Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)
1960-04-12 / 102. szám, kedd
Bővül a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége, intézkedések a szocialista törvényesség további elmélyítésére (Folvtatás a 4. oldalról) kotó tevékenységük kibontakozását. A nemzeti bizottságok tevékenységének fontos alapelve a gazdaság és a kultúra önálló irányítása úgy, hogy a nemzeti bizottságok valóban körzetük gazdái legyenek. Az ennek a2 alapelvnek szellemében való tevékenység feltételezi, hogy a nemzeti bizottságok kezdeményezően, felső utasítások nélkül dolgozzák ki a tervfeladatok sikeres teljesítése szempontjából döntő kérdéseket, hogy az irányítás folyamán mérlegeljék a gazdaság és a kultúra egyes szakaszainak sokrétű összefüggését a dolgozók érdekeivel és szükségleteivel. Az önállóság növelésére irányuló törekvésnek nem szabad gyöngítenie a felsőbb nemzeti bizottságok segítségét az alacsonyabbfokú nemzeti bizottságok számára. Természetesen az eddiginél jobb és konkrétabb segítségről van szó. Állandóan tanúi voltunk annak, hogy a kerületi és a járási nemzeti bízottóságok dolgozói csupán egy ugrásra mentek le a falvakba, hogy tájékozódjanak és elintézzék a halaszthatatlan ügyeket. Most azonban arról lesz szó, hogy a JNB-k és KNB-k dolgozói és funkcionáriusai fontos problémák megoldása szerint menjenek a falvakra és az EFSZ-ekbe. Ez megköveteli, hogy munkacsoportokat hosszabb időre küldjenek segítségül a községekbe. Az új szellemben való irányítás céltudatos, tervszerű munkát jelent. Azt jelenti, hogy a nemzeti bizottságnak tevékenységüket államférfiúi körültekintéssel, mindig az egész népgazdaság szükségleteinek szempontjából kell megszervezniök. Az emberek törekvéseit társadalmunk fejlesztésének főbb problémáira kell irányítaniok. A nemzeti bizottságok valamennyi képviselőjének, funkcionáriusának és dolgozójának tevékenységét az a tudat hassa át, hogy a nemzeti bizottság az emberek szeme előtt, azok mindennapos ellenőrzése alatt dolgozik. A nemzeti bizottságok plénumának, tanácsának és bizottságainak ezért nem szabad semmilyen fontos kérdésben dönteniök addig, míg e kérdéseket nem tanácskozzék meg a dolgozók széles körével. A dolgozóknak a gazdaság irányításába és az állam igazgatásába való bevonása folyamata nem folyik be ösztönösen, ellenállásoktól és akadályoktól mentesen. Tudatában kell lennünk annak, hogy a nemzeti bizottságok jogkörének bővítése nem vezet automatikusan s önmagában a nemzeti bizottságok munkájának megjavításához. Ezért a nemzeti bizottságok szervező munkájának tökéletesítésére irányuló intézkedések megvalósítása nagyon igényes lesz s ezért harcolni kell a régi munkastílus csökevényei és a nemzeti bizottságok egyes funkcionáriusainak megrögzött szokásai ellen. A nemzeti bizottságok új munkastílusára és módszereire irányuló törekvéseinek párosulnia kell elsősorban az adminisztrálás csökevényei ellen, a bürokratizmus és annak okai ellen folytatott harccal, mert ezek a jelenségek fékezik a nép kezdeményezésének kibontakozását. A bürokratizmus okai elleni harc környörtelen küzdelmet jelent egyes dolgozóknak a nép szükségleteivel szemben elfoglalt gyakran közömbös álláspontja ellen, a kérdések formális megtárgyalása és az élő szervező munkának céltalan körlevelek és irányelvek kiadásával való helyettesítése ellen. Az új feladatok, a nagy jogkör és felelősség megköveteli a nemzeti bizottságok munkájának jelentős megjavítását. Valamennyi kérdés megoldásánál döntő szerepet kell játszaniok a választott