Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-14 / 104. szám, csütörtök

A CSK

P KB hatá

rozata a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítéséről, valamint a gazd

asági és kulturális életben betöltött szerepük növeléséről (Folytatás a 3. oldalról) bontakoztatására. A nevelést szolgáló berendezések fokozott építésével az üzemekkel és EFSZ-ekkel együttműködve megteremtik a nők fokozott foglalkoztatottságának feltételeit. A társadalmi szervezetekkel együttműködve, úgy irányítják a községben a kulturális népnevelömunkát, hogy az segítsen megnyerni a lakosságot a szocialista építés feladataiban való tevékeny részvételre, a társadalmi és kulturális élet fejlesztésére és a sürgős gazdasági feladatok megoldására. Az ipari és mezőgazdasági üzemekkel együttműködésben segítséget nyújtanak az iskolákban a termelési gyakorlat feltételeinek megteremtésében. Gondoskodnak a testnevelés és a sport fejlesztéséről. A helyi és városi nemzeti bizottságok e feladatok teljesítése érdekében: a) irányítják az általános iskolákat, az alapfokú zeneiskolákat, a bölcsődéket, óvodákat, napközi otthonokat, az iskolai étkeztetést, a pionír- és ifjúsági otthonokat, a kulturális és népnevelési intézményeket, mozikat, népművelési otthonokat, a helyi népi könyvtárakat, valamint a helyi jelentőségű műemlékről való gondoskodást. A városi nemzeti bizottságok továbbá irányítják a különös gondoskodást igénylő ifjúság számára léttffeült iskolákat, színházakat, szimfonikus zenekarokat és irányítják a múzeumokat, képtárakat, népi csillagvizsgálókat, a kultúra és pihenés parkjait, valamint az állatkerteket; b) Egybehangolják a község vagy a város területén levő valamennyi kulturális intézmény tevékenységét, beleértve az üzemek és szövetkezetek kulturális berendezéseit is. 7. Az egészségügy szakaszán A helyi és városi nemzeti bizottságok gondoskodnak az egészséges élet- és munkakörnyezetről; biztosítják a lakosság részvételét az egészségügyi gondoskodás irányításában, megvalósításában és ellenőrzésében, s érvényesítik a lakosságnak az egészségügyi berendezések tevékenységével kapcsolatos hozzászólásait. irányítják a bölcsődéket (aratási napközi otthonok), s gondoskodnak arról, hogy eme intézmények tevékenysége megfeleljen a dolgozó nép követelményeinek. Beleegyezésüket adják vagy javasolják egészségügyi körzetek vagy berendezések létesítését, áthelyezését vagy megszüntetését, káderbeli változtatásokat, a" rendelési órák terjedelmét és felosztását illetőleg. Az illetékes körzeti orvossal egyetértésben területükön intézkedéseket foganatosítanak a higiéniai szempontból kifogástalan élet- és munkakörnyezet biztosítására és állást foglalnak mindama intézkedésekhez, amelyeket területükön higiéniai járványleküzdő-szolgálat szervei foganatosítanak. 8. A szociális biztosítás szakaszán A helyi és városi nemzeti bizottsá- i gok rendszeresen figyelemmel kísérik j a község szociális viszonyait, a kiegészítő gondoskodás terén megadják a lakosság számára szükséges segít- i séget, és felülvizsgálják a szociális j biztosítási járadék elismerése szempontjából döntő körülményeket. Irányítják az EFSZ-eknek a szociális alap eszközeivel való gazdálkodását és segítséget nyújtanak a csökkent munkaképességű személyek munkába való bekapcsolása terén. Tömegpolitikai munkát végeznek a járadékélvezők körében, gondoskodnak a közéleti tevékenységbe való bekapcsolásukról. A városi nemzeti bizottságok és egyes HNB-k döntenek a szociális gondoskodás járadékairól és szolgáltatásairól. A városi nemzeti bizottságok ezenkívül irányítják a helyi jelentőségű szociális intézményeket (a járadékélvezők otthonait); eme intézetek irányítását a JNB-k hatásköréből a városi nemzeti bizottságok hatáskörébe kell helyezni. 9. A munkaerők szakaszán Gondoskodniuk kell a szükséges dolgozókról, főleg szakképzett dolgozókról és fiatal dolgozókról az EFSZ3K, a helyi termelés és a szolgáltatások számára; felügyeletet kell gyakorolniuk a tanoncok gyakorlati kiképzése felett az EFSZ-ek központjaiban; gondoskodniuk kell a munka erőforrások kihasználásáról és segítséget kell nyújtaniuk a népgazdaság fontos ágai számára történő munkaerőtoborzásban. 