Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-12 / 102. szám, kedd

Bővül a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége, intézkedések a szocialista törvényesség további elmélyítésére OIdŕich Černík elvtárs beszámolója a CSKP KB 1960. április 7—8-i ülésén Elvtársak! Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága januári ülésén jóváhagyta az állam területi átszervezésének elveit és Novotný elvtárs beszámolóját, mint a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége további bővítésének irányelveit. A Központi Bizottság levele az egész párttal és a nemzeti bizottságok közvetítésével dolgozóinkkal is megismertette a januári plénumülés eredményeit. Az évzáró párttaggyűléseken, a nemzeti bizottságok ülésein és a nyilvános gyűléseken lezajlott vita igazolta, hogy a párt tagjai és dolgozóink teljes egyetértéssel támogatják az állam területi átszervezését. A dolgozók megértették, hogy ezen intézkedések a párt XI. kongresszusa irányvonalának sikeres megvalósításához szükséges feltételek megteremtésére irányulnak. A területi átszervezéssel kapcsolatos vitában megnyilvánult népünk magas fokú politikai fejlettsége és csak elvétve jutottak kifejezésre lokálpatriota érdekek. A területi átszervezéssel kapcsolatos észrevételek túlnyomó részét a pártszervek figyelembe vették. Az évzáró taggyűlések, a párt járási és kerületi konferenciái az állam területi átszervezése első szakaszának sikeres befejezését jelentették. Létrejöttek az új kerületek, járások, meghatároztuk területüket, megválasztottuk az új pártszerveket és így létrehoztuk a ma megtárgyalandó feladatok sikeres teljesítésének feltételeit. A CSKP KB politikai irodája a Központi Bizottság januári ülésének határozata alapján kidolgozta a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége bővítésére, a gazdaság és a kulturális országépítésben betöltött szerepük jelentőségének növelésére irányuló intézkedések tervezetét. Ez a tervezet a nép gazdag tapasztalataira épül s megvitatta, valamint kiegészítette a párt valamennyi kerületi bizottsága. Ez a tervezet kerül most megvitatásra a CSKP Központi Bizottsága elé. A párt valamennyi kerületi bizottsága egyetértését fejezte ki a CSKP KB határozati javaslatával. Ez igazolja a megszabott irány helyességét, a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége bővítésének, a gazdaság és a kulturális országépítésben betöltött szerepük növelésének szükségességét. A CSKP kerületi bizottságainak észrevételei hozzájárultak a tervezet pontosabbá tételéhez és tökéletesítéséhez. A kerületekben lefolyt vita során az elvtársakat részletesen tájékoztathattuk a megvalósítandó intézkedésekről és így létrehoztuk a feltételeket ahhoz, hogy a tervezetet a Központi Bizottság jóváhagyása után haladéktalanul és helyesen megvalósítsuk. A nemzeti bizottságok a szocialista demokrácia elmélyítésének fő láncszemei Elvtársak! Nagy feladataink sikeres teljesítésének feltétele a szocialista demokrácia további elmélyítése és fejlesztése, a dolgozó tömegek mind szélesebbkörű és közvetlenebb részvétele a gazdaság és a kultúra irányításában, az állam igazgatásában. A szocialista demokrácia állandó tökéletesítése és elmélyítése a szocializmus jellegéből, az országépítő munka szükségleteiből és a magunk elé tűzött új feladatokból ered. A hazánkban megvalósított politikai, gazdasági és szociális változások a dolgozók alkotó tevékenységének gyümölcsét jelentik. Pártunk vezetésével, a szocialista demokrácia valamennyi formájának elmélyítésével fejlesztjük dolgozóink kezdeményezését és aktivitását. Állami életünk legfőbb elve, szocialista demokráciánk alapvető elve az, hogy a dolgozó tömegeket a lehető legnagyobb mértékben és mind mélyrehatóbban be kell vonni a gazdasági és a kulturális országépítésbe, az állam igazgatásába. A CSKP Központi. Bizottsága már a januári ülésen hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia elmélyíté.sének és megszilárdításának jelenlegi legfontosabb láncszemét a nemzeti bizottságok képezik. A nemzeti bizottságok, mint népképviseleti szervek jellegüknél fogva