Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-09 / 99. szám, szombat

Bányásztanonc-otthonban A VILLAMOS megállótól álig száz 'méterre hatalmas épületet látok. Ez hát az ostravai Sztálin nagybánya három emeletes bányásztanonc-otthona. Az udvarról ujjongó tónusokban jut hozzám a hang, taps, mikrofonon mondanak be valamit. Játszanak a fiúk. Az arcukat figyelem, mondanom sem kell, hogy örömtől sugárzó, kipirult. No de ennél többet kell látnom. Bemegyek. Kicsit várnom kell, míg véget ér a játék. Addig Tylšár Rudolf nevelő elvtárssal elindulunk a hosszú folyosókon. A földszinten irodák sorakoznak, a folyosó végén orvosi rendelő. Az első és a második emeleten laknak a fiúk. Megtekintünk néhány szobát. Többnyire négyesével laknak. Ragyogó, tiszta ágyneműt látok, a linóleum fénylik. A fiúk szobájukban szigorú rendet tartanak. Kíváncsian körülnézek, mit csinálnak azok, akik nem vesznek részt az udvaron folyó víg hancúrozásban ? Vajon birkóznak-e, vagy más csalafintaságon kapjuk őket? Az egyik olvas. Mit? Karel Čapek elbeszéléseit. A másik gépen ír. Gyakorol. A leveleit géppel írja haza. Egy fekete fiú a „hókusz-pokusz" alapszabályait igyekszik elsajátítani, ez a kedvtelése. A másik számol. Különböző matematikai tételeket old meg. Tanítóját megkérte, hogy külön is tanítsa számtanra. Azt jósolják, ilyen adottsággal sokra viheti: ha kedve lesz tovább tanulni, mérnök is lehet. A harmadik szobában ketten sakkoznak. - Vannak műhelyeink, ahol szerszám és anyag is van bőven, — biztat Tylšár elvtárs. - Mennyi a növendékek száma? kérdezem. - Háromszázötven. A harmadik emeleten a tantermek vannak. Féttylik a parkett, szellős, napos, tágas, tiszta nagy tantermek. Az óriási ablakokon ömlik be a napfény. Hat tanterem... - Mindannyian elférnek? - Nem, csak a fele. Egy osztályra 30 - 35 tanuló jut. A fiúk másik fele dolgozik. Egyik nap tanulnák, a másikon dolgoznak. Felváltva. Az egyiknap négir-öt órai tanítás után szabadfoglalkozás van. Mindenki átadhatja magát kedvtelésének, természetesen készülnie kell a következő órákra. Azonban például amit ma az iskolában megtanulnak, azt a gyakorlatban veszik át holnap a bányában, ahol nyolc órát töltenek vezetőjükkel a legkülönbözőbb munkahelyeken, hogy minden csínját-bínját elsajátítsák a szaktudásnak. Az első esztendőben meg nem mennek le, a felszínen dolgoznak, persze itt is a legkisebb és a legegyszerűbb munkától kezdve tanalják a teendőket... Tanoncévük második esztendejében már keresnek, aszerint, hogyan teljesítik a munkatervet. A szocialista munkabrigád zászlaját a második évfolyambeliek nyerték el és erősen tartják a kezükben, nagyon büszkék rá. * * * BÁNYÁSZOTŤHONBAN vagyok. Néhány száz fiú kötött. A serdülő ifjúság telkének titkos folyosóira szeretnék bejutni. Milyen irányt vegyek, hogy el ne tévedjek? keskeny asztal választ el bennünket. Középmagas, sötétszökehajú legényke ül velem szemben. Dióbarna szemében kérdőjelek vibrálnak. Bizonyára szeretné tudni, miért jöttem, mit akarhatok töle. - Néha írok az emberekről. Szeretem tudni mire gondolnak, mit éreznek, hogyan élnek. Szeretném, ha elbeszélgetne velem. A tanítói szépet és jót mondanak magáról. Milyen volt a gyermekkora? Hogyan került ide? Mi vezette a bányásztanulók otthonába? — Még két éves sem voltam, a felszabadulás etött meghalt az édesapám. Édésanyám nem kapott semmiféle segélyt, három gyermekkel nehéz volt az élete. Édesanyám egy gyárban vállalt állást. A kenyérből keskeny szelet