Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

A CSKP KB határozata a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítéséről, valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepük növeléséről A HELYI ES VÄROSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK A helyi és városi nemzeti bizottságok a járási nemzeti bizottságoknak felelősek a helyi termelés és a lakosságnak nyújtott szolgálatokat biztosító feladatok helyes kijelöléséért és teljesítéséért a városok és falvak területén a JNB terveiben és költségvetéseiben meghatározott feladatok keretében. Együttműködnek a JNB-vel hatáskörük területén létesített valamennyi vállalat és szervezet fejlesztésének összhangba hozásánál. A JNB által kijelölt irányelvek keretében a helyi és városi nemzeti bizottságok kidolgozzák a városok és falvak távlati fejlesztéséről szóló megfontolásokat, gazdaságuk fejlesztésének ötéves terveit és az évi költségvetéseket. Azok a helyi és városi nemzeti bizottságok, amelyek nagyobb számú szervezetet igazgatnak, kidolgozzák gazdaságuk fejlesztésének évi terveit is. A falvak és városok hosszú időre szóló fejlesztésére vonatkozó mérlegelésben meg kell oldani a falvak távlati fejlesztését, a városok és a falvak építését, a gazdaság fejlesztését, a mezőgazdasági termelés fellendítését, valamint a dolgozók kulturális életének javítását. A helyi és városi nemzeti bizottságok ötéves terveiben ki kell jelölni a városok és falvak hosszú időre szóló fejlesztésére vonatkozó mérlegelésekben foglalt célok megvalósításának feladatait, amely terveket a JNB jóváhagyott. A helyi és városi nemzeti bizottságok ötéves terveit a járási nemzeti bizottság által jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek alapján kell kidolgozni. A JNB gazdaságpolitikai irányelveit a helyi és városi nemzeti bizottságok önállóan dolgozzák ki az alárendelt szervezetek számára. A kidolgozott irányelvek szerint a helyi és városi nemzeti bizottságoknak alárendelt szervezetek kidolgozzák tervjavaslataikat. A helyi és városi nemzeti bizottságok azután kidolgozzák gazdaságuk fejlesztésének összefoglaló tervjavaslatát és azt a JNB elé terjesztik. Fokozni kell az ötéves terv szilárdítását; a nemzeti bizottságokat arra kell vezetni, hogy e szilárdításhoz elsősorban az ötéves tervek alapos kidolgozásával és következetes teljesítésével járuljanak hozzá. Ennek alapján továbbra is egyszerűsíteni kell az évi tervek és költségvetések összeállítását, főképpen a helyi nemzeti bizottságoknál. Á valamennyi fokú nemzeti bizottságoknak joguk lesz az évi költségvetésben a tervfeladatok teljesítése mellett a meghatározott feltételek betartásával fokozni a kiadásokat, hogyha egyúttal emelik bevételeiket is; önállóan fognak dönteni a pénzgazdálkodásból eredő felesleg felhasználásáról; egyúttal kötelesek lesznek gazdaságukban megteremteni az anyagi feltételeket a feleslegek felhasználására. Pótköltségvetéseket célszerű terjedelemben csupán a helyi és városi nemzeti bizottságok számára állíthatnak össze. A helyi és városi nemzeti bizottságok tervei biztosítják a kezelésükben lévő gazdaság komplex fejlesztését, és hatékonyan elősegítik a város és a vidék közötti különbség áthidalását. A helyi nemzeti bizottságoknak joguk lesz eszközeiket azon intézmények építésére összpontosítani, amelyek két vagy több község lakosságának fognak szolgálni. A helyi és városi nemzeti bizottságok tervei és költségvetései alapot fognak képezni politikai, gazdaságszervezési és kulturális-nevelő munkájukra. Ezért minden helyi és városi nemzeti bizottságnak saját ötéves terve és évi költségvetése lesz. Ez megkívánja, hogy a helyi és városi nemzeti bizottságok gazdaságában könnyen érthető és teljesen egyszerű tervezési és költségvetési módszert vezessünk be. A helyi és városi nemzeti bizottságok a terv és költségvetés teljesítésének folyamán a dolgozók széleskörű részvételét szervezi meg a tervfeladatok megoldására. A gazdasági és kulturális építés feladatai