betöltik az államhatalom és az igazgatás szerveinek és egyben a dolgozók hatalmas társadalmi szervezeteinek szerepét. A nemzeti bizottságok a szó szoros értelmében népi szervezetet képeznek, az egész népet képviselik, és összetételükben kifejezésre juttatják a munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség osztályszövetségét. A nemzeti bizottságokban számos funkcionáriust neveltünk. Több mint 200 ezer tagjuk és 400 ezer aktivistájuk áldozatkész munkájával hozzájárult a termelőerők fellendítéséhez és a szocialista termelési viszonyok létrehozásához. Különösképpen jelentős részvételük a szocialista faluért folytatott harcban. A párt vezetésével mind hatékonyabban szervezik és egységessé teszik dolgozóink azon törekvését, amelynek célja a községek, városok, járások és kerületek sokoldalú fejlesztése, az élet gazdagabbá, boldogabbá tétele. A nemzeti bizottságok néphatalmat jelentertek, a nép akaratának közvetlen kifejezői. Bátran mondhatjuk, hogy a nemzeti bizottságok minden intézkedése, minden lépése a nép szeme előtt zajlik le. A szocialista állam továbbfejlesztésében, népünk erkölcsi, politikai egységének és szocialista öntudatosságának létrehozásában, valamint szilárdításában a nemzeti bizottságok az egyik legfontosabb tényező szerepét töltik be. A nemzeti bizottságok, amelyek társadalmi rendszerünk politikai alapját képezik, s a kerületekben, járásokban és a községekben az államhatalom és az igazgatás helyi szerveinek szerepét töltik be, a magasabb szervek határozatai és a törvények alapján irányítják az alájuk rendelt szervek tevékenységét, gondoskodnak az állami rend védelméről s a terv, valamint a költségvetés alapján irányítják hatáskörükben a gazdasági és kulturális építőmunkát. A nemzeti bizottságok, mint az államhatalom helyi szervei az ország egész területén a pépnek felelnek elsősorban az országos fontosságú feladatok teljesítéséért, vagyis a munkásosztály hatalmának megszilárdításáért, mert az államhatalom egyedüli hordozója nálunk a dolgozó nép. A nemzeti bizottságok elért fejlődési foka és betöltött szerepe szemléltető módon igazolja a szocialista államról, a szocialista társadalom építésében betöltött szerepéről, az állami szervek építésének törvényszerűségéről szóló lenini tanítás helyességét a mi viszonyaink között Szilárdítsuk meg a nemzeti bizottságok kapcsolatát a néppel A nemzeti bizottságok a további fejlődés során még jobban betöltik majd a dolgozók széleskörű társadalmi szervezetének szerepét, a gazdasági és a kulturális országépítésben tökéletesítik és elmélyítik gazdasági, szervező és kulturálisnevelő funkciójukat. Hatalmi és végrehajtó funkciójuk mind jobban egybeolvad majd, hogy egység jöjjön létre a határozathozatal és a megvalósítás között, hogy a nemzeti bizottságok a nép részvételével ne csak döntsenek, hanem a néppel karöltve teljesítsék is ezeket a határozatokat. Ennek segítségével megszilárdul a nemzeti bizottságok kapcsolata a néppel, növekedni fog szerepük és tekintélyük, megszilárdul a néphatalom és létrejönnek a szocialista társadalom széleskörű sikeres építésének feltételei. A nemzeti bizottságok a mezőgazdasági termelés, az építészet, a közlekedés, a helyi ipar és a szolgáltatások, a vízgazdálkodás, a kereskedelem, az iskolaügy, a kulturális és a népművelési tevékenység, az egészségügy, a szociális ellátás, stb. irányítása terén a múltban is mind nagyobb részt vállaltak. A nemzeti bizottságok által irányított gazdaság ma az országos költségvetésben mintegy 33 milliárd koronával, vagyis 32 százalékkal részesedik. A nemzeti bizottságokhoz tartozó gazdaság irányításában mind ez ideig nem alkalmaztuk megfelelő méretekben a területi elvet. Ennek egyik fő oka államigazgatásunk területi megszervezése volt. Az állam eddigi területi megszervezése aránylag kicsi adminisztratív-igazgatási egységeivel gátolta a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének bővítését. Ez különösen a helyi és a járási nemzeti bizottságokra vonatkozik. Ugyanak-, kor a területi-gazdasági egységek termelőerőinek gyors iramú fejlődése létrehozta