szerveknek, a plénumoknak, a tanácsoknak és állandó bizottságoknak, mert általuk biztosíthatjuk a legjobban a dolgozók széleskörű részvételét. Lényegesen meg kell javítani a nemzeti bizottságok plénumainak munkáját úgy, hogy valóban élő intézményekké váljanak. Az ő feladatuk, hogy érdemlegesen megtárgyalják a gazdasági és kulturális élet valamennyi kérdésének megoldását és e kérdések megvalósítását tevékenyen megszervezzék a dolgozók legszélesebb részvételével, képviselőik, tanácsaik, állandó bizottságaik és aktíváik útján. A nemzeti bizottságok tanácsainak szerepe is növekszik. A tanácsok a nemzeti bizottságok és a felsőbb szervek plénumainak határozatai alapján a fontos gazdasági és kulturális kérdésekkel fognak törődni, megszervezik a nemzeti bizottságok és a felsőbb szervek plénumai határozatainak teljesítését és rendszeres ellenőrzést fognak gyakorolni. Fontos lesz szerepük az albizottságok munkájának koordinálásában és irányításában, a plenáris ülések előkészítésében. Mindez megköveteli a tanácsok munkamódszereinek megváltoztatását, hogy az egyes kérdések megtárgyalásának eddigi korlátozott módjáról áttérjenek a vállalatokban, a szervezetekben, az alsóbbfokú nemzeti bizottságokban kifejtendő élénk szervező és politikai nevelő munkára. Az albizottságok új helyzete és munkatartalma A döntés jogával felruházott albizottságoknak alapvetően fontos szerepük lesz a nemzeti bizottságok új munkaformáinak és módszereinek kibontakozásában. Lehetővé teszik a nemzeti bizottságok képviselőinek és a dolgozóknak részvételét az irányításban és döntésben s főként a szocialista építés feladatainak teljesítésében. Ezért fektettünk súlyt munkájuk kibontakoztatására. Az albizottságok váljanak a nemzeti bizottságok kezdeményező, irányító és ellenőrző szerveivé az egyes munkaszakaszokon. Elvárjuk, hogy áldozatkész és tapasztalt funkcionáriusok nagy teljesítőképességű aktívájával kibővítik és megsokszorozzák a nemzeti bizottságok erőit, gazdagítják és kibontakoztatják a nemzeti bizottságok munkáját abban, hogy nagy építőfeladataink teljesítésére szervezzék a dolgozókat. Az albizottságok jelenleg a legfontosabb eszközül és a legmegfelelőbb formául szolgálnak arra, hogy a lakosság bekapcsolódjék a nemzeti bizottságok döntésébe és feladatainak megvalósításába. A nemzeti bizottságok további fejlődését a népmilliók egyre nagyobb érdeklődése fogja kísérni, mely tevékenységük valamennyi szakasza iránt megnyilvánul. A feladatok teljesítését az önkéntes dolgozók egyre szélesebb köre fogja támogatni, amely különféle aktívákban, elsősorban a nemzeti bizottságok albizottságaiban fog csoportosulni a nemzeti bizottságok körül. Az albizottságok új helyzete és munkatartalma hatékonyan hozzájárul a nemzeti bizottságok tevékenysége hatalmi és igazgatási részének ! egybeolvadásához. Az albizottságok I kétségtelenül az egyik olyan alakú- | lattá fejlődnek ki, melyek közvetítésével a képviselők, majd fokozatosan a dolgozók közvetlenül fogják igazgatni a társadalmi munka bizonyos szakaszait és ily módon jelentős eszközül fognak szolgálni a kommunista önkormányzatra való fokozatos áttérés megvalósításában. A párt nagy jelentőséget tulajdonít a nemzeti bizottságok albizottságainak és ez megköveteli a párt, a nemzeti bizottságok és a központi - mól, hogy sokoldalúan törődjenek velük, hogy megalakulásuktól kezdve kezdeményezően segítsék őket munkájuk teljes kibontakoztatásában. Az albizottságok, mint a nemzeti bizottság szervei, a nemzeti bizottság plénumának