teljesítése eredményeinek elemzését a járási nemzeti bizottságok elé terjesztik. A gazdasági és kulturális építés irányítása valamennyi kérdésének megoldásánál szorosan együttműködnek a járási nemzeti bizottságokkal; emellett a legnagyobb mértékben felhasználják a JNB funkcionáriusainak és többi dolgozójának segítségét. A városi nemzeti bizottságok minden nagyobb községben, amelyeknek megfelelő számú alkalmazottjuk van, a JNB-hez hasonlóan megszervezik bizottságaik és apparátusuk szerveinek együttműködését a tervek és költségvetések javaslatainak kidolgozásában, valamint a gazdasági és kulturális építés feladatainak teljesítésével összefüggő problémák megoldásában. Azokban a kisebb és kisközségekben, ahol csupán a helyi nemzeti bizottság titkára szabadul fel, a helyi nemzeti bizottság tanácsára és bizottságaira nehezedik a nemzeti bizottság végrehajtó tevékenységének fő súlya. Ezek a helyi nemzeti bizottságok ezért a gazdasági és a kulturális építés irányításában felderülő feladataik teljesítésénél maximális mértékben fogják felhasználni az önkéntes dolgozók munkáját. Prága főváros nemzeti bizottsága és a prágai körzeti nemzeti bizottságok hatáskörének és felelősségének bővítését az említett elvek alapján kel! megoldani, tekintettel azon sajátosságokra, amelyek a főváros jellegéből és a prágai nemzeti bizottságok kétfokozatú rendszeréből erednek. A nemzeti bizottságok tevékenységének elvei A nemzeti bizottságok fokozott feladata körzeteik gazdasági és kulturális fejlesztésének irányításában és tervezésében új tartalmat ad a szocialista demokrácia fejlesztésének a nemzeti bizottságokban. A nemzeti bizottságokra közvetlen felelősség hárul az irányításuk alatt álló gazdasági és kulturális építés állapotáért, a körzet dolgozói anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítéséért. Ezért úgy kell dolgozniok, hogy a lakosság maximális részvétele mellett ne csak határozzanak a plénumokban, a tanácsokban és a bizottságokban valamennyi fontos kérdésről, hanem a nemzeti bizottságok tanácsainak, bizottságainak és képviselőinek útján egyúttal megszervezzék valamennyi feladat teljesítését és szakadatlanul tökéletesítsék az irányításuk alatt -álló valamennyi szerv és szervezet tevékenységét. A szocialista társadalom fejlesztésének szervezéséből eredő tapasztalatok azt mutatják, hogy irányítását, a párt vezetésével, a dolgozók részvételével, egyre több kollektív szerv valósítja meg. Ezt a tapasztalatot egyre következetesebben kell érvényesíteni a nemzeti bizottságok további tevékenységében. A nemzeti bizottságok szocialista demokratizmusának elmélyítése olyan intézkedések megvalósítását követeli meg, amelyek a nemzeti bizottságok szakosztályai dolgozói számának csökkentése mellett a nemzeti bizottság plénuma, tanácsa és bizottsága teljes mértékben megvalósítsa a megfelelő gazdasági és kulturális politikát a nemzeti bizottság körzetében. így kell elérni, hogy a dolgozók ezen szervezetekben és e szervezetek által a különböző aktívákban egyre nagyobb mértékben vegyenek részt a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok gazdasági és kulturális építésében és közvetlen vezetésében. Az állam új területi szervezésével, valamint a minden fokú nemzeti bizottságok hatáskörének és felelősségének további széleskörű fokozásával összhangban a nemzeti bizottságok tevékenységében olyan intézkedések megvalósítása válik szükségessé, amelyekkel fokozódik a nemzeti bizottságok választott szerveinek szerepe és a dolgozók aktív részvétele az ország gazdasági és kulturális építésében, a nemzeti bizottságok vállalatainak kulturális, egészségügyi és szociális intézményeinek irányításában. A párt Központi Bizottsága hangsúlyozza annak szükségességét, hogy következetesebben kell harcolni a bürokratikus munkamódszerek maradványai ellen, amelyekkel a nemzeti bizottságoknál még sokszor találkozunk. Mindenütt érvényesíteni kell olyan szervezési és nevelési munkamódszert, hogy az megfeleljen a