Új Szó, 1960. május (13. évfolyam, 120-150.szám)

1960-05-15 / 134. szám, vasárnap

Tita a Csehszlovák Köztársaság alkotmánytervezetéről ^////////////////////////w/^^^ & m,/, Műor ságofc nyilvános gyűlésein és a választási gyű- | léseken vitatja meg szocialista alkotmányunk § S HAZANK DOLGOZÖ NÉPE megkezdte új szo cialista alkotmányunk tervezetének megvitatá­sát. Közöljük olvasóinkkal, hogy az alkotmányter­vezetről szóló hozzászólásaiknak, észrevételeik­nek és javaslataiknak helyet adunk lapunk ha­sábjain. Az új alkotmány szocialista államunk és egész társadalmunk alaptörvényévé válik. Az alkot­mány nemcsak kifejezi az életünkben bekövet­kezett mélységes gazdasági, politikai és szociá­lis változásokat, hanem megmutatja társadalmi fejlődésünk további útját is. E napokban ha­zánk egész dolgozó népe pártunk alapszerveze­teinek taggyűlésein, a CSKP járási és kerületi bizottságainak ülésein, a Nemzeti Front társa­dalmi szervezeteinek ülésein, a nemzeti bizott ­tervezetét. A mai naptól kezdve mi is közöljük a dolgo- $ zóknak az alkotmánytervezettel kapcsolatos ^ hozzászólásait. Ezzel is hozzá akarunk járulni ^ ahhoz, hogy minél több dolgozó kifejezésre jut- § tathassa nézetét és állásfoglalását mindazon kéri- | désekben és feladatokban, melyekről az alkot­mánytervezet szól. A dolgozók tevékeny rész- ^ vétele az alkotmánytervezetről folyó országos § vitában jelentősen hozzájárul a végleges alkot- ^ mánytervezet előkészítéséhez. \ A dolgozók észrevételeit és hozzászólásait ^ Rendszerünk demokratikus jellege A NEMZETI BIZOTTSÁGOK mun­kájáról nagyon sok szó esik a vá­korolják. A választott szervek mun- munkát fejtenek majd ki. fit múltban kájukban a lakosság állandó és tevé- a HNB albizottságai főleg a kezde­lasztások előtt. Egyetértéssel fogad- keny részvételére törekednek, be- ményező, tanácsadó szerepet töltöt­tük a CSKP Központi Bizottságának áprilisi határozatát a nemzeti bizott­ságok munkájáról. Az országos vitá­ban megtárgyaljuk az alkotmányter­vezetet, mely részletesen foglalkozik a nemzeti bizottságokkal, dolgozó népünk legnagyobb szervezetével. Az alkotmányjavaslatban ezen a téren is kifejezésre jut rendszerünk demokratikus jellege, mivel megha­tározza, hogy az államhatalmat és Igazgatást országunkban a nép által választott, a népnek felelős és a nép által visszahívható képviselők gya­vonják a dolgozókat az államigazga­tásba és felhasználják munkájukban választóik javaslatait. Lényegében eddig is ez volt a gya­korlat. A Topol'níkyi Helyi Nemzeti Bizottságban nagy igyekezetet fej­tettünk ki erre vonatkozólag. Helyes azonban, ha az új alkotmány rámutat arra, hogyan érhetjük el a lakosság szélesebbkörű részvételét a közügyek intézésében. Az albizottságok mun­kájára gondolok, amelyek az alkot­mányban lefektetett jogkörük alap­ján az eddiginél sokkal tevékenyebb Társadalmi használatban többet ad a föld szerkesztőségünk eljuttatja az országos vita | Dél-Csehország egyik büszkesége az 1945 után létesült píseki Jitex irányítására és a végleges ^ alkotmánytervezet ^ kötöttárugyár, mely sok dolgozónak nyújt nyugodt, biztos megélhetést. Ezért harcoltunk A MIKOR AZ ÜJ ALKOTMÁNYUNK fordultak a dolgozók a bírósághoz, tervezetének egyes pontjaival A