a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége növelésének, a dolgozók irányításában való részvétele bővítésének feltételeit. A párt a területi átszervezés útján, a kerületek, a járások és a helységek területének bővítésével létrehozza a nemzeti bizottságok gazdasági és kulturális ország építésben betöltött szerepe bővítésének, jogkörük és felelősségük lényeges kiterjesztésének nélkülözhetetlen feltételeit. Mindez elősegíti a nép tömeges méretű kezdeményezésének továbbfejlesztését. A párt a nemzeti bizottságok szerepe és jogköre kérdés-komplexumának megoldása során szem • előtt tartja azt a tényt, hogy a nemzeti bizottságok által irányított szakaszoknak rendkívül nagy társadalmi jelentőségük van. A javasolt intézkedések nagyon fontosak előrehaladásunk szempontjából és jelentőségük messze túllépi a nemzeti bizottságok kereteit. Ezek az intézkedések fontos részét képezik azon intézkedések komplexumának, amellyel a párt céltudatosan és sikeresen egybehangolja a népgazdaság és az államigazgatás irányítási rendszerét a termelőerők és a szocialista termelési viszonyok elért fejlődési fokával s így gondoskodik további fellendülésükről. Az előterjesztett javaslat a CSKP KB ez év januári határozataiban megszabott elvekre támaszkodik, teljes összhangban áll a demokratikus centralizmus elvének elmélyítésével, valamennyi fokon létrehozza a szocializmus gazdasági törvényei hatékony kiaknázásának és a dolgozók kezdeményezése széleskörű felkarolásának feltételeit. Pártunk a nemzeti bizottságok nagy jelentőségéből kiindulva számos intézkedést valósított meg annak érdekében, hogy növelje szerepüket, jogkörüket és felelősségüket, megszilárdítsa gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkciójukat. Ezen az úton döntő lépést jelent a Központi Bizottság elé ma terjesztett tervezet, amelynek célja: 1. Növelni valamennyi fokú nenj

7 zeti bizottság szerepét, tekintélyét és felelősségét, mivel a nemzeti bizottságok hazánk politikai, gazdasági és kulturális életében az államhatalom helyi szerveinek szerepét töltik be. A nemzeti bizottságok hatalmi funkciójának elmélyítésével hozzájárulni megszabott hatáskörükben az államiság elmélyítéséhez, támogatni az országos érdekeket és ezzel létrehozni szocialista társadalmunk fejlődésének kedvező feltételeit. A nemzeti bizottságoknak ezt a szerepét rögzíteni fogjuk a róluk szóló új törvényben. 2. A központi irányítás megszilárdítása mellett az egységes népgazdasági terv alapján feltételeinkkel és a népgazdaság, valamint a kultúra továbbfejlesztése távlataival összhangban a gazdaság és a kultúra területi irányítása elvének helyes érvényesítését. Ennek alapján létre kell hoznunk a hetyi kezdeményezés maximális kibontakoztatásának, a helyi források és tartalékok feltárásának feltételeit, hogy így tovább fejleszthessük népgazdaságunkat. Ez feltételezi: a) lényegesen bővítenünk kell a nemzeti bizottságok szerepét és felelősségét a népgazdaság irányításában, különösen azokon a szakaszokon, amelyeknek munkássága közvetlen kapcsolatban áll a dolgozók mindennapi szükségleteinek kielégítésével, elsősorban a mezőgazdasági termelés, a szolgáltatások, a helyi ipar, a közlekedés, a lakás- és a polgári építkezés fejlesztésével, a kultúrával, az iskola- és egészségüggyel, a szociális biztosítással. Az idetartozó vállalatok irányítását és igazgatását a lehető legközelebb kell vinni a néphez és bővíteni kell annak részvételét e vállalatok irányításában és az állam igazgatásában is; b) a nemzeti bizottságok szerepének növelését a tervezésben, éspedig úgy, hogy kiveszik a részüket a kerület gazdaságfejlesztési tervének kidolgozásából. így hozzájárulnak a népgazdaság alapvető arányainak megszabásához s a széles néptömegek kezdeményezése és aktivitása a nemzeti bizottságok közvetítésével visszatükröződik majd az állami tervben, a költségvetésben és a központi szervek irányító tevékenységében. Növelnünk kell a nemzeti bizottságok önállóságát a tervfeladatok részletes meghatározásában, hogy így jobban fel tudjuk használni az állam által kiutalt eszközöket elsősorban az országos feladatok