10. Az igazgatás valamennyi szakaszán A helyi és városi nemzeti bizott ságok hatáskörét úgy kell bővíteni, hogy a lakosok folyóügyeit. amelyek kel a nemzeti bizottságokhoz fordulnak, elvben a helyszínen, vagyis a HNB-ken és a városi nemzeti bizottságokon intézhessék el. Az érvényes előírásokat úgy kell módosítani, hogy a lehető legnagyobb mértékben kibővüljön a folyó közigazgatási ügyek ama köre, amelyekről végérvényesen a helyi vagy a városi nemzeti bizottság színvonalán döntenek. Lehetővé kell tenni, hogy a lakosok az albizottság döntése ellen fellebbezhessenek a tanácsnál, egyes esetekben a nemzeti bizottság plénumánál is. A gazdasági és költségvetési szervezetek irányításának a helyi és városi nemzeti bizottságokra való átruházásával egyidejűleg a folyó gazdasági-igazgatási helyi ügyek döntését közelebb kell vinni e szervezetekhez. A helyi és városi nemzeti bizottságok gondoskodnak a szocialista tulajdon védelméről és a szocialista törvényesség betartásáról. A JÁRÁSI NEMZETI BIZOTTSÁGOK A járási nemzeti bizottságok a nemzeti bizottságok rendszerében a fő irányító láncszemet képezik és a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság ama részét irányítják, amely túlnyomórészt a járás keretében fejt ki tevékenységet és elégíti ki a dolgozók szükségleteit. A járási nemzeti bizottságok a következő fő feladatokat teljesítik: — irányítják a helyi és városi nemzeti bizottságok gazdasági és kulturális tevékenységét, — döntő helyzetük van a mezőgazdasági termelés fejlesztésének irányításában, — irányítják a járási jelentőségű vállalatok tevékenységét és az országúti közlekedés szervezését, — irányítják a járási jelentőségű kulturális, egészségügyi és szociális intézményeket, — a járás területén megszervezik a lakáskérdés megoldását, — megoldják a szociális biztosítás kérdéseit, — a járás területén részt vesznek a gazdaság komplex fejlesztése irányításában és tervezésében, — a járás területén, minden téren elősegítik az országos feladatok teljesítését. A járási nemzeti bizottságok az egyes szakaszokon főként a következő feladatokat teljesítik: 1. A mezőgazdaság szakaszán Irányítják és tervezik a mezőgazdasági termelés és felvásárlás komplex fejlesztését az egységes földművesszövetkezeteknél, az állami gazdaságokon, az iskolai gazdaságokon és a járás területén levő többi mezőgazdasági üzemnél, valamint a szövetkezetek közötti szervezetek tevékenységét. A mezőgazdasági termelés és felvásárlás feladatainak felosztása során a járás egyes részeiben gondoskodnak a természeti és gazdasági feltételek optimális kihasználásáról, emellett tekintetbe veszik a mezőgazdasági termelés körzetesítésének eredményeit. Ellenőrzik és egybehangolják a járás felvásárlási szervezeteinek tevékenységét a mezőgazdasági terményfelvásárlás tervezett feladatainak teljesítése érdekében. A járásban megállapítják a tervfeladatok teljesítésére irányuló alapvető agrotechnikai, zootechnikai, állatorvosi, növénykórtani gazdasági intézkedéseket. Megszervezik a haladó technika bevezetését az állattenyésztési termelésbe, elősegítik a szocialista munkaverseny és az újítómozgalom fejlesztését, valamint a mezőgazdasági termelés és felvásárlás tervének teljesítését. Gondoskodnak a gépek fejlesztéséről, valamint a gépi eszközök kihasználásáról. Biztosítják a mezőgazda- J ságnak nyújtott szolgáltatásokat, ' főképp a gépjavítást és segítséget nyújtanak a mezőgazdaság vetőmaggal, ültetőanyaggal és műtrágyával való ellátásában. A járásban gondoskodnak a nemesített vetőmagvak termeléséről és a fajállatok tenyésztéséről, a föld helyes tápanyagokkal való ellátásáról. Az EFSZ-eknek sokoldalú segítséget nyújtanak a mezőgazdasági beruházási építkezés terén és felelősek az állami gazdaságok beruházási építkezéseiért, amellett törődnek azzal, hogy a mezőgazdasági beruházási építkezés olcsó és célszerű legyen és a legnagyobb mértékben