nemzeti bizottságok új helyzetének, feladatának, tevékenységük új feltételeinek. Ezért minden lehetőséget teljes mértékben ki kell használni, hogy a nemzeti bizottságok, mint a dolgozók tömegszervezetei kibontakoztassák a bevált eddiai formákat és úi formákat teremtsenek, amelyekben a dolgozók közvetlenül részt vesznek a gazdaság és a kultúra irányításában, valamint a szocialista építés befejezése feladatainak teljesítésében. Mint a nemzeti bizottságok tevékenységének legfontosabb elvét, azt kell kimondani, hogy a nemzeti bizottságoknak és szerveiknek minden munkájukat a dolgozók legszélesebbkörű részvételével és ellenőrzésével kell végezniök. A nemzeti bizottságok építésében szükséges intézkedések következetesen erednek a demokratikus centralizmusnak, mint a szocialista állami szervek építésének és tevékenységének elvéből. Ezen elv elmélyítése az új feltételek közöt ezáltal biztosítja a központi irányítás fokozott tevékenységét, hogy a helyi szervek és dolgozó tömegek maximális kezdeményezésére és aktivitására kell támaszkodni az országos terv feladatainak teljesítésénél, a helyi szervek és tartalékok mozgósításánál, a dolgozók szükségleteinek egyre jobb kielégítésénél. Emellett minden állami szerv fő feladata a párt vezetésével az országos terv és költségvetés feltétlen betartásának szigorú elenőrzése a dolgozók szervezeteivel, főképpen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal és a CSISZ-szel együtt, továbbá a dolgozók széles tömege harcának megszervezése a terv és költségvetés feladatainak teljesítésére és túlszárnyalására, ami döntő eszköz az országos és helyi szükségletek biztosítására. A nemzeti bizottságok szerepének fokozása a gazdasági és kulturális építésben megköveteli a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveivel és szervezeteivel való együttműködésnek bővítését. A nemzeti bizottságok szervei a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveivel és szervezeteivel szorosan fognak együttműködni a terv teljesítése kérdésének megoldásánál, a szocialista munkaverseny szervezésénél, a munkaverseny eredményeinek értékelésénél, valamint a munkacsoportok és egyes dolgozók kitüntetésénél. A Foradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerveinek és szervezeteinek részvételével a nemzeti bizottságok biztosítani fogják a munkaerők toborzását és elhelyezését, a dolgozó serdülő ifjúság nevelését, az egészségügyi és kulturális intézmények tevékenységét, a lakásépítkezést és a lakások kiutalását, valamint a dolgozók más szükségleteit. Teljes mértékben érvényesíteni kell a nemzeti bizottságok plénumainak döntő szerepét (Folytatás a 7. oldalról) valamint a központilag irányított üzemekkel és a területükön működő vállalatokkal. — A lakosság számának fejlődéséről, helyzetéről és összetételéről végzett elemzések alapján biztosítják területükön a gazdaság számára szükséges dolgozók számát, a munkahelyek kihasználását a serdülő ifjúság elhelyezésére; a szakképzett káderek nevelésére irányuló javaslatokat a kerületi nemzeti bizottság elé terjesztik; biztosítják a munkaerők járások közötti és kerületek közötti átcsoportosítását, gondoskodnak az asszonyok és a csökkent munkaképességű személyek fog -. lalkoztatásának fokozásáról, a mezőgazdasági dolgozók átlagos életkorának javításáról és irányítják a mezőgazdasági dolgozók szabaddá tételét más ágazatok számára. Véleményüket nyilvánítják a termelés beszüntetésére vagy lényeges korlátozására irányuló javaslatok tekintetében a központi szervek által irányított üzemekben is azokban az esetekben, ha a foglalkoztatottság csökkentésére kerülne sor. Véleményüket nyilvánítják a munkások számának emelésére irányuló követelések tekintetében a minisztériumok által irányított vállalatokra és üzemekre, vonatkozóan, tekintettel a járás lehetőségeire. < — Véleményüket nyilvánítják minden beruházási feladat kérdésében, főképpen a járásban való elhelyezés, a területi-technikai megoldás és az igények biztosítása