bratislavai Dinamit-gyárban 1925 ismerkedtem, a burzsoá köztársa- óta dolgozom, de nem volt rá pél­ságbeli viszonyok jutottak eszembe, da, hogy munkás be tudta volna Az alkotmánytervezet egyes pont- bizonyítani annak idején a bírósá­jai harci programot jelentettek an- gon az igazát a munkaadójával szem­nak idején nekünk, kommunisták­nak. „.. .a munkához való jog elsőren­dű joga államunk minden egyes polgárának" —. mondja az alkot­mánytervezet. A masaryki demokrá­cia azonban ezt az igen fontos jo­got megvonta az emberektől. Magam is két évig munka nélkül voltam. Hajnali négy órától a Grössling ut­cai munkaközvetítő hivatal előtt áll­tam, ahol mindig nagy számban kí­nálkozott munkaerő. Ügy emlékszem rá, akár tegnap történt volna. Pedig már 36 éve lesz, hogy családommal fillér nél­kül voltunk. Ajándékvásárlásról szó L*™ *J yZT kí^ némervežeu a dolgozó nép hatal­máért, a lakosság egyforma jogai­ért, kulturálisabb életért, a véle­ménynyílványítás szabadságáért... Az ték be. A jövőben arra igyekszünk, hogy az egyes ágazatokban az ellen­őrző és végrehajtó szerepet is vé­gezzék. A kulturális ügyek albizottsága például elhatározhatná, hogy zene­kart létesítünk a községben. Ez régi vágya a falu lakosságának, de ed­dig csak javaslat maradt. Az albi­zottság erre vonatkozólag határoza­tot hozhat és a nemzeti bizottság, valamint a tömegszervezetek támo­gatásával ezt meg is valósíthatja. Az egészségügyi albizottság döntést hozhat, hogy a lakosság ne öntse a szennyvizet az utcára, vagy bele­szólhat a munkaképtelenné vált és elaggott dolgozók járadékának meg­határozásába A falufejlesztési bi­bén. Példa a cukorgyár esete is. Az üzem vezetősége eladta egy kartell­nak és kötelezte magát, hogy nem fog konkurrálni, lemond a cukorgyár­tásról. Az urak minden évben két millió koronát kaptak „becsület? szavukért". Hogy 700 ember munka nélkül maradt és nem tudta megke­resni a legszükségesebbre valót, aZ őket nem érdekelte. A KOMMUNISTA PÁRT volt az, mely védte és harcra ösztö­nözte a kizsákmányoltakat, a mun­kanélkülieket. A párt soraiban har­cot folytattunk azokért a vívmá­nyokért, melyeket lerögzít az alkot­Az alkotmánytervezetben azt ol­vashatjuk, hogy a közös gazládkodás céljával egyesített föld az EFSZ társadalmi használatában van. Szö­vetkezetünk tízéves fennállása alatt zottság nagyobb igyekezetet fejthetne sem, hiszen főzni se volt miből, ki a rendelkezésre álló pénzösz- Szerencsére lehullott az első hó. szegek minél gazdaságosabb felhasz- Hajnaltól késő estig néhány koro- 1I1TOJHJ 1 K„ Azonban szövetkezetünk dolgozói "álására. A mezőgazdasági altjízott- naért hánytam a havat a Dunánál. aIk ot m ántervez et bevezető nyilat, az ^aíko tm á ny t er veze t r ő 1 folytatott sá ? t, bb t =tne az u, tech- kozata. megemlékezik .erről a har­vitában nemcsak a javunkat szol- n° l 09' a Ilyesmj náhmk mä r £ em forduIha t gálo cikkelyekről beszelnek, hanem CSAK N£HÄ NY PROBLÉMÁT ve- elő. A munka igazságos díjazása al­ismerkednek az állammal és a társa- - • ... •«-• -•*-* vetkezetünk tizeves fennállasa alatt ismerkednek az állammal es a társa- tette m f el, melyeket az albizottsá- kotmányban lefektetett jog bebizonyosodott, hogy a föld hasz- dalommal szembeni