Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-12 / 102. szám, kedd

Bővül a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége, intézkedések a szocialista törvényesség további elmélyítésére (Folytatás a 3. oldalról) lett a városokban összpontosul a szolgáltatások, az üzletek, a kulturális intézmények, az iskolák, az egészségügyi és a szociális intézmények nagy része, amelyek a széles környék lakossága kívánalmainak is eleget tesznek. A városokban széleskörű ipari és lakásépítkezés folyik. Véglegesen meg kell oldanunk a közlekedés, a vízellátás, a lakások karbantartása, a lakosság nevelése és műveltségének növelése, az egészségügy, az ellátás, stb. problémáit. A jövőben ezen kérdések túlnyomó többségének megoldása a városi nemzeti bizottságokra hárul. A városi nemzeti bizottságok nagy jogköre és felelőssége ösztönző feltétele annak, hogy szocialista városaink gyorsan , fejlődjenek, az élet bennük mind gazdagabb és kulturáltabb legyen és teljes mértékben kielégítsük a lakosság érdeklődési körét és szükségleteit. A helyi és a városi nemzeti bizottságoknak az eddiginél sokkal jobban kell törődniök a lakosság nyugodt életének biztosításával. A helyi nemzeti bizottságok vezető funkcionáriusaitól gyakran hallhatunk olyan panaszt, hogy a községben kevés az elárusítónő, a borbély és különféle iparos. Nem járhatunk el végeredményben úgy, hogy a községekben és a városokban az alapvető szolgáltatásokat csak más járásokba tartozó dolgozókkal tudjuk ellátni. A helyi nemzeti bizottságoknak a járási nemzeti bizottságokkal együtt tudatosítaniok kell, hogy a község és a járás valamennyi problémájának megoldásáért elsősorban a nemzeti bizottságok felelnek. A helyi és a városi nemzeti bizottságok aktivitásán és kezdeményezésén múlik, hogy a nagy jogkört teljes egészében és helyesen kiaknázzák a nép érdekében, falvaink, városaink, hazánk további felvirágoztatása érdekében. Az ilyen alkotómunka példáját hozták létre maguk a nemzeti bizottságok a községfejlesztési akcióban. Szervezőmunkásságuknak és a lakosság aktivitásának köszönhető, hogy ebben az akcióban az elmúlt 5 esztendő alatt 8,5 milliárd korona értékű munkát végeztek s az állam anyagi hozzájárulása ebből csupán 1,5 milliárd koronát tett ki. A CSKP KB határozati javaslatában kidomborodik a járási nemzeti bizottságok szerepe és felelőssége, amelyek a nemzeti bizottságok rendszerében a fő irányító láncszemet képezik. A járási nemzeti bizottságok befolyásolják és irányítják majd a falvak és városok életét, gondoskodnak az adott járás gazdasága és kultúrája tervszerű fejlesztéséről. Fontos hatalmi láncszem szerepét töltik be, a járásban az államhatalmat képviselik majd, amely az adott területen egységessé teszi a gazdasági és a kulturális fejlesztés irányítását és feladatainak megvalósítását. A nép valamennyi szükségleteinek kielégítése attól függ majd, hogy a járási nemzeti bizottságok hogyan tudják irányítani a helyi és a városi nemzeti bizottságokat, a járási gazdasági és kulturális életet. A járási nemzeti bizottságok döntő helyet töltenek be a mezőgazdasági termelés irányításában. Irányítani és tervezni fogják komplex fejlődését, a járás területén levő egységes földművesszövetkezetekből, állami gazdaságokból és más mezőgazdasági üzemekből a felvásárlást. A mezőgazdasági termelés feladatainak szétírása során gondoskodniok keli a járás különböző éghajlati és gazdasági feltételeinek maximális kiaknázásáról, a tervfeladatok teljesítését szolgáló alapvető agrotechnikai és állatorvosi intézkedések megszabásáról. Megszervezik