teljesítése, továbbá pedig a helyi szükségletek kielégítése érdekében; c) a népgazdaság irányítása ágazatok és terület szerinti elvének harmonikus egyesítését, ami a gazdasági és a kultúra fejlesztésével kapcsolatos kérdések komplex megoldásának feltétele a járásokban és a kerületekben, főleg azért, mivel ennek útján a területi szervek is aktív részt vállalnak a minisztériumok által irányított gazdaság feladatainak teljesítésében; d) a munka új formáinak és módszereinek alkalmazását a nemzeti bizottságok tevékenységében úgy, hogy a lakosság széleskörű részvételével dolgozzanak s a nemzeti bizottságok képviselői nagyobb részt vállaljanak - elsősorban a szükséges jogkörrel felruházott nemzeti bizottsági albizottságokban — az elfogadott határozatok teljesítéséből. Elvtársak! Az új feltételek között lényegesen bővül a nemzeti bizottságok szerepe és felelőssége a gazdaság és a kultúra fellendítésének irányításában. A népgazdaság dolgozóinak hozzávetőlegesen a fele dolgozik majd a nemzeti bizottságok által irányított gazdasági, kulturális, iskola- és egészségügyi, valamint szociális szervezetekben. így következetesen megvalósul pártunk XI. kongresszusának az a határozata, hogy az irányításnak a lehető legközvetlenebb kapcsolatban kell állnia dolgozóinkkal. A területi átszervezés megteremti ennek feltételeit. A helyi funkcionáriusok nagy számú kádereivel is rendelkezünk, akik a dolgozók részvételével irányítani tudják népgazdaságunk jelentős szakaszait. A párt XI. kongresszusa határozatával összhangban minőségi változásokra kerül sor a különböző fokú nemzeti bizottságok jogkörrel és felelősséggel való felruházása terén. Elsősorban a helyi, a városi és a mezőgazdasági termelésért felelős járási nemzeti bizottságok jogkörét növeljük, mivel a mezőgazdaságban találjuk a népgazdaság dolgozóinak 29 százalékát. Emellett a helyi és a városi nemzeti bizottságok gazdasági szervezeteiben és intézményeiben működő dolgozók száma az eddigi 11 százalékról 25 százalékra, a járási nemzeti bizottságok esetében 34 százalékról 56 százalékra növekszik. A járási nemzeti bizottságok így a döntő irányító láncszemet fogják képezni a nemzeti bizottságok rendszerében. Hatáskörükbe tartozik majd a kerületi nemzeti bizottságok által eddig irányított vállalatok és intézmények 80 százaléka. A kerületi nemzeti bizottságok részesedése 54,5 százalékról 19 százalékra csökken s ugyanakkor növekedni fog a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság. A nemzeti bizottságok - ott, ahol megvannak ehhez a feltételek — átveszik az élelmiszeripar, a közszükségleti árucikkek ipara eddig minisztériumok által irányított egyes vállalatainak és üzemeinek, valamint a kereskedelem egy részének irányítását. A kerületek túlnyomó többsége megértette, a jelenlegi helyzet még nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti bizottságok az eredetileg elképzelt méretekben közvetlenül irányítsák a kereskedelmi és egyes ipari vállalatokat. Ügy véljük, hogy különösképpen a mezőgazdasági termelésben magunk elé tűzött feladatok teljesítése után az ilyen intézkedés végrehajtásának kedvezőbbek lesznek a feltételei. A nemzeti bizottságok azonban már most nagyobb befolyást fognak gyakorolni az ilyen vállalátok tevékenységére. Országunk területén egységes a nemzeti bizottságok lépcsőzetes rendszere. A különböző fokú nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége konkrét meghatározása során a CSKP KB januári ülésének azon irányelvéből indultunk ki, hogy a nemzeti bizottságok irányítása alá tartozó gazdasági, kulturális, iskolaügyi és más szervezeteket az a nemzeti bizottság irányítsa, amelynek működési területén az illetékes szervezet kielégíti a lakosság szükségleteit. Szem előtt tartjuk azt az elvet, hogy a vállalatokat és a szervezeteket olyan fokú nemzeti bizottság szintjén hozzuk létre, amely megfelelő teret nyújthat fejlődésükhöz és hatékony tevékenységükhöz. Társadalmunk továbbfejlődése és a szocialista demokrácia elmélyítése szempontjából rendkívül nagy jelentőségű a dolgozókhoz és a termeléshez legközelebb álló városi és