és tanácsának vezetésével fognak dolgozni. Több fontos jogkör és funkció hárul majd az albizottságokra, ők lesznek felelősek egyes gazdasági és kulturális ágak tervszerű fejlesztésének biztosításáért is, amit eddig a nemzeti bizottságok szakosztályai gyakoroltak. Az albizottságok aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaságfejlesztési tervek összeállítása és teljesítése bizonyos ágban a lakosság lehető legnagyobb részvételével történjék. Ez például a helyi nemzeti bizottság mezőgazdasági albizottságának j gyakorlati munkájában azt jelenti, I hogy segíteni fog az EFSZ, vagy az állami gazdaság farmja termelési tervének összeállításában, hogy kihasználja a termelés növelésének összes tartalékait, biztosítja az állami érdekeket, hogy a tervet a szövetkezetesek és a farm alkalmazottainak teljes részvételével állítsák össze. Az albizottság tagjainak feladata lesz feltárni a mezőgazdasági termelés növelésének tartalékait, s támogatni ez irányban a farm dolgozói vagy a szövetkezetesek kezdeményezésének érvényesülését; most elsősorban a föld termőképességének fokozására, a község mezőgazdasági termelésének fejlesztésére teendő intézkedések gyors elvégzésére kell mozgósítani és szervezni a lakosságot. Kell. hogy az albizottságok nagyon jó kapcsolatot tartsanak fenn az emberekkel, gondosan mérlegeljék nézeteiket, megjegyzéseiket és javaslataikat. A javaslatokat és a szervezetek tevékenységének problémáit tárgyalják meg a dolgozókkal a maguk szakaszán, szervezzenek gyűléseket és összejöveteleket, s tüzetes, konkrét tárgyismeret alapján oldják meg a szervezetek munkájának problémáit és a terv teljesítését. Tanácskozzanak az újítókkal, szervezzék meg haladó módszereik széleskörű alkalmazását, fedezzék fel az újat és segítsék életre a maguk szakaszán. Fontos, hogy munkájukban a lakosság ellenőrzésére, az utcabizottságokra, a nemzeti bizottságok mellett működő testületekre és a nemzeti bizottság egyes intézményeinek kollektíváira támaszkodjanak, amelyeknek közvetítésével a dolgozók maguk oldják meg életük egyes kérdéseit. Az albizottságok megnövekedett szerepe egyáltalán nem jelenti azt, hogy gyengül a nemzeti bizottság alá rendelt gazdasági és költségvetési szervezetek vezetőinek felelőssége a vállalatok irányításáért és a tervfeladatok teljesítéséért, a gazdasági eredményekért és a társadalmi szükségletek kielégítéséért. Az albizottságok kötelessége hozzájárulni a vezetők felelősségének szilárdításához és ellenőrizni, vajon a terv teljesítése és a dolgozók szükségleteinek kielégítése érdekében helyesen évvényesítik-e jogkörüket. A nemzeti bizottságok jogköre helyes kihasználásának, az új nemzeti bizottságok, plénumaik, tanácsaik és főként albizottságaik jó munkájának szükséges feltétele a nemzeti bizottságok hatékony pártirányítása. A nemzeti bizottságok új munkafeltételei megkövetelik, hogy a nemzeti bizottságokban tökéletesedjenek a párt vezető szerepe érvényesítésének módszerei. A pártszervek munkájában az a legfőbb, hogy a nemzeti bizottságokat arra késztessék, hogy az egyes gazdasági és kulturális szakaszok fejlesztésének döntő kérdéseivel foglalkozzanak, hogy ismerjék a dolgozók szükségleteit és a dolgozók részvételével idejében és következetesen tudják e kérdéseket megoldani. A javasolt intézkedések minden feltételt megteremtenek arra, hogy a nemzeti bizottságok és szerveik a dolgozók lehető legszélesebbkörű támogatásával és részvételével fejtsék ki gazdasági és kulturális politikájukat. Tehát szocialista államiságunk további jelentős erősödését jelentik, további lépést jelentenek állami szerveink tökéletesítésére és demokratizálására. Ha a nemzeti bizottságok a rájuk ruházott jogkört, mint a népi hatalom és a gazdaság képviselői, elsősorban az egész társadalom érdekében fogják gyakorolni, ha minden erejüket az állami terv sikeres teljesítésére és a legfontosabb jelenlegi feladat teljesítésére: alapvető fordulat elérésére összpontosítják a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, — akkor jól. fogják teljesíteni feladatukat a községben, járásban, kerületben. Ha tevékenységükkel hozzájárulnak a népgazdaság állandó gyarapodásához, hazánk gazdasági erejének növekedéséhez, népünk erkölcsi-politikai egységének szilárdulásához, növekedni fog a nép részvétele a szocialista demokrácia szilárdításában. Fokozódik a nép részvétele a szocialista törvényesség szilárdításában Elvtársak! Társadalmi fejlődésünk elért foka és a szocialista demokrácia általános elmélyülése, amint az új szocialista alkotmány téziseiről szőló beszámolójában Novotný elvtárs mondotta, feltételeket teremt arra, hogy az államigazgatás és a gazdasági irányítás te. rén a nép részvételének fokozására teendő intézkedésekkel együtt néhány olyan kérdést is megvitassunk, amelyek igazságszolgáltatásunk további demokratizálására, a szocialista törvényesség fejlesztésében a dolgozók részvételének fokozására irányulnak. Bíróságaink a nép választott szervei, melyeknek munkájában ma már a dolgozók széles rétegei vesznek részt. A bíróságokban mintegy 60 ezer népbíró — munkás, paraszt és dolgozó értelmiségi részt vesz az ítélethozatalban. A népbírák a lakosság körében végzett nevelőmunka kibontakoztatásában is mindenképpep beváltak. A bíróságok megismertetik a lakosságot és a nemzeti bizottságokat tevékenységükkel, beszámolnak a választóknak és segítenek a törvényszegést előidéző okok kiküszöbölése útjainak és eszközeinek keresésében. Igazságszolgáltatásunk funkciója ma a szocialista társadalmi rendszer védelmére, a lakosságnak a törvények betartására és állam iránti kötelességei becsületes teljesítésére való nevelésére irányul. Az igazságszolgáltatás további demokratizálása és a szocialista törvényesség elmélyítése abból a tényből indul ki, hogy lényegében megszüntettük azokat a gazdasági, társadalmi és politikai okokat, amelyek azelőtt nálunk éppúgy, mint ma a tőkés rendszerű országokban, törvényszerűen bűnözéshez és más hasonló szociális jelenségek fokozódásához vezettek és vezetnek. Ez azonban semmiképp sem jelenti azt, hogy társadalmunkban egyáltalán nem fordulnak elő olyan cselekmények és kihágások, melyek ellentmondanak a szocialista erkölcsnek, a szocialista törvényeknek. E jelenségek azonban lényegesen kisebb terjedelműek, megváltozott a jellegük, mások a gyökereik. Az emberek tudatából kivesző csökevények: az önzés, élősdiség és a tőkés társadalom után fennmaradt más erkölcstelen vonások okozzák az ilyen jelenségeket. Még mindig akadnak nálunk olyanok, akik a múltban a letűnt kizsákmányoló osztályokhoz tartoztak, társadalomellenes elemek, amelyek igyekeznek a társadalom rovására élni és zavarják népünk alkotó munkáját. A szocialista törvényesség általános elmélyítése viszonyaink közepette ezért megköveteli, hogy pártunk politikai elvei szellemében elsősorban az emberek politikai és erkölcsi nevelését bontakoztassuk ki, továbbá a bírói szervek munkájával biztosítsuk a szocialista vívmányok védelmét. Az alapvető gazdasági és társadalmi átalakulások és pártunk nagy