a haladó technológia alkalmazását, a nehéz gépek felhasználását, a mezőgazdaság által igényelt szolgáltatásokat, különösképpen a gépjavítást és segítséget-nyújtanak a vetőmaggal való ellátásban. Közvetlenül irányítani fogják az állami gazdaságokat, a gép- és traktorállomásokat, az állatorvosi intézményeket, a mezőgazdasági mesterés tanonciskolákat, a járási beruházási központot. A járási nemzeti bizottságok dönteni fognak a pénzügyi, anyagi és műszaki eszközökről, irányítani fogják a beruházási tevékenységet, gondoskodni fognak a szakszolgáltatásról, jóváhagyják majd a szövetkezeszükségletekkel. Ma a kerületi nem zeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok megfelelő jogkörrel fognak rendelkezni arra, hogy gondoskodjanak eme érdekek egybehangolásáról, hogy a problémákat nem egy ágazat, hanem az egész népgazdaság szempontjából oldják meg. A kerületi nemzeti bizottságok felelősek a mezőgazdasági termelés komplex fejlesztéséért a kerületben és egyes intézményeket közvetlenül ők irányítanak. A KNB-k nagy felelősséget fognak viselni az építészet szakaszán az építőanyag termeléséért, a lakás- és poltek és az állami gazdaságok terveit. Qári építkezés szakaszán, mert ők Ez annyit jelent, hogy kulcsfontos- 1 irányítják majd az illetékes építkezéságú szerepet töltenek majd be és nagy felelősséget vállalnak azért, hogy a mezőgazdaságban alapvető fordulatot érjünk el. Tevékenységükben ezért a helyi nemzeti bizottságokra kell támaszkodniok, együtt kell velük működniök és szoros kapcsolatban kell állniok a mezőgazdasági üzemekkel, az egységes földművesszövetkezetekkel. A járási nemzeti bizottságok olyan jogkörrel és felelősséggel rendelkez nek majd, hogy a nemzeti bizottságok gazdaságainak fejlesztését és a köz igazgatás kérdéseinek túlnyomó többségét végérvényesen megoldhassák. A mezőgazdasági termelés mellett a helyi gazdálkodás megszervezése, a közúti közlekedés, a vízgazdálkodás, a szociális biztosítás, valamint az iskola, a kultúra és az egészségügy lényeges részének rugalmas irányítása a járási nemzeti bizottságok kezében lesz. A járási nemzeti bizottságok tehát teljes felelősséget viselnek az alájuk tartozó szervezetek és intézmények tevékenységéért, valamint a dolgozók szükségletei kielégítésének minőségéért az egész járás területének valamennyi említett szakaszán. Azzal, hogy a vállalatok és intézmények a járási nemzeti bizottság alá tartoznak majd, egyszerűsíteni lehet szervezeti felépítésüket és csökkenteni az irányítási fokok számát. Ami a helyi ipar szakaszait illeti, a CSKP kerületi bizottságainak hoz zászólásaiban egyöntetűen megállapították, hogy azokat legfelsőbb fokon a járási nemzeti bizottságnak kell irányítania. Egyes kerületek azt javasolták, hogy a helyi gazdálkodási vállalatok egy részét a kerület irányítsa. Ezzel a javaslattal nem érthetünk egyet. Ha a helyi ipar bizonyos termékei több járás vagy kerület céljait szolgálják, ez még nem ok arra, hogy az illető vállalatokat ne a járási nemzeti bizottság irányítsa. Azokat a feladatokat, amelyeknek teljesítése a kerület és az egész népgazdaság érdeke, a vállalatoknak közvetlenül a terv határozza meg. A járási nemzeti bizottságok fokozott jogkörének nagy felelősséggel kell párosulnia a járás gazdasági és kulturális életének folyamatos fejlesztéséért. Az a járási nemzeti bizottság dolgozik majd helyesen, amely kezdeményezően valamennyi anyagi és pénzügyi forrás bővítésére fog törekedni, hogy egyre jobban kielégíthesse a nép sokrétű szükségleteit. Elég példa van arra, hogy egyes