hozzájáruljon a haladó technológia bevezetéséhez a növényi és állattenyésztési termelésben. Gondoskodnak a mezőgazdasági beruházási építkezés előkészítésének céljait, szolgáló tervezési tevékenységről. A járás keretében biztosítják a mezőgazdasági káderek nevelését. Megszervezik a sajtó- és a szemléltető propagandát. Jóváhagyják az egységes földművesszövetkezetek mezőgazdasági termelése fejlesztésének távlati és évi terveit; jóváhagyják az állami gazdaságok, valamint a gép- és traktorállomások terveit; ellenőrzik a terv teljesítését és jóváhagyják a termelési és a felvásárlási terv teljesítésére irányuló intézkedéseket. Segítséget nyújtanak az erdőgazdaság feladatainak teljesítésében. Ellenőrzik az erdősítés, a növényvédelem és gondozás tervének teljesítését. Irányítják: az állami gazdaságokat, az iskolai gazdaságokat, a gép- és traktorállomásokat, az állatorvosi intézményeket, a mezőgazdasági beruházások előkészítésének járási központjait, a mezőgazdasági mester- és tanonciskolákat, a mezőgazdasági és erdészeti műszaki iskolákat. Felügyeletet gyakorolnak a járási állattenyésztési igazgatóság tevékenysége felett, a kerületi terv keretében jóváhagyják a fajállattenyésztési intézkedések terveit és ellenőrzik teljesítésüket. A JNB-knek a mezőgazdaság szakaszán levő feladatai biztosítására a következő intézkedéseket kell foganatosítani : a) egyszerűsíteni az állami gazdaságok irányítását, megszüntetni a háromfokozatú szervezetet és mint alapvető termelési egységet állami gazdasági vállalatot létesíteni;meghatározni annak nagyságát a járás feltételei szerint úgy, hogy a szakosított egységekben biztosítva legyen a gazdálkodás szocialista nagyüzemi termelési formáinak teljes kibontakozása, egyúttal az állami gazdaságok vállalatainak kiépítésével a KNB-vel egyetértésben végrehajtani a telekrendezést az EFSZ-ek és állami gazdaságok között: b) az eddigi gép- és traktorállomásokból az új járás területén egy állomást létesíteni több üzemrészleggel; c) a folyó tervezési tevékenységet a kerületi mezőgazdasági építésügyi tervezési intézetekről átruházni a járásokra; a kerületi tervezési intézetekben továbbra is meghagyni a nagy talajjavítási építkezések tervezését; d) a mezőgazdasági beruházási építkezés járási központjait kell létesíteni, s azokat a járási nemzeti bizottságok alá rendelni. A típusterveket továbbra is a mezőgazdasági és erdészeti építkezések tipizálását és fejlesztését végző, állami intézet készíti. Az intézet hatásköréből azonban ki kell venni azon típusos építkezések terveinek kidolgozását, amelyeket a kerületekben anyagilag és a kapacitást tekintve biztosítanak. 2. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások és a helyi termelés szakaszán A járási nemzeti bizottságok megteremtik a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó és a helyi, valamint városi nemzeti bizottságok által irányított üzemek és helyi termelőhelyek optimális fejlesztésének feltételeit; a helyi termelés és szolgáltatások fejlesztéséről a járás területén oly módon gondoskodnak, hogy a szolgáltatások terjedelme és minősége a járás valamennyi községében, főleg azonban a vidéken, emelkedjék. Felelősek a lakosság igényei teljes kielégítéséért az ipari árucikkek javítása és karbantartása terén, eme cikkek fokozott fogyasztásának megfelelően. A helyi ipari termelést a közszükségleti cikkek választékának kielégítésére a nem sorozatos, hanem megrendelésre történő termelésre, valamint arra irányítják, hogy a mezőgazdaságnak segítséget nyújtson mezőgazdasági szerszámok termelésével, valamint a mezőgazdasági gépek kiegészítő termelésével. A következő feladatok teljesítésére irányítják a helyi járási ipari vállalatokat: a) a helyi ipar eddigi szakosított kerületi vállalatait meg kell szüntetni s azok üzemeiből az egyes járások területén, amennyiben nem rendelik a HNB-k és a városi NB-k alá, járási vállalatokat kell létesíteni. Amennyiben célszerűnek és hatékonynak mutatkozik, e járási vállalatokba egyes esetekben be kell osztani más járások területén levő üzemeket is; b) a nagy városokban, ahol célszerűnek mutatkozik, szakosított vállalatokat kell létesíteni a lakóházak folyamatos karbantartására és javítására. 