jutott. Itt-ott ruha is kellett, de nem volt miből. Anyám férjhez ment. Az A komárnoi új település legszebb épületei közé tartozik a nyolcéves középiskola. Š. Petráš felvételén Virág Mária tanítónő a figyelmes diáklányokat beavatja a kötés „titkaiba". igazi baj azonban valójában akkor kezdődött. Mostohaapám ivott és bizony sokszor megesett télvíz idején, hogy az ablak alatt töltöttük az éjszakát, várva a könyörületes pillanatot, amikor végre elalszik s tolvajokként belopózhattunk. Verte az édesanyámat. - Még most is vele élnek? — Régen otthagytuk. £n aztán beiratkoztam a prešovi ipariskolába, mert az volt a legközelebb, ösztöndijat kaptam. Sikeresen elvégeztem az iskola első osztályát, a másodikban hasonlóképpen folytattam, de a félév után megbetegedtem. Ott kellett hagynom az iskolát. Szomorúan és elhagyatva ballagtam az egyik utcában, amikor megszólított a bánya. Egy plakáton olvastam ... Akkor úgy éreztem, hogy azokat a betűket nekem, egyedül nekem írták. Az édesanyám boldogan egyezett bele elhatározásomba. Tizenhétéves vagyok, a tanonciskola elsőosztályának a tanulója. Komolyan veszem a munkámat és a tanulást. Kitanulom a bányászmesterséget, szeretnék mielőbb segítségére tenni az édesanyámnak, eleget kínlódott velünk. - További tervei? — Jövőre beiratkozom a tizenkétéves iskola kilencedik osztályába, de talán még jobb lenne, hogyha a tanonciskola elvégzése után iratkoznék be a bányaipari iskolába. Utána a bányász főiskolára szeretnék menni. - Szóval nem bánta meg, hogy eljött? — kérdezem. Horváth Pál szeméből öröm, a megelégedés napsugara fétiylik, jó ránézni és jólesik hallgatni, mit mond: — Meleg otthonra találtam. Én itt igazán otthon vagyok. Az ellátásunk nagyon jó. Ötször étkezünk naponta és annyit ehetünk, amennyi jól esik. Van ruhám, kesztyűm, kabátom, fehérneműm, mindenem. A tanttó elvtársak nagyon jók hozzám. Apám helyett apáim. Bíznak bennem és minden téren segítenek. - Mit szokott szabad idejében csinálni? — Sokat olvasok. Azonkívül énekegyüttesünk is van, hetenként gyakorlunk az új kultúrházban. Színdarabot is fogunk játszani, még nem döntöttük el, mit. Több megbízatásom is van itt az internátusban, én vagyok például a CSISZ titkára... HORVÁTH Pálnak minden reménye meg van ahhoz, hogy álmai megvalósuljanak, mert. szorgalmas, tanulni és dolgozni a)car. Tanítói azt mondják: rendkívül fogékony, intelligens, szerény. Társainak jó példát mutat, tanulhatnak tőle. Magam is nagyon szeretném, ha boldog lenne, ha elérné célját... MOYZES ILONA A. Klimo: Gyerekek, linóleummetszet, 1959, U f filmek Ä hazai filmek közül elsősorban a plzeňi II. országos filmfesztiválon bemutatott filmek szerepeltek. Határozott sikert jelentett Zdenék Podskalský vigjátékfllmje Ahová az ördög nem jut el, Viszont csalódást okozott a tehetséges Čenék Duba rendező lélektani müve, A repUlőtér nem fogad, mely elcsépelt témájánál fogva eleve sikertelenségre volt ítélve, s ettől a tehetséges színészek játéka sem menthette meg. Miroslav Clkán államdljas rendező detektlvfihnje - A bűn útján sem felelt meg Igényeinknek, bár e műfajban elért legutóbbi sikerek (például a 105 százalékos alibi) utátt jogosan fűztünk hozzá reményeket. A hazai filmek közül átlagos alkotásnak számított a Sziklák és emberek című szlovák film: újszerűsége a munkáskörnyezet felé orientálódásában van, ami kihat a lélektani dráma megoldására. Ezért részesült a film a plzeňi országos filmfesztivál dicsérő elismerésében. A külföldi