Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

A CSKP KB határozata a nemzejti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítéséről, valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepűk növ eléséről (Folytatás az 5. oldalról) vállalatok az új területi felosztásnak megfeleljenek. 2. A közszükségleti ipar ágából a) KNB-k alá rendelni a nyers­anyaggyüjtő vállalatokat és — né­hány szakosított üzem kivételével ­hozzájuk csatolni a kerület területén levő összes üzemeket; a helyi gyűjtésű fontos nyersanya­gok (papír, bőr, toll és textil) gaz­daságos kihasználásának biztosítása érdekében ki kell jelölni az illetékes feldolgozó nemzeti vállalatokat, mint kizárólagos átvevőjüket; b) az Arma nemzeti vállalat azon üzemeit és műhelyeit, amelyek meg­rendelésre különféle egyenruhákat és lábbelit készítenek a nyilvános szek­tor számára; ezeket be kell vonni a JNB-k alá tartozó helyi gazdasági vállalatokba; c) néhány további, főként fafel­dolgozó, s olyan árut termelő üze­met, melyet a nemzeti bizottság által irányított vállalatokban is gyártanak, a járási, esetleg a városi vagy he­lyi nemzeti bizottságok alá kell ren­delni. 3. A belkereskedelem szakaszán elmélyül az összes fokú nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége úgy, hogy A HELYI ÉS VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK hatáskörükben dönteni fognak a kereskedelmi egységek hálózatának elhelyezéséről, jóváhagyják funkció­jukban az üzletvezetőket, irányítják a polgári ellenőrzést és a fogyasztói tanácsokat, biztosítják a kulturált és becsületes eladást, ellenőrzik az el­látás és a lakosságnak nyújtott szol­gálatok színvonalát, az árú minőségét és a szállítási tervek betartását. A JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK tevékenységük keretében megerő­sítik a járás összes kereskedelmi vállalatainak kereskedelmi-pénzügyi terveit s jóváhagyják az élelmiszer­cikkek elosztását és szállítását a ke­reskedelmi szervezetek között; jóvá­hagyják funkciójukban a járás keres­kedelmi szervezeteinek igazgatóit; döntenek az éttermek árcsoportokba való beosztásáról, a zöldség és a gyümölcs minősége veszélyeztetésé­nek rendkívüli eseteiben döntenek alsóbb árcsopôrtokba való átcsopor­tosításukról; ellátják az ipari jogi ügyvitelt; végérvényesen döntenek a kereskedelmi hálózatnak a járás te­rületén való elhelyezéséről; ellenőr­zik a járás kereskedelmi vállalatainak és üzemeinek tervteljesitését, mun­káját, stb. A KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁGOK részt vesznek a kiskereskedelmi forgalom tervének kidolgozásában s felbontásában és a megszabott mód­szerek alapján biztosítják, hogy minden kereskedelmi szervezet telje­sítse a tervet, ellenőrzik továbbá a terv teljesítését és részt vesznek a kerületi kereskedelmi szervezetek komplex gazdasági elemzéseiben; jó­váhagyják az összes kerületi keres­kedelmi szervezetek igazgatóját; összeállítják a közúti forgalom táv­lati tervét, és elosztják a fejlesz­tésére szánt rendkívüli összegeket, stb. A kereskedelmi szervezetek szer­vezeti felépítését és közvetlen alá­rendelését a következőképpen kell meghatározni: a vendéglőket és éttermeket át kell helyezni a járási, vagy a nagyobb városokban a városi nemzeti bizott­ságok hatáskörébe. Tevékenységükhöz mérten az irá­nyítás formájának vagy a vállalat, vagy a vezető üzemet kell választani. A szükséges vállalat fölötti tevékeny­séget, mint például az ágazati ve­zetést, műszaki fejlesztést, beruhá­zási építkezést, káderképzést, stb. a KNB szintjén kell biztosítani; a túlnyomóan külföldi idegenforgalmat szolgáló nagy szállodákat és vendég­lőket a hazai utazási forgalommal együtt önálló vállalatokként közpon­tilag kell irányítani. Az üzemi étkezdéket esetleg az üzemi éttermek mellett működő kan­tinokat (a kormány és a KSZT