szempontjából a JNB, a helyi vagy a városi nemzeti bizottságok által irányított gazdaságokban. — Felelősek a városok és falvak területi terveinek helyes kidolgozásáért és a helyi, valamint a városi nemzeti bizottságokkal együttműködve valamennyi szervezetnek kijelölik az üzemi és építkezési területet. A gazdasági szervezeteknek közös eljárást javasolnak a többi beruházónak szolgáló intézmény építésében; összhangba hozzák valamennyi kulturális, egészségügyi, szociális, testnevelési és rekreációs intézmény építését és létesítését a járásban. — Biztosítják a járás gazdálkodásának szükségletét az automobil forgalom terén és együttműködnek a vasúti és közúti közelekedés összhangba hozásánál. — Összhangba hozzák a vízgazdálkodási intézményeket a járásban és biztosítják a célszerű vízgazdálkodást, a folyóvizek tisztántartását. — Célszerűen helyezik el az irányításuk alatt álló gazdaságokat, főleg az iskolaügyi, egészségügyi, szociális és kulturális intézményeket, a kereskedelmi egységeket és a kommunális szolgálatok üzemrészlegeit, mégpedig az egész gazdaság fejlesztésével összhangban az egész járás területén; a lakás és egyéb építkezést a kedvező feltételekkel rendelkező községekbe helyezik és eképpen oldják meg az egymásra utalt községek csoportjainak szükségleteit; ezirányban a helyi nemzeti bizottságokat az anyagi és pénzügyi eszközök célszerű felhasználására vezetik. A lakosság életszínvonalának növelésére szükséges feladatok helyes kijelölése céljából elemzik elsősorban a lakosság bevételeit és kiadásait a társadalom nem termelő szükségleteit stb. Feladataik teljesítésében szorosan együttműködnek a hatáskörük területén létesített kutató intézetekkel. A járási nemzeti bizottságok a tervek és költségvetések összeállításában szorosan együttműködnek a kerületi nemzeti bizottságokkal; ezen együttműködés fő szervezői a JNB tanácsai. A lehető legnagyobb mértékben felhasználják a kerületi nemzeti bizottságok szakosztályainak segítségét a tervfeladatok kidolgozásában. Az alapvető kérdések megtárgyalására meghívják a kerületi nemzeti bizottságok funkcionáriusait a JNB üléseire, a JNB tanácsainak és bizottságainak üléseire és szakosztályukat arra vezetik, hogy a kerületi nemzeti bizottságok szakosztályaival folyamatos munkakacsolatokat tartsanak fenn. kezdeményezően teljesítsék vagy szervezzék a kerületi nemzeti bizottságok szakosztályai által kijelölt irányelvek és feladatok teljesítését. A tervbizottság a pénzügyi bizottság és a többi bizottságok, valamint a szakosztályok feladatait a terv és a költségvetés kidolgozásánál és teljesítésénél a JNB a kerületi nemzeti bizottságokhoz hasonlóan jelöli ki. ÜJ SZÖ 8 * 1960. április 14. A nemzeti bizottságok fokozott feladata és felelőssége gazdaságunk és kultúránk további fejlesztéséért szükségképp megköveteli a valamennyi fokú nemzeti bizottság plénumai munkájának fokozását. A nemzeti bizottságok plénuma, mint a dolgozók választott képviselőinek testülete, döntő tényező a gazdaság és kultúra terve teljesítésének kidolgozásánál és szervezésénél a nemzeti bizottság körzetében. A plénumok üléseit nem szabad a nemzeti bizottságok apparátusa által kidolgozott intézkedések formális és ünnepélyes jóváhagyására szűkíteni, hanem azokat a kerület, járás, város, vagy község gazdasági és kulturális élete időszerű kérdéseinek tárgyilagos megvitatására és megoldására kell összehívni. A KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁG PLÉNUMÁNAK HATÁSKÖRÉBE TARTOZIK MAJD FŐKÉPPEN: — Az igazgatásuk alatt álló gazdaságok hosszú időre szóló, ötéves és évi terveinek és költségvetéseinek összeállítása és jóváhagyása, — a párt és a kormány határozataiból a nemzeti bizottságokra háruló elvi feladatoknak kidolgozása és biztosítása, — a gazdaság komplex fejlesztésének irányításával és tervezésével összefüggő kérdések megoldása a kerület területén, — tervfeladatok biztosítása elvi kérdéseinek megoldása a nemzeti bizottságok által igazgatott egyes gazdasági