Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

A CSK

P KB határozata a nemzeti bizottságo^qgkwéiiek

Lcyj^őss

égénck bővítéséről, valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepük növeléséről (Folytatás a 6. oldalról) kai és az illetékes minisztériumokkal szoros együttműködésben kidolgozza a távlati és ötéves tervek összeállítása irányelveinek tervezetét, valamint az évi tervek összeállítására irányuló kormányintézkedések javaslatait s azokat a kormány elé terjeszti; b) segítséget nyűjt a nemzeti bizottságoknak gazdasági-fejlesztési tervjavaslatok kidolgozásában, főleg azon kérdések megoldásában, amelyek a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság fejlesztésének és a kerület területén levő többi gazdasági ágazat "fejlesztésének feltétlenül szükséges összhangjáról godoskodnak. A minisztériumok részvételével a KNB megbízott funkcionáriusaival megtárgyalja az egyes kerületi nemzeti bizottságok tervjavaslatait, megtárgyalásuk után kidolgozza és a kormány elé terjeszti — mint az állami terv szerves részét — a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság fejlesztésének egyetemes tervjavaslatát az egyes kerületek szerint; c) a távlati és az ötéves tervek javaslatainak kidolgozása során a kerületi nemzeti bizottságokkal a feltétlenül szükséges méretekben megtárgyalja az egyes kerületek területén levő gazdasági ágazatok komplex fejlesztésének kérdéseit és azok teljesítésének biztosítását, a kerületi nemzeti bizottságok vezető funkcionáriusait tájékoztatja az egész népgazdaság fejlesztésének fő problémáiról és megtárgyalja velük a kerületek komplex fejlesztésével összefüggő feladatok megvalósításával kapcsolatos alapvető problémákat; d) a terv teljesítése folyamán megoldja azokat a fontos feladatokat, amelyek a nemzeti bizottságok által irányított gazdasági és kulturális felépítés arányos fejlesztésére irányulnak, megtárgyalja a nemzeti bizottságok gazdasága fejlesztésének összefoglaló elemzéseit és egyes elvi problémáit s a legfontosabb problémák megoldására tett javaslatokat a kormány elé terjeszti, a tervteljesítés ellenőrzésében részt vett valamennyi szerv együttműködését úgy szervezi meg, hogy a problémák többségét közvetlenül a kerületekben oldják meg. A P é z ü g y m i n i s z t é r i u m A Pénzügyminisztérium szerepe a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság pénzügyi szervezésében néhány olyan feladattal bővül, amelyeket eddig a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdálkodás tervezését illetően, a minisztériumok teljesítettek. A Pénzügyminisztérium elsősorban; a) segítséget nyújt a nemzeti bizottságoknak a pénzügyi tervjavaslatok kidolgozásában és figyelemmel kíséri, hogy a nemzeti bizottságok hogyan tartják be a kormány által kitűzött irányelvek pénzügyi részét, b) a kerületi nemzeti bizottságok megbízott funkcionáriusaival megtárgyalja a nemzeti bizottságok évi költségvetési javaslatait s azokat az egyes kerületek alapján a kormány elé terjeszti, c) a terv és a költségvetés teljesítése folyamán segítséget nyújt a feladatok teljesítésében a nemzeti bizottságok pénzügyi tervei és pénzügyi gazdálkodása teljesítésének rendszeres gazdasági ellenőrzése, alapján; egybehangolja, módszeresen irányítja, valamint az Állami Tervbizottsággal és az illetékes minisztériumokkal együtt megszervezi a gazdálkodás komplex elemzéseit. Az ágazati minisztériumok A minisztériumok hatáskörét a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdasági és kulturális ágazatok irányításában úgy kell megállapítani, hogy a KNB-kel szoros együttműködésben kidolgozzák ágazatuk fejlesztésének alapvető problémáit. Irányítják és megszervezik az alapvető kérdések feldolgozásának munkálatait, szorosan együttműködve a nemzeti bizottságok dolgozóival, a tudományos és gyakorlati szakemberekkel. A kormánynak felelősek azért, hogy saját intézkedéseikben és egész irányítómunkájukban az ágazat optimális fejlődésének milyen feltételei alakulnak ki az illető ágazat fejlesztésére fordított eszközök keretében. A minisztériumok emellett főként a következő feladatokat teljesítik: a) részt vesznek a tervjavaslatok kidolgozásában közvetlenül az egyes kerületekben és a kerületi nemzeti bizottságokkal együtt oldják meg az ágazat távlati fejlesztése koncepciójával kapcsolatos problémákat; b) ágazataikban figyelemmel kísérik az ötéves tervek, valamint az évi tervek és költségvetések teljesítését és a kerületi nemzeti bizottságok illetékes osztályvezetőivel megtárgyalják a tervteljesítés fogyatékosságait, valamint a fő hibák kiküszöbölésére irányuló intézkedéseket. Javaslataik nem teljesítése esetén a fogyatékosságokra és hibákra felhívják a kerületi nemzeti bizottság tanácsának figyelmét; c) a működési körükbe tartozó ágazatok szakszerű irányításának magas színvonalára törekszenek; érvényesítik a tudomány és a technika legújabb ismereteit, megismertetik őket a nemzeti bizottságokkal, azok állandó bizottságaival és tevékeny segítséget nyújtanak nekik a nemzeti bizottságok aiá rendelt szervezetek tevékenységében a legújabb tudományos és technikai ismeretek bevezetése terén; d) szüntelenül tökéletesítik irányító tevékenységük módszereit és azt ágazataik problémáinak konkrét ismerete alapján valósítják meg; a normák megállapítását és az ellenőrzést az ágazatokban a nemzeti bizottságokkal szoros együttműködésben végzik és megtanácskozzák velük az előkészített előírások javaslatait. Az előírások végrehajtását a kerületi nemzeti bizottságok illetékes ügyosztályai útján biztosítják, felülvizsgálják és értékelik valamennyi intézkedésük hatékonyságát és társadalmi horderejét és rugalmasan megoldják a problémákat; e) a nemzeti bizottságok gazdaságában termelt termékek értékesítését a szükséges mértékben egybehangolják, főként a szállítások időbeli elrendezése, valamint a választékok szempontjából gondoskodnak az egyes kerületek közötti átcsoportosításokról és a külkereskedelmi szállítmányokról. * * * A nemzeti bizottságoknak a minisztériumok által irányított gazdaság és az egyes kerületek helyileg irányított gazdasága fejlesztésének egybehangolásában betöltött új feladata érdekében a minisztériumok szerepét az általuk közvetlenül irányított termelési gazdasági egységek kérdéseiben a következőképp határozzák meg: a) a népgazdaságfejlesztési távlati és ötéves tervek irányelveinek előkészítése során együttműködnek az Állami Tervbizottsággal és a nemzeti bizottságokkal ágazataik fő feladatainak megállapítása terén az egyes kerületekben; b) a kormány által jóváhagyott irányelvek alapján kidolgozzák tervjavaslataikat a feladatok területi felosztása szempontjából is, a kerületi nemzeti bizottságokkal felelősen megtárgyalják tervjavaslataikat a a kerületek általános fejlesztésének megítélése és biztosítása szempontjából fontos mutatókban; c) a kerületi nemzeti bizottságoknak megadják a szükséges alapadatokat és gondoskodnak róla, hogy a minisztériumok által irányított vállalatok. és üzemek szorosan együttműködjenek a kerületi nemzeti bizottságokkal és a járási nemzeti bizottságokkal, esetleg a városi nemzeti bizottságokkal és a helyi nemzeti bizottságokkal és megadják nekik a szükséges alapadatokat. * * * Ezeket az általános érvényű alapelveket az egyes ágazatok konkrét feltételei alapján kell érvényesíteni. A nemzeti bizottságok színvonalán az irányító tevékenységet a következőképp kell megszervezni; A KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁGOK A kerületi nemzeti bizottságok felelősséggel tartoznak a kormánynak a nemzeti bizottságok által irányított gazdasági és kulturális építés feladatainak helyes meghatározásáért, az állami terv keretében e feladatok egyenletes teljesítéséért és a népgazdaság valamennyi ága fejlesztésének egybehangolásáért. A nemzeti bizottságok gazdasága túlnyomó részének közvetlen irányítása a JNB-kre, a HNB-kre és a városi nemzeti bizottságokra helyeződik át, míg a kerületi nemzeti bizottságok a kormány közvetlen irányításával területük gazdasági és kulturális fejlődése alapvető kérdéseinek megoldására összpontosíthatják figyelmüket. A KNB-k fő feladata elősegíteni az országos feladatok teljesítését a kerület területén, megszervezni a kerület valamennyi forrásának és tartalékának kihasználását, a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság helyes felosztását, a központi szerveknek kezdeményezően javasolni a kerület fejlesztési problémáinak megoldását. Ezáltal kel! biztosítaniuk az állami feladatok teljesítését, valamint a kerület gazdasági és kulturális színvonalának komplex fejlesztését. A kerületi nemzeti bizottságok az új feltételek között a kerület területén levő gazdasági és kulturális fejlesztés irányítását és tervezését úgy valósítják meg, hogy a) együttműködnek az Állami Tervbizottsággal és a többi központi szervvel a távlati és az ötéves tervek összeállítására kiadott irányelvek javaslatainak, valamint az évi tervek és költségvetések összeállítására irányuló kormányintézkedések javaslatainak kidolgozásában, b) a kormány által jóváhagyott irányelvek és intézkedések alapján meghatározzák a távlati, az ötéves tervet, valamint a kerületek évi terveit és költségvetései javaslatai kidolgozásának gazdasági-politikai irányelveit. c) irányítják az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságokban és szervezeteikben a tervek és költségvetések kidolgozását és emellett minden téren segítséget nyújtanak, kidolgozzák a nemzeti bizottságok által irányított egyetemes tervek és költségvetések javaslatait a kerületekben és azokat a kormány, valamint az Állami Tervbizottság elé terjesztik, a tervjavaslatok megfelelő részeit benyújtják a minisztériumoknak is, a Pénzügyminisztériumhoz elsősorban az évi költségvetési javaslatokat terjesztik; d) az állami tervben meghatározott feladatok, eszközök és munkaerőlétszám keretében terveikben meghatározzák az egyes járási nemzeti bizottságok és szervezeteik alapvető feladatait, szközeik térfogatát és dolgozóik létszámát egyetemesen az általuk irányított egyéb gazdaság számára, valamint azon ágazatokra is, amelyek feladatait eddig a minisztérium vagy a KNB határozta meg. A feltétlenül szükséges mértékben állapítják meg valamennyi vagy néhány JNB számára eszközeik terjedelmét, esetleg dolgozóik létszámát, külön-külön az egyes ágazatok vagy azok részei számára; e) a kormány, az Állami Tervbizottság és az illetékes minisztériumok elé terjesztik a tervek és költségvetések teljesítésének eredményeit, gondoskodnak róla, hogy a tervteljesítés problémáit elsősorban közvetlenül a kerületekben, járásokban és a helységekben oldják meg; az Állami Tervbizottsággal, esetleg a Pénzügyminisztériummal megtárgyalják ama eszközök terjedelmének és a dolgozók létszámának