járási tényezők több időt fordítottak arra, hogy a szükséges eszközöket megszerezzék pl. a kerületi nemzeti bizottságoktól, ahelyett, hogy a járásban levő nagy forrásokat mozgósítanák. Fontos intézkedés a járási nemzeti bizottságok felelősségének növelése a járás gazdasági és kulturális élete komplex fejlesztésének irányítása és tervezése terén, valamint az, hogy a járásban lévő, de a minisztériumok által irányított vállalatok és üzemek tevékenységére fokozott befolyást kell gyakarolniok. Éppen ezzel szilárdul a járási nemzeti bizottságoknak, mint a járás gazdáinak a szerepe és helyzete. A nagyobb jogkört az állami érdekek erősítésére kell felhasználni Fontos szerepet töltenek be a kerületi nemzeti bizottságok. A kerületek ma nagy területi egészeket alkotnak. Túlnyomórészt gazdasági szempontok alapján jöttek létre, hogy amennyire csak lehet, komplex gazdasági területet képezzenek. A népgazdaság szempontjából döntő jelentőségű szakaszokat fognak igazgatni és irányítani. A kerületi nemzeti bizottságok hivatottak arra, hogy területükön megvalósítsák az állami és helyi érdekek egységét. Fontos szerepet játszanak a mezőgazdaságban, a beruházási építkezésben, a lakosság ellátásában, valamint a kultúra és az iskolaügy fejlesztése terén az egész kerületben. A kerület valamennyi járásának szükségleteit kielégítő vállalatokat és szervezeteket irányítják. Erősödik és bővül a kerületi nemzeti bizottságok helyzete, jogköre és felelőssége a kerület komplex gazdasági és kulturális fejlesztésének irányításában és szervezésében, ami az egész népgazdaság fejlesztése szervezésének oszthatatlan részét képezi. A kerületi nemzeti bizottságok lesznek felelősek azért, hogy a nemzeti bizottságok és a gazdasági szervezetek fokozott jogkörüket és felelősségüket elsősorban az országos érdekek biztosítására használják fel. Gondoskodni fognak arról, hogy célszerűen egybehangolják a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztését a területi felosztáson belül és sikeresen teljesítsék a kerületben az állami terv feladatait. Megtörtént, hogy a minisztériumok által irányított vállalatok érdekei nem mindig álltak összhangban a helyi si vállalatokat és tervezési szerveze teket. A KNB-k és az összes építészeti szervezetek teljes felelősséget viselnek a lakásépítés országos feladatának teljesítéséért, az építés iparosításáért, az építések olcsóbbá tételéért és kiváló minőségéért. Több fontos feladatot teljesítenek a kerületi nemzeti bizottságok a közlekedés egybehangolása és a vízgazdálkodás fejlesztése terén. Az iskolaügy és a kultúra szakaszán felelősek az iskolai tanítás magas színvonaláért, valamint a kulturális, tömeg- és népnevelő munka eszmei színvonaláért. Törődnek a pedagógus káderek nevelésével és számos közvetlenül általuk irányított kulturális intézmény útján elősegítik a kerület gazdag kulturális életének kibontakozását. Fontos szakosított egészségügyi intézményeket irányítanak majd s gondoskodnak az egészségügyi káderek rendszeres képzéséről és helyes elhelyezéséről. Rendkívül fontosak a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítésére irányuló intézkedések a kerületek és járások komplex gazdasági és kulturális fejlesztésének irányítása, a tervezés és pénzellátás terén, valamint az anyagi-műszaki ellátás kérdéseinek megoldásában. A javasolt intézkedések lehetővé teszik az irányítási kapcsolatok leegyszerűsítését és a központi irányítás továbbszilárdítását. A demokratikus centralizmus alapelveiből indulunk ki, abból, hogy a népgazdaság fejlődése egészében központilag