nevelőmunkája eredményeképpen megváltozik az emberek gondolkodása, kialakul az új ember, a szocialista erkölcsű ember arculata. A nevelőmunka, melyben a munkaközösség nevelő hatásával párhuzamosan a szocialista társadalom eszmei hatásának összes eszközei egyre hatékonyabban érvényesülnek, és amelynek központja az öntudatos kommunista munkaviszony kibontakozása, a szocialista társadalom tagjai erkölcsi vonásainak szilárdulását eredményezi. A társadalmi kötelességtudatra, kölcsönös elvtársi segítségre, a szocialista együttélés szabályainak önkéntes betartására és a társadalom javára végzett öntudatos munkára épülő szocialista erkölcs a szocialista társadalom és minden egyes tagja érdekegységét fejezi ki. Egész társadalmi életünkben bevett szokássá válnak az új elvtársi kapcsolatok, a kölcsönös segítség, védelem és támogatás. Ez nagyon szembetűnően megnyilvánul a szocialista munkaversenyben, főként a szocialista munka brigádjaiban és a szocialista munka brigádja cím elnyeréséért versenyző kollektívákban. E mozgalom egyik jelentős vonása a szocialista életmódra és az emberek együttélésre irányuló törekvés. Egyre gyakrabban a társadalmi bírálat tárgyává és a munkaközösség orvosló igyekezetének tárgyává válnak azok a fogyatékosságok, melyekre a múltban gyakran fel sem figyeltek. Kibontakozik és szilárdul a dolgozók új szocialista jogvisznya, annak tudata, hogy a szocialista állam törvényei az ő akaratukat fejezik ki. Ezért többségük nemcsak önként betartja a törvényeket,, hanem általában ügyel a betartásukra. A társadalmi szervezetek és a dolgozók ma már kezdeményezően oldanak meg számos olyan kérdést, melyek érdekeikbe vágnak, különösen a betegbiztosítás és a szociális biztosítás, valamint a gondatlanságból előidézett károk megtérítése terén. Elintézik az apró lopások, a szocialista tulajdon megrongálása eseteit, szakszervezeti talajon intézik el a munkaviszályokat, stb. A CSKP Központi Bizottságának múlt évi szeptemberi ülése után mely ösztönzést adott a szocialista törvényesség betartásának további javítására -, a dolgozók kezdeményezése a törvényesség védelmének már egyes újabb gyakorlati formáit alakította ki, melyek megfelelnek szocialista társadalmunk elért fejlődési fokának. Ez főként az ostravai, ústyi, bratislavai és plzeni kerület egyes üzemeire és néhány más városra vonatkozik, ahol megalakultak az elvtársi bíróságok. Maguk az egyes üzemek és helységek dolgozói egyre fokozottabb mértékben ügyelnek arra, hogy a szocialista együttélés szabályainak megszegése s az akaratukat és érdeküket kifejező törvények be nem tartása ne tegyen kárt munkájuk eredményeiben. Minél jobban kihasználjuk a szocialista társadalom erkölcsi hatásának nagv erejét az egyén nevelésében, s ezzel elkerüljük a törvényszegést, annál gyorsabb lesz ez a folyamat. A dolgozók az üzemekben és lakhelyükön idejében figyelmeztethetnek mindenkit, s már csírájában megakadályozhatják a szocialista együttélés szabályainak be nem tartását. Ezért növekszik a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek nevelő szerepe, s a bírói szervek tevékenységében is előtérbe kerül a megelőzés. Egészen más úton járnak a tőkés rendszerű országok. A polgári társadalomban nem lehetett és soha sem lehet a bűncselekmények megelőzésének útját követni, mert a bűnözést maga a kapitalizmus szüli. Amíg a burzsoá államok kénytelenek egyre inkább az állami kényszer szerveire és intézményeire — a rendőrségre, a börtönre, a népellenes törvényekre támaszkodni, addig szocialista