Új Szó, 1960. április (13. évfolyam, 91-119.szám)

1960-04-07 / 97. szám, csütörtök

m AMERRE A PE UU BA D ÍTÖMOVJ ET KATÓNAK JÁRTAK § * min í^i m m m i H n m im 111 mii m in ^ HyOHlOfj ä nélkülözés ŕ^rava.. . Mily rettenetes nyomor és nélkülözés színhelye volt a múltban e vidék. A föld kevés, azt is a módosabb gazdák uralják, nekik megadja az élethez szükséges anyagiakat. Hogyan él az, akinek egy barázda földje, egy tenyérnyi rétje, legelője, egy darab jószága, még kecskéje sincs? Tengődik, kiszolgáltatva a módos gazdák, az urak kénye-kedvének. Menne a nép szívesen gyárba, vagy akármilyen munkalehetőséget megragadna, de nincs hová mennie. Dolný Kubin s az egész járás egyetlen „ipari" létesítménye egy kotoró. Harminc embernek jut itt munka. Annyi ez, mint tengerben a csöpp, tengernyi pedig a munkanélküli. Elni valahogy kell! Mit tehet az, akit saját hazájának édes anyaföldje nem tud eltartani. Más hazájában, idegen földön könyörög munkáért. Vándorútra kelt hát az első világháború után Orava szegénysége a kenyér, betevő falat után. Huszonöt esztendő alatt négyezer hazáját, szülőfaluját fájó szívvel elhagyó nyomorult ment ki Belgiumba. Haza az a hahaza, mely ily kegyetlen fiai, leányai iránt ? Mi lett azokkal, akik nem keltek el a külföldi munkáspiacon, ők hogyan teremtették elő a szü/cös betevő falatot? Otthon is voltak hajcsárok, emberkereskedők, sőt olyanok is, akik az emberpiac nyereségeiből tollasodtak, szedték meg magukat. S

okan emlékeznek még a régi keserves időkre. Ondrej Kulička, a helyi nemzeti bizottság titkára, bár fiatal ember, de tudja, mily kegyetlen volt az ottani rendszer szüleihez. Az elnök, Jozef Hulianský korosabb ember, ő saját bőrén is érezte a cudar világ kegyetlenségeit. Mária Setváková megtört öregasszony, most tagja a helyi nemzeti bizottság tanácsának. Cyülölet árad szeméből, amikor a régi világ borzalmait felidézzük. De az a világ már letűnt. Mennyivel örömtelibb, szebb ez a mai. Itt is, ahogy ülünk a HNB irodában, átélhettük egy-egy percét a nép megváltozott életének, a másfélévtizedes szabadságának. Mily jól esett a múlt felidézése után látni és elbeszélgetni az új Orava emberével, a gyári munkással, a szövetkezeti taggal, vagy a jövő szövetkezeti tagjával. Igen, jut már mindenkinek munka, van földje a volt legszegényebbnek is, hiszen e vidéken is megtört a jég, s nem csupán az élet dobta el a régit, leveti a régi gúnyát a hegyvidék földművese is, hogy újjal, a haladóbbal cserélje fel. Megmozdult Dolný Kubin parasztsága is. A szövetkezeti gondolat oly hirtelen jött, mint a tavaszi zápor s közösbe megy ma már a volt bacsa, a földnélküli, s még a jobb gazda is. S mint ahogyan a zápor sem jön csakúgy véletlenül, hanem a természet törvényszerűségei idézik elő, éppígy a szövetkezeti gondolat... A kommunisták, a járási pártbizottság néhány éves meggyőző munkája most hozza meg a gyümölcsét. Mert a régi nyomor nem csupán nélkülözést szült e vidéken, hanem tudatlanságot, elmaradottságot is. Es ezeket a minden iránt bizalmatlan, sárba taposott embereket először ki kellett emelni a pocsolyából, erőt, bizalmat kölcsönözni nekik az újhoz, a jobbhoz. A kommunisták lankadatlan munkája meghozta az eredményt. Beszéljünk hát Ján Majerrel, a sok, új útra térő földműves egyikével. E

