­litikai irodájának tagját, miniszter­elnökhelyettest, akit a nemzetgyűlés tagjává jelöltek. Rudolf Barák elvtárs a választói­hoz intézett beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a Szovjetunió béketörekvé­seiben szívós harcot folytat mind­azok ellen, akik ismét háború kirab­bántására törekszenek. Beszéde további részében népgazdaságunk si­keres fejlődését ecsetelte és rámu­tatott arra, hogy a hegyvidéki EFSZ­ekben, így tehát a Iomnicai szövet­kezetben is nagy lehetőségek van­nak a mezőgazdasági termelés fej­lesztésére. A választők figyelmesen meghallgatták Barák elvtárs magya­rázatát, amelyet az új, szocialista alkotmányunk tervezetéről adott elő, \

Next

/
Oldalképek
Tartalom