kötelességeikkel go k segítségével a nemzeti bizottság Amikor arról olvastam hogy nálatának ilyen módja sokkal ered- is. Erről nem írok bővebben, mert könnyebben megoldhat. Az albizott- öregség esetén minden dolgozóval „A vu.uu.. világos az emberek előtt, hogy minél ságok mu nkája azonban többrétű, törődik rendszerünk eszembe ju­többet és minél gazdasagosabban Csa k tőlünk függ, hogy az alkot- tott az öreg Rehberg bácsi. A bra­termelunk, annal jobban elünk. mánytervezetben említett jogkört tislavai Dinamit-Nobel Gyárból har­FARKAS GYÖRGY, hogyan érvényesíthetjük a gyakor- mj nc évi mun káj a után kitették az a Zlatná na Ostrove-i EFSZ latban. utcára és még elismerő szót sem növénytermesztési csoportjának KUBÍK BELA, kapott útravalóul. De sok munkás vezetője. a topol'níkyi HNB titkára, jutott öregkorban koldűsbotra! Hiába ményesebb. Közös- gazdálkodással többet tudunk elérni, mintha nad­rágszíj parcellákon külön-külön gazdálkodunk. Bizonyíték erre az, hogy szövetkezetünk meggazdago­dott. Az állatállomány értéke 1 mil­lió 992 ezer korona, az épületek és gépi berendezések értéke megha­ladja az 5,5 millió koronát. Egyéni gazdálkodással nehezen tudnánk ilyen értéket összehozni és amellett rendesen élni. Az EFSZ jó megél­hetést biztosít a tagoknak. A mun­kaegység értéke 22 korona és 4,5 kg gabona. A szövetkezetben tavaly több mint 2 millió koronát és 20 va­gon gabonát osztottunk szét a le­dolgozott munkaegységek után. Szövetkezetünkben a jó gazdasá­gi eredményeket aligha értük volna el az állam hathatós támogatása nélkül. Ezért nagy jelentőségűnek tartjuk az alkotmányjavaslatnak azt a részét, amely leszögezi, hogy az állam sokoldalúan támogatja a föld­művesszövetkezetek fejlődését s a szövetkezeti parasztságnak a hala­dó tudomány és technika alapján hatékony segítséget nyújt a szo­cialista nagyüzemi termelés fejlesz­tésében. Az állam segítsége sok­oldalú. Kezdve a mezőgazdasági szakiskolák létesítésétől a mezőgaz cunkról: „Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja vezetésével immár nálunk is megvalósult az a társadalmi rendszer, amelyért munkásaink és többi dolgozóink nemzedékei küz­döttek, s amelyre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta példaképp tekintettek. A szocializ­mus győzelmet aratott hazánkban!" FRANTIŠEK KALIVODA, a Dimitrov-üzem dolgozója, Bratislava, f Az a polgártársunk, aki eddig A már többször hallotta, hogy a mi társadalmunkban az egyéni ér­dekek alá vannak rendelve a köz­érdeknek, s aki most az új al­kotmányunk tervezetének 18. cik­kelyében azt olvasta, hogy e tár­i sadalom „minden egyes tagjának T follnHóca óc árrlnl/ai nec/li-jtirrh-jn AZ EGYÉN ÉS A KÖZ ÉRDEKE Ä SZOCIALISTA TÁRSADALOMBAN nemegyszer tapasztaljuk —, hogy dasági munkálatok gépesítéséig, ez az egyének nem minden érdeke azo­mind része annak a nagy segítség- nos, s ugyanezt mondhatjuk a ná­nek. lünk még létező társadalmi osz­• •••••••••• tályokról és csoportokról is. S nem­, egyszer tapasztaljuk azt is, hogy • valamely egyéni érdek kárára van a közérdeknek, vagy hogy a köz­érdek megköveteli bizonyos egyéni érdek korlátozását vagy teljes mel­lőzését. Számtalan példával élhet­nénk, amelyek mintha ellentmon­danának az alkotmánytervezetben