és kulturális ágazatokban, — a gazdálkodás évi komplex elemzéseinek megtárgyalása és jóváhagyása, — a kerületi nemzeti bizottságok bizottságainak, tanácsainak, a JNB gazdasági és kulturális tevékenységének értékelése és irányítása, valamint szervező- és nevelőmunkájuk színvonalának emelése. A JNB PLÉNUMÄNAK FOGLALKOZNIA KELL FŐKÉPP: — a járás gazdasága fejlesztésének tervével és a járási költségvetéssel, — a gazdaság komplex fejlesztésével összefüggő elvi kérdésekkel a járás területén, — a járásban az egyes nemzeti bizottságok irányította gazdasági és kulturális szakaszok fejlesztésének elvi kérdéseivel, elsősorban a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, a mezőgazdasági termékek felvásárlása tervének teljesítésével és a kulturális fejlesztés kérdéseivel, — a gazdálkodás évi komplex elemzéseinek megtárgyalásával és jóváhagyásával, — az egyes helyi nemzeti bizottságok gazdasági, kulturális-nevelői tevékenységének irányításával és tömegszervező munkájuk színvonalának emelésével. A HELYI VAGY VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁG PLÉNUMÄNAK FOGLALKOZNIA KELL FŐKÉPP: — a tervek és költségvetés összeállításával és jóváhagyásával, — a község gazdasági és kulturális fejlesztése valamennyi fontos kérdésének megtárgyalásával és megoldásával, elsősorban azonban ama fontos intézkedések megoldásával, amelyek a mezőgazdasági termelés fokozására, a talaj termékenynyé tételére, a termelési és felvásárlási feladatok teljesítésére irányulnak a községben, — a kulturális, nevelő, iskolai, egészségügyi és más tevékenység kérdéseinek megoldásával a községben, amelyek a dolgozóknak nyújtott szolgálatokra vonatkoznak, — a gazdálkodás étfi komplex elemzéseinek megtárgyalásával és jóváhagyásával, — a lakosság önsegélyző munkájának megszervezésével, amely a község szépítésére vagy a lakosság jólétét előmozdító létésítmények építésére irányul. Mindez megköveteli a nemzeti bizottságok plénumai tevékenységének fejlesztését olyképpen, hogy valamennyi gazdasági és kulturális feladat érvényesítésénél, a tervek és határozatok kidolgozásánál és teljesítésénél maximálisan érvényesüljenek a nemzeti bizottságok széles kapcsolatainak lehetőségei a vállalatok, az EFSZ-ek, a kulturális és más intézmények dolgozóival karöltve. A fontos kérdések megoldásánál be kell tartani azt az elvet, hogy az intézkedések javaslatait alaposan meg kell tárgyalni a dolgozókkal. A dolgozókkal való állandó szoros kapcsolatot teljes mértékben ki kell használni a dolgozók tapasztalatainak érvényesítésére a nemzeti bizottságok tevékenységében, valamint a dolgozók vezetéséhez, serkentéséhez, aktivitásuk és kezdeményezésük felkeltéséhez, valamennyi helyi lehetőség, forás és tartalék feltárásához és kihasználásához. Rendszeresen növelni és fejleszteni kell a nemzeti bizottságok plénumainak aktív szerepét, munkájukból ki kell küszöbölni a kérdések formális megtárgyalásának maradványait, támogatni kell a bírálat és önbírálat kibontakozását. Az állami tervfeladatok biztosítása és a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek egyre jobb kielégítése érdekében teljes mértékben ki kell használni a bővített jogkört és felelősséget. A fontos és elvi kérdések megoldására össze kell hívni a nemzeti bizottságok plenáris üléseit, éspedig a KNB-k plénumait négyszer,a JŇB-k és a VNB-k plénumait hatszor, a HNB-k plénumait pedig nyolcszor évente. Meg kell erősíteni a nemzeti bizottságnak, mint dolgozó intézménynek jellegét azzal, hogy a nemzeti bizottság képviselői tevékenységet fejtenek ki az albizottságokban és ezek keretében részt vesznek a nemzeti bizottságok feladatainak megszervezésében és teljesítésében. Fontos intézkedésnek tekintendő a HNB-k megerősítése politikailag és szakmailag fejlett titkárokkal, akiknek elsőrendű feladata a HNB-k sokoldalú támogatása a szervező és nevelőmunka kibontakoztatásában. A nemzeti bizottságok plénumai, albizottságai, tanácsai és képviselői (Folytatás a 9. oldalon) «