3. Az építkezés és építészet szakaszán A járási nemzeti bizottságok felelősek a HNB-k, a városi NB-k és a JNB-k alá tartozó gazdaságokban a beruházási tevékenységért, irányítják a járási építkezési vállalatokat és elősegítik az állami beruházási építkezés tervének teljesítését. Befolyásolják a járások területén levő valamennyi építkezési szervezet tevékenységét. Felelősek a mezőgazdasági beruházási építkezés rendes és jóminőségű elvégzéséért, valamint a lakásalap karbantartásáért és javításáért. Felelősek a lakásépítés komplex megvalósításáért, beleértve a műszaki megoldást; tervezik a lakásépítés valamennyi formáját, vagyis az állami, szövetkezeti, vállalati, egyéni lakásépítést, az EFSZ-ek keretében történő lakásépítést és megvalósítják eme építkezések tervének felbontását. A járás területén felelősek a beruházási építkezések célszerű elosztásáért. Gondoskodnak róla, hogy minden községnek meglegyen a saját építkezési terve, amely a járás egységes építkezési tervén alapul. A falvak építését társadalmunk fejlesztésének igényes feladataihoz, az ember élete megszervezésének, kulturális szükségleteinek, az emberről való egészségügyi gondoskodás feladatainak és további szempontoknak alapján módosítják és úgy szervezik meg, hogy az nagyobb község-egységek kialakulását segítse elő. E feladatok teljesítése érdekében a következő intézkedéseket foganatosítják: a) az összpontosított lakás- és polgári építkezést folytató járásokban megalakítják a kerületi vállalatok építkezési igazgatóságait, s azokat olyan jogkörrel és felelősséggel ruházzák fel, hogy a járási nemzeti bizottságokkal felelősen megtárgyalhassák az építkezési ügyeket; b) beruházási alakulatokat létesítenek a járás területén, amelyek átveszik a lakás- és polgári építkezés fő beruházóinak funkcióját és gondoskodnak a JNB-k, HNB-k és városi NB-k által igazgatott gazdaságban a tervszerű beruházási építkezés megvalósításáról. A lakás- és polgári építkezés fő beruházóinak kerületi alakulatait megszüntetik; c) megnövekszik a JNB-k jogköre és felelőssége az állami beruházási építkezés elosztása és teljesítése terén; d) a járási és városi építkezési vállalatokba az eddigi kerületi vállalatokból beosztják az építőanyagtermelő kisüzemeket, amennyiben azok nem fognak a HNB-k gazdaságába tartozni. 4. A közlekedés szakaszán. A járási nemzeti bizottságok gondoskodnak a személy- és minden teherautó közlekedés célszerű rendezéséről és fejlesztéséről, jóminőségű, gazdaságos végrehajtásáról; kidolgozzák az autóbusz menetrendek összeállításának alapjait. Gondoskodnak a motorosoknak nyújtandó technikai szolgálatokról összhangba hozzák az autójavítás fejlesztését a járás területén, beleértve az egyes gyárak és a szövetkezetek javító műhelyeit is. Felelősek az országutak karbantartásáért és használhatóságáért és £ II. és III. osztályú állami országúthálózat számára beruházási tevékenységet fejtenek ki. Összhangba hozzák a közúti közlekedést a vasúti közlekedéssel, véleményüket nyilvánítják a berakodó és kirakodó állomások létesítésének vagy megszüntetésének kérdésében és ellenőrzik munkájuk minőségét. Megszervezik a közúti teherközlekedés kihasználását kiegyenlítő szolgálatot. Irányítja: a járási személy- és teherautószállító vállalatokat; az automobil közlekedés járási kihasználását kiegyenlítő központjait; a járási autójavító műhelyeket (ott, ahol azokat felállítják); az országútak járási igazgatóságát. Ez megköveteli: a) a csehszlovák automobilközlekedés kerületi vállalatainak megszüntetését, a személy- és teherautóközlekedés járási vállalatainak létesítését; b) a meglévő járási országúti karbantartás megszüntetését és a járási országúti igazgatóságok létrehozását valamennyi járásban az országutak karbantartására és igazgatására. A Csehszlovákiai Közúti Igazgatás kerületi vállalatainak megszüntetését és tevékenységük