irányított, hogy az egységes állami népgazdasági terv irányadó valamennyi fokú nemzeti bizottság tevékenységében. A nemzeti bizottságoknak ismerniök kell az országos problémákat és irányelveket és azokkal összhangban — a népgazdaságfejlesztési terv fő feladatainak teljesítésével — ki kell bontakoztatniok a helyi kezdeményezést. Terveikben elsődlegesen kell biztosítaniok az egész népgazdaság feladatait és meg kell magyarázni a lakosságnak az országos érdekek fontosságát, valamint azt, hogy ezek az érdekek azonosak a helyi érdekekkel, hogy a falvak, városok, járások és kerületek fejlődése elválaszthattatlanul összefügg az országos feladatok sikeres valóra váltásával. A nemzeti bizottságoknak teljesen új helyzetük lesz, mint olyan szerveknek, amelyek felelősek területük komplex gazdasági és kulturális fejlődéséért, az alájuk rendelt gazdaság tervszerű fejlesztéséért és a gazdasági feladatok teljesítéséért az állami terv keretében. A helységek, járások és kerületek komplex gazdasági fejlesztése szilárdabb megszervezése érdekében az eddigi állapottól eltérően —, amikor a nemzeti bizottságok által irányítőtt gazdaságot a kormány tervezte egyrészt a minisztériumok útján, másrészt közvetlenül —, most a nemzeti bizottságok tevékenységének valamennyi ágazatát a kormány, az állami terv és az állami költségvetés közvetlenül irányítja. A nemzeti bizottságok gondoskodnak majd a társadalom fő politikai és gazdasági célkitűzéseinek teljesítéséről s azokkal összhangban a helyi feltételek és szükségletek sürgőssége szerint részletesebben határozhatják meg az arányokat és a feladatokat. Ugyanakkor ők döntenek a tervezett anyagi és pénzeszközök, valamint a munkaerők felhasználásáról a gazdasági és kulturális felépítés feladatainak teljesítése érdekében. Abban az esetben, ha a kormány valamelyik ágazat fejlesztését különösen fontosnak tartja, a tervben közvetlenül eszközöket juttathat eme ágazat arányos fejlesztésének biztosítására. Ugyanilyen joggal rendelkezik majd a magasabbfokú nemzeti bizottság az alacsonyabbfokúakkal szemben. Ezek az intézkedések megteremtik a helyi kezdeményezés fejlesztésének, valamint a helyi források és tartalékok feltárásának és kihasználásának feltételeit. Céljuk az, hogy a nemzeti bizottságok kezdeményezése és általuk a dolgozók kezdeményezése is széles mértékben kihasson az állami tervre, a népgazdaság fejlesztése és a központi szervek irányító tevékenysége alapvető arányainak meghatározására. Elvárjuk, hogy a nemzeti bizottságok helyesen élnek majd nagy jogkörükkel és felelősségükkel a gazdaság komplex fejlesztése terén a hozzájuk tartozó területen, valamint a tervezés és pénzellátás terén, elvárjuk továbbá, hogy ezt a jogkörüket a dolgozók széleskörű részvételével elsősorban az országos feladatok teljesítése érdekében és a helyi szükségletekkel összhangban érvényesítik. A javasolt intézkedések nemcsak lehetővé teszik, hanem meg is követelik, hogy a nemzeti bizottságok funkcionáriusai kezdeményezően oldjanak meg minden helyi problémát anélkül, hogy fentről jövő irányelvekre várnának. A tervezés új módszere feltételezi, vező bizottságokba összpontosítsuk. Ugyanúgy a pénzellátás is a pénzügyi bizottságok és ügyosztályok feladata lesz. Ez megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok, valamint azok állandó bizottságai és ügyosztályai a tervet és annak fő feladatait pénzügyi részével együtt egészként fogják fel és ne az egyes ágazatok szempontjából tekintsék. Ilyen módon kell előkészíteniök a tervet és gondoskodniok teljesítéséről. Számos