helyi nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének lényeges növelése. Ezek a nemzeti bizottságok a lehető íegjobb feltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy minden egyes kérdést a dolgozók maximális részvételével oldjanak meg. A nemzeti bizottságok feladatai az új helyzetben A helyi nemzeti bizottságok legfon- I is. A falusi szolgáltatások fejlesztése tosabb küldetése az lesz, hogy területükön a szocialista nagyüzemi formák segítségével gondoskodjanak a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztéséről és valamennyi lakos széleskörű részvételével létrehozzák a mezőgazdasági termelési tervek túlszárnyalásának, a szövetkezetekben és az állami birtokok farmjain a felvásárlási terv egyenletes teljesítésének feltételeit. A helyi és a városi nemzeti bizottságoknak gondoskodniok kell arról, hogy helyesen érvényesüljenek az állami érdekek, betartsák a szövetkezeti alapszabályzatot és idejében megszüntessék a fogyatékosságokat. A helyi és a városi nemzeti bizottságok az állami tervfeladatokkal összhangban megvitatják és jóváhagyják a szövetkezetek termelési és beruházási terveit és törődni fognak azzal, hogy a tervek megvalósítása során kiaknázzanak minden forrást és tartalékot. Ellenőrizniök kell, hogy vajon az álllam által a mezőgazdasági termelés fejlesztésére rendelkezésre bocsátott eszközöket hatékonyan használják-e fel. A mezőgazdasági feladatok teljesítése érdekében, különösen a talaj termékennyé tétele szempontjából meg kell" szervezniök a lakosság aktív segítségét és a mezőgazdaságban támogatniok kell a szocialista munkaverseny kibontakozódását. A helyi nemzeti bizottságok jelenlegi elsőrendű feladata a mezőgazdasági termelés fejlesztése. A mezőgazdaságnak nagy jelentősége van népünk életszínvonalának további emelése szempontjából. A helyi és a városi nemzeti bizottságok felelnek majd a helyi termelés, a szolgáltatás és a javító-munkálatok szakaszán a lakosság szükségleteinek teljes mérvű és jó minőségű kielégítéséért. A falusi szolgáltatások fejlesztése érdekében javasoljuk a közüzemek és a helyi termelési üzemek egyszerű formáinak létrehozását, amelyek több községet szolgálnának és felölelnék a helyi nemzeti bizottságok ilyen jellegű apró műhelyeit annál is sürgetőbb, mivel felszabadítja a nőt a fáradságos háztartási munka alól és hozzájárul a város és a falu közötti lényeges különbségek kiküszöböléséhez. Nagy feladat és felelősség hárul a városi és a helyi nemzeti bizottságokra a lakásépítkezés, a lakások karbantartása és korszerűsítése terén. Ezen a szakaszon is ki kell aknázni a lakosság kezdeményezését és aktivitását, valamint a helyi forrásokat. A helyi nemzeti bizottságoknak a lakásépítkezés során, különösen a falvakon, szem előtt kell tartamok a községfejlesztés távlatait, a mezőgazdasági termelés fellendítésének szükségleteit, a magas lakáskultúra követelményeit, a társadalmi élet lehetőségeit. Bővítjük a helyi és a járási nemzeti bizottságok jogkörét és felelősségét a vízgazdálkodás, a kereskedelem, az iskolaügy és a kultúra, az egészségügy és a szociális gondoskodás terén is. Rendkívül fontos küldetés és felelősség hárul a helyi és a városi nemzeti bizottságokra a kulturális forradalom befejezésében is, mivel társadalmunk további fejlődése elválaszthatatlan a lakosság műveltségének és kulturáltságának állandó növelésétől, az ifjúságnak a tudományos világnézet szellemében való nevelésétől. A helyi és a városi nemzeti bizottságok gondoskodni fognak a község és a város általános kulturális felvirágzásáról, az anyagi szükséglet fedezéséről és megteremtik az iskolai, valamint az iskolánkívüli nevelés, oktatás feltételeit. Az igazgatási tevékenység terén a helyi nemzeti bizottságokat olyan jogkörrel látjuk el, hogy a lakosság folyó ügyeit helyben, a helyi, illetve a városi nemzeti bizottságon elintézhesse. A nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége bővítésének rendkívül nagy a jelentősége a városokban, ahol köztársaságunk lakosságának 42 százaléka él. Az ipari vállalatok mel(Folytatás a 4. oldalon) £jj SZÖ 2 * 1960. április 15,