szükséges átcsoportosításait, amelyeket az állami terv az egyes KNB-knek külön-külön állapít meg az egyes ágazatok vagy azok részei számára. A kerületi nemzeti bizottságok saját szakaszukon a komplex gazdasági és kulturális fejlesztés irányítása és tervezése során: — a kormány által jóváhagyott irányelvek alapján szoros együttműködésben az Állami Tervbizottsággal és az illetékes minisztériumokkal kidolgozzák az egész gazdaság fejlesztésének távlati és ötéves tervjavaslatait a kerület területére vonatko! zóan. Ezek a javaslatok a kerületek ' általános fejlődését jellemző mutatókban magukban foglalják a termelőerők fejlesztése és elosztása terén, a kerület lakossága életszínvonalának emelése terén levő feladatokat, a lakosság számának és összetételének fejlődését mutató áttekintést stb; — Elsődlegesen gondoskodnak a) azon feladatok teljesítéséről, amelyeket a terv más kerületekkel szemben állapít meg, elsősorban a munkaerők, építkezési kapacitások, építőanyagok, élelmiszerek és egyéb termékek átcsoportosításáról az egyes kerületek között; b) - a népgazdaság fejlesztése fő feladatainak teljesítéséről a kerület területén, főként a munkaerők, az építészeti termelés kapacitása, a lakásépítés, a közlekedés, a vízellátás stb. terén; — a kerületek és járások természeti és gazdasági feltételeinek elemzése alapján javasolják a területükben levő valamennyi gazdasági ágazat fejlesztése konkrét kérdéseinek megoldását, amennyiben a minisztériumok által irányított gazdaságról van szó, javaslataikat az Állami Tervbizottság, a minisztériumok és termelési gazdasági egységek elé terjesztik, amelyek azokat a nemzeti bizottságokkal megtárgyalják és a helyes és megvalósítható javaslatokat végrehajtják;' — mérlegelik a munkaerőforrásokat és szükségleteket s a minisztériumok által irányított vállalatokkal megtárgyalják a munkaerőszükségletet és ellenőrzik, hogyan gazdálkodnak a vállalatok a munkaerőkkel, gondoskodnak az utánpótlás és a szakiskolát végzettek helyes elhelyezéséről; — kidolgozzák a lakosság pénzbevételének és kiadásának mérlegét, a járási nemzeti bizottságok és szervezeteik feladatává teszik a mérlegek egyensúlyát biztosító intézkedéseket s a minisztériumoknak, valamint a többi központi szervnek hasonló intézkedéseket javasolnak az e szervek által irányított ágazatok számára; — minden központilag végzett és decentralizált beruházási építkezést annak célszerűsége, elosztása időbeli és területi folyamatossága, az aránytalanul sok épülőfélben levő építkezés csökkentése és az eszközök összpontosítása szempontjából ítélnek meg; — a távlati és ötéves tervek összeállításánál a beruházók szükségleteivel összhangban irányítják és az évi tervekben pontosan meghatározzák az építőanyag-termelés fejlődését, valamint az építkezési munkák kapacitásának fejlődését. Emellett a kerület területén működő építkezési szervezetek kapacitásának ismeretéből indulnak ki s a kerület gazdasági és kulturális fejlesztése beruházási szükségleteinek ismeretében gondoskodnak a fogyasztók és szállítók közötti hosszú tartamú kapcsolatok megszilárdításáról; — beleegyezésüket adják a decentralizált beruházási építkezéseknek a minisztériumok által irányított építkezési szervezetek terveibe való beiktatásához és állást foglalnak hozzá, emellett a kerület gazdaságának ismerete alapján intézkedéseket javasolnak a termelési gazdasági egységeknek, a minisztériumoknak és az Állami Tervbizottságnak a kapacitások jobb kihasználása érdekében; — megszervezik a több szervezetet szolgáló fő alapok közös beruházási építkezéseit és döntenek a részt