államunk a törvények és a szocialista erkölcs betartására egyre jobban ügyelő nép öntudatosságára támaszkodik. * * * Elvtársak! Miből indulnak ki fejtegetéseink a szocialista törvényesség fejlődésének és az igazságügy demokratizálásának további útjairól? Szocialista társadalmunk erős és népünk szorosra zárta sorait a kommunista párt körül. Hazánk népe öntudatosan építi az új társadalmi rendszert. Alapvető politikai és gazdasági átalakulások alapján az emberek szocialista nevelésében is mély változás történt. A dolgozó ember egyre inkább életének öntudatos építőjévé válik és fokozatosan megszabadul azoktól a negatív vonásoktól, melyeket a kapitalizmus hagyott az ember egyéniségén. A szocializmus előnyei a dolgozók elvtársi viszonyát állandóan elmélyítik. Minél inkább növekszik a termelés és a nép szükséglete, annál hatékonyobb lesz pártunk és az összes társadalmi szervezetek nevelőmunkája. Minél több dolgozó kapcsolódik be a harcba a múlt csökevényei és az együttélés szabályainak megszegése ellen, az egyéni érdekeknek a társadalmi érdekek és célok fölé helyezése, az önzés, a más rovására történő gyors meggazdagodás vágya, a fenegyerekeskedés stb. ellen, mely bűnözésre és törvényszegésre visz egyeseket, annál jobb lesz a közösségnek, annál gyorsabban haladunk előre. Népi igazságszolgáltatásunk további fejlődése Államrendszerünk szilárdsága, a nép fokozódó öntudatossága és eddigi tapasztalatai a szocialista törvényesség megszegése elleni harcban biztosítékot nyújtanak a szocialista törvényesség tökéletesítésére és népi igazságszolgáltatásunk további fejlesztésére, ami fokozatosan úgy történik, hogy: a) lehetővé válik a dolgozók számára, hogy a társadalmi szerveken és szervezeteken keresztül maguk dönthessenek a törvényszegés egyes eseteiben, b) fokozatos intézkedések történnek a dolgozók részvételének további fokozására a bíróságok munkájában, a bíróságok nevelő küldetésének fokozására és a nemzeti bizottságok, a társadalmi szervezetek, főként az FSZM és a CSISZ s az egész közélet megelőző és nevelő szerepének még hatékonyabb kibontakoztatására a szocialista törvényesség szilárdításában. • A szocialista vívmányok védelme s a lakosság törvényes jogainak és érdekeinek betartásáról való gondoskodás megköveteli, hogy a bíróságok a társadalmi szervezetekkel szorosan karöltve továbbra is következetesen szigorú megtorlással éljenek az osztályellenséggel, az élősdi, társadalomellenes elemekkel, főként a visszaeső bűnözőkkel és általában a komoly büntettek elkövetőivel szemben. A nép szerepének növelése a szocialista törvényesség elmélyítésében és igazságszolgáltatásunk további demokratizálása tehát nem jelenthet valamilyen engedékenységet azokkal az egyénekkel szemben, akik rendszerünk iránti ellenséges érzületükből kifolyólag követnek el bűntetteket, az élősdiekkel szemben, akik a társadalom rovására akarnak élni, stb. Nem akarjuk bővíteni a bírósági és büntetőszerveket, sőt ellenkezőleg a felvázolt úton, a pillanatnyi helyzetnek megfelelően csökkenteni akarjuk őket. Az a tény, hogy a társadalmi szervezetek és maguk a dolgozók az üzemekben, falvakon és városokban átveszik és önáltóan fogják igazgatni az állami szervek fontos munkaszakaszait, szocialista rendszerünk óriási előnyét bizonyítja. Csak szocialista társadalom haladhat ezen az úton. A szocialista állam - mint a munkásosztály vezetésével szervezett dolgozó nép — a szó legszorosabb értelmében vett né(Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 4 * 1960 április 13.