által megszabott határidőn belül) a ter­melővállalatok és szervezetek s az illetékes szakszervezetek irányítása alá kell helyezni. Egyszersmind biz­tosítani kell a járások egyes üzemei­nek s a hivatalok és szakszervezeti szervek együttműködését és kölcsö­nös segítségét. Az iskolaigazgatás szerves részét képező iskolai étkezdéket a helyi nemzeti bizottságok alá kell ren­delni, és biztosítani kell a szülők és iskolabarátok szövetségének aktív segítségét berendezéseik színvona­lának emelésében, az ételek, a hi­giénia stb. javításában. Az üzemi és iskolai étkezdék mun­kája fölött szükséges ellenőrzést és felügyeletet, például a normák, a higiénia betartásának kérdéseiben a JNB szintjén kell gyakorolni. A szénraktárakat a járási nemzeti bizottságok közvetlen irányítása alá kell helyezni. A járási vállalatokat közvetlenül az Uhlozbyt (a Fűtő­anvagiparügyi Minisztérium) fogja el­látni. A kereskedelmi tevékenység többi ágait továbbra is központilag fogják irányítani és így szervezik meg: Élelmiszer-kiskereskedelem Az új járásokban élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalatokat kell létesíteni és hozzájuk kell csatolni az összes élelmiszerüzleteket, köztük a gyü­mölcs- és zöldségüzleteket is. A vállalat fölötti szükséges irányító tevékenységet a kerület élelmiszer­kiskereskedelmi igazgatósága útján kell gyakorolni, mely tagja a Bel­kereskedelmi Minisztérium Élelmi­szerkereskedelmi Társulásának. Élelmiszer-nagykereskedelem Az új kerületekben kerületi élel­miszer-nagykereskedelmi vállalatot kell létesíteni, melynek járási üzemei ellátják az állami és szövetkezeti kereskedelmet, a vendéglőket és ét­termeket, valamint más fogyasztókat, továbbá gyümölcs- és zöldségkeres­kedelmi vállalatot kell létesíteni a felvásárlás, raktározás és értékesítés irányítására. Az élelmiszer-nagykereskedelmi vállalatot, a gyümölcs és zöldség felvásárlását s raktározását az Élel­miszerkereskedelmi Társuláson ke­resztül a Belkereskedelmi Miniszté­rium alá kell rendelni. Iparcikkeket árusító kereskedelem. Az új kerületekben iparcikket áru­sító kereskedelmi vállalatokat kell létesíteni, melyek összevonják a kis­és nagykereskedelmi tevékenységet, úgy, hogy célszerűen szakosított nagyvállalatok keletkezzenek (textil­üzlet, készruha-üzlet, háztartási cik­keket árusító üzlet, apró közszük­ségleti cikkeket árusító üzlet, stb.) a kerület szükségletei és feltételei szerint. E vállalatokat a Belkereskedelmi Minisztérium a Textilkereskedelmi Társulás és az Iparcikk-kereskedelmi Társulás útján központilag irányítsa. A kisipari termelőszövetkezetekből és a helyi gazdaság vállalataiból azo­kat az üzleteket, melyek a belke­reskedelmi üzletekkel azonos tevé­kenységet folytatnak (a rokkantak termelőszövetkezeteinek és a nép­művészeti szövetkezeteknek üzletein kívül), e vállalatokba kell beosztani. A termeléssel közvetlen kapcsolatot fenntartó nagy áruházak, melyek túlnyomóan ipari jellegű nagy meg­rendeléseket eszközölnek, önálló vál­lalatokként meghagyandók a Textil­kereskedelmi Társulás keretében. A cipő- és bőrárú kereskedelemben össze kell vonni a nagy- és kis­kereskedelmet a gottwaldovi cipő­kereskedelmi vezető vállalatban. A kerületekben fiókvállalatokként ki kell építeni a kerületi kiskereske­delmi vállalatokat. Fogyasztási szövetkezetek A fogyasztási szövetkezetek szer­vezetét összhangba kell hozni az új területi felosztással. A nemzeti bizottságok új vállalatai­nak és más szervezeteinek létesíté­sében a maximális takarékosságot kell szem előtt tartani, főként csök­kenteni kell az adminisztratív alkal­mazottak számát. A nemzeti bizottságok által irányított gazdaságban az ellátás és értékesítés elveinek meghatározása A nemzeti bizottságok által irányí­tott gazdaságban az ellátást és érté­kesítést az egész népgazdaság ellátá­sának és értékesítésének oszthatat­lan szerves részeként kell megoldani. El kell érni, hogy az ellátás és ér­tékesítés módja támogassa a lakosság szükségleteinek gyors és jó kielégí­tését a helyi termelés és szolgálatok részéről. A nemzeti bizottságok alá rendelt gazdasági és költségvetési szerveze­teket idejében és a lehető legrövi­debb úton kel! ellátni a tevékenysé­gükhöz szükséges anyagokkal, termé­keiket pedig minél gyorsabban a fo­gyasztókhoz kell juttatni. Ez megköveteli: a) annak meghatározását, hogy a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok és szervezetek a kisebb megrendeléseket közvetlenül a szál­lító vállalatoknál és értékesítő szer­vezeteknél a szükség szerinti meg­rendelések benyújtása alapján esz­közlik. Kivételt a beruházási jellegű termékek, valamint a nem minden­napi típusú vagy kivitelű termékek képeznek, mert ebben az esetben be kell tartani a megrendelési határ­idők meghatározásának, vagy az igé­nyek benyújtásának rendszerét; b) a- rugalmasabb ellátás céljából lehetővé kell tenni a nemzeti bi­zottságok által irányított szerveze­teknek, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kiskereskedelmi árakon történő, kiskereskedelmi üzletekben eszközlendő vásárlással fedezzék ap­ró szükségleteiket. Biztosítani kell az ilyen vásárlások következetes nyil­vántartását. A vásárlásból ki kell zárni a hiánycikkeket; c) a járási, esetleg a városi nem­zeti bizottságoknak olyan termékeket kell juttatni, amelyeket a kerületi nemzeti bizottságok központilag osz­tanak el. vagy amelyeket kerületileg tervéinek olyan vállalatok és szer­vezetek számára, melyek jelentőseb­ben kiveszik részüket a szóban forgó termékek fogyasztásából; d) meg kell szabni, hogy azok a vállalatok és szervezetek, amelyek nem kapnak központilag tervezett termékalapokat, a központilag terve­zett és a decentralizált termékekben az illetékes szállítóvállalatoktól és szervezetektől szerzik be szükségle­tüket; e) az alapokhoz kötött termékek esetében, melyekkel központilag lát­ják el a nemzeti bizottságok gazda­ságát, a kerületi nemzeti bizottságok alapjait, az állami tervben a közpon­tosított termékeknél pedig a szállító minisztériumok (gestorok) tervében kell megszabni; f) az alapokhoz kötött, teljesen vagy túlnyomóan a nemzeti bizott­ságok által irányított gazdaságban termelt termékek, nevezetesen az építőanyagok terén a kerület általános szükségleteit a kerületi nemzeti bi­zottság útján kell biztosítani; az ál­lami tervben meghatározott kerületi alapot a kerületi nemzeti bizottság közvetlenül osztja el a kerület döntő átvevői között; g) biztosítani kell, hogy a nemzeti bizottságok által irányított vállala­tokban termelt többi termékeket e vállalatok önállóan értékesítsék, a felvevővállalatokkal és szervezetekkel fenntartott közvetlen kapcsolat útján eljuttassák a belkereskedelmi, háló­zatba, az értékesítő szervezetekbe, vagy kivételes és indokolt esetekben saját üzleteikbe; A népgazdasági nyilvántartás megszervezésének alapelvei A nemzeti bizottságok által irányí­tót gazdaságban a népgazdasági nyil­vántartás rendszerét úgy kell meg­oldani, hogy az irányítás jelentős és hatékony eszközévé váljék és tegye lehetővé, hogy a nemzeti bizottságok jól és és idejében felismerjék a gaz­dasági helyzetet és intézkedéseket tegyenek a tervfeladatok jobb telje­sítésére. Ez megköveteli: a) annak biztosítását, hogy a nem­zeti bizottságok idejében és közvet­lenül az alájuk rendelt egységekből kapják a hatáskörükbe tartozó gaz­dasági és kulturális építés hatékony irányításához szükséges statisztikai adatokat; b) a nagyobb adattömegek globa­lizálását még a nemzeti bizottságok szükségleteire is csak a statisztikai központok végezzék; biztosítani kell, hogy a nemzeti bizottságok által irányított egységek e célból előter­jesszék a szóban forgó statisztikai