kerület azt javasolta, hogy a mezőgazdasági termelés tervezését és pénzellátását a tervező bizottságok és pénzügyi osztályok végezzék. A mezőgazdasági termelés sajátosságára és a jelenlegi helyzetre való tekintettel ajánlatos, hogy a nemzeti bizottságok mezőgazdasági osztályai komplexek legyenek, vagyis, hogy bennük összpontosuljon a mezőgazdasági termelés tervezése és pénzellátása mint az irányítás alapvető hogy a szervező tevékenységet a ter- eszközei. Az irányítás szakmai és területi alapelvének harmonikus egybekapcsolása A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítésére irányuló határozati javaslat egybekapcsolja a népgazdaság irányításának szakmai és területi alapelvét. A népgazdaságot mint egészet egységesen és központilag a kormány irányítja. E két alapelv egybekapcsolása a javaslatban főleg abban jut kifejezésre, hogy gondoskodás történik a területi szervek tevékeny részvételéről a minisztériumok által irányított gazdaság vezetésében is. A kerületi nemzeti bizottságok és a járási nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége kiterjed a szakmai alapelv szerint irányított vállalatok fejlesztésének fontos kérdéseire is. A kerületi nemzeti bizottságok dolgozzák ki a területükön levő ágazatok fejlesztésének hosszú tartamra szóló, valamint ötéves terveit, tekintet nélkül arra, hogy ezeket az ágazatokat a nemzeti bizottságok vagy minisztériumok irányítják-e. A területi és szakmai alapelv szerint irányított gazdaság egybehangolása a központban és a kerületekben a központi és területi szervek szoros együttműködésivel valósul meg. Ez az alapelv a népgazdaság irányításának fontos új eleme. Fokozza a kerületi szervek felelősségét az egész népgazdaság fejlesztéséért, hozzájárul a tervezett eszközök hatékonyabb felhasználásához és valamennyi szükséglet egyre jobb kielégítéséhez. Ugyanakkor megteremti valamennyi helyi forrás és tartalék legnagyobb mérvű mozgósításának feltételeit. A területi és a szakmai irányítási alapelv egységét igen szemléletesen bizonyítja a kelet-szlovákiai kerületben folyó nagy ipari aglomeráció felépítése. A kohó, vegyi és egyéb üzemek felépítése erőteljesen megváltoztatja az egész kerület arculatát és életét. Megköveteli, hogy az építkezés megvalósítása körzeti terv kidolgozása alapján folyjék, hogy a távösszeköttetési, a közlekedési vonalak, az iskolák, egészségügyi berendezések felépítésének tervét, a szolgáltatások és kereskedelem fejlesztését kölcsönösen egybehangolják az ipari üzemek építésével. Ez megköveteli egyrészt a kerületi nemzeti bizottság és a központi szervek rendszeres kölcsönös együttműködését, másrészt a kerület egyes járásaival való szoros együttműködését. Ebben rejlenek az új irányítási rendszer előnyei, amely fontos tényező lesz a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok további kibontakoztatásában. A nemzeti bizottságoknak a gazdaság és kultúra irányítása terén elfoglalt új helyzetével és szerepével összhangban módosul a központi szervek irányítási tervékenysége oly módon, hogy a nemzeti bizottságok a rájuk háruló jogkört és felelősséget az irányításban teljes mértékben érvényesíthessék. A nemzeti bizottságok nagyobb jogköre és felelőssége a nemzeti bizottságok által irányított anyagi-műszaki ellátás célszerű megszervezésén és a népgazdasági nyilvántartáson alapul majd. A javaslat gondoskodik arról, hogy a nemzeti bizottságok gazdasági és költségvetési szervezetei idejében és a legrövidebb úton megkapják a szükséges anyagokat és hogy termékeik minél gyorsabban eljussanak a fogyasztóhoz. Ami a népgazdasági nyilvántartást illeti, ezt a tevékenységet a nemzeti bizottságok számára a statisztikai központok végzik olyan terjedelemben, hogy a nemzeti bizottságok az ügyek ismeretében irányíthassák a rájuk bízott gazdasági szakaszokat és idejében kiküszöbölhessék a fogyatékosságokat. Mindeme intézkedések célja megteremteni a feltételeket a harmadik ötéves terv feladatainak sikeres teljesítéséhez, a fejlett szocialista társadalom tervének teljesítéséhez, a helyi szervek és dolgozók aktivitása és kezdeményezése széleskörű kibontakoztatásához. A nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővülése á nemzeti bizottságok által irányított vállalatok és szervezetek szervezeti átépítésének számos komoly kérdésével és maguknak a nemzeti bizottságoknak az átépítésével függ össze. Ezért nagy figyelmet követel és nagy igényeket támaszt a pártszervek és a nemzeti bizottságok munkájával szemben a következő hónapokban. Jelenleg arra kell törekednünk, hogy biztosítsuk az új területi felosztásra való folyamatos átmenetet és a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság új tervezési rendszerére való átmenetet. Gondoskodnunk kell arról, hogy az új nemzeti bizottságok funkciós időszakuk kezdetétől fogva az új feltételek között zavartalanul és sikeresen teljesíthessék feladataikat a gazdasági és kulturális építés terén. Ezen a téren nagy felelősség hárul az új kerületek és járások székhelyein megalakuló pártbizottságokra. Fő feladatuk az eddigi nemzeti bizottságokkal együttműködésben előkészíteni az új szervezést, az 1960. évre szóló terv és költségvetés átvezetését, valamint a harmadik ötéves terv javaslatának átvezetését erre a szervezetre. Elsősorban a nemzeti bizottságok által irányított gazdasági és költségvetési szervezetek szervezeti elrendezésének mielőbbi tisztázására kell súlyt helyezni, mert ez a tervek és költségvetések idejében való átvezetésének egyik legfontosabb feltétele. A nép legszélesebbkörű részvételével kell dönteni és irányítani Elvtársak, a Központi Bizottság határozati javaslatának fontos részét képezik a nemzeti bizottságok tevékenységének tökéletesítésére irányuló intézkedések. Eme intézkedések célja az, hogy a nemzeti bizottságok szerepe a szocialista társadalom sokrétű építésében ne csak a nemzeti bizottságok funkcionáriusai szűk körének ügyévé, hanem az egész nép ügyévé váljék. Ezt a nemzeti bizottságok szervező munkája eddigi formáinak és módszereinek továbbfejlesztésével, valamint új formáinak és módszereinek továbbfejlesztésével, valamint új formák és módszerek alkalmazásával érjük el. Egyre jobb feltételeket teremtünk arra, hogy a dolgozók a nemzeti bizottságok útján még jobban érvényesíthessék kezdeményezésüket és tevékeny részvételüket a gazdaság irányítása és az állam igazgatása valamennyi fontos kérdésének eldöntésében. A munkastílus és módszer tökéletesítésének ezért azon az elven kell alapulnia, hogy a nemzeti bizottságok a nép legszélesebbkörű részvételével végzik irányító tevékenységüket és ezen az alapon döntenek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók széleskörű részvétele a gazdaság irányításában és az állam igazgatásában egyúttal fontos nevelő tényező is. Megszilárdítja a lakosság viszonyát államunk iránt, fokozza felelősségét népünk szocialista célkitűzéseinek eléréséért és megerősíti benne azt a tudatot, hogy az egyén élete egész társadalmunk sikeres fejlődésétől függ. Ez növeli a dolgozók öntudatosságát és szabaddá teszi al(Folytatás az 5. oldalon) £jj SZÖ 2 * 1960. április 15,