vevő szervezetek beruházási szerepéről és részvételéről a beruházási költségekben azokban az esetekben, ha nem jön megegyezés létre a JNB színvonalán; — gondoskodnak valamennyi kulturális, szociális, egészségügyi, testnevelési, üdültetési és közlekedési berendezés építésének és létesítésének egybehangolásáról; — Megvizsgálják a vállalatok közötti fogyasztói - szállítói kapcsolatok fejlődését a kerületen belül és a többi kerülethez viszonyítva, főként a termelés és kereskedelem közötti kapcsolatokat és megvalósítják a szükséges intézkedéseket, vagy javasolják azokat a minisztériumoknak, III. a kormánynak. — megvizsgálják a nyersanyagok és termékek útját abból a szempontból, hogy a termelés a legnagyobb mértékben megközelítse a nyersanyagforrásokat és a helyi fogyasztást, és megvalósítják vagy javasolják a szükséges intézkedéseket; — a kerület egész területén a közlekedést elemzik és intézkedéseket javasolnak a gazdaságilag célszerűtlen (pl. ellenirányú) szállítások kiküszöbölésére, irányítják a teherautóforgalmat (a nyilvános és üzemi teherforgalmat), felosztják a közlekedés céljait szolgáló fő anyagi és állóeszközök alapjait, az autóközlekedést egybehangolják a vasútiközlekedéssel; — gondoskodnak az energetikai és a hőerőművek berendezése fejlesztésének, a lakásépítés és a kerület valamennyi gazdasági ágazata fejlesztésének egybehangolásáról; — gondoskodnak a víz és a levegő tisztaságáról, a természet védelméről; — gondoskodnak a kerületi körzeti területi tervek kidolgozásáról és egybehangolják az alacsonyabbfokú nemzeti bizottságok területi terveinek kidolgozásával; ' — jóváhagyják a termelőszövetkezetek terveit. A kerületi nemzeti bizottságok a tervek és a költségvetések összeállításának egész ideje alatt szorosan együttműködnek az Állami Tervbizottsággal és a minisztériumokkal, a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a tervjavaslatok és költségvetések kidolgozásában nyújtott segítségüket, az elvi kérdések megoldásába bevonják a központi szervek vezető dolgozóit, akik részt vesznek a nemzeti bizottságok, valamint tanácsaik és állandó bizottságaiak ülésein és arra vezetik az ügyosztályokat, hogy a központi szervekkel állandó munkakapcsolatot tartsanak fenn és kezdeményezően teljesítsék vagy szervezzék a minisztérium által meghatározott irányelvek és feladatok teljesítését. A kerületben úgy szervezik meg a tervjavaslatok kidolgozását, hogy a kerület területén a gazdaság és kultúra fejlesztésére irányuló komplex tervjavaslatok benyújtásáért a felelősséget tervbizottságaikra hárítják és a pénzügyi bizottságot teszik felelőssé a költségvetési javaslatok benyújtásáért; emellett a tervezést osztályokba, a költségvetési munkákat pedig a pénzügyi osztályokba összpontosítják. A mezőgazdasági osztályokban gondoskodnak a komplex tervező- és költségvetési tevékenységről, biztosítják valamennyi többi bizottság és osztály intenzív részvételét a tervezési munkálatok valamennyi szakaszában és a tervteljesítés folyamán is, valamint gondoskodnak róla, hogy a bizottságok és osztályok hatáskörükben hatékonyan részt vegyenek a gazdaság és a kultúra fejlesztése problémáinak megoldásában. Ugyanakkor teljesen ki kell használniuk a nemzeti bizottságok alá tartozó egyes vállalatok és szervezetek ismereteit. A kerületi nemzeti bizottságok megbízzák tervezési bizottságaikat, esetleg pénzügyi bizottságaikat azon eszközök és dolgozók átcsoportosításának jóváhagyásával, amelyeket a kerületi tervben az egyes járások számára külön-külön állapítottak meg az egyes ágazatok, vagy azok részei alapján. JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK A járási nemzeti bizottságok felelősek a kerületi nemzeti bizottságoknak a járási, városi és helyi nemzeti bizottságok által irányított gazdasági és kulturális építés feladatai helyes megállapításáért a kerületi terv keretében, valamint ezen feladatok egyenletes teljesítéséért és a járás gazdasági és kulturális fejlesztése komplex irányításának egyes feladataiért. A járási nemzeti bizottságok a gazdasági és kulturális építés feladatainak teljesítését új feltételek között hajtják végre olyképpen, hogy a) együttműködnek a kerületi nemzeti bizottságokkal a tervek és költségvetések összeállításához szükséges gazdasági, politikai irányelvek javaslatainak kidolgozásában; b) a kerületi nemzeti bizottságok által jóváhagyott gazdaságpolitikai irányelvek keretében meghatározzák azokat a gazdaságpolitikai irányelveket, amelyek a városok és falvak hosszútartalmú fejlesztéséről való megfontolások, a szervezetek, a városi és helyi nemzeti bizottságok ötéves és éves tervei és évi költségvetései elkészítéséhez szükségesek hatáskörük területén; c) irányítják a városi és helyi nemzeti bizottságok és szervezeteik terveinek és költségvetéseinek kidolgozását, emellett sokoldalú segítséget nyújtanak nekik és vélük megtárgyalják terveik és költségvetéseik javaslatait; d) kidolgozzák a JNB, a helyi és a városi nemzeti bizottságok irányította gazdálkodás összefoglaló terveit és költségvetéseit a járás területén, mégpedig azon szervezetek terveit és költségvetéseit is, amelyeket eddig a minisztériumok, vagy pedig a kerületi nemzeti bizottságok irányítottak. A terveket és költségvetéseket a kerületi nemzeti bizottságok elé terjesztik; e) a kerületi nemzeti bizottság tervében kijelölt feladatok, eszközök terjedelmének és dolgozói számának keretében terveiben kijelöli az egyes városi és helyi nemzeti bizottságoknak és szervezeteinek az alapvető feladatokat, az eszközök terjedelmét; a dolgozók számát és az egész gazdálkodást összefoglalják azon vállalatok és szervezetek nevében is, amelyek feladatait eddig a minisztérium, a kerületi nemzeti bizottság, vagy a JNB szabta meg és amelyek irányítását a helyi vagy városi nemzeti bizottságok hatáskörébe utalják; kivételes esetekben, hogyha ez az egész járás vagy kerület gazdasága fejlesztésének érdekében szükségesnek bizonyul, a JNB az eszközök terjedelmét, esetleg a dolgozók számát is a helyi vagy városi nemzeti bizottságnak bizonyos gazdasági vagy költségvetési szervezet számára külön is meghatározza. A kerületi nemzeti bizottságok elé terjesztik a tervek és költségvetések teljesítése eredményeinek elemzését; a kerületi tervező bizottsággal, esetleg a kerületi pénzügyi bizottsággal megtárgyalják az eszközök azon terjedelmének és a dolgozók számának szükséges átcsoportosítását, amelyeket a kerületi terv az egyes JNB-knek némely ágazat vagy részleg számára külön kijelöl. Egyes feladatok teljesítését a gazdaság és kultúra komplex fejlesztésének irányításában a járás területén a JNB-k a következőképpen valósítják meg: - Sokoldalúan elősegítik az országos feladatok teljesítését a járás területén és biztosítják gazdaságuk fejlesztését és elhelyezését, a járás gazdasága fejlesztésének szükségleteivel és a betelepítés fejlesztésével. - Figyelemmel kísérik a lakosság gazdasági, élet- és kulturális színvonalának fejlődését, javaslatokat dolgoznak ki a járás valamennyi forrásának és adottságának kiaknázására; a javaslatokat megtárgyalják a kerületi nemzeti bizottságokkal, (Folytatás a 8. oldalon) ŰJ SZÖ 2 * 1960. április 17. i