gyenes tartású, száz redővel mosolygó arcú, deresedő hajú szép szál ember Ján Majer. Jól benne van már a korban, de még dolgozik, most pedig behozta a belépési nyilatkozatot, a közösben is akar még munkálkodni. Bár kiteregette előttünk sokrétű, ezer kalandot megjárt életét, szavaiból nem az én, hanem inkább a közösséghez való ragaszkodása érezhető. Megjárt ez az ember sok országot. Az első világháború vihara szárnyra kapta s vitte, forgatta, kavarta egyik országból a másikba, — nyolc nemzet nyelvét sajátította el, s mikor itt letette, már nem ment tovább. Nem, mert szerette ezt a vidéket, még inkább szereti ma új embereivel. — Belépek! — mondja kurtán, s leteszi az asztalra a jelentkezési ívet. — Színesen fogadjuk - válaszol a titkár. — Szükség lesz a közösben a maga tudására, megfontoltságára ... — Hát ameddig tudok, segítek. Az újért, a haladásért mindig szívesen dolgozom. Aztán hellyel kínálják. Leül. Miután megismerkedik az idegennel is, mint egy élő krónika kitárja életútja lapjait, kinyitja Orava múltját, jelenét. — Milyen volt itt valamikor a falusi ember élete? Elszorul a szívem, ha erről beszélnem kell... Valamit azonban el kell mondanom ... Érdeklődünk mondanivalója iránt, s ez igen jó hatással van rá. — Beszélhetnék arról is, nemegyszer voltam szemtanúja olyan jeleneteknek, amikor a családfő otthagyta feleségét, gyerekeit, fogta a tarisznyát és ment ...ki tudja hová a kenyér után. Sokan sohasem tértek viszsza szeretteikhez ... Talán még gyalázatosabb dolgok történtek az itthon maradottakkal. Mint az állat, adásvétel tárgyává váltak. Kupeckodtak itt a külákok, emberekkel, fiatal lányokkal, pelyhes ajkú legénykékkel... E

lbeszélése alapján írhatom le azokat a rettenetes dolgokat is, amit a volt zázrivai bíró csinált a múltban. Ondrej Mesiar Popolenek hívták ezt az emberi mivoltából kivetkőzött zázrivai kulákot. Abból szedte meg magát, hogy tavasszal, vagy a mezőgazdasági szezonmunkák idején néhány fillér ellenében összeszedett 150 fiatalt, vagonba rakta őket és vitte a vásárra, Nyugat-Szlovákiába. Az ottani kulákok, földbirtokosok szívesen vették az olcsó munkaerőt. Popole gyors üzleteket kötött, eladta a fiatalokat, akik a napi kosztért verejtékezve dolgoztak a kulák, vagy a földesúr földjén, ő meg zsebre vágva a munkaerőkért járó pénzt, dagadt pénztárcával hazatért. Az embertelenség netovábbja ez s a kiszolgáltatott szegény emberek állattá alacsonyít ása árán tollasodott Popole hoszszú éveken keresztül. S a törvény? Az is csak azokat sújtotta, akik tán a légynek sem ártottak, de ilyen Popole-félék nyugodtan hajthatták mindennapos gaztettek után is álomra fejüket. A felszabadulással azonban lealkonyult ezeknek az embernyúzóknak is, s ma már Oravában ismeretlen fogalom a nyomor, a nélkülözés. Alig néhány esztendő alatt e vidéken úgyszólván gombamódra nőttek ki a gyárak a földekből. Az istebnei, a mokradi, a Dolny Kubin-i üzemekben a dolgozók ezrei találtak munkalehetőséget. A falvakon utat tör az új gazdálkodási forma. A leštinyi szövetkezet, bár hegyes-dombos a határa, — sikereiről az egész járásban beszélnek. Érthető ez, hiszen egy hektár földre ma már náluk 85 kg marhahús, 215 liter tej és 145 kg sertéshús termelése esik. Mily óriási különbség ez a régivel szemben, azt fényesen bizonyítja a parnicei példa. E faluban - hasonló adottságok mellett - az egyénileg gazdálkodók egy hektáron alig termelnek 45 kg marhahúst, 115 liter tejet és 66 kg sertéshúst. A

z új azonban utat tör magának a járás egész területén, s amilyen nagy lendületet vett mostanában a szövetkezetesítés üteme, nem kell hozzá sok idő és úgy, ahogyan ma már minden faluban jár autóbusz, minden községben villanyfény ragyogja be a falusi házak szobáit, rövidesen minden községben közösen művelik meg a drága oravai földet. MÉRY FERENC I b I 8 Az idei brnól nemzetközi nagyvásárra már most felkészülnek a brnói kertészek. A nagyvásár területén j több mint félmillió virágot ültetnek ki. Képünk az egyik üvegházat mutatja, ahol virágokat termesztenek a nagyvásárra. Emil Bican - (ČTK-felvétele) g 8 t • ••• A gazdasági sikerek titka A hlohoveci állami gazdaság dolgozói sokat beszélnek a terület! átszervezésről, mivel a változások őket közvetlenül érintik. Az üzem egyik része a nitrai járásba esik, a másik, beleértve Hlohovecet, Trnavához fog tartozni. A jó hírnévnek örvendő állami gazdaság, amely már kétszer elnyerte a kormány és a Központi Szakszervezeti Tanács, valamint háromszor a minisztérium és a Szakszervezeti Szövetség vörös zászlaját, ketté oszlik. • A

z állami gazdaságon nem azon töprengenek az emberek, hogyan osszák meg a babérokat, különösen a magas állami kitüntetést, a Munkaérdemrendet, amelyet jó munkájuk elismeréseként kaptak. Ellenkezőleg! Nagy jelentőségűnek tartják a területi átszervezést, és éppen ezért igyekezni fognak, hogy az újonnan alakult járásokban népszerűsítsék jó tapasztalataikat. Mert tőlük igazán lehet tanulni. Tavaly például 1600 000 korona haszonnal zárták az évet. — Gazdaságunk egyes számú gazdasági körzetben van — mondja Pauček elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke — ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékeket olcsóbban kell termelnünk. Pedig nálunk távolról sincsenek olyan jó gazdasági feltételek, mint sok más állami gazdaságban. Amennyivel rosszabb azonban nálunk a termőföld, annál jobb tömegpolitikai munkát végzünk. JŐ TANÄCS A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEKNEK Rehák elvtárs, a Dolné Trhovište-i gazdaság vezetője a trnavai járási pártkonferencián ugyanígy magyarázta a sikerek előfeltételét. - Nem felel meg a valóságnak — mondta Rehák elvtárs a konferencián — hogy a földmüvesszövetkezetek mindjárt a megalakulástól nem használhatják ki a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, hogy hosszú idő kell, míg minden a rendes kerékvágásba jön. Sajnos, ilyen indokkal gyakran a hibákat takargatják a szövetkezetekben. Dolné Trhovištén az állami gazdaság dolgozói hasonló kezdeti nehézségekkel küzdöttek, mint a legtöbb EFSZ. A földterület felét, több mint 670 hektárt műszaki rendezés alapján kicserélték az EFSZ-szel. Elhanyagolt szántóföldeket kaptak, melyek évek óta nem voltak megtrágyázva, és melyeken egységes vetésforgó sem volt bevezetve. Az állatok istállózása ugyancsak nagy gondot jelentett. A gazdaság azelőtt a cukorgyáré volt, és más célt szolgált, mint jelenleg. Ennek ellenére két gazdasági épületet az állami gazdaság a szövetkezetnek adott át. Igaz, három nagy marhaistállót építettek és egy korszerű sertésistállót önetetővel. A nehézségek ellenére az állami gazdaság már a kezdetben túlteljesítette a tervet, és az állattenyésztésben megközelítette az alekšincei és lukášovcei gazdaságok eredményeit, habár itt az állattenyésztésnek különösen jó feltételei vannak. Rehák elvtárs a járási pártkonferencián elmondotta, hogy az eredményeket a jól szervezett szocialista munkaversenynek köszönhetik. Ezzel érték el, hogy a gazdaság minden dolgozója felelősséget érez munkájáért. És milyen szívósan küzdenek az egyének és kollektívák az első helyért. Tavaly két esetben elnyerték az üzemi bizottság vörös zászlaját és az igazgatói alapból mindkét esetben pénzjutalmat kaptak. HOGYAN SZERVEZIK A MUNKAVERSENYT? A szocialista munkaverseny szervezését mindjárt a terv felbontásánál kezdik. Az emberek, ha tudják, mi a tennivaló, megmondják azt is, mennyivel többre fognak törekedni. A Hlohoveci Állami Gazdaságban jelenleg 720 egyéni kötelezettségvállalást tartanak nyilván, melyeket 1 200 000 korona értékű mezőgazdasági termék terven felüli termelésére tettek. Ilyen merész kötelezettségvállalással köszöntik a gazdaság dolgozói hazánk felszabadulásának 15. évfordulóját. A felajánlások teljesítését a dolgozók állandóan figyelemmel kísérik. Minden hónapban termelési értekezleten ellenőrzik, ki hogyan tartja be adott szavát. Ezeken az értekezleteken a fejők elmondják, ki mennyi tejet fejt, hogyan dolgozott és a műhelytanácsnak maguk adnak javaslatot, hogy kit tartanak a legjobb dolgozónak. Az igazgatóságon negyedévenként összegezik a verseny eredményeit, és a legjobb gazdaság vándorzászlót és 3000 korona pénzjutalmat kap. Ezenkívül külön megjutalmazzák azokat a dolgozókat, akik a szocialista munkaversenyben a legjobb eredményeket érték el.A dolgozók érdekeltek a többtermelésben és becsületbeli ügyüknek tartják a jobb gazdasági eredmények elérését. Az öntudat befolyásolja az emberek munkaigyekezetét. Például Lukáčovcén a szocialista munkabrigád címért versenyző 36 tagú kollektíva vállalta, hogy az idénymunkák alatt nem veszi igénybe az idénymunkások segítségét, és azokat a helyiségeket, amelyeket számukra tartottak fenn, kultúrszobákká építik át. Az alekšincei ifjúsági munkacsoport, amely ugyancsak a szocialista munkabrigád címért versenyez, a munkafeladatok példás teljesítése mellett hasonló gondot fordít a kulturális munkára. Ezek a fiatalok gondozásba vették a kultúrházat, kitakarítják a helyiségeket, függönyöket és abroszokat szereztek be, az asztalokra virágokat raktak. Szép környezetet varázsoltak a kultúr-* házba. TERET HÖDlT A KULTURÁLIS ÉLET A kulturális munkának hatása van a termelési feladatok teljesítésére. Valamikor a fiatalok menekültek a gazdaságokról, mert kultúráltabb élet után vágytak. Jelenleg több mint 300 fiatal dolgozik a Hlohoveci Állami Gazdaságban. A jó munkájukért és e kimagasló kulturális tevékenységükért a napokban vették át a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal és a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának vándorzászlaját. Az állami gazdaság 13 farmján vörös sarkokat rendeztek be. Ezekben a helyiségekben televíziós készülékek, könyvtárak és mezőgazdasági folyóiratok állnak a látogatók rendelkezésére. A CSISZ-szervezetek kultúresoportjai, a szavaló-, tánc-, ének- és zenei körök időnként itt műsoros estéket rendeznek. A lakáskultúrával is törődnek. A befektetések legnagyobb részét korszerű lakások építésére fordítja az állami gazdaság. Erre nagy szükség van, mivel ezt a kérdést nagyon mostohán kezelték a régi rendszerben. A földpadlós kisablakú cselédlakások nagyon egészségtelenek. Az egykori cselédek jelenleg egészséges, kétszobás összkomfortos lakásofŕba költözködnek. A liahnei farmon húsz család kapott nemrég korszerű fürdőszobás lakásokat. Az emberek nemcsak a különbséget látják, mennyivel jobban élnek most, de tudatosítják magukban, hogy mindez a kommunista párt vezetésével válik valóra. Ezért olyan nagy a dolgozók érdeklődése a marxilenini tanok iránt, ebből ered a nagy érdeklődés a pártoktatás iránt. A politikai neveléssel szorosan összefügg a dolgozók szakmai nevelése. A Hlohoveci Állami Gazdaságok minden dolgozója üzemi iskolázáson vesz részt. Szakvizsgákra készülnek, mivel az új bérrendszer bevezetése, amelyre már felkészültek, ezt megkívánja. A PÁRTSZERVEZET JÖL ÉRVÉNYESÍTI VEZETŐ SZEREPÉT A Hlohoveci Állami Gazdaság sikereit nézve, észre kell vennünk az üzemi pártszervezet gondos munkáját. Az üzemi pártszervezet a párt által kitűzött feladatok teljesítésére serkenti a tömegszervezetek tagjait és a pártonkívüli dolgozókat. A kommunisták állandó kapcsolatban vannak a dolgozókkal. Már rendszeressé váltak a nyilvános pártgyűlések, előadások, politikai oktatások. Különösen nagy szerepe van a párttagok példamutatásának a munkahelyen. A liahnei farmon mint fejő dolgozik Jozef Arpáš pártbizottsági tag. Nyolc pártonkívüli munkatársával, tehenenként átlag 4000 liter tejhozamot ér el évente. A pártonklvüliek körében különös megbecsülésben van része Ján Klika sertésgondozónak, aki ha agitál, saját tapasztalatairól beszél. Timotej Farkas juhász jó munkájáért már minisztériumi kitüntetést kapott. Az állami gazdaságon a kommunisták mivel jól értenek a munkájukhoz, és a munkában felmerülő problémákhoz, gyűléseiken konkrét határozatokat hoznak. A vezető gazdasági dolgozók számára nagy segítséget jelent, hogy a pártszervezet helyesen érvényesíti a párt vezető szerepét. DRÁBEK VIKTOR ÖJ SZÖ 5 * 1960. április 7.