filmek közül a öpiumháború című társadalmi vonatkozású kínai történelmi film és a némiképpen az olasz neorealista filmekre emlékeztető. A reménység árnyékában című argentin film aratott síkért a közönség körében. Gyenge alkotás volt A gaucsok háborúja című másik argentin film és a magyar Szerelem csütörtök is Sikertelen kísérlet volt egy modern filmvígjátékra. ... Az utóbbi napokban bemutatott legsikeresebb filmnek neveztük Zdenék Podskalský müvét: Ahová az ördög nem jut el. Már a címe elárulja vígjátékjellegét. Valóban a film L

enin megsebesülése nemcsak a pártszervezeteket, hanem a munkások, parasztok, vöröskatonák tömegeit is lázba hozta. Most valahogy még jobban tudatára ébredtek annak, mit is jelentett a forradalom számára Lenin. Izgatottan figyelték az egészségügyi állapotéról beszámoló újságközleményeket. Augusztus 30-án este Szverdlov aláírásával közlemény jelent meg a párt nevében a Lenin ellen elkövetett merényletről. A közlemény hangsúlyozta: „A munkásosztály erőinek még nagyobb összefogásával, a forradalom minden ellenségével szembeni kíméletlen tömegterrorral válaszol a vezérei ellen elkövetett merényletekre." A merénylet arra késztette a munkásosztályt, hogy még szorosabban felzárkózzék, még jobban összefogjon, hogy erejét még jobban megfeszítve dolgozzék. Az eszerek pártjában megindult a bomlás. A Vlagyimir Iljics sebesülését követő napon megjelent a lapokban a Moszkvai Iroda nyilatkozata, mely szerint az eszerek pártjának semmi köze a merénylethez. Már a baloldali eszerek júliusi lázadása után egyre többen hagyták ott az eszerek pártját, különösen a munkások, fit pártból kivált egy csoport, amelynek tagjai „kommunista narodnyikoknak" nevezték magukat, és ellenezték a breszti béke erőszakos felrúgását, a terrorcselekményeket és a kommunista párt elleni aktív harcot. A csoport vezetői Kolegajov. Bicenko, A. Usztyinov stb. voltak. A megmaradt eszerek egyre inkább jobbra tolódtak, támogatták a kulákfelkeléseket, de befolyásuk csökkent. A Lenin elleni merénylet meggyorsította az eszer párt bomlásának folyamatát, még jobban csökkentette befolyását a tömegek körében. A szovjethatalom ellenségeinek reménységei nem váltak valóra. Iljics életben maradt Az orvosok szakvéleménye napról napra optimistább lett. ök is, akárcsak Iljics környezetében mindenki, vidámabbak lettek. Iljics tréfálkozott velük. Nem volt szabad mozognia, de ő titokban, V. L LENIN SZÜ

LETESE

NEK 90. ÉVFORDULÓJÁRA N. K. KRUPSZKÁJA* Az első hónapok Moszkvában (8) amikor senki sem volt a szobában, megpróbált felülni. Szeretett volna minél előbb visszatérni a munkához. Végre szeptember 10-én a „Pravda" közölte, hogy a veszély elmúlt. Iljics pedig azt a megjegyzést fűzte a közleményhez, hogy mivel a gyógyulás útján van, kéri, ne háborgassák az orvosokat telefonálással és kérdezősködéssel, Szeptember 16-án végre megengedték Iljlcsnek, hogy elmenjen a Népbiztosok Tanácsába. Nagyon izgatott volt, annyira, hogy alig tudott fölkelni, de örült, hogy újra dolgozhat. S

zeptember 16-án Iljics elnökölt a Népbiztosok Tanácsának ülésén. Ugyanaznap üdvözlő levelet írt a proletár kulturális-felvilágosítószervezetek konferenciájának elnökségéhez. A Proletkult befolyása akkor igen nagy volt. Iljics a Proletkult fogyatékosságának tartotta, hogy nemigen kötötte össze munkáját az általános politikai harci feladatokkal, nemigen segítette elő a tömegek öntudatosságának növekedését, a munkások kiemelését, r(em készítette elő őket arra, hogy igazgassák az államot a szovjetek útján, fit konferenciához intézett üdvözletében is a Proletkult előtt álló politikai feladatokról írt. Néhány nappal később még egy cikket írt, „Újságjaink jellegéről" címmel. Ebben azt a követelményt támasztotta az újságokkal szemben, hogy fordítsanak több figyelmet arra, ami körös-körül történik. „Közelebb az élethez. Jobban figyelemmel kisérni azt, hogy a munkás- és paraszttömegek valóban valami újat építenek mindennapi munkájuk során. Jobban ellenőrizni, mennyire kommunista ez az új." (Művei 28. köt 90. old.) Vlagyimir Iljics, amikor munkához látott, nyomban belemerült a közellátási kérdések kellős közepébe, aktívan részt vett a falusi gazdák természetbeni megadóztatásával kapcsolatos dekrétum kidolgozásában, de hamarosan érezte, hogy a mindennapi adminisztratív munka még meghaladja az erejét, és beleegyezett abba, hogy néhány hétre a város környékére menjen pihenni. Gorkiba vitték, a volt moszkvai kerületi főnök, Rejnbot egykori birtokára. Szépen megépített ház volt, teraszokkal, fürdőszobával, villanyvilágítással, kényelmes berendezéssel, körülötte gyönyörű park. A földszinten az őr9ég rendezkedett be. A merénylet előtt az őrzés kérdése igen problematikus volt. Iljics nem szokott ehhez hozzá, de az őrség sem volt még tisztában vele, hogy tulajdonképpen mi a feladata, milyen magatartást kell tanúsítania. Az őrség tagjai üdvözlő beszéddel és nagy csokor virággal fogadták Iljicset. Ők is, Iljics is zavarban voltak. A helyzet szokatlan volt. Hozzászoktunk, hogy szerény kis lakásokban, olcsó szobákban és olcsó külföldi penziókban lakunk, s most nem tudtuk, mit kezdjünk Rejnbot termeivel. A legkisebb szobát választottuk ki, — hat évvel később aztán ebben a szobában halt is meg Iljics. De még ebben a kis szobában is három nagy tükörablak és három állótükör volt. Lassanként szoktunk csak hozzá ehhez a ház- . hoz. Az őrség is idegenül érezte itt magát eleinte. Emlékszem a következő esetre. Szeptember vége felé jártunk már, és egyszerre nagyon hideg lett. A mi szobánk melletti nagy szobában két kandalló díszelgett. A kandallókhoz hozzászoktunk Londonban, ahol a legtöbb lakásban ez az egyetlen fűtési lehetőség. „Fűtsenek be, kérem, a kandallóba" - kérte Iljics. Fát hoztak, keresték a kéményt, de nem találták. Nos, gondolta az őrség, a kandallónak biztosan nincs is kéménye. Befütöttek. Hamarosan kiderült azonban, hogy a kandallók csak dísznek voltak ott és nem fűtésre. Kigyulladt a padlás, vízzel öntözték, beomlott a mennyezet Később aztán Gorki Iljics állandó nyári lakhelye lett; lassanként othonossá váltunk benne, alkalmassá tettük a munkával egybekötött pihenésre. Megkedveltük z balkonokat a nagy ablakokat. Sebesülése után Iljics alaposan legyöngült. Jó időbe tellett, amíg a park határain túlra is el tudott sétálni. Hangulata bizakodó volt, mint általában a lábbadozóké, de ehhez az is hozzájárult, hogy általános fordulat jelei mutatkoztak. Változni kezdett a helyzet a fronton. A Vörös Hadsereg egymás után aratta győzelmeit. Szeptember 3-án Kazanyban a munkások felkeltek a hatalmat bitorló csehszlovák és jobboldali eszerek ellen, 7-én a szovjet csapatok elfoglalták Kazanyt, 12-én Volszkot és Szimbirszket, 17-én Hvalinszkot, 20-án Csisztopolt, október 7-én Szamarát. Szeptember 9-én a szovjet csapatok elfoglalták Groznijt és Uralszkot. A fordulat nem volt kétséges. A szovjethatalom első évfordulójának napján Lenin teljes joggal mondotta beszédében, hogy az elszigetelt vörösgárdista osztagoktól eljutottunk az erős Vörös Hadseregig, p orjkiba szüntelenül érkeztek a " hírek, amelyek arról számoltak be, hogy Németországban érlelődik a forradalom. Már október 1-én ezt írta Iljics Moszkvába Szverdlovnak: „Németországban annyira »meggyorsult« a dolgok menete, hogy mi vígjáték köntösébe bújtatott modern Faust-legenda — a vígjáték nyelvére átültetett komoly társadalmi mondanivaló. Mindaz, amit a nagyközönség számára könnyen érthető nyelven kifejez, tetszetős formában mond el, röviden — persze szárazon - így foglalható össze: egy önmagával meghasonlott, könyvmoly tudós elzárkózása a körülötte pezsgő élettől, a gyakorlattól elszakadt fia* tal tudós érthetetlen aszkézise, rendellenes életmódja, melyben égy n6í lény váratlan és titokzatos megjelenése furcsa események elindítója lesz; ám minden jó, ha a vége jós hősünk megtalálja az utat az újat építő vígkedélyű emberek társadalmához. A film sikere éppen abban van, hogy ezt a komoly nevelési problémát, amellyel rohamosan fejlődő életünkben lépten-nyomon találkozunk, a helyzetkomikumok mesteri alkalmazásával olyan kedvesen fejti ki, hogy amikor a nézőtéren kigyúl a fény, a néző elégedetten és okulva távozik. A modern Faust esete tipikus intellektuális probléma. Hogy ebben az esetben ideggyógyász szenved „intellektuális betegségben", s nem más értelmiségi foglalkozású alany, csak javára van a filmnek, megkönnyíti a cselekmények folyását^ előségiti a történet gördülékenység gét. Ügyes volt a napjainkban lejátszódó történetnek középkori misztikummái való átszövése (Faust háZj melyben Frantiséfk/lakík, „Mefisztőfelá" .megjelenése 'és titokzatos eltünedezés? Stb.),.. mert nemcsak emelte a helyzetkomikum hatását, hanem babona-ellenes funkciója is volt. ' (L) sem maradhatunk le. Pedig máris lemaradtunk. Holnap össze kell hívni a Központi Végrehajtó Bizottság a Moszkvai Szovjet a kerületi szovjetek a szakszervezetek stb,, stb. együttes ülését. Számos előadást kell tartani a n é metországi forradalom kezdetéről. (Győzött a mi harci taktikánk, melyet a német imperializmus ellen alkalmaztunk stb.) Határozatot kell hozni: Egy hét alatt olyan közel kerültünk a nemzetközi forradalomhoz, hogy úgy kell számolnunk vele, mint a közeli napok eseményével. Semmiféle szövetség sem Vilmos kormányával, sem II. Vilmos + Ebért és más gazemberek kormányával. De ugyanakkor felkészülünk arra, hogy a német munkástömegeknek, a német dolgozó millióknak, akik megkezdték a forradalmat a felháborodással (egyelőre még csak a felháborodással), testvéri szövetséget gabonát, katonai segítséget nyújtsunk. Mindnyájan az életünket adjuk azért, hogy segítsünk a német munkásoknak a Németországban megindult forradalom előbbre vitelében. Következtetés: 1. tízszerezzük meg erőfeszítéseinket — szerezzünk gabonát (az összes tartalékokat be kell gyűjteni, hogy legyen magunknak is és a német munkásoknak is). 2. tízszer ennyi jelentkezel a hadseregbe. Tavaszra 3 milliós hadseregünknek kell lennie, hogy segítséget nyújthassunk a nemzetközi munkásforradalomnak. Ezt a határozatot szerda éjjel táviratilag szét kell röpíteni a világ minden pontjára. Az ülést szerdán 2 órára tűzze ki 4-Kor elkezdjük, nekem adja meg a szót Vi órára, odamegyek és utána visszajövök. Holnap délelőtt küldjön értem autót (telefonon pedig csak annyit mondjon: rendben van). Üdvözlet! Lenin"] (Művei 35. Jcat. 347 - 348. old.) ŰJ SZÖ 7 * 1960. április ft.