Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

A CSKP KB határozata a nemzejti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítéséről, valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepűk növ

eléséről (Folytatás az 5. oldalról) vállalatok az új területi felosztásnak megfeleljenek. 2. A közszükségleti ipar ágából a) KNB-k alá rendelni a nyersanyaggyüjtő vállalatokat és — néhány szakosított üzem kivételével hozzájuk csatolni a kerület területén levő összes üzemeket; a helyi gyűjtésű fontos nyersanyagok (papír, bőr, toll és textil) gazdaságos kihasználásának biztosítása érdekében ki kell jelölni az illetékes feldolgozó nemzeti vállalatokat, mint kizárólagos átvevőjüket; b) az Arma nemzeti vállalat azon üzemeit és műhelyeit, amelyek megrendelésre különféle egyenruhákat és lábbelit készítenek a nyilvános szektor számára; ezeket be kell vonni a JNB-k alá tartozó helyi gazdasági vállalatokba; c) néhány további, főként fafeldolgozó, s olyan árut termelő üzemet, melyet a nemzeti bizottság által irányított vállalatokban is gyártanak, a járási, esetleg a városi vagy helyi nemzeti bizottságok alá kell rendelni. 3. A belkereskedelem szakaszán elmélyül az összes fokú nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége úgy, hogy A HELYI ÉS VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK hatáskörükben dönteni fognak a kereskedelmi egységek hálózatának elhelyezéséről, jóváhagyják funkciójukban az üzletvezetőket, irányítják a polgári ellenőrzést és a fogyasztói tanácsokat, biztosítják a kulturált és becsületes eladást, ellenőrzik az ellátás és a lakosságnak nyújtott szolgálatok színvonalát, az árú minőségét és a szállítási tervek betartását. A JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK tevékenységük keretében megerősítik a járás összes kereskedelmi vállalatainak kereskedelmi-pénzügyi terveit s jóváhagyják az élelmiszercikkek elosztását és szállítását a kereskedelmi szervezetek között; jóváhagyják funkciójukban a járás kereskedelmi szervezeteinek igazgatóit; döntenek az éttermek árcsoportokba való beosztásáról, a zöldség és a gyümölcs minősége veszélyeztetésének rendkívüli eseteiben döntenek alsóbb árcsopôrtokba való átcsoportosításukról; ellátják az ipari jogi ügyvitelt; végérvényesen döntenek a kereskedelmi hálózatnak a járás területén való elhelyezéséről; ellenőrzik a járás kereskedelmi vállalatainak és üzemeinek tervteljesitését, munkáját, stb. A KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁGOK részt vesznek a kiskereskedelmi forgalom tervének kidolgozásában s felbontásában és a megszabott módszerek alapján biztosítják, hogy minden kereskedelmi szervezet teljesítse a tervet, ellenőrzik továbbá a terv teljesítését és részt vesznek a kerületi kereskedelmi szervezetek komplex gazdasági elemzéseiben; jóváhagyják az összes kerületi kereskedelmi szervezetek igazgatóját; összeállítják a közúti forgalom távlati tervét, és elosztják a fejlesztésére szánt rendkívüli összegeket, stb. A kereskedelmi szervezetek szervezeti felépítését és közvetlen alárendelését a következőképpen kell meghatározni: a vendéglőket és éttermeket át kell helyezni a járási, vagy a nagyobb városokban a városi nemzeti bizottságok hatáskörébe. Tevékenységükhöz mérten az irányítás formájának vagy a vállalat, vagy a vezető üzemet kell választani. A szükséges vállalat fölötti tevékenységet, mint például az ágazati vezetést, műszaki fejlesztést, beruházási építkezést, káderképzést, stb. a KNB szintjén kell biztosítani; a túlnyomóan külföldi idegenforgalmat szolgáló nagy szállodákat és vendéglőket a hazai utazási forgalommal együtt önálló vállalatokként központilag kell irányítani. Az üzemi étkezdéket esetleg az üzemi éttermek mellett működő kantinokat (a kormány és a KSZT által megszabott határidőn belül) a termelővállalatok és szervezetek s az illetékes szakszervezetek irányítása alá kell helyezni. Egyszersmind biztosítani kell a járások egyes üzemeinek s a hivatalok és szakszervezeti szervek együttműködését és kölcsönös segítségét. Az iskolaigazgatás szerves részét képező iskolai étkezdéket a helyi nemzeti bizottságok alá kell rendelni, és biztosítani kell a szülők és iskolabarátok szövetségének aktív segítségét berendezéseik színvonalának emelésében, az ételek, a higiénia stb. javításában. Az üzemi és iskolai étkezdék munkája fölött szükséges ellenőrzést és felügyeletet, például a normák, a higiénia betartásának kérdéseiben a JNB szintjén kell gyakorolni. A szénraktárakat a járási nemzeti bizottságok közvetlen irányítása alá kell helyezni. A járási vállalatokat közvetlenül az Uhlozbyt (a Fűtőanvagiparügyi Minisztérium) fogja ellátni. A kereskedelmi tevékenység többi ágait továbbra is központilag fogják irányítani és így szervezik meg: Élelmiszer-kiskereskedelem Az új járásokban élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatokat kell létesíteni és hozzájuk kell csatolni az összes élelmiszerüzleteket, köztük a gyümölcs- és zöldségüzleteket is. A vállalat fölötti szükséges irányító tevékenységet a kerület élelmiszerkiskereskedelmi igazgatósága útján kell gyakorolni, mely tagja a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszerkereskedelmi Társulásának. Élelmiszer-nagykereskedelem Az új kerületekben kerületi élelmiszer-nagykereskedelmi vállalatot kell létesíteni, melynek járási üzemei ellátják az állami és szövetkezeti kereskedelmet, a vendéglőket és éttermeket, valamint más fogyasztókat, továbbá gyümölcs- és zöldségkereskedelmi vállalatot kell létesíteni a felvásárlás, raktározás és értékesítés irányítására. Az élelmiszer-nagykereskedelmi vállalatot, a gyümölcs és zöldség felvásárlását s raktározását az Élelmiszerkereskedelmi Társuláson keresztül a Belkereskedelmi Minisztérium alá kell rendelni. Iparcikkeket árusító kereskedelem. Az új kerületekben iparcikket árusító kereskedelmi vállalatokat kell létesíteni, melyek összevonják a kisés nagykereskedelmi tevékenységet, úgy, hogy célszerűen szakosított nagyvállalatok keletkezzenek (textilüzlet, készruha-üzlet, háztartási cikkeket árusító üzlet, apró közszükségleti cikkeket árusító üzlet, stb.) a kerület szükségletei és feltételei szerint. E vállalatokat a Belkereskedelmi Minisztérium a Textilkereskedelmi Társulás és az Iparcikk-kereskedelmi Társulás útján központilag irányítsa. A kisipari termelőszövetkezetekből és a helyi gazdaság vállalataiból azokat az üzleteket, melyek a belkereskedelmi üzletekkel azonos tevékenységet folytatnak (a rokkantak termelőszövetkezeteinek és a népművészeti szövetkezeteknek üzletein kívül), e vállalatokba kell beosztani. A termeléssel közvetlen kapcsolatot fenntartó nagy áruházak, melyek túlnyomóan ipari jellegű nagy megrendeléseket eszközölnek, önálló vállalatokként meghagyandók a Textilkereskedelmi Társulás keretében. A cipő- és bőrárú kereskedelemben össze kell vonni a nagy- és kiskereskedelmet a gottwaldovi cipőkereskedelmi vezető vállalatban. A kerületekben fiókvállalatokként ki kell építeni a kerületi kiskereskedelmi vállalatokat. Fogyasztási szövetkezetek A fogyasztási szövetkezetek szervezetét összhangba kell hozni az új területi felosztással. A nemzeti bizottságok új vállalatainak és más szervezeteinek létesítésében a maximális takarékosságot kell szem előtt tartani, főként csökkenteni kell az adminisztratív alkalmazottak számát. A nemzeti bizottságok által irányított gazdaságban az ellátás és értékesítés elveinek meghatározása A nemzeti bizottságok által irányított gazdaságban az ellátást és értékesítést az egész népgazdaság ellátásának és értékesítésének oszthatatlan szerves részeként kell megoldani. El kell érni, hogy az ellátás és értékesítés módja támogassa a lakosság szükségleteinek gyors és jó kielégítését a helyi termelés és szolgálatok részéről. A nemzeti bizottságok alá rendelt gazdasági és költségvetési szervezeteket idejében és a lehető legrövidebb úton kel! ellátni a tevékenységükhöz szükséges anyagokkal, termékeiket pedig minél gyorsabban a fogyasztókhoz kell juttatni. Ez megköveteli: a) annak meghatározását, hogy a nemzeti bizottságok által irányított vállalatok és szervezetek a kisebb megrendeléseket közvetlenül a szállító vállalatoknál és értékesítő szervezeteknél a szükség szerinti megrendelések benyújtása alapján eszközlik. Kivételt a beruházási jellegű termékek, valamint a nem mindennapi típusú vagy kivitelű termékek képeznek, mert ebben az esetben be kell tartani a megrendelési határidők meghatározásának, vagy az igények benyújtásának rendszerét; b) a- rugalmasabb ellátás céljából lehetővé kell tenni a nemzeti bizottságok által irányított szervezeteknek, hogy az eddiginél nagyobb mértékben kiskereskedelmi árakon történő, kiskereskedelmi üzletekben eszközlendő vásárlással fedezzék apró szükségleteiket. Biztosítani kell az ilyen vásárlások következetes nyilvántartását. A vásárlásból ki kell zárni a hiánycikkeket; c) a járási, esetleg a városi nemzeti bizottságoknak olyan termékeket kell juttatni, amelyeket a kerületi nemzeti bizottságok központilag osztanak el. vagy amelyeket kerületileg tervéinek olyan vállalatok és szervezetek számára, melyek jelentősebben kiveszik részüket a szóban forgó termékek fogyasztásából; d) meg kell szabni, hogy azok a vállalatok és szervezetek, amelyek nem kapnak központilag tervezett termékalapokat, a központilag tervezett és a decentralizált termékekben az illetékes szállítóvállalatoktól és szervezetektől szerzik be szükségletüket; e) az alapokhoz kötött termékek esetében, melyekkel központilag látják el a nemzeti bizottságok gazdaságát, a kerületi nemzeti bizottságok alapjait, az állami tervben a központosított termékeknél pedig a szállító minisztériumok (gestorok) tervében kell megszabni; f) az alapokhoz kötött, teljesen vagy túlnyomóan a nemzeti bizottságok által irányított gazdaságban termelt termékek, nevezetesen az építőanyagok terén a kerület általános szükségleteit a kerületi nemzeti bizottság útján kell biztosítani; az állami tervben meghatározott kerületi alapot a kerületi nemzeti bizottság közvetlenül osztja el a kerület döntő átvevői között; g) biztosítani kell, hogy a nemzeti bizottságok által irányított vállalatokban termelt többi termékeket e vállalatok önállóan értékesítsék, a felvevővállalatokkal és szervezetekkel fenntartott közvetlen kapcsolat útján eljuttassák a belkereskedelmi, hálózatba, az értékesítő szervezetekbe, vagy kivételes és indokolt esetekben saját üzleteikbe; A népgazdasági nyilvántartás megszervezésének alapelvei A nemzeti bizottságok által irányítót gazdaságban a népgazdasági nyilvántartás rendszerét úgy kell megoldani, hogy az irányítás jelentős és hatékony eszközévé váljék és tegye lehetővé, hogy a nemzeti bizottságok jól és és idejében felismerjék a gazdasági helyzetet és intézkedéseket tegyenek a tervfeladatok jobb teljesítésére. Ez megköveteli: a) annak biztosítását, hogy a nemzeti bizottságok idejében és közvetlenül az alájuk rendelt egységekből kapják a hatáskörükbe tartozó gazdasági és kulturális építés hatékony irányításához szükséges statisztikai adatokat; b) a nagyobb adattömegek globalizálását még a nemzeti bizottságok szükségleteire is csak a statisztikai központok végezzék; biztosítani kell, hogy a nemzeti bizottságok által irányított egységek e célból előterjesszék a szóban forgó statisztikai kimutatások másolatát a központnak. Az operatív jelentéseket, például a mezőgazdasági munkák előrehaladásáról szóló jelentéseket csak a nemzeti bizottságok vonalán dolgozzák fel; c) a minisztériumok és a többi központi szervek által irányított egységekből olyan kimutatásokat terjesszenek a statisztikai központok elé, melyekre a pártszerveknek és a nemzeti bizottságoknak szükségük lesz irányító funkciójuk gyakorlásában; d) rendszeresen tájékoztatni kell a kerületi és járási nemzeti bizottságokat a kiszemelt mutatókban a kerület összes járásainak és az öszszes kerületeknek gazdasági állapotáról és fejlődéséről; ez lehetővé teszi munkaeredményeik összehasonlítását más járások és kerületek elért eredményeivel, a tapasztalatcsere megszervezését a legjobb eredményeket elérő nemzeti bizottságokkal; e) biztosítani kell, hogy a statisztikai központok vezetői kérésre bárminő tájékoztatást megadjanak a nemzeti bizottságoknak a központokban rendszerint feldolgozott adatokból, s előzetes megállapodás alapján további szükségletek szerint is dolgozzanak ki számukra adatokat; rendszeresen jelentéseket küldjenek a központok tevékenységéről az illetékes nemzeti bizottságok elnökeinek; f) az irányítás egyes fokai szerint dolgozzák ki a statisztikai mutatók olyan rendszerét, mely megfelel a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányítása nagyfokú gazdasági hatékonyságával szemben támasztott követelményeknek; ugyanakkor biztosítani kell, hogy a kerületi nemzeti bizottságok idejében megtárgyalhassák és a kormány elé terjeszthessék a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság helyzetének és fejlődésének globális elemzéseit. g) az irányítás egyes fokai számára meg kell szabni az irányításhoz elkerülhetetlenül szükséges számviteli kimutatások terjedelmét. A nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége bővítésének alapelvei a gazdaság irányítása, tervezése és pénzellátása terén, valamint a központi szervek és nemzeti bizottságok irányító tevékenysége rendezésének elvei A nemzeti bizottságoknak a szocialista építésben megnövekedett feladatai megkövetelik a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének további bővítését a gazdaság és a kultúra irányításában és tervezésében is. Emellett azon alapelvhez kell igazodni, hogy a kerületekben, járásokban, városokban és a falvakon az alájuk tartozó gazdaság tervszerű fejlesztéséért a nemzeti bizottságok felelősek; a kerületi nemzeti bizottságok felelősségei tartoznak a kormánynak az egész kerületért, valamint a gazdasági feladatok meghatározásáért és teljesítéséért a kerületben az országos terv keretein belül. Ennek megfelelően meg kell határozni, hogy - a nemzeti bizottságok tevékenységét a gazdálkodás valamennyi ágazatában a kormány az állami tervvel és az állami költségvetéssel közvetlenül irányítja, — a gazdaság komplex fejlesztése tervezésének megszilárdítása érdekében a városokban, járásokban és kerületekben a nemzeti bizottságok az állami terv és költségvetés mutatóinak betartásával meghatározzák az alájuk rendelt gazdaság és kultúra fejlesztésének részletes arányait és feladatait; a nemzeti bizottságok a társadalom fő politikai és gazdasági célkitűzéseinek teljesítését támogatva jogosultak a helyi feltételek és szükségletek alapján önállóan dönteni a tervezett beruházási, anyagi és pénzeszközök, valamint a munkaerők felhasználásáról a gazdasági és kulturális építés feladatainak teljesítése érdekében, s ezáltal jobb feltételeket teremteni a nemzeti bizottságok rendelkezésére álló valamennyi forrás és tartalék kihasználására, - a kerületi és járási nemzeti bizottságok feladata egybehangolni a minisztériumok által irányított és a helyileg irányított gazdaság fejlesztését működési körük területén, megszabni a nemzeti bizottságok részvételét a termelőerőkről való döntésben és azok elosztásában a kerületben, s gondoskodni az egyes járások és helységek tervszerű, egyenletes fejlődéséről. Az irányítás, a tervezés és költségvetés rendszerét oly módon kell elrendezni, hogy a nemzeti bizottságok tevékenyen részt vegyenek az egész népgazdaság fejlesztése alapvető arányainak meghatározásában, és hogy a szocialista demokrácia további elmélyülése a nemzeti bizottságok tevékenységében a központi irányítás megjavításához és megszilárdításához vezessen. El kell érni, hogy a néptömegek kezdeményezése és aktivitása főleg a nemzeti bizottságok útján széles mértékben megnyilvánuljon az állami tervben és az áilami költségvetésben, valamint a központi szervek irányító tevékenységében. Gondoskodni kell a nemzeti bizottságok által irányított szakaszokra fordított eszközök hatékony felhasználásáról és a helyi forrásokat, valamint tartalékokat célszerűen kell mozgósítani az állami tervfeladatok teljesítésére. A központi állami szervek színvonalán az irányító tevékenységet a következő módon kell rendezni: A kormány a távlati, az ötéves és az évi tervekben, valamint az évi költségvetésekben meghatározza a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság fejlesztésének ütemét, irányzatát és arányait. Ezáltal gondoskodik ama politikai és gazdasági célok sikeres eléréséről, amelyeket Csehszlovákia Kommunista Pártja a népgazdaság eme szakaszán tűzött ki. E feladat teljesítését az új feltételek között a kormány úgy valósítja meg, hogy a) az állami ötéves tervben az egyes kerületi nemzeti bizottságok számára olyan alapvető feladatokat állapít meg, amelyeket teljesíteni kell az egész népgazdaság arányos fejlesztése érdekében; b) a beruházási, anyagi és pénzeszközök terjedelmét, valamint a dolgozók létszámát az egyes kerületi nemzeti bizottságok számára egyetemesen állapítja meg a nemzeti bizottság által iráyított valamennyi ágazat részére, beleértve a mezőgazdaságot, az építészetet, a közlekedést stb. A feltétlenül szükséges mértékben valamennyi kerületnek vagy csak néhány kerületnek meghatározza az egyes ágazatok vagy azok részei szempontjából külön-külön az eszközök terjedelmét, esetleg a dolgozók számát is. Ezeket az eszközöket és dolgozókat a nemzeti bizottságok áthelyezhetik más ágazatokba, vagy pedig egy részüket helyezik át, de minden esetben csupán az Állami Tervbizottsággal való megegyezés alapján, és ha ugyanakkor megváltozik az állami költségvetéshez való viszony, a Pénzügyminisztériummal való megegyezés alapján. c) a termelési gazdasági egységeket közvetlenül irányító minisztériumok számára a kormány a közvetlenül irányított szakaszokra vonatkozólag megállapítja az egyes feladatokat, főleg a termelőerők széthelyezése, a káderek nevelése stb. terén. Mégpedig a kerületek szerint tekintetbe véve az egyes kerületek gazdaságának jellegét és feladatait. Az Állami Tervbizottság felelőséggel tartozik a kormánynak a nemzeti bizottságok által az egyes kerületekben irányított gazdaság fejlesztése komplex tervjavaslatainak kidolgozásáért és benyújtásáért, a kerületi arányok helyes megoldásáért az egész népgazdaságfejlesztési terv javaslataiban, a minisztériumok által irányított gazdaságok, valamint a nemzeti bizottságok által irányított gazdaságok fejlesztésének egybehangolásáért, s ugyanakkor az állami tervfeladatoknak az egyes kerületek területén való teljesítésével kapcsolatos elvi kérdések helyes megoldásáért. Az ötéves tervjavaslattal együtt a kormány elé terjeszti az egyes kerületek egész gazdasága komplex fejlesztésének biztosításáról szóló beszámolót. Az Állami Tervbizottság a) a kerületi nemzeti bizottságok(Folytatás a 7. oldalon) £jj SZÖ 2 * 1960. április 15,