fejlődése és érdekei összhangban deknek. Kétségen kívüli, hogy a tethette meg, hogy felszámolta a tő- nek alárendelését a társadalmi ér­--- - - - társadalmi életben a döntő, meg- kés magántulajdont, amely a ki- dekeknek, a közérdeknek. Mert a határozó tényező a gazdasági ér- zsákmányoláson alapult s amely fel- dolgozó egyéni érdekei nem való­dekek, amelyek alapját képezik tétele a kizsákmányolásnak. A mun- sulhatnak meg e társadalmon kívül, minden társadalmi osztály politiká- kásosztály tehát kisajátította a ter- a szocialista társadalmi rendszer ló­jának, más osztályokhoz való vi- melőeszközöket, s ezeket az egész tezése és hozzájárulása nélkül, szonyának. Ezt legjobban az bizo- társadalom kezébe adta, társadalmi fgy tehát teljes az azonosság az nyitja, hogy aki uralja a gazdasá- tulajdonná változtatta át. Azáltal pe- egyéni és a köz , a társadalmi ér­got, azé a politikai hatalom is, s dig, hogy megszünteti a termelőesz- dekek között. Nincs köztük kibé­hogy annak alapján minden más ér- közök magántulajdonát, amely min- kíthetetlen ellentmondás, amilyen dekét is érvényesítheti, röviden den formájában végeredményben Volt a tőkés, kizsákmányoló rend­mondva: minden az övé. magva és megteremtője a kizsák­Most pedig térjünk rá a mi tár- mányolásnak, egyszer s mindenkorra sadalmunkra s az eddig elmondot- lehetetlenné teszi a kizsákmányol­tak után állapítsuk meg, mi is a son alapuló rendszer felújulását. helyzet az egyéni érdekek és a köz- Mármost, ha ebből levonjuk a kö • állnak az egész társadalom fej­f lódésével és érdekeivel", felteheti ^ a kérdést, mi tulajdonképpen az ^ igazság: az egyéni érdekek alá­rendeltsége, vagy pedig azonos­. sága a közérdekkel? Felteheti e • kérdést több szempontból is. Hiszen mindnyájan jól tudjuk, hogy társadalmunk nem csupa egy­forma egyénből tevődik össze, sőt azt is, hogy e társadalom osztály­szempontból sem egyöntetű. S eb­ből kifolyólag azt is tudjuk — mert szerben. S ha mégis bizonyos el­lentmondásra kerül sor a szocialista társadalomban az egyéni és a társa­dalmi érdekek között, ez az ellent­mondás csak ideiglenes és megold­érdek azonosságában, van-e ellent- vetkeztetéseket, világosan látjuk, ható a szocialista társadalmon be­mondás e kérdésben, s ha igen, hogy a munkásosztály történelmi milyen jellegű, nem forgatja-e ki küldetése nem csupán abban áll, az azonosságról szóló tézist, mint hogy saját magát szabadítsa fel, olyat, amely nem fele! meg a való- tehát küldetése nem korlátozódik ságnak, amely nem tükrözi helyesen csak saját magára, mint a történe­vissza a mi viszonyainkat, a mi lemben eddig uralomra jutó tár­mai életünket. sadalmi osztályok esetében. A mun­lül, s ami a legfontosabb: a ml társadalmi rendszerünkben nem lé­tezhet kibékíthetetlen ellentmondás a döntő, minden mást megelőző kér­désben. Ezért állapíthatja meg új alkot­1C41 LUlllVU L. UU^UUIU COC I.C UC11. rt JHUil— - 1 , , Nálunk - ugyanúgy mint a többi kásosztálynak, hogy felszabadíthassa ma ny" n k tervezete és a majd elfo­szocialista államban - a munkás- saját magát, szükségszerűen fel kell "° c í®[ lst a alkotmányunk osztály ragadta kezébe a hatalmat, szabadítania az összes dolgozót, az ^ hirdetheti az egész világ danának az alkotmánytervezetben A munkásosztálynak, mint volt ki- egész társadalmat. A munkásosztály , , 9y a csehszlovák allam, említett azonosságnak. De hagyjuk zsákmányolt osztálynak az a célja, érdekei, amint ezt a fentebb mon- a m®'y ne k megtestesítője a munkás­a példákat s világítsuk meg e prob lémát más szempontból. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell azt a különben közismert s más hogy megszüntesse a kizsákmányo- dottak, de mindenekelőtt az élet lást, amely elsősorban s a legne- világosan bizonyítanak, azonosak az hezebben őt sújtotta. Ám ha igazán egész emberi társadalom legsajá­el akarta érni ezt a célját, nem tabb érdekeivel, a társadalom min­dolgokban is érvényes elvet, hogy elégedhetett meg csupán a saját den dolgozó rétegének, a dolgozók nem tehetünk mindent egy kalap alá hogy érdek és érdek között na gyon nagy és döntő fontosságú kü­osztály vezette szervezett dolgozó nép, ma a szó legszorosabb értelmé­ben népi szervezet - szocialista ál­lam". Dolgozóink mindezt tudatosít­ják s ezen alapszik egész dolgozó népünk állandóan növekvő és szi­kizsákmányolásának megszüntetésé- társadalma minden tagjának döntő .. , . vei, hanem minden más dolgozó fontosságú érdekeivel. Ebből pedig , r. . al aP oko n létesült politikai-er­osztálynak, minden dolgozó ember- az következik, hogy társadalmunk JJ 0^? 1. e£ y sf 9 e- a" lme k legkezzelfog­yj vil "uyj v- -j uuuvu luiiwojuyu n. - ujumynun, uviyutv ni a — — "u t ixvyjr ICl-L OuUutlllUllľi 1 , - , , •* I 1 1 , , T . w lönbségek vannak. Csak magától ér- nek, az egész társadalom minden minden tagja, minden dolgozó a leq- nat0D D. e s legkonkrétabb bizonyítéka . . 1 ............ ... .. . . . . . 3 ** P7 Í17 nntllHaMc nrňfftnífÄr. At„4-,':-l. tetődő, hogy más csoportba tartoz­nak a gazdasági és politikai érde­tagjának kizsákmányolását is meg sajátabb érdekét szolgálja, ha min- az az öntU (j|atos erőfeszítés életünk, kellett szüntetnie, hogy a kizsákmá- den erejét, tudását latba veti a szo- s z° clallst a építésünk minden szaka­kek, mint mondjuk a sportérde- nyolásnak még a magja se marad- cialista társadalmi rendszer érde- sza n> amelyet szocialista társadal­jon hátra az új társadalmi rend- kében, ha tevékeny részt vesz e tár- mun k , ta9 J. ai k' f eJ te nek, hogy még szerben. A politikai hatalom meg- sadalmi rendszer létrehozásáért és 9 y° rsa b^, ute mben haladjunk mind szerzése még nem jelentette a ki- építéséért folyó mindennapi for- boldogabb - kommunista jövőnk kek ... S ha már eljutottunk idáig, azt is tisztáznunk kell, melyik érdek­csoport vagy érdek a döntő, melyik­zsákmányolás megszüntetését, en- radalmi küzdelemben. Ebből követ­A Žiar nad Hronom-i hatalmas alumi­nium-gyár dolgozóinak gyermekei modern, új iskolában tanulnak. nek van minden mást megelőző nek csupán szükségszerű, elenged- kezik az is, hogy minden dolgozó RABAY ZOLTÁN, fontossága, s milyen érdekek függ- hetetlen, döntő feltétele volt. Magát saját egyéni érdekeinek valóra vál- a z SZLKP Párttörténelmi Intézetének (ČTK felv.) vényei végeredményben a döntő ér- a kizsákmányolást csak úgy szün- tása követeli meg egyéni érdekei­munkatársa. ÜJ SZŐ 5 * 1960. máluí Jlfi, 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom