Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

A CSKP KB határozata a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségéne

k bővítéséről valamint a gazdasági és kulturális életben betöltött szerepük növeléséről (Folvtatás a 4. oldalról) a dolgozók számára létesített középiskolákat; a diák- és gyermekotthonokat (beleértve a hozzájuk csatolt iskolákat); a járási pedagógiai iskolákat; a járási pionírházakat; a művelődési házakat, a járási népkönyvtárakat; gondoskodnak a jelentős emlékművek, épületek karbantartásáról. 7. Az egészségügy szakaszán. A járási nemzeti bizottságok felelősek a preventív egészségügyi gondoskodásért és a járás lakosságának nyújtott szakszerű egészségügyi szolgálat nyújtásáért, megszervezik a lakosság részvételét az egészségügyi gondoskodás irányításában és ellenőrzésében. Biztosítják az országos és a kerületi egészségügyi politikából eredő fő feladatokat, elvégzik az egészségügyi dolgozók elhelyezését és gondoskodnak politikai és szakmai nevelésükről. Kijelölik a járás lakosságának szolgáló egészségügyi intézetek körzeteit és a helyi nemzeti bizottságok, esetleg a városi nemzeti bizottságokkal megállapodva kijelölik a területi egészségügyi körzetek határát. Döntenek az élet- és munkakörnyezet biztonságát szolgáló alapvető intézkedésekről, amennyiben azok nem esnek magasabb szervek hatáskörébe. Irányítják: a járási nemzeti egészségügyi intézeteket; a szakgyógyászati intézményeket, amelyek nem tartoznak a járási egészségügyi intézet hatáskörébe, és amelyeket nem irányítanak a kerületi nemzeti bizottságok; egyes további gyógyászati szakintézeteket és helyi jelentőségű fürdőegységeket. Ez megkívánja, hogy a) az egészségügyi minisztérium hatásköréből a járási nemzeti bizottság hatáskörébe utalják a helyi jelentőségű fürdőegységek irányítását, amennyiben tevékenységük nem haladja meg egy vagy több járás keretét; V b) az eddigi kerületi nemzeti egészségügyi intézetek hatásköréből a járási nemzeti bizottság hatáskörébe utalják a tüdőbaj, az idegbajok gyógyintézeteit, és más kisebb gyógyintézeteket, továbbá a gyógyszertárakat és az optikai eladási helyeket; a járási színvonalú egészség ügyi berendezéseket összekell vonni a járási nemzeti egészségügyi Intézet hatáskörébe, kivéve a közvetlenül a járási nemzeti bizottság hatáskörébe utalt gyógyintézeteket. 8. A szociális biztosítás szakaszán. A járási nemzeti bizottságok hajtják végre a járás szociális politikáját. Döntenek a nem dolgozó nyugdíjasok munkásbiztosításának járulékairól és gondoskodnak a szociális biztosításról szóló törvény helyes végrehajtásáról. Döntenek a helyi nemzeti bizottságok, esetleg városi nemzeti bizottságok azon végzései ellen benyújtott fellebbezésekről, amelyek a szociális biztosítás járulékaira vagy szolgáltatásaira vonatkoznak. Elvégzik a csökkent munkaképességű személyek elhelyezését. Irányítják a szociális gondoskodás járási intézeteit, a csökkent munkaképességű személyek járási rehabilitációs és kiképző központjait. E célból fokozatosan át kell helyezni: a) a nyugdíjbiztosításra vonatkozó döntést a szociális biztosítás állami hivatalától a járási nemzeti bizottságra; azon adminisztratív munkák központi elvégzését azonban, amelyeknél célszerű és gazdaságos a korszerű gépek kihasználása, meg kell hagyni. Az első időszakban át kell ruházni az EFSZ tagjainak és az önállóan gazdálkodóknak nyugdíjbiztosítását a JNB-re; b) a kerületi nemzeti bizottságok hatásköréből a JNB hatáskörébe kell utalni a járási jelentőségű szociális gondoskodási intézeteket. Azon helyi jelentőségű intézetek igazgatását, amelyeket eddig a járási nemzeti bizottság vezetett, a városi nemzeti bizottságok hatáskörébe kell utalni. Az eddiginél nagyobb mértékben kell rehabilitációs és kiképző központokat létesíteni a csökkent munkaképességű személyek számára; ezeket a JNB fogja irányítani és bekapcsolja a nagy üzemekbe. 