ki­mutatások másolatát a központnak. Az operatív jelentéseket, például a mezőgazdasági munkák előrehaladá­sáról szóló jelentéseket csak a nem­zeti bizottságok vonalán dolgozzák fel; c) a minisztériumok és a többi központi szervek által irányított egy­ségekből olyan kimutatásokat ter­jesszenek a statisztikai központok elé, melyekre a pártszerveknek és a nemzeti bizottságoknak szükségük lesz irányító funkciójuk gyakorlásá­ban; d) rendszeresen tájékoztatni kell a kerületi és járási nemzeti bizott­ságokat a kiszemelt mutatókban a kerület összes járásainak és az ösz­szes kerületeknek gazdasági állapo­táról és fejlődéséről; ez lehetővé teszi munkaeredményeik összehason­lítását más járások és kerületek elért eredményeivel, a tapasztalatcsere megszervezését a legjobb eredmé­nyeket elérő nemzeti bizottságokkal; e) biztosítani kell, hogy a statisz­tikai központok vezetői kérésre bárminő tájékoztatást megadjanak a nemzeti bizottságok­nak a központokban rendszerint fel­dolgozott adatokból, s előzetes meg­állapodás alapján további szükségle­tek szerint is dolgozzanak ki szá­mukra adatokat; rendszeresen jelentéseket küldje­nek a központok tevékenységéről az illetékes nemzeti bizottságok elnö­keinek; f) az irányítás egyes fokai szerint dolgozzák ki a statisztikai mutatók olyan rendszerét, mely megfelel a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányítása nagyfokú gazda­sági hatékonyságával szemben tá­masztott követelményeknek; ugyan­akkor biztosítani kell, hogy a kerü­leti nemzeti bizottságok idejében megtárgyalhassák és a kormány elé terjeszthessék a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság helyzetének és fejlődésének globális elemzéseit. g) az irányítás egyes fokai szá­mára meg kell szabni az irányításhoz elkerülhetetlenül szükséges számvi­teli kimutatások terjedelmét. A nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége bővítésének alapelvei a gazdaság irányítása, tervezése és pénzellátása terén, valamint a központi szervek és nemzeti bizottságok irányító tevékenysége rendezésének elvei A nemzeti bizottságoknak a szo­cialista építésben megnövekedett feladatai megkövetelik a nemzeti bi­zottságok jogkörének és felelősségé­nek további bővítését a gazdaság és a kultúra irányításában és tervezé­sében is. Emellett azon alapelvhez kell iga­zodni, hogy a kerületekben, járások­ban, városokban és a falvakon az alájuk tartozó gazdaság tervszerű fejlesztéséért a nemzeti bizottságok felelősek; a kerületi nemzeti bizott­ságok felelősségei tartoznak a kor­mánynak az egész kerületért, vala­mint a gazdasági feladatok meghatá­rozásáért és teljesítéséért a kerület­ben az országos terv keretein belül. Ennek megfelelően meg kell hatá­rozni, hogy - a nemzeti bizottságok tevékeny­ségét a gazdálkodás valamennyi ága­zatában a kormány az állami tervvel és az állami költségvetéssel közvet­lenül irányítja, — a gazdaság komplex fejlesztése tervezésének megszilárdítása érde­kében a városokban, járásokban és kerületekben a nemzeti bizottságok az állami terv és költségvetés muta­tóinak betartásával meghatározzák az alájuk rendelt gazdaság és kultúra fejlesztésének részletes arányait és feladatait; a nemzeti bizottságok a társadalom fő politikai és gazdasági célkitűzéseinek teljesítését támogat­va jogosultak a helyi feltételek és szükségletek alapján önállóan dönteni a tervezett beruházási, anyagi és pénzeszközök, valamint a munkaerők felhasználásáról a gazdasági és kul­turális építés feladatainak teljesítése érdekében, s ezáltal jobb feltételeket teremteni a nemzeti bizottságok ren­delkezésére álló valamennyi forrás és tartalék kihasználására, - a kerületi és járási nemzeti bi­zottságok feladata egybehangolni a minisztériumok által irányított és a helyileg irányított gazdaság fejlesz­tését működési körük területén, megszabni a