elosztását azon kerületi állami közúti igazgatóságai között, ahol erre megvannak a legalkalmasabb feltételek; ezen közúti igazgatóságokat meg kell bízni közutak és hidak közép- és fő javításának, valamint a kisebb beruházási építkezéseknek megvalósításával az egész közúti hálózatban mindig két vagy három járás számára; c) A Csehszlovákiai Automobil Közlekedés kerületi javító műhelyeinek megszüntetését és autójavító vállalatok megteremtését egyes járásokban, rendszerint több járás számára; meg kell bízni ezen járási autójavító vállalatait a már gyártásban nem lévő és behozott motoros járművek javításának elvégzésével és technikai szolgálatok ellátásával a motoristálr számára; a javításokat határidőben végző egyes gyári márkák javítóműhelyeit, valamint a rendszeres típusú autók közép- és főjavításait az általános gépipari minisztérium illetékes vállalatainak hatáskörébe kell rendelni; d) a szállítási feladatok, a megfelelő eszközök és munkaerők célszerű elhatárolásának végrehajtását Prága főváros és a középcsehországi kerület járási automobil közlekedési vállalatai között, és ennek megfelelően az automobilközlekedés és a nemzeti bizottság irányító tevékenységének átszervezését; e) a hazai állami folyami személyszállításnak — amely jobbára rekreációs jellegű — átszervezését a folyamhajózási vállalatok hatásköréből az illetékes járási nemzeti bizottságok hatáskörébe. 5. A vízgazdálkodás szakaszán. A járási nemzeti bizottságok biztosítják a vízgazdálkodás irányításának egységét és fejlesztését a járás területén. Az állami vízgazdálkodási tervvel összhangban kidolgozzák a vízgazdálkodás részleg-mérlegeit és a helyi nemzeti bizottságok javaslatai alapján kidolgozzák a vízgazdálkodás fejlesztésének járási programjait; segítséget nyújtanak a folyóvizek tisztaságának biztosításában. Biztosítják az újraépítés és a kisebb beruházási építés számára — beleértve a helyi nemzeti bizottságok, vagy városi nemzeti bizottságok akcióit is — a szükséges tervező és költségvetési dokumentációt. Szakszerű beruházási segítséget nyújtanak neki és lefolytatják a vízjogi eljárásokat. Kezelik azokat a vízgazdálkodási alapokat, amelyek terjedelmükkel és jelentőségükkel túlhaladják a helyi nemzeti bizottságok, vagy városi nemzeti bizottságok lehetőségeit, kezelik az apró karbantartás és az alapok főjavításának, avalamint az apró beruházásoknak kapacitásait a járás területén. Irányítja: a járási vízgazdálkodási igazgatóságokat. Meg kell szüntetni a vízellátási és csatornázási kerületi szervezeteket, valamint a folyóvizek kerületi igazgatóságait és meg kell alakítani a járási vízgazdálkodási igazgatóságokat, melyek a járási nemzeti bizottságok hatáskörébe tartoznak. 6. Az iskolaügy és a kultúra szakaszán A járási nemzeti bizottságok a társadalmi szervezetekkel együttműködve megteremtik a lakosság művelődési és kulturális fejlesztésének, az ifjúság marxista-leninista világnézet szellemében történő nevelésének, az iskola és az élet kapcsolatának és a népi alkotó művészet fejlesztésének feltételeit. Felelősek az ifjúság sokoldalú előkészítéséért az áitalánQs műveltséget adó, a pedagógiai, az ipari tanulói és a szakiskolákon, valamint a dolgozók tanulmányainak fejlesztéséért. Pedagógiai felügyeletet gyakorolnak a járás minden iskolájában és ellenőrzik minden nevelő, kulturális és felvilágosító intézmény módszeres vezetését. Gondoskodnak az iskolaügy és a kultúra fejlesztésére előirányzott eszközök célszerű és gazdaságos kihasználásáról, valamint a lakosság önsegélyének fejlesztéséről. Az új kulturális berendezés bevezetésénél törődnek azzal, hogy ne álljon elő a kulturális berendezések célszerűtlen összpontosítása a járás egyes helyein. Összhangba hozzák az egész felvilágosító tevékenységet a járásban, gondoskodnak e tevékenység eszmei hatékonyságáról és elősegítik az élettel, valamint a gazdaság fejlesztésének problémáival való kapcsolatát a járás területén. Irányítják: az ipari tanoc és szakiskolákat; (Folytatás az 5. oldalon) JJJ SZÖ 4 * 1960- április 14.