9. A közigazgatás minden szakaszán A JNB hatáskörét olyképpen kell meghatározni, hogy végérvényesen elintézzék a lakosság mindazon ügyeit, amelyek nem tartoznak a helyi nemzeti bizottságok, vagy a városi nemzeti bizottságok hatáskörébe. A JNB fog dönteni azon fellebbezésekről is, amelyeket a JNB szerveinek a folyó közigazgatási ügyekben hozott határozatai ellen nyújtanak be. A KERÜLETI NEMZETI BIZOTTSÁGOK A kerületi nemzeti bizottságok megteremtik a területi és a mellékszempontok egységét a népgazdaság fejlesztése irányításában és tervezésében olyképpen, hogy az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságok és gazdasági szervezetek fokozott hatáskörét és felelősségét a társadalom érdekeivel összhangban használják ki és hogy célszerűen biztosítsák a népgazdaság valamennyi ágazatának fejlesztését a területi felosztásban is. A kerületi nemzeti bizottságok irányítják a járási nemzeti bizottságok tevékenységét és megteremtik annak feltételét, hogy a járási, városi és a helyi nemzeti bizottság ' sikeresen teljesíthessék feladata

1' a gazdaság és a kultúra valan. tyi szakaszán. A kerületi nemzeti bizottságok az egyes szakaszokon főképpen ezeket a feladatokat teljesítik. 1. A mezőgazdaság szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok felelősek a mezőgazdasági terme'és komplex fejlesztésért a kerületben és kijelölik a mezőgazdasági termelés és felvásárlás feladatait az egyes járási nemzeti bizottságoknak; felelősek a növénytermesztési és állattenyésztési termelés közötti helyes arány betartásáért, valamint a termelés nagyobb gazdasági hatékonyságának biztosításáért a járások termelési és gazdasági feltételeinek teljes kihasználása mellett; ellenőrzik, hogy az egyes felvásárlási szervek miképpen teljesítik feladataikat a mezőgazdasági termékek felvásárlásában. A járási nemzeti bizottságokat a gyakorlatból, valamint a tudományos és kutatóintézetek tevékenységéből eredő jobb eredmények felhasználásával a mezőgazdasági termelés lényeges fokozására, a beruházási eszközök helyes elhelyezésére és a mezőgazdasági beruházási építkezés magas hatékonyságának elérésére vezetik; megoldják a szocialista mezőgazdasági üzemek gazdasági problémáit a kerület keretében. Aktívan támogatják az erdőgazdálkodás szervezeteit az erdők talajalapjának védelmére irányuló gondoskodás terén. Ellenőrzik a helyes bérpolitika folytatását; gondoskodnak a szocialista munkaverseny fejlesztéséről és kerületi méretekben megszervezik a sajtó- és szemléltető szolgálatot. Pedagógiai és szakszerű felügyeletet gyakorolnak azon iskolák felett, amelyeket a mező- és erdőgazdálkodás terén a JNB-k irányítanak. Irányítja: a kerületi mezőgazdasági és erdőtechnikai talajjavító vállalatokat; a kerületi állatgyógyászati intézményt; a kerületi mezőgazdasági tervező intézeteket. Összhangba hozzák a minisztériumok, a nemzeti bizottságok, valamint az egységes földművesszövetkezetek által irányított mezőgazdasági üzemek fejlesztését. Érvényesítik befolyásukat a központilag irányított vállalatok és szervezetek tevékenységére, főképpen pedig a kerületi fajnemesítő és magnemesítő állomások tevékenységére. 2. A lakosságiak nyújtott szolgáltatások és a helyi termelés szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok felelősek a helyi gazdálkodás fejlesztésének tervezéséért a kerület területén; összhangba hozzák a termelő szövetkezetek fejlesztését a gazdaság további szakaszának fejlesztésével. Biztosítják a helyi gazdálkodás arányos fejlesztését az egyes járásokban; a járási nemzeti bizottságokat az anyagi érdekeltség kezdeményezésének hatékony érvényesítéséhez vezetik, főképpen a helyi ipari és helyi építkezési vállalatokban és törődnek azzal, hogy az anyagi érdekeltség hatása összhangban legyen a társadalom érdekeivel. Gondoskodnak a szakkáderek neveléséről. 3. Az építkezés szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok biztosítják az építkezési termelés és építkezési anyagok termelése kapacitásának állandó növelését a munkatermelékenység sokoldalú fokozásával az építkezés haladó módszereinek és a munkaszervezésnek érvényesítésével, a nehéz- és fárasztó munkák gépesítésével, az anyag- és nyersanyagalapok rendszeres bővítésével beleértve az eladás és az ellátás javítását; gondoskodnak a munkabérés a fizetés politika egységes elveinek betartásáról, valamint a szakképzett káderek számának fokozásáról. Biztosítják az építkezési tervezést a nemzeti bizottságok által irányított ágazatokban. Irányítják az alacsonyabb fokú nemzeti bizottságokat a beruházási tevékenység, a területi tervezés és az építkezési jogügyek kérdéseiben. Segítenek a minisztériumok által eszközölt központosított beruházási építés biztosításában. Irányítják: , az építőipari nemzeti vállalatok kerületi társulásait; a kerületi tervező intézeteket. A lakás- és polgári építkezés fő beruházóinak tevékenységét — a kerületi nemzeti bizottságok által közvetlenül irányított gazdasági építés terén - át kell ruházni a kerületi nemzeti bizottságok építészeti ügyosztályaira. A beruházási tevékenység keretében egyes különleges feladatok biztosítása érdekében a KNB-k építészeti ügyosztályaiban kell összpontosítani a szakembereket és innen biztosítani a kerület összes járásainak feladatait. 4. A közlekedés szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok az egész közúti forgalom, autójavítás célszerű elrendezését és fejlesztését és a kerület utihálozatának igazgatását. Feldolgozzák és jóváhagyják a kerületi utiforgalmi szállítási terveket, a maximális gazdaságosság céljából szervezik a nagytávú teherautóforgalom irányítását. Beruházási tevékenységet gyakorolnak az első osztályú országúti hálózatban. A JNB-kkel szorosan együttműködve összeállítják és jóváhagyják a Csehszlovák Autőforgalmi Vállalat autóbuszvonalainak menetrendjét úgy, hogy a társas gépkocsiforgalom a lakosság utazási igényeinek teljes kielégítésén kívül minél gazdaságosabb legyen, biztosítják az autóbuszforgalom hatékony egybehangolását a járások között, valamint a többi KNB-vel karöltve az egyes kerületek között. Biztosítják a Csehszlovák Autőforgalmi Vállalat, a járási autójavító vállalatok és a járási útigazgatóságok tevékenységének egységét s megteremtik a feltételeket arra, hogy a JNB-k hatékonyan irányíthassák az említett szervezeteket. Irányítják: az általános teherautóforgalom hasznot hozó szolgálatának költségvetési megszervezését a kerület területén. Egybehangolják a nemzeti bizottságok, esetleg a kisipari termelőszövetkezetek által irányított autójavító vállalatok, valamint az Általános Gépipari Minisztérium vállalatainak tevékenységét. A közúti és a vasúti forgalom jobb egybehangolása érdekében a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat egységes díjszabású, egységes forgalmi rendszert teremt, úgyhogy nagyfokúan gépesítve legyen az autó- és a vasúti forgalom közötti átrakodás. Ezzel kapcsolatban csökkenteni kell a berakó és kirakó állomásik számát. 5. A vízgazdálkodás szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok a kerület területén biztosítják a vízgazdálkodás komplex fejlesztését és a vízgazdasági törvény értelmében irányító tevékenységet fejtenek ki. Rögzítik és megvalósítják az állami vízgazdasági tervet a kerület területén és alapelveiben előkészítik a vízgazdaságfejlesztési terveke{. Feldolgozzák a kerület tervezett vízgazdaságfejlesztéséhez szükséges szakadatokat, biztosítják a HNB keretét túllépő vízgazdasági beruházási építkezést, szaksegítséget nyújtanak a JNB-knek és biztosítják a vízgazdaságfejlesztési szükségletek rendszeres kutatását. Irányítják: a vízgazdaságfejlesztési beruházási központot. Az Energetikaügyi és Vízgazdálkodási Minisztérium alá rendelt vízgazdasági szervezetek közül az egyes kerületek terén működő és kerületi jellegű kérdések megoldásával foglalkozó kihelyezett szerveket be kell vonni a kerületi központokba. A szűk keresztmetszetű anyagok kerületi raktárát és a víz tisztaságának figyelését s minőségi ellenőrzését végző vegyi szolgálatot be kell vonni a központba. 6. Az iskolaügy és kultúra szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok a társadalmi szervezetekkel együttműködve biztosítják a kerület iskolai és kulturális intézményeinek arányos fejlődését. Felelnek a marxi-lenini világnézet szellemében kifejtett politikai, eszmei és kulturális nevelőhatásuk egységéért, munkájuk színvonalának emeléséért és tevékenységük feltételeinek megteremtéséért. Irányítják a nemzeti bizottságok által igazgatott iskolai és kulturális intézmények pedagógiai és politikai szaktevékenységét, szakfelügyeletet gyakorolnak a tanonc-, szak- és általános műveltséget nyújtó középiskolák fölött. Törődnek a művészetek fejlesztésével és felelnek a káderképzésért a kerület keretében. Irányítják: a pedagógiai intézeteket; a kerületi film-, hangverseny- és esztrádvállalatot; a kerületi könyvelárusítő vállalatot; a kerületi könyvkiadóvállalatokat; az állami emlékmű- és természetvédelmi bizottság kerületi központját; egyes kerületekben az állami konzervatóriumot és az állami tudományos könyvtárat. 7. Az egészségügy szakaszán A kerületi nemzeti bizottságok a kerület területén meghatározzák az egészségügy fejlesztésének elvi koncepcióját és biztosítják aránylagos fejlesztését. Gondoskodnak a vezető egészségügyi dolgozók nagyfokú szakképzettségéről a kerületen belül célszerű elhelyezésükről s kitűzik az orvosok továbbképzésének és nevelésének tervét. Biztosítják az egész kerület lakosságának nyújtott szakosított szolgálatokat. Felelnek a lakosság szakszolgálatokkal való egyenletes ellátásáért az egészségügyi szolgálatok magas színvonaláért. Kijelölik a szakszolgálatok nyújtására tekintetbe jövő területeket. Irányítják: a kerületi népegészségügyi intézetet; egyes fürdőket és kerületi jelentőségű gyógyintézeteket. Ez megköveteli: a) hogy az új kerületi népegészségügyi intézetek nagyfokúan szakosított intézetekké váljanak, melyek a szakosított ágakban az egész kerület lakosságának gyógykezeltetését biztosítják, hogy hozzájuk tartózzanak poliklinikával és vérátömlesztő állomással felszerelt kerületi kórházak, a kerületi higiéniai és járványellenes állomás, a galenikus és ellenőrző laboratóriummal felszerelt kerületi gyógyszertár, s a kerületi egészségügyi raktárak; az eddigi kerületi népegészségügyi . intézetek egyéb berendezéseit az illetékes járási intézetek hatáskörébe kell áthelyezni; b) hogy az Egészségügyi Minisztérium hatásköréből vonják ki és ruházzák a kerületi nemzeti bizottságokra a kerület keretét tevékenységükkel túl nem lépő kisebb fürdők irányítását. 8. A szociális biztosítás szakaszán a kerületi jelentőségű szociális biztosítás szakaszán irányítják a JNB-k tevékenységét és döntenek azokról a fellebbezésekről, melyeket a JNB-knek a szociális biztosítási járulékokról és szolgálatokról hozott döntései ellen adtak be. Irányítják: A kerületi jelentőségű szociális gondozóintézeteket és berendezéseket. A nemzeti bizottságok bővült jogkörének és felelősségének alapelvei az élelmiszer- és közszükségleti ipar és a belkereskedelem szakaszán Az állam területi felosztásának átszervezése lehetővé teszi a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének fokozását egyes élelmiszer- és közszükségleti ipari és belkereskedelmi vállalatok irányításában. Az élelmiszer- és közszükségleti ipar szakaszán a nemzeti bizottságokra kell átruházni azoknak a vállalatoknak irányítását, amelyek 1. tevékenységükkel nem lépik szembetűnően túl a kerület, vagy járás területét, amelyeknek termékei, többnyire a kerület vagy járás lakossága számára készülnek, tehát nincs szükség a központi szervek olyan operatív beavatkozásaira az értékesítés terén, amelyek a tervteljesítés folyamán kihatnának a vállalatok gazdálkodásának eredményeire; 2. a nyersanyagot és anyagforrásaikat többnyire bizonyos kerület területén szerzik be, tehát nincs szükség nagyobb mértékű operatív szállításokra más kerületekből, vagy behozatalból; 3. termékeiket nem teljesen vagy nem túlnyomórészt kiviteli célokra készítik; 4. termelésük kiegészítő jellegű, kissorozatú, vagy egyéni termelési jellegű. A belkereskedelem szakaszán biztosítani kell, hogy a nemzeti bizottságok döntően befolyásolják az eladás minőségének, kulturáltságának és becsületességének fokozódását, a helyi szükségletnek és a lakosság igényeinek figyelembe vételét, valamint a lakosság széleskörű részvételét a kereskedelem irányításában és ellenőrzésében. Ezeknek az elveknek alapján a nemzeti bizottságok hatáskörébe kell áthelyezni: 1. Az élelmiszeripari ágból a sütődéket, cukrászdákat és malmokat. A sütödék és a malmok irányítását az Élelmiszeripari Minisztérium hatásköréből a nemzeti bizottságok hatáskörébe kell áthelyezni. Minden járás egy malmában sütőde-üzemet kell létesíteni, melynek alárendelik a járás többi sütődéjét és malmát. Az alapvető kérdések, főként a sütődéi termelés alapvető kérdései megoldásában, úgymint a termékek mennyiségéről, minőségéről és választékáról való döntésben, az ellátási körzetek kijelölésében, a szállítási tervek megszabásában és káderkérdésekben nagyszabású hatáskörrel kell ellátni a járási nemzeti bizottságokat. Meg kell szabni annak a bírságnak határát, mellyel a járási nemzeti bizottságok a kitűzött feladatok nem teljesítése esetében a járási üzemeket sújtják. A létszükségleti vállalati tevékenység biztosítása érdekében minden kerületben a kerületi nemzeti bizottság által irányított és költségvetésébe bevont malom-sütődei vállalatot kell létesíteni. Az Élelmiszeriparügyi Minisztériumra kell ruházni továbbra is a normaképző, bér- és árkérdések országos megoldásáért, az egységes receptúrák megszabásáért, valamint az aránylagos és műszaki fejlesztésért való felelősséget. A cukrászdákat a nemzeti bizottságok hatáskörébe kell áthelyezni, melyek a helyi viszonyok tekintetbevételével döntenek szervezeti beosztásukról. A nagyipari malmokat és a malomsütődei kombinátokat (37 egység), meg kell hagyni az Élelmiszeriparügyi Minisztérium központi irányításában. Serfőzdéket és malátagyárakat. A serfőzdék és malátagyárak irányítását az Élelmiszeriparügyi Minisztérium hatásköréből a kerületi nemzeti bizottságok hatáskörébe kell áthelyezni és Prága főváros nemzeti bizottsága, valamint a dél-csehországi és nyugat-csehországi kerületek kivételével - minden kerületben serfőzde és malátagyár vállalatot kell létesíteni. A kereskedelmi malátagyárakat (České sladovny, n. p. Praha, Moravské sladovny, n. p., Olomouc, Obchodné sladovny na Slovensku) és a következő serfőzdéket: Plzeňské pivovary, n. p. Plzeň, Pražské pivovary, n. p. Praha-Smíchov, Jihočeské n. p. České Budéjovice, meg kell hagyni az Élelmiszerügyi Minisztérium központi irányításában. A többi ágak és vállalatok. A többi ágakat és vállalatokat továbbra is az Élelmiszeriparügyi Minisztérium irányításában kell hagyni úgy, hogy állam területi tagoltsága alapján szervezett (Folytatás » 6. oldalon) £jj SZÖ 2 * 1960. április 15,