nemzeti bizottságok részvételét a termelőerőkről való döntésben és azok elosztásában a ke­rületben, s gondoskodni az egyes já­rások és helységek tervszerű, egyen­letes fejlődéséről. Az irányítás, a tervezés és költség­vetés rendszerét oly módon kell elrendezni, hogy a nemzeti bizottsá­gok tevékenyen részt vegyenek az egész népgazdaság fejlesztése alap­vető arányainak meghatározásában, és hogy a szocialista demokrácia to­vábbi elmélyülése a nemzeti bizott­ságok tevékenységében a központi irányítás megjavításához és megszi­lárdításához vezessen. El kell érni, hogy a néptömegek kezdeményezése és aktivitása főleg a nemzeti bizott­ságok útján széles mértékben meg­nyilvánuljon az állami tervben és az áilami költségvetésben, valamint a központi szervek irányító tevékeny­ségében. Gondoskodni kell a nemzeti bizottságok által irányított szaka­szokra fordított eszközök hatékony felhasználásáról és a helyi forráso­kat, valamint tartalékokat célszerűen kell mozgósítani az állami tervfel­adatok teljesítésére. A központi állami szervek szín­vonalán az irányító tevékenységet a következő módon kell rendezni: A kormány a távlati, az ötéves és az évi ter­vekben, valamint az évi költségveté­sekben meghatározza a nemzeti bi­zottságok által irányított gazdaság fejlesztésének ütemét, irányzatát és arányait. Ezáltal gondoskodik ama po­litikai és gazdasági célok sikeres el­éréséről, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja a népgazdaság eme szakaszán tűzött ki. E feladat teljesítését az új fel­tételek között a kormány úgy való­sítja meg, hogy a) az állami ötéves tervben az egyes kerületi nemzeti bizottságok számára olyan alapvető feladatokat állapít meg, amelyeket teljesíteni kell az egész népgazdaság arányos fejlesztése érdekében; b) a beruházási, anyagi és pénz­eszközök terjedelmét, valamint a dolgozók létszámát az egyes kerületi nemzeti bizottságok számára egye­temesen állapítja meg a nemzeti bi­zottság által iráyított valamennyi ágazat részére, beleértve a mezőgaz­daságot, az építészetet, a közlekedést stb. A feltétlenül szükséges mérték­ben valamennyi kerületnek vagy csak néhány kerületnek meghatározza az egyes ágazatok vagy azok részei szempontjából külön-külön az eszkö­zök terjedelmét, esetleg a dolgozók számát is. Ezeket az eszközöket és dolgozókat a nemzeti bizottságok át­helyezhetik más ágazatokba, vagy pe­dig egy részüket helyezik át, de min­den esetben csupán az Állami Terv­bizottsággal való megegyezés alapján, és ha ugyanakkor megváltozik az ál­lami költségvetéshez való viszony, a Pénzügyminisztériummal való meg­egyezés alapján. c) a termelési gazdasági egysége­ket közvetlenül irányító minisztériu­mok számára a kormány a közvetle­nül irányított szakaszokra vonatkozó­lag megállapítja az egyes feladatokat, főleg a termelőerők széthelyezése, a káderek nevelése stb. terén. Mégpedig a kerületek szerint tekintetbe véve az egyes kerületek gazdaságának jel­legét és feladatait. Az Állami Tervbizottság felelőséggel tartozik a kormánynak a nemzeti bizottságok által az egyes kerületekben irányított gazdaság fej­lesztése komplex tervjavaslatainak kidolgozásáért és benyújtásáért, a ke­rületi arányok helyes megoldásáért az egész népgazdaságfejlesztési terv javaslataiban, a minisztériumok által irányított gazdaságok, valamint a nemzeti bizottságok által irányított gazdaságok fejlesztésének egybehan­golásáért, s ugyanakkor az állami tervfeladatoknak az egyes kerületek területén való teljesítésével kapcso­latos elvi kérdések helyes megoldá­sáért. Az ötéves tervjavaslattal együtt a kormány elé terjeszti az egyes kerületek egész gazdasága komplex fejlesztésének biztosításáról szóló beszámolót. Az Állami Tervbizottság a) a kerületi nemzeti bizottságok­(Folytatás a 7. oldalon) £jj SZÖ 2 * 1960. április 15,

Next

/
Oldalképek
Tartalom