Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-09 / 99. szám, szombat

Könyvek - számok - eredmények Kedves, mosolygó arcú, szemüve­ges szőke asszony fogad. Majer Zsuzsanna, a Nové Zámky-i könyv­tár vezetője. Mielőtt tudakozódni kezdenék, szemre veszem a könyvtár helyisé­geit. Rend és tisztaság. A parketten szőnyegek, az olvasók számára asz­talok, karszékek, könyveket ismer­tető faliújságok, sőt televíziós készü­lék is. Látszik, hogy a könyveket szerető emberek közé kerültem. Érdeklődöm, hogy a könyvtár mi­lyen munkát fejtett ki a könyvhőnap során. A városban 18, járási méretben 40 könyvkiállítást rendezett karölt­ve a könyvesboltokkal és a járás iskoláival. Több villámújságot is szerkesztettek. Nyolc, vitával egybe­kapcsolt könyvankétot tartottak. A könyvtár áprilisban, Lenin elvtárs születésének 90. évfordulójára a já­rás kulturális szervezeteivel és az iskolákkal együttműködve Hviezdo­slav est megrendezését is tervbe vette. A könyvekre terelődik a szó. A könyvtárnak 12 ezer kötete van. 1953-ban három­ezerrel kezdte el működését. * — Mennyi az olvasók száma? — Az első negyedévben 741-et tartunk nyilván — kapom a választ. — Negyedévenként több mint tíz­ezer koronát fordítunk új könyvek vásárlására - fűzi tovább a beszél­getés fonalát Majer elvtársnő. ­Igyekszünk a legjobb, a legkereset­tebb műveket beszerezni. Arrra a kérdésre, hogy a szovjet irodalomból mely író müveit olvassák a legszívesebben, Majer elvtársnő ezt válaszolja: — Gorkijt és Solohovot. De sokan kölcsönzik Ehrenburg, Tyihonov mü­veit is. — A magyar olvasók a szlovák és Veres János: Vonaton (II őszülő haja homlokába III esik, a szemén okuláré, Ül arca a gondok ekéjétől III barázdás, mint a jóapámé. i||*Tenyere sűrű rovátkáit III olaj és vaspor rajzolja ki. jjj Virágzanak a füstiomb alatt | Ül a cigaretták parazsai. jll Mintha nem is a futó mozdony; II!vinné őket, csak szívük vágya! jll Szombat van, zsongó izgalmukat III csillapítja a tréfa, kártya. III Jó volna csöndben elmondani I II! az ősz öregnek: arra vágyom, | Ili hogy mozdulatuk, szemük, szavuk; III véremmé váljon, s vezéreljen jj III az úton, mely a jövőbe fut. III Minden munkásnak az öregen I; III keresztül vallanék szerelmet, III azoknak, kik e fényes ország jj Ül gazdái már, s kik mosolyukkal III engem is magukhoz emeltek. |; cseh irodalomból mit olvasnak a leg gyakrabban ? — A cseh írók közül Čapeket és Drdát. A szlovák írók közül pedig Mináč, Karvaš, Lajčiak, Jilemnický műveit. De olvasóink nagyon kedvelik Emo Bohúň Porlepte históriáit is. E könyv története ugyanis a kör­nyékünkön játszódik le. A beszélgetés itt megszakad. Az üzletbe 35 év körüli asszony lép be. Majer elvtársnő elébe siet. Az érkező egyik kezében bevásár­ló hálótáska, a másikban pedig fél­tucat könyv. A visszahozott könyvek címeit né­zegetem. Thuri Zsuzsa: Egy fedél alatt. Kónya József: A megszállott. Révai József: Az égi jel. A kölcsönző neve: Klucska Erzsébet, három gyer meke van, háztartásban dolgozik. A könyvtárnak két éve tagja. — Milyen müveket olvas a leg­szívesebben ? — Szépirodalmat. — Ki a legkedvesebb írója? — Móricz Zsigmond, Mikszáth, Krúdy. — És a szlovákiai magyar írók közül? — Szabó Béla. Minden eddigi mü­vét olvastam. Majer elvtársnő közbeszól: — Legszorgalmasabb olvasónk. Nézze csak meg kikölcsönzött köny­veinek jegyzékét. Megnéztem. Valóban. Az év elejé­től 67 kötetet kölcsönzött ki. Majd az újonnan választott köny­vekre esik a tekintetem. Dosztojev­szkij: Az ördöngösök. S. Lewis: Fő utca. Heltai Jenő: A bölcsek köve. — Mikorra szándékszik elolvasni ezeket? — Egy hét múlva. Ezt oly komolyan mondja, hogy szavában egy kurta pillanatig sem kételkedem. Ojra Majer elvtársnővel beszélge tek. Megtudom tőle, hogy a legna­gyobb kereslet az új, szocialista iro­dalom iránt van. — Mennyi az év elejétől kiköl­csönzött könyvek száma? — Pontosan 7470. Ebből a legtöbb ifjúsági- és szépirodalom. Milyen az együttműködés a falvak és a járási népkönyvtár kö­zött? — A falusi könyvtárakkal jó az együttműködésünk. Havonta egyszer­kétszer ellátogatunk minden falusi könyvtárba. Rendszeresen küldjük a részükre vásárolt könyveket. Ne­gyedévenként iskolázásra hívjuk meg a könyvtárosokat. Segítünk ne­kik irodalmi estéket is rendezni. Egvszóval mindent elkövetünk, hogy falusi könyvtáraink kielégítsék ol­vasóközönségünk igényeit. A legjobb falusi könyvtárunk Palárikovon és Dvory nad Žitavouban van. Kamočán is elég jól működik a könyvtár. Itt például a lakosság brigádmunkával olvasótermet iétesített. — írja meg végül is azt — fejezi be szavait kedves mosollyal Majer elv­társnő - hogy járási könyvtárunk­nak 25 cigány származású olvasója is van. Kezes József Minden viszonylagos a világon Elt valamikor Mongóliában egy' földhözragadt szegény paraszt, akinek egyetlen vagyona, a girhes kanca, egy szép napon elcsatangolt. Nagy volt ezért a bánat a jurtában, a nyomorúságos mongol nemezsátorban. A szomorú esetnek csakhamar híre járt a vidéken, és a környező jurták lakói siettek részvétüket nyilvánítani a szegény parasztnak. Ez azonban másképpen vélekedett a csapásról: — Köszönöm, emberek — szólt — hogy velem éreztek, de még nem olyan biztos, vajon tényleg veszteség ért-e — És valóban, harmadnapra befutott a kanca, nyomában három vad csödörrel Ava és fiú tüstént pányvát vetettek a váratlan •jövevények nyakára és megbéklyózták őket. Másnap újból megérkeztek a szom­szédok és szerencsekívánatukat fejezték ki a busás szaporulat felett. De az okos paraszt megint csak fenntartással örült kis ménesének: — Nem tudni még, vajon nem látszólagos-e csak a szerencse. — Es igaza volt, mert amikor fia másnap betört", a vadlovakat, lábát szegte. Alig hogy tu­domást szereztek a balesetről, az apa vigasztalására siettek a meglepett szom­szédok. Az előrelátó gazda izonban harmadszor is tiltakozott földijeinek természe­tesnek látszó megállapítása c'.'.en: — Engem *is fájdalommal tölt el fiam sérülése. Mégsem tudni, mire lesz jó. — Nemsokára azután megérkeztek a császár emberei, hogy katonákat toborozza­nak egy fellázadt szojott törzs ellen. A rákövetkező ütközetben pedig egy szálig odaveszett a környék fiatalsága, csupán a szegény paraszt fia maradt életben — törött lába miatt. » A kanca szökése tehát veszteség és nyereség volt, a fiú pedig különben sajná­latos lábtörésének köszönhette életét, ahogyan minden viszonylagos e világon. Az ilyen természetes relativitáson kívül azonban van a viszonylagosságnak egy másik, agyafúrtabb, úgyszólván mesterségesen kieszelt faja, amelyet a következő iskola­példa világít meg: Az ezeréves fennállásra betervezett „harmadik birodalom" első éveiben a ham­burgi állatkertben elszabadult egy vénülő tigris. Hogy öreg volt meg beteg is, egyedül a szegény pára tudta. A közönség ellenben a vérengző fenevadat látta benne. Mindenki hanyatt-homlok menekült, amerre látott, csupán egy nyolc év körüli fiúcska tartott görgőjével — talán kíváncsiságból — az óriásmacska felé. Amikor az elgyengült állat meglátta a feléje törtető, keservesen nyikorgó furcsa alkalmatosságot, megtorpant. A kisfiú pedig ijedtében hozzávágta görgőjét. A nem várt ütésre a tigris egy pillanatig összekuporodott, mintha ugrásra készülne, de közben már hálóba kerítették és ártalmatlanná tették az elősietett állatápolók. Hitler ngomorék propagandaminisztere, Gőbbels, ugyanakkor eg{/ másik sétányon haladt kísérete élén. Amikor tudomást szerzett a kisfiú bátorságáról, odabicegett hozzá, keményen megrázta kezét és megdicsérte: — Ilyen hőstettre csak egy fajtiszta germán képes! Hiába, a vér nem válik vízzé. Ilyen fiúkra van szüksége a Führernek, ezekből lesznek árja nemzetünk jöven­dő harcosai. Sieg heil! Hogyan is hívnak, kisfiam? — Mojse Kohn — volt a szerény válasz. A „ Der Stürmer", a faji uszítás céljait szolgáló szennylap másnap cikket közölt az esetről a következő vastagbetüs címmel: Zsidókölyök aljas támadása védtelen ragadozó ellen! K. E. Jelenünk repülőóriásai 600 - 800 kilométeres óránkénti sebesség • 80 -100 utas egy gépben zet a ČSÄ-ban? • Békés verseny a repülőgépiparban Amikor a légiközlekedés mai helyzetéről, a gyakran ezerkilométeres óránkénti sebességet elérő, óriási, utasszállító repülőgépekről készülők ír­ni, lehetetlen, hogy eszembe ne jusson egy régi törvényrendelet. Ez a né­hai császári és királyi rendelet a vasútközlekedés megindulásakor látott napvilágot — nem is volt az olyan régen - és megtiltotta, hogy a vo­natok 15 km-es óránkénti sebességnél gyorsabban közlekedjenek, mert „az ilyen sebesség az utasok egészségére káros hatással vagyon". Ma azonban a jelenről akarunk beszélni, és bizony császári rendelet ide, ki­rályi rendelet oda, 400 km-es sebességnél lassabban repülő gépekre szót sem vesztegetünk az alábbiakban, mert akkor a személyszállító légi közlekedés múltjáról és nem jelenéről beszélnénk. Mi a hely­A légi közlekedés legnagyobb fejlő* désének időszakát a második világhá­ború utánra tehetjük. Akkor jelentek meg a polgári repülésben tömegesen a négymotoros, nagy utasszállítók, akkor vált egyre népszerűbbé a légi közlekedés — a városok, országok, világrészek közötti gyors és kényel­mes forgalom lebonyolítása a repülés ügyévé vált. „A világ kisebb lett" — mondják, hiszen a kéthetes hajóutat néhány órás repülőút váltotta fel. A légi közlekedésben is javában fo­lyik a két rendszer versenye: ki ad utazóközönségének biztonságosabb, gyorsabb és kényelmesebb szállító­eszközt. Örömmel és büszkeséggel nyugtázhatjuk, hogy már itt is az ira­mot a szocialista tábor, mindenekelőtt a Szovjetunió diktálja. A világfejlő­dés élvonalában áll a ČSA is, a mi lé­giforgalmi vállalatunk. Az, hogy a Szovjetunió és Csehszlo­vákia elsőnek a világon kezdte meg a lökhajtásos személyszállító gépek használatát, nagy hatással volt a Nyu­gatra. Egyre-másra jelennek meg lökhajtásos személyszállító gépeik. A robbanómotoros utasgépek nagy parkját azonban nem lehet egy-ket­tőre kivonni a forgalomból. S így csak E négy Szovjet jelzés ejtette ámulat­ba a világot néhány évvel ezelőtt és hajszolta meg a nyugati utasszállító repülőgép-tervezőket. TU-114. Négy turbólégcsavaros mo­torja van, minden motoron két négy­ágú légcsavar. A nyolc légcsavar­adta sebességet fokozzák a turbinák, Antonov gépe, az AN-10 „Ukrajna", amely 126 személyes és 777 km-t repülhet óránként. zül a legeredetibb konstrukció a fran­cia gyártmányú Caravelle, amelyet Hruscsov elvtárs Franciaország körü­li útjának egy szakaszán szintén igénybe vett. Motorjait nem hagyo­mányosan a szárnyba, hanem a törzs­re szerelték. Teljesítménye csak va­lamivel marad el a TU 104-es mögött. Az amerikai DC 6-os négymotoros utasszállító továbbfejlesztett típusa A ČSA IL-18 típusú turbólégcsavaros óriásgépe amelyek azonkívül, hogy a légcsava­rokat forgatják, lökőerővel is hatnak. (Ez tulajdonképpsn a turbólégcsava­ros motorok lényege.) Ez a gép 12 ezer méter magasan leszállás nélkül tette meg a Moszkva— Irkutszk — A valódi óriás, a TU-114 nekilendUl. a nagyobb városok közötti forgalom­ra állítanak be egy-egy olyan lökhaj­tásos gépet, amelynek teljesítménye megközelíti a mi gépeinket. A reklámok és a prospektusok természetesen csak ilyen gépeket tüntetnek fel. Ez persze nem elég nagy lepel arra, hogy elta­karja a való helyzetet: Számos tőkés országban a belső vonalakon százával közlekednek még a háború előtti né­met JU 52-esek, az öregecske Dako­A francia gyártmányú Caravelle. A vezérsík alatt látszik egyik motorja. Moszkva vonalat, amely 8600 km hosz­szú. Átlagsebessége 900 km óránként. Száz utast szállít. TU-110. Tupoljev konstruktőrnek nálunk kevésbé ismert, a szovjet vo­nalakon azonban jól bevált gépe. Ha­sonló a közismert TU-104-eshez, de négymotoros. Száz személyt szállít, ezer km-es óránkénti sebességgel. A ČSA legjobb gépeit a szovjet gé­pek alkotják. Legnagyobb teljesítmé­nyű gépünk a TU-104 A, amely többi között a Prága — Cairó —Bombay vo­nalon bonyolítja le a forgalmat. Két ökhajtásos motorja iOO-lOOO km-es sebességet biztosít. 70 személyt szállít, 3 ezer km-t tesz meg leszállás nél­kül. a DC-7 c. Poétikus nevet adtak neki: Hét tenger. Motorjai egyenként 3400 lóerősek, 510-650 km-es óránkénti sebességet ér el, 80 személyt szállít, súlya 37 tonna. A motorok hagyomá­nyos, dugattyús gépek ugyan, de a ki­puffogó gázok lökő erejét is felhasz­nálják. Az amerikaiak agyonreklámozzák a négymotoros lökhajtásos Boeing­Intercontinental utasszállító gépet, úgyhogy néhány nyugati légiforgalmi társaság ezekkel a gépekkel szerelte fel távolsági útvonalait. A gép négy motorja hasonló teljesítményt nyújt mint a TU 104-es két motorja. Igaz, hogy valamivel több személyt szállít­hat. Az itt felsorolt gépeket mind radar­ral látták el, amely ködben vagy éj­szaka jó tájékozódást és látást biz­tosít a pilóták számára kb. 200 km-es körzetben. Az, amit a fentiekben említettünk a legkorszerűbb, amit ma a technika a közlekedésnek.nyújt. Mint mondot­tuk, a belső közlekedésre kisebb és lassúbb gépeket is használnak. Ná­lunk is a kisebb távolságokra Avia 14-eseken (nálunk gyártott IL 14) repülünk. De ezek sebessége is meg­haladja a 400 km-t óránként. Dako­tákat már a teherszállításban sem használunk. Míg a Szovjetunió a ki­sebb távolságok leküzdésére is gyors és korszerű kis gépeket gyárt, (mint A szovjet gyártmányú Pcsolka (Mé­hecske) nevű teherszállító gép, ha­talmas teherbírása és az jellemzi, hogy kicsi, vagy rögtönzött repülő­tereken is leszállhat ták, a háború után kiszuperált csapat­szállító gépek. Ismerkedjünk meg röviden néhány élvonalba tartozó géppel. TU-104, TU-114, TU-110, IL-18. IL 18. Az Iljusin tervező szerkesz­tette turbólégcsa­varos gép 80 sze­mélyt szállít. Négy motorja összesen 16 060 lóerőt kép­visel. Átlag-sebes­sége 650 km órán­ként, de eléri a 800-at is. Belföldi és külföldi vona­lakon egyaránt használjuk. A Német Demo­kratikus Köztársa­ságban, Drezdábanépítettek és ma már üzembe helyeztek egy világ­színvonalon álló, korszerű, utasszállí­tó repülőgépet. A négymotoros gép 72 személyt szállít 800 km-es óránkénti sebességgel 12 ezer méter magasan. A nyugati országok repülőgépei kö­Az ismert TU-104 „bátyja", a TU-110-es Ezt is korszerű repülőgépnek hívták valamikor.,, Az NDK első lökhajtásos utasgépe, a B-152. pl. Pcsolka Méhecske, IL-14 stb.) ad­dig a Nyugaton többnyire a biztonsá­gosnak egyáltalán nem mondható régi gépeket használják. Érdekességképpen megjegyezhetjük, hogy a Nyugaton amint lökhatjásos gé­pet állítanak be egy-egy vonalra, azonnal magasabb vitelárat szabnak meg. Nálunk a repülőpark korszerű­sítése nem jár nagyobb viteldíjjal, sőt — mint a Szovjetunióban — a repülő­jegy árát az első osztályú vonatjegy árára szállítottuk le. A gyors és biztonságos közlekedést a korszerű repülőpark biztosítja. Ezen a téren a szocialista tábor országai­nak légiforgalmi vállalatai kétségkí­vül az első helyet foglalják el a vilá­